Írta: Rajczi Balázs
Napjaink dráguló üzemanyag- és gépárai egyre inkább rákényszerítik a gazdálkodókat, hogy az általánosan elterjedt gépi munkákat alternatív erőforrások felhasználásával váltsák ki. Elgondolkodtató továbbá, hogy a jelenleg forgalomban levő új erőgépeket már nem 30- 40 évre tervezik, mint egykor, hanem 5- 10 év alatt leamortizálódnak, így nem túlzás azt mondani, hogy rövid pályafutásuk 80%-át üzemben kell(ene) tölteniük ahhoz, hogy tevékenységük gazdaságos legyen. Az említett tények tekintetben a kisgazdaságok, és az extenzív termelést folytató üzemek helyzete a legkritikusabb, mivel a likviditás, illetve a gépkihasználás e gazdaságok esetében a legkérdésesebb.
Hogy mi lehet a kiút ebből a könnyűnek nem nevezhető helyzetből, azon sokat lehetne vitatkozni. Az biztos, hogy az egyik lehetséges megoldás a mezőgazdaságból épp a gépesítésnek köszönhetően kiszorult négylábú háziállatunk, a ló jelenthetné. Mielőtt valaki azt mondaná, hogy ez csak egy megalapozatlan propaganda, az nagyon téved, mivel számos külföldi példa igazolja, hogy lóval igenis gazdaságosan és hatékonyan lehet termelő tevékenységet folytatni még itt a modernizált XXI. században is. Elég, ha körülnézünk Kanadában, ahol több húsmarhatartó lecserélte erőgépeit lovakra - hozzá teszem nem véletlenül -, vagy az USA-ban, ahol számos ökogazdaságban dolgoznak igáslovak a traktorok helyett.
Természetesen már nem arra kell gondolni, hogy a ló húzza az ekét, a gazda, pedig komótosan sétál utána az eke szarvára dőlve. Csakúgy, mint minden használati tárgy, a lóvontatású eszközök esetében is szükséges a megváltozott igényeknek megfelelő korszerűsítés. Ezekre a fejlesztésekre is jó példákat találunk - a jó néhány európai mellett-, Észak Amerikában, ahol szinte minden olyan művelő eszköznek, amely szükséges a mezőgazdasági termeléshez (fűkaszák, rendkezelők, bálázók, farakódók, talajművelők, stb.), kidolgozták a lóvontatású megfelelőjét. Ezek egy része nem a földről kapja a meghajtást, mint a hazánkban is ismert alternáló lovaskasza, hanem egy kisebb teljesítményű motorral szerelték fel az eszközöket. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a nagyobb vonóerő-igényű munkaeszközöket csak vontatják a lovak, tehát nem kényszerülnek jelentős erőkifejtésre, így teljesítményük többszörösére növelhető. Jóllehet az említett megoldás nem teszi lehetővé a motorizálás teljes kiiktatását, de az alkalmazott kis- illetve közepes teljesítményű hajtómotorok kezelése egyszerűbb, beszerzése és üzemeltetése jóval olcsóbb, mint a hagyományos erőgépeké.
A lóval történő gazdálkodás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze:
A lovak, a szerszámok, a hajtómotor és a lóvontatású eszközök együttese összességében olcsóbb, mint ha traktor és az ahhoz tartozó művelő eszközök vásárlása mellett dönt a gazdálkodó.
Jelentősen kisebb a lóvontatású eszközök üzemeltetési és fenntartási költsége.
Kevesebb a műszaki meghibásodás lehetősége.
Bár ma még kevesen gondolnak rá, figyelemre méltó lehet, hogy a felhasznált energia nagy része (takarmány) helyben megtermelhető. Ez hozzásegítheti az üzemeket a fenntartható gazdálkodás megvalósításához, valamint egyfajta védelmet biztosít a hagyományos energiahordozók terén fellépő esetleges válsággal szemben.
A dolgozó kancatartás az évenkénti csikózásnak köszönhetően igen gazdaságos lehet.
Környezetvédelmi szempontból is kedvező a ló vontatású eszközök használata, mivel lényegesen kevesebb a káros anyag kibocsátás, így csökken a levegő- és a talajszennyezés.
A lótrágyát felhasználva javítható a termőföldek szerkezete, és redukálható a nitrogén műtrágyák használata. Utóbbi nemcsak anyagilag kedvező, hanem talajaink elsavanyodása, valamint ivóvízkészletünk el nitrátosodása szempontjából is kulcsfontosságú.
Természetesen a lótartásnak hátrányai is vannak:
A lovak be- és kifogása több időt vesz igénybe, mint a traktor munkára történő előkészítése.
A lovakkal általában lassabban lehet dolgozni, és a lóvontatású gépek teljesítménye is elmarad a nagyobb kategóriába tartozó erőgépekhez képest, így a birtok méret, valamint a tevékenységi forma korlátozza azok használhatóságát.
A lótartás hozzáértést igényel, de csakúgy, mint az erőgépek kezelése, gyakorlással és odafigyeléssel megtanulható.
A lovak etetése és ápolása mindennapos lekötöttséget jelent.
A dolgozó kancák esetében kiesést eredményezhet a vemhesség utolsó 2 hónapjának kíméletes használata.
A felsorolt előnyök közül szeretném kiemelni a dolgozó kancatartást, mint igen figyelemre méltó tevékenységet. Az erőgépek attól kezdődően, hogy megvásárlásra kerülnek, csak veszítenek értékükből, és használatuk során folyamatos költségekkel kell számolni. Ezzel szemben, ha a kancák rendszeresen nevelnek csikót, úgy vételáruk, vagy felnevelési költségük idővel megtérül, és tartásuk gazdaságossá válik. E tekintetben - amennyiben a gazdaság adottságai lehetővé teszik-, a legköltség-kímélőbb megoldás, ha lovainkat saját magunk neveljük, és extenzív körülmények között tartjuk. A vegetációs periódusban a legelő-, a téli időszakban, pedig a fűszéna kielégítő takarmányellátást biztosít, és csak a csikónevelés stádiumának, valamint az elvégzett munka nehézségének és mennyiségének megfelelő abrak-kiegészítést kell alkalmazni. Így a kancatartás - elsősorban hidegvérű fajták esetében-, gazdaságilag még akkor is megállja a helyét, ha a lovakat más célra nem is használják. Az a plusz pedig, hogy a kancák az utódnevelésen kívül még munkát is végeznek, egyértelműen igazolja, hogy számos kis-, és középgazdaságnak jelentheti a ló az egyik megoldást a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben.
2. táblázat
Az üzemméret, az emberi munkaerő-, és az igásló szükséglet összefüggései (KENDELL, 2005)
Hektár
|
Kocsis
|
Ló
|
0-30
|
1
|
1-6
|
31-60
|
1-2
| 7-12 |
61-90
|
2-3
|
13-18
|
91-120
|
3-4
|
19-24
|
120-150
|
4-5
| 25-30 |
Az viszont kérdéses, hogy hol a határ a birtokméret tekintetében, ameddig a lóval történő gazdálkodás reálisan megvalósítható. Ehhez nyújt némi segítséget a 2.-es táblázat, amely egy Amerikában készült tanulmányon alapul. A számokból is kitűnik, hogy az elemzés intenzív (pl.: szántóföldi kultúra) termelési rendszerű gazdaságokra is kiterjedt. A felmérés szerint 150 hektárig szinte minden mezőgazdasági művelést el lehet végezni ló vontatású eszközök segítségével. Hogy mennyire lehet a külföldi eredményeket átültetni a magyarországi gyakorlatba? Ez újabb elemzést igényel, hiszen számos eltérés található hazánk-, illetve az USA-beli farmok adottságai között, kezdve a birtokstruktúrától, egészen az eltérő piaci helyzetig. Mivel a hazai kis-, illetve középgazdaságok mind az üzemformát, mind az adottságokat tekintve igen változatosak, így minden gazdálkodónak magának kell átgondolnia, hogy esetében az erőgépeknek, vagy a lovakkal való gazdálkodásnak van-e létjogosultsága.
Az biztos, hogy a gazdaságok jelentős részének radikális változtatásokat kell véghezvinnie annak érdekében, hogy talpon tudjon maradni a mai, igencsak kiélezett piaci versenyben. Ha itthon is elterjednének azok a lóvontatású eszközök, melyek nyugaton már bizonyítottak, az jelentős költségmegtakarítást jelentene azon gazdálkodóknak, akik erőgépeiket igáslovakra cserélnék. Így a folyamatosan „pénzt-nyelő masina" helyett, egy igen gazdaságosan „üzemelő" természetes erőforrás segítségével dolgozhatnának.
Hidegvérű négyesfogat egy lengyel ökogazdaságban
Német fejlesztésű, hidraulikával és 3 pont függesztéssel ellátott lovas szállítójármű
Gyomirtás egy lengyel ökogazdaságban
Korszerű lóvontatású gyomirtó
Lóvontatású eszközöket gyártó külföldi cégek:
Németország:
MFT Maschinen- und Fahrzeugtechnik Schraienstrasse 22 73660 Urbach Germany Tel: 07181-62692 Mobil: 0172-6377922 www.mf-tech.de
Lengyel gyártó e-mail címe: stasiu@konierobocze.pl
Egyesült államok:
Anglia:
Svéd faközelítő gyártó linkcíme: