Nemrég egy kellemes meglepetésünk volt, hiszen megkeresett bennünket a magyarországi Mátraverebély kedves polgármesternője, aki egy szociális szövetkezet beindításán tevékenykedik.
Kedves Seres Mária - mert Ő a szóban forgó polgármester és aki a Civil Mozgalom elindítója és vezetője is egyszemélyben - szívesen segítünk és szeretnénk, ha a helységeink szintjén is elindulna egy testvérhelység kapcsolat is.
Egyesületünk szakemberei örömmel vették a felkérést és már a közeljövőben leutaznak Mátraverebélyre, ahogy visszajelzést kapnak.
Köztudott a Hangya Mozgalom az anyaországban is élénk. A szociális szövetkezet, mint egy kiegészítő civil szerveződés nagyon sokban segítheti a helyi tanács illetve polgármesterek munkáját. Mivel eleve egy önfenntartó egység csak az indulásnál van szükség egy kezdeti tőkére.
A magyarországi törvények szerint a szociális szövetkezet alapításához is 7 személy kell, úgy, mint más szövetkezet esetében, csak - eltérően a többi szövetkezeti formától - itt a tagok kizárólag természetes személyek lehetnek. A szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja, éppen azért, hogy ne a profitorientált tőkebefektetés, hanem az önszerveződő jelleg domináljon ennél a szervezeti formánál.
Néhány példa: fogyatékkal élők és segítőik által üzemeltetett elektromos készülékek gyártására specializálódott szövetkezet, pékség, bőrműves műhely, kávéház. Ezek a szövetkezetek piaci értékesítésből származó árbevételből és adományokból tartják fenn magukat. Az állam legfeljebb megrendelésekkel „támogatja” a szociális szövetkezetek ezen formáját, illetve kedvező hitellehetőségek és adózási feltételek megteremtésével.
MIvel e témában nagy érdeklődésre számíthatunk közreadunk egy pár ezzel kapcsolatos sajtós anyagot. Ime:Szociális szövetkezetek: "fegyver" a munkanélküliség ellen
http://www.eloszto.hu/cikkek/munka/2010/03/29/szocialis_szovetkezetek__fegyver_a_munkanelkuliseg_ellen
Forrás: Gazdasági Rádió | 2010. március 29.
A szociális szövetkezetek a társadalmi kihívásokra adandó válaszok részeként születtek meg, elsősorban a dél-európai és mediterrán országokban.
A szociális szövetkezetek létrehozásának kiindulópontja Európában az emberek szegénységéből és munkanélküliségéből fakadó társadalmi kirekesztettsége volt.
A szövetkezés elindulásának ilyen módon kettős célja van, egyrészt a társadalmi problémák megoldására való törekvés, másrészt a gazdasági tevékenység.
Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, de Dél-Amerikában, sőt Japánban is alakultak szociális szövetkezetek és három fő célcsoportot céloztak meg:
a munkanélkülieket,
a fogyatékosokat és
az időseket és fiatalokat.
Japánban az állami tulajdonban lévő épületek (iskolák, minisztériumok) takarítását bízták tartós munkanélküliekből álló szociális szövetkezetekre. Ezek a szerveződések pár év alatt önfenntartóvá váltak és az állami szektor intézményeinek nyújtott szolgáltatásokon felül további megbízásokat vállaltak.
Olaszországban a szociális szövetkezeteknek kétféle típusa működik:
1. Szociális szolgáltatásokat nyújtó szociális szövetkezetek
Az egyik ilyen terület az idősek gondozása. A helyi önkormányzatok szociális szövetkezetek létesítésével válaszoltak az elöregedő társadalom problémájára. Ezzel munkahelyeket is teremtettek, főleg a fiatalabb generációk részére. A szövetkezet tagjai otthonukban keresik fel az időseket, bevásárolnak számukra, kitakarítanak, s egyéb kisebb munkát végeznek el. Másik olasz példa az óvodai elhelyezés. Ott is előfordul, hogy nem minden gyermeknek sikerül elhelyezést biztosítani. Ilyenkor összeáll 7-8 anyuka, akinek nagyjából azonos korú gyermeke van, s az egyik vállalja (természetesen adott feltételek megléte mellett), hogy saját otthonában gondoskodik a többi gyermekről is, míg azok szülei dolgoznak (ilyenek a családi napközik is Magyarországon).
2. A szociálisan hátrányos helyzetű emberek számára munkalehetőséget teremtő, piaci alapon működő szociális szövetkezetek
Franciaországban a szociális szövetkezetek elsősorban egészségügyi ellátásra, idősek gondozására, munkahelyek teremtésére koncentrálnak.
Magyarországon a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (IV.29.) Kormányrendelet teremtette meg a szociális szövetkezet, mint szervezeti forma létjogosultságát. A jogszabályok életre hívásának célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak, olyan speciális szervezeti forma – szociális szövetkezet – létrehozásával, amely magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit és olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak.
Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szociális szövetkezetek a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik.
A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal az egy tag – egy szavazat elvének megfelelően – vesz részt a szövetkezete működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában. A szociális szövetkezetek autonóm testületek, vezető tisztségeit tagjaik töltik be.
A szociális szövetkezet tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés. Céljai között szerepel, hogy
a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és közösségi alapjából elősegíti tagjai szociális helyzetének javítását, vagy
iskolaszövetkezetként működik.
A szociális szövetkezetnek az a törekvése, hogy a társadalom perifériájára szorult személyeket segítse, nem jelenti azt, hogy csak álláskereső vagy egyéb más módon hátrányos helyzetben lévő tagjai lehetnek. Fontos kiemelni azt is, hogy a szociális szövetkezet elnevezésében szereplő „szociális” jelző, nem a szervezet tevékenységi körére utal. Nem (csak) szociális szolgáltatások nyújtására jöhet létre szociális szövetkezet.
A szociális szövetkezet tagjai ugyanúgy részjegyet jegyeznek, mint más szövetkezetek. A részjegy összegét az alapító tagok az alapszabályban maguk határozzák meg. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezeteket, mert ezek a szociális szövetkezetek eredményüket csak a közhasznú céljaik megvalósítására fordíthatják.
Eddig az első cikk. Az új magyar kormány is építene a szöciális szövetkezeti rendszerre lásd a következő cikket
A kormány válasza a munkanélküliségre: szociális szövetkezet
2011. 5. 24.
A szociális szövetkezetek és a szociális gazdaság "kiváló terepet" jelentenek arra, hogy az elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedni nem tudó embereket a gyakorlatban is munkára késszé és képessé tegyék - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Az államtitkár hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv keretében már megjelentek szociális szövetkezetek felállítását és fejlesztését célzó pályázati felhívások. A projektek bírálata folyamatosan zajlik, április közepéig több mint egymilliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, és június végéig további 1,5 milliárd forinttal támogatják majd a szociális gazdaság e formában történő fejlesztését – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) szakmai konferenciáján.
Hozzátette: a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében további források - körülbelül 12,5 milliárd forint - állnak rendelkezésre a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására.
Az államtitkár elmondta, hogy a magyar munkaerőpiac legnagyobb problémája az alacsony a foglalkoztatottság: a termelő szférában mindössze 1 200 000 ember dolgozik, a munkanélküliek és inaktívak között pedig 900 000 olyan ember van, akinek semmilyen szakképesítése nincs. Olyan gazdaságra van szükség, amely próbálja orvosolni a foglalkoztatási problémákat, ugyanakkor csökkenti az államadósságot és megtartja a költségvetési fegyelmet - fűzte hozzá Czomba Sándor.
A 25-45 éves korosztály foglalkoztatottságában majdnem az európai unió átlagát "hozza" Magyarország, a 24 év alattiak, az 45-50 év felettiek, a tartós munkanélküliek, valamint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásában azonban jelentősen elmarad az uniós átlagtól - fejtette ki Czomba Sándor, hozzáfűzve, hogy ehhez jönnek hozzá a területi különbségek. Hangsúlyozta: "a problémák kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik". A politikus elmondta: azokban a térségekben, ahol az elsődleges munkaerőpiac nem tud munkát biztosítani az embereknek, ott a közfoglalkoztatás keretében szeretnének segíteni. Szerző: MTI Eco