Balta János 2013. április 05.
A tájékoztatóval egybekötött vitafórumot a kéttucatnyi résztvevő hasznosnak, tanulságosnak tartotta
A Kisiratosi Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartották azt a gazdafórumot, amelyiken anyaországi szakemberek tartottak tájékoztatót az ottani Agrárkamara és megyei szervezeteinek a közelmúltban lezárult újjászervezéséről.
Házigazdaként Almási Vince polgármester köszöntötte a kéttucatnyi résztvevőt, kiemelve dr. Somogyi György előadót és kollégáit, Braer Róbertet és Komjáti Endrét, továbbá Kocsik József AMMGE megyei elnök mellett a jelen volt Erdős Bálint, Kovács Imre és Papp Attila polgármestereket, Sipos György megyei tanácsost, valamint az Arad megyei Agrárkamara vezetőtanácsának a jelöltjeit.
Horváth Imre, Kocsik József, illetve Molnár Gáspár vázolták az ország mezőgazdaságának a jelenlegi helyzetét, illetve a tervezett Agrárkamarákkal szemben támasztott reményeket, elvárásokat.
Dr. Somogyi György részt vett az 1992-ben létrehozott, de kellő jogosultságok hiányában működésképtelen Magyar Agrárkamara közelmúltban lezárult újjászervezésében. Az a március 28-án megtartott kamarai választásokkal végződött, aminek az előkészítési, szervezési munkálataira részletesen kitért, megjegyezve: valószínűleg Romániában is a francia modellt követik, de az Agrárkamarák megszervezése, felépítése bizonyára nagyban el fog térni a magyarországi gyakorlattól. Náluk, országos szinten a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) kapott megbízatást a kamarai választások megszervezésére, a többi gazdatömörüléssel való egyeztetés értelmében. Ezen belül, a Csongrád megyei 20 ezer gazdálkodó 90 jelöltet állított, akik megválasztották a megyei Agrárkamara elnökét, a két alelnököt, valamint a 12 szakosztályvezetőt.
Sipos György az előadó és a hallgatóság számára vázolta az Arad megyei terveket, miszerint a megyei Agrárkamarát 25 tagú vezetőtanács irányítaná, amiben Kocsik József megyei elnök kitartó munkájának köszönhetően fontos szerephez juthat az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a környék egyetlen, 20 éve bejegyzett gazdatömörülése. Félő azonban, hogy a kormány halogató politikája mögött időnyerés áll, ami alatt számos hasonló román gazdaszervezetet is bejegyeznek. Ezzel a magyar gazdák elveszítik a lépéselőnyüket. Molnár Gáspár hozzászólásában annak az aggodalmának adott hangot, hogy az APIA nyilvántartásában szereplő földművelőknek az Agrárkamarákban való előnyhöz juttatása ellentétet szül majd az előbbiek és a földtulajdonosok között. Almási Vince véleménye szerint a Román Agrárkamarát olyanná alakítják, mint az újjászervezés előtti magyarországit, hogy a mindenkori hatalom tovább is a kezében tarthassa a mezőgazdaság sorsát. Kocsik József, dr. Somogyi kijelentésére alapozva, miszerint a Csongrád megyei 20 ezer gazdálkodóból csupán 3-4 ezer vett részt a kamarai választásokon, Arad megyében is hasonló érdeklődés nyilvánulhat meg iránta. Éppen ezért, ha a magyar gazdákat kellőképpen mozgósítják, előnyös képviselethez juthatnak a megyei intézmény vezetőtanácsában. Tehát most legfontosabb feladat a választásokon való minél nagyobb részvételre összpontosítani.
Farkas Viktória gabonaminőségi ellenőrként a gabona minőségének az értékesítéskor megnyilvánuló fontosságát ecsetelte, ezért gabonaellenőr szakemberekkel rendelkező értékesítési szövetkezetek létrehozását szorgalmazta. A tanulságos, vitával fűszerezett fórum végén megfogalmazódott általános vélemény szerint Sebestyén Csaba RMGE országos elnököt, Traian Băsescu államfő mezőgazdasági tanácsadó testületének a tagját levélben kell megkérni, hogy az államfőnél sürgesse a Romániai Agrárkamarának és megyei szervezeteinek a mezőgazdasági civilszervezeteken alapuló létrehozását. A találkozó hivatalos része után, a vendéglátók jóvoltából kialakult poharazgatás közben még sokáig vitatták a gazdálkodók a mezőgazdaság sorsát nagyban befolyásolható hazai Agrárkamara lehetőségeit, a gazdaságra, az életminőségre várhatóan gyakorolt hatásait.