Tiltja a növényvédő szerek használatát az EU 2018-tól az ökológiai jelentőségű területek esetében. Ezzel védik meg az élővilág sokféleségét. De hogy lehet ezeket betartani, hogyan alkalmazkodjon hozzá, hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken? Cikkünkben ezt foglaljuk össze.
Szakmai szervezetek ajánlásai a gazdálkodóknak: Hogyan alkalmazkodjon a növénytermesztésben az ökológiai fókuszterületeken bevezetendő növényvédőszer-tilalomhoz?
Változik a zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – Fotó – Pixabay, croisy
Az Európai Unió 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a zöldítés úgynevezett táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát, és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt kedvező hatását. Az uniós szabályozás változása miatt a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeletet is szükséges módosítani. A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba. A szabályok változása a gazdálkodóktól az eddigi gyakorlattól eltérő megoldásokat követel. Az átállás támogatására a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkársága kiterjesztett konzultációt tartott a következők részvételével:
Duna Szója Egyesület
Földművelésügyi Minisztérium
Gabonatermesztők Országos Szövetsége
Magyar Szója Egyesület
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Magyar Államkincstár
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
NÉBIH Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
A konzultáció fő célja a megváltozott szabályozás áttekintése, a kollektív gondolkodás elindítása és a gazdálkodóknak szóló közös ajánlások megfogalmazása volt. A résztvevők szeretnék, hogy a magyar agrárium szereplői a lehető legkönnyebben tudjanak alkalmazkodni a megváltozott uniós jogszabályokhoz.
Egyre fontosabbak az ökológiai jelentőségű területek az EU-ban, és nálunk is
A növényvédő szerekkel kapcsolatban a szervezetek közötti együttműködésnek és a tapasztalatcserének még nagyobb jelentősége lesz a jövőben. Fokozatosan csökkenő hatóanyag-kínálattal és szűkülő növényvédő szer felhasználással kell majd szembenéznünk hosszú távon. Előtérbe kerülnek a növényvédő szerek kiváltását szolgáló technológiai fejlesztések az új agrotechnológiai eljárások kidolgozásakor.
A növényvédő szer tilalom az uniós és hazai szabályok alapján, Magyarországon engedélyokiratban növényvédő szerként engedélyezett szerek használatára vonatkozik. Így a követelménynek való megfeleléshez az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket sem lehet használni az ökológiai jelentőségű területként bejelentett termelő területeken. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerekről a
NÉBIH adatbázisában olvashat.
A növényvédő szerek fogalma
A hatályos 1107/2009/EK rendelet értelmében növényvédő szereknek tekintendők azok a készítmények, amelyek – abban a formában, ahogy eljutnak a felhasználóhoz – hatóanyagokból, védőanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek rendeltetésszerű felhasználása a következők egyike:
a) növények vagy növényi termékek védelme valamennyi károsító szervezettel szemben, vagy az ilyen szervezetek működésének megakadályozása, kivéve, ha e szerek fő rendeltetése nem a növények vagy növényi termékek védelme, hanem higiéniai célzatú;
b) a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, kivéve a tápanyagokat;
c) a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy növényvédő szerek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó különös közösségi rendelkezések tárgyát;
d) nemkívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák;
e) növények nemkívánatos növekedésének visszaszorítása vagy megakadályozása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák.”
Zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – új szabályok
Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtunk (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezek a fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik. Viszont ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. A tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét.
A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Tehát, ha egy gazdálkodó az összes szántóterületén kizárólag nitrogénmegkötő növényt termel, akkor a növényvédőszer-mentes ökológiai jelentőségű terület kijelölési kötelezettségnek mindössze a bejelentett szántóterületének (legalább) 5 százalékán kell megfelelnie. Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetén ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
Itt is lényegesek a helyi adottságok
Tekintettel arra, hogy a gazdálkodói körülmények minden esetben egyediek, az elszámolni kívánt EFA-területek kiválasztásával kapcsolatos döntést is a gazdaság egyedi adottságait figyelembe véve kell meghozni:
Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA-területtel teljesíti kötelezettségét. Továbbra is választhatóak
a tájelemek, köztük a fás sávok, magányos fák, fa- és bokorcsoportok, kis kiterjedésű tavak, kunhalmok és gémeskutak, továbbá
táblaszegélyek,
a vízvédelmi sávok,
agrár-erdészeti hektárok,
erdősített területek,
rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények – ahol az eddigi előírásoknak megfelelően szintén tilos növényvédő szert és műtrágyát kijuttatni
a szántóföldi teraszok.
Bár az újonnan bevezetett, a fenntartási időszakra vonatkozó növényvédőszer-használati tilalom a parlagon hagyott földterületeken és az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében is él, ezeken a területeken jóval kisebb agrotechnológiai változtatásokra lesz szükség. Így e hasznosítási módok szintén megfelelő lehetőségként jöhetnek számításba a növényvédő szer igényes nitrogénmegkötő kultúrák helyett. Ezeken a területeken, különösen az ökológiai jellegű másodvetések esetében előtérbe kell, hogy kerüljön
a vetési sorrend helyes kialakítása,
a vetés megfelelő időpontjának kiválasztása,
az agrotechnika helyes kivitelezése, illetve
a mechanikai gyomszabályozás.
A zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken segít az ellenállóbb növényállományok elérésében
Megfelelő agrotechnikával – a betakarítás utáni tarlóhántás és hengerezés időben történő elvégzésével, a magágy előkészítésével –, a helyes vetési időpont megválasztásával és harmonikus tápanyag ellátással megfelelő állapotú, a gyomosodásnak és a kórokozóknak, kártevőknek jobban ellenálló növényállomány érhető el. Fontos a megfelelő vetési sorrend kialakítása, hogy a vetésforgóba leginkább illő növénykeveréket válasszuk. Különösen fontos, hogy a legkedveltebb olajretek-mustár keveréket ne keresztes virágú kultúra után vessük, mert így elkerülhető a közös kórokozók és kártevők felszaporodása. Érdemesebb az előveteményre kevésbé igényes, összetettebb, pillangósokat is tartalmazó keverékeket választani.
Amennyiben a fenntartási időszak alatt a gyomosodás olyan mértékű, hogy az beavatkozást igényel, illetve veszélyes gyomnövény jelenik meg a területen, a mechanikai gyomszabályozást – kaszálást vagy szárzúzást – úgy kell elvégezni, hogy a másodvetésként termesztett növény még felismerhető állapotban maradjon. Ezzel biztosítható, hogy a helyszíni ellenőrzésen a növényállományt elfogadják az ellenőrök, mint EFA ökológiai jelentőségű másodvetést.
Nitrogén, extenzív kultúrákból
További lehetőség, hogy a gazdálkodó változatlanul nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területet számol el EFA-területként, de az intenzív, növényvédőszer-használatot igénylő kultúrák helyett egy extenzívebb kultúrát termeszt, mint pl. szálas pillangósok, vagy különböző takarmány keverékek, melyek termesztése megoldható a fenntartási időszak alatti növényvédőszer-tilalom mellett is. A mechanikai gyomszabályozásnak és a helyes agrotechnikai kivitelezésnek itt is komoly a jelentősége.
Ha a gazdálkodó vállalja, hogy továbbra is az intenzívebbnek tartott kultúrák – pl. szója, borsó – termesztésével szeretné teljesíteni EFA-terület fenntartási kötelezettségét, az alábbi eszközök segítik a sikeres termesztést:
gyommentes tábla kiválasztása a termesztésre;
a vetésforgó szakszerű kialakítása a problémásabb gyomok visszaszorítására és a betegségek, kártevők fellépésének megelőzésére;
harmonikus tápanyag-ellátottság biztosítása, hogy az egészséges, megfelelő kondíciójú növényállomány ellenálló legyen a kórokozókkal, kártevőkkel szemben;
helyes agrotechnika kivitelezése – kiemelten az őszi és tavaszi talaj-előkészítés, magágy előkészítés;
a termesztési körülményeknek megfelelő, ellenálló fajtájú, nagy tisztaságú vetőmagok használata;
a választott fajtának megfelelő időpontban történő vetés;
a mechanikai gyomirtást lehetővé tevő vetési sortáv alkalmazása, egyenletes vetés;
mechanikai gyomszabályozás vetés előtt, kelés után és állományban is gyomfésűvel, különböző típusú kapákkal, kultivátorokkal;
vetés előtti, ún. presowing növényvédelem alkalmazása, ahol olyan növényvédő szerek használhatóak fel, melyek engedélyezési okiratában szerepel ezen technológia;
Mivel a növényvédőszer-tilalom csak az EFA-ként elszámolni kívánt területekre vonatkozik, nem szükséges a gazdaság összes szója vagy borsó tábláját a fenti elvek szerint művelni, elegendő csak az EFA-nak jelölt területeken így gazdálkodni.
Az ökológiai jelentőségű területek esetében is fontos a dokumentáció
Fontos, hogy a növényvédő szer kijuttatásának és a kultúra vetésének és betakarításának, beforgatásának ideje is pontosan dokumentálható legyen. Ehhez a gazdálkodónak várhatóan egy egyszerűsített nyilvántartást kell majd vezetnie és megőriznie, illetve a helyszíni ellenőrzésen bemutatnia. Az egységes kérelem benyújtásakor pedig a gazdálkodónak nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy az EFA-területek bizonyos típusain a fenntartási időszak alatt nem használhat növényvédő szert.
Minden esetben ajánlott a témában jártas, a szaktanácsadói névjegyzékbe felvett, aktív szaktanácsadó felkeresése, aki szakszerű tanácsaival segíthet a döntések meghozatalában.
A görög eredetű „bio”, „öko” és az „organikus” szavak a kizárólag természetes technológiákat használó mezőgazdasági folyamatokat fedik. A végtermékeknek egészségeseknek és tápanyagokban gazdagnak kell lenniük. A három fogalomra tehát egymás szinonímájaként lehet tekinteni. És általában országonként eltérő, hogy hol, melyiket alkalmazzák. Jogrendszerünkben az „ökológiai” (vagy „biológiai”) szó használatát írják elő, azonban mégis a „bio” megjelölés a legismertebb. Az EU országaiban vagy az EU tagállamokból érkező termékeken pedig „organic” (azaz organikus) kifejezés található.Csak független szerv által ellenőrzött termék viselheti a bio minősítést
Az állatok csonkítása (pl. szarvtalanítás, herélés) csak indokolt esetben lehetséges, és a lehető legkevesebb fájdalommal. A szenvedést a vágás esetében is minimalizálni kell.
