2019. március 04., Agrogazda.hu
A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag-utánpótlásához elengedhetetlen a gazdálkodóktól a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani!
Milyen tápanyag van a talajban? Mit kell pótolni?
A legtöbb növénynek a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) jelenti a 3 legfontosabb elemet. Ezek mellett még opcionálisan mérhető:
• Ammónia
• Magnézium
• Vas
• Réz
• Cink
• Molibdén
• Mangán
• Klór
• Szulfát
A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben kell kijuttatni, úgy, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban hasznosítani tudják. Ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek – elsősorban a vizek – ezzel összefüggő terhelése a lehetőségek szerint elkerülhető legyen!
Talajvizsgálatkor a leggyakrabban előforduló tápanyaghiányok és okozatai
• Nitrogénhiány: többségében az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld vagy sárga színével járnak együtt.
• Foszforhiány: a gabonában a levélcsúcs nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik csak. A foszforhiány csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe.
• Káliumhiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak.
• Vízhiány: a vízhiány – annak mértékétől függően – a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését jelentősen csökkentheti, sőt a növény pusztulását is okozhatja.
• Nem megfelelő talaj-pH-érték: a talaj-pH szélsőséges irányokba történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de minden esetben károsan befolyásolja a növények fejlődését.
Gyorstesztek a szántóföldön!
A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén-, foszfor-, káliumteszt. Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogénmaradvánnyal lehet számolni (vízlevezető összefolyások stb.), illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát, vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről.
Talajminta-vizsgálatra a Talajnitrátmérő koffert vagy az Amola mobil talajelemző koffert ajánljuk, mely megadja a maradék nitrogén mennyiségét a gyökérzónában, így a termelők meghatározhatják a termelendő kultúrához szükséges műtrágya mennyiségét.
A talajmintákat legalább 30-60 centiméterről kell venni a talajmintavevővel. A késő tavaszi teszteket vízállásos, illetve bő csapadékos területeken végzik. Ekkor elegendő 20-25 cm mélységből talajminta-vizsgálatot végezni.
Ha nem csak a nitrogéntartalmat szeretnénk megállapítani, akkor az Amola agrár mobil laborral komplett talajvizsgálatot végezhetünk, vagy akár a már meglévő tesztjeinkhez a Stelzner koffer tartalmazza a szükséges eszközöket. A csomagok minden eszközt tartalmaznak, amelyre szükség van a talajvizsgálatnál, kivéve talajmintavevőt. A megfelelő minta-előkészítés után megállapíthatjuk a talaj összetételét a vizsgált makro- és mikroelemek függvényében.
Nitrátkoffer, Stelzner koffer, Amola koffer
A talajnedvesség folyamatos vizsgálatának szükségessége
Egyik legfőbb lépésként nem árt, ha folyamatosan vizsgáljuk termőföldünk vízháztartását egy talajnedvesség-mérővel. Egy aszályos időszak szemmel is jól látható károkat okoz minden terményben, de egyes kultúrák különös odafigyelést igényelnek a megfelelő talajnedvesség megtartása érdekében.
Egy SMM-1 talajnedvesség-mérővel az éltető víz mennyisége 0-50%-os méréshatárig mérhető a termőföldben. Kompakt méretei és az elemes üzemeltetés hosszabb távú, mobilis használatot is lehetővé tesz, stabil és vízálló burkolata pedig megvédi a belső alkatrészeket a környezeti hatásoktól. A talajnedvesség-mérő adattárolási funkciójával lehetőség van a maximum- és minimumértékek visszakeresésére az adott munkafolyamatban, az SMM-1 talajnedvesség mérő használata pofonegyszerű!
Komoly fejlődési rendellenesség tapasztalható, ha a terménynek nem megfelelő a termőtalaj pH-ja!
A növények a talaj pH-értékére is eltérően reagálnak: egyes kultúrák a kissé savas, mások a kissé lúgos kémhatást kedvelik. Ezért igen fontos tényező a termőföldek savasságának megállapítása egy pontos talaj-pH-mérővel. Általában a semleges talaj pH-értéke (pH=6-7) felel meg a növénytermesztés általános feltételeinek. A hazai talajok pH-értéke általában magas.
Kétféle módon is mérhetjük ezt egy talaj-pH-mérő segítségével: a földből oldatot készítve, vagy akár az erre alkalmas talaj-pH-mérő szondáját óvatosan földbe szúrva közvetlenül is megmérhetjük a talaj pH-értékét. Termesztett növényeink alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően.
A következő táblázat a fontosabb kultúrnövények termeszthetőségének pH által megszabott korlátait (termeszthetőségi tartomány) és az adott növény fejlődéséhez legideálisabb kémhatást (pH optimum) foglalja össze:
Termeszthetőségi tartomány pH-optimum
szója 5,5 – 7,0 6,3
kukorica 5,5 – 7,0 6,3
lucerna 6,5 – 7,9 7,5
napraforgó 6,0 – 7,5 6,8
árpa 5,2 – 7,8 7,2
cukorrépa 6,1 – 7,8 6,7
búza 4,1 – 7,8 6,6
borsó 5,0 – 7,6 6,6
repce 5,2 – 7,5 6,4
zab 4,0 – 7,3 5,8
burgonya 4,0 – 8,0 5,2
rozs 4,0 – 6,6 5,5
vörös here 5,0 – 7,2 6,7
Szántás, talajlazítás előtt penetrométerrel meg kell vizsgálnunk, a talajban hol vannak vízzáró rétegek, mennyire kötött talaj, tehát a talaj szerkezetét. Ennek hiányában a nem megfelelő eketalp-beállítással rengeteg pénzt elpazarolhatunk talajműveléskor!
A túlságosan kötött talajból a növények csak korlátozottan tudják felvenni a vizet és a tápanyagokat, illetve a levegő is kevésbé tud cserélődni a kötött talaj részecskéi között. A talaj, a talaj szerkezete vizsgálatakor a tömörebb szintek mélységét is nagyon fontos megmérnünk, nem csak a tömörségi szintet!
Egy modern gazdabot, azaz penetrométer segítségével könnyen megállapítható a talajvizsgálat során a talaj szerkezete és a zárórétegek mélysége is. A penetrométerrel a talajvizsgálat rendkívül gyors és egyszerű: a markolatánál fogva beleszúrjuk a talajba, majd a kijelzőről a színskála segítségével leolvashatjuk a talaj aktuális állapotát, a szárán pedig mérhetjük a rétegek mélységét. A talajtömörség-vizsgáló két heggyel és ennek megfelelően két skálával van ellátva: keményebb talajhoz és puha talajhoz is. A talaj szerkezetének vizsgálatát a talajmintavétellel össze lehet hangolni.
Manapság a pontosság és a mobilitás elengedhetetlen a termőföld minőségének megállapításában, a tápanyagigény felmérésében. A korszerű műszerek a biztos növénytermesztés és az elismert gazdasági siker garanciája!
Halmai Géza
Termékszakértő
+ 36 70/322 6145
Agrogazda.hu Mérőműszerek Kft.
Székesfehérvár, Zsombolyai u. 36.
Tel.: +36 22/322-650; Mobil: +36 70/618-6225
Web: www.agrogazda.hu;
E-mail: info@agrogazda.hu