2013. szeptember 25., szerda

Régi idők szüreti hangulata a diószegi Szépasszonyvölgyben

24. szeptember 2013

Szombaton tartották meg Bihardiószegen az első egyházi hagyományőrző szüretet. Szólt a nóta a domboldalon, puttonyosok térültek-fordultak a sorok között, főtt a bográcsos a munkásoknak – szüreteltek a református egyház szőlőskertjében.
Ez nem szüreti bál, nem borverseny, nem borfesztivál, hanem egy olyan szüret, amely igyekszik a hajdani, az egész családi, baráti és rokoni kört mozgósító, ünnepséget jelentett szőlőszedések hangulatát megidézni – szólt a szóbeli meghívó a “hivatalosan” az első egyházi hagyományőrző szüret nevet viselő eseményre. Bihardiószegen minden adott: van szőlő, bor, a dombok mellett völgyek, nem utolsó sorban pedig szépasszonyok, így nincs semmi akadálya, hogy ne csak Eger mellett, de ott is legyen Szépasszonyvölgye, ahol nem csak művelni és szüretelni lehet a szőlőt, de jófajta bort is lehet kóstolni. Az egykori ilyen ünneppé vált szüretek hangulatát igyekezett megidézni a helyi református közösség, amikor szombaton beszedték az egyházi szőlőskert termését a nevezett Szépasszonyvölgyben, a községen áthaladó országúttól egy jó kőhajításra, az állomás hátánál.
Citera- és nótaszó
Citerazene és nótaszó verődött vissza a domboldalról, így nem volt nehéz megtalálni a szorgoskodókat, annál is inkább, mert a birtok bejárata fülé mogyorófaágakból díszkaput állítottak, a dombhajlatban pedig “Isten hozott! Együtt a jövőért!” felirat fogadta az érkezőt. Utóbbi alatt a munkakezdés előtt Gellért Gyula helyi lelkész tartott áhítatot, hálát adva a szőlőtermésért, a felújított présházért és az együttlétért. Utóbbi nem csak a gyülekezet híveit jelentette, hanem a magyarországi Tépe (Hajdú Bihar megye) testvérgyülekezetének tagjait is, akik több éve tartanak szoros barátságot a diószegiekkel, és a barátait, ugye, meghívja a jó gazda a szüretre.”Hála Istennek, hogy együtt lehetünk, hogy együtt szüretelhetünk, ezzel is erősítve közösségünk összetartozását. Szóljon a nóta is, énekeljük vissza magunknak múltunkat, Érmelléket és Erdélyt”, mondta a lelkész, Széchenyi Istvánt is idézve: “Nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen.” Szőlőszedők álltak a sorokba ezután, a présház mellett pedig az asszonyok, lányok fogtak a főzéshez.Szőlősorok, gyümölcsfák
Jakab László főgondnoktól megtudtuk: 12 borversenyt rendeztek már Diószegen, és a borfesztivál is túl van a második alkalmán, ami után úgy gondolták, a szőlő- és borkultúra ápolása úgy teljesedik ki, ha a szüret is meg-, illetve visszakapja megbecsült helyét a folyamatban. A Szépasszonyvölgyben 1,2 hektár területe van a református egyháznak. Ennek egy részét gyümölcsössé alakítják, alma, körte és szilvafákat ültetve, illetve az útmenti részen diófákat telepítve. Utóbbival – előrelátó gazdához méltóan – megelőlegezve a következő generációknak nem csak a termést, de egy kellemes-árnyékos táborozó helyet is. Maga a jó déli fekvésű szőlőskert két részből áll, az egyik a régebbi telepítés királyleánykával, pölöskei muskotállyal, a másik pedig az újabb, 2 és 4 éves rizling, merlot és muskotály tőkékkel. Átlagban 800-1000 liter bor szokott kikerülni a prés alól, idén talán valamivel több is lesz, vélte Jakab László, aki nem csak a szüretelőkre figyelt, de a citerásokra is, akik a szedőkkel együtt haladtak a domboldalon, hangszereiket időről-időre költöztetve feljebb-feljebb, és szólt a nóta. A sorok között a puttonyosok is szorgosan jöttek-mentek, a termés az elektromos meghajtású darálóba, onnan a présbe került, a must pedig egy vezetéken máris indult a pincébe.
Tatarozott présház
Az árnyat adó falombok alatt meghúzódó présház talán 200 éves lehet, tudtuk meg Gellért Gyulától, aki elmondta, hogy azt egy elhunyt egyháztag hagyományozta a közösségre, nemrég pedig tatarozták. A gerendás tanyában meg lehet pihenni, a pince 1 sor hordónak ad helyet. A tépeiekkel 5 éve tartanak fent testvér-gyülekezeti kapcsolatot, mintegy 15 fős vendégsereg érkezett ez alkalomra, így összesen mintegy 50-60 fős a szüretelő csapat. 
A jó munkakedvet reggel természetesen jófajta kisüsti pálinka alapozta meg, majd napközben a nem kevésbé jó óbor tartotta ébren. Közben természetesen az étel is készült, Ghitea Angéla kántor vezetésével pucolták a krumplit, a zöldséget, négy bogrács alatt is lobogott a tűz. 
Bár egész nap kavarogtak a sötét felhők, a szüretelők megúszták az esőt, késő délutánra végeztek.A préseknél azonban vasárnap is volt dolog, és beigazolódott Jakab László előrejelzése: mintegy 1300-1500 liter must kezdhet forrni. A tervek szerint a következő években is kalákában tarják meg az egyház szőlőjében a szüretet.Rencz Csaba