http://karpatinfo.net/hetilap/ukrajna/2011/12/10/magyarorszag-1-milliard-dollart-keszul-befektetni-ukrajna-gazdasagaba
Kárpátinfo.net | 2011-12-10
November 29-én tartották meg Odesszában az ukrán és magyar üzletemberek találkozóját, melyen rész vett Fellegi Tamás, Magyarország nemzetfejlesztési minisztere és Mikola Priszjazsnyuk, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszeripari minisztere.
A találkozón felszólaló Fellegi Tamás bejelentette, hogyMagyarország kész közel 1 milliárd dollárt fektetni Ukrajna gazdaságába. A miniszter közölte, hogy Magyarország számára jelenleg elsőrendű fontosságú a keleti partnerség fejlesztése, többek között az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok bővítése. Az együttműködés elsősorban az információs technológiák, az infrastruktúra és a mezőgazdaság ágazataira terjed ki.
Készek vagyunk finanszírozni több közös projektet, és közel 1 milliárd dollárt fektetni Ukrajna gazdaságába – mondta Fellegi Tamás. – Csak ilyen feltétel mellett vagyunk képesek teljes mértékben érvényesíteni földrajzi és gazdasági potenciálunkat.”
Az agrárpolitikai és élelmiszeripari minisztérium sajtóosztályának közleménye szerint 2011 tíz hónapja alatt az Ukrajna és Magyarország közötti áruforgalom 35 százalékkal nőtt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Három negyedév alatt az ukrán áruk exportja közel 64, a magyar áruk behozatala 15 százalékkal emelkedett. A két ország most szeretné megkétszerezni, vagyis 4,5 milliárd dollárra növelni áruforgalmát. Ezt Fellegi Tamás magyar nemzetfejlesztési miniszter és Mikola Priszjazsnyuk, ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter jelentette be a találkozón.
Ukrajna főleg energiahordozókat, ásványi nyersanyagokat, berendezéseket, gépeket, mezőgazdasági termékeket szállít Magyarországra – mondta Mikola Priszjazsnyuk. – Azt tervezzük, hogy elérjük a gazdasági válság előtti 2007. évi export szintjét.
A miniszter véleménye szerint Ukrajna elsősorban a mezőgazdasági termékek exportját fogja növelni, tanulmányozni és alkalmazni fogja Magyarországnak a földreform lebonyolítása terén szerzett gazdag tapasztalatát, többek között a földkataszter-rendszer felépítését és működését, az államnak a földpiac kialakításában játszott szerepét. Az üzletembereknek kulcsszerep jut majd a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében, feladatuk – olyan együttműködési modell kidolgozása, amely lehetővé tenné, hogy mindkét ország megszilárdítsa a világpiacon betöltött szerepét. Ehhez azonban arra van szükség, hogy Ukrajna és Magyarország hatékonyabban használja ki földrajzi fekvését, gazdaságuk lehetőségeit az euroázsiai térségben. Ukrajna már most is hatékonyan használja ki, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, másrészt viszont Magyarország számára előnyös, hogy Ukrajna a Független Államok Közössége szabadkereskedelmi övezetéhez tartozik.
Az odesszai találkozó a gazdasági kapcsolatok kormányközi ukrán-magyar bizottsága második ülése jegyzőkönyvének aláírásával végződött, amelyben a tárgyaló felek kijelölték a további együttműködés továbbfejlesztésének legfontosabb feladatait, különösen a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem terén, valamint a további kereskedelmi-gazdasági együttműködés hosszabb távlatait.
Magyarország gazdasága jelenleg nincs könnyű helyzetben, a Moody’s Investors Service nemzetközi ügynökség egy fokozattal, vagyis Ba1-ről Baa3 pontra csökkentette Magyarország hitelképességét, az ország külföldi adóssága elérte a nemzeti termék (GDP) 81 százalékát, a költségvetés hiánya jövőre elérheti a GDP 2,5 százalékát. November 21-én Magyarország kénytelen volt tárgyalásokat kezdeményezni a Nemzetközi Valutaalappal egy biztonsági pénzügyi segély folyósítása tárgyában.
Ilyen körülmények között az Ukrajnának megígért 1 milliárd dolláros befektetés mindenképpen szép és nagylelkű gesztusnak tekinthető. Kérdés, hogyan értékeli majd az ukrán fél a magyar kormány kezdeményezését, levonja-e abból a kellő tanulságokat? Mert jelenleg egyáltalán nem lehetünk elégedettek például a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével! Nincs magyar képviselő a Legfelső Tanácsban (az új választási törvény lehetőséget teremt erre, de vajon tudunk-e élni vele?), az ukrán kormány nem támogatja anyagilag a Kárpátaljai Magyar Főiskolát, méltánytalanul nehéz körülmények között működik a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium, továbbra sincs megoldva a magyar nyelvű érettségizés, szélsőséges nacionalista elemek megrongálják emlékműveinket, és még hosszan sorolhatnánk azokat a sérelmeket, melyek orvoslása fontos lenne minden kárpátaljai magyar számára.