2015. június 30., kedd

Gyászol a HANGYA elnöksége: elhunyt Horváth János, a gazdaegyesület elnöke

Folyó hó, 27-én szombat este - 94 éves korában - eltávozott az élők sorából id. Horváth János a HANGYA alapító elnöke! Távozásával egy nagy űrt hagyott maga után, hiszen a történelmi HANGYA tagjaként folytatta egyesületbeli tevékenségét és útmutatása nélkülözhetetlen volt.
Munkaszeretete és odaadása példakép volt nem csak az egyesület tagjainak!
Önzetlen segitőkésszégével mindig meglepett minket akik mellette dolgoztunk. 
Mindig elmondta: "ne azt nézzük, ami körülöttünk van, hanem azt, amire képesek vagyunk és csak arra törekedjünk, hogy másokon segítsünk! Nem számít, hogy ha munkáknak nincs mindig azonnali látszata"
"A frontvonal közelében" című művében visszaemlékezései mellett az erdélyi jövőre vonatkozó megjegyzései hasznos útmutatás volt és marad is számunkra.
A HANGYA Mozgalom utolsó harcosai közt is nyílvántartott elnökünktől nagyon szomorú szivvel búcsúzunk, nyugodják békében!
Nyugalma legyen csendes , emléke legyen áldott! 
Az Erdélyi Hangya, a HANGYA Gazda szerkesztősége és a HANGYA Egyesület elnöksége őszinte részvétét fejezi a Családjának. 

2015. június 21., vasárnap

Megnyílt a XI. Levendula Fesztivál Tihanyban

2015.06.20 MTI
A tihanyi levendula kiemelkedő értéke, igazi ékessége a magyar mezőgazdasági kultúrának, termesztése a tájba illő gazdálkodás jó példája, ezért ismertté kell tenni a tihanyi levendulát.
Facebook Levendula Hetek (fotó: Vers József)

A földművelésügyi miniszter a XI. Levendula Fesztivál megnyitóján, Tihanyban elmondta: az 1920-as évek közepén, amikor betelepítették a levendulát a Tihanyi-félszigetre, egy új termesztési hagyományt gyökereztettek meg. A tihanyi levendulából készült illóolajok, gyógyászati célokat szolgáló növényi kivonatok a múltban is Európa szerte keresettek voltak, eljutottak Amerikába is - ismertette Fazekas Sándor. 
A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Puskás Zoltán arról beszélt, hogy 1952 óta védett terület Tihany, és ez nemcsak egy védettségi kategóriát, hanem a természeti környezetre való kiemelt odafigyelést, a kulturális és az épített örökség védelmét, a hagyományőrzést, a levendula kultúrájának ápolását is jelenti. A tihanyi levendulafesztivál pedig már egy erősödő példás összefogásról, együttműködésről tesz tanúbizonyságot - tette hozzá. 
Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője szerint ma már elképzelhetetlen a balatoni nyár a tihanyi levendulafesztivál nélkül, Tósoki Imre, Tihany polgármestere pedig Tihany hírneve és identitása alapjának nevezte a levendulát. 
A nőiességet, a kecsességet jelképező gyógynövény gyakran kap helyet esküvői csokrokban, kozmetikumokat és gyógyhatású készítményeket is gyártanak belőle. A levendulát aratják, zsákba teszik, süteményben megeszik, szörpben megisszák és pálinkában kóstolgatják - fogalmazott a polgármester a növény sokrétű felhasználásáról. 
A rendezvény keretében átadták több termelőnek a nemzeti parki termékvédjegyeket. Ezek célja a helyi készítésű élelmiszerek fogyasztási kultúrájának emelése, a termékek piacra jutásának elősegítése, a hagyományos mesterségek, tevékenységek megőrzése és a természettel harmonikus gazdálkodás és termékelőállítás ösztönzése. 
A tihanyi bekötőútnál kialakított levendulaültetvényeken szombat délelőtt több százan vettek részt a nemzeti park szedd magad akciójában, a tihanyi Belső-tó partján pedig csaknem száz kézműves és helyi termelő, csaknem negyven gasztronómiai különlegességeket bemutató sátor várta a vendégeket a XI. Levendula Fesztiválon, amely több ezer érdeklődőt vonzott.

2015. június 18., csütörtök

Talajgenerátoros jégesőelhárítás


Nagy Sándor olvasónk küldte be a következõ leirást a jégverés elleni küzdelemre. A Talajgenerátor ami feljuttatja a ezüst-jodidot a felhőkbe. Személyi hívón jön a jel és a kezelő bekapcsolja, másik jelre ki. a Központ pedig, ahonnét irányítják a rendszert, folyamatosan kémleli a zivatarfelhőket és indítja a működésüket. ezek cégeknél, magánházaknál stb van lerakva szerződés keretén belül kis kiegészítő fizetésért elvégzik a munkát. Üzemeltetése tehát nem csak nem bonyolult, hanem nem is költséges...

A Vortex típusú talajgenerátor leírása (a NEFELA adatai nyomán)
https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xat1/v/t1.0-9/11257065_10204317475925579_7913277989666011352_n.jpg?oh=7b4064a48172bbe0be799bdd3a869466&oe=55ED01E2
A talajgenerátoros jégesőelhárítás, egy francia kutató, Prf. J. Dessens támogatásával 1991-ben vezettük be, így töbsb mint 30 év alatt összegyűlt technikai és módszertani tapasztalataik átvételére kaptunk lehetőséget. A francia ANELFA jégesőelhárítási egyesüléstől beszerzett készülék alapján gyártottuk és gyártjuk le az általunk működtetett eszközöket.
A készülék három fő egységből áll: levegőtartály (1), oldattartály (2) és égetőkémény (3).
A levegőtartály biztosítja az 1,3 bar-os túlnyomást az oldattartályban, melyben 8 g/l töménységű ezüstjodid - aceton oldat van. Az oldatot egy 30 mikronos fúvóka porlasztja az égető kéménybe, ahol kb. 800 - 900 Celsius fokos hőmérsékleten ég el. A kijutott AgI molekula csoportokból, a hirtelen lehűlés hatására, 0,06 - 0,08 mikronos AgI kristályok alakulnak ki, melyeknek szerkezete a jégkristályokéhoz hasonló.
1 g AgI-ból kb. 100 billió db aktív kristály-részecske keletkezik. A használt nyomásérték és fúvóka méret mellett kb. 0,8 - 1,0 liter oldat ég el óránként
A talajgenerátoros jégeső-elhárítás elvi alapjai
Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt.
A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal rengeteg ezüstjodid (AgI) kristályt gyártunk. Az AgI részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.
A zivatarfelhők kialakulásuk, fejlődésük idején felszippantják a talaj közeli meleg-párás levegőt, ebből nyerik energiájukat és a víztartalmuk döntő részét. Miközben végig „porszívózzák” az alattuk lévő területeket, az általunk gyártott ezüstjodid részecskék is a felhőbe jutnak. A felhőbe került AgI kristályok (lévén kristályszerkezetük hasonló a jégéhez) elősegítik a túlhűlt vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében több jégszemkezdemény alakul ki és ezek a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú túlhűlt vízcseppecskéket. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán jelentősen csökken méretük. Szerencsés esetben teljesen elolvadva, esőcseppekként érik el a talajt, de legalább is jóval kisebb, és lazább szerkezetű jégszemekként érnek le. Az ilyen védelemben részesülő területen a jég által okozott kár is jóval kisebb lesz.
Az előzőekből látszik, hogy a talajgenerátoros jégeső-elhárítás megelőző, preventív módon működik, a már kialakult jégszemeket nem tudja „szétrobbantani”, „elolvasztani”. A védett területen kívülről érkező jégfelhő sajnos továbbra is károkat fog okozni. Az Egyesülés abban a szerencsés helyzetben van, hogy a horvát, illetve a szerb jégeső-elhárítási területek délről csatlakoznak a mi területünkhöz, az ottani elhárítási tevékenység javítja a mi rendszerünk hatékonyságát is

2015. június 9., kedd

HANGYA-határozatok és vélemény 2015-re

http://www.agroinform.com/gazdasag/hangya-hatarozatok-2015-re-22967

Május 29-én tartotta a HANGYA éves beszámoló közgyűlését.

Szeremley Béla társelnök megnyitó szavai után Patay Vilmos elnöki beszámolójában tájékoztatta a tagságot 2014. évi tevékenységről és az idei év terveiről. Kiemelt célként a 2014-2020 támogatási ciklusban hozzáférhető források feltételeiben a termelői szövetkezeti együttműködések kiemelt kezelésének elérését, a tagszervezeteink felkészítését az uniós források elérésére, különös figyelemmel a termelői együttműködésekre, valamint a gazdasági szabályozásban a szövetkezetek átláthatóságából adódó versenyhátrányok kiegyenlítését jelölte meg.
Szólt a 2014. évi lobbytevékenységük meghatározó kereteinek kialakítása és megerősítése érdekében a Földművelésügyi Minisztériummal való stratégiai partnerségi megállapodás előkészítéséről, valamint arról, hogy tartalmilag továbbfejlesztették a stratégiai együttműködést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.
A Földművelésügyi Minisztériummal való kapcsolat keretében képviseljük tagszervezeteinket az Agrárgazdasági Tanácsban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottságában és további – operatív feladatokat ellátó – konzultatív szakági bizottságokban. Ismertette a szervezet alapszabályában meghatározott alapfeladatok ellátása mellett a 2015. évi kiemelt feladatokat:
• A 2014-2020 támogatási ciklusban hozzáférhető források feltételeiben a termelői szövetkezeti együttműködések kiemelt kezelésének elérése a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség határkörébe tartozó intézkedések körében.
• A tagszervezeteink felkészítése az uniós források elérésére kiemelten a termelői együttműködésekre, és a vertikális kapcsolatok erősítésére vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan.
• A szövetkezeti szabályozás korrekciója révén a szövetkezés különleges értékeinek jogi elismerése, és ezen alapulóan a gazdasági szabályozásban a szövetkezetek átláthatóságából adódó versenyhátrányok kiegyenlítése.
• A tagszervezetek folyamatos felkészítése, számukra konzultációs segítségnyújtás a változó jogi környezetre.
• Szakmai tervezési együttműködés a HANGYA COOP Holding tevékenységének fejlesztéséhez.
• A tagszervezetekkel közösen a termelői együttműködések eredményeinek méltó megjelenítése a 2015. évi OMÉK-on.
A Hangya Együttműködés érdekvédelmi szervezet májusi közgyűlésének szünetében azzal a kéréssel kerestem meg Nagy Sándort, a Balatonboglári Pinceszövetkezet elnökét, hogy foglalja össze az elhangzottak tanulságait:
Hogy a mai napnak mi volt a tanulsága, azt tudom mondani, hogy a Hangya Együttműködés érdekvédelmi szervezetünk – melyben Igazgató Tanácsi tag vagyok – 1997. óta nem tudott áttörést elérni annak érdekében, hogy hazánkban bevezetésre kerüljön az EU konform szövetkezeti modell, amely Európa szerencsésebb részének az agráriumát jellemzi. A harmadik hullám után, amikor bizakodásra volt okunk, mert a választási kampányokban erre vonatkozóan ígéretek hangzottak el, megállapíthatjuk, sajnos a szavakat nem követték tettek. Itt tartunk most.
Az hogy, 1992 óta atomizált agrárgazdaságok, megosztva, sokszor egymás ellen is kijátszva, porlanak, mint a szikla, jól mutatja, hogy az őstermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások több mint fele időközben eltűnt, létszámuk, a falvak megtartó erejével együtt csökkent. Az elmúlt 25 év bűne ez. Véletlen vagy tudatos, ki tudja? Annyi bizonyos, erős érdekcsoportok lobbyttevékenységre képesek, pártkapcsolatokkal rendelkezők úgy vélik, érdekeiket sérti a szövetkezeti rendszer. Elég, ha azt mondom, a támogatások két rendszeréből egyszerűen kizárták a szövetkezeteket.
Az egyéni érdekeknek a közösségi érdekek elé való helyezése, nehezen védhető kormányzati cselekvés, hacsak nem arról van szó, hogy előbb pártbarát nagytőkések felfejlesztése a célja az adott kormánynak, mégpedig a közösség pénzén. Előbbieket felismerve, hogy legyen valami pozitív jövőképünk a szövetkezés előnyeiről, biztosítani kell az érintetteket és különösen azokat, akik ellenfélként viselkedtek eddig. A nagybirtokosokat, sőt, a kormánnyal szimbiózisban élő lobbistákat, mai divatos szóval az oligarchákat!
Hiszen legyen az ő birtokuk bármekkora méretű, a szövetkezetben, mint profitcentrumban, a termékpályán keletkezett nyereség, tagonként kimutatott létrehozásának arányában visszaosztásra kerül, így az ő profitjuk is megmarad, sőt, jelentősen nő! A vertikális integráció, egy termék termelése közben felhasznált anyagok, eszközök közös beszerzése, a termelt alapanyag közös begyűjtése, minősítése, feldolgozás, raktározása, értékesítése minden tagnak előnnyel jár. Nyilván ki-ki a saját gazdaságának mérete szerint vesz részt benne.
A horizontális integrációban pedig, ami a vertikális integrációban résztvevő profitcentrumok tulajdonában van, pénzügyi szolgáltatás, vagyon-, és kárbiztosító szolgáltatás, input és output áruk forgalmazására üzletlánc, szaktanácsadás, minőségbiztosítás, fejlesztő kutató közös szervezet, oktatás, képzés, szolidaritással kapcsolatos tevékenység folyik. Az így létrejött másodlagos szövetkezetek profitja is végül a termelőhöz jut vissza, legyen az őstermelő, vagy akár nagybirtokos. A profit így maximalizálódik és előnnyel jár mindenki számára. Nem is beszélve a piaci információk hozzáféréséhez, az érdekérvényesítő képesség pedig szintén erősödik.
A Hangya Együttműködésnek és a többi agrár-érdekképviseleti szervnek közös álláspontot kell kialakítania. Ezután közösen felhívni az agrárgazdaság szereplőit a cselekvésre. Ebben lehetne szerepe a Nemzeti Agrárkamarának is. 
Komoly feladat marad még az állam részére is, nem várható el ugyanis, hogy a gazdasági szereplők maguk építsenek ki egy olyan szervezetet, ami elvégzi a szövetkezetfejlesztést, ez állami feladatvállalás nélkül nem megy. Szövetkezetfejlesztés intézményesítésére van tehát szükség. A Hangya Együttműködés kidolgozott egy Szövetkezetfejlesztési törvényjavaslatot. Hasznosítható.
Továbbá feladata még az államnak, a meglévő rendeletek szintjén, a szövetkezetellenes jogszabályok – figyelemmel a szövetkezet specialitására, befelé nonprofit, kifelé forprofit – kijavítása. E nélkül állandó akadályba ütközik a szövetkezeti mozgalom fejlődése. Se szeri, se száma azoknak a rendeleteknek, amik elkészítésüknél csak tőketársaságot ismernek. De nem csak az állami szervek rendeletei, hanem a különféle hivatalok, hatóságok, köztestületek sincsenek felkészülve még a szövetkezetek létezésére.
A törvényhozásnak is van feladata: a Ptk-ba ágyazott Szövetkezeti törvény átdolgozása, a nemzetközileg elfogadott szövetkezeti alapelvek szerint sürgető feladat! 1995-ben a manchester-i 7 db alapelv és 6 db szövetkezeti értéknek a jelenlegi törvény nem felel meg, ugyanis az leginkább tőketársaságként kezeli a szövetkezetet. Így a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban való részvételünk is kétséges. Pedig nagy szükségünk van a segítségükre. 
Ahogy hozzászólásomban is elmondtam a végén, ez az egész szövetkezet politika, döntést igényel. Jelenleg csak reménykedni tudunk, hogy lesz változás. Parlamenti pártok közül van két párt is, amelyik ezt a vonalat támogatja, de a kormánypárt is válaszút elé került. Döntenie kell, szövetkezeti rendszer nélkül ugyanis az a kérdés: vagy a vidék, vagy az oligarchái. Szövetkezeti rendszerrel ilyen választási kényszer nincs!
„Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen…” – olvashattuk az elnökség mögött kifeszített molinón Széchenyi gróf szavait – fejezte be tájékoztatóját Nagy Sándor a Balatonboglári Pinceszövetkezet elnöke.