Erdélyben a szövetkezési mozgalom még az 1898-as szövetkezési törvény előtt 1840-ben elindult amikor is a Marosvásárhelyen megalakult az elsőnek számító szövetkezet.
Több kisebb nagyobb sikeres próbálkozás után a fent említett 1898-as törvény alapján beindult a szövetkezési lehetőség, amely nem kis bánatára az akkori osztrák vezetőrétegnek hozzájuk is "átkerült"
A magyar országrészen - így Erdélyben is - a Hangya szövetkezés lett a legismertebb és a legnagyobb.
A Károlyi gróf által felkínált 50000 pengővel beindulhatott a szövetkezeti szervezkedés.
Károlyi gróf nagy érdeme, hogy egy olyan fiatalembert kért fel az igazgatói tisztségre, aki szívvel-lélekkel azon volt, hogy a szövetkezeti csoportosulást újabb és újabb megoldásokkal fejlessze.
Ezt az embert pedig a Balogh Elemérnek hívták. Az első három év negatív mérlege után a dolgok kezdtek elterjedni és a szövetkezések mozgalmi státusba kerültek.
Balogh Elemér mérhetetlen tudása és újítási hajlama mindegyre növelte előbb a szövetkezetek számát majd pedig a termelés diverzifikálását. Oly annyira, hogy a termelést elősegítő Hangya Bolthálózat majd a Hangya Ipar RT a környező országokban is példaértékkel bírt!
A megszűnés pillanatában már 700000 gazdaember volt tagsági viszonyba a több mint 2000 szövetkezetben.
A most újra induló Hangya a régi szellemének, valamint hagyományainak szenteli minden tudását és erejét.
A Hangya Mozgalom jelképe kell legyen a modern tudományú gazdatársadalomnak.
A magyarországi testvérszövetkezetekkel való kapcsolatkiépítést szorgalmazva az erdélyi gazdatársadalom gyarapítására és fejlesztésére hívatott az erdélyi Hangya vezetősége.
Reméljük, hogy a pozitív példák alapján a gazdatársadalom megérti, hogy "az egységben az erő" nem csak úres szólam, hanem egy olyan potenciális lehetőség, amely a megmaradásunkat is elősegíti.
Az új Hangyának kívánok sok sikert és a gazdáknak erőt és kitartást, hogy a gyermekeinknek legyen holnap is választási lehetősége! Horváth János