1954. január 4-én az Ocnele Mare-i börtönben, négy évvel a Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Kurkó Gyárfással, Korparich Edével, Lakatos Istvánnal, Teleki Ádámmal és Bodor Bertalannal együtt egy memorandum-pert lezáró elítéltetése után dr. Szász Pál éhen halt.
A koholt vád ellenük az volt, amint ezt Domokos Pál Péter Rendületlenül c. munkájában (18 skl.) olvashatjuk, hogy "Tito jugoszláv marsallal és Rajk László magyar belügyminiszterrel szövetkezve, barátaival együtt meg akarta buktatni a kormányt". Márton Áron mint kezdeményező, visszautasította ezt a vádat és kifejtette azt, hogy még a békeszerződés tárgyalása alkalmával indítványozta egy olyan határ megállapítását, "amely lehetővé tenné több, mint egymillió magyar testvérének visszatérését a magyar nyelvterületre". A párizsi békeszerződés aláírásával (1947. április 10.) ennek a memorandumnak az elküldését már időszerűtlennek tartották.
Dr. Szász Pál ekkor az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek, egy kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozó szervezetnek az elnöke volt. Ezzel vált népszerűvé a magyar népi tömegek előtt, de politikai terveket nem kovácsolt. Így tehát más magyar gazdasági és politikai vezetőkkel együtt éppen olyan ártatlanul ítélték el, mint pl. Teleki Ádámot, aki politikával nem foglalkozott, és csak azért keverték bele ebbe a "kirakatperbe", mert gróf Teleki Ádámnak hívták és a Teleki névnek jó hangzása volt ekkor, hiszen a politikai életben valóban szerepeltek, de mindig a népet, a megbékülést védelmezve (pl. Teleki Béla).
Dr. Szász Pál ekkor az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek, egy kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozó szervezetnek az elnöke volt. Ezzel vált népszerűvé a magyar népi tömegek előtt, de politikai terveket nem kovácsolt. Így tehát más magyar gazdasági és politikai vezetőkkel együtt éppen olyan ártatlanul ítélték el, mint pl. Teleki Ádámot, aki politikával nem foglalkozott, és csak azért keverték bele ebbe a "kirakatperbe", mert gróf Teleki Ádámnak hívták és a Teleki névnek jó hangzása volt ekkor, hiszen a politikai életben valóban szerepeltek, de mindig a népet, a megbékülést védelmezve (pl. Teleki Béla).
Dr. Szász Pál, dr. Garda Kálmán után, 1933-tól 1948-ig a Bethlen Kollégium főgondnoka volt, és ugyanebben az időszakban (1936-1944-ig) az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke volt, és az egyesületet teljesen újjászervezte.
Dr. Szász Pál 1881. május 11-én született Nagyenyeden. Családjának birtoka volt a Tövishez közei Glaldtőn, apja egy ideig főispán volt és a román nép később nagy szeretettel, tisztelettel emlegette a nevét.
Az erdélyi együtt élő népek kölcsönös megbecsülését és a nemzetiségi jogok tiszteletben tartásának a szellemét így dr. Szász Pál már a családi otthonban megismerhette, és ez hatással volt egész pályafutására, politikai nézeteire.
Az erdélyi együtt élő népek kölcsönös megbecsülését és a nemzetiségi jogok tiszteletben tartásának a szellemét így dr. Szász Pál már a családi otthonban megismerhette, és ez hatással volt egész pályafutására, politikai nézeteire.
Nagyenyeden és a Bethlen Kollégiumban ebben az időszakban már befejeződtek a nagy építkezések, Enyed, a megye székhelye felépült a poraiból, és valóban az egész vidéknek szellemi és gazdasági központja volt. Felépült a kollégium Bethlen utcai, 1849-ben leégett szárnya, 1889-ben már rendben volt a díszterem és feledhetetlen maradt mindenki számára, aki ott tanult, Barabás Miklós hatalmas Bethlen Gábor-képe. A nagy fejedelem számonkérőleg nézett le a tanárokra és diákokra; munkára, további építésre lelkesített. A teológiát elvitték Enyedről Kolozsvárra, de megmaradt a főgimnázium és a tanítóképző a rektor professzoroknak, így például Fogarasi Albertnek, Lázár Istvánnak, Fejes Áronnak, Dóczy Ferencnek, majd Bodrogi Jánosnak és Elekes Viktornak, akiknek jól megalapozott tekintélye volt az egész városban. Szervező, építő, irányító és nemegyszer tudományos munkát is végeztek.
Az ifjú Szász Pál a Bethlen Kollégiumban megismerkedett azzal a Bethlen-szellemmel, amely mindig a megértést, az ellentétek között a reális lehetőségeket, az építést hangsúlyozta. A kollégiumnak ekkor már gazdag könyvtára, természetrajzi gyűjteményei és régiségtárai, valóságos múzeumai voltak, amelyek az ifjúság nevelését és a tudományok művelését egyaránt szolgálták.
Az ifjú Szász Pál a Bethlen Kollégiumban megismerkedett azzal a Bethlen-szellemmel, amely mindig a megértést, az ellentétek között a reális lehetőségeket, az építést hangsúlyozta. A kollégiumnak ekkor már gazdag könyvtára, természetrajzi gyűjteményei és régiségtárai, valóságos múzeumai voltak, amelyek az ifjúság nevelését és a tudományok művelését egyaránt szolgálták.
Dr. Szász Pál főgondnoki munkássága az 1935-1945 közötti időszakban bontakozott ki teljesen. 1935-ben a kollégium hozzájutott báró Kemény Árpád csombordi birtokához, amely a kastélyon és a belsőségen kívül 20 kat. hold földből és 35 kat. hold szőlőből állott. Itt épült fel 1935-ben a Bethlen Kollégium Gazdasági Iskolája Radó Sándor építészmérnök tervei szerint. Az iskola igazgatója Erdély egyik legkiválóbb gazdasági szakembere, dr. Nagy Endre lett, melléje dr. Szász Pál hívta meg a már régebbről ismert ifj. Veress Istvánt szaktanárnak. Ugyancsak itt tanított azután Horváth Zoltán, Balázs Zsigmond, Csekme István, dr. Nagy Miklós és még más szakemberek is, akik a téli elméleti tanítás után a második időszakban a gyakorlati ismeretek elsajátítására (szőlőoltás, oltványkezelés, gyümölcsfák kezelése, szemzés) tanították meg tanítványaikat, felkeresték őket az otthonaikban is, és a szülői gazdaságokban gyakorlati tanácsokat adtak a falusi kisgazdáknak.
A csombordi Gazdasági Iskola tehát teljesen a kisgazdanevelés szolgálatában állott, és ezt a feladatát kitűnően teljesítette. Az iskola igazgatói, dr. Nagy Endre után ifj. Veress István és Mezei Sándor, valóban hivatásuk magaslatán állottak. Céltudatosan továbbfejlesztették az iskolát és szükség esetén megvédték minden támadás ellen. Az iskolának hatása volt még az enyedi tanítóképző tanulóira, valamint az iskolát meglátogató református teológusokra is. Gyakorlati útmutatásokat kaptak, ezeket valóban fel tudták használni későbbi munkájukban. A csombordi iskola tanárainak gazdasági szakértelme különösképpen kitűnt 1940 után, a bécsi döntés utáni időkben, amikor dr. Szász Pál a helyzetet azonnal felismerve elintézte, hogy az Erdélyi Gazda megkapja az Enyeden való kiadás engedélyét. Brassóból azonnal meghívta szerkesztőnek Kacsó Sándort és a helybeli nyomdák munkájával dr. Nagy Endrét bízta meg. Az első lap 1940 újévére jelent meg. A lap ezután folyamatosan megjelent, később az enyedi Bethlen-nyomdában gazdasági füzeteket, majd szakmunkákat (Gazdatudomány) adtak ki, és az akkori helyzetben nagy hiányt pótló Gazda Naptárt is sikerült kiadni.
A csombordi Gazdasági Iskola tehát teljesen a kisgazdanevelés szolgálatában állott, és ezt a feladatát kitűnően teljesítette. Az iskola igazgatói, dr. Nagy Endre után ifj. Veress István és Mezei Sándor, valóban hivatásuk magaslatán állottak. Céltudatosan továbbfejlesztették az iskolát és szükség esetén megvédték minden támadás ellen. Az iskolának hatása volt még az enyedi tanítóképző tanulóira, valamint az iskolát meglátogató református teológusokra is. Gyakorlati útmutatásokat kaptak, ezeket valóban fel tudták használni későbbi munkájukban. A csombordi iskola tanárainak gazdasági szakértelme különösképpen kitűnt 1940 után, a bécsi döntés utáni időkben, amikor dr. Szász Pál a helyzetet azonnal felismerve elintézte, hogy az Erdélyi Gazda megkapja az Enyeden való kiadás engedélyét. Brassóból azonnal meghívta szerkesztőnek Kacsó Sándort és a helybeli nyomdák munkájával dr. Nagy Endrét bízta meg. Az első lap 1940 újévére jelent meg. A lap ezután folyamatosan megjelent, később az enyedi Bethlen-nyomdában gazdasági füzeteket, majd szakmunkákat (Gazdatudomány) adtak ki, és az akkori helyzetben nagy hiányt pótló Gazda Naptárt is sikerült kiadni.
Enyed, a kollégium, amelynek most teológiája is volt, 1940 után kulturális, egyházi és gazdasági központ lett, de a tanítás munkáját 1942 márciusában megzavarták a katonai behívások, amelyek számos tanárt érintettek, 1944 szeptemberében pedig az internálások Tirgu Jiuba. Dr. Szász Pál ekkor is mindent megtett tanárainak megmentése érdekében. Ez 1942 áprilisában sikerült is, a román és a magyar kormány közötti megegyezés értelmében 1942 májusában hazaengedték a frontra kiküldött tanárokat. Közülük egy, Szász Árpád ekkor megsebesült és hosszabb ideig kórházi kezelésben részesült, Pogány Albert, a főgimnázium igazgatója pedig kiszökött Magyarországra. Dr. Szász Pál az internálástól is igyekezett megmenteni a kollégium tanárait és így a csombordiak meg is menekültek attól. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület ezalatt megszakítás nélkül (!) folytatta a munkáját: gazdasági tanfolyamokat rendezett, gazdaköröket szervezett és ezzel megerősítette a magyar nép tömegeit.
Dr. Szász Pálnak gondja volt emellett a művelődés, a korszerű irodalom kérdéseire is. Kacsó Sándor az Erdélyi Gazdában irodalmi rovatot indított, dr. Szász Pál az iskolák számára fontos könyvekre és egy Enyeden kiadandó folyóirat megindítására is gondolt, de ezt nem sikerült elintéznie. A dél-erdélyi magyarság folyóiratának engedélyeztetése ügyében Gyárfás Elemér befolyása érvényesült. 1943-ban Aradon indult meg a Havi Szemle c. irodalmi folyóirat, aminek Molnár Árpád lett a felelős szerkesztője. E sorok írója mint szerkesztőségi tag képviselhette benne a folyóirat sajátos dél-erdélyi jellegét és feladatait.
Dr. Szász Pálnak gondja volt emellett a művelődés, a korszerű irodalom kérdéseire is. Kacsó Sándor az Erdélyi Gazdában irodalmi rovatot indított, dr. Szász Pál az iskolák számára fontos könyvekre és egy Enyeden kiadandó folyóirat megindítására is gondolt, de ezt nem sikerült elintéznie. A dél-erdélyi magyarság folyóiratának engedélyeztetése ügyében Gyárfás Elemér befolyása érvényesült. 1943-ban Aradon indult meg a Havi Szemle c. irodalmi folyóirat, aminek Molnár Árpád lett a felelős szerkesztője. E sorok írója mint szerkesztőségi tag képviselhette benne a folyóirat sajátos dél-erdélyi jellegét és feladatait.
Dr. Szász Pál nagyvonalú, gyorsan, határozottan cselekvő és a jövőbe néző, fáradságot nem kímélő közéleti ember volt.
Késői tiszteletünkkel, kegyeletünkkel emlékezünk meg róla és nem feledkezünk meg a közösségi munkára serkentő alakjáról. VITA ZSIGMOND
Késői tiszteletünkkel, kegyeletünkkel emlékezünk meg róla és nem feledkezünk meg a közösségi munkára serkentő alakjáról. VITA ZSIGMOND