2012. július 27., péntek

Mangalicát keresztezni hússertés fajtával Kitörési lehetőség a válságból?

2012. július 26.Balta János
Egyik mangalica koca a látogatásunk hajnalán 8 malacot fialt
Figyelembe véve a gabona magas felvásárlási árát, illetve a mangalica fajta sertésnek az előnyös tenyésztési feltételeit, Fazekasvarsándon Csipkár Ferenc sertésfarmot hozott létre, amelyikben az állományt jelenleg 2 mangalica fias-koca, egy ugyanolyan fajta kan, illetve 8 vemhes Landrace fajta hússertés képezi. 
Abból indult ki, hogy a mangalica fajta szabadtartásban kevés abrakot igényel, igen jól hasznosítja a zöldtakarmányt, különösen a lucernát és a marhatököt. Mangalica kannal keresztezte a két hasonló fajta kocát, de a 8 hússertés kocát is. Utóbbiakat abból a meggondolásból, hogy az alacsony koleszterinszint miatt sokan kedvelik a mangalicát, csakhogy túl zsírosnak találják a húsát. A fejlesztést a fiával, Balázzsal együtt tervelték ki: a két mangalica koca közül ugyanis egyik 6-ot fialt 3 héttel ezelőtt, míg a másik szerdára virradóra fialt 8 malacot. Közülük a kocákat a további szaporításra, míg a kanokat saját célra vagy eladásra fogja tenyészteni. Az így nyert kellő mennyiségű tenyészkocával két vonalat kívánnak követni: azok a vásárlók, akik ragaszkodnak a fajtiszta mangalicához, olyat kapnak, akik viszont túl zsírosnak találják, a meglévő hússertés kocáknak a mangalica kannal történt keresztezéséből származó, sokkal húsosabb utódokhoz juthatnak. Az így nyert, minőségileg magasabb értékű vágóállatokra bizonyára könnyebben lehet majd vevőket találni, miközben szabadtartásban olcsóbban, hatékonyabban nevelhetők fel 100-120 kilósra.
A gazda számításai szerint, augusztus 10-én a 8 hússertés koca közül 6 fog fialni, tehát alaposan megugrik majd az állomány. A keresztezésnek az ötlete onnan származik, hogy egy barátjánál evett hasonlóan keresztezett állat sonkájából, illetve szalonnájából. Mindkettő sokkal húsosabb volt az eredeti mangalicánál, ugyanakkor a koleszterin-szintje is alacsonyabb volt a hússertésénél, miközben az íze remek volt.
Az állattenyésztés mellett Csipkár Ferenc és a fia szabadföldi paradicsomot, őszi káposztát, de 0,5 hektáron vöröshagymát és foghagymát is termeszt, piacra. A hagymaüzlet egyre inkább leszálló ágban van, hiszen a nagy szárazság miatt némiképp visszaesett a termésmennyiség, miközben a külföldről beáradó, nagyobb állami támogatást élvező, olcsó zöldségfélék a nagybani piacon lenyomják az árakat. a vöröshagymának kilójáért 1,3, míg a foghagymáért jó esetben 8 lejt lehet kapni. A 8 hektár földjéből 1 hektáron lucernát termeszt, de szükség esetén a termőterület növelhető. 
 Mivel a Fazekasvarsándon sokéves hagyománnyal rendelkező, szabad termesztésű fűszerpaprika is felsült a rekkenő hőségben, Csipkár Ferenc és családja a mangalica és a hússertés fajta keresztezett változatában lát kitörési lehetőséget az amúgy padlón heverő helybeli és hazai sertéstenyésztés számára.