Az alábbi cikk, amely a "7határban" jelent meg egy olyan tényre vetít fényt, amire eddig csak kevesen figyeltek,ügyeltek a hazai magok, génbankok ellehetelenitésére.
A cikkben foglaltakat, annyival azonban ki kell egészítenünk, hogy azért jutottunk el idáig mert a gazdák nagyrésze már nem emlékezik az öregek tanácsára és addig erőltették belénk a hibástudást, hogy most már fel sem tűnik sokaknak, hogy mire is kell vigyázniuk, amikor a "jó minőségű" magok után mennek az üzletbe...
Máskor meg éppen azt nem akarjuk észrevenni, ami az orunk előtt van, mert annak a természetellenessége már "megszokottá" vált és vagy figyelmetlenségből vagy csak tudatlanságból elhomályosodott a tudatunkban, pedig a genetikai erózió továbbra is szedi áldozatait. (Erdélyi Hangya)
A cikkben foglaltakat, annyival azonban ki kell egészítenünk, hogy azért jutottunk el idáig mert a gazdák nagyrésze már nem emlékezik az öregek tanácsára és addig erőltették belénk a hibástudást, hogy most már fel sem tűnik sokaknak, hogy mire is kell vigyázniuk, amikor a "jó minőségű" magok után mennek az üzletbe...
Máskor meg éppen azt nem akarjuk észrevenni, ami az orunk előtt van, mert annak a természetellenessége már "megszokottá" vált és vagy figyelmetlenségből vagy csak tudatlanságból elhomályosodott a tudatunkban, pedig a genetikai erózió továbbra is szedi áldozatait. (Erdélyi Hangya)
2013. máj. 03. Írta: Daczó Dénes (Fotók: Mihály László)
A miccs betiltása okozta füsttől köhög az ország, az uniós szabályzórendszer pedig közben ontja magából a rendelkezéseket, és tiltásokra készül. Ezúttal a hagyományos vetőmagok kerültek terítékre, az EU-bürokraták csírájában fojtanák meg a hagyományos gazdálkodást. A magok nem tiltakoznak, földet kérnek maguknak – adjunk nekik!
Avetőmagok és növényi szaporítóanyagok új szabályozásáról döntenek hétfőn, május 6-án az Európai Bizottság ülésén. A jelenlegi tervezet betiltaná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét. A döntés ellen az elmúlt napokban az európai civil szervezetek tiltakoztak, így a magyar és román ökológiai gazdálkodással foglalkozó szervezetek közleményeket adtak ki és hevesen bírálták a kezdeményezést, amely nagymértékben befolyásolná a tájfajta vetőmagok fennmaradását, a mezőgazdasági diverzitást. A bizottság asztalán lévő szabályozás a hibrideknek és az ipari termelésnek kedvez.
Genetikai erózió – így összegez az elmúlt évek történéseiről az Eco Ruralis 2011-es tanulmánya, amely a romániai hagyományos vetőmagok kérdését taglalja. Eszerint az elmúlt ötven év alatt az európai zöldség- és gyümölcsfajták nyolcvan százaléka tűnt el. Ilyen tekintetben az európai trend Romániát sem kerülte el, a tanulmány adatai alapján az ország uniós csatlakozását követően teret nyertek a hibridek, és háttérbe szorultak a tájfajta vetőmagok.
Jelentős veszteség érte a hagyományos tájfajta kukoricaféléket, a burgonyát és a paszulyt is. 2000 előtt nyolc tájfajta törökbúzát termeltek az ország 399 településen – nyolcszáz méter tengerszint fölötti magasságban –, de 2008-ban Suceava megyében már csak három hagyományos fajtát tudtak azonosítani, míg Mármarosban és az Érchegységben csak egyetlen fajtát lehetett feltérképezni. Ahol ezt a fajtát megtalálták, ott a beültetett mezőgazdasági területek kisebbek voltak 0,05 hektárnál.
A felmérés adatai szerint Mármaros és Szatmár környékén 100 féle paszuly termesztésére emlékeznek az ott lakók, de 2008-ra már csak 13 paszulyfélét tudtak begyűjteni erről a vidékről a suceavai génadatbank munkatársai. A génbankban 403 növényfaj 17 704 mintáját őrzik.
A hagyományos vetőmagok hanyatlása már a kollektivizálás alatt megkezdődött, és ez 1989, illetve 2007 után csak felgyorsult. A hagyományos fajták leginkább azokon a településeken maradt meg, ahol nem volt kollektivizálás. Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy főként a háztáji gazdaságokban, a kisebb területeken őrizték meg a tájfajtákat. A nagyobb, ipari méretű területeken már a bőtermőket vetik, ültetik.
A fenti adatok tükrében a hagyományos és tájfajta vetőmagok egyértelműen védelemre szorulnak.
A Csíkszeredában februárban első alkalommal megszervezett magbörzén is kiderült, nem sokan rendelkeznek hagyományosnak magvakkal. Annak ellenére, hogy évekkel korábban volt kezdeményezés tájfajta régi magok összegyűjtésére, nem jártak eredménnyel. A tavaszi magbörze első lépés helyi szinten, hogy a gazdák egymás között is cseréljék a bevált magokat. A mostani európai szabályozás ezeket a csereberéket is veszélyeztetik.
A tájfajták évszázadok során alkalmazkodtak a helyi terephez, az adottságokhoz, így ellenállóbbak is. A betegségekkel szemben ellenállóbbak, így nem is szorulnak vegyszeres kezelésre. 2002-ben 36 milliárd dollár bevétele volt a vegyiparnak a növényvédő szerek előállításából.
Az Eco Ruralis által kiadott közlemény az érdekellentétekre is rávilágít, amely szerint Isabelle Clement-Nissou, a francia kormány brüsszeli megbízottja – aki a tervezetet megalkotta – korábban egy magkereskedelemben érdekelt szervezet igazgatója volt.
A magyarországi civil szervezetek a magyar biztoshoz fordultak levelükben, amelyben arra kérik, hogy ne fogadja el a jogszabálytervezetet. „A jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak” – olvasható a civil szervezetek levelében.
A civil szervezetek módosító javaslatai a jogszabályhoz (részlet):
A demokrácia és a gazdálkodók jogainak biztosítása érdekében:
– A szaporítóanyagok és vetőmagok cseréje gazdálkodók és magánszemélyek között maradjon a jogszabály hatályán kívül.
– A jogszabály kizárólag a szaporítóanyagok kereskedelmi célú, nagy mennyiségben történő forgalmazására vonatkozzon.
– A fajtabejelentés és a vetőmagvizsgálat közszolgáltatás formájában működjön, és legyen elérhető kisebb szereplők számára megfizethető áron.