2023. június 6., kedd

HANGYA Egyesület tevékenységeiről (III)

Szerk megj. Az alábbi cikk a "Honvilág" 2023 II-III lapszámában jelent meg
A HANGYA Egyesület tevékenységei a lapkiadás mellett - az eddigi hagyomány szerint - két projekttel sikeresen pályáztunk a Kolozs Megyei Tanácshoz. Másik két projekttel pedig a Kolozsvári Tanácsnál volt sikeres a pályázásunk.
Megkaptuk a Bethlen Gábor Alap ZRT-nél megpályázott működési tevékenységünkre beadott pályázatunkra a jóváhagyott összeget, amiért köszönetünket fejezzük ki - ezúton is.
A sikeresnek mondott "HANGYA-Könyvtára" füzet-sorozatra sajnos már nem kaptuk meg a megpályázott összeget.
Igy a tervezett füzetekre az anyagaiak nem nagyon érkeznek. Ennek ellenére már a XXX. füzetünk is elkészült.
Előkészületbe vannak a sorozat XXXI. - XXXV, füzetei is.
Egyesületünk segítségét kérte a magyargorbói általános iskola vezetősége egy diákújság szerkesztésére: "Mákszemek" román és magyar nyelven is készül majd ezután is.
Ugyancsak a magyargorbói iskola vezetőségével több projektet fogunk lebonyolítani..
Az idei "Zöld Hét" keretében az "Iskolakert" projektünknek nagy sikere volt. Ehhez hasonlóan a "Öko-tanösvény" projektre is több támogatási ajánlás is érkezett.
A HANGYA vezetősége nyitott volt és marad is az együttműködésre Ugyanakkor folytatjuk anyaországi barátainkkal elkezdett tevékenységeinket is.
Igy a szegedi Waldorf Gimnáziummal egy erdélyi körútat szerveznek meg az egyesületi tagjai. Az erdélyi körút egyik tevékenysége - fénypontja -az író-olvasó találkozó lesz. Az anyaországi tanulók a "Honvilág" főszerkesztőjével, a kalotaszegi Türében lakó, László György, költő, író és műfordítóval találkoznak a magyarlónai templomban. Ez alkalommal László György irodalmi estjén vesznek részt. Az előadó a saját versei mellett az erdélyi írók verseit is előadja. Hasonló körútat szervezünk a kiskunfélegyházi Waldorf Gimnáziummal is. Az eddigi egyesületi tevékenységekben, az ifjúsági és kultúrális témák előnyt élveztek. Ez új tagok megjelenését is eredményezte, akik a régebbi tagjainktól átveszik a munka dandárját. A HANGYA Nőszövetségi tagoztának tevékenysé-gei is kibővülnek, hiszen a nádasmenti hagyományokat fogják feleleveníteni. A "Honvilág" Ifjúsági művésztáborért leadott pályázatunk ugyan nem volt sikeres. A Ligeti Centenárium keretében megtartandó tevékenységeinket a Civitas Alapítvány támogatásra érdemlegesnek tartotta. A bánffyhunyadi és Bihar községi tagjainkkal közösen előadássorozatokat szerveztünk volna meg. Lényegében mindkét helységben nemzetközi szimpozionok megszervezésére letett pályázatunkat nem részesítették támogatásba így nem tudjuk majd megtartani, vagy csak nagyon "családias" környezetben.
H.I.Z.

Száz éve született Dicsőszentmártonban Ligeti György Sándor, Kossuth díjas zeneszerző

A Ligeti György Centenárium keretében sorra kerülő eseménysorozatban az elsőt 2022 szeptemberében indították el. A tizennégy állomásos Ligeti György centenáriumi koncetsorozat Bukarestben kezdődött a magyar zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából. Amelyet a Liszt Intézet bukaresti központja szervezett a Klavier Art Egyesület kezdeményezett. A kezdeményezők a Liszt Intézettel partnersgében a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megszervezett koncertsorozatban mutatta be az erdélyi származású magyar zeneszerző műveit. Felléptek Corina Răducanu és Eugen Dumitrescu zongoraművészek, akik a Liszt Intézet által szervezett Magyar Zene Fesztivál egykori nyertese is. Előadásukban elhangzott Ligeti György összes négykezes zongoraműve. Ebből az alkalomból romániai bemutatóként adták elő Ligeti Szimfonikus költemény 100 metronómra című művét is, amelynek megszólaltatása kapcsán a művészek a közönséget is bevonták.
De valójában ki is volt Ligeti György?
Ligeti György Sándor Dicsőszentmártonba született 1923. május 28.-án A Kossuth-díjas magyar zeneszerzőt Budapest díszpolgáraként osztrák-magyar állampolgárként temették el Bécsben 2006. június 12.-án. Tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Járdányi Pál és Veress Sándor tanítványaként. Tanulmányai elvégzése után népzene kutatással foglalkozott. Ösztöndíjasként Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított.
1959-ben Bécsben telepedett le. Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-tól a hamburgi zeneművészeti főiskolán zeneszerzést tanított. 1958-ban készítte el első elektronikus művét, az Artikulationt. A nyugat-európai zenei életbeli ismertségét az 1961-ben megalkotott Atmosphères hozta meg számára. De hamar kiábrándult az elektronikus zenéből és ismét a hangszeres zene felé fordult, de saját stílus megteremtése felé törekedett.
Zenéjének leginkább felismerhető vonása valamiféle neodadaista érzékenység a humor és az abszurd iránt, ami kendőzetlenül mutatkozott meg a Poème symphonique művében. Egyetlen operáját Le grand macabre 1978-ban írta, amelyet Stockholmban mutattak be.
1978-as Hungarian Rock valamint a Passacaglia ungherese művekben magyar hangzást idézett, de modern eszközökkel. Számos művét pld. a Lontano,Lux Aeterna, Requiem mozifilmekben használták fel: Ragyogás, Űrodüsszeia,(2001)
Ligeti felmenői budapesti zsidók voltak. Ligeti apai ágon a világhírű hegedűművész és tanár Auer Lipót leszármazottja. Az Auer családot nagyrészt a nagyapa, Auer Soma (1805–1889) tartotta fenn, aki neves festőként számos templom freskóját készítette el.
Az apja 1904-ben Ligeti névre változtatta nevét. Igy lehetett Budapesten banki alkalmazott, majd az első Világháborúban, megsebesülésekor ismerte meg a zeneszerző anyját Somogyi Ilonát (1893–1981), aki elismert szemészorvos volt. Felépülése után öszeházasodtak és Dicsőszentmártonba költöztek az ottani bank vezetőjeként. A trianononi események után e városban maradtak annak ellenére, hogy a bank megszűnt és sorsjegy árulásával kellett a családot fenntartania.
A fiatal Ligeti György Sándornak jó nyelvérzéke volt és már az iskolában jól beszélte a román, német és magyar nyelvet. Ez igencsak számított élete folyamán, 1967-ben megkaphatta az osztrák állampolgárságot is. Ligeti 1943-ban megismerkedett Brigitte Löw-vel, jövendőbeli feleségével.
1951-ben Brigitte megszerezte budapesti tartózkodásra az engedélyt, de feladta a házasságát.
1952-ben Ligeti feleségül vette Spitz Veronikát, akitől hamar elvállt az útja. 1956-ban azonban a forradalom leverése után - Verával együtt - menekülnie kellett és Bécsbe kerültek "a sötét, elszigetelt világból az avantgárd zene egyik fellegvárába". A körülmények következtében közelebb került Verához, és 1957-ben, ismét feleségül vette. Vera pszichológusi állást kapott a bécsi egyetemen, Ligeti a zenéből élt.
1966-ban megszületett fia, Lukas, aki osztrák-amerikai állampolgárként szintén ismert zeneszerző lett.
Neves tanítványai között találhatjuk:
A Ligei Centenárium keretében a HANGYA Egyesület tagjai vállalták, hogy vidéki rendezvények keretében több előadást is szerveznek, ahol bemutatják a Kossuth-díjas magyar zeneszerző munkásságát.
H.I.Z.
Szerk megj. Az fenti cikk a "Honvilág" II-III lapszában jelent meg

A HANGYA Kiadó friss lapjai


 



X. Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turizmus Konferenciaprogramja

Helyszín: Erdélyi Múzeum-Egyesület központi székháza, Kolozsvár, Jókai/Napoca utca 2–4. sz., I. emelet 
Időpont: 2023. június 8, csütörtök 9.00 óra 
Programfelelős: Talpas János, tel. +40745656023 
A konferencia honlapja: https://www.eme.ro/emvt/ 
A konferencia programja: 
9.00 Regisztráció 
9.10 Megnyitó 
9.20 Dr. Szalók Csilla (BGE KVIK, Turizmus-Vendéglátás Intézet, Budapest): A helyi kultúra dimenziói a falusi szálláshelyek tereiben és szolgáltatás kínálatában. 
9.35 Dr. Hanusz Árpád (Nyíregyházi Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem): A felső – Tisza aktív turizmusának újragondolása a háború árnyékában 
9.50 Dr. Tarpai József (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász): Turisztikai fejlesztések Kárpátalján a háború árnyékában. 
10.05 Dr. Tokaji Ferenc (Hőforrás Szálloda, Gyula): Szállodai szolgáltatások és vendégköri igények változásai az elmúlt 35 évben. 
10.20 Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem): A 40-50 éves korosztály Tokaji desszertbor fogyasztási szokásai – kérdőíves és mélyinterjú kutatással. 
10.35 Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem): Az innovatív digitális oktatásfejlesztés az egészségturizmusban és pedagógiában (indehep) projekteredményei és jógyakorlata a turizmusmarketing oktatásánál. 
10.50 Dr. Komáromi István (Nyíregyházi Egyetem): Iskola, élménypedagógia és aktívturizmus 
11.05 Rozgonyiné dr. Drotár Nikolett (Nyíregyházi Egyetem): Bodrogkeresztúr a világ zsidó vallási turisztikai térképén. 
11.20 Kávészünet 
12.00 Dr. Lakatos Artur-Lóránd (Partium Keresztény Egyetem, Gazdaságtudományi Tanszék): Erdélyi legendárium. A fikció és fiktív helyek (kiaknázatlan) turisztikai potenciálja. 
12.15 Nagypál Viola (Travelminit Kft., Kolozsvár): Elúszik-e a nyaralás az infláció hullámain? 
12.30 Jánossy Aliz (Aliz konyhája, Gyergyószentmiklós): Hagyományost újszerűen! – Új irányzatok, trendek a gasztronómiában. 
12.45 Horváth Zoltán, Dr. Vigh Melinda, Farkas Ildikó (Erdélyi Hangya Egyesület): 700 km a "Tündérkertben" – Faluturizmus hasznossága a Határtalanul program és a testvériskolai kapcsolatokban. 
13.00 Fekete Henriett (Kárpátia Borház): A fekete gyémánt, azaz a szarvasgomba, mint turisztikai szegmens 
13.15 Dr. Talpas János (BBTE, Földrajz Kar, Magyar Földrajzi Intézet, Kolozsvár): Kide turizmusának fejlesztése. Rendezvényszervezés. 
13.30 Vincze-Kecskés István (Davince Tours): Kalotaszentkirály turisztikai bemutatója. 
13.45 Szakmai beszélgetés a Gasztronómiai pontokról. 
14.15 Kiértékelés, összegzés. 
14.00 Ebéd 
15.00 Látogatás a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen 
18.00 Szakmai kirándulás: Magyarvista

10 sárga évelő, hogy feldobja kertjét

https://www.ogorod.ru/ru/outdoor/perennial/19143/10-zheltyh-mnogoletnikov-kotorye-ukrasyat-vash-sad.htm
2023.06.05 Sots Olga
A sárga virágzatú növények fényes akcentussá válnak a virágágyásban, és felpezsdítik a kert bármely sarkát. Az ilyen évelők még a legcsapadékosabb napon is napfényes színeket kölcsönöznek a helynek, és évről évre virágoznak.
A sárga virágú növények között vannak miniatűr és magas példányok is. A fajták sokfélesége lehetővé teszi a folyamatos virágzású virágágyás létrehozását. A sárga színek kora tavasztól késő őszig virágoznak kertjében. Válogatást kínálunk az országba telepítendő évelő növényekből.
Buzulnik
Erőteljes évelő, amelyet liguláriának is neveznek, tavasztól őszig rendkívül dekoratív.
A szárak elérik az 1,2-2 m magasságot.A levelek nagyok (akár 60 cm átmérőjűek), hosszú levélnyéleken, színük a termés típusától függően a sötétzöldtől a lilás-pirosig változik. A Buzulnik hosszú ideig és bőségesen virágzik, akár két hónapig. A virágok sárga vagy narancssárga színűek, legfeljebb 10 cm átmérőjű virágzatba-kosarakba gyűjtve.
A kultúra szereti a nedves, jó vízelvezetésű talajt. Részleges árnyékban jól növekszik, és a napon elveszíti dekoratív hatását. 15-20 éves korig nem kell átültetni. Betegségekkel és kártevőkkel szemben nem fogékony, jól tűri a telelést.
Lizinka
Ennek a lágyszárú kultúrának számos fajtája létezik, kúszó vagy felálló hajtásokkal. A szárak magassága fél méter vagy több. A virágzat sárga színű corymbose vagy tüske alakú virágzat (bár vannak fehér és világos rózsaszínű fajták is). Június-júliusban virágzik.
A legnépszerűbb sárga virágú fajok:közös laza viszály,
lazább harci pont,
lazestrife érme.
A növény nem igényes a gondozásban, fagyálló, a részleges árnyékot kedveli, gyorsan növekszik, ezért vissza kell tartani a növekedését. Kiváló méznövény.
Gatzania
A növényt "délnapi aranynak" is nevezik - a virágok délben nyílnak. A kultúrát egynyári és évelőként is termesztik.
A bokor eléri a 20-30 cm magasságot.A levelek keskenyek, sűrűek, sötét- vagy szürkészöldek, egészben vagy faragva különböző fajok képviselőiben. A virágzat nagy, 5-10 cm átmérőjű kosarak, színe leggyakrabban sárga, sárga-narancssárga, sötét csíkokkal, bár vannak fehér, málna, rózsaszín virágú fajták. Júniustól hideg őszig virágzik.
Gatsaniának gyakorlatilag nincs szüksége gondozásra. Hosszú gyökereinek köszönhetően könnyen tűri a szárazságot, nem betegszik meg és nem szenved a káros rovarok támadásától. Szereti a könnyű és tápláló talajt, jól növekszik a napos területeken, és nem fél a közvetlen sugaraktól.
Műtrágyázáskor a virágzás különösen fényes lesz. A növény -7°C-ig ellenáll a fagyoknak. Télen a bokrokat kiássák, tartályokba ültetik, és hűvös (8-10 ° C) helyiségben hagyják jó megvilágítással, időnként öntözve, hogy megakadályozzák a talaj teljes kiszáradását.
Heliopsis
Évelő félcserje szinte egész nyáron virágzik. A hajtások magassága eléri az 1,6 m-t A levelek hosszúkásak, fogazott szélűek. Virágzata sárga vagy sárga-narancssárga. Vannak egyszerű és frottír és félig dupla fajták is. A virágok átmérője 7-10 cm.
A növény ellenáll a szárazságnak, elviseli a hőt, de a nedvesség hosszú hiánya miatt a virágzás kevésbé bőséges. Télen nem igényel menedéket, de levéltetveket szenvedhet.
Doronicum
A lágyszárú évelőt kecskének is nevezik. A növény eléri a 70 cm magasságot, de vannak alulméretezett fajták is. A virág a százszorszéphez hasonlít, sárga szirmokkal. Virágzat - 4-12 cm átmérőjű.
A szezon során a doronicum kétszer virágzik - tavasszal és nyár közepén-végén. Az első virágzás dúsabb. A nagyobb dekoráció érdekében ajánlatos eltávolítani a kifakult nyilakat.
A kultúra szerény és nem igényel különösebb figyelmet. Szereti a gyakori öntözést, de nem tűri a pangó nedvességet. Jól növekszik részleges árnyékban. A talaj a laza, termékeny talajt kedveli. Fogékony a levéltetvek és tripszek által okozott fertőzésre. Néha rozsdától , lisztharmattól és szürkepenésztől szenved 
Közönséges aranyvessző
Az európai aranyvessző (Solidago virgaurea) rendkívül szerény évelő, élénksárga szárú, augusztus-szeptemberben virágzik. Magassága eléri a 100 cm-t, nem tekinthető invazív fajnak, gyógyhatású, kiválóan vonzza a méheket.
Legyen óvatos, vannak olyan invazív aranyvesszőfajták is, amelyektől azonnal meg kell szabadulnia - nemcsak gyorsan nőnek, kiszorítanak más növényeket, hanem negatívan befolyásolják a talaj összetételét is.
A közönséges aranyvessző bármilyen, még rossz talajon is megterem. Szereti a napos helyeket, nem igényel gyakori öntözést, ugyanakkor dekoratív megjelenést kölcsönöz egész szezonban.
Szépecske
A virágot "Párizsi szépségnek" vagy "Lenconak" is nevezik.
A bokor egy légies áttört növekedés, kis fényes virágokkal. Hosszú ideig és bőségesen virágzik, nyár elejétől a fagyokig. A leggyakoribb sárga virágok egyszerűek és kettős alakúak, bár vannak rózsaszín, terrakotta és málna árnyalatú virágzatok.
Kedveli a napos szélcsendes helyeket, bármilyen talajon megterem, jól tűri a szárazságot és nem szereti a pangó nedvességet, 3-4 évente kell a bokrot osztani és átültetni, mert. a kultúra növekszik. A középső zóna körülményei között menedék nélkül is képes telelni.
Fürdőruha (Troll)
A növényt troll virágnak is nevezik. Élénk sárga-narancssárga virágú évelő, májusban vagy júniusban virágzik és 3-4 hétig virágzik.
Kerti termesztéshez leggyakrabban használják:európai fürdőruha,
ázsiai fürdőruha,
Altai fürdőruha,
Kínai fürdőruha.
A növény jól érzi magát árnyékos helyeken. Nem igényel gyakori átültetést és különös gondosságot. Kedveli a nedves talajt és a rendszeres öntözést. Ősszel a hajtások rügyre rövidülnek.
Rudbeckia
A sárgás-narancssárga szirmú, strapabíró virág szerénytelenséggel és buja virágzással örvend. Egyes fajták elérik a 2 m magasságot, néha további támogatásra van szükségük. A fényes virágok júliusban nyílnak, és a fagyokig virágoznak.
Kedveli a napos helyeket és a termékeny, jó vízelvezetésű talajt. Meleg időben gyakori öntözést igényel. Ötévente egyszer ajánlott a rizómát felosztani és új helyre átültetni.
Oenothera
Egy elegáns és könnyen kezelhető növény, amelynek virágai úgy néznek ki, mint a fénylő lámpások, különösen lenyűgöző a kertben. Vannak olyan fajták, amelyek felálló és a talaj mentén kúszó szárúak.
Az évelő ligetszépe legnépszerűbb fajtái:ligetszépe Missouri,
ligetszépe,
ligetszépe kocsánytalan.
Jól növekszik részleges árnyékban és napon, jól tűri a szárazságot. A talaj a könnyű és lecsapolt, semleges savasságot kedveli. Gyorsan növekszik, és képes "befogni" a szomszédos területeket. Télen a hajtásokat metszik, és a bokrot tőzeggel vagy komposzttal borítják.
Ez nem minden sárga virágú évelő. Kívánság szerint választhat tulipánok, nárciszok, íriszek, kankalinok, krókuszok, rózsák, liliomok, krizantémok és akár pünkösdi rózsa fajtáit is a sárga minden árnyalatú szirmával.

2023. május 20., szombat

Kinek jó a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabona? Lengyelország és Szlovákia után a hétvégén Magyarország is tilalmat vezetett be az Ukrajnából érkező gabona és más mezőgazdasági termékek importjára.

Makkay József 2023. április 16.,
Az egy héttel korábban országszerte tüntető romániai gazdák tiltakozása viszont nem hozott megoldást a román mezőgazdaságot sújtó ukrajnai élelmiszerimportra. Az ígérgetés nagymestere, Petre Daea mezőgazdasági miniszter az Európai Bizottságtól várja a megoldást, miközben tisztában van vele, hogy a többi kelet-európai kormányhoz hasonlóan, a döntést Bukarestnek kell meghoznia. Ha az ukrajnai háborúban a brüsszeli és az amerikai érdekeket a végletekig kiszolgáló varsói kormánynak sikerült leállítani az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalát, akkor egy ilyen elhatározás Bukarestben sem kéne különösebb gondot okozzon. Brüsszeli döntés nyomán tavaly júniustól az uniós piacon vámmentessé vált ukrajnai gabona és egyéb mezőgazdasági termékek exportja eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az Ukrajnával határos országok tranzit államként átengedjék az ukrán termékeket EU-n kívüli országok fele, elsősorban Észak-Afrikába, Ázsiába és a Közel-Keletre. Az Oroszországgal történő egyezség nyomán azonban ezeket a célországokat a fekete-tengeri kikötőkből induló hajók látják el gabonával, a vasúton és a kamionokban érkező szállítmányok viszont a kelet-európai piacokon rekedtek. Hosszú hónapok teltek el anélkül, hogy a brüsszeli bürokraták felmérték volna döntésük következményeit a kelet-európai országok mezőgazdaságára nézve. Mindenki tudta, hogy az agyonvegyszerezett és a rossz tárolási körülmények miatt is gyenge minőségű ukrán gabonát nem Európába, hanem a kevésbé igényes afrikai és ázsiai piacokra termelték. Olyan országokba, ahol rendszerint élelmiszerhiány van, így jól jön a gyenge minőségű, de olcsó gabona. A világ egyik legszigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszerét működtető európai uniós piacra eleve nem juthatna be a legtöbb ukrán mezőgazdasági termék, ha betartanák a kötelező uniós előírásokat. Tudjuk, persze, hogy Ukrajna mindenben kivétel. Európa második legnagyobb területű államának nem kell tiszteletben tartania az ország népességének közel 30 százalékát kitevő nemzeti kisebbségek – oroszok, fehéroroszok, magyarok, románok, cigányok, örmények, németek, gagauzok és sok más közösség – jogait. Ha Brüsszel elnézi a nemzeti kisebbségekkel szembeni totális elnyomást, miért ne hunyna szemet az uniós normákkal összeegyeztethetetlen mezőgazdasági termékek exportjára? Pár hete egy dél-erdélyi nagy malomipari vállalkozóval beszélgettem, akit elég régóta ismerek ahhoz, hogy őszintén elmondja véleményét az ukrán gabonáról. Bevallása szerint eleve nem vásárolt egy kilót sem, pedig a gabonakereskedők hetente kínálták irreálisan olcsó terméküket. Véleménye szerint az ebből készülő liszt nem kenyérnek való, a pékségek meg sem vásárolnák tőle. De arra jó, hogy a romániai piacot elárasztó búzát, árpát, rozsot, napraforgót takarmánykeverő üzemekbe irányítsák és ezzel megfelezzék a tavaly nyári és őszi gabonaárakat. A jó minőségű bánsági, partiumi és főleg magyarországi kenyérgabonát emiatt ma szinte olyan áron vásárolja fel a malomipar, mint az ukrajnai háború előtt. Az már senkit nem érdekelt, hogy a műtrágya- és az egyéb inputanyagok árának megduplázódása miatt a gazdák nagyot buknak a gabonatermesztésen. Csak azok a farmok élik túl az ukrajnai dömpingárakat, amelyek elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek egy-két éves veszteségre. A brüsszeli illetékesek azzal nyugtatgatják az európai gazdákat, hogy az elmúlt hónapok ukrajnai exportdömpingje egyszeri alkalom volt. Az elhúzódó háború miatt az idei ukrajnai termés várhatóan jóval kisebb lesz, így exportra is kevesebb jut majd. Nagy kérdés, mennyire lehet hinni Brüsszelnek. Ha abból indulunk ki, hogy Ukrajna összterületének az 56 százalékát kitevő szántóterület az orosz megszállás ellenére is legalább 25-28 millió hektáron történő szántóföldi növénytermesztést biztosít, mindez olyan hatalmas mezőgazdasági potenciál, ami a következő években is korlátlan mennyiségű vámmentes búza, rozs, burgonya, árpa, napraforgó és cukor exportját teszi lehetővé az Európai Unióba. Mivel az EU-ba igyekvő Ukrajna jó esetben is csak évek múlva fogja betartani a mezőgazdasági termelésben előírt uniós normákat, dömpingáraival padlóra küldheti a kelet-európai mezőgazdaságot. Ezt Nyugat valószínűleg járulékos veszteségként kezeli a ,,magasztosabb” katonai célok megvalósításáért.

2023. május 18., csütörtök

Ligeti György centenáriumi koncertsorozat

Az Európa szerte ismert modern zeneszerző Ligeti György Sándor Dicsószentmártonba született 1923 május 28-án igy az idén ünnepelné a 100 éves születését. 
A Kossuth díjas magyar zeneszerző 2006 június 12-én halt meg és a bécsi központi temetőben nyugszik.
Az alábbi cikk nem most jelent meg és csak dicsérendő, hogy éppen a többségi zenészek gondoltak arra, hogy a százéves születését megünnepeljék. 
Sajnálatos, hogy szülővárosa nem készül a centenárium megünneplésére. Igaz ugyan, hogy  a kolozsvári "Ligeti Centenárium"-hoz csatlakoztak, 
Mivel Ligeti György szülőháza közel van a dicsőszentmártoni zsinagógához. Értékeljük, hogy legalább az egyik előadást éppen ott rendezik meg (29-én d.u.) a kolozsvári Ligeti Centenárium programjai közül.
Mivel nem minden kisváros (mostanság már municipium) dicsekedhet úgy európai és világhires modern zenét kialakító és megújjító szülötttel.  A HANGYA Egyesület tagjai az év elején azzal a kéréssel fordult a dicsőszentmártoni Helyi Tanács, valamint a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy hagyják jóvá a Ligeti György számára a "Tiszteletbeli Diszpolgár" (-post mortem )tisztséget. 
Sajnos ezidáig semmi visszajezést sem kaptak  a kezdeményezők! (Budapesten már régóta díszpolgár!)
A HANGYA Egyesület Kiadó tagjai pedig elhatározták, hogy iró-olvasó találkozókon rövíd emlékműsort fognak szervezni a vidéki olvasóknak is éppen azért, hogy ismertté tegyék Erdélyben is ennek a kitünő modern zeneszerző életét és művészetét. 
A HANGYA Egyesület vezetősége a Ligeti György Centenáriuma alkalmából megtartandó emlékműsorokat támogatja és egy emlékfüzetet fog megjelentetni, amire későbbiekben visszatérünk. Z. Sára (HANGYA Kiadó)
2022.09.06 
 
Romániai településeket magában foglaló, tizennégy állomásos Ligeti György centenáriumi koncetsorozat kezdődik Bukarestben a magyar zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából – közölte hétfőn a Liszt Intézet bukaresti központja.
A román Klavier Art Egyesület által kezdeményezett, a Liszt Intézettel prartnerségében és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megszervezett koncertsorozat bemutatja az erdélyi származású magyar zeneszerző életét és művészetét. Fellép Corina Raducanu és Eugen Dumitrescu zongoraművész, a Liszt Intézet által szervezett Magyar Zene Fesztivál egykori két nyertese. Előadásukban elhangzik Ligeti György összes négykezes zongoraműve. Ebből az alkalomból romániai bemutatóként adják elő Ligeti Szimfonikus költemény 100 metronómra című művét is, amelynek megszólaltatása kapcsán a művészek a közönséget is bevonják. Felkérik ugyanis a koncertre érkezőket, hogy hozzák magukkal metronómjukat vagy a happening jellegű előadáson kapcsolják be okostelefonjukon a Google metronome-ot.
Az elhangzó zeneműveket, Ligeti életét és munkásságát Szűcs-Blanaru Amália muzikológus és matematikus ismerteti, aki a Ligeti György. Bepillantás a zongora hanguniverzumába vagy matematikájába című kötet szerzője. Az előadás vizuális elemeit Maria Paun képzőművész készítette.
A koncertsorozat Bukarestben kezdődik csütörtökön a Liszt Intézet koncerttermében. További állomások: Barót, Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Balánbánya, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Maroshévíz, Gyergyóvárhegy, Borszék, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szászrégen. A sorozat a zeneszerző szülővárosában, Dicsőszentmártonban zárul szeptember 24-án.
(MTI, fotó: schott-music.com)

2023. május 14., vasárnap

Levél Timmermansnak új GMO-k témakörben


Tisztelt Timmermans alelnök úr!

Sürgősen ideje áttérni a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra a fenntartható élelmiszer-rendszerek és a természetvédelem érdekében Tisztelt Timmermans alelnök úr! Aggodalommal értesülünk arról, hogy az úgynevezett „új génkezelési technikákról” („új GMO-k”) és az „új GMO-nak” a Bizottság által deregulációra irányuló szándékáról szóló vitában gyakran hiányoznak a bizonyítékokon alapuló érvek, különösen, ha a fenntarthatósági állításokról van szó. Az Európai Zöld Megállapodásért felelős biztosként arra szólítjuk fel Önt, hogy avatkozzon be, és akadályozza meg, hogy mások a mezőgazdasági ágazat ígéreteit ürügyként használják fel a természet, az éghajlat, valamint a gazdálkodók és fogyasztók jogainak rovására történő messzemenő deregulációra. Amint azt Ön is tudja, az az Európai Bíróság ítélete egyértelmű jogi helyzetet teremtett az „új GMO-k” státuszát illetően – szerint ezek is génmódosított szervezetnek minősülnek.
Hatékony uniós GMO-jogszabályunk is van, amely az átláthatóságon, jelölésen és élelmiszer- és környezetbiztonsági ellenőrzéseken alapul, olyan engedélyezési eljárással, amely már több mint 20 éven keresztül bevált. Az „új GMO-k” nincsenek betiltva az EU-ban. Csakúgy, mint a korábbi GMO-k esetében, az „új GMO-kra” is bármely vállalat kérhet forgalomba hozatali engedélyt. Az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) azzal indokolja az új GMO-k tervezett nagy horderejű deregulációját, hogy azok hozzájárulhatnak a Green Deal fenntarthatósági és klíma-adaptációs céljainak eléréséhez. Nyitott kérdés, hogy a „fenntartható új GMO-k” valaha is megvalósulnak-e, de ez idáig egyetlen olyan „új GMO” sem létezik, amely hozzájárulna a fenntarthatósághoz, még az olyan országokban sem, ahol messzemenő dereguláció van érvényben, mint például az Egyesült Államok és Kanada. Láthatjuk tehát, hogy az új, állítólagosan „fenntartható GMO-k” kifejlesztése és gyors piacra kerülése nem a túlzottan szigorú szabályozásnak köszönhető. Tekintettel arra, hogy az „új GMO-k” kudarcot vallanak a fenntarthatóság terén, az EU semmiképpen sem számíthat rájuk, hogy a Green Deal 2030-ra kitűzött céljaihoz való hozzájárulásban.3 Ha az Európai Bizottság követi a DG SANTE deregulációs javaslatát, fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy teszteletlen és láthatatlan „új GMO-k” kerülnek a környezetbe és a piacra, növelve a biológiai sokféleségre nehezedő nyomást, és aláásva a fogyasztók, gazdálkodók és vállalkozók választáshoz való jogát. Az Európai Bíróság döntése a hatályos GMO-irányelv és az elővigyázatosság elve alapján született. A DG Sante javaslata a meglévő követelmények gyengítésére nem tartaná tiszteletben az elővigyázatosság elvét. Minden GMO, beleértve az új GMO-kat is, klasszikus példa arra, hogy szükséges alkalmazni az elővigyázatosság elvét, mivel olyan módon változtatják meg a DNS-t, amely a természetben nem fordul elő. Következésképpen a szigorú kockázatértékelésre, a nyomon követhetőségre és a címkézésre vonatkozó meglévő követelményeket minden GMO-ra alkalmazni kell. E követelmények gyengítése egyértelműen az elővigyázatosság elvének figyelmen kívül hagyását jelentené, és valószínűleg több olyan perhez vezetne, amely az elővigyázatosság elvének az uniós politika egyik pilléreként való megerősítését célozza.
A Joint Research Center 2021 áprilisában készült tanulmánya szerint világszerte mindössze 16 „új-GMO” van forgalomba hozatalt megelőző szakaszban. Ezek közül az állítólagosan piackész termények közül egyik sem fogja mérsékelni a biológiai sokféleség csökkenését vagy az éghajlatváltozás következményeit.
A Rathenau Intézet felmérésében részt vevő holland állampolgárok az új GMO-termékek szabályozását és címkézését szeretnék. 
Az „új GMO-k” deregulációja szintén veszélyeztetné a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célkitűzését, vagyis a mezőgazdasági vegyszerek („növényvédőszerek”) felhasználásának 50%-os csökkentését 2030-ra. A génmódosított szervezetek köztermesztésének több mint 20 éves tapasztalata Észak- és Dél-Amerikában az ún. „növényvédőszerek” használatának drámai növekedését mutatja, ami negatív hatással van egészségre és a környezetre. A „növényvédőszerek” használatának csökkentését az „új GMO-kra” delegálni, ahogy azt néhány döntéshozó javasolja, éppoly hibás, mint amennyire felelőtlen.6 Ha a Bizottság követi a DG SANTE-t, és megszünteti az új GMO-kra vonatkozó nyomon követhetőségi és címkézési követelményeket, az tönkretenné a GMO-mentes mezőgazdaság alapjait, amely magában foglalja a hagyományos, bio- és agroökológiai termelési rendszereket. Minden GMO-mentes termelési rendszer alapja, hogy tudjuk, milyen növényeket állítottak elő génmódosítási technikákkal, függetlenül attól, hogy új- vagy régi génmódosítási módszerekről van szó. A GMO-k teljes átláthatósága nélkül a teljes értékláncban a Zöld Megállapodás azon célkitűzése, hogy 2030-ig az EU összes szántóterületének 25%-ára terjedjen ki a biogazdálkodás, szintén veszélybe kerül. Az új GMO-k deregulációja és a biogazdálkodás részarányának növelése egymást kizáró szakpolitikai célkitűzések. Ez a nyilvánvaló ellentmondás ahhoz a megoldatlan kérdéshez vezet, hogy a Bizottság miként kívánja megvédeni a hagyományos, a GMO-mentes és a ökológiai gazdálkodást és az így termesztett élelmiszereket a deregulációs forgatókönyv szerint.

Tisztelt Timmermans alelnök úr!

Szánjon egy percet arra, hogy elképzeli a következő forgatókönyvet, ha a az Európai Bizottság folytatja az új GMO-k deregulációját. A Bizottság nagy kárt okozna anélkül, hogy bármit is nyert volna a fenntarthatóság terén. Eltörölte volna az új GMO-kra vonatkozó biztonsági és átláthatósági előírásokat a környezet, a biológiai sokféleség, az éghajlat, a fogyasztók valamint a mezőgazdasági- és élelmiszeripari ágazatban működő gazdasági szereplők többségének kárára. Ez a nagyrészt GMO-mentes mezőgazdaság és élelmiszeripar végét jelentette volna az EU-ban. Ez aláásta volna az EU azon célkitűzését is, hogy 2030-ra elérje a biogazdálkodásra vonatkozó 25%-os célkitűzést, valamint a „növényvédőszerek” csökkentésére irányuló célt, emellett elterelte volna a politikai figyelmet a valódi megoldásokról, amelyekkel a mezőgazdasági ágazat csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A csúcstechnológiás üzemek nem fogják lassítani az erdőirtást, amelyet a több állati takarmány iránti európai kereslet táplál – az ökológiai gazdálkodás és a paraszti gazdálkodás azonban már most is ezt teszi. 
Végezetül azt szeretnénk hangsúlyozni a legjobb megoldás az, ha fenntartjuk a jelenlegi uniós GMO-szabályozást a génmódosított szervezetek valamennyi generációjára, és az „új GMO-kat” is a jelenlegi uniós jogszabályok szerint szabályozzuk, beleértve a címkézési és nyomonkövethetőségi követelményeket is. Ez minimálisra csökkenti a természetre, az emberek és az állatok egészségére gyakorolt lehetséges negatív hatásokat, és tiszteletben tartja az elővigyázatosság elvét, valamint a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők tájékoztatáshoz való jogát, mint az EU kulcsfontosságú politikai és társadalmi vívmányait. Ezt a követelést 420 000 polgár támogatja.

2023. április 18., kedd

MMZ-30TD lenne a T-16-ot lecserélő traktor?

T-16-os vagy újabban a minszki MMZ-30TD
Sokan valószínűleg emlékeznek arra, hogy a Szovjetunióban milyen népszerű volt az „alváz” - a T-16 traktor amit a Vlagyimir Traktorgyárban, később a SAREKS vállalatban (Saransk) gyártották, ahol az Agromash-30SSh nevet kapta. Ukrajnában és az Orosz Föderációban azonban több okból felfüggesztették az önjáró alvázak gyártását. A gyártást a minszki motorgyárban - MMZ végzik.
Az alváz a mezőgazdaságban (beleértve az állattenyésztést és az üvegházakat is), az építőiparban és a közszolgáltatásokban végzett munkák gépesítésére szolgál. A traktor előtt elhelyezett, több tonna rakomány befogadására tervezett platform oldalra vagy előre emelhető.
Az MMZ-30TD néhány műszaki jellemzője:
- hosszúság, szélesség és magasság - 4,19, 1,45 és 2,63 m
- karosszéria méretei - 2,1x1,45x0,365 m
- tengelytáv - 2,5 m
- hasmagasság (agrotechnikai hasmagasság) - 45 cm
- sebesség - 303 km/h között
- üres alváz tömeg – 2,34 t
A négyütemű motor űrtartalma 1,6 liter. A motor turbófeltöltésű, emellett intercoolerrel is fel van szerelve - feltöltött hűtőrendszerrel.
A motor kompakt és könnyen hozzáférhető. A belső égésű motor, amelyet a minszki motorgyár 213 ezer 109 rubelért értékesít, 35 „ló” kapacitást fejleszt, legfeljebb 120 N * m nyomatékkal. A motor kézi sebességváltóval működik együtt, amely hat sebességet biztosít előre és ugyanennyit hátra.
A fő különbség a hagyományos traktorokhoz képest az erőegység hátsó elhelyezkedése. Ugyanakkor elöl van egy csőváz, amelyre eredetileg egy fém test került. Más felszerelés azonban megengedett. A motor mögött egy vonóhorog található, amely utánfutó vontatására lett kifejlesztve.
Vevő kérésére az alvázra opcionális pneumatikus rendszer, elöl és (és) hátul erőleadó tengelyek, egyéb egységek szerelhetők. A lehetséges vontatóberendezések listája lenyűgöző:
- dupla barázdás eke (megengedett talajellenállás 0,9 kg/cm
- kultivátor
- tárcsás vagy hálós borona
- hengeres
- bármilyen típusú vágógép
- burgonyaültető és -ásó
- kasza
Ezen kívül az önjáró alváz kombinálható kerti csigával, levél- és törmelékporszívóval, permetezővel, homokszóróval és hómaróval.
Kabin felszereltsége, belső elrendezése és ergonómiája maradéktalanul megfelel a 79/622 EU szabvány követelményeinek. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van nemzetközi bizonyítvány megszerzésére. A fülke merev vázra épül, amely vészhelyzetekben (például a berendezés felborulása esetén) biztosítja a gép kezelőjének biztonságát. Az üvegezés panorámaszerűen készül: a jó áttekintés garantálja a pótkocsi berendezések munkájának ellenőrzését. Belül minden egyszerű, de jól átgondolt.

2023. április 10., hétfő

Pennsylvaniai Egyetem: A brokkoli fogyasztása megelőzi a bélbetegségeket

2023. április 7. Stanislav Timonov ,
A Pennsylvaniai Egyetem (USA) tudósai nemrégiben végzett tanulmányukban azt találták, hogy a brokkoli fogyasztása segít megvédeni a vékonybél nyálkahártyáját, ezáltal megakadályozza a betegségek kialakulását.
A vékonybél fala lehetővé teszi az egészséges víz és tápanyagok bejutását a szervezetbe, de megakadályozza az élelmiszer-részecskék és baktériumok bejutását, amelyek károkat okozhatnak. A beleket bélelő bizonyos sejtek, köztük az enterociták, a serlegsejtek és a Paneth-sejtek, segítenek ennek a tevékenységnek a modulálásában és az egészséges egyensúly fenntartásában.
A tudósok szerint a brokkoliban található molekulák aril-szénhidrogén receptor ligandumok kötődnek az aril-szénhidrogén receptorhoz (AHR), és ez a kapcsolat számos olyan tevékenységet indít el, amelyek pozitívan befolyásolják a fent említett bélsejtek működését.
Ennek a tulajdonságnak a felfedezésére a kutatók kísérletet végeztek egereken, amelyeket két csoportra osztottak. Az első csoport 15% brokkolit tartalmazó diétára került, ami körülbelül napi 250 grammnak felel meg egy személy számára, a második csoportot pedig a szokásos módon etették. A tudósok ezután elemezték az állatok szöveteit, hogy meghatározzák az AHR aktiválódás mértékét, ellenőrizzék a bélsejtek működését és a bélnyálka koncentrációját.
„A brokkolival nem etetett egerek bélrendszere a betegségek kialakulásával kapcsolatos különféle módokon veszélyeztetett. Tanulmányunk kimutatta, hogy a brokkoli az AHR ligandumok természetes forrásaként használható, és az ezekben a ligandumokban gazdag étrend elősegíti a vékonybél ellenálló képességét.Gary Purdue, a tanulmány vezető szerzője mondta.
Korábban a Pennsylvania Állami Egyetem (USA) tudósai azt találták, hogy az aszalt szilva napi fogyasztása javíthatja a posztmenopauzás nők bélmikrobiómáját.

2023. április 9., vasárnap

A világ végéig is el lehet menni ezzel az UTV-vel, a benne lévő motor, traktorokban már bizonyított

 https://www.agroinform.hu/4x4/corvus-terrain-utv-royal-kert-63367-002

2023. április 4.,  Royal-Kert Kft.
Ha a világ végéig nem is jut el, de hegyen-völgyön, tanösvényeken keresztül vezet az útja a Szent Ferenc Kórház CORVUS TERRAIN DX4 terepjárójának.
Szokatlan helyszín és szokatlan beszélgetés: dr. Toldy-Schedel Emillel, a budapesti Szent Ferenc Kórház igazgatójával beszélgettünk arról, hogy mit keres ez a sáros CORVUS TERRAIN UTV a kórház bejárata előtt:
CORVUS TERRAIN DX4 UTV Yanmar dízelmotorral – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
"Kórházunk fő tevékenysége többek között a kardiovaszkuláris rehabilitáció, a szív- és tüdőtranszplantáltak rehabilitációja, de sok Covid-fertőzött utógondozásában is szerepet vállalunk, körülbelül 1,2 millióan tartoznak hozzánk. De látjuk, hogy nem elég a kórházban ellátni a betegeket, megfelelő, élvezhető életmódprogramokat kell biztosítani betegeink és családjaik számára, illetve lakossági szinten, és erre a legolcsóbb megoldás a mozgás. Ráadásul itt a Pilisi Parkerdő szomszédságában ez viszonylag kézenfekvő is, számtalan túrázási lehetőség adott. Viszont szükség volt egy olyan strapabíró, kisméretű terepjáróra, amivel a túraútvonalak karbantartását is meg tudjuk oldani" – foglalta össze röviden a kórházigazgató, hogy miért vásároltak UTV-t.
2015-ben indították el az "Út az egészséghez" elnevezésű kardiológiai tanösvényprogramot: Budapesten a Hárshegyen, Újpesten, a Normafánál és a Hármashatár-hegyen, valamint Miskolcon, Veresegyházán és a Kékestetőn, eddig összesen 7 helyszínen alakítottak ki 19 túraútvonalat. Ennek a programnak a továbbfejlesztésén dolgoznak jelenleg, a tervek szerint további mintegy 40 tanösvény fog Magyarországon kiépülni, ami körülbelül 100 túrautat jelent majd.
A legfőbb kihívás ezeknek az utaknak a létrehozása, karbantartása, amit nem a városi környezetben, hanem lehetőleg erdős terepen kell megvalósítani. Ezen kívül a következő kihívásoknak is meg kellett felelni a járműnek:Olyan kis méretű terepjáróra volt szükség, ami elfér az erdei ösvényeken, és anyagilag sem jelent túl nagy terhet egy nem állami finanszírozással működő kórháznak.
A kórház sporttevékenységek szervezésében is részt vesz, vannak például biciklitúrák nem épített környezetben. Ha egy ilyen eseményen sérülés történik, akkor nem csak a beteget, hanem a kerékpárt is ki kell hozni.
"Mivel itt vagyunk a Pilisi Parkerdő mellett közvetlenül, a nagyon meleg, nyári időszakban vizet hordunk az állatoknak, illetve kihozzuk a szemetet az erdőből."
A kórháznak van egy körülbelül 2000 tövet számláló levendulása, amiből saját levendulás termékeket, kézkrémeket, olajokat készítenek, itt is hasznát veszik a kis mindenes UTV-nek.

Hidraulikusan emelhető plató – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
Miért poCORVUS TERRAIN DX4 UTV?
A fő szempontok egyike az volt, hogy legyen ismert a motor márkája, másrészt pedig az alkatrész-ellátás biztonsága miatt a lehető legrövidebb legyen a szállítási lánc, mert akkor nagyobb az esély, hogy kapnak alkatrészt, ha javítani kell.

Csörlővel is kérhető, aminek nagy használt veszik a túraútvonalakra kidőlt fák eltávolításánál – Fotó: Dr. Toldy-Schedel Emil
"Innentől kezdve egy típus maradt: az Európában gyártott modell, automata váltós, háromhengeres, 993 köbcentis Yanmar dieselmotorral felszerelt CORVUS TERRAIN. A Yanmar motor traktorokban már elég régóta bizonyít, ezzel a világ végéig el lehet menni. Felkerestük a márka magyarországi forgalmazóját, a Royal-Kert Kft.-t, velük összeállítottuk azt a kombinációt, ami nekünk megfelel, azaz télen-nyáron használható, van rajta csörlő, oldalsó vázrendszer például kerékpárok szállításához, valamint hidraulikus emelésű plató, amely 450 kg terhelhetőségű. Egyébként lehet kérni ajtó és ablak nélkül, számtalan variációban, 4x4 meghajtással, sokféle felszereltséggel. Több mint fél évvel ezelőtt vettük, eddig mindenhonnan kijött, sőt még az is előfordult, hogy az erdészek által használt ismert márkájú terepjárót kellett kihúznunk. Azt is megoldottuk, nagyon elégedettek vagyunk a Corvus-szal" – zárta gondolatait a kórházigazgató.
Az UTV mérete: 3414 mm hosszú, 1656 mm széles, magassága 1973 mm, a hasmagasság pedig 309 mm. A vontatási kapacitás ráfutófékes pótkocsival 907 kg. Fékek: 256 mm-es tárcsafékek, kétdugattyús féknyergekkel, hátul pedig 220 mm-es tárcsafékek találhatóak, kétdugattyús féknyergekkel. Kézifék a hátsó kerekeken, független féknyereggel.
A CORVUS TERRAIN DX4 UTV erőteljes 4x4-es dízelmotorral, a hatalmas tároló- és teherbírással tökéletesen felkészült a mezőgazdasági, erdészeti, állattenyésztési és karbantartási munkákra is.

2023. március 31., péntek

Evolution Letters: A hangyák és a növények segítették egymást elterjedni a bolygón

 https://involta.media/post/evolution-letters-muravi-i-rasteniya-pomogli-drug-drugu-rasprostranitsya-po-vsey-planete

Az evolúció segített a hangyáknak alkalmazkodni ahhoz, hogy kövessék az életükhöz fontos virágzó növényeket.
A növény- és állatvilág ezen képviselőinek megjelenése szinte egyidejűleg, körülbelül 140 millió évvel ezelőtt történt. Fokozatosan elterjedtek az egész bolygón, és a populációk száma fajok ezrei és egyedek billiói voltak. Az amerikai tudósok úgy döntöttek, hogy kapcsolatot teremtenek egymással.
60 millió évvel ezelőtt a hangyák túlnyomórészt erdőtalajban éltek. Amikor a szén-dioxid üvegházhatása megnövelte a páratartalmat és létrehozta a trópusokat, egyes fajok fákon kezdtek élni. Aztán néhány virágos növény alkalmazkodott a száraz éghajlathoz, és néhány rovar követte őket.
Az Evolution Letters folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a száraz területeken a növények kifejezetten a hangyák számára kezdtek táplálékot termelni, beleértve az elaioszómákat, a magvak húsos függelékeit. A rovarok kivonásukkal hozzájárulnak a magvak terjedéséhez.
Korábban az Involta média arról számolt be, hogy stresszhelyzetben a növények olyan ultrahangfrekvenciával képesek „üvölteni” , amely az ember számára nem hallható.

2023. március 30., csütörtök

Ismerjük meg közelebbről a talajlakó kártevőket!

KISKERT KÁRKÉP - 2023.03.26
A talajlakó kártevők csoportjának tagjai sok fejfájást okozhatnak nekünk. Ennek egyik oka az, hogy rejtett életmódot folytatnak, így sokszor már csak a kártételük következményét észleljük. A másik ok pedig az, hogy cseppet sem válogatósak, tehát ami az életük során eléjük kerül, azt lelkiismeretfurdalás nélkül elpusztítják.
Pajor
A pajorok a cserebogarak lárvái, amelyek a talajban fejlődnek. A legismertebb képviselője Magyarországon a májusi cserebogár, ami három évig fejlődik a talajban, melyből az utolsó évet kifejlett alakban tölti. Ahogy a neve is utal rá, május környékén bújik elő a talajból. Zajos röptével és a - bogár létére - hatalmas testével igencsak magához vonzza a tekintetünket és a madarakét. Nem túl szerencsés a megjelenése a mi szemszögünkből, mivel az undi, kövér lárva és a kifejlett bogár is jókat szokott lakmározni a növényekből.
A pajor a talajban a gyökereket és a földalatti növényi részeket rágja. A károsított növények gyengén fejlődnek, sárgulnak, satnyulnak. A burgonya gumójába is berághat, amely így elértéktelenedik, továbbá másodlagos fertőzéseknek nyitnak kaput. A palánták gyökereit is átrághatják, amelyek így hamar a halál martalékává válnak.
A kifejlett bogár a lombos fák levélzetét rágja szabálytalanul, súlyos esetben pedig akár tarrágást is előidézhet. Az utóbbi években a gradációjának nyomával sem lehet találkozni, pedig még 15-20 éve minden harmadik évben tömeges felszaporodásukkal lehetett találkozni. Hova tűnhettek?
Drótférgek
A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Igen fajgazdag rovarcsalád. A lárvák a talajban fejlődnek és a növények gyökereit, földalatti részeit és a csírázó magvakat rágják. Kártételét a hiányos kelés, megrágott gyökér, a föld feletti részek sárgulása és rendellenes fejlődése jelzi. A drótférgek sem válogatósak élelem szempontjából. A kertben a burgonya gumóján végzett berágásokkal a másodlagos kórokozók megtelepedését segíti elő, ezenkívül a paradicsomban, kukoricában okoz nagyobb problémát, de rendkívül széles a tápnövény köre.

 

2023. március 26., vasárnap

A "HANGYA" Kiadó 2022-ben szerkesztett "termékeiből"

 A tavalyi év igencsak gazdagnak igérkezett és a szerkesztőségi csapat munkája révén eredményesen be is végeztetett, amint az alább közreadott lapjaink és s a majdnem 30 HANGYA füzetet tartalmazó sosorzat is igazol!

Gratulálunk a szerkesztőinknek, munka-, és alkotótársainknak e gazdag terméssorozat megvalósításáért!
Külön köszönetünket fejezzük ki az alkotógárda koordinálójának László György a "Honvilág" főszerkerkesztőjének!















2023. március 16., csütörtök

Reuters: Félelmetes műanyag sziklákat találtak egy távoli brazil szigeten

https://infosmi.net/society/352774-reuters-na-otdalennom-brazilskom-ostrove-obnaruzheny-uzhasayuschie-plastikovye-kamni

A brazil vulkáni eredetű Trindade sziget geológiája évek óta vonzza a tudósokat, de a műanyag törmelékből álló kőzetek felfedezése ezen a távoli teknősmenedéken riadalmat kelt a kutatókban.
Az olvadt műanyag összefonódott a sziget szikláival, amely 1140 km-re található a legközelebbi brazil államtól, Espiritu Santotól. A kutatók úgy vélik, hogy egy "természetes" kőzet-műanyag agglomerátum felfedezése az emberi befolyás többszörös növekedését jelzi a Föld geológiai ciklusaiban.
"Annyira újnak és ijesztőnek tűnik egyszerre, mert a szennyezés elérte a geológiát" - mondta Fernanda Avelar Santos geológus (Paranai Szövetségi Egyetem).
A Santos csapata kémiai elemzéseket végzett a kőzetekben talált műanyag típusának meghatározására. A talált képződményeket "plasztiglomerátumoknak" nevezték, mivel összetételük olvadt műanyaggal forrasztott kődarabok keveréke.
„Azt találtuk, hogy ennek a műanyagnak a fő forrása a halászhálók, amelyek nagyon gyakori szemétfajta, amely a tengerből érkezik Trindade strandjaira” – mondta Santos. – A halászháló darabjait a tengeri áramlatok hordják, és felhalmozódnak a parton. Ahogy a homok hőmérséklete emelkedik, a műanyag meglágyul és beágyazódik a tengerparton található természetes üledékekbe.”
fenntartott sziget
A zöld teknősök (Chelonia mydas) minden évben ezrével érkeznek a vulkáni szigetre, hogy lerakják tojásaikat. Trindade szigete a világ egyik legfontosabb helye ezen teknősök védelme szempontjából. Trindade egyetlen embere a brazil haditengerészet tagjai, akik a sziget egyik szigeti bázisán állomásoznak, és többek között a fészkelő teknősök védelmét is ellátják.
„A tengerpart, ahol ezeket a „műanyag” kőzetpéldányokat találtuk, Brazíliában egy állandóan védett területen található, és közel van ahhoz, ahol a zöld teknősök általában lerakják tojásaikat” – mondta Santos
A felfedezés, mondja, kérdéseket vet fel az emberi örökséggel kapcsolatban a Föld bolygóval kapcsolatban.
"Sokat beszélünk az antropocénről és hasonló dolgokról" - tette hozzá Santos, utalva arra a geológiai korszakra, amelyben az emberi hatás a Föld geológiájára és ökoszisztémáira a legszembetűnőbb. „Tömeges szennyezés, állandó szemét a világ óceánjaiban és a tengerbe rendszeresen kidobott műanyag… mindez geológiai anyaggá válik, amelyet a Föld geológiájában „rögzítenek”.

2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

Makkay József  2023. március 12., 
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt. A Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet, a hagyományos mérai portákon mégis kevesen vállalják a szeszélyes fekete jószág tartását. Az apadó állatállomány a csökkenő európai uniós és román állami támogatással is magyarázható. Horváth Csaba állatorvossal, kalotaszegi falugazdásszal látogattunk el két bivalytartó gazdához. 
 
Mérában a bivalyokat tavasztól késő őszig a legelőn tartják 
Fotó: Makkay József 
Aki Kalotaszegen bivalyt szeretne látni, az jó eséllyel a Kolozsvárhoz közeli Mérában találkozik népesebb állománnyal. Talán Erdélyben is az egyetlen falu, ahol még mindig 163 bivalyt tartanak. 
Régen is Méra volt a legismertebb bivalytartó falu, de a legtöbb kalotaszegi településen is sok volt a fekete jószág, amit tejtermelés mellett igavonásra használtak. Napjainkban mindössze néhány kalotaszegi faluban – Türében, Vistában, Bogártelkén, Mákófalván és Kalotaszentkirályon – tart egy-egy gazda bivalyteheneket, az évtizedekkel korábbi nagy bivalycsordáknak nyoma veszett. A kézi fejéshez szokott állományokhoz nincs már gazda, sem kisegítő munkaerő. Az idős állattartó családok rendre lemondtak a bivalytartásról, és helyükbe nem léptek fiatalok. Pedig a kalotaszegi bivaly még mindig jó pénzt hoz a gazdájának. A kalotaszegi tej és tejtermékek hagyományos felvevő piacán, Kolozsváron a házi élelmiszereket ma is sokan keresik. Horváth Csaba állatorvos és kalotaszegi falugazdász a mérai szülői portán  

Fotó: Makkay József 

Minden házitermék vevőre talál Mérában Horváth Csaba állatorvossal, kalotaszegi falugazdásszal látogatunk el két bivalytartó gazdához. Útközben elmeséli, hogy olyan termelőről nem hallott, akinek vissza kellett volna hoznia a bivalytejet Kolozsvárról, mert nem tudta eladni. Legtöbben már nem a piacra járnak, hanem családokhoz, akiket az évek során megismertek. Heti egy-két alkalommal friss tejet, tejfölt, túrót, sajtot, de házi tojást és egyéb termékeket is visznek a megrendelőknek. Mérában azért éri meg bivalyt tartani, mert a klienskörnek a tej- és tejtermékek mellett egész évben tucatnyi más élelmiszert is eladnak. A levágott borjú húsa épp úgy vevőre talál, mint a télen feldolgozott disznó vagy tojás” – magyarázza kísérőm, akivel először Simon Károly portájára térünk be. A tágas telek a frissen elvégzett közművesítésen van túl, a szennyvízelvezető csövek lefektetése után hátramaradt a temérdek sár, de benézünk a zsúfolt istállókba, ahol kéttucatnyi bivalytehén pirostarka tehenekkel is megosztja életterét. A felmelegedő tavaszi időjárással az állatok türelmetlenül várják a legeltetési szezont, amikor késő őszig nyári táborban élnek, távol a falutól. Ekkora állatállományhoz segítség kell. Simonék szerencsés helyzetben vannak, mert embert találtak a traktorra, aki behordja az állatoknak a napi eleséget, kihordja a trágyát, tesz-vesz a ház körül, így a család a fejésre és a tejfeldolgozásra összpontosíthat. Simon Károly szerint a bivalytartás télen-nyáron állandó munkát jelent, sok-sok lemondással. Emiatt nem vállalják az állandó lekötöttséget a fiatalok. 
Hatházi György az istállója előtt egy nemrég született borjúval 
Fotó: Makkay József 

Csak az fejhet, akit a bivaly megszokott Még a Ceaușescu-rendszerben is a többszörösét tartották a mérai gazdák a mai bivalyállománynak. A nagy hanyatlás az 1989-es rendszerváltást követő évtizedekben indult el, mára 15–20 ember foglalkozik bivalyokkal. A többség a szülőktől, nagyszülőktől vette át és viszi tovább a mérai bivalytartás hagyományát. Van viszont egy-két család, aki ,,újoncként” kötelezte el magát az állattartás mellett. Hatházi György az utóbbiak közé tartozik: korábban cipészként dolgozott egy kolozsvári műhelyben, de a 2000-es évek elején eldöntötte, abbahagyja a napi ingázást. Többen is csodálkozva ingatták a fejüket, amikor megvásárolta az első bivalyokat, mert akkor váltott, amikor egyre többen menekültek az állattartás elől. Elkezdtem piacolni a tejjel, és lassan kiépült egy olyan vásárlói kör, akikhez heti rendszerességgel házhoz szállítjuk a tejtermékeket. Negyvenhét évesen vásároltam meg az első bivalytehenet, és ma már közel tíz fejőst tartunk” – mutatja az istállót. Az egyik bivalyborjút a tehén mellől kihozza a napfényre, hadd szokja az új környezetet. Hatházi György azért is pótolhatatlan ember a portáján, mert rajta kívül senki nem tudja megfejni az állatokat. A bivaly szeszélyes jószág: amelyik kezet megszokja, csak annak adja le a tejet. Miközben az állatok elé szénát dob, elmeséli, hogy a sérve miatt pár napig alig tudott mozogni, de két sétabottal is be kellett jönnie az istállóba, hogy megfejje a teheneket, annyira bőgtek a tejtől megfeszülő tőgyük miatt. A legeltetési szezonban, késő őszig, reggel és este a legelőn fej, a tejet autóval vagy lovas szekérrel hozza haza. Ünnepnapokon nem dolgozzák fel, de fejni akkor is kell. ,,Ezt a munkát csak az tudja vállalni, aki nagyon szereti az állatokat. Régen irtóztam a bivalyoktól, de ahogy megkedveltem őket, minden megváltozott. Más foglalatosságot már nem tudnék elképzelni, és örülök, hogy a család is elfogadta ezt” – mondja búcsúzóul Hatházi György.

 
Mérai istálló bivalytehenekkel 
Fotó: Makkay József 
A magyarországihoz képest jóval kevesebb a romániai támogatás Horváth Csaba állatorvos a napokban tért haza Magyarországról, ahol a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének vendégeként anyaországi gazdákkal találkozott. A mai Magyarországon nincs hagyománya a bivalytartásnak, de génmegőrzés céljából kiemelt támogatást kap a mintegy négyezer bivaly gazdája. Amikor azt látom, hogy a magyar gazda évente ezer euró támogatáshoz jut minden bivalytehénért, kapkodom a fejem, mert nálunk ez elérhetetlenül magas összeg. A fele a hagyományos állatfajoknak és fajtáknak járó magyar állami támogatás, de a budapesti Agrárminisztérium az Európai Uniótól érkező támogatásokat is kiegészíti, felkerekíti saját forrásból” – magyarázza a kalotaszegi szakember. Horváth egymás mellé teszi az ezer eurós magyarországi támogatást a kétszáz euró körüli romániai támogatással: a mezőgazdaság minden területén ez a különbség a romániai és a tőlünk nyugatabbra fekvő uniós országok agrártámogatása között. Vendéglátóm bosszantónak tartja a román mezőgazdasági támogatásokat övező kormánypropagandát, miközben az utóbbi öt évben csökkentették a legtöbb állatfaj után járó uniós pénzt. Pár évvel ezelőtt a törzskönyvezett húsmarhára és tejelő tehénre ötszáz euró körüli támogatás járt, miközben 2023-ra ennek az összegnek az egyharmada maradt. Az állandó átszervezéssel, átalakulással, új támogatási rendszer kialakításával a gazda járt pórul, mert minden alkalommal kevesebb pénzhez jut. Aki viszont a mérai gazdákhoz hasonlóan kitart a tejelő jószág mellett, az elsősorban a biztos felvevőpiac miatt teszi: egyre nagyobb a kereslet a jó minőségű házitejre. Jött már brassói tejfelvásárló is Mérába, hogy hoz hűtőtankot a bivalytejnek, de a gazdák nem mondtak le a kolozsvári piacolásról, mert az jobban megéri. 
 
A szeszélyes fekete jószág nem kedveli az idegeneket 
Fotó: Makkay József 
Mesterséges megtermékenyítés és gépi fejés Horváth Csaba szerint a megmaradt mérai bivalyállományt lassan sikerül feljavítani. A napi 5–8 liter tejet adó erdélyi bivalyt a 2000-es évek eleje óta Olaszországból importált bivalybikák ondójával termékenyítik meg mesterségesen. Az új nemzedékek tejhozama jelentősen megnőtt. Igaz, a bivaly mesterséges megtermékenyítése nehezebb, mint a tehéné, mert nem tűri az idegent, nehezen kezelhető, de ha a műveletet hozzáértő szakember végzi, akkor a bivalytehenek is vemhesek maradnak. Nem csak a mesterséges megtermékenyítés, hanem a gépi fejés bevezetése is elkerülhetetlen Kalotaszegen a bivalyállományokban, mert nincs már fejésre fogható ember. Mérában egyelőre egyetlen gazda feji fejőgéppel a bivalyokat. Neki is úgy sikerült, hogy a bivalyok mellett pirostarka tehenetek tart, és a fekete jószág megszokta a fejőgép zúgását. Először idegenkedtek tőle, de beleszoktak. A gazda tapasztalatát mások is kipróbálják: a gépi fejés elterjedése jóval könnyebbé tenné a sok kézimunkát igénylő állattartást. A bivalytartás kalotaszegi történetét bemutató mérai bivalymúzeumba így idővel egy fejőgép is bekerülhet, hogy a látogató időrendi sorrendbe láthassa a bivalytartás fejlődésének alakulását. 
Több istállóban vegyesen tartják a pirostarka teheneket a bivalyokkal 
Fotó: Makkay József

2023. március 5., vasárnap

Ártéri japánkeserűfű. Egy invazív faj, ami gyönyörű, de igazi átok, és sosem szabadulsz tőle! A világ legszívósabb növénye, tönkreteszi a tulajdonosa életét

2023. február 26. / Dívány
Ártéri japánkeserűfű
kerti gyomlálás gyakorlatában fontos szempont, hogy minden gyomnövénynek megvannak a maga sajátosságai, és míg néhányukat elég csak kicsippenteni a földből, másokat szinte lehetetlen megsemmisíteni, folyamatosan kihajtanak, vagy magról vagy gyökérzetről - figyelmeztet a BBC cikke nyomán a divany.hu.
Az ártéri japánkeserűfű olyan tökéletességgel elsajátította a túlélési technikákat, hogy még a tudósok segítségével sem tudják kiirtani.
A mindent túlélő invazív faj a túlságosan óvatlan és fiatal tudomány és az ártatlanság kora utolsó előtti évtizedében, konkrétan 1884-ben érkezett meg Európába, John Wood botanikus Távol-Keleti gyűjtőmunkájának köszönhetően. A jó Wood azt gondolhatta, hogy mutatós lenne az európai kertekben, ez a piros hajtásokat hozó, gyönyörű, szív alakra emlékeztető lombozattal megáldott karcsú szárú, újfajta növény. Fontos előnyének látta azt, hogy a növény nem csupán szívós és az utazást is szépen elviselő fajta, de ha egyszer elültetik, gyönyörűen kinő, és néhány éven belül szépen fel is bokrosodik. A terjeszkedés mértékébe, következményeibe akkoriban senki nem gondolt bele komolyabban - és ha megtette volna, sem lett volna az több, mint gondolatkísérlet - a gyarmatokról dőltek Európába a sosem látott növény és állatfajok ezrei.

A kerti gyomlálás gyakorlatában fontos szempont, hogy minden gyomnövénynek megvannak a maga sajátosságai. Kép: Wikimedia
A brit tudós Wood nem mondta, meglehet maga sem tudta, hogy az ártéri japánkeserűfűből ha csak egyetlen tő a talajba kerül, azt onnan idővel egyre nehezebb lesz kiirtani. A növény ma is kemény próbatétel elé állítja a brit tudósokat és a képzett botanikusokat is, mivel mára már teljesen beborítja a vasútvonalakat, mocsarasodást okoz a csatornákban, indái behatoltak a nemzeti parkokba is, és elnyomják a környező növényzetet.
Ha nem harcolnának folyamatosan ellene, ma Nagy-Britannia számos területének képét már egyszerűen csak erről a növényről ismernénk, mindent benépesítene a japánkeserűfű.
A növény ma is kemény próbatétel elé állítja a brit tudósokat és a képzett botanikusokat is. Kép: Wikimedia
Hasznos vagy kártékony?
Vastag, bambuszhoz hasonló szárai kedvező körülmények között, naponta akár tíz centimétert is képesek növekedni, három méteres csúcsmagassággal létrehozva egy sűrű bozótot. Az invazív faj - mint sajnos nagyjából bármelyik invazív állat vagy növényfaj, ha elszaporodik - óriási károkat okoz, elveszi az élőhelyet és a táplálékot is az őshonos más növények elől. Még az angliai vadon állatai sem kezdtek bele a szokatlan japán növény fogyasztásába, bár egyes fajok azért legelésznek belőle.
Az emberek, köztük a brit botanikusok kezdetben nagyon lelkesen ültették ahová csak megtehették, felhasználták a homokdűnék stabilizálására, a gazdák a szarvasmarhák etetésére, védte a talajt a szél ellen, sőt még gyufa is készült belőle.
Ázsiában a hagyományos gyógyászatban használják vírusellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt, a zsengébb, fiatal hajtásokat pedig zöldségként fogyasztják, ugyanakkor Európában invazív fajtának számít, épp úgy, mint Magyarország területén az akác.
Az invazív faj - mint sajnos általában az invazív fajok szokták bárhol másutt is - óriási károkat okoz. Kép: Wikimedia
Mentesítési kísérletek
A növényt csak úgy lehet elpusztítani, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják a növény alól, és erőteljesen sterilizálják élettani szempontból. Ha ebbe a folyamatba hiba kerül, a japánkeserűfű hamarosan újra előbukkan a talajból és lehet újra belekezdeni a műveletbe
Arra is volt már példa, hogy a mentesítési munkálatokat követően húsz év múlva jelent meg újra a növény, mivel képes egy mikroszkópikusnak is mondható, 0,3 grammos gyökér darabkából újra életre kelni, dacára az ellene bevetett erős gyomirtóknak, melyekkel kezelték a földet.
A világ ráadásul a gyengébb talajfertőtlenítők és gyomirtók felé halad, nem pedig az erősebbek felé, így nem is csoda, ha az Egyesült Királyságban egyetlen növény foszlány is képes akár 5-15 százalékkal visszavetni egy adott kerttel rendelkező ingatlan értékét.
Olyannyira nagy gondot jelent ez, hogy sok bank nem is hajlandó meghitelezni a növénnyel fertőzött kerttel rendelkező ingatlanokat!
A növényt csak úgy lehet elpusztítani, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják a növény alól, és erőteljesen sterilizálják élettani szempontból. Kép: Wikimedia
A növényt gyakorlatilag lehetetlen kiirtani, sőt, maga a föld, amelyen nő, értéktelenné válik. Az ártéri japánkeserűfűnek sok más fajhoz hasonlóan nem nem is lett volna szabad bekerülnie Európába. Az 1492 és 2019 közötti időszak botanikai elemzése azt mutatta meg, hogy a kertészek a nem őshonos fajok 94 százalékát szándékosan hurcolták és ültették be a saját kertjeikbe, főképp egzotikus tulajdonságaik miatt. Különösen nagy előnyben részesítették az olyan fajokat, melyek könnyen termeszthetők más éghajlatokon, és nem túl igényesek.
Ez cikkünkben tárgyalt növény például az egyik első olyan élőlény, ami egy vulkánkitörés után megtelepszik az alig kihűlt alapkőzetben, és gyakran túléli a következő kitörést is, még olyankor is, ha már majdnem az egész föld feletti rész elégett.
Ennek azért meg kellett volna szólaltatnia néhány vészcsengőt a néhai John Wood botanikus elméjében.
Az ivartalan szaporodásnak köszönhetően a jelenleg Európában élő egyedek valójában egyetlen ősi egylaki, női ivarú növény klónjainak tekinthetőek. Néha ugyanakkor kereszteződnek közeli rokon fajokkal, és még önmagánál is veszélyesebb és invazívabb fajokat hoz létre (F. x bohemica).
(Forrás: Dívány)

Mi is az az úszó kagylótutaj?

Az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) a kontyvirágfélék családjába tartozó dél-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világ meleg égövein terjed inváziós fajként. Az úszó kagylótutaj a vízfelszínen lebegő évelő vízinövény, húsos levelei 5–20 cm átmérőjű tőlevélrózsát alkotnak, ennek aljáról ered barna, sűrűn bojtos, 10–20 centiméteres gyökérzete. 5–9 centiméter széles és 7–12 centiméter hosszú levelei fordított tojás alakúak, párhuzamos erezetűek, tövüknél keskenyednek. A termése kezdetben zöldes, később barna bogyó.


Magyarországon először Egerben a strandfürdő meleg vizes medencéjében és annak kifolyójában észlelték 1966-ban, oda valószínűleg akvaristáktól került.
Azóta a Hévízi-tó lefolyójában véglegesen megtelepedettnek látszik és onnan időnként (akár tömegesen, mint 1988-89-ben) továbbterjed a Keszthelyi-öbölbe vagy a Kis-Balatonba. Másutt meleg vízű tavakban, botanikus kertekben, díszmedencékben várható felbukkanása. Ezek lefolyóiból eljuthat sekély folyókba, holtágakba, ahol meleg nyarakon tömegesen felszaporodhat.
(Forrás: Index)