2013. március 27.
Az évszakhoz mérve szokatlan időjárás okán az agrárszakma képviselőit kérdeztük az aktuális helyzetről. Milyen hatással lehet a tavaszi munkálatokra a jelentősen elhúzódó hideg, télies, csapadékos időjárás és késői fagyások? Lehet-e már most esetleges károkról beszélni? Mely kultúrákat érinti leginkább az évszaktól eltérő, szélsőséges időjárás? Van-e esélye a lemaradás ledolgozására? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
Fórián Zoltán, üzletág igazgató, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág, Agrár Európa Kft.
Tűkön ülnek a növénytermesztők. Az elhúzódó tél miatt jelentős késésben vannak a tavaszi munkák. Az év első három hónapját jellemző nagy csapadék viszont rég látott víztelítettséget okoz. Ez az őszi vetéseknek igen kedvező, jó állapotban vannak. A tavaszi vetésűek viszont késve fognak a földbe kerülni. Akár még hetekig nem lehet majd a földekre menni, és elkezdeni a talajelőkészítést. Különösen a belvizes területeken. Az észak-keleti és az alföldi megyékben már most mintegy 80 ezer hektár van víz alatt, ennek fele szántó. Az elmúlt évek tapasztalati alapján azonban nem csak a vízügyisek, hanem a gazdák is felkészültebbek a belvíz kezelésében. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az egy éve bevezetett törvényi szabályozásnak köszönhetően ebben az évben is maximum 65 százalék díjtámogatásban részesülhetnek azok a gazdálkodók, akik május 15-ig megkötik az időjárási károkra szóló biztosítást.
Aki tud, rövidebb tenyészidejű fajtákat vet. De az igazság az, hogy a tavalyi alacsony termés miatt a vetőmagok beszerzésére a szokásosnál korábban kényszerültek a gazdák, így kevésnek van ebben mozgástere. Voltak őszi vetésű gabonafélék, amelyekből hamar elfogytak a hazai előállítású vetőmagok, és a tavasziakból sem jutott mindenki hozzá a kiszemelt, vagy megszokott fajtákhoz.
Akik időben elkezdték, ki tudták juttatni a tavaszi műtrágyákat a kalászosokra. A gyümölcsösökben és a szőlőkben a lemosó permetezés és metszés van napirenden. Ebben is okoz késést a szokatlan időjárás, de károkat kevésbé. A fagyok egyelőre nem károsítottak. Ha komolyabb fagyok már nem érkeznek - amire azért sajnos még számítani kell - akkor az elmúlt évinél jobb termésre lehet számítani. Viszont a munkák összetorlódnak, és igen gyorsan kell a rügyfakadás előtt ezeket elvégezni.
Rendhagyó ez az időjárás, ami kialakult idén márciusban. Az őszi vetésű kalászosok állapota nem ad aggodalomra okot, ugyanakkor a csapadék és az alacsony hőmérséklet jelentősen késlelteti a szántóföldeken a kora tavaszi talajmunkákat, a magágy készítést a tavasziak alá, a fejtrágyázást valamint a vetési munkákat. Ennek következtében egyes kultúrák és területek esetében a kései vetések miatt rövidülhet a vegetációs időszak, aminek negatív hatása csökkenő terméseredményekben is megjelenhet. A tavaszi vetésű növények közül el van maradva a tavaszi árpa, a borsó vetése valamint a burgonya ültetése. Még sok gondot okozhat az első negyedévi időszakban lehullott, több évi átlagot meghaladó csapadékmennyiség. A tél folyamán lehullott csapadékösszeg országos területi átlagértéke a sokévi (1971-2000) középértéket közel 70 százalékkal haladja meg. Amennyiben az elkövetkező hetekben további jelentős csapadék hullik, számottevő lehet a belvízi károsítás is.
A kertészeti kultúrák esetében is elsősorban a késedelmes vetés és palántázás okoz gondot, továbbá a fóliás termesztés esetén a többletenergia-felhasználása okoz többletköltséget. A szőlő- és gyümölcskultúráknál kultúránként és területenként is eltérő fagykártételekkel lehet számolni. Ezek felmérése folyamatban van. 2013. növény-és kertészeti termelését globálisan még nem veszélyezteti ez a rendhagyó időjárás, azonban térségenként és kultúránként egyes termelőknél a nagymértékű terméskiesés miatt nagyon jelentős károk keletkezhetnek. Az elhúzódó hideg, a fagyok, és a csapadékos időjárás okozta kiesés nagyságát azonban még korai lenne megbecsülni.
Gyenei Ferenc, növénytermesztési ágazati igazgató, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. (Bonafarm Csoport)
Az őszi vetések viszonylag jól teleltek és állapotuk jó átlagosnak mondható. A csapadékos ősz és tél az ország nagy részén feltöltötte a talajok tavaly megcsappant vízkészletét. Az országban a talajok szinte mindenhol gyakorlatilag 100%-ban telítettek vízzel. A tartósan vízzel borított területeken növénypusztulással is számolni kell. Félő, hogy lesznek az országban olyan területek, ahol az olvadást követő belvíz olyan súlyosan károsítja a vetéseket, hogy amikor ismét rá lehet menni a táblákra a gépekkel, akkor új, tavaszi kultúrák vetésére kerül majd sor. A több napon keresztül tartó fagy az őszi kalászosok bokrosodásakor, amikor a kalászdifferenciálódás kezdődött, sajnos okozhatott - ma még nem látható - károkat, ami termés-kiesében jelentkezhet. A március végén lehullott több mint 20 cm hó a fagykárokat mérsékelheti, viszont olvadáskor a vízzel borított területek arányát fogja növelni.
Az őszi káposztarepce március végi fagytűrő képessége csak a hóolvadás után lesz megítélhető, de nincs okunk attól tartani, hogy súlyos károkat szenvedett volna ez a növénykultúra. A legkorábban elvégzendő tavaszi munka az őszi vetésű növények "táplálása". Az első fejtrágyázást bár kissé megkésve, de március első hetében el lehetett végezni. A kora tavaszi vetésű borsó egy része is a földbe került, de a munkát sok helyen nem tudták befejezni, így a zsákban maradt borsóvetőmag sorsa az idén tavasszal már bizonytalanná vált. Lehet, hogy emiatt sok gazdálkodónak módosítania kell a vetési tervein. A kukorica illetve napraforgó vetések április 10-e körüli megkezdésére a dombosabb, ill. a magasabban fekvő területeken még van esély, ám a mélyebb fekvésű részeken biztosan csúszni fog a vetés. Nagyon jó munkaszervezéssel, a kapacitások maximális kihasználásával, még elvégezhetőnek látszik a tavaszi munkák nagy része kisebb időcsúszással, amennyiben az időjárás Húsvét után tavaszira vált és néhány hét jelentősebb mennyiségű csapadék nélkül telik el. Összességében azt mondhatjuk, hogy még "bármi elképzelhető", de egyelőre minden adottnak tűnik ahhoz, hogy a tavalyi rendkívül gyenge év után, 2013 egy jó átlagos mezőgazdasági év legyen.