A kutatók nem akadtak a lápi tarkalepke és az erdélyi tarsza nyomára a védett területen, de ha változna a területhasználat, adottak lennének a feltételek, hogy e fajok ismét megjelenjenek; a Szentiváni rétet és az ott élő fajokat leginkább fenyegető tényező az égetések és a túllegeltetés; a területtulajdonosoknak javasolják, tömörüljenek egyesületbe, hogy egységesen választhassanak agrártámogatási csomagot – többek közt erről volt szó a kezelési terv munkaverziójáról szóló közvitán.
Azok, akik nem tudtak részt venni a közvitán, a kezelési terv munkaverzióját itt letölthetik. Várjuk az érdekelt felek, szakértők véleményét a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címen, vagy a 0753-039369 telefonszámon (Szabó Anna projektmenedzser).
Ahol a természet prioritást élvez
Közvitát tartottak péntek délelőtt a Kisbácshoz közeli Szentiváni rét kezelési tervéről. A 47 hektáros Szentiváni rét védett terület, nagyrészt legelőnek és kaszálónak használják. A BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében több Natura 2000-es terület kezelési tervét készíti el. Ebből az egyik a Szentiváni rét. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása.
Szabó Anna, a projekt koordinátora elmondta: “Ahova hosszú távon szeretnénk eljutni – tudom, hogy ez most nagyon idealista elképzelés – az az, hogy a helyi közösségek magukénak érezzék ezeket a területeket. El tudják azt képzelni hogy, mondjuk egy város környékének 7o százaléka az ahol tehetünk akármit, vagy nagyjából akármit, és tartsunk fenn 3o százalékot – egyféle luxus gyanánt – azért, hogy oda ki tudjunk járni jól érezni magunkat. Azért, hogy ott növényeket és állatokat tudjunk megfigyelni, ahol tulajdonképpen a természet prioritást élvez. Úgy gondolom, hogy globálisan ez nem olyan nagyon sok.
Na most nyilván, akit érint, mert tulajdonos, vagy érint azért, mert ő oda egy fejlesztést képzelt el, vagy érint azért, mert ki akarja termelni az erdőt, mint az erdészet, nekik nyilván fáj, hogy pont az övék.
Hosszú távú megoldások léteznek.
Természetvédelmi erdős területekre létezik egy kompenzációs rendszer, gyepekre most alakul. EU-s előírások vannak arra vonatkozóan, hogy ott is a kárt a gazdáknak kompenzálni kell. Egyelőre a módszertant várják Romániától.”
A közvita után a terv elnyeri végleges formáját és a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kerül, engedélyeztetés céljából.
Pillangó gyilkos bárányok, turistakergető kutyák...
Közérdek a Szentiváni rét védett élővilágának megőrzése
2015. február 07 SZERZŐ: Ö. I. B.
Nem akármilyen rét a Szentiváni: rejtélyes, értékes vidék a nagyváros közelségében
A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület szervezésében közvitát rendeztek tegnap a Szentiváni rét (ROSCI0356) Kolozs megyei védett terület integrált kezelési tervével kapcsolatban, amelynek jelenlegi formája 37 oldalt ölel fel.
A fórumon több érintett intézmény, civil szervezet és magánszemély vett részt, utóbbiak körében voltak „egyszerű” természetbarátok, természetjárók, de az érintett területen telekkel rendelkező gazdák is. Elhangzott: a számos védett állat- és növényfajnak otthont adó természetvédelmi területre a legnagyobb veszélyt a parlagtüzek és a túlzásba vitt legeltetés jelenti, amely egyébként sok esetben illegális, hiszen a legelőtulajdonosok tudta nélkül történik. Ráadásul a juhászkutyák a kirándulókat is megkergetik a Natura 2000-es területen, amelyen paradoxon módon éppen akkor kapnak támogatást a gazdák, ha nyár végéig nem kaszálnak.
A Kolozsvár melletti Szentiváni-rétet védenék a BBTE szakemberei
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/a-kolozsvar-melletti-szentivani-retet-vedenek-a-bbte-szakemberei
Kiss Előd-Gergely | 2015.02.08.
Két veszélyeztetett állatfaj tűnt el a túllegeltetés miatt a Natura 2000-es természetvédelmi területnek nyilvánított, Kolozsvárhoz közeli Szentiváni-rétről.
Annak érdekében, hogy a két faj ismét megtelepedjen a területen, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének hatáskörébe tartozó Apáthy István Egyesület úgynevezett kezelési tervet készít – tudtuk meg Szabó Anna projektvezetőtől a terület rendezése kapcsán a kincses városban a hétvégén tartott közvitán.
Az egyesület az uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület – a Szentiváni-réten kívül a Bükk-Malomvölgy és a Kis-Szamos – kezelési tervét valósítja meg.
Szabó Anna a Krónikának elmondta: a Szentiváni-rét negyvennégy hektáros legelő, amelyet éppen azért nyilvánítottak természetvédelmi területté, mert két veszélyeztetett gerinctelen állatfaj – az erdélyi tarsza, egy szöcskeféle, és egy lepkefaj – él ott. A szakemberek egy ideje nem találkoztak a helyszínen a két fajjal, ezért feltételezik, hogy eltűntek a területről, mivel elmondásuk szerint egy ideje óriási méreteket ölt a túllegeltetés.
„Feltételezésünket jeleztük a tulajdonosoknak is, akik egyetértettek azzal, hogy a problémát orvosolni kell. Ezért fenntartható megoldást javasoltunk nekik, amely szerint egyrészt kisebb állatállományt legeltetnének a területen, a rét egy részét pedig lekaszálnák. Ezenkívül óvni kell a cserjéket is, amelyeket mostanában gyakran irtjanak a legelőkön, hiszen ez a területalapú támogatások egyik feltétele” – magyarázta Szabó Anna.
Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a legelőtisztítás ne százszázalékos legyen, hanem maradjon meg néhány, legalább kétszázaléknyi bokor, főként kökény és galagonya. „Egy negyvenhektáros terület esetében a két százalék nem sok, a bokrokra pedig mindenképpen szükség van azért, hogy az eltűnt lepkéknek esélyük legyen visszatelepedni” – tudtuk meg a szakembertől.
Mint kiderült: a Szentiváni-rétnek összesen harminc tulajdonosa van, a kis parcellákkal rendelkező gazdák pedig nagyon nehezen egyeznek meg egymással, illetve a területet bérlő állattenyésztővel. A közvitán elhangzott: a legjobb megoldás egy közbirtokosság-jellegű tulajdonosi egyesület létrehozása lenne, azonban akad olyan tulajdonos, aki erről hallani sem akart.
A terület hivatalos kezelője a környezetvédelmi ügynökség, ők egyetértenek a javaslattal, miközben a megyei mezőgazdasági igazgatóság arról próbálja meggyőzni a gazdákat, hogy a természetvédelmi rendelkezések betartásával is kaphatnak uniós támogatást a legelőkre.
A projekt keretében népszerűsítő tevékenységet is végeznek: iskolákban mutatják be a védett területek értékeit, eddig több mint háromezer gyermek ismerkedhetett meg a természetvédelmi helyszínekkel. A projektirányítók hamarosan egy fotókiállítást is szerveznek a témában.