A szociális farm a mentális és fizikális jóllétet, illetve ismeretátadást elősegítő szolgáltatásokat nyújt a mezőgazdasági munkába történő bevonással.
A SZOCIÁLIS FARM, a szociális és szolidáris elveknek megfelelően, a társadalmi és környezeti szemléletformálás érdekében működő kooperatív gazdálkodási forma, amely mezőgazdasági termelő, feldolgozó, szolgáltató tevékenységet végez hátrányos helyzetű személyek bevonásával; illetőleg mezőgazdasághoz kapcsolódó szemléletformáló kiegészítő tevékenységet végez a társadalom szélesebb köre számára.
Három altípusát különböztetjük meg.
- A rehabilitációs farm fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása a szociális intézmény keretei között folytatott foglalkoztatás keretében.
- A gondoskodó farm fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása mezőgazdasági tevékenységet végzők által, a mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén.
- A társadalmi farm fő jellemzője a szemléletformálás egy meghatározott személyi kör részére és/vagy foglalkoztatásba történő bevonás mezőgazdasági tevékenységet végző személyek mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén.
Szociális farmok a gyógyításban és az ismeretátadásban
A szociális farmok gyógyító, ismeretátadó szolgáltatásait igénybe vevők két célcsoportját különítettük el, részükre többféle szolgáltatást nyújthatnak e gazdaságok:
Elsődleges célcsoport:
Sajátosságaiknak és igényeiknek megfelelően többek között képzés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció szolgáltatások nyújthatók számukra.
a) Gondoskodásra szoruló személyek, akik segítség nélkül nem képesek helyzetükön javítani.
hátrányos helyzetű emberek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
megváltozott munkaképességű emberek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett gyermekek – képzés, oktatás, képességfejlesztés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
fiatal korú személyek javító-nevelő intézkedés keretében – képzés, oktatás, képességfejlesztés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
elítéltek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, közérdekű munka, utógondozás, pártfogó felügyelet, jóvátételi intézkedések
menekült, oltalmazott személyek – társadalmi beilleszkedés elősegítése
b) A felnövekvő generáció (nevelési-oktatási intézmények tanulói), akik számára fontos gyakorlati tanulási és szemléletformálási terep a szociális farm.
óvodások, tanulók, hallgatók – környezeti nevelés, környezettudatosság, fenntarthatóság, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, közösségi szolgálat szervezett kereteinek biztosítása
önkéntesek – önkéntesek fogadása, foglalkoztatása Másodlagos célcsoport: tágabb közösség bármely tagja, a felnövekvő generáció számára többek között környezeti nevelés, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése, egészségfejlesztés szolgáltatások nyújthatók.
Jóllehet a szociális farm a szolgáltatásait egy meghatározott célcsoport számára kínálja, a kedvezményezettek közé sorolhatjuk magukat a gazdákat, sőt a segítő szervezeteket is, hiszen ők is profitálhatnak a tevékenységekből.
Szociális farm fenntartója lehet egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és egyéni cég, őstermelő, szociális szövetkezet, az állam szociális intézményi fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása (állami fenntartó), civil szervezet (alapítvány, egyesület), egyházi jogi személy.
A célcsoportok életminőségét a szociális farmon végzett tevékenységnek jelentős mértékben javíthatják.
Észlelhető a családias, baráti viszonyok,
- az érzelmi jóllét,
- a lokális közösséghez tartozás érzésének kialakulása;
- az egészségi állapot,
- az anyagi helyzet javulása;
- a munka és aktivitás értelmes tevékenységet biztosít;
- a kiegyensúlyozott, zöld környezet erősíti a személyes biztonság érzetét;
- a farmok környezettudatos, illetve biogazdálkodás esetén javíthatják a környezet minőségét is.
A szociális farmművelés előnyöket hozhat a gazdáknak is. A csoportok fogadásával a farm nyitottabbá válik a külvilág felé, a gondoskodó, szabadidős és oktatási szolgáltatások pedig új bevételi forrásokat kínálhatnak. A szociális farmok kialakításának egyik lehetséges formája, hogy a segítő szervezetek keresnek a környéken működő földműveseket, akikhez rendszeresen, aktív tevékenységre „kiviszik” a hátrányos helyzetű célcsoport tagjait.
A segítő szervezetek azonban maguk is létrehozhatnak mezőgazdasági egységeket. Az ilyen szociális farmok működtetéséhez azonban elengedhetetlen a segítő szervezetek által földműves (jogszabályban előírt végzettségű) szakember alkalmazása.
A szociális farm kezdeményezés indítása előtt szükséges az e megoldások iránti igény meghatározása.
A nemzetközi példák:
- Nagy-Britanniában, 2013-ban 180 gondoskodó farm működött, elsősorban Angliában. A care farming (gondoskodó farmművelés) mozgalom alulról építkezik, az állam egyelőre nem karolta fel.
- Norvégiában a Mezőgazdasági Minisztérium játssza a főszerepet. 2012-ben fogadták el a Nemzeti Zöld Gondoskodás Stratégiát. A szociális farmok minősítése kötelező, 2011-ben közel 1100 gazdaság kínált fejlődési/gyógyulási lehetőséget.
- Hollandiában készül a legtöbb kutatás a témában, a szociális farmok száma 2009-ben több mint 1000 volt. „Terápiás” szolgáltatásaik az egészségügyi biztosítási programból is megvásárolhatók.
- A német kezdeményezésű MAIE projekt szerint a szociális farmok fejlesztése terén kezdeti fázisban van (úttörő) Szlovénia, Csehország, Bulgária; közepesen fejlett Franciaország, Portugália, Finnország, Németország; jól fejlett Olaszország, Hollandia; hivatalosan elismert pedig Norvégia.
- Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a tagállamoknak és az EU Bizottságnak is javasolja a szociális farművelés támogatását.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-én elfogadta a NAT/539 Szociális mezőgazdaság dokumentumot.
Szociális mezőgazdaság: „zöld gondozás”, szociális és egészségügyi politikák Magyarországon 2003-ban, különféle pályázati források támogatásával indult a hazai „autista majorságok” létrehozása és fejlesztése.
Az autista farmok fejlődése a források beszűkülésével az elmúlt években megrekedt.
A hazai szociális farmművelési kezdeményezések tárháza viszont egyre sokszínűbbé vált.
Komplex szolgáltatási modellt hozott létre pl. a miskolci Szimbiózis Alapítvány. Az 5 hektáros Baráthegyi Majorságában kertészet, állattartás, élelmiszergyártás, asztalosüzem működik, szociálterápiát folytatnak, de van itt kézműves műhely, panzió, erdei iskola is.
Hernádszentandráson a BioSzentandrás Programot a magas munkanélküliség és a kilátástalanság leküzdésére indították. Széles termékpalettából álló mintagazdaságot hoztak létre, oktatást indítottak a helyieknek. Ma 2,6 hektáron gazdálkodnak, 25-30 helyi embert vontak be a működésbe, termékeik jelentős részét feldolgozzák és sikerrel értékesítik.
A hazai jó példák közül kiemeltük még az E-Misszió Egyesület által kezdeményezett Tanyapedagógia Programot, a Vodafone Társadalmi Felelősségvállalás Alapítvány „Főállású Angyal” támogatásával létrehozott Falusi Porta Tanoda hálózatot; az MNVH Közösségi Tanulókert Hálózatát, és a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda (VEVI) szakkörét, ami az általános iskolás gyermekekkel ismerteti meg a kertművelést.
b) A szociális farm komplex modelljének megvalósításához a jogi keretek hazánkban jelenleg nem adottak.
A tevékenység összetett (szociális ellátás, foglalkoztatás, oktatás, vállalkozási tevékenység stb.), több hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozhat a fenntartó, de nem egységként (farmként), csak több szolgáltatás mozaikjaként működhet. Jelenleg egy tárcaközi bizottság lett felállítva a tanulmányban feltárt jogi akadályok mentesítésére, és a támogatási jogcímek finomhangolására.
A 2014-2020 időszak várható uniós fejlesztési forrásai között a szociális farmok létesítéséhez, működtetéséhez potenciálisan kedvező intézkedéseket azonosítottunk az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Területi és Településfejleszté- si Operatív Program (TOP), a Vidékfejlesztési Program (VP) területén. A VP M07 20. cikk – 16.9.1.
Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság alintézkedése ideális forráslehetőség lehet szociális farmok számára.
A szociális farmok fejlesztése, számuk növelésének hosszú távú célja a vidéki környezet vonzóvá tétele, a passzív ellátásban lévő hátrányos helyzetűek bevonása és az aktív, munkaalapú jövőkép széles körű elterjesztése is.
Jövőképünk alapján a farmok hálózatának bővülése hozzájárulhat többek között a vidék megtartó erejének növeléséhez; a hátrányos helyzetűek életminőség-javításához; munkahelyeket teremthet; fejlesztheti a társadalmi integráci- ót a gyakorlatban.
Reményeink szerint néhány éven belül akár ezer szociális farmról számolhatunk be.
Javasoljuk szociális farm „startup” támogatás kialakítását; a jó példák bemutatásának intézményesítését segítő rendszer indítását; továbbá a Magyar Szociális Farm Szövetség megalakítását kezdemé- nyezzük. www.szocialisfarm.hu Tanulmány :
http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf
Összefoglaló: http://szocialisfarm.hu/files/SZ.F--Szakmapolitikai-Javaslat.pdf
IRODALOMJEGYZÉK
ANDRÉKA Tamás: Birtokpolitikai távlatok a hazai mezőgazdaság versenyképességének szolgálatában. In: CSÁK Csilla (szerk.): Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 11. o.
BOBVOS Pál: A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog szabályozása. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Tomus: LXVI. Fasc.3. Szeged, 2004., 5.o.
CSÁK Csilla – HORNYÁK Zsófia: A földforgalmi törvény szabályaiba ütköző mezőgazdasági földekkel kapcsolatos szerződések jogkövetkezményei. In: Őstermelő, 2014/2., 10-11. o.
LESZKOVEN László: A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Miskolc University Press, Miskolc, Tomus XXII.,2004.393-403.o
NAGY Zoltán: A termőfölddel kapcsolatos szabályozás pénzügyi jogi aspektusai. In: CSÁK Csilla (szerk.): Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 187-197.o.
OLAJOS István: A 2002. február 22-én hatályba lépő termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásáról. In: Napi Jogász, 2002/4., 7-12. o.
OLAJOS István-PRUGBERGER Tamás: A termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében. In: Magyar Jog, 2002. május, 286-295.o.
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a kormányváltozások következtében. Gazdasági eredményesség és politikai öncélúság. In: Cég és Jog, 2002/10., 13-17.o.
SIMON, H.A. (1990). A mechanism for social selection and successful altruism. Science, 250, 1665-1668.
SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXIV., Miskolc, University Press, 2006., 517-524.o.
IRODALOMJEGYZÉK
ANDRÉKA Tamás: Birtokpolitikai távlatok a hazai mezőgazdaság versenyképességének szolgálatában. In: CSÁK Csilla (szerk.): Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 11. o.
BOBVOS Pál: A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog szabályozása. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Tomus: LXVI. Fasc.3. Szeged, 2004., 5.o.
CSÁK Csilla – HORNYÁK Zsófia: A földforgalmi törvény szabályaiba ütköző mezőgazdasági földekkel kapcsolatos szerződések jogkövetkezményei. In: Őstermelő, 2014/2., 10-11. o.
LESZKOVEN László: A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Miskolc University Press, Miskolc, Tomus XXII.,2004.393-403.o
NAGY Zoltán: A termőfölddel kapcsolatos szabályozás pénzügyi jogi aspektusai. In: CSÁK Csilla (szerk.): Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 187-197.o.
OLAJOS István: A 2002. február 22-én hatályba lépő termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásáról. In: Napi Jogász, 2002/4., 7-12. o.
OLAJOS István-PRUGBERGER Tamás: A termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében. In: Magyar Jog, 2002. május, 286-295.o.
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a kormányváltozások következtében. Gazdasági eredményesség és politikai öncélúság. In: Cég és Jog, 2002/10., 13-17.o.
SIMON, H.A. (1990). A mechanism for social selection and successful altruism. Science, 250, 1665-1668.
SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXIV., Miskolc, University Press, 2006., 517-524.o.