Sebestyén Csaba állattenyésztõ mérnök, az RMGE elnöke (Lőrincz Csaba felvétele)
Mindenkit érdekelnek a pályázatok – mondotta Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, ezért szervezetünk, együttműködve az udvarhelyszéki polgármesteri hivatalokkal, közbirtokosságokkal, illetve az egyesülethez tartozó gazdakörökkel tájékoztató körútra indult, hogy minél hitelesebb információkkal lássák el azokat a gazdákat, akik indulni szeretnének az új vidékfejlesztési terv kiírásain. A reális forgatókönyv szerint áprilistól indul az új Nemzeti Vidékfejlesztési Program – erről és a feltételekről beszélt az RMGE elnöke. Berkeczi Zsolt interjúja az Udvarhely napilap március 16.-i számában jelent meg. Az Élő Székelyföld ennek rövidített változatát közli.
A korábbi, vagyis a 2007–2013-as időszakra kidolgozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elindítása után olyan jól sikerült a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) által kezdeményezett tanácsadási-sorozat, hogy nem volt kérdés, az új terv indításakor is hasonló akcióba kezdenek. Mint Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke tudatta, habár még minden részletében senki nem ismeri az új Nemzeti Vidékfejlesztési Programot (PNDR), a nemrégiben megjelent ideiglenes pályázói útmutatók ismertetése fontos célja a kampányuknak.
– Ott, ahol úgy gondolják, szívesen látnak, oda szívesen elmegyünk, elmondjuk az embereknek, hogy mire számíthatnak. Mert tényleg nagy az érdeklődés a pályázatok iránt – indokolta az AgrárEurópa faluról-falura… mindenkit otthon KAP című ismertető kampány létjogosultságát az egyesület elnöke.
A legtekintélyesebb gazdaszervezet, majd’ másfél száz éves szaklappal (Barcsa István felvétele)
A fórumsorozat Máréfalván indult, de tartottak már ismertetőt Bögözben, Székelyvarságon, Szentegyházán, Kápolnásfaluban, Székelymuzsnán, Székelyderzsben, Korondon, illetve legközelebb szerdán 19 órakor Atyhában hívják beszélgetésre a gazdákat.
– Mostani ismereteink szerint március 25-i kiírással számíthatnak a gazdák az első pályázatok megnyitására. Ebből valószínű, hogy április 1. lesz, de már megjelent két – a farmfejlesztési beruházásokat támogató, valamint a fiatal gazdáknak szóló intézkedés – ideiglenes útmutató, ezekről beszélünk a gazdáknak. Illetve az érdeklődésre való tekintettel a fórumokon szó esik a várhatón jövő évtől induló, kisgazdaságokat támogató, illetve a gazdaságok végleges átadását szorgalmazó pályázati kiírásokról is – tájékoztatott Sebestyén Csaba.
A március folyamán megjelent két ideiglenes útmutató közül az egyik a 4.1-es intézkedésre, vagyis a tárgyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozik, ami az agrármérnök elmondása szerint tulajdonképpen gépbeszerzésről, a farmoknak, istállóknak létrehozásáról, korszerűsítéséről, illetve gyümölcsösök telepítéséről szól.
– Szoktuk mondani, hogy tulajdonképpen mindenről, ami szemnek-szájnak ingere a mezőgazdaságban, kivéve az állat-, a terület- illetve az épületvásárlást – magyarázta a szakember.
A fejlődő vállalkozások juthatnak komoly támogatáshoz, amelyek el is helyezik termékeiket a piacon (archív)
A 4.1-es intézkedés az tulajdonképpen „a hagyományos, önrészes pályázat”, amit a gazda csak bizonyos önrésszel tud megpályázni. Sebestyén Csaba tájékoztatása szerint ebben a támogatás aránya alapból 50-50 százalék, de elmehet egészen 90 százalékig is, attól függően, hogy mennyi plusz pontot tud „összeszedni” a gazda. Ugyan az eddig megjelent útmutatók nem szögezik le egyértelműen, hogy pontosan mire és mennyi plusz pontot kaphatnak a pályázók, de valószínűleg pont jár majd azért, ha 40 év alatti gazda teszi le kérelmét a támogatásra, de ha az illető hegyvidéken gazdálkodik, akkor azért is plusz százalék járhat. Hogyha pedig a projekt „komplexebb”, vagyis nemcsak termelést, hanem feldolgozást és értékesítést is végez a gazda, akkor ismét plusz százalékokat kaphat.
– Hogy pontosan ezek hány pontot érnek, még nem lehet tudni, de úgy gondolom, hogy a reális alaptámogatás úgy 70 százalék lesz majd. Magyarán, ha valaki akar venni egy 30 ezer eurós traktort, akkor 9 ezer eurója kell legyen, és 21 ezret kap az Európai Uniótól a gépvásárlásra – szemléltette példával a támogatás mértékét Sebestyén Csaba.
Az egyesület elnöke tudatta, változás a korábbi évekhez képest, hogy aki pályázni szeretne az új PNDR valamelyik kiírására, annak már „indulásból” jogi státusszal kell rendelkezni, ami a szakember szerint magánszemélyek esetében PFA, Î.I. vagy Î.F. lehet.
Egyéb változások
A korábbi évekhez viszonyítva könnyebbséget jelent például, hogy a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynöksége (AFIR) létrehozott egy adatbázist, így könnyebben lehet agrárgazdasági gépeket és berendezéseket vásárolni. Itt tették közzé azokat a mérvadó árakat, melynek alapján versenytárgyalás nélkül lehet gépesíteni a gazdaságokat.
Ugyancsak könnyítés a korábbi évekhez képest, hogy megszűnik a pályázatok utólagos elszámolása. Fontos tudniuk ugyanakkor a pályázóknak, hogy a pályázatok benyújtása folyamatos lesz, havi-kéthavi elbírálással.
Az első elbírálás az online dokumentáció alapján történik majd, „csak akkor kell bemenni a hivatalba, ha már egy következő elbírálási fázisba kerül a pályázat.”
Szelektálják a gazdákat
Mint az RMGE elnökétől megtudtuk: azon kívül, hogy a gazda megfelel a kiírásnak, pályázatát egy úgynevezett szelekciós kritériumrendszer szerint állítják majd sorrendbe. „ Erre nagyon kell figyelni” – állítja a szakember, mert a pályázatok elbírálása az elért pontszámok alapján fog történni. A 85 pontosakat azonnal, a 75 pontosokat egy hónapra, míg a kevesebb pontszámmal bíró pályázatokat több hónap múlva, de az is lehet, hogy csak egy év múlva értékelik.
– Lehet egy 35 pontot elérő pályázat is jó, csak mivel folyamatos az elbírálás, és a több pontot elérő pályázatok mindig előre kerülnek, így kis pontszámmal akár két évig is várólistán maradhat a gazda. Magyarán akkor indul valaki jó eséllyel, ha nagy szelekciós pontú pályázatot tesz le – magyarázta az RMGE elnöke.
A legtöbb szelekciós pontot a közepes, vagyis a 12 ezer és 50 ezer Standard Termelési Értékkel (STE) rendelkező gazdaságok kapják majd, ennek révén a nagyobb farmok nem tudják elvinni a pénzt a kisebb gazdaságok elől.
Értékes pontok
A 4.1-es intézkedésben ágazati szempontból is pontozzák a projekteket: aki például szarvasmarhát tart az kapja majd a legnagyobb pontszámot, ezt követi a sertés- és a baromfitenyésztés. Sebestyén szerint, aki juhot tart az is pályázhat, de nem kap szelekciós pontot, nekik „máshonnan kell összeszedni azokat”.
Szintén értékes pontot érnek a termelői csoportként vagy szövetkezetként pályázó gazdák projektjei, de további 20 pontot jelent az is, ha az értékesítési láncot rövidítve a termelő maga viszi el a terméket a fogyasztóhoz.
Sebestyén Csaba kiemelte, sok pontot ér a pályázó gazda szakmai felkészültsége, ha a pályázatot benyújtó például felsőfokú szakképzettséggel jelentkezik, akkor kedvezőbb helyzetből várhatja az elbírálást, mint például az, aki mezőgazdasági középiskolát vagy a területen tanfolyamot végzett.
– A 4.1-es intézkedés kereteiben egyébként a kisgazdaságok, amennyiben nem építkezni akar, akkor 100 ezer, az ennél nagyobb gazdaságok pedig 200 ezer euróra pályázhatnak – tudatta Sebestyén Csaba.
Helyzetben a fiatal gazdák
Március végétől – vagy április elejétől – a 6.1-es intézkedés, vagyis az induló fiatal gazdákat támogató pályázat keretében akár 50 ezer euró vissza nem térítendő támogatásra is szert tehetnek a pályázók. „Az számít fiatal gazdának, aki a pályázat letevésekor nem töltötte be a 40 évet, de ha már gazdálkodik, akkor feltétel, hogy legtöbb 2 éve vehette át a gazdaságot” – tudtuk meg a részleteket Sebestyén Csabától.
A szakember tájékoztatása szerint csak az pályázhat, aki legalább egy 12 ezer eurós STE-vel rendelkező gazdaságot vesz át. A támogatás 12-30 ezer STE között 40 ezer euró, valamint 30-50 ezer STE között 50 ezer euró. A megnyert támogatást két részletben folyósítják: az elsőt, ami a támogatás 75%-át jelenti, a projekt elfogadásakor fizeti ki a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP). A második részletet a vállalkozási tervben foglaltak megvalósítása után fizetik ki a gazdának, vagyis „ha három éven belül, egy naptári év alatt sikerül a kifizetett összeg 20 százalékára saját terméket előállítani” – tudtuk meg. Ha ez nem jönne össze, akkor a megkapott pénzt vissza kell fizetni. Sebestyén Csaba szerint fontos változás ugyanakkor a tényleges helyben lakás, ez a feltétele annak, hogy valaki a kiírásra pályázhasson.
Juhokban is érdemes gondolkodni (arhiv)
A 6.1-es intézkedésre benyújtott pályázatoknál is pontozzák a gazdaságokat, a szelekciós pontok között itt is vannak prioritást élvező ágazatok: 30 pontról indul a pontozás és 5 pontonként csökken, ahogy halad a kiemelttől a kevésbé kedvezményezett ágazatok felé.
A szakképzettségre elnyerhető pontszám a fiatal gazdákat támogató intézkedés kapcsán is hangsúlyos: ha a pályázó felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezik, akkor maximális pontszámot kap.
Nem mindenki pályázhat
Ahhoz, hogy pályázni tudjon valaki 8 ezer eurós Standard Termelési Értékű (STE) gazdasággal kell rendelkezzen – tudatta az RMGE elnöke. Ez gyakorlatban például szarvasmarha-tartó gazdáknál 8 állatot, juhos gazdáknál 160 példányt jelent. Mezőgazdasági területben kifejezve, amennyiben szántóval rendelkezik a gazda, akkor legalább 20 hektár, ha pedig kaszáló, akkor 30-35 hektár kell a nevén legyen.
– Ezeket természetesen kombinálni is lehet, a lényeg, hogy végül kijöjjön a minimális érték. Ez önmagában egy működő gazdaság esetében nem lehet korlátozó tényező, mert például egy három tehenes gazdaságban traktort vásárolni teljesen felesleges – magyarázta Sebestyén Csaba. Berkeczi Zsolt (Udvarhely)