2013. április 09., 07:35 szerző: Házi Péter
A Palotavárosban jöhet létre az első fehérvári közösségi kert, amelynek célja, hogy az emeletes házakban élők újra természetközelbe kerülhessenek. Az alakuló találkozót csütörtökön tartják.
A közösségi kertek egyre népszerűbbek a világban, Budapesten is sorra jönnek létre, Pécsen pedig most tervezik az első ilyen megnyitását. Merthogy a kőrengetegbe belefáradt városi embernek óriási felüdülést jelent, ha saját kis kertjét gondozhatja, saját terményét eheti, mégha csak néhány négyzetméterről is van szó.
Nem véletlen, hogy Fehérváron is egyre több civil szeretné, ha működne egy ilyen közösségi kert. Palotaváros az a tipikus hely, ahol a legtöbben élnek a legkisebb helyen, nem véletlen, hogy Viza Attilát, a körzet önkormányzati képviselőjét több civil is megkereste az óhajjal: Nagyon tetszett az ötlet, s elkezdtünk szervezkedni. A kertbarátok egyesülete, a Széna és a Fúzió egyesület volt a legaktívabb.
Most ott tartunk, hogy csütörtökön, az István Király Általános Iskolába várunk 17 órára minden olyan környékbelit, aki szeretne egy kis parcellát magának. A találkozón ott lesz Rosta Gábor, a közösségi kertek legnagyobb hazai tudora, aki előadást is tart a témában. Itt alakítjuk meg a Pakkot, azaz a Palotavárosi Közösségi Kertet. És hogy hol lehetne megvalósítani mindezt?
Jelenleg a Bőrgyár melletti két füves, de inkább sáros, ezer négyzetméternél nagyobb terület jöhet számításba, a napokban ezeket vette górcső alá Kéner András, a Székesfehérvári Környezetvédelmi Szakmai Fórum elnöke, Szöllősi Istvánné, a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület alelnöke és Kanizsay Zsolt, aki a kezdeményezést támogató hulladékszállító céget képviselte, egyúttal azonban a már említett környezetvédelmi fórum alelnöke is.
A következő lépés az lesz, hogy az önkormányzattól használatba kapják a földet. Az új önkormányzati törvény szerint ez ingyen nem lehetséges, így jelképes összeget, négyzetméterenként évi tizenkét forintot fizetve használhatják majd a Pakk-tagok a földet. Kiemelt ágyásokat alakítunk ki, az altalajt nem mozgatjuk meg, hanem jó minőségű földet hozunk a területre. Ehhez további támogatókat is várunk - tette hozzá Viza Attila. E
lső körben harminchárom külön parcellát alakítanak ki, s a közösség maga határozza majd meg a használat szabályait. Budapesten például mindig van egy kertész, aki aznap ügyeletet tart. Mi is úgy tervezzük, hogy a tagok közül mindig legyen itt valaki. Szívesen látnánk iskolásokat is, hiszen sajnos egye kevesebb olyan gyerek van, aki látja, hogyan, miként teremnek a zöldségek - teszi hozzá Szöllősi Istvánné. Ha kedvező fogadtatásra talál az ötlet, elképzelhető, hogy további kertek követik a palotavárosit.
A cél a közösség építése. Sőt, mint Kanizsay Zsolt és Diószegi Anna (utóbbi a Gaja egyesület képviseletében) fogalmaz, az emeletes házak lakóinál keletkező zöldhulladék, például krumplihéj, almahéj, komposztálása is ösztönözhető, megoldható lesz Palotaváros első közösségi kertjében. Hamarosan talán mi magunk is láthatjuk, illetve megkóstolhatjuk majd az eredményt.
A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, amikor főként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsen magán az ország. Ezek a Victory Gardenek, vagyis Győzelmi kertek aztán Amerikában és Európában is megjelentek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a 60-as évek mozgalmainak köszönhetők, ekkor született meg az olyan „community gardenö gondolata, ahol az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Szép számmal művelnek ilyen kerteket Kanadától, Európán át egészen Új-Zélandig. Házi Péter