2022. július 4., hétfő

Grandiózus NAK Napok – 40 hektáron volt minden földi jó, mi gazda szemének ingere

2022.07.01.
A NAK Szántóföldi Napok és Agrárgép Show több mint 40 hektáros területen várta a gazdálkodókat a Fejér megyei Mezőfalván június első két napján. Az ország legnagyobb szántóföldi kiállítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közreműködésével rendezte meg idén is.
A megnyitón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta: a tavaly elindult megújuló vidék, megújuló agrárium programban az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása felhívások hatására összesen 1,2 millió hektárnyi földterületet vontak kímélő gazdálkodásba, ebből 940 ezer hektár a szántóföld. Mint rámutatott: ekkora termőterületen vállalták a gazdák, hogy a környezet állapotát megőrzik és javítják, a környezeti terhelést pedig csökkentik a biodiverzitás megőrzése és a klímaváltozás elleni küzdelem céljainak elérése érdekében. Az államtitkár azt is hozzáfűzte, hogy e filozófia jegyében hétezer helyspecifikus, precíziós gazdálkodásra alkalmas erő- és munkagép vásárlásához nyújtanak támogatást, segítve ezzel az érintettek versenyképességét és a fenntarthatóságot.
Központi téma a fenntarthatóság
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kifejtette: ha a gazdák a felszíni vizek megfogását és hasznosítását megvalósítják, akkor az agrárkibocsátást nagyon jelentős mértékben meg tudják növelni, ha viszont nem, akkor komoly veszteségeket szenvednek el rövid időn belül.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke rámutatott, hogy az innovációnak a napi gyakorlatban is meg kell jelennie, ám ehhez meg kell ismerni az újdonságokat. Úgy vélte, az élelmiszer-termelés egyre inkább felértékelődik, az egyre növekvő igényeknek azonban innováció nélkül nem lehet megfelelni.
Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke pedig azt emelte ki, hogy rossz géppel, hiányos ismeretekkel, kis kapacitással nem lehet a földeken jó munkát végezni. Folyamatos korszerűsítéssel tudunk leginkább hatni a terméseredményekre, nem véletlenül ezeket a lehetőségeket állították az idei NAK Szántóföldi Napok és Agrárgép Show középpontjába.
A rendezvény központi részén kialakított, közel 1,5 hektáros kamarai bemutatóterületen a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó aktuális szakmai információkkal és bemutatókkal várták a NAK szakértői az érdeklődőket. Itt közelebbről is megismerkedhettek a vendégek a fenntarthatóság kérdéskörével, az országos jégkármérséklő rendszer működésével; szakképzéseket, tanácsadást érintő témákkal, s bővebb információt kaphattak az agrárkamara szolgáltatásairól is. Mivel az esemény fókuszában az innováció állt, széles körű gép- és inputanyag-bemutatóval készültek a szervezők.
Megismerkedhettek a vendégek a fenntarthatóság kérdéskörével, az országos jégkármérséklő rendszer működésével; szakképzéseket, tanácsadást érintő témákkal, s bővebb információt kaphattak a kamara szolgáltatásairól is.
Ki gépen száll fölébe…
A szakmai programok sorában az Axiál Kft. helikopteres és drónos újdonságait mutatta be. A helikopteres és drónos megoldások a földi eszközöket tartalmazó portfoliót egészítik ki, ahol az inputanyagok kijuttatásához továbbra is elérhetőek a függesztett, vontatott és önjáró eszközök, melyek szintén alkalmasak precíziós gazdálkodásra. Ezekhez kapcsolódva az új termékek olyan helyzetekben nyújtanak alternatívát, amikor a talajviszonyok nem teszik lehetővé a földi munkavégzést. Ez a teljes körű paletta ráadásul teljesen integrált, így az elvárt gyorsaság, rugalmasság és pontosság teljesíthető. Minderről, illetve az újdonságokról bővebb információval weboldalunkon és közösségi oldalainkon Növényélettan új nézőpontból
Az AGRO.bio Hungary Kft. a Kukorica Kör Egyesülettel, valamint a Valcum Agro és a Pro-Feed Kft.-kel közös kiállítóhelyen várta a gazdákat, ahol képviselőik az érdeklődőkkel hosszas szakmai eszmecseréket folytattak. Növény- és talajszemlék keretében napi egy-egy órában legfontosabb szántóföldi kultúráink közül egy-egy növényfaj termesztési kérdései (növényélettan, stresszélettan, fejlődéstan, talajbiológia, művelési hibák, növénykórtan, terepi diagnosztika) kerültek górcső alá.
„A standon volt őszi árpa, őszi búza, kukorica és napraforgó, s hoztunk még cirkot, szóját és repcét – magyarázta Szabó István, a Pro-Feed Kft. növényegészség-üzletágának üzletág-fejlesztési igazgatója. – Az ott elvetett növények esetében gyökérszelvény-feltárást végeztünk a gyökerezési, illetve művelési mélységig, amivel azt kívántuk demonstrálni, hogy a művelés hogyan befolyásolja a növények gyökerezését. Ezenkívül arról esett szó, hogy a kalászosok termésminőségén és -mennyiségén lehet-e még javítani a tejes érés végén, viaszérés elején – a válasz egyértelmű igen. A kukoricánál és a napraforgónál pedig a fenológiai fázisokról beszéltünk, előbbi 7 leveles állapotban volt, 12 leveles korig a csőkezdemények sorszáma már végleges, de szemszáma még nem. Ha ebben az időszakban megfelelőek a körülmények, akkor szép termésre lehet számítani. Utóbbinál pedig az úgynevezett csillagbimbós állapotra fókuszáltunk, mely a növény 20 leveles állapotában jelentkezik, korábban, mint ahogy a gyakorlat erről vélekedik. Ez azért fontos, mert ebben a fázisban véglegesedik a tányér szemszáma.”
Szabó István hozzátette: több gazda panaszolta, hogy a kalászosok, például az árpa rövid kalászokat hozott. Ennek oka egyértelműen a március elején (a kalász hossza ebben az időszakban véglegesedik) tapasztalható csapadékhiány volt. Ez az oka annak is, hogy – szintén a termelők közlése szerint – a kalászosok hamarabb sülnek fel, mint korábban. Mint rámutatott, egy növényélettani jelenségről van szó, a megtermékenyülést követően a növények – érzékelvén a vízhiányt – igyekeznek mihamarabb lezárni a fejlődésüket, ezért gyorsul fel az érés, az öregedés; ilyenkor a szárazanyag átcsoportosítása zajlik a szárból a magba, megelőzendő a nagyobb bajt.
Bejegyezte: dátum:

2022. július 3., vasárnap

Ezt mindenkinek tudnia kell, akit érint az aszály

A várható hozamcsökkenés mértékét a beazonosításra alkalmas állapotban található növénykultúrák vonatkozásában állapítják meg.
Fontos információ a gazdálkodók részére, hogy az Államkincstár 2022 július 31-ig határozatban értesíti az MKR-ben tag mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről - olvasható a nak.hu tájékoztatójában.
A kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig kell befizetni
Felhívják a termelők figyelmét, hogy amennyiben valamilyen oknál fogva nem kapják meg határidőben ezen határozatot, érdeklődjenek a Kincstárnál. Az idei egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák figyelembevételével megállapított kárenyhítési hozzájárulásnak szeptember 15-ig kell megérkeznie a Kincstár számlájára.
A kárbejelentés alapján eljáró szerv a károsodással érintett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal.
A káreseményt elektronikus káresemény-bejelentő felületen kell bejelenteni
A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.
A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének - az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik - írja a NAK.
A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A használatban lévő termőföldön a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni. A sürgős betakarítás, vagy a terület kármentése esetén javasolt az illetékes Kormányhivatalt értesíteni és kérni a szemle mielőbbi lefolytatását.
A drónfelvételek és a határszemle során rögzített adatokat is figyelembe vehetik
A NAK fontos információja, hogy a kormányhivatal a várható hozamcsökkenés mértékét az adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen beazonosításra alkalmas állapotban található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg.
A kormányhivatalnak a döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott. A hozamcsökkenés megállapítása során drónfelvételek és határszemle során rögzített adatokat is figyelembe vehetik.
A termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák (amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek, amelybe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata) esetében nem lehet kárbejelentést tenni aszálykárra és aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, őszi fagy, tavaszi fagy, téli fagy vagy vihar által a termelőeszközökben okozott károkra - írja a NAK.
Bejegyezte: dátum:

Élelmiszerellátásban önállóbb vidéki térségek – lehetséges, itt van a példa

2022. június 30., csütörtök 15:17:06 / Kukorica Kör Egyesület▪Sajtóközlemény
Sajtótájékoztatóval egybekötött rendezvényen mutatta be a Kukorica Kör Egyesület saját „demofarmját".
A Kukorica Kör Egyesület saját tarnabodi „demofarmját" június 30-án Nagy István agrárminiszter, Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos és Szabó Zsolt országgyűlési képviselő látogatta meg. A rendezvényen a Kukorica Kör Egyesület, a Glia Kft. és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mutatta be az agrárminiszternek és a vendégeknek a felzárkóztatás területén az elmúlt években elért eredményeiket.
Kibővül a kistelepüléseken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések támogatása
„Szép példája a mezőgazdaság által nyújtott lehetőségek felismerésének a társadalmi felzárkózás területén az az 1 hektáros „demofarmon" megkezdett kukoricatermesztés, ami munkát, tanulási lehetőséget és – reményeik szerint – megélhetést biztosít majd." – mondta Nagy István, agrárminiszter Tarnabodon, a Kukorica Kör Egyesület június 30-án tartott rendezvényén.
A tárcavezető beszédében kiemelte, hogy a KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terv alapján folytatódik és kibővül a kistelepüléseken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések támogatása. A vidéki emberek életminőségének javítása céljából például lehetőség lesz a helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek létrehozására, közkonyhák fejlesztésére is.
Emellett a szemléletformálást is célozza a szociális farmok létrejöttének támogatása, amelyek hátrányos helyzetű emberek bevonásával végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Jó példát állít elénk a heves megyei Tarnabod, és az itt megvalósuló mezőgazdasági projektek és technológiai fejlesztések, melyek részben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, részben a Kukorica Kör Egyesület egyik alapítótagjának, a Glia Kft.-nek köszönhetően valósult meg és bővül újabb és újabb tevékenységekkel.
A leszakadó településekre kell odavinni a legmodernebb technológiát és a legfontosabb újításokat
"Felzárkózásról akkor beszélhetünk, ha az érintett településeken élő emberek az átlagosnál gyorsabban haladnak előre, ellenkező esetben soha nem fogják utolérni a többieket. Ebből az következik, hogy a leszakadó településekre kell odavinni a legmodernebb technológiát és a legfontosabb újításokat. A Tarnabodon bemutatott innovatív modell ezért is lehet minta a többi település számára" - mondta Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos.
A helyiekkel összefogva kezdtek bele a kertészeti projektbe
A Glia Kft. 2012 óta van jelen a javarészt roma lakta településen, és a Máltai Szeretetszolgálattal közösen mára több nagy jelentőségű fejlesztést hajtott végre a faluban. Felépült egy ipari tevékenység folytatására alkalmas komplexum, csarnokokkal, raktárral, irodákkal és megfelelő infrastruktúrával. A telephely a közös munkának köszönhetően alkalmas agrár-biotechnológiai tevékenységek folytatására és fejlesztésére.
"2021-ben a helyiekkel összefogva kezdtünk bele a nagyobb volumenű kertészeti projektbe, 2022-ben ez a Málta legnagyobb mezőgazdasági projektje lett. 10 hektáron, 20 ember bevonásával folytatunk intenzív öntözéses kertészetet, és egy palántanevelő növényház komplexum is felépítésre kerül, termelési és oktatási célokkal egyaránt. A tevékenységet a legmodernebb informatikai és technológiai háttérrel támasztjuk alá "– mondta beszédében Bencsik Attila, a Glia Kft. vezetője.
Hozzátette, a Kukorica Kör Egyesület csatlakozásával még szélesebb tudást, ismeretet és tapasztalatot kaphatnak a településen élők, akik számára ezek a projektek a megélhetést biztosítják.
A helyi termesztés megbízható, friss és megfizethető
A tarnabodi öntözéses kertészet egyike a Máltai Szeretetszolgálat innovációs felzárkóztató projektjeinek. Fontos, hogy a vidéki kis közösségek önállóbbak legyenek az élelmiszerellátás terén. A helyi termesztés megbízható, friss és megfizethető.
Bencsik Attila hozzátette, céljuk fokozatosan olyan modellt kialakítani, ami bemutatja, hogy hogyan lehet a megtermelt mezőgazdasági termékeket önfenntartó módon megtermelni, feldolgozni, értékesíteni és a rendszert rentábilisan üzemeltetni.
A Kukorica Kör Egyesület a termelők hosszú távú versenyképességének megőrzésén dolgozik
Az egy éve megalakult Kukorica Kör Egyesület alapító tagjai olyan, sokféle ágazatból érkező szakemberek, akik naprakész tudásukkal, értékes és innovatív információkkal, szakismerettel rendelkeznek, amit elérhetővé kívánnak tenni a gazdák számára is.
Az egyesület a döntéshozók felé a gazdálkodók érdekeit képviseli, és a termelők hosszú távú versenyképességének megőrzésén dolgozik. Az Egyesület az első évét „demofarm" programmal indította, amelynek keretében az ország különböző területein, különböző nagyságú földterületen kukoricát is termesztő gazdálkodók bevonásával együtt alakítja ki szakmai programját a következő évre.
„Nagy öröm számunkra, hogy lehetőségünk nyílt arra, hogy ebbe a programba bevonjuk egy olyan hátrányos helyzetű település lakóit, akik számára tanulási lehetőséget és egyben a továbbiakban akár megélhetési lehetőséget is biztosíthatunk a „demofarm" programunk keretén belül. Tarnabodon, 1 hektáros területen vetettünk csemegekukoricát a helyiek segítségével, melynek termesztésében minden szakmai segítséget megadunk nekik, így reményeink szerint a jövőben már saját maguk is képesek lesznek sikeresen termeszteni akár a közösségük számára, akár értékesítés céljából" – mondta Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület vezetője.
A magyar vidék mindig a mezőgazdaságra épült
Szabó Zsolt, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar vidék mindig is a mezőgazdaságra épült és így van ez most is. A Magyar Kormány az elmúlt időszakban és a következő 7 éves időszakban is kiemelten támogatja a vidékfejlesztési program kereteinek emelésével a munkahelyteremtést, a helyben élő családok megélhetését, a stabil gyökerek megteremtését.
Ez a program nagymértékben elősegíti a hátrányos települések felzárkózását és biztosítani tudja a családtagok helyben foglalkoztatását. Ennek az új programnak a támogatása minden érintett érdeke és csak győztes pozíciókat hozhat.
Bejegyezte: dátum:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)