Balta János 2012. augusztus 28.
Bartha Antal és fia, Ottó
Amikor legutóbb Simonyifalván jártunk, a déli rekkenő hőség elől a szőlőlugas árnyékában pihenő, összesen 40 hektár szántóföldön gazdálkodó Bartha Antalt és fiát, Ottót az idei aszály közepette folytatott gazdálkodásról folyó beszélgetés közben találtuk.
Mivel az apa inkább szántóföldi növénytermesztéssel, míg a fia kertészkedéssel foglalkozik, más-más kihívásokkal kell szembesülniük. Amint Bartha Antal elmondta, a tavasszal vetett kalászosok rendkívül jól teremtek, mert amennyit a zab és az árpa termett idén, talán 20 éve sem tapasztaltak hasonlót. Simonyifalván ugyanis búzából hektáronkénti 3000 kiló igen jó termésnek számít, de idén az egyik parcellában szinte 4500 kiló termett, de átlagosan is kijött a 3500 kilós termés, míg a tavaszi árpa hektáronként 5000 kilót adott. A learatott gabona a magtárban várja a felvásárlási árak kedvező alakulását. Máskor sem szokták elhamarkodni, idén viszont szeretnének vele tavaszig kivárni, amikor meg kell vásárolniuk a műtrágyát. A tarlót az utolsó négyzetméterig felszántották, jó alapot képezve a jövő évi kapásnövényeknek. Az ugarolás igen fontos, ha a simonyifalvi kötött talajon e munkálatot nem végzik el, jó termésre nem lehet számítani. Az a kukorica, amelyiket nyári ugarba vetettek, illetve hektáronként legkevesebb 200 kiló műtrágyát kapott vetéskor, ráadásul ekézéskor is kapott valamennyit, a jelenlegi aszály közepette is 70%-os termést adhat. Amelyik kukoricának a szára el van száradva, nagy bajban van, de ha a csőnek a burka még zöld, illetve az felfelé áll, abban még van élet, az még fejlődhet. Amelyik növénynek viszont minden része száraz, lefelé fordult a cső, a fejlődés megszűnt.
A szántóföldi növénytermesztés idei eredményei tehát nagyon váltakoznak, gazdafüggők, hiszen aki megadta a növénynek a kijáró műtrágyát, az számíthat 70%-os termésre. Mint minden évben, Bartha Antal és két gyermekének a családjai idén is duggattak összesen több mint 1 hektár fokhagymát, amit nem locsoltak, de tavasszal, a fejlődés időszakában kapott esőt, ezért a termés vetekszik a tavalyival. A termést megpucolták, előkészítették az eladásra, kedvező árkínálattal várják a vásárlókat. Ugyancsak hagyományos terménynek számít náluk a szabadföldi fűszerpaprika, amit szintén nem locsoltak, ezért alaposan megsínylette, mert a 0,4 hektárnyi ültetvény teljesen megsült, alig termett valamit. De hát, már nem is igazán van kereslet a fűszerpaprika-őrleményre. Már csak néhány olyan személy vásárol, akik mindenszentek ünnepére a helybeli temetőben felkeresik a halottaikat. A család számára burgonyát is szoktak ültetni, ami idén az átlagtermés 90%-át adta locsolás nélkül, elégedettek is vele. Az apraját majd feletetik a 3 sertéssel, de lesz bőségesen a három család részére. Bartha Ottó inkább zöldségfélék termesztésére szakosodott, csakhogy semminek nincs ára, gyenge a kereslet. Paradicsomot, paprikát, illetve padlizsánt termesztett, amelyeket a nagyváradi nagybani piacra szokott szállítani, csakhogy a padlizsánnak kilójáért 0,5 lejt kínálnak. Ennyi bevétellel azonban a munkabér sem térül meg, miközben a permetszerek, a locsolási, illetve szállítási költségek a termesztőt terhelik. Mióta elkezdődött a padlizsán lesütési ideje, az ár megmozdult egy kicsit, de már nem tudja kompenzálni az előző időszak veszteségeit. Most tulajdonképpen a káposztatermesztés érné meg, ha palántáltak volna, csakhogy azt évek óta veszteséggel termesztette. Olyan sok volt a piacon, hogy le sem szedték, mert nem volt ára. Tulajdonképpen azért drága most a káposzta, mert a több évi veszteség tudatában sok termesztő nem ültetett. Aki viszont megtette, de a szárazság közepette nem tudta locsolni, annak semmi nem termett. Hasonló a helyzet a karfiollal, amiből manapság a váradi piacon egy darabot sem lehet látni. Magának még paradicsomja, paprikája, karfiolja és zellere vár gazdára, de előkészít kései karfiolt, illetve káposztát is. Mivel a felesége most a kisbabával van elfoglalva, napszámosok közreműködésével viszi a kertészet gondjait.
Amint a Simonyifalván elhangzottakból is kiderül, nem lehet minden rosszat a természetre fogni, mert a termés mennyisége és minősége a befektetett munkán, a kultúrák fejlődéséhez biztosított műtrágya mennyiségén és minőségén, sőt az alkalmazott talajművelő technológián is múlik. Ha minden szükséges kellék adott, az idei aszály közepette is a tavalyit megközelítő, de annak legkevesebb a 70%-ára lehet számítani. Bartha Antal és fia, Ottó nem zúdítottak rám panaszáradatot, csupán mérlegre tették a pozitív, illetve a negatív tapasztalataikat, hogy legközelebb a kudarcból okulva, a sikeren felbátorodva javíthassanak az egyenlegen. Mert jól tudják, hiába panaszkodnak, külső segítségre nem számíthatnának, csakis a maguk tapasztalataira, kudarcok közepette szerzett bölcsességükre, a génjeikben hordozott szorgalmukra támaszkodhatnak.