http://www.indavideo.hu/video/Uj_Hangya_Szovetkezet_az_osszefogasert
Az eltelt 20 év arra tanította a vidéken élők gazdák zömét, hogy ne merjen közösben gondolkodni, hanem ha lehet a "mindenki magának kapar" elgondolással élve csak a saját szükségletének elegendőt termeljen.
A vidéki gazdák ezután már másképpen kell gondolkodjanak, ha meg akarnak majd élni. Árutermelővé válás kell ezután fő irányvonala legyen minden vidéken gazdálkodónak! A termelő gazda termékét a városi vásárló fogja megvenni, de nem akárhogyan. Nemrég olyan vidéken jártunk ahol más időkben a Hangya révén komoly tudásra szer tett gazdaegyesületekbe tömörült vidékiek jól megéltek a munkájuk gyümölcs révén, de mára már csak a szociális vagy ami rosszabb a "handicap" segélyből "éldegélnek". Fel elevenítve a Hangya szövetkezés hagyományaiból egy pár dolgot, szinte mindekinek felcsillant a szeme mondván: igen akkor jó volt . A fenti kisfilmben éppen a Hangya típusú szövetkezés hőskorának az egyik főszervezőjének az unokája tart előadást az Új Hangya Mozgalom elindításáról, amelyet szimbolikusan a Parlament felsőházi termében indít el újra egy pár lelkes szervező, akik közül meg lehet említeni a dr. Horváth János professzor urat is aki első pillanattól melléállt Balogh Gyula elnökletével újraindult Új Hangya Mozgalomnak valamint Dreisziger Zsuzsannát is. (Erdélyi Polgár)
A Hangya Szövetkezet új korszaka
Szinte minden évben megírja olvasói levelében Szűcs Kálmán, hogy a mezőgazdasági termelőknek kellene egy szövetkezet, mert a multik kizsákmányolják őket, s alig fizetnek valamit a portékájukért. Legutóbbi levele után jött be szerkesztőségünkbe Nyitó Tibor azzal a hírrel, hogy van Magyarországon, sőt már a Jászságban is alakul újra Hangya Szövetkezet, a termelők is csatlakozhatnak.
A részleteket már az országos elnökkel beszélhettük meg. Merczel Sándor, a Kincsem-Hungária Szövetkezet elnöke tevékenységük lényegét foglalta össze.
- A szövetkezetet a történelmi és sokak által jól ismert, egykor nagyon sikeres Hangya Szövetkezet mintájára alapítottuk. Minden olyan dolgot, ami egykor hasznos volt és működött, azt szeretnénk a mai kor követelményei és lehetőségei szerint alkalmazni. Ezek között szerepel a termelő és a vásárló legrövidebb úton történő összehozása, kihagyva a multikat, a nagykereket és a neppereket. A szövetkezetnek négy fontos eleme van. A tagság, akik között lehet kereskedő, szolgáltató, termelő, feldolgozó egyaránt, de van példa a civil szervezetre is. Jelenleg mintegy 200 tagunk van, ez 40-45 ezer embert jelent, hiszen nemcsak magánszemély tagunk van, de cégek, működő vállalkozások is. A második elem a saját takarékszövetkezetünk, amely a tagok és a szövetkezet pénzügyeit kezeli. Van egy médiarendszerünk is, amely a PR-munkában nagyon fontos. A negyedik elem a logisztika. Az országban jelenleg 12 depoval rendelkezünk, ahol 200-250 járművel tudjuk az áruszállítást megoldani, a termelők, felvásárló-telepek, a boltok, a beszállítók között mintegy kapocsként működve. Egy-egy Hangyabolt létesítésébe a helyi önkormányzat is beszállhat, ami további pillért is jelent a mi rendszerünkben. Van olyan település, ahol az önkormányzat is tagunk, és a takarékszövetkezeten keresztül tudja megoldani a szociális ellátottak támogatását. Van terület, ahol a szociális bolthálózat is része ennek a rendszernek, ami elősegítheti az önkormányzati támogatás igénybevételét is.
- Nagyon szerteágazó a tevékenységük, de azt nem látom, hogy a termelő – az őstermelő, a kisgazda - áruja hogyan jut el a boltokba?
- A termelő is része ennek a rendszernek. Azonban a folyamatot nem ő irányítja, hanem a kereslet. Azt kell termelni, azt kell a boltokban a polcokon tartani, amire van vevő. Ez egy kicsit olyan, mint amikor a fejéről a talpára állítjuk a dolgokat. A bolt irányítja a rendszert, azt kell termelni, amit bolt kér. A termelőnek minden olyan előírást, a termékére vonatkozó szabályt be kell tartania, ami ma Magyarországon érvényben van. Tehát bármilyen termék nem, csak az ellenőrzött, minőségileg garantált áru kerülhet a polcokra. Ha egy kedves néninek van 100 kilogramm házi lekvárja, s azt csinos üvegekbe csomagolva beajánlja, az bekerülhet a rendszerbe. Sőt, az is lehet, hogy jövőre már kétszer annyira is mutatkozik igény. Csak az előírásokat, a minőségi szintet be kell tartania, és mindenki jól jár.
- Itt a Jászságban volt már példa a szövetkezésre az 1990-es évek derekán, de befuccsolt a dolog, mert a tagok az árujukat nem vitték a szövetkezetbe, hanem a nagybanira, mert ott 1-2 forinttal többet adtak érte.
- A jelenlegi benzin és gázolaj árak mellett ma már biztosan meggondolják, hogy elautóznak-e Pestre. Ezért is fontos a Hangya Szövetkezetben a logisztika. Nem kell utaztatni az árut messzire, hiszen 12 átvevőhelyünk van. A boltokba mi szállítjuk a terméket, a termelőnek ezzel nincs gondja. Aztán lehet számolni, hogy 1-2 forinttal alacsonyabb ár és a szállítási költség hogyan viszonyul egymáshoz. A mi rendszerünk három szereplős: a termelő, a logisztikai egységünk és a bolt. Nincs más közben, se nagyker, se nepper, se más.
- A multik áraival is felveszik a versenyt, hiszen a vásárló az olcsót keresi?
- A multit egy cél vezérli, az árak lenyomása, hogy nagy árréssel a haszna nagy lehessen. Mi másként dolgozunk. Az árunak a legrövidebb úton kell eljutni a vásárlóhoz, akkor nem rakódik rá sokféle költség. A termelőnek is meg kell kapnia a reális árat. Ehhez jön a logisztikai költség és a bolti árrés. Ezek együttesen még mindig alacsonyabbak, mint a multinál, ez egészen biztos. Azt kell megérteni a mai helyzetben, hogy vagy összefogunk és megélünk együtt, vagy éhen halunk. Ez a két variáció lehetséges.
- A három év tapasztalata mit mutat?
- A szövetkezés sokak tudatában nem az összefogást jelenti, vannak rossz emlékek, régi beidegződések. Azonban vannak, akik felismerték már, hogy csak együtt lehet a mai helyzetből kijutni. A szövetkezet tagjai között vannak nagy feldolgozó cégek, malmok is. Tehát bizonyos területen a termelői kiszolgáltatottság csökkenhet az összefogással. Az is fontos számunkra, hogy a boltokba 70-75 %-ban magyar termék kerüljön.
Nyitó Tibor, a Jász Hangya Szövetkezet egyik vezetőjeként csatlakozott a beszélgetésbe.
- Tavaly októberben ismerkedtünk meg a Kincsem Hungária Szövetkezettel. Nagyon megtetszett ez a gondolat nekünk. Családom is foglalkozik kicsiben termeléssel, a piacra jutás nehézségei jól ismertek számomra is. A Jászságban láttunk munkához kollégámmal, Szatmári Tiborral. Van ismeretségünk, kereskedelmi tapasztalatunk. Igyekszünk most már több hónapja kellő információval ellátni a boltokat, hogy döntéshelyzetbe kerülhessenek.
- Egyre több bolthálózattal ismerkedtünk meg az utóbbi pár évben. Az új Hangyának is lehet még esélye e területen?
- A bolthálózatoknak vannak előnyei. Azonban a meglévők sok esetben már nem a közös előnyökről szólnak, hanem egyfajta kényszerűséget jelentenek a kisebb boltok számára. Találkoztunk sok ilyen példával. Tehát a Hangya Szövetkezeti forma lehet számukra is megoldás. Az alapos tájékoztatás nagyon fontos. A szervezés jelen szakaszában azon dolgozunk, hogy a jászsági, de akár más területen dolgozó termelőkkel, a gyártókkal, szolgáltatókkal felvegyük a kapcsolatot, és őket is behozzuk a Hangya Szövetkezetbe. Egy fontos dologra szeretnék rávilágítani. Például egy gyümölcstermelő árujának egy része bekerülhet a boltokba. Ami már lakossági fogyasztás során nem adható el, az lehet, hogy konzervgyárban feldolgozható. A gyümölcs harmadik kategóriája cefrének még jó, s finom pálinka lehet belőle. A megtermelt áru egyik része sem vész kárba a szövetkezeten belül, mert így vagy úgy, de a vásárlóhoz eljut, a termelő pedig a következő évben is folytathatja munkáját. Ez fontos része a mi elképzelésünknek.
- A Jász Hangyának vannak már üzletei, ahová bemehetünk vásárolni?
- Ott tartunk a munkában, hogy szándéknyilatkozatok vannak már nálunk. Termelők, beszállítók csatlakozása is folyamatban van. Intenzíven dolgozunk ezen. Az önkormányzatokkal is keressük a kapcsolatokat, hiszen ez is fontos terület. Nem akarjuk elkapkodni a dolgot, a jó döntéshez idő kell, ezt biztosítjuk mindenki számára. Kiss Erika