Barabás Hajnal | 2014.11.04.
Haszonállatokat tartanak egy forgalmas csíkszeredai utca melletti telken. A háziállatok tartását egy 2004-ből származó helyi tanácshatározat szabályozza, melyet 2005-ben módosítottak: ennek értelmében csak a környezet szennyezése és a szomszédok zavarása nélkül tarthatók állatok a megyeszékhelyen. Nem minden városi állattartó kéri ki ilyen esetben a szomszédai véleményét.
A Dénes László utcában. Juhokat és egyéb állatokat tartanak egy üres telken
Megoszlanak a nézetek a városi állattartásról, főleg, ami a haszonállatokat, például a disznókat, juhokat, kecskéket vagy szarvasmarhákat illeti. Például a megyei kórházhoz vezető csíkszeredai Dénes László utca sarkán, egy üres telken egy alkalommal kilenc juhot számoltunk meg, de ezeken kívül több mint tíz tyúk, kecskék és ludak is voltak a bekerített udvaron. A közelben járók egyike szerint jobb, ha állattartásból él valaki, mint szociális segélyből. Egy másik azt hangoztatta, hogy nagyon zavaró ez a tevékenység egy városban, főleg a kórház közelében.
Szomszédok nehéz helyzetben
Bár az említett terület szomszédságában lakók, akiket erről kérdeztünk, kifejezték, hogy nem szeretnének rossz viszonyba kerülni a telek tulajdonosával, azt is elmondták, hogy zavaró számukra az állatok jelenléte. „Az ilyen tevékenységnek falun a helye, nagyon büdösek az állatok. Emellett amikor égetik az udvarról összegyűjtött tyúktollat és faleveleket, jóformán szellőztetni sem lehet a füst miatt” – mondta az egyik közelben lakó. Egy másik szomszéd a szúnyogok és egyéb rovarok nagyobb jelenléte miatt elégedetlenkedett.
Az állattartás szabályairól
Csíkszeredában a háziállatok tartását a 2004-ből származó 80-as számú önkormányzati határozat szabályozza, amelyet 2005-ben módosították a 141-es számú határozattal. Ennek értelmében legtöbb öt haszonállat (szarvasmarha, disznó, juh, ló) tartható az udvaron, olyan formában, hogy ne zavarja a szomszédokat és ne szennyezze a környezetet. Az említett telken a megengedettnél több juhot tartanak. Az általunk megkérdezett szomszédok elmondták, azért nem jelentik fel a területtulajdonost, mert nem akarnak viszályt. A Dénes László utcában található terület jelenleg a C besorolású adózási zónában van, bár számításaink szerint a meglévő infrastruktúrája indokolhatná a B zónába való besorolását. Ha az utca az A vagy B zónában lenne, akkor a szomszédok írásos beleegyezésére lenne szükség, hogy állatot tartsanak, továbbá legtöbb csak két-két példányt tarthatnának minden fajból.
Nem tudtak az állattartó tevékenységről
Az állattartás kapcsán felkerestük az érintett terület tulajdonosait is. „Az élettársam nevén van a telek, de nincs tudomásunk erről a tevékenységről. Csak annyit tudok mondani, hogy utánajárunk az ügynek” – válaszolta érdeklődésünkre a volt tulajdonos, aki élettársának ajándékozta a területet. Mint mondta, nem adták bérbe a telket, feltételezik, hogy valamelyik szomszéd tarthatja rajta az állatait. Többször is a helyszínen jártunk, ám egyetlen alkalommal sem találtuk ott az állatok feltételezett tulajdonosait.
320 lejtől 1200 lejig terjedő bírság
A fenti határozatok előírásainak megszegéséért 320 lejtől 1200 lejig terjedő bírságot szabhatnak ki a magánszemélyeknek, a jogi személyeknek pedig 1200 lejtől 2500 lejig terjedőt. Veres Csaba, a városháza város-ellenőrzési és kényszervégrehajtó irodájának vezetője elmondta, legutóbb egy szarvasmarhatartó gazdát bírságoltak meg Csíktaplocán, ugyanis a szomszédok jelentették, zavarja őket, hogy az úton hajtja őket, és az út emiatt tele van tehéntrágyával. A tulajdonos akkor megígérte, hogy elköltözteti a teheneit. „Egyébként nem jellemző, hogy az állattartásra panaszkodnának, inkább a kutyatartókkal vannak gondok” – állapította meg Veres.