Balta János 2013. február 13.,
Az őszi vetések, noha néhol pangó víz is takarja, ígéretesen fejlődnek, csak kérdés, kinek hoznak hasznot: az államnak vagy a külföldi nagy cégeknek
Amint arról már beszámoltunk, elkészült a mezőgazdaság átalányadójának a törvénytervezte, amit az érintettek úton, útfélen vitatnak, latolgatják a túlélési, esetleg kibontakozási esélyeket, amelyekbe a következő körképünkkel betekintést próbálunk nyújtani.
Csak rosszabbra számít
Fazekasvarsándon Pataki Zoltán a maga 28 hektár szántója mellett bérel is valamennyit. Hogy a gazdálkodását az agráradó mennyiben fogja érinteni, még nem tudja felmérni, mert eddig is teljes áron vásárolta az üzemanyagot, a vetőmagot és műtrágyát, amelyek után az áfát nem tudta elszámolni, tehát 24% adót amúgy is fizetett, miközben csak a területalapú támogatást kapta. A továbbiakban csak rosszabbra számít.
Az adózás nem, csak a szint és a mérték vitatható
Amint Szabó Zoltántól, az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulásnak az elnökétől megtudtuk, őket nem igazán befolyásolja a mezőgazdasági átalányadó, mivel eddig is adóztak. Lévén, hogy az új rendelkezések leginkább a természetes személyiségű gazdálkodók adóztatására vonatkozik, legjobban az érdekli, hogy a megmunkált földterületet illetően, hova sorolják majd a jogi személyeket? Ami a természetes személyek megadóztatását illeti, azzal nagyjából egyetért, hiszen ha egy magángazda több ezer juhot tart, illik utána adózni is, ha a jogi személyiségű vállalkozásokat mindennel elszámoltatják, megadóztatják. Mindenkinek hozzá kell járulnia a költségvetéshez. A természetes személyekkel szemben, eddig a jogi személyek hátrányban voltak. Az adóztatást illetően csak a szint, illetve a mérték meghatározása vitatható. A Társulás összesen közel 400 hektár kalászost vetett, amiből a 290 hektár búza, 25 hektár őszi árpa, míg 75 hektár takarmánybúza vetés szépen fejlődik. A laposabban fekvő részeket azonban a sok eső miatt már pangó víz takarja, amit le kell engedni.
Duplán adóznak az állattartók?
Szapáryligeten ifj. Döme Mátyás 30 hektár szántón gazdálkodik, és élénken foglalkoztatja az adóztatás legújabb formája, ami váratlanul érte a magángazdákat. Mert igaz ugyan, hogy valamilyen formában mindenkinek adóznia kell, de szerinte a tervezet eléggé fonákul van összeállítva. Mert ugye, 50 juhig valamivel több, mint 20 lejt kell darabja után fizetni, míg 50 fölött, szinte a háromszorosát. Az állattartás növekedését nem így szokás ösztönözni. Ami az állattartás adómentességét illeti, ebbe most beilleszkedik, kivételt csupán a sertéstenyésztés képezhet, amivel túllépheti a megszabott 6 főt. Ugyanakkor nem tartja méltányosnak, hogy állattartóként adót fizet a megtermelt gabona, de a rajta felnevelt állat után is. Ezek szerint, duplán adózik? Szerinte az adózás nem fog az élelmiszerárak növekedéséhez vezetni, hiszen a kisgazdák a felnevelt állataikat amúgy sem tudják értékesíteni, mivel felszámolták a vágóhidakat. Manapság csakis véletlenszerűen lehet 8-8,5 lejért értékesíteni élősúlyban a hízott sertéseket.
Megpecsételődhet a gazdálkodás sorsa
Bartha Antal simonyifalvi magángazda szerint a sorozatos veszteséget hozó évek után az elmúlt esztendő volt az egyedüli, amit a földművelők valamicske nyereséggel zárhattak. A tavalyi napraforgót rendesen megfizették, a kukoricának is megvolt a méltányos felvásárlási ára, habár az utóbbi időben az is visszaesett. Ha a gabonaárak megmaradnak a jelenlegi szinten, elviselhető lesz az adóztatás, ha viszont visszaesik a felvásárlási ár, az adóztatás egyenlő lesz a leégéssel. A gazda nem hiszi, hogy a mezőgazdasági átalányadó bevezetése felviszi az alapvető élelmiszerek árát. Mivel a fia nagybani zöldségtermesztő, rálátása van erre az ágazatra is, amit szerinte a földadó jobban fog sújtani, mert a külföldről beáramló rengeteg áru miatt a zöldségfélét nem lehet eladni. Az üzemanyagárak a csillagoknál járnak, a magángazdák eddig sem kaptak ártámogatást, tehát a kevéske haszon üzemanyagra ment el. Mindez oda vezet, hogy a fiatalság teljesen feladja a gazdálkodást, a kertészkedést, inkább munkát vállal valamelyik kábelgyárban. Maradnak az idősek, akiknek nincs más választásuk, csakhogy ezzel megpecsételődhet a gazdálkodás sorsa.
Kevés volt az ártámogatás, de jól jött
Amint Molnár Lászlótól, a majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás elnökétől megtudtuk, értesülései szerint őket a törvénytervezet semmiben nem érinti azon kívül, hogy ettől az évtől eltörölték az üzemanyag-ártámogatást. Az nem volt sok, de jól jött. A Társulás 165 hektár őszi sörárpát, továbbá 460 hektár búzát vetett. Az 1200 hektárig fennmaradó területre napraforgót, illetve kukoricát szándékoznak vetni.
Módosításokra szorul a tervezet
A Bélzerinden gazdálkodó Molnár Imre jogi személyiségű vállalkozóként működik, tehát eddig is adózott. Éppen ezért, az új adórendszer a tevékenységét nem igazán érinti csak annyiban, hogy 2013-tól megszűnik az üzemanyag ártámogatás, amire a kormány azt ígérte: megpróbálnak lobbizni érte, aminek a sikere viszont nagyon kétséges. Ugyanakkor ellentmondásosnak tekinti azt a tervezetet, amelyik az állatállomány létszámának a növekedésével nem csökkenti, hanem növeli az egyedek utáni adót. Ez az állatszaporulat kerékkötőjévé válhat. Szerinte, a tervezet még sok módosításra szorul, amit kormányzati szinten bizonyára meg is tesznek.
Beszélni kell az ellentmondásokról!
Tyukodi Lajos nagyzerindi, jogi személyiségű gazdálkodó eddig is adózott. Szerinte jól mondta a mezőgazdasági miniszter, hogy Európa területén csak Romániában vannak olyan mezőgazdászok, akik nem adóztak a megszerzett jövedelmük után. Ebben igazuk is lehet, csakhogy Európában olyan kevés támogatást sem adnak sehol, mint nálunk, ráadásul a gázolaj ártámogatást is megszüntették. Éppen ezért, az útadót is magában hordozó gázolajjal művelik a földeket, miközben a területalapú támogatásból is megnyirbáltak 10%-ot. Az új helyzet azt eredményezheti, hogy a néhány hektáron gazdálkodókat teljesen tönkre teszik, mert elvesznek a bonyolult ügyintézésben, a kilincselésben, miközben a támogatások egyre késnek. Senki nem beszél a nagy ellentmondásokról, amelyek a támogatások körül vannak. Példának okáért, az EU még tavaly augusztusban folyósította a támogatásokat az aszálykárokra, amelyekre a károsultak gyorsan benyújtották a kérvényeket, pénzt azonban még nem láttak. 10 hektárig 100 lej támogatást ígértek hektáronként, noha az EU-tól az aszály által sújtott összes területre megkapták a kárpótlás fedezetét. Hol vannak a hiányzó összegek? Nálunk minden ilyen ellentmondásos, de hát a fejétől bűzlik a hal is: két évvel ezelőtt az ország megszavazta a kisebb létszámú parlamentet, ami akkor csak 400-nál valamivel több képviselőt számlált, a mostani viszont már 585-öt. Ki érti mindezt?
Több kiadásra számít
Dani István Zimándközön 570 hektár szántón gazdálkodik, két bejegyzett vállalaton keresztül. Szerinte az új adózás mindenképp megnehezíti a mezőgazdászok életét, lévén, hogy többlet kiadásokkal jár. Az utóbbi három évben rendszeresen szárazság tizedelte a termést, egyre kevesebb pénzt hozott a gazdálkodóknak. Eddig a vállalkozó a megtermett gabonának a jutalék kiadása után maradt 75%-ból kellett hogy kifizesse a 16% jövedelemadót. Egyes vállalkozók azt tették, hogy a jövedelemadó értékét levonták az osztalékból, csakhogy annyira megnőtt a termőföld megművelése iránti kereslet, hogy verseny alakult ki a vállalkozók között, akik már 1200 kiló osztalékot is ígérnek hektáronként. Mivel ők a föld hasznából élnek, ráadásul hatalmas befektetéseket tettek gépekbe, áldozatokra is képesek a föld megművelésének a jogáért. Maga kifizette a tulajdonosok helyett is az adót, ami hektáronként 97 lej volt. Zimándközön a termőföld túlnyomó többségét jogi személyiségű vállalkozók művelik meg, talán 20-30 hektáron dolgozik még magángazda. Dani István az átalányadótól csak rosszabbra, egyre több kiadásra számít.
Eddig is 800 lejt fizettek hektáronként
Jakab Károly vadászi magángazda alaposan átrágta a törvénytervezetet, a buktatóival együtt. Szerinte, a magángazdák eddig is nagyban támogatták az államot. Példának okáért, maga az államtól vásárolt vetőmagért, műtrágyáért, gyomirtókért, gép-alkatrészekért és gázolajért hektáronként, átlagosan 2230 lejt fizetett, amiből 432 lejt tett ki az áfa értéke, amit nem tudott visszaigényelni. Ezen kívül, minden befolyó jövedelemből 5% egészségbiztosítást kell befizetni, ami 175 lejt tesz ki. 3500 lej adóból, további 2% jövedelemadó 70 lej értékben, továbbá az önkormányzatnak fizetnek hektáronként 40 lejt. Ha mindent összeadunk, hektáronként 717 lejt fizetett be, ami egy minimálbérrel egyenlő. Még erre rájön a kalászosoknál 72, míg az olajos növényeknél hektáronként 73 lej. Tehát hektáronként közel 800 lej adót fizettek a megművelt föld után. Szerinte az egy tehén után számított 72 lej, de a 10 hízott sertés darabja után elvárt 28 lejnyi adót is igen sok. Jakab Károly fájdalmasnak találja, hogy az ország fenntartásához eddig is nagyban hozzájáruló gazdálkodókról további bőrt akarnak lehúzni, miközben az ingyenélők, a nem adózók azt felélik. Elszomorító szerinte, hogy egy 10 hektáron gazdálkodó földműves évente 8 ezer lejjel gazdagítja az államot. Mivel maga 100 hektáron gazdálkodik, nem szívesen számolja ki, évente mennyivel járul hozzá az állami költségvetéshez, ahonnan semmiféle támogatást nem kap. A 138 euró értékű területalapú támogatásból is levágtak 10%-ot. Mindez annál is inkább szomorú, mert a föld minőségétől függetlenül, mindenkinek ennyit kell befizetnie, holott egyáltalán nem mindegy, hogy Pécskán, Zimánbdújfalun, avagy a gyenge talajjal rendelkező Vadászon gazdálkodik-e valaki. A tervezet 74. cikkelyének 6. pontja kimondja: az átalányadó az országos költségvetésbe folyik, abból nem kerülhet a helyi büdzsébe. Tehát a vidékiek befizetik a rengeteg adót, amiből a helyi önkormányzatnak semmi nem jut, a közvetlen környezetüket semmivel nem segítik. Szerinte, a vidékről befizetett adók 50-60%-ának vissza kellene kerülnie a helybeli költségvetésbe. Mivel Jakab Károly aprólékosan most, az átalányadó-tervezet tanulmányozásakor számolta ki gazdálkodásának a költségvetését, azon gondolkodik, hogy jogi személyiségű vállalkozásba is kezdhetne, amivel a kiadásainak egy részét le tudná írni.
* * *
Az elhangzott vélemények magukért beszélnek, ugyanakkor ide kívánkozik az RMGE országos elnökségének, Sebestyén Csaba elnök által jegyzett közleménye, amit mellékelünk.
Nyilatkozat
A Hivatalos Közlöny 54. számában, amely megjelent 2013. január 23-án a Ponta kormány közzétette az Adótörvénykönyv (Cod Fiscal) módosításról szóló 8/2013 Rendeletét. A néhány nap múlva, már február 1-jétől érvényben lépő jogszabály adókötelessé tesz minden mezőgazdasági termelőt úgy, hogy átalányjövedelmet határoz meg minden kultúrára és haszonállatra. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy mit mennyiért ad el, vagy mennyi a ráfordítás költsége, egységesen 16%-os jövedéki adót kell fizessen minden gazda a megállapított átalány jövedelemből.
A kormány által megállapított jövedelmek, ami után 16% adót (és 5,5% egészségügyi biztosítást) kell befizetni a következők: gabonafélék (2 ha felett) 449 lej; olajos magvak (2 ha felett) 458 lej; burgonya (2 ha felett) 3488 lej; cukorrépa (2 ha felett) 697 lej; szántóföldi zöldség (0,5 ha felett) 4001 lej; gyümölcs (0,5 ha felett) 4709 lej; Tehén (2 db felett) 453 lej; Juh és kecske (10-50 db) 23 lej; Juh és kecske (50 db felett) 65 lej; Sertés (6-10 db) 56 lej; Sertés (10 db-nál több) 177 lej; Méh (50-100 család) 70 lej; Méh (100 családnál több) 98 lej; baromfi (100-500) 3 lej.
Tehát az adóalapként megállapított fenti jövedelmek után 16 + 5,5 (összesen 21,5) százalékot kell befizetni, ami gabonaféléknél hektáronként 96,5 lej, burgonyánál 750 lej/ha, tehenenként 97,4 lej, juhokként 50-ig 5 lej, 50 felett 14 lej. Minden mezőgazdasági termelő május 25-ig kell nyilatkozzon a helyi pénzügynél az általa művelt területek nagyságáról és a gazdaságában levő állatlétszámról. A nyilatkozat alapján kiszámított adót két részletben kell befizetnie, felét október 25-ig, felét december 15-ig. A minimális területekkel és haszonállatokkal rendelkező gazdák (a zárójelben feltüntetett területek és darabszámok) nem adókötelesek.
A Románia Magyar Gazdák Egyesülete úgy értékeli, hogy a mezőgazdaság ily módon történő adóztatása merénylet az ország agráriuma és vidéki térségei ellen. Az adótörvénykönyv módosításának VII., a mezőgazdasági átalányadóra vonatkozó fejezete sem szakmailag, sem az igazságos társadalmi teherviselés szempontjából nem megalapozott.
Az RMGE, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület és a megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete a megyeházára hívta a gazdákat, hogy az új adózási rendet megismertesse a termelőkkel és meghallgassa a gazdák véleményét is. A jenlevők közfelkiáltással fogadták el, hogy amennyiben a kormány nem teljesíti a kérelmeiket (nem vonja vissza az átalányadóra vonatkozó rendeletet), folytatják a figyelemfelkeltő és tiltakozó akciókat, útlezárásokat, bukaresti és megyeközponti tüntetéseket is kilátásba helyezve.
A Románia Magyar Gazdák Egyesülete országos elnöksége felkér minden megyei szervezetet, hogy Hargita megyéhez hasonlóan, a helyi egyesületekkel közösen szervezzenek informáló „nagygyűléseket” a gazdákkal, ismertessék az átalányadót, ennek ellentmondásait, igazságosságtalanságát, hallgassák meg az érintettek véleményét és csatlakozzanak a Hargita megye gazdák tiltakozásához.
Az országos elnökség tagjai szívesen részt vesznek a szervezett rendezvényeken. Kolozsvár, 2013. február 8. Sebestyén Csaba, elnök