2009. október 30.AgrárHírek
Dr. Hajas Pál ügyvezető igazgató (Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.)
Beszélgetés dr. Hajas Pállal, a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával, az Európai LEADER Szövetség Tanácsának tagjával
Kérem, hogy mutassa be röviden Kozárdot!
Ebben a Cserhát hegység keleti lábánál fekvő kis nógrádi faluban kevesebb, mint kétszáz fő lakik. Külterületének nagy része a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik, ami hegyeivel, völgyeivel, változatos flórájával és gazdag állatvilágával vonzó látnivalókat kínál vendégeinek. A falu a középkortól az 1800-as évek végéig híres bortermelő hely volt. A rendszerváltást követően Kozárdon is a leépülés, az elöregedés és az elvándorlás lett a jellemző: csökkent a foglalkoztatás és a fiatalok kénytelenek voltak máshol munkát, megélhetést keresni, ezért nagyrészt el is költöztek a faluból. A fordulópontot 1996-tól a megszűnő szövetkezet helyébe lépő, Kozárd környéki agrár- és gyümölcstermelő családi vállalkozások, a mangalica farm, a víztározó, a gyümölcs hűtőház, a turizmus, majd a helyi vidékfejlesztési iroda kialakítása jelentette. Ezt követte a falu új képviselő-testületének és polgármesterének 2002-ben történt megválasztása, akik elhatározták, hogy a kihalásra ítélt települést újjáélesztik.
A korábbi és a mostani LEADER program keretében milyen fejlesztések valósultak meg?
Kezdjük még korábbról, hiszen már 1998-ban kidolgoztuk a gyümölcstermesztési és agroturisztikai regionális zászlóshajó projektet. Ezt követően Kozárd lendületesebb fejlődése 2004-ben kezdődött, amikor a szennyvízrendszer kiépítésére, valamint a kápolna felújítására és a faluház megépítésére SAPARD és AVOP pályázatokat nyújtott be a falu vezetése. Ezzel egyidőben a falu turisztikai fejlesztése is megindult, hamarosan hat vendégház fogadta a turistákat 50 vendégággyal, közöttük a Napfény és a Csipke Vendégházak, amelyek agro- és vadászturisztikai, illetve falusi üdülőprogramokat bonyolítanak le.
Vendégház
Kozárd 2005-ben alapítóként lépett be a Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoportba, és számos pályázatot nyújtott be a LEADER+ program pályázataira. Ilyenek pl. az őshonos állatpark karámrendszere, a játszótér, a szabadtéri színpad, az Anna kápolnai és a geológiai tanösvények, a horgászstégek, az ifjúsági klub hangosító rendszere.
A Vadvirág Étterem és Panzió is 2005-ben nyílt meg. A turisztikai fejlesztések megvalósítása eredményeként megszűnt a faluban a munkanélküliség, sőt új, fiatal családok települtek ide, az ingatlanárak pedig megháromszorozódtak.
Vendégház
2006-tól elindult a település belső úthálózatának újjáépítése, megújult a faluközpont, lett díszburkolat, vásárteret és fesztiválteret alakítottak ki, a patakon hidak épültek. A kozárdi vadászkúria és a régi pincesor felújítása a mostani tervek között szerepel. Értéknövelő beruházások keretében különböző kutatási és fejlesztési projektek valósultak meg vagy vannak még folyamatban, mint például a helyi gyümölcsfeldolgozás, aszalás, lekvárok és természetes gyümölcslevek gyártása. Ezekhez kapcsolódóan gyümölcshűtőház és mellette sajtérlelő is létesült.
Kozárdi lekvárok és mézek
A 2002-2006 közötti időszakban harminc új munkahely létesült, így az aprócska falu mára munkaerőt fogad Pásztóról, Salgótarjánból, Ecsegről, Csécséről, Hollókőről, Mátraszőlősről, Alsótoldről és Bujákról is. Abban bízunk, hogyha a fejlesztések újabb szakasza elindul, akkor további 10-15 újabb családnak is jut megélhetés Kozárdon.
A turizmus mellett milyen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak?
Alapvető követelménynek tartjuk a tiszta környezetet, ezért a mezőgazdaságot is ennek rendeltük alá. 120 hektár gyümölcsöst telepítettünk, ennek nagyobb hányada alma, de körte, mandula, cseresznye, szilva, kajszi és mandula is megtalálható. Az ültetvényhez kapcsolódóan megépítettünk egy 700 tonnás hűtőházat is, de sajnos ebből az utolsó pillanatban kimaradt a válogató-csomagoló gépsor. Terveink között szerepel egy természetes gyümölcslé-üzem létrehozása, mivel az alma értékesítése egyre nagyobb gondokat jelent.
Kiváló kozárdi almák
A gyümölcsöst öko-módon műveljük, sorközeit füvesítettük, és csepegtető öntözést alkalmazunk, hogy ne történjen lemosódás, és a vizeink tiszták maradjanak. Részben az öntözővíz biztosítása érdekében többfunkciós, 140 ezer köbméter kapacitású árvízcsökkentő-öntözővíz-tározót építettünk, amelyet a teljes bekerítés után horgásztóként is használunk majd. Emellett hozzájárulunk vizes élőhelyek létesítéséhez is, amely révén már számos új madárfaj települt a határba.
Egy helyi egyesület keretében szakszerű és igényes vadgazdálkodást is folytatunk 5000 hektár területen, amelynek kétharmada erdő, egyharmada lankás agrárterület. Egy új vadgazdálkodási vállalkozás keretében 1400 hektáron a nemzeti fogoly-visszatelepítési programban füves mezsgyéket, vadbúvó erdősávokat, rovarteleltető bakhátas mintaterületeket alakítottunk ki, és az EU szabályainak megfelelő ragadozó-gyérítéshez élvefogó vadcsapdák bemutatását végezzük más hazai és külföldi vadgazdáknak.
Korábban a faluban 60-70 féle növény termesztésével is foglalkoztak, ami mára sajnos mindössze 10-15-re csökkent. A növényflóra gazdagítása érdekében a korábban őshonos növények újbóli termesztésével is elkezdtünk foglalkozni, mint például a sáfrányos szeklicével, a kölessel, a csicsókával és más hagyományos növényekkel.
A mangalica törzstenyészetet 2000-ben 20 kocával alapítottuk, és folyamatosan fejlesztjük, úgyhogy mára a mangalica lett községünk fő turisztikai és gasztronómiai „reklámállata”.
Szántóföldi növénytermelést 600-700 hektáron folytatunk, ahol alapvető növényeink a búza, a sörárpa, a napraforgó és a repce. Sajnos a szárazság már olyan mértékű, hogy az utóbbi években a termésátlagok is kritikus szintre csökkentek, és három éve a növénytermelés folyamatosan veszteséges. Emiatt keressük a gazdálkodás lehetséges új profilját.
Melyek a legjellemzőbb feldolgozott termékeik?
Kitűnő pálinkák készülnek a kiváló minőségű kozárdi gyümölcsökből. Külön színfoltot képeznek a „Palóc Ízek” sorozat lekvárjai, amelyeket a kozárdi Lekvár Manufaktúrában állítanak elő. Tervezzük a csipke, a som és a kökény feldolgozását is. Külön is kell szólnom a különböző hagyományos süteményekről, amelyek közül a dióval töltött „szerelemlevéllel” még Rómában és Barcelonában is nagy sikerünk volt. A Slow Food mozgalom keretében Kozárdon és környékén működik a Palóc Ízek konvívium, amely részt vesz a világ élelmiszer-kistermelőinek mozgalmában. Egyre közkedveltebbé válnak a tisztavérű mangalicából készülő különböző eredeti termékek, a sonka, a füstölt szalonna, a kolbász, a szalámi, a sült tepertő és a reneszánszát élő mangalicazsír. Reméljük, hogy mielőbb találunk befektetőtársat és finanszírozó bankot a kozárdi mangalicasonka- és szalámiérlelő üzem, valamint egy vadhúsfeldolgozó elindítására.
Terveink között szerepel, hogy a Hungarikum programban megvalósítunk egy kis kapacitású pálinkafőzdét.
Kozárdi termékek kínálata
A falu életében a turizmus igen jelentős szerepet tölt be. Milyen turistacsalogató rendezvényeket tartanak?
Az idelátogató turistákat a vendégházak mellett a hagyományos magyar és palóc ételeket kínáló étterem fogadja. A csendes, pihentető falunak két kis patakja, már kilenc szobra, palóc építészeti látnivalói, régi pincesora, két művészeti galériája, a fiataloknak „kincskereső” sétaútja van. A sok érdekes látványosság mellett különböző rendezvényekkel, fesztiválokkal is kedveskedünk a hozzánk érkezőknek. Minden év április utolsó vagy május első szombatján Almavirág Fesztivált rendezünk zenével, tánccal, helyi ételekkel és italokkal. Ennek keretében a Kozárdi Almavölgyben a környékbeli gazdák, kézművesek, művészek, szakácsok és természetesen az idelátogató turisták ezrei vesznek részt. Minden év július elején megrendezzük a „Muzsikál az Erdő” koncertet, és szeptember közepén pedig megtartjuk a „Magyar Ízek – Magyar Színek” gasztronómiai és gyümölcsfesztivált. A turisták természetesen vásárolhatnak is a helyi cseresznye-, szilva-, alma- és ribizlilekvárokból, magvas és aszalt gyümölcsös mézekből, igazi mangalicaszalámiból, mangalicakolbászból és -szalonnából, bokri juhsajtból, kozárdi vadászborokból, kisüsti pálinkából és más helyi termékekből.
A turisták ma már láthatják a felszentelt Mária-szobrot, amely a Mariazell-Csíksomlyó zarándokút Kozárdon átvezető szakaszán található. Kulturális örökségünk a Kápolna oltárképei, a köztéri szobrok és a kozárdi Faluház Galéria kiállításai is.
Megtekinthető a falu határában a mangalicafarm, a szürkemarha gulya, a horgásztó, és a Kozárdi Almavölgy gyümölcsösei is. Az érdeklődők bejárhatják az Anna kápolnai és a geológiai tanösvényeket is.
Kápolna oltárképei
A helyi mellett a térségi és az európai turizmus szervezésében is részt veszünk. Egyik alapítványunk képviseli Magyarországot az Európai Agro- és Ökoturisztikai Központban, de igazgatói képviseletünk van az Európai Vidéki Turizmus Szervezetben és a biodiverzitásért tevékenykedő Európai Őshonos Fajtavédelmi Alapítványban is. Kozárd, a szomszéd településekkel együtt a közelmúltban nyerte el a Cserhát Natúrpark címet. Jelenleg pályázatot készítünk elő a Nógrád Geopark címre, s a tervek szerint ebben a faluban lesz az Ipoly-Mátra-Cserhát TDM regionális pontja és a Nógrád megye-Besztercebánya (Szlovákia) turisztikai információs központja is.
Úgy gondolom, hogy Kozárd látványos és sikeres fejlődése mintaértékű lehet mások számára is…
Eredményeinket szerencsére mások is elismerik. Kozárd 2005-ben OMÉK díjat kapott, 2007-ben pedig a Kossuth Rádióban a legkedveltebb falusi kirándulóhelynek választották. 2006-ban Kozárdot és gazdáit meghívták Rómába az Európa Ízei kiállításra, 2007-ben az Eurocitizen program keretében pedig Szicíliába. 2008-ban Kozárd bemutatkozott a svédországi Varában az Európai Falumegújítási Konferencián, majd ugyanebben az évben „Virágos falu” díjat vehetett át a falu polgármestere. A Kozárd-Bokor-Hollókő turisztikai klaszter 2008-ban a legjobb európai hagyományőrző EDEN pályázaton 2. helyezést ért el. A településen működő Vadvirág Étterem a közelmúltban kapott turisztikai nívódíjat. A falu példás eredményeit az Önkormányzati Minisztérium azzal ismerte el, hogy a települést bevonta a Legjobb Európai Példaadó Gyakorlatok programba, s ennek keretében magyar és külföldi polgármesterek jönnek ide tanulmányútra. Hazai és külföldi szakembercsoportok, miniszteri delegációk szinte havonta jönnek, akiket mindig bemutatóval, előadásokkal, határszemlével fogadunk.
Köztéri szobrok
Milyen további fejlesztéseket terveznek és biztosítható-e ezekhez a megfelelő pénzügyi forrás?
Legnagyobb gondot a saját erő előteremtése okozza, és gyakorlatilag hitelt sem lehet felvenni. Az uniós támogatások, például az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásai nélkül viszont esélyünk sem lenne elképzeléseink megvalósítására. Ez tehát a legalapvetőbb pénzügyi biztosíték. A pályázatok elkészítéséhez sok dokumentációra van szükség és az Euragro fiatal szakembercsapata mellett külső szakértőket is be kell vonni. Az is gondot jelent, hogy a pályázóknak előfinanszírozni kell az EU támogatásokat és ennek meghitelezése ma ugyancsak nehéz. Fejlesztési projektek esetében az is nehezíti a finanszírozást, hogy amíg nincs támogatási határozat, addig hitelt sem lehet felvenni. Ezek a gondok arra hívják fel a figyelmet, hogy a klasszikus vidékfejlesztési projektek esetében célszerű lenne egy külön alapot létrehozni, mivel ezen fejlesztések pénzügyi megtérülése nem mutatható ki, így normál banki finanszírozásba is csak nagyon nehezen lehet őket bevonni. Véleményem szerint pénz, hitel és bizalom kell, s akkor a vidék és az agrártermelők ezt nagyon rövid idő alatt meghálálják az országnak!
Nagyon sok fejlesztési hiányosság van még a környékünkön. Ezek többnyire amiatt jelentkeznek, hogy az országban leépülőben van az élelmiszer-feldolgozás. A térség termékei, gyümölcsei egyre inkább kiszorulnak a nagy áruházláncokból. A gazdáknak ezért össze kell fogni és elindítani a helyi termékek feldolgozását. Ebben a folyamatban ígéretes kezdeményezésnek tartjuk a Magyar LEADER Szövetség által elindított „Agrár-Vidék Dinamikus Gazdaságfejlesztési Klasztert”, amely a gazdatermékek értékesítését is segíti majd. De ehhez végre az kellene, hogy a pénzügyi szektor szereplői is partnerként csatlakozzanak hozzánk. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb lesz majd ilyen, akár valamiféle vidék bankja, s reméljük, hogy a hitelgarancia intézménye is elérhető lesz a fejlesztési területre „visszamerészkedő” gazdálkodóknak.
A fenti gondok ellenére a Cserhátalja LEADER Akciócsoport területén az ÚMVP III. tengelyének intézkedéseit 136%-ra jegyezték le a pályázók. Azzal számolunk, hogy ezeknek a pályázatoknak 50%-a lehet eredményes.
Az is nagy gondot jelent, hogy sok idő, nem egy esetben több mint egy év telik el a megnyert támogatások kifizetéséig. Hollandiában, Svédországban és Finnországban ezt úgy oldották meg, hogy a LEADER csoportok intézik a támogatások 30-60 napon belüli kifizetését is, és a kifizető ügynökséget pedig a megfelelő dokumentumok benyújtásával tájékoztatják, hogy milyen célra, mennyi támogatást fizettek ki. Nálunk is mielőbb meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel csökkenteni lehetne a pályáztatás bürokratikusságát és gyorsítani a támogatások kifizetését.
Milyen hazai és nemzetközi szervezetekben vesznek részt?
Az Euragro Vidékfejlesztési Iroda a Debreceni Agrárcentrummal jelen van Brüsszelben, ahol néhány nemzetközi partnerrel az Európai Vidéki Hálózatok EU-háttérszervezetét működteti. De az Euragro szakemberei más EU konzorciumban is részt vesznek és szakértőket küldenek az Európán kívüli EU segélyprogramok végrehajtására.
Örülünk, hogy a debreceni Agrárcentrum, a gödöllői Szent István Egyetem, a gyöngyösi Károly Róbert és az Egri Főiskola diákjai mellett már a keszthelyi Pannon Egyetemről is járnak hozzánk vidékfejlesztő gyakornokok.
Pár hete Kozárdon volt az Európai LEADER Találkozó, de az idén volt már itt európai nemzeti parkok konferenciája, a Kárpátok Eurorégió munkaértekezlete, járt itt falumegújítást tanulmányozó japán delegáció, s most kaptuk a hírt, hogy Türkmenisztán agrárminisztériumi delegációja is Kozárdra készül. Őket is a szokásos szeretettel fogadjuk!