2013. március 01. Írta: 7határ
A mai nappal kezdődően lehet igényelni a területalapú támogatásokat, az ezekhez szükséges kérelmek kitöltésében Hargita megyében például a polgármesteri hivatalok agrárreferensei is segítenek a gazdáknak, így nem kell a városok APIA-irodáiba utazniuk. Haschi Andrással, a kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatójával – aki a segítségnyújtásról a helyi önkormányzati vezetőkkel megállapodott – az új és a lejárt támogatási időszakról beszélgettünk.
Mától lehet igényelni a területalapú támogatásokat, várhatóan kezdenek ömleni a kérések a kifizetési ügynökséghez. Ugyanakkor új kiírási időszak kezdődik: milyen újdonságok várhatók az elkövetkező periódusban?
Elméletileg nem lesznek változások, és egyelőre csupán az irányvonalakat ismerjük. Tudjuk, hogy mi az, amit támogatni fognak: a zöldesítést, a környezetkímélő technológiákat, sőt, kötelezővé teszik, hogy a termelő a területének egy bizonyos százalékán környezetkímélő technológiát alkalmazzon, és csak annak függvényében fogja megkapni a többi támogatást. Ezek persze messzemenően nem olyan szigorú dolgok, hogy ne lehessen kivitelezni. Ugyanakkor szintén támogatják a klímaváltozással, újrahasznosítható energiával kapcsolatos tevékenységeket, a szerveződést, de összegeket, apró technikai részleteket még nem közöltek.
A területalapú támogatás viszont megmarad nagyjából ugyanebben a formában. Él egy olyan elképzelés, hogy a gazdák egy bizonyos részét valamivel másképpen kellene támogatni, olyan stílusban, hogy ha például valakinek kell kapnia mondjuk ezer lejt évente, annak ne kelljen minden évben igényelnie a támogatást: jön az első esztendőben, benyújtja az igénylést, hét éven keresztül pedig azt fogja kapni, ha fejlődik.
Mi történik akkor, ha valaki egy évet kihagy, és nem igényli a támogatást? Bekapcsolódhat később is?
Akkor, amikor az ember csak alaptámogatást igényel, bármilyen módosítást (kimaradás, hozzáadás, területcsökkentés, területváltoztatás stb.) el tud végezni. Nehézségek akkor adódnak, amikor az ember egy programhoz csatlakozik – vagyis például ha agrárkörnyezet-gazdálkodást (AKG) igényel, az egy ötéves periódushoz kötött. Ez alatt az időszak alatt csak minimális változtatásokat tehet, de nem tud például területet változtatni, nem csökkentheti a parcellát stb.
Az első, ötéves támogatási időszak most jár le. Tegyük fel, lesz gazda, aki most abbahagyja, nem igényli tovább a támogatást. Számíthat még ellenőrzésre a továbbiakban, vagy nyugodtan alhat, akár hagyva elbokrosodni a területét?
Az AKG-t az uniós ellenőrző szervek egy évvel később ellenőrzik. Tehát amennyiben az illető gazda az idén abbahagyta egy bizonyos terület megművelését, még van esély, hogy jövőre az uniós ellenőrző szervek – mint például az EU-s számvevőszék – leellenőrzik. Elméletileg minket, az APIA-t és a minket is ellenőrző szerveket vizsgálják, de gyakorlatilag úgyis kimennek terepre. Ott azonban már nem a gazda lesz az esetleges hibás, hanem azt nézik meg, mi jól ellenőriztük-e a gazdát. Akkor ugyanis már nem várható el, hogy a fű le legyen kaszálva, de az jól látszik, ha a tavaly lekaszálták, hogy bokros volt, vagy a terület mérete ugyanakkora volt-e, mint most.
Mi változik a területek állatokkal történő lefedése kapcsán?
Állatok terén ez nem változik, továbbra is meg kell lennie egy minimális lefedésnek, vagyis be kell bizonyítani, hogy azon a területen legeltetés, kaszálás történik. Semmilyen számbeli változás nincs.
Befolyásolja vajon a bevezetett mezőgazdasági adó a támogatási kérések számát amiatt, hogy esetleg kevesebben fognak gazdálkodni?
Úgy érzem, hogy az emberek nem látják át teljesen, mert nincsenek is még alkalmazási normák. Nem tudjuk, hogyan fogják alkalmazni a törvényt, ezért úgy gondolom, hogy a 2013-as támogatási évben nem fogunk semmilyen támogatásigénylési csökkenést érezni.
Kért már Bukarest adatokat az adó mértékét meghatározó területek nagyságáról, állatlétszámról?
Nem kért, és nem is kell kérnie, hiszen az adatbázisunk egy központi szerveren működik. Onnan ezt könnyen tudják ellenőrizni. Ráadásul hiába is kellene más kimutatás, mivel kétlem, hogy az APIA-s adatbázison kívül ők komolyabb számításokat tudnának végezni.
Amióta létezik a területalapú támogatás, gyakorlatilag alig lehet eladó földet találni.
Így van, tudok olyan példákat, hogy az idős nagytata egy életen át azért küszködött, hogy a birtokot növelje. Az összes megtakarított pénzét a földbe tette bele, vásárolt egy-egy kis darabot, amíg meglehetősen nagy birtokot nem gyűjtött össze. Hét évvel ezelőtt megdöbbenve tapasztalta, hogy amit egy életen keresztül kaszálót, legelőt gyűjtött, nem ér semmit. Eltelt még egy év, és hirtelen minden megváltozott, mert ezek a területek támogathatóvá váltak. Akkor mégis rádöbbent a bácsi, hogy ezekre a területekre területtulajdonosként elég szép összegeket tud kapni abban az esetben, ha azokat meg is műveli. Ha valakinek van 10-15 hektárja, akár 25-30 ezer lejt is tud kapni arra a területre. Azt hiszem, az már elég komoly okot nyújt arra, hogy az ember azt a területet tisztességesen megművelje. Ez is egyik oka annak, hogy az emberek nem akarnak területet bérbe adni, eladni. De ez is az oka annak, hogy kissé eltorzult a mezőgazdaság: mindenhol csak kaszálókat látni, szántóföldekből kaszálót csinálnak, mert több támogatás jár érte, máshol pedig vannak gazdák, akik takarmány szeretnének termelni, de nincs szántóföldjük. Ugyanakkor nagyon nehéz az egyezkedés akkor, amikor bérleti szerződésről beszélünk. Véleményem szerint a támogatás nem kellene egyezkedés tárgyát képezze, amikor bérbe adunk területet. A támogatás nem a tulajdonosnak jár, hanem annak, aki megműveli a földet.
Egy-egy ellenőrzés során sokszor azon csodálkozunk, hogy vannak faluhoz közeli területek, amelyek rettenetes állapotban találhatók: megműveletlenek, elhagyottak, és fenn a hegyen, ahol sokkal nehezebb körülmények között lehet dolgozni, sok minden nagyobb rendben van. Ez azt bizonyítja, hogy a lelkiismeretes gazdának nem számít, hol van a földje. Lehet, hogy jobban megérné neki a falu szélén, mintsem kijárjon a tetőre, de úgy gondolja, ha már azt a földet örökölte, kötelessége azt meg is művelni.
Korábban azt mondta egy interjúban, hogy a mezőgazdasági támogatásokból a gazdák házat építettek, autót, plazmatévét vásároltak, hőszigetelt ablakokat rakattak, most már ideje a mezőgazdaságra is pénzt fordítani. Még mindig érvényes ez a mondata?
Továbbra is fenntartom, esetleg azzal a megjegyzéssel, hogy amennyire csak lehet, vidékfejlesztésre kell fordítani ezt a pénzt. Nem feltétlenül műtrágyát, vetőmagot kell vásárolni, de olyan, a munkához szükséges tárgyakat, ami a mezőgazdasághoz kapcsolódik.-