Dányi László
2010. október 28-án jelentette be zászlóbontó ünnepi ülésen a parlament felsőházi üléstermében közel 600 résztvevő előtt az Új Hangya Szövetkezeti Mozgalom elindítását Balogh Gyula, az Új Hangya Szövetség (ÚHSZ) elnöke. Nagyapja, Almássy Balogh Elemér alapította gróf Károlyi Sándor hathatós közreműködésével 1898-ban, még az Osztrák-Magyar Monarchiában, a 2 ezer 200 hangyaszövetkezetet tömörített Hangya Szövetkezeti Mozgalmat. Nemrégiben éppen a Békés megyei Csorváson jött létre az országban az első európai uniós LEADER hangyaszövetkezet.
Magyarországon 12 évvel ezelőtt alakult meg a Hangya Szövetkezetek Együttműködése (HSZE), amelynek Balogh Gyula édesapja, Balogh Elemér a tiszteletbeli elnöke. Szeremley Huba borkereskedő, a 25 ezer taggal rendelkező HSZE elnöke az ÚHSZ létrehozásakor kijelentette, hogy a Hangya nem lehet egyetlen család öröksége, és bízik abban, hogy a mozgalom számíthat az eddig hiányzó kormányzati támogatásra.
Mészáros István, a Békés Megyei Cégbíróság által idén január 20-án bejegyzett Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet elnökhelyettese (elnök: dr. Kopátsy Sándor közgazdász), a Magyar LEADER Szövetség elnöke a napokban Csorváson járt. Részt vett a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program záróeseményét jelentő, ősi cigány mesterségek alkalmazásával a roma integrációt elősegítő biotéglagyártás projekt bemutatásán a Hérics Szálló és Konferenciaközpontban. Örömmel jelentette be, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) együttműködik a Magyar termék, magyar boltból program megvalósításában, amelynek az a lényege, hogy a helyi termelők megszervezzék a saját piacukat, miközben motiválják a termelőket a piacuk fenntartására és fejlesztésére. A vidék sorskérdéséről van szó, mivel az élelmiszergazdaság 60 százaléka és az élelmiszerkereskedelem 75-80 százaléka külföldi érdekeltségű cég kezében van. Összesen 700 ezer vállalkozót (őstermelő, mikro-, kis- és középvállalkozás), egymillió 200 ezer mezőgazdaságból élő embert érint a program. A Hangya Szövetkezet akkor (1898) alakult meg Magyarországon, amikor az idegen tőke jelentős helyet foglalt el a gazdasági életben; most, a globalizáció időszakában a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet fontos szerepet vállalhat a helyi termékek közvetlen piacra juttatásában.
- Pontosan mikor és milyen néven jött létre az országban először Csorváson LEADER hangyaszövetkezet?
- kérdezem Kasuba Istvánt, a Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület (LEADER program) munkaszervezetének vezetőjét, a Magyar LEADER Szövetség elnökségének és a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet igazgatóságának tagját.
- A Megújuló Hangya-2010 Szövetkezetet 2010. december 9-én alapítottuk meg csorvási székhellyel, országos központként a Batthyány utcai Hérics konferenciaközpontban. Március 31-én hozta létre 10 alapító tag Csorváson a Viharsarki Megújuló Hangya-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató Szövetkezetet. Az alakuló közgyűlés a szövetkezet igazgatósági elnökének Rácz Bélát választotta meg, a felügyelő-bizottság elnöke Kukla László lett.
- A Rákóczi utca 45. szám alatti helyi termék bemutatóteremben beszélgetünk.
- Ebben a helyiségben szeretnénk kialakítani az első hangyaboltot. A bemutatóterem kialakítását megelőzően felmértük azt, hogy a környéken milyen mezőgazdasági termékeket készítenek. Pillanatnyilag huszonegyféle helyi termék látható, amelyekről úgy véljük, hogy piacképesek. Egy ízben például a szomszédasszony sajtját elvittük egy szerbiai versenyre, és elsők lettünk vele. Gyakorlatilag azt a célt szolgálja ez a bemutatóterem, hogy az eladót és a vevőt összehozzuk. Akinek például tíz centiméter vastagságú mangalicaszalonna kell, annak odaadjuk a gazda telefonszámát. Van itt kardoskúti bodzalekvár, bodzaszörp, orosházi díszgyertya méhviaszból, mezőberényi fafaragó munkája, békési kosár, orosházi tészta, hódmezővásárhelyi kerámia, csongrádi bor. Természetesen csorvási pálinkát is kiállítottunk, Békéssámsonról mézt, kenyeret hoztunk.
- Nem az első Hangya-típusú szövetkezés Magyarországon a rendszerváltozás óta.
- Valóban jó néhány Hangya-típusú szövetkezet alakult már az országban, csak nem voltak képesek garantálni az áruik minőségét. Felmértük azt, hogy hetente 6-10 mázsa kolbászt el tudnánk adni Budapesten, csakhogy egy hónapig sem lennénk képesek annyi árut szállítani a fővárosi üzletbe. A Fény utcai piacon három hónapig árulhattuk volna a termékeinket egymillió forint fizetése ellenében. Elment a gazdák sertéstartó kedve is, valamint a jogszabályi keretek sem kedvezőek. Mindenesetre a mi nagy előnyünk az, hogy országosan 96 LEADER-akciócsoportban 600 szakemberrel rendelkezünk. Csak a mi LEADER-akciócsoportunk, a Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület egymilliárd 700 millió forinttal gazdálkodik. Pályázatot nyújtunk be annak érdekében, hogy egységes arculattal, földrajzi márkanévvel klaszterben, gazdasági hálózatban tömörülve léphessünk fel a piacon.
