2011. október 2., vasárnap

Szülőföld gazdái, egyesüljetek!

http://karpatinfo.net/hetilap/gazdasag/2011/10/02/szulofold-gazdai-egyesuljetek

Kárpátinfo.net 2011-10-02 21:00 
A konzervuborkával foglalkozó gazdákat a konzervgyárak inkorrekt viselkedése lehetetleníti el, hisz az egyik napról a másikra élő kistermelők nagy részének komoly gondot okoz a több hetes késlekedés a leadott termékért történő elszámolásban. Egyre több gazda érzi úgy, hogy valamilyen változásra van szükség, hisz a folyamatos bizonytalanság, stressz előbb-utóbb elveszi a termelői kedvet. A nyugati, fejlett mezőgazdasággal és demokráciával rendelkező államokban a termelők biztonságát (az állami szerepvállaláson kívül) a gazdák önszerveződései, az úgynevezett gazdaszövetkezetek biztosítják.
Egy kis nemzetpolitika és más egyebek.
A kárpátaljai magyarság fennmaradása, mint nemzetrész, három fő pilléren kell, hogy álljon.
– Erkölcsi, hitéleti pillér
– oktatási, kulturális pillér
– gazdasági, megélhetési pillér.
Ez a három pillér egyformán fontos, nemzetpolitikai szempontból egyiket sem lenne szabad alábecsülni, vagy a többi elé helyezni. Sajnos a valóságban ez nincs így. Ugyanis a gazdasági, megélhetési pillér érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag egyenlő a nullával. Miért van ez így?
A kárpátaljai magyarság gazdasági életének alapját a családi gazdaságok alkotják, kell, hogy alkossák. Ugyanis vidékünk magyarságának mintegy 75-80%-a falun él, és próbál valamilyen módon, részben vagy egészben mezőgazdaságból megélni. A kolhozrendszer felbomlása, az ipari és más munkahelyek hiánya, a munkahelyek többségén biztosított fizetések megalázóan alacsony volta válaszút elé állította a munkaképes lakosságot: vagy szétszóródik a nagyvilágban és idénymunkáról idénymunkára vándorolva próbálja eltartani a családját, vagy megpróbál idehaza egy kis vállalkozásba fogni, családi gazdaság keretében.
Azonban ez a számbelileg növekvő, fejlődő, önmagán segíteni akaró réteg ezidáig teljességgel kívül állt a döntéshozók látókörén. Például, a mezőgazdaságról híres, a helyi magyarság zömének helyt adó síkvidéki járások költségvetésében a mezőgazdasági támogatások összege 0, azaz NULLA hrivnya. Még csak az évről évre beszedett földadó mértékéig sem indítanak be semmilyen támogatási programot. De valahogy nem hallottam hírét, nem olvastam sehol újságcikket arról, hogy bármelyik magyar képviselő méltatlankodott volna emiatt. Pedig a szavazóbázisuk igazán megérdemelne legalább ennyi odafigyelést! Egy öntudatos, gazdaságilag megerősödött magyar gazdatársadalom szavazatait nem lehetne 100 hrivnyájával megvásárolni. Az ukrán állam mezőgazdasági politikája egyértelmű: az a mezőgazdasági nagybirtokok kialakulását és működését támogatja. A kis, családi gazdaságok érdekében a helyi politikának kellene fellépnie.
Sajnos nem rózsásabb a helyzet az anyaországi támogatások, pályázati lehetőségek terén sem. Az utóbbi 10 évben alig akadt olyan nyertes pályázat, ami a családi gazdaságok támogatására irányulna. Bukkantak ugyan fel olyan fantomszervezetek, és nyertek nagy összegű támogatásokat, amelyek papíron ezt a célt szolgálták, de mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez csak egy politikai párt klientúrájának névre szóló támogatási formája. A támogatások szinte teljes egészét az első két pillér, az oktatás és az egyházak kapták meg. Az ők érdekérvényesítő képességük, szervezettségük, kapcsolati rendszerük nagyságrendekkel jobb, mint az önállóan tevékenykedő gazdáké. Ahhoz, hogy helyre álljon az egyensúly ez érdekérvényesítésben, a családi gazdaságoknak össze kell fogniuk, szövetkezniük kell egymással, és egységesen kell fellépniük a közös érdekeik védelmében.
Összefogási lehetőségek
Természetesen az egységes fellépéssel elérhető érdekvédelem nem csak, pontosabban nem főleg a pályázási és támogatási lehetőségek kiaknázását szolgálja. Ez csak amolyan kellemes mellékterméke, hozománya lenne a fő célnak, a közös piaci fellépésnek. Például, a termeléshez szükséges anyagok jóval olcsóbban szerezhetők be, ha nagy tételben vásárolnak belőle. A konzervgyárak jóval többet fizetnek a megtermelt áruért, ha azt nagy tételben, osztályozottan szállítják be a telephelyre. De a beszerzési-értékesítési szövetkezetek is csak egy része a szövetkezési lehetőségeknek. Legalább ilyen fontos lehet a hitelszövetkezetek tevékenysége, vagy a termelési részfeladatokat ellátó szövetkezetek, például a hűtőházakat, speciális gépeket üzemeltető szövetkezetek. Az osztrák bortermelő gazdák olyan kamionra szerelt mini palackozó üzemet vásároltak, és üzemeltetnek közösen, ami egy egész kis régiót ellát, miközben egy-egy gazda magában nem bírta volna önállóan megvenni és gazdaságosan üzemeltetni azt. Tehát a gazdák összefogásának, szövetkezésének lehetőségei szinte végtelenek. Későbbi cikkeinkben megpróbáljuk majd elemezni a különböző szövetkezési formák előnyeit, korlátait.
Gál István. szaktanácsadó, Terra Dei
Megjegyzés
Amint látható a szövetkezés hiánya más országrészeken is kezdi kifejteni hatását. Gratulálunk Gál István úrnak a cikkért. Valóban fontos és nagyon is aktuális problémákat vetett fel.
Viszont megemlíthetjük,hogy a Hangya az szinte az összes felvetett problémára tud megoldást adni, amiért szívesen segítünk ha hozzánk fordulnak! (Erdélyi Hangya)