A kistérségnek nevezzük azt a földrajzilag összefüggő, amely elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló területi egység Az ilyen terület a nagyságát tekintve közel áll az egykori honos "járás" viszont a benne foglaltatott megyerész nem a kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területe határozza meg.
Ennek ellenére a kistérségeket a települések megyén belüli vagy megyeközi csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat. 2011 elején Magyarországon 174 kistérség volt míg Romániában csak 80, amelyet majd kiegészítenek 300 - 400-ra.
A kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egységnek is számít. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Magyarország bevezette a kistérség kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. végül is 138 statisztikai körzetet alakítottak ki. Ezt a számot tovább növelték előbb 150 majd 168 és végül 174-re módosította az Országgyűlés a kistérségek hivatalos számát. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a magyar kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) kormány rendeletet, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.Területfejlesztési önkormányzati társulások -testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló A kistérségek lettek megjelölte az alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként. Azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a megalakultak a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.
A kistérségi rendszer működése 2007-től
Az Országgyűlés 2007. szeptember 10-én fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítását. Ennek eredményeként mind a 173 kistérségben létrejött a kistérség összes települését magába foglaló többcélú kistérségi társulás. Ezzel hosszabb távon egységesen szabályozható és támogatható rendszer alakult ki a települési önkormányzatok ösztönzött de önkéntes részvételével.
A sokszor 30-40 települést magába foglaló kistérségek azonban nehezen képesek hatékonyan elvégezni közszolgáltatási feladatokat. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy – a kistérségi együttműködéseknél alacsonyabb szinten – néhány településre kiterjedő együttműködések jönnnek létre egy-egy közfeladat ellátására.