Simon Eszter | 2012.08.03.
Nem volt egyszerű, de összefogással példaértékű lépést tett ötszáz udvarhelyszéki gazda azzal, hogy sikerült felvásárolniuk a régi székelykeresztúri vajgyár épületét. Így a tejtermelők maguk dolgozzák fel és értékesítik majd a tejből előállított termékeket.
Aki kibírt két évet idegen légióban, csak az fogjon hozzá – mondta Varga-Nagy László
Augusztus 3-án, pénteken délben került sor Székelykeresztúron a tejfeldolgozó üzem kulcsának ünnepélyes átadására. Amint arról korábban írtunk, 2010 nyarán derült ki, hogy Székelykeresztúron eladó a régi vajgyár épülete. Akkor 45 gazda úgy döntött, hogy szervezetbe tömörülve maguk veszik meg a gyárat, így 2011. február 10-én megalapították a Küküllő–Keresztúr Tejfeldolgozó és -értékesítő Szövetkezetet.
Az ünnepélyt Varga-Nagy László, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, aki megköszönte annak az tíz udvarhelyszéki település polgármesterének és 500 tejtermelő gazdának a hozzáállását, akik bíztak a szövetkezetben és a felmerülő nehézségek mellett végig kitartottak. „Végre megértük azt, hogy Székelykeresztúrtól Szentegyházáig van olyan 500 gazda, akik nem csak tejtermelők, hanem tejfeldolgozók és értékesítők is lesznek. További céljaink közé tartozik, hogy az uniós normáknak megfelelő termékeket tudjunk előállítani, ennek érdekében még sokat kell dolgoznunk” – mondta, majd röviden kitért arra is, hogy az üzem felvásárlása csak banki hitellel valósulhatott meg.
„Bizonyára én voltam a legbizonytalanabb láncszem ebben az összefogásban, mert mindannyian tudjuk, hogy a banki hitel itt igencsak jelentős, mely plusz kötelezettséget varr a gazdák nyakába. Ezt minél hamarabb ki kell zárni” – véleményezett ezzel kapcsolatban Rafai Emil, Keresztúr polgármestere.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsánának elnöke örömmel nyugtázta, hogy egy olyan üzem udvarára lépett be, mely már nem másé, hanem a miénk. „Sajnos mindeddig Hargita Megye Tanácsa nem foglalkozott a mezőgazdasággal, 2008 óta azonban ennek a támogatásában is szerepet vállalt, jó példa erre az, hogy Almáson és Borzsovában csarnokok létesültek, így jobban tudják értékesíteni a tejet. A Székely Termék logójával pedig mi is megtanultuk, hogy 40 lejért is el lehet adni a 10 lejből előállított sajtot” – hangsúlyozta a megyeitanács-elnök, aki említést tett a januári, Parajdon történő gyűlésről, ahol a tizenegy település gazdái „vérszerződést” kötöttek egy közös cél érdekében, mely most megvalósult.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szerint ez az ötlet egy új egységet termtett az önkormányzatok, gazdák és Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma között, és arra bíztatta a jelenlévőket, hogy ha nehézségek jönnek, akkor se bomoljon meg ez. „A termékeladáshoz jó marketing kell, de tudatos vásárló is, hangsúlyoznunk kell az itt élőknek, hogy ha ezt a terméket vásárolják, akkor gyermekeik oktatásához és a nagyszülők nyugdíjához is hozzájárulnak” – emelte ki a főkonzul.
Az ünnepély zárásaképp az épületre felhúzták a székely zászlót, majd az egybegyűlteket körbevezették a tejfeldolgozó üzemben, körbejárva a tej útját.