Evolution Letters: A hangyák és a növények segítették egymást elterjedni a bolygón

 https://involta.media/post/evolution-letters-muravi-i-rasteniya-pomogli-drug-drugu-rasprostranitsya-po-vsey-planete

Az evolúció segített a hangyáknak alkalmazkodni ahhoz, hogy kövessék az életükhöz fontos virágzó növényeket.

A növény- és állatvilág ezen képviselőinek megjelenése szinte egyidejűleg, körülbelül 140 millió évvel ezelőtt történt. Fokozatosan elterjedtek az egész bolygón, és a populációk száma fajok ezrei és egyedek billiói voltak. Az amerikai tudósok úgy döntöttek, hogy kapcsolatot teremtenek egymással.

60 millió évvel ezelőtt a hangyák túlnyomórészt erdőtalajban éltek. Amikor a szén-dioxid üvegházhatása megnövelte a páratartalmat és létrehozta a trópusokat, egyes fajok fákon kezdtek élni. Aztán néhány virágos növény alkalmazkodott a száraz éghajlathoz, és néhány rovar követte őket.

Az Evolution Letters folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a száraz területeken a növények kifejezetten a hangyák számára kezdtek táplálékot termelni, beleértve az elaioszómákat, a magvak húsos függelékeit. A rovarok kivonásukkal hozzájárulnak a magvak terjedéséhez.

Korábban az Involta média arról számolt be, hogy stresszhelyzetben a növények olyan ultrahangfrekvenciával képesek „üvölteni” , amely az ember számára nem hallható.

Ismerjük meg közelebbről a talajlakó kártevőket!

https://www.agrarunio.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9547:ismejuk-meg-kozelebbrol-a-talajlako-kartevoket&catid=86:kiskert-karkep&acm=14228_996

KISKERT KÁRKÉP - 2023.03.26

A talajlakó kártevők csoportjának tagjai sok fejfájást okozhatnak nekünk. Ennek egyik oka az, hogy rejtett életmódot folytatnak, így sokszor már csak a kártételük következményét észleljük. A másik ok pedig az, hogy cseppet sem válogatósak, tehát ami az életük során eléjük kerül, azt lelkiismeretfurdalás nélkül elpusztítják.

Pajor

A pajorok a cserebogarak lárvái, amelyek a talajban fejlődnek. A legismertebb képviselője Magyarországon a májusi cserebogár, ami három évig fejlődik a talajban, melyből az utolsó évet kifejlett alakban tölti. Ahogy a neve is utal rá, május környékén bújik elő a talajból. Zajos röptével és a - bogár létére - hatalmas testével igencsak magához vonzza a tekintetünket és a madarakét. Nem túl szerencsés a megjelenése a mi szemszögünkből, mivel az undi, kövér lárva és a kifejlett bogár is jókat szokott lakmározni a növényekből.

A pajor a talajban a gyökereket és a földalatti növényi részeket rágja. A károsított növények gyengén fejlődnek, sárgulnak, satnyulnak. A burgonya gumójába is berághat, amely így elértéktelenedik, továbbá másodlagos fertőzéseknek nyitnak kaput. A palánták gyökereit is átrághatják, amelyek így hamar a halál martalékává válnak.

A kifejlett bogár a lombos fák levélzetét rágja szabálytalanul, súlyos esetben pedig akár tarrágást is előidézhet. Az utóbbi években a gradációjának nyomával sem lehet találkozni, pedig még 15-20 éve minden harmadik évben tömeges felszaporodásukkal lehetett találkozni. Hova tűnhettek?

Drótférgek

A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Igen fajgazdag rovarcsalád. A lárvák a talajban fejlődnek és a növények gyökereit, földalatti részeit és a csírázó magvakat rágják. Kártételét a hiányos kelés, megrágott gyökér, a föld feletti részek sárgulása és rendellenes fejlődése jelzi. A drótférgek sem válogatósak élelem szempontjából. A kertben a burgonya gumóján végzett berágásokkal a másodlagos kórokozók megtelepedését segíti elő, ezenkívül a paradicsomban, kukoricában okoz nagyobb problémát, de rendkívül széles a tápnövény köre.

 

A "HANGYA" Kiadó 2022-ben szerkesztett "termékeiből"

 A tavalyi év igencsak gazdagnak igérkezett és a szerkesztőségi csapat munkája révén eredményesen be is végeztetett, amint az alább közreadott lapjaink és s a majdnem 30 HANGYA füzetet tartalmazó sosorzat is igazol!

Gratulálunk a szerkesztőinknek, munka-, és alkotótársainknak e gazdag terméssorozat megvalósításáért!

Külön köszönetünket fejezzük ki az alkotógárda koordinálójának László György a "Honvilág" főszerkerkesztőjének!

Reuters: Félelmetes műanyag sziklákat találtak egy távoli brazil szigeten

https://infosmi.net/society/352774-reuters-na-otdalennom-brazilskom-ostrove-obnaruzheny-uzhasayuschie-plastikovye-kamni

A brazil vulkáni eredetű Trindade sziget geológiája évek óta vonzza a tudósokat, de a műanyag törmelékből álló kőzetek felfedezése ezen a távoli teknősmenedéken riadalmat kelt a kutatókban.

Az olvadt műanyag összefonódott a sziget szikláival, amely 1140 km-re található a legközelebbi brazil államtól, Espiritu Santotól. A kutatók úgy vélik, hogy egy "természetes" kőzet-műanyag agglomerátum felfedezése az emberi befolyás többszörös növekedését jelzi a Föld geológiai ciklusaiban.

"Annyira újnak és ijesztőnek tűnik egyszerre, mert a szennyezés elérte a geológiát" - mondta Fernanda Avelar Santos geológus (Paranai Szövetségi Egyetem).

A Santos csapata kémiai elemzéseket végzett a kőzetekben talált műanyag típusának meghatározására. A talált képződményeket "plasztiglomerátumoknak" nevezték, mivel összetételük olvadt műanyaggal forrasztott kődarabok keveréke.

„Azt találtuk, hogy ennek a műanyagnak a fő forrása a halászhálók, amelyek nagyon gyakori szemétfajta, amely a tengerből érkezik Trindade strandjaira” – mondta Santos. – A halászháló darabjait a tengeri áramlatok hordják, és felhalmozódnak a parton. Ahogy a homok hőmérséklete emelkedik, a műanyag meglágyul és beágyazódik a tengerparton található természetes üledékekbe.”

fenntartott sziget

A zöld teknősök (Chelonia mydas) minden évben ezrével érkeznek a vulkáni szigetre, hogy lerakják tojásaikat. Trindade szigete a világ egyik legfontosabb helye ezen teknősök védelme szempontjából. Trindade egyetlen embere a brazil haditengerészet tagjai, akik a sziget egyik szigeti bázisán állomásoznak, és többek között a fészkelő teknősök védelmét is ellátják.

„A tengerpart, ahol ezeket a „műanyag” kőzetpéldányokat találtuk, Brazíliában egy állandóan védett területen található, és közel van ahhoz, ahol a zöld teknősök általában lerakják tojásaikat” – mondta Santos

A felfedezés, mondja, kérdéseket vet fel az emberi örökséggel kapcsolatban a Föld bolygóval kapcsolatban.

"Sokat beszélünk az antropocénről és hasonló dolgokról" - tette hozzá Santos, utalva arra a geológiai korszakra, amelyben az emberi hatás a Föld geológiájára és ökoszisztémáira a legszembetűnőbb. „Tömeges szennyezés, állandó szemét a világ óceánjaiban és a tengerbe rendszeresen kidobott műanyag… mindez geológiai anyaggá válik, amelyet a Föld geológiájában „rögzítenek”.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

https://kronikaonline.ro/agrarvilag/meraban-kitartanak-a-szeszelyesr-bivalyok-mellett#

Makkay József  2023. március 12., 

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt. A Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet, a hagyományos mérai portákon mégis kevesen vállalják a szeszélyes fekete jószág tartását. Az apadó állatállomány a csökkenő európai uniós és román állami támogatással is magyarázható. Horváth Csaba állatorvossal, kalotaszegi falugazdásszal látogattunk el két bivalytartó gazdához. 

 

Mérában a bivalyokat tavasztól késő őszig a legelőn tartják 

Fotó: Makkay József 

Aki Kalotaszegen bivalyt szeretne látni, az jó eséllyel a Kolozsvárhoz közeli Mérában találkozik népesebb állománnyal. Talán Erdélyben is az egyetlen falu, ahol még mindig 163 bivalyt tartanak. 

Régen is Méra volt a legismertebb bivalytartó falu, de a legtöbb kalotaszegi településen is sok volt a fekete jószág, amit tejtermelés mellett igavonásra használtak. Napjainkban mindössze néhány kalotaszegi faluban – Türében, Vistában, Bogártelkén, Mákófalván és Kalotaszentkirályon – tart egy-egy gazda bivalyteheneket, az évtizedekkel korábbi nagy bivalycsordáknak nyoma veszett. A kézi fejéshez szokott állományokhoz nincs már gazda, sem kisegítő munkaerő. Az idős állattartó családok rendre lemondtak a bivalytartásról, és helyükbe nem léptek fiatalok. Pedig a kalotaszegi bivaly még mindig jó pénzt hoz a gazdájának. A kalotaszegi tej és tejtermékek hagyományos felvevő piacán, Kolozsváron a házi élelmiszereket ma is sokan keresik. Horváth Csaba állatorvos és kalotaszegi falugazdász a mérai szülői portán  

Fotó: Makkay József 

Minden házitermék vevőre talál Mérában Horváth Csaba állatorvossal, kalotaszegi falugazdásszal látogatunk el két bivalytartó gazdához. Útközben elmeséli, hogy olyan termelőről nem hallott, akinek vissza kellett volna hoznia a bivalytejet Kolozsvárról, mert nem tudta eladni. Legtöbben már nem a piacra járnak, hanem családokhoz, akiket az évek során megismertek. Heti egy-két alkalommal friss tejet, tejfölt, túrót, sajtot, de házi tojást és egyéb termékeket is visznek a megrendelőknek. Mérában azért éri meg bivalyt tartani, mert a klienskörnek a tej- és tejtermékek mellett egész évben tucatnyi más élelmiszert is eladnak. A levágott borjú húsa épp úgy vevőre talál, mint a télen feldolgozott disznó vagy tojás” – magyarázza kísérőm, akivel először Simon Károly portájára térünk be. A tágas telek a frissen elvégzett közművesítésen van túl, a szennyvízelvezető csövek lefektetése után hátramaradt a temérdek sár, de benézünk a zsúfolt istállókba, ahol kéttucatnyi bivalytehén pirostarka tehenekkel is megosztja életterét. A felmelegedő tavaszi időjárással az állatok türelmetlenül várják a legeltetési szezont, amikor késő őszig nyári táborban élnek, távol a falutól. Ekkora állatállományhoz segítség kell. Simonék szerencsés helyzetben vannak, mert embert találtak a traktorra, aki behordja az állatoknak a napi eleséget, kihordja a trágyát, tesz-vesz a ház körül, így a család a fejésre és a tejfeldolgozásra összpontosíthat. Simon Károly szerint a bivalytartás télen-nyáron állandó munkát jelent, sok-sok lemondással. Emiatt nem vállalják az állandó lekötöttséget a fiatalok. 

Hatházi György az istállója előtt egy nemrég született borjúval 

Fotó: Makkay József 

Csak az fejhet, akit a bivaly megszokott Még a Ceaușescu-rendszerben is a többszörösét tartották a mérai gazdák a mai bivalyállománynak. A nagy hanyatlás az 1989-es rendszerváltást követő évtizedekben indult el, mára 15–20 ember foglalkozik bivalyokkal. A többség a szülőktől, nagyszülőktől vette át és viszi tovább a mérai bivalytartás hagyományát. Van viszont egy-két család, aki ,,újoncként” kötelezte el magát az állattartás mellett. Hatházi György az utóbbiak közé tartozik: korábban cipészként dolgozott egy kolozsvári műhelyben, de a 2000-es évek elején eldöntötte, abbahagyja a napi ingázást. Többen is csodálkozva ingatták a fejüket, amikor megvásárolta az első bivalyokat, mert akkor váltott, amikor egyre többen menekültek az állattartás elől. Elkezdtem piacolni a tejjel, és lassan kiépült egy olyan vásárlói kör, akikhez heti rendszerességgel házhoz szállítjuk a tejtermékeket. Negyvenhét évesen vásároltam meg az első bivalytehenet, és ma már közel tíz fejőst tartunk” – mutatja az istállót. Az egyik bivalyborjút a tehén mellől kihozza a napfényre, hadd szokja az új környezetet. Hatházi György azért is pótolhatatlan ember a portáján, mert rajta kívül senki nem tudja megfejni az állatokat. A bivaly szeszélyes jószág: amelyik kezet megszokja, csak annak adja le a tejet. Miközben az állatok elé szénát dob, elmeséli, hogy a sérve miatt pár napig alig tudott mozogni, de két sétabottal is be kellett jönnie az istállóba, hogy megfejje a teheneket, annyira bőgtek a tejtől megfeszülő tőgyük miatt. A legeltetési szezonban, késő őszig, reggel és este a legelőn fej, a tejet autóval vagy lovas szekérrel hozza haza. Ünnepnapokon nem dolgozzák fel, de fejni akkor is kell. ,,Ezt a munkát csak az tudja vállalni, aki nagyon szereti az állatokat. Régen irtóztam a bivalyoktól, de ahogy megkedveltem őket, minden megváltozott. Más foglalatosságot már nem tudnék elképzelni, és örülök, hogy a család is elfogadta ezt” – mondja búcsúzóul Hatházi György.

 

Mérai istálló bivalytehenekkel 

Fotó: Makkay József 

A magyarországihoz képest jóval kevesebb a romániai támogatás Horváth Csaba állatorvos a napokban tért haza Magyarországról, ahol a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének vendégeként anyaországi gazdákkal találkozott. A mai Magyarországon nincs hagyománya a bivalytartásnak, de génmegőrzés céljából kiemelt támogatást kap a mintegy négyezer bivaly gazdája. Amikor azt látom, hogy a magyar gazda évente ezer euró támogatáshoz jut minden bivalytehénért, kapkodom a fejem, mert nálunk ez elérhetetlenül magas összeg. A fele a hagyományos állatfajoknak és fajtáknak járó magyar állami támogatás, de a budapesti Agrárminisztérium az Európai Uniótól érkező támogatásokat is kiegészíti, felkerekíti saját forrásból” – magyarázza a kalotaszegi szakember. Horváth egymás mellé teszi az ezer eurós magyarországi támogatást a kétszáz euró körüli romániai támogatással: a mezőgazdaság minden területén ez a különbség a romániai és a tőlünk nyugatabbra fekvő uniós országok agrártámogatása között. Vendéglátóm bosszantónak tartja a román mezőgazdasági támogatásokat övező kormánypropagandát, miközben az utóbbi öt évben csökkentették a legtöbb állatfaj után járó uniós pénzt. Pár évvel ezelőtt a törzskönyvezett húsmarhára és tejelő tehénre ötszáz euró körüli támogatás járt, miközben 2023-ra ennek az összegnek az egyharmada maradt. Az állandó átszervezéssel, átalakulással, új támogatási rendszer kialakításával a gazda járt pórul, mert minden alkalommal kevesebb pénzhez jut. Aki viszont a mérai gazdákhoz hasonlóan kitart a tejelő jószág mellett, az elsősorban a biztos felvevőpiac miatt teszi: egyre nagyobb a kereslet a jó minőségű házitejre. Jött már brassói tejfelvásárló is Mérába, hogy hoz hűtőtankot a bivalytejnek, de a gazdák nem mondtak le a kolozsvári piacolásról, mert az jobban megéri. 

 

A szeszélyes fekete jószág nem kedveli az idegeneket 

Fotó: Makkay József 

Mesterséges megtermékenyítés és gépi fejés Horváth Csaba szerint a megmaradt mérai bivalyállományt lassan sikerül feljavítani. A napi 5–8 liter tejet adó erdélyi bivalyt a 2000-es évek eleje óta Olaszországból importált bivalybikák ondójával termékenyítik meg mesterségesen. Az új nemzedékek tejhozama jelentősen megnőtt. Igaz, a bivaly mesterséges megtermékenyítése nehezebb, mint a tehéné, mert nem tűri az idegent, nehezen kezelhető, de ha a műveletet hozzáértő szakember végzi, akkor a bivalytehenek is vemhesek maradnak. Nem csak a mesterséges megtermékenyítés, hanem a gépi fejés bevezetése is elkerülhetetlen Kalotaszegen a bivalyállományokban, mert nincs már fejésre fogható ember. Mérában egyelőre egyetlen gazda feji fejőgéppel a bivalyokat. Neki is úgy sikerült, hogy a bivalyok mellett pirostarka tehenetek tart, és a fekete jószág megszokta a fejőgép zúgását. Először idegenkedtek tőle, de beleszoktak. A gazda tapasztalatát mások is kipróbálják: a gépi fejés elterjedése jóval könnyebbé tenné a sok kézimunkát igénylő állattartást. A bivalytartás kalotaszegi történetét bemutató mérai bivalymúzeumba így idővel egy fejőgép is bekerülhet, hogy a látogató időrendi sorrendbe láthassa a bivalytartás fejlődésének alakulását. 

Több istállóban vegyesen tartják a pirostarka teheneket a bivalyokkal 

Fotó: Makkay József

Ártéri japánkeserűfű. Egy invazív faj, ami gyönyörű, de igazi átok, és sosem szabadulsz tőle! A világ legszívósabb növénye, tönkreteszi a tulajdonosa életét

https://www.agroinform.hu/hazikert/szegenysegbe-taszit-a-vilag-legszivosabb-novenye-62607-001

2023. február 26. / Dívány

Ártéri japánkeserűfű

A kerti gyomlálás gyakorlatában fontos szempont, hogy minden gyomnövénynek megvannak a maga sajátosságai, és míg néhányukat elég csak kicsippenteni a földből, másokat szinte lehetetlen megsemmisíteni, folyamatosan kihajtanak, vagy magról vagy gyökérzetről - figyelmeztet a BBC cikke nyomán a divany.hu.

Az ártéri japánkeserűfű olyan tökéletességgel elsajátította a túlélési technikákat, hogy még a tudósok segítségével sem tudják kiirtani.

A mindent túlélő invazív faj a túlságosan óvatlan és fiatal tudomány és az ártatlanság kora utolsó előtti évtizedében, konkrétan 1884-ben érkezett meg Európába, John Wood botanikus Távol-Keleti gyűjtőmunkájának köszönhetően. A jó Wood azt gondolhatta, hogy mutatós lenne az európai kertekben, ez a piros hajtásokat hozó, gyönyörű, szív alakra emlékeztető lombozattal megáldott karcsú szárú, újfajta növény. Fontos előnyének látta azt, hogy a növény nem csupán szívós és az utazást is szépen elviselő fajta, de ha egyszer elültetik, gyönyörűen kinő, és néhány éven belül szépen fel is bokrosodik. A terjeszkedés mértékébe, következményeibe akkoriban senki nem gondolt bele komolyabban - és ha megtette volna, sem lett volna az több, mint gondolatkísérlet - a gyarmatokról dőltek Európába a sosem látott növény és állatfajok ezrei.

A kerti gyomlálás gyakorlatában fontos szempont, hogy minden gyomnövénynek megvannak a maga sajátosságai. Kép: Wikimedia

A brit tudós Wood nem mondta, meglehet maga sem tudta, hogy az ártéri japánkeserűfűből ha csak egyetlen tő a talajba kerül, azt onnan idővel egyre nehezebb lesz kiirtani. A növény ma is kemény próbatétel elé állítja a brit tudósokat és a képzett botanikusokat is, mivel mára már teljesen beborítja a vasútvonalakat, mocsarasodást okoz a csatornákban, indái behatoltak a nemzeti parkokba is, és elnyomják a környező növényzetet.

Ha nem harcolnának folyamatosan ellene, ma Nagy-Britannia számos területének képét már egyszerűen csak erről a növényről ismernénk, mindent benépesítene a japánkeserűfű.

A növény ma is kemény próbatétel elé állítja a brit tudósokat és a képzett botanikusokat is. Kép: Wikimedia

Hasznos vagy kártékony?

Vastag, bambuszhoz hasonló szárai kedvező körülmények között, naponta akár tíz centimétert is képesek növekedni, három méteres csúcsmagassággal létrehozva egy sűrű bozótot. Az invazív faj - mint sajnos nagyjából bármelyik invazív állat vagy növényfaj, ha elszaporodik - óriási károkat okoz, elveszi az élőhelyet és a táplálékot is az őshonos más növények elől. Még az angliai vadon állatai sem kezdtek bele a szokatlan japán növény fogyasztásába, bár egyes fajok azért legelésznek belőle.

Az emberek, köztük a brit botanikusok kezdetben nagyon lelkesen ültették ahová csak megtehették, felhasználták a homokdűnék stabilizálására, a gazdák a szarvasmarhák etetésére, védte a talajt a szél ellen, sőt még gyufa is készült belőle.

Ázsiában a hagyományos gyógyászatban használják vírusellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt, a zsengébb, fiatal hajtásokat pedig zöldségként fogyasztják, ugyanakkor Európában invazív fajtának számít, épp úgy, mint Magyarország területén az akác.

Az invazív faj - mint sajnos általában az invazív fajok szokták bárhol másutt is - óriási károkat okoz. Kép: Wikimedia

Mentesítési kísérletek

A növényt csak úgy lehet elpusztítani, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják a növény alól, és erőteljesen sterilizálják élettani szempontból. Ha ebbe a folyamatba hiba kerül, a japánkeserűfű hamarosan újra előbukkan a talajból és lehet újra belekezdeni a műveletbe

Arra is volt már példa, hogy a mentesítési munkálatokat követően húsz év múlva jelent meg újra a növény, mivel képes egy mikroszkópikusnak is mondható, 0,3 grammos gyökér darabkából újra életre kelni, dacára az ellene bevetett erős gyomirtóknak, melyekkel kezelték a földet.

A világ ráadásul a gyengébb talajfertőtlenítők és gyomirtók felé halad, nem pedig az erősebbek felé, így nem is csoda, ha az Egyesült Királyságban egyetlen növény foszlány is képes akár 5-15 százalékkal visszavetni egy adott kerttel rendelkező ingatlan értékét.

Olyannyira nagy gondot jelent ez, hogy sok bank nem is hajlandó meghitelezni a növénnyel fertőzött kerttel rendelkező ingatlanokat!

A növényt csak úgy lehet elpusztítani, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják a növény alól, és erőteljesen sterilizálják élettani szempontból. Kép: Wikimedia

A növényt gyakorlatilag lehetetlen kiirtani, sőt, maga a föld, amelyen nő, értéktelenné válik. Az ártéri japánkeserűfűnek sok más fajhoz hasonlóan nem nem is lett volna szabad bekerülnie Európába. Az 1492 és 2019 közötti időszak botanikai elemzése azt mutatta meg, hogy a kertészek a nem őshonos fajok 94 százalékát szándékosan hurcolták és ültették be a saját kertjeikbe, főképp egzotikus tulajdonságaik miatt. Különösen nagy előnyben részesítették az olyan fajokat, melyek könnyen termeszthetők más éghajlatokon, és nem túl igényesek.

Ez cikkünkben tárgyalt növény például az egyik első olyan élőlény, ami egy vulkánkitörés után megtelepszik az alig kihűlt alapkőzetben, és gyakran túléli a következő kitörést is, még olyankor is, ha már majdnem az egész föld feletti rész elégett.

Ennek azért meg kellett volna szólaltatnia néhány vészcsengőt a néhai John Wood botanikus elméjében.

Az ivartalan szaporodásnak köszönhetően a jelenleg Európában élő egyedek valójában egyetlen ősi egylaki, női ivarú növény klónjainak tekinthetőek. Néha ugyanakkor kereszteződnek közeli rokon fajokkal, és még önmagánál is veszélyesebb és invazívabb fajokat hoz létre (F. x bohemica).

(Forrás: Dívány)

Mi is az az úszó kagylótutaj?

https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/ismet-veszelyes-faj-szaporodott-el-a-kis-balatonban-62706-001

Az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) a kontyvirágfélék családjába tartozó dél-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világ meleg égövein terjed inváziós fajként. Az úszó kagylótutaj a vízfelszínen lebegő évelő vízinövény, húsos levelei 5–20 cm átmérőjű tőlevélrózsát alkotnak, ennek aljáról ered barna, sűrűn bojtos, 10–20 centiméteres gyökérzete. 5–9 centiméter széles és 7–12 centiméter hosszú levelei fordított tojás alakúak, párhuzamos erezetűek, tövüknél keskenyednek. A termése kezdetben zöldes, később barna bogyó.

Magyarországon először Egerben a strandfürdő meleg vizes medencéjében és annak kifolyójában észlelték 1966-ban, oda valószínűleg akvaristáktól került.

Azóta a Hévízi-tó lefolyójában véglegesen megtelepedettnek látszik és onnan időnként (akár tömegesen, mint 1988-89-ben) továbbterjed a Keszthelyi-öbölbe vagy a Kis-Balatonba. Másutt meleg vízű tavakban, botanikus kertekben, díszmedencékben várható felbukkanása. Ezek lefolyóiból eljuthat sekély folyókba, holtágakba, ahol meleg nyarakon tömegesen felszaporodhat.

(Forrás: Index)

Versben a hazaszeretet – online szavalóversenyt hirdet a "Fiatalok a Nemzetért Alapítvány"

 

A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány sokszínű tevékenysége keretében az egész Kárpát-medencére és a diaszpórában élő magyarságra kiterjedő szavalóversenyt hirdet a hazaszeretet témakörében, amely a virtuális térben valósul meg. Arra biztatunk minden általános iskolás és középiskolás fiatalt, hogy válasszon ki olyan költeményt, amelynek középpontjában a szülőföldünk, a nemzetünk szeretete, a magyarságunk büszkeségre okot adó személyei, eseményei állnak, egyszóval olyan verset, amely a hazaszeretetet erősíti olvasójában és annak elszavalásával nevezzen versenyünkre.

Az Egyesült Államokat a "szupermalacok" inváziója fenyegeti

 https://expertru.mirtesen.ru/blog/43987037117/SSHA-stolknulis-s-ugrozoy-nashestviya-supersviney-?utm_referrer=mirtesen.ru&utm_source=mirtesen&utm_medium=partner&utm_campaign=96623&utm_content=13021229&utm_term=42910

2023 február 26.,

A Guardian brit kiadása szerint az Egyesült Államokat a hibrid "szupermalacok" inváziója fenyegeti. Adam Gabbat cikkíró szerint az "óriás, hihetetlenül intelligens és megfoghatatlan állatok", amelyeket kanadai gazdák tenyésztettek házidisznók vaddisznókkal való keresztezésével, hamarosan az Egyesült Államok északi részébe vonulhatnak, "alagúttal a hóban".

„A szuperdisznókat gazdálkodók hozták létre az 1980-as években, amikor vaddisznókat és házi sertéseket kereszteztek. Az eredmény egy nagyobb sertés lett, amely több húst termelt, és a kanadai vadászterületeken könnyebben lőhettek az emberek. Ezek a sertések megszöktek a fogságból, és gyorsan elterjedtek Kanadában. Egy sertés súlya meghaladja a 300 kg-ot (661 fontot), ami lehetővé tette számára, hogy túlélje az ország nyugati részét, ahol télen a -50 fokot is eléri a fagy” – írja a kiadvány.

Ryan Brook, a kanadai Saskatchewan Egyetem vaddisznó-specialistája megjegyezte, hogy a vaddisznók a legveszélyesebb nagyemlősök a bolygón, mivel "hihetetlenül okosak és nagyon megfoghatatlanok". A vadonban nem fagytak meg, ahogy azt jósolták, hanem gyorsan alkalmazkodtak és már 1 millió négyzetméteres területen elterjedtek. km, főleg Albertában, Manitobában és Saskatchewanban. Brook szerint a sertések túlélik a szélsőséges időjárási viszonyokat úgy, hogy akár két méter mélyen is alagutat húznak a hó alatt. Hóbarlangokat hoznak létre, és még az aljukat is gyékényekkel bélelik ki hőszigetelés céljából. A „szupermalacok” felfalják a termést, betegségeket terjesztenek, sőt, szarvast és jávorszarvast is ölnek.

„2010 és 2012 között valószínűleg volt esély megtalálni és megsemmisíteni őket. De mára annyira elterjedtek és olyan sokak, hogy már 2018-ban vagy 2019-ben abbahagytam azt mondanom, hogy lehetséges a kiirtásuk. Biztosan azért vannak itt, hogy maradjanak” – tette hozzá Brook.

A teknősök keverednek az észak-amerikai vörösfülűekkel, elvadulnak miközben elfoglalják Eurázsiát

 https://alldaily.ru/2023/02/26/domashnie-cherepashki-odichali-i-zaxvatili-evraziyu/

2023. Február 26

Az eredetileg Észak-Amerikában őshonos vörösfülű teknősök népszerű házi kedvencek. Azonban ezekkel az aranyos hüllőkkel az a probléma, hogy az életkor előrehaladtával agresszívvé és harapóssá válnak.

Ezért az ilyen teknősök tulajdonosai gyakran egyszerűen elküldik őket egy közeli vízfelületre, hogy többé ne kelljen foglalkozniuk velük. Kiderült, hogy ezek a hüllők tökéletesen alkalmazkodnak, sőt veszélyt is jelentenek a helyi lakosokra - a békákra, a kis ragadozókra és még a kiskacsákra is.

Így a vörösfülű teknősöket invazív fajként ismerték el. A Naked Science szerint a szakértők tanulmányozták elterjedési területét - kiderült, hogy az 1960-as évek óta kezdték elfoglalni Eurázsiát, és egyszerre két irányból - Európából és Kelet-Ázsiából.

2020-ra már Eurázsia 68 országában voltak ilyen teknősök, és elsősorban a "felszabadult" háziállatok miatt. Nemcsak az a probléma, hogy kiszorítják az őshonos fajokat, hanem a szalmonellózis hordozói is.

Tudományos jelentések: A magas aranyvessző és a saspáfrány kivonatok elnyomják a SARS-CoV-2-t

 https://www.gazeta.ru/science/news/2023/02/12/19721749.shtml?utm_source=yxnews&utm_medium=desktop&updated

2023. február 12., Angelica Dun

A tudósok olyan vadon élő gyógynövény-kivonatokat találtak, amelyek elnyomják a SARS-CoV-2-t

Pracar/Wikimedia

Az Emory Egyetem tudósai azt találták, hogy két vadon élő gyógynövény kivonata gátolhatja a SARS-CoV-2 azon képességét, hogy megfertőzze az élő sejteket. A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg .

A biológusok a magas aranyvessző ( Solidago altissima ) és a saspáfrány ( Pteridium aquilinum ) rizómájából származó kivonatok hatását vizsgálták . A kutatók hangsúlyozták, hogy hatástalan és potenciálisan veszélyes is lenne, ha ezeket a növényeket a koronavírus öngyógyítására használnák: a saspáfrány mérgező, és a hatóanyagok csak kis mennyiségben vannak jelen a növényekben.

A tudósok több mint 1800 kivonatot és 18 vegyületet elemeztek a Quave természetes termékkönyvtárából a SARS-CoV-2 elleni aktivitás szempontjából. Kísérleteket végeztek SARS-CoV-2 vírusszerű részecskékkel és sejtekkel, amelyek felületén ACE2 receptor található. Az ACE2 szükséges a vírus sejtbe való bejutásához.

A legmagasabb aktivitást a vírus elnyomásában a magas aranyvessző és a saspáfrány mutatta. A kivonatok alfa, théta, delta és gamma változatok ellen hatnak. Mindkét növényfaj Észak-Amerikában őshonos, és az amerikai őslakosok használják gyógyászati ​​célra.

A tudósok most azt tervezik, hogy kiderítik azt a pontos mechanizmust és anyagokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a növényi kivonatok megakadályozzák a vírus sejtekhez való kötődését. A jobban ismert növényi eredetű gyógyszerek közé tartozik az aszpirin (fűzből), a penicillin (gombából) és a rák elleni taxol (tiszafából).

Az édesburgonyát egyszerű termeszteni, és élvezetes fogyasztani.

https://www.agroinform.hu/hazikert/ezt-neked-is-tudnod-kell-a-batatbol-igy-keszul-el-4-perc-alatt-ez-a-finomsag-61718-001?utm_source=projectagora&utm_medium=contentdiscovery

2023. január 16.,  Agroinform.hu / Énekes Kriszti

A batáta, vagyis az édesburgonya korábban nem volt ismert hazánkban, pedig a világ számos részén napi szinten fogyasztják. Szerencsére azonban ez nemrég megváltozott, és egyre több helyen juthatunk hozzá ehhez az igazán különleges finomsághoz. Ráadásul, még a kertünkben is meg tudjuk termeszteni.

A batáta, habár trópusi növény, idehaza is nagyon könnyen termeszthető és sokféleképpen felhasználható, így érdemes közelebbről is megismerkedni vele. Főleg ilyenkor télen ajánlott a fogyasztása, hiszen kiváló immunrendszer erősítő. Emellett persze finom is, hiszen remek leveseket, főételeket készíthetünk belőle, de kiváló köretként, chipsként, de még desszertként is.

Amit az édesburgonyáról tudni érdemes

1. Habár nálunk még nem annyira ismert, a batátának más országokban óriási gazdasági jelentõsége van, így Közép-Amerikában is, ahol őshonos.

A batáta kiváló immunrendszer erősítésre is. Fotó: Pixabay

2. A batáta Európába Kolumbusz Kristóf által került be, akkor még dísznövényként.

3. A batáta nem csupán az emberek számára nyújt táplálékot. Levélhajtásai állati zöldtakarmányként is felhasználhatóak.

4. A batáta világ élelmezésében betöltött szerepe nagyon jelentős, hiszen egyike a tíz legfontosabb növényünknek. Az édesburgonyát elsősorban a gumójáért termesztjük, ami a föld alatt, a növény gyökereinek megvastagodásával keletkezik, és a fényben nem fejlődik.

Így legyen batáta a kertedben

Habár az édesburgonya trópusi növény, szerencsére néhány éve már hazánkban is többen belefogtak a termesztésébe. Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat vele, de érdemes első alkalommal megvásárolni a palántákat és azokat elültetni, később pedig már mi magunk is megpróbálkozhatunk a szaporításával.

Február végén a batáta gumót ketté kell vágni, és a vágott felével lefelé fordítva vízbe kell állítani. Fontos, hogy a víz soha ne fogyjon el róla. A gumókon hamarosan meg fog indulni a hajtások növekedése, amelyekből a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat le kell választani a gumóról, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, és vízben kell gyökereztetni őket. Amikor a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése.

Először cserépbe ültessük, hogy ne ártsanak meg a gyenge kis növénynek a tavaszi fagyok. Amikor már kellően erős, és elmúltak a tavaszi, fagyos időszakok, bátran kiültethetjük a kertbe.

Mivel a batáta kedveli a napfényt, napos helyet válasszunk számára. A batáta számára fontos a rendszeres és intenzív öntözés, hiszen csakis így hoz igazán méretes termést. A palántákat egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra ültessük.

Fontos, hogy a palántáknak csak az első két levele legyen a föld felett, a többi része kerüljön a föld alá. Mivel a batáta nagyon könnyen több méterre is elfuthat, tépjük le az indáit, így a gumók is jóval nagyobbak lesznek. Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. A betakarítása nem egyszerű, hiszen a tőtől akár egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel tisztítsuk meg, majd tegyük őket száraz helyre úgy, hogy ne érintkezzenek egymással. 20 Celsius-foknál hűvösebb helyiségben ne tartsuk, mert a gumó nem fogja bírni a hideget. Fontos, hogy a tárolás megfelelő páratartalom mellett történjen. Mivel a batátának nincs ismert betegsége, nem igényel semmilyen vegyszeres beavatkozást.

Az édesburgonya igazán finom, és még egészséges is

A batátának nem csak a gumóját, de a leveleit is felhasználhatjuk, hiszen kitűnő saláta készíthető belőlük. Az édesburgonya gumója ugyanolyan sokféleképpen felhasználható, mint a burgonya. Fogyaszthatjuk főzve, sülve, szárítva, de akár lisztté őrölve is. Konzervként is árusítják, feldolgozott formában bébiételek alkotóeleme, de chipsként is nagyon finom.

A batáta magas C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, kálium, réz és a mangán tartalma miatt is nagyon egészséges. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma, ezért még a cukorbetegek is fogyaszthatják. Ezen kívül támogatja a keringést, magas B6-vitamin tartalma segít csökkenteni a magas homocisztein szintet, amely a szívroham kialakulásáért is felelős.

A batáta finom és egészséges alternatívája lehet a sült burgonyának is. Fotó: Pixabay

Mivel magas a C-vitamin tartalma, segít megerősíteni az immunrendszerünket is, sőt, még a csontok és a fogak egészségében is jelentős szerepet tölt be. De a batátáért még a bőrünk is hálás, hiszen segít a kollagéntermelésben, és a sebek gyógyulási idejét is felgyorsítja.

De az édesburgonya azon kevés zöldségek közé tartozik, amelyik még D-vitamint is tartalmaz, a benne lévő kalcium pedig fontos szerepet tölt be az egészséges csontképzésben.

Az édesburgonya lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz. Mivel a felszívódás elnyújtott, így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, és hosszú ideig lát el minket energiával, hosszan fenntartva így a jóllakottság érzését. A benne lévő magnézium oldja a stresszt, segít csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát és helyén tartani a vérnyomást.

Élénk narancssárga színe már messziről elárulja, hogy sok béta-karotint tartalmaz, amely fontos szerepet játszik az egészséges látás megtartásában. Erős gyulladásgátló hatása van, és segíti a sebek gyógyulását.

Készíts a batátából pillanatok alatt finom nassolnivalót

A hazai üzletekben többnyire spanyol, egyiptomi és marokkói édesburgonyát lehet vásárolni, éppen ezért is hasznos, hogy a saját kertünkben termesszük, hiszen úgy nem kell bejárnia a fél világot, amíg az asztalunkra kerül. A batáta lehet gumós vagy hosszúkás, a héja pedig lehet fehér, sárga, piros vagy barna, a belseje pedig általában narancssárga. Fagymentes pincében, sötét és hűvös helyen az édesburgonya egy hónapig gond nélkül eláll, de hűtőbe nem érdemes tartani, mert megváltozik az íze.

Egészséges nassolnivaló a mikróban készített batátaszirom. Ehhez tisztítsuk meg, majd hámozzuk meg az édesburgonyát. Uborkareszelőn gyaluljuk vékonyra, majd egy rétegben osszuk el egy tányéron, és tegyük a mikrohullámú sütőbe 4 percre. Miután kivettük, várjunk egy pár percet, amíg kihűl, ezután kóstoljuk meg. Ha nem elég ropogós, tegyük vissza még egy percre. Amikor elkészül, ízesíthetjük sóval, borssal, vagy egyéb fűszerekkel, ízlés szerint. Jó étvágyat kívánunk!

A dália nem csak a szemnek tesz jót! Bátran kóstold meg!

https://www.agroinform.hu/hazikert/a-dalia-nem-csak-a-szemnek-tesz-jot-62262-001

2023. február 10.,  / Agroinform.hu / Énekes Kriszti

A dáliából számtalan finomság készíthető, amelyik még egészséges is.

A dália nem csak nyáron, hanem egészen októberig megörvendeztet minket szépségével. Nem is csoda, hogy mindig is nagyon népszerű volt a kertekben, de sok csokorban is helyet kap, különleges szépsége miatt, mely sok festőt is megihletett. Ráadásul nem csak a szemüknek tesz jót, hanem még finom és egészséges is.

A dália Mexikó hegyes vidékein őshonos, és nevét a XVIII. századi svéd botanikusról, Anders Dahlról kapta, aki zöldségként tekintett rá. A dália az őszirózsák családjába tartozik. Magassága szerint van alacsony, középmagas és magas dália. A legmagasabbak akár a másfél métert is elérhetik. Azonban ezeket érdemes kikarózni, mert a szél könnyen eltörheti a szárukat.

A virágok formája szerint létezik belőle egyszerű, félig telt és telt virágú. Az egyszerűeket onnan ismerjük meg, hogy sárga a közepük. Félig telt például a szellőrózsa virágú dália. Azonban a legszebb látványt a telt virágúak adják, mint amilyen a kaktuszdália is.

Ahhoz, hogy nyáron dáliák legyenek a kertünkben, most érdemes ennek a szép virágnak a magjait elvetni, és az otthonunkban nevelgetni. 1-2 szem magot vessünk a cserépbe, melyet a legjobb, ha 9 rész palántaföldből és 1 rész vermikulitból álló ültetőkeverékbe vetünk. Az ideális hőmérséklet a dália magok számára 18 és 21 Celsius-fok között van, és körülbelül 5-20 napot kell türelemmel lennünk, amíg csírázik.

Amikor már nem kell félteni a fagyoktól, keressünk számára a kertünkben egy szélvédett helyet, ahol legalább napi hat órán át sütkérezhet a napsütésben. Az árnyékot nem kedveli, így ne ültessük épületek, vagy fák árnyékába. Nem csak a kertben gyönyörködhetünk benne, hiszen ha még bimbós állapotában kerül vázába, nagyon sokáig csodálhatjuk a szobában is.

A dália számára fontos a rendszeres öntözés, azonban nem szabad, hogy pangó vízben álljon. A leveleire is ügyelni kell, hogy azok minél kevésbé részesüljenek az öntözés közben a vízből. Ha ezekre odafigyelünk, sokat tettünk azért, hogy a dáliánál ne alakuljanak ki gombás megbetegedések. Ha azt szeretnénk, hogy minél több virágot hozzon, távolítsuk el a dáliáról az elhervadt virágait, hiszen így minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani.

Egy tőből több hajtása is növekedik, ezért, ha bokrosítani szeretnénk, akkor hagyjuk meg ezeket, de ha azt szeretnénk, hogy szép, nagy virágok nyíljanak rajta, akkor csak az erős hajtást hagyjuk meg. A dália a legszebben akkor mutat, ha csoportosan ültetjük, akár színek szerint válogatva, akár vegyesen.

Fontos, hogy a dália a virágzás alatt kéthetente káliumban gazdag növénytápot kapjon. Mivel a dáliákat sajnos nem csak mi szeretjük, hanem a levéltetvek és a csigák is, rendszeresen vizsgáljuk át és szükség esetén permetezzük őket. Trágyát csakis az elültetése előtt tegyünk a talajba, mert a nitrogén arra fogja ösztönözni, hogy a lombozatát növelje, és nem a virághozásra. A dáliát akár a balkonon is nevelhetjük, de itt inkább az alacsony változatot válasszuk. Mostanában egészen törpe változatokat is lehet vásárolni, amelyek ráadásul már május elején megörvendeztetnek bennünket a virágaikkal.

A dáliákat teleltetni kell. Ehhez még a fagyok beköszönte előtt ki kell emelni a gumókat, le kell róluk rázni a földet, és vissza kell vágni a szárakat 10-15 cm-e csonk meghagyásával. Ezután hagyjuk megszáradni, majd tegyük a gumókat vékony réteg homokba, vagy tőzegbe. A ládát, amibe tettük őket, tartsuk fagymentes, hűvös, száraz és sötét helyen.

Aki még nem kóstolta a bundában sült dáliát, az feltétlenül próbálja ki! A titka, hogy a palacsintatésztában tej helyett fehérbort, a cukor helyett pedig sót használunk. Ebbe a masszába forgatjuk bele a dália virágait, majd forró zsiradékban aranyszínűre sütjük.

A dália szirmai pedig kiválóak lehetnek salátákban, vagy ételek díszítésére is használhatjuk őket. Ízük édeskés, de ne csak a dália szirmait, a gumóját is próbáljuk ki, mely igazán finom, ha a burgonyához hasonlóan megsütjük.

Ráadásul a dália nem csupán szép és finom, de még gyógyhatása is igazán kedveltté teszi. Mindezt pedig az aztékoknak köszönhetjük, akik a spanyol hódítás idejében fedezték fel a dáliát, mint gyógynövényt. Először 1552-ben írtak gyógyhatásáról, az Azték Füveskönyvben. A leírásban a növény szárát tartották a legfontosabb növényi résznek, de ebbe beleértették a dália gumóját is. Mivel egyes fajták sok vizet tárolnak a szárukban, így szomjoltásra is használták. A dália szárát más gyógynövényekkel együtt húgyúti elzáródás kezelésére használták.

A dália gumója a leírás szerint enyhíti a gyomorfájást, csökkenti a gyomorsavat, vizelethajtó, izzasztó, székfogó és tumorgátló hatású. Habár az 1700-as években a dáliát már főként dísznövényként tartották, az inzulin felfedezése előtt dáliagumóból nyert kivonatott etettek a cukorbetegekkel. A dália gumója ezen kívül jelentős kálium, B2- és B6-vitamin forrás is egyben. Frissen szedve sokszor kesernyés az íze, de a tárolás során édessé válik. A gumókat manapság hámozva nyersen, bundázva, grillezve, párolva vagy pürésítve fogyasztják.

Így hát mindenképpen jól járunk, ha helyet adunk a dáliának a kertben, a vázában, sőt, még a tányéron is.

Meglepő dolgok derültek ki a csalánról. Termeszteni kellene?

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/csalan-termesztes-taplalkozas-szovet-62120-001

2023. január 30., Agroinform.hu / Tóth Endre

Több dologra használható a hírhedt gyomnövény, mint gondolnánk.

A közelmúltban egy érdekes ismertetés jelent meg a theconversation.com portálon a csalánnövény hasznosítási lehetőségeiről. A csalánt az emberek többsége nem kedveli, sőt irtózik tőle, pontosabban annak kellemetlen csípésétől.

Ugyanakkor régóta közismert, hogy ez a növény fontos gyógykészítmények alapanyaga lehet, sőt évszázadok óta fontos szerepet játszott a népi gyógyászatban, de csalánból készült gyógyszereket a modern orvostudomány is használ, többek között a magas vérnyomás csökkentésére és a cukorbetegség kezelésére.

Ezen túlmenően, elfogadható tápértékű és ízű leves is készíthető csalánból, amelyet az első világháborúban harcoló magyar katonák is életmentőként emlegettek.

Azt viszont kevesebben tudják, hogy a csalánból régen, több országban (még Észak-Európában is) textilanyagokat is készítettek, ezeket azonban, idővel az egyszerűbben előállítható pamut és gyapjú kiszorította. Az utóbbi időben viszont felfedezték, hogy a csalánszövetből készült ruhák nem váltanak ki allergiát, így az ilyen anyag újra helyet kaphat bizonyos csoportok, pl. sportolók ruháinak elkészítésében.

Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a csalán más növényekhez viszonyítva – még gyenge és degradált talajokon is – jóval könnyebben és egyszerűbben termeszthető, mivel nagyon kis mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát és öntözővizet igényel, akkor a csalán, szakértők szerint újra beléphet a termesztett növények sorába.

Lehet, hogy a te földeden is megbújik ez az értékes növény!

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/traktor-baleset-mutragya-62169-001

2023. január 31.,  Agroinform.hu / Tóth Endre

Eddig  csak gazként gondoltunk rá. Az einnews.com portál egy nagyon érdekes ismertetést közölt egy eddig haszontalannak gondolt gyomnövény felhasználási lehetőségéről.

A Massachusetts Állami Egyetem kutatói, több más kutatóhellyel együttműködve megállapították, és kísérletekkel igazolták, hogy az Amerikában és Európában őshonos, gyomnövényként ismert mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis) magjából nyerhető olaj fogyasztása kedvező hatást gyakorol a rákbetegségben szenvedők állapotára és fájdalmainak enyhítésére.

Mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis) – Fotó: Shutterstock

Ez főleg az olaj omega-3 és omega-6 telítetlen zsírsav tartalmának köszönhető, amelyet eddig csaknem kizárólag halfajokból lehetett kinyerni, és ehhez évente a világtengerekből mintegy 20 millió tonna megfelelő olajtartalmú hal kihalászására volt szükség.

Philip Walder, angol táplálkozásbiológiai professzor szerint a gyöngyköles gyógyhatásának felfedezése lehetővé teszi, hogy ezeknek a nagy értékű és erősen fogyó halfajoknak az állományából (szardella, szardínia és atlanti menhaden) a világ kevesebbet fogjon ki, illetve fordítson halolaj termelésre, és nagyobb hányad jusson étkezésre. Dr. Andy J. Danylchuk professzor szavaival élve, a gyöngyköles megmentheti az említett fajok állományát.

Az "Oroszország vize" mindenkinek gratulál a mocsarak napjához!

https://xn--90aafebcae8c0asf9d6d.xn--p1ai/news/voda-rossii-pozdravlyaet-vsekh-s-dnem-bolot/

2023. február 2

Tudtad, hogy február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja? 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában a kapcsolódó természeti erőforrások védelméről szóló ENSZ-egyezményt. 1977-ben hazánk is aláírta. Sajnos a világ nagy részének ezen a területen nincs mit dicsekednie: 2023-ra a Ramsari Egyezmény aláírásakor létező mocsarak akár 35%-a is eltűnt.

Oroszország Brazília után a második helyen áll a világon a vizes élőhelyek területét tekintve. Fotó: shutterstock

Minden év február 2-án az ENSZ szakértői megvitatják a vizes élőhelyek globális problémáit. Ideje megkongatni a riasztót - úgy gondolják, hogy a mocsarak területe a Földön háromszor gyorsabban zsugorodik, mint az erdők területe. Úgy tűnik – mi a baj ezzel? A rövid válasz minden!

A mocsarak természetes légszűrő. Megkötik a CO2-t és oxigént termelnek;

Az édesvíz hatalmas természetes tározója;

Lehűtik és párásítják a levegőt, különösen a tengertől távol eső területeken.A nemzetközi szakértői közösség úgy véli, hogy eljött az ideje a mocsarak széles körű rehabilitációjának. Ennek érdekében javasolják a degradáció okainak azonosítását, a vizes élőhelyek törmeléktől való megtisztítását, az endemikus növény- és állatvilág helyreállítását és védelmét, valamint az emberek és az ipari vállalkozások mocsarakba való bejutásának szabályozását. Általánosságban elmondható, hogy számos terület tartozik vizes élőhelyek közé. Ezek valójában mocsarak, folyódelták és kis tavak, és még néhány tengeri part is. Mindezek a természeti erőforrások most veszélyben vannak. A ragadozók kizsákmányolásának szemléletes példája a világ legnagyobb édesvízi mocsaras alföldje - a dél-amerikai Pantanal. Ennek az egyedülálló természeti területnek mindössze 5%-a áll állami védelem alatt. Minden más magántulajdonban van, és legeltetésre használják.

Oroszország Brazília után a második helyen áll a világon a vizes élőhelyek területét tekintve. Hazánkban sokkal jobb a helyzet az ilyen típusú természeti erőforrások védelmével. Hazánk az egyetlen olyan része az európai kontinensnek, ahol jelentős vizes élőhelyek maradtak. Nyugat-Európában mindenhol lecsapolták a mocsarakat. Oroszországban 35 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely található, amelyeket a Ramsari Egyezmény véd. Összterületük meghaladja a 10,3 millió hektárt. Néhányat felsorolunk közülük:

A Volga-delta, amely egyedülálló lótuszmezőiről ismert;

A Selenga-delta (a Bajkál-tó legnagyobb mellékfolyója);

Kandalaksha-öböl Karéliában;

Mshinsky-mocsár a leningrádi régió területén;

Alsó Dvuobye - a Vasyugan mocsarak része, a legnagyobb az északi féltekén;

Khanka-tó a Primorsky Krai-ban.Mindegyik egyedülálló természeti erőforrás, amely nagy jelentőséggel bír az éghajlat stabilizálása szempontjából Eurázsia-szerte. Az „Oroszország vize” emlékeztet arra, hogy meg kell védeni hazánk vizes élőhelyeit. Számunkra ezek különösen fontosak – elvégre az ország területének nagy része messze van a tengerektől, ami azt jelenti, hogy a mocsarak fontos természetes klímaszabályozóvá válnak. Emellett a száraz tőzeglápok növelik a tüzek valószínűségét, a tőzeg égéstermékei pedig mérgezik a levegőt, és különösen veszélyesek a légúti betegségben szenvedőkre. Mindannyian hozzájárulhatunk a vizes élőhelyek megőrzéséhez, ha részt veszünk a területükről származó hulladékgyűjtésben.

Nos, azok, akik többet szeretnének megtudni Oroszország nagy mocsarairól, weboldalunkon olvashatnak a Vasyugan mocsarakról - Eurázsia legnagyobb mocsarakról és kb.hazánk öt legnagyobb mocsara .

Intenzív körtekert.

https://dzen.ru/a/Y9M4EXBJ5XT5Nj-3

Vitaly Udartsev

Valamivel korábban. Felvetettem a szibériai almaültetvények fejlesztésének kilátásait. Ideje beszélni a körtéről.

A körte termése nagyobb, mint az almafa. A gyümölcsök drágábbak, ezért nagyobb a profit.

De vannak hátrányai is, egy-két évvel később kezdődik a termés, mint az intenzív gyümölcsösökben lévő almafákon.

De még ez a pont is vitatható. Mert léteznek olyan technológiák, az alakítás, a metszés és a fejtrágyázás, amelyekben a termés a ültetés második évétől kezdődik. Őszintén szólva kétségeim vannak, hogy az első évben meg fogom hozni a gyümölcsöt. De majd meglátjuk tavasszal.

Három tagból álló landolásom van. Az első tavasz három éves lesz, de volt virágzás, de nem indultak be a termések. Valószínűleg megvan az oka, de elkéstem a formációval. Nyáron, amikor le kellett hajlítani az ágakat, harcoltam a gazokkal.

A három éves körtéknek valószínűleg termésrügyei vannak. Gyümölcsképződmények nyomai láthatók, és a második éves körtéken. De az utolsó ültetés nem kapott megfelelő növekedést az első évben. Tavasszal, amikor kiültették a palántákat, meleg volt, a palánták napszúrást kaptak. így a fejlesztés egy évet késett. A hiba az, hogy szokatlan melegnél azonnal kiültetés után fehéríteni kell a palántákat, és keményebb metszést kell alkalmazni. Tanulni a hibákból.

Egy másik nehézség, amely vár rám a déli körtefajták fajtavizsgálata felé vezető úton. Ez a télállóságuk tesztje. Természetesen a tél nem volt kemény. de az első fagyok idején, amikor kevés volt a hó. 35 fokra csökkent a fagy. Most, amikor a hótakaró másfél méter. a további fagyvizsgálat haszontalan.

De mit tudok már a déli körte telelésének első évéből.

Kiderült, hogy nem minden déli fajta fél a fagytól. És ha pala formában formáz, akkor minden fajtát ültethet.

Természetesen törpe alanyokat kell használni, és csökkentett növekedésű fajtákat kell választani.

Mit szerettem még ebben a kultúrában? Az a tény, hogy nem rágják meg őket az egerek. És ez egy csapás. falunkban. Pontosan a hó magasságában eszik meg az almafák bőrét. De a körtéhez, szilvához, sárgabarackhoz és cseresznyéhez nem nyúlnak hozzá.

A körtéhez a BA 29 alanyot ajánlom, ez a birs, aminek a fa növekedése 60 százalékkal csökkent. Ez már lehetővé teszi intenzív kertek kialakítását.

Intenzív gyümölcsösökbe alkalmas körtefajták.

Igen, nem sok ilyen fajta van, mivel a télállóság sok kívánnivalót hagy maga után. ezt fogom mondani. Körtefajták, amelyeket a kertemben tesztelnek intenzív kertészkedés céljából.

Téli fokozatok: - Yakovlevskaya és Noyabrskaya Moldova. és Jakovlevszkaja már elmúlt.

Őszi fajták. Márvány, Talgar szépség, Vdala.

Nyári fajták: - Forest Beauty, Just Maria, Summer Sugar. Balti vörös hús és francia Rouge Delbaryu fajta.

Van még két tucat fajta, amely nem szerepel az intenzív kertészkedésre alkalmas tankönyvekben. De ez nem jelenti azt, hogy a tesztek eredményei szerint nem lesznek Szibéria intenzív kertjeiben.

A kiválasztás a következő kritériumok alapján történik. - Télállóság, gyümölcstartási minőség. a gyümölcs megjelenése, a gyümölcs íze. Nos, a fő hozam.

Mivel még nincsenek körteültetvényeink, így a betegségek is kevesebben fordulnak elő. Hazánkban még mindig hiányzik az Európát végigsöprő bakteriális égés.

A kiválasztott fajták teljes körű értékeléséhez. öt év tesztelésre van szüksége, minimum két év terméssel. Az eredményekről még korai beszélni. De a pályázat benyújtásra került. 

Boszniában és Közép-Ázsiában is érdeklődnek a jánoshalmi tervezésű traktorok iránt

https://www.agrotrend.hu/technika/gepesites/boszniaban-es-kozep-azsiaban-is-erdeklodnek-a-janoshalmi-tervezesu-traktorok-irant?fbclid=IwAR3ACKXfs6rBkJFJD4kbK8ycgwXBQX13bEUZRXV7O41L3sRdYVUU9xeAX3I

2023. január 14. 

Újraindul Magyarországon a traktorgyártás. A jánoshalmi Renner Bt. teremtette meg ennek a műszaki alapjait évekkel ezelőtt. Dr. Renner Tamás, a cég műszaki igazgatója a BAON hírportálnak elmondta, hogy a tervek szerint az év második felében mintegy 15 traktort szállítanak ki Magyarországról Bosznia-Hercegovinába.

Magát az erőgépeket a MUMGÉP Kft. gyártja majd Mezőtúron. Szerbiába, Boszniába, Angolába és Kongóba, valamint a közép-ázsiai országokba is fognak járműveket kiszállítani. A Renner cég együttműködik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE). Tavaly adták át Jánoshalmán a MATE Szent István Biztonságkutató Központjának kihelyezett innovációs műhelyét a Renner Bt. központi telephelyén.

A felvételen dr. Renner Tamás, a Renner traktor megálmodója. Fotó: BAON / Barta Zsol

Az elmúlt egy év során olyan megbízásokat kapott a családi vállalkozás, amelyek alapján a gyártást át kellett helyezni idehaza. Dr. Renner Tamás elmondta: eddig 15 gépre érkezett megrendelés. Majd hozzá tette: a Renner Bt. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központtól olyan felkérést kapott, hogy végezze el traktorok alternatív hajtóanyaggal történő meghajtását. Így az igények alapján benzin-, LPG- és dízelüzemű traktorok is gyárthatóak majd.

Ha szükséges, akkor akár napelemes energiával is működtethető lesz majd a traktor.

A cég, a MATE-n keresztül kapcsolatban áll Kirgíziával, ahol érdeklődnek a gép iránt. A Magyar Kirgiz Fejlesztési Alap segíti a kapcsolatok szélesítését. Az export esetében azonban azt kell figyelembe venni, hogy nem lehet ugyanazt a gépet kiszállítani, amely az Alföldön kiválóan teljesít, mivel Ázsiában más az éghajlat. Olyan funkciókkal kell kiegészíteni, amellyel ott lehet biztonságosan dolgoztatni.

A kirgizekkel a szakmai kapcsolatok egyre élénkebbek, s részben ezért is közös fejlesztéseket végeznek. A jánoshalmi traktorokba igények alapján kétféle (50, 80 lóerős) dízel- és egy fajta (80 lóerős) benzinmotort szerelnek be. Dr. Renner Tamás elmondta: Közép Ázsiában és a szubszaharai térségbe óriási az igény az ilyen típusú erőgépekre. Így nem tart attól, hogy nem fogják keresni őket.

agrotrend.hu / BAON, Barta Zsolt

Kökény. Miért kell ültetni ezt a savanyú füvet?

https://dzen.ru/a/Y7I3ChOfbUMH5WSn

január 2

A tövis vastagsága

A mai jegyzet egy gyümölcsös növényről szól, ugyanakkor egy agresszorról – egy fordulatos gyomról. A fordulat szúrós.

Turn profik:

A kanyar abszolút igénytelen, télálló. Én ültettem és ... általában azt írom, hogy „és elfelejtettem”, csak gyűjtsem a gyümölcsöket. De ebben az esetben nem – ez a vad kerti tüske mindig emlékeztetni fogja a kertészt, miközben a kertben nő. A növekedés nagyon bőségesen ad, ráadásul lenyűgöző távolságra az anyafától.

Itt ér véget minden plusz.

Fordítási hátrányok:Agresszor növény, amely csápjait-hajtásait mindenre rálövi.

A gyümölcsök savanyúak. Frissen betakarítva NEM alkalmasak emberi fogyasztásra. Elvileg lehet aratni, de mennyire indokolt az a kérdés.

Szúrós ágak. Kökény ő kökény... köznév.

Akit érdekel, erről a növényről ITT mindent elolvashat a Wikin .

Van alternatívája a kökénynek a kertben?

Hogy szerény legyek, de a gyümölcsök olyan csábítóak voltak, mint az alábbi képen, úgyhogy a gyerek és a felnőtt is úgy ízleli, mint azt az édes lédús görögdinnyét :))

A kerti gyümölcs ízének örömet kell okoznia

Van egy alternatíva - thornsliv (tövis).

Általában ezek a kökény és a házi szilva hibridjei. Az elsőtől igénytelenséget kapunk, a másodiktól - finom gyümölcsöket és egyben megőrizzük mindkét szülő tulajdonát, figyelmet - öntermékenységet! Vagyis a tüskés szilva általában bőséges termést adhat önmagában, külső beporzók jelenléte nélkül.

De ez még itt sem ilyen egyszerű. Mert egyes tövisfajtáknak – a kertészek leírásaiból és megfigyeléseiből ítélve – bizonyos növekedési vidékeken problémák vannak a télállósággal, és vannak közepes ízű fajták is. És mi értelme van egy ilyen fának a kertben? És a kérdés folytatása - miért adják el a kertészek e fajták palántáját?

És nem egy nyílt átverésről beszélek, amely az elmúlt 2 évben katasztrofális méreteket öltött – ilyenkor "vicces képeket" adnak el felnőtteknek, akik naivan azt hiszik, hogy szemetes áron el lehet adni egy igazi 2 -t. -éves fajtapalánta (vagy annyit adnak el, mint egy 7 éves palánta cserépben (jó fantázia kell). Összesen csak egy képet és egy "bal" gallyat árulnak a megfelelő címke.Dishman közép-ázsiai palántákat és szintén erdőkben és dárdákban, elhagyott dachákban ásott palántákat ma már mindenhol hatalmas mennyiségben árulnak, ITT olvashatsz róla .

Leírom az ezzel a kultúrával való ismerkedési tapasztalataimat.

Olyan ember vagyok, akinek a kert nem csak életöröm, hanem valami többré nőtt szenvedély is, ami lehetővé teszi, hogy tapasztalt kertésznek tartsam magam. A teljes jelenlegi kerti tövisgyűjteményemet nem a kerti piacok és az online palántaboltok képei alapján szedtem össze, hanem úgy, hogy kertésztársaim különböző kertjeiben kipróbáltam ennek a növénynek a termését.

Jelenleg 4 fajta kék gyümölcsű tövisszilva termesztésem van . Feltételesen a következőképpen osztom fel őket: Matyunin, Makunas, Lisavenko fajtaforma (nem az intézetben vettem át, hanem egy ott dolgozó személytől) és még egy.

Palántákat szedtem belőlük, mert nagyon tetszett a gyümölcsök íze és minősége! Mi értelme kóstolás után szemetet hurcolni a kertbe?

A palántanevelés folyamata időt vesz igénybe - az anyafának fel kell nőnie ahhoz, hogy anyagot vegyen belőle a replikációhoz, hogy eladásra szánt palántákat neveljen.

Szintén a gyűjteményemben található egy EXKLUZÍV növény SÁRGA gyümölcsökkel - sárgabarack tövis.

Sárgabarack tövis mézes gyümölcs

Íze nagyon eltér a kék gyümölcsös formákétól, és érettségi foktól függően enyhe savanyúság (technikai érettség - a gyümölcsök üresbe kerülnek), a legédesebb mézes ízig és az „átáramló” állapot lédússágáig. kezek” – teljes érettségben. Erről a növényről és más ritka kerti finomságokról ITT olvashat .

Sikeresen szaporítson almafát dugványokról

 https://dzen.ru/a/Y6MFUJz1xQ4A49Iy

2022. december 22

Ma az almafa szaporításának egyik leghatékonyabb módjáról fogunk beszélni - a dugványokról. Így ültettem el az almáskertemet.

Az almafa szaporítása

A munka jellemzői az évszaktól függően

A dugványok az almafa szaporításának egyik legtermékenyebb és legegyszerűbb módja. Az évszaktól függően azonban vannak bizonyos funkciók. A vágás során nyersdarabokat készítek.

Télen az eljárást végső megoldásként hajtják végre - ha ősszel kihagyta. Ebben az időszakban a dugványok nagyon lassan gyökereznek.

A tavasz vége a legjobb idő a dugványokhoz. A fa alsó szintjéről levágom a hajtásokat, és üresnek használom.

Én így csinálom az eljárást:Reggel metszést végzek, és 20 cm hosszúságú üres darabokat készítek.

A szeleteket gyökérképződés-stimulátorral dolgozzák fel.

Vízbe teszem és az ablakra teszem.

21 nap elteltével kis gyökerek jelennek meg. Amint elérik a 60 mm-t, a dugványokat nyílt talajba ültetem.

Egy almafa dugványai

Vannak más vágási módok is.

Oltás nélkül

Kipróbáltam ezt a módszert, elég egyszerű és tökéletes kezdő kertészek számára.

A műveletek sorrendje a következő:Kis ültetőgödröket ások.

Humusz és ásványi műtrágyák keverékét rakom ki.

Minden lyukba 2-3 dugványt teszek gyökerekkel.

Annak érdekében, hogy a növények gyorsabban gyökerezzenek, naponta öntözöm őket, nedvesen tartva a talajt.

Ősszel fiatal palántákat ültetek állandó helyre.

Télen a fiatal növényeket lucfenyő ágakkal kell szigetelni.

Zöld dugványok

Ez a módszer lehetővé teszi a növény összes fajtatulajdonságának megmentését, és magas túlélési arányt biztosít.

Ehhez a következőt teszem:Vágtam az üreseket úgy, hogy a vágás a felső vese felett legyen.

Az alsó leveleket eltávolítom.

A többit levágtam 1/2-ével.

Egy ládát készítek ültetésre úgy, hogy egy réteg földet töltök bele.

A dugványokat 2 cm-rel mélyítjük.

Felülről fóliából kis üvegházat építek.

Zöld alma dugványok

A leszállást naponta nedvesítem lágy, jól ülepített vízzel. Naponta szellőztetem.

Ősszel a palánták készen állnak az állandó helyre történő átültetésre.

Gyökér

Ehhez a módszerhez nem hajtásokat használok, hanem a föld alatti részt. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy csak 7 évnél idősebb növényekre alkalmas.

Én így csinálom:A gyökérhajtásokat 1 cm-es blankokra vágtam.

A helyszínen egy kis árkot ások, amelynek aljára homokot öntök. A tetejére kiterítem az üreseket.

Megszórom egy kis földréteggel, és lucfenyő ágakkal szigetelem.

Kora tavasszal a dugványokat fűrészporral ellátott dobozba helyezem egy világos ablakpárkányra.

Amint megjelennek az első rügyek, állandó helyre ültetem őket.

Tehát az almafa dugványokkal történő szaporítása meglehetősen egyszerű. Ehhez erős, egészséges, jó fajtatulajdonságokkal rendelkező fát választok. A vágás során az alábbi módok egyikével készítek nyersdarabokat.

alma dugványok

Miután ezeket a növényeket egy almafa alá ültettem, elfelejtettem a kártevőket és a fejtrágyát 

(feltétlenül vegye figyelembe)

https://dzen.ru/a/Y5NyP9rYe2K63_7P

2022. december 11

Egy kis telken igyekszem racionálisan felhasználni minden centimétert zöldségtermesztésre. Elment az almafa mellett, megnézte a törzsközeli kört, és azon gondolkodott, hogyan lehetne megszabadulni a gyűlölt gyomoktól.
Az interneten találkoztam azzal az ötlettel, hogy egy fa köré hasznos növényeket lehet ültetni, amelyek díszítik és hasznosítják az üres helyet.
Valaki gyomnak tekinti őket, de a népi gyógyászatban a tansy és a celandin is régóta ismert, infúziókhoz, főzetekhez használják. Hasznosak a növények számára is.
Ellenőrizve - működik
Erre a célra szép és hasznos, kis gyökérrendszerű növényeket választottam.
A celandine
bokrok maguk is megjelentek az almafa alatt, csak nem húzták ki őket. A levéltetvek nem szeretik őt, és maga a bokor telíti a talajt nitrogénnel.
Tansy
Természetes rovarölő szer. A fák kezelésére szárított virágok és levelek infúzióját használják. Az almafa alá kihelyezett szárak védelmet nyújtanak a varázsmoly, a levéltetvek és más kártevők ellen.
Lóhere
Kiváló zöldtrágya, amely nitrogénnel dúsítja a talajt.
A virágzó körömvirág fényes szőnyege megszabadul a gyomoktól, megtermékenyíti a talajt, és kevesebb kártevő lesz a fán.

A hosta jól ment az árnyékban. Egy gyönyörű növény gyönyörködteti a szemet.
A pünkösdi rózsa nem szereti a szelet, napos helyen egy almafa védelme alatt jól érzi magát.
Megpróbáltam virágokat és gyógynövényeket ültetni az almafa köré, és rájöttem, hogy ez segített legyőzni a gyomokat, meglazult a talaj a fa alatt. Úgy gondolom, hogy az ilyen szomszédok további táplálása csak jót tesz a talajnak.

Miért nem nyír egy hozzáértő nyári lakos soha füvet az almafa törzskörében?

https://dzen.ru/a/Y5h8voPsYnElzIkf

2022. december 14

A fűnyírás nem mindig hasznos eljárás. Például sok ilyen nyári lakos van, aki úgy véli, hogy ezt semmi esetre sem szabad az almafák törzséhez közeli körben megtenni. Vagyis a gyomfű hasznos lehet, ráadásul gyakran mulcsként is használják.

De itt van ennek a life hacknek a csínja-bínja. A magas fűben sok földi bogár, tűzpoloska és ragadozó poloska található. Ők az ellenségei az almalepke, amely elpusztítja szeretett almafáinkat.

Elkezdtük vezetni a Telegram csatornát is , ahová meghívjuk Önt. Iratkozz fel! Például a permi területen az FAS a nyári lakosok oldalát foglalta el, megvédve őket az elnök törvénytelen követeléseitől 

Ezért, ha egy gyékénylepke szaporodott egy fán, jobb, ha nem nyírja a füvet. Az entomofág rovarok gyorsan megbirkóznak ezzel a kártevővel.

Nos, még egy plusz - egy kis vizuálisan vonzó "vadsziget" marad a helyszínen. Mellesleg a cinegemadarak is aktívan küzdenek az almalepkével. Ha azt szeretné, hogy gyakrabban maradjanak a kertben, akasszon fel magetetőt az almafára.

Jókívánság!

 

Gyógynövények is segíthetnek a tomboló influenza tünetei ellen

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/orvossag-a-termeszetbol-fuszernovenyekkel-az-influenza-tunetei-ellen-61441-001
2022. december 27., kedd 5:24:00 / Justin Viktor / Justin Viktor

A kakukkfű

Az első szereplőnk a kakukkfű (thymus vulgaris) amiről már írtunk - bár még csak röviden - előző hasonló ártalom és fájdalomcsökkentő téli összeállításunkban. Ez egy rendkívül népszerű gyógynövény, melyet már az ókori Egyiptomban is használtak. Ma is széles körben elterjedt, és számos gyógyhatást tulajdonítanak neki, köztük gombaölő és antiszeptikus hatásokat. A kakukkfűnek különösen jótékony hatása van a légúti megbetegedésekre, és gyakran használják megfázás, köhögés, bronchitisz és asztma kezelésére is.

A kakukkfűben található thymol nevű vegyület rendkívül hatékony a baktériumok és gombák ellen, és azt is feltételezik, hogy segíthet a krónikus gyulladások kezelésében.

A növény ásványi anyagai és vitaminjai, különösen a C-vitamin, segíthetnek az immunrendszer működésének javításában, míg a benne található flavonoidok és más fitonutriensek segíthetnek a szabadgyökök elleni küzdelemben.

Az első szereplőnk a kakukkfű (thymus vulgaris) amiről már írtunk - bár még csak röviden - előző hasonló ártalom és fájdalomcsökkentő téli összeállításunkban. 

Hogyan fogyasszuk?

A kakukkfüvet lehet főzet formájában avagy teaként is fogyasztani, vagy különféle készítményekben, például kapszulákban vagy olaj formájában is használható.

Ugyanakkor mindig érdemes orvos vagy gyógynövény szakértő tanácsát kérni a kakukkfű használata előtt, mert bizonyos esetekben mellékhatásokkal járhat, és nem mindenki számára lehet megfelelő.

A kakukkfű teájához forrázzunk le két teáskanálnyi növényt 2-3 deciliter forró vízzel, fedjük le, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le és igyuk meg. A kakukkfű hatása kúraszerűen érvényesül, tehát nem várható el, hogy egy csésze teától megtáltosodjon az immunrendszerünk. A növényből készült illóolajat is használhatjuk kezelésként.

A kakukkfüvet lehet főzet formájában avagy teaként is fogyasztani, vagy különféle készítményekben, például kapszulákban vagy olaj formájában is használható. Kép: Pexels

A fekete retek

Vagy más néven kerti retek az egyik legtáplálóbb zöldségfajta, amely tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rosttal. Magas A-, B-, C- és E-vitamin-tartalma mellett jelentős mennyiségben tartalmaz kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, cinket, mangánt, ként, szelént és más nyomelemeket is. A fekete retek rendkívül hasznos az emésztés szempontjából is, mivel magas rosttartalma segíthet fenntartani a megfelelő bélműködést és csökkentheti a székrekedés kialakulásának esélyét. Ráadásul a fekete retek az egyik legjobb forrása a nitrátoknak, amelyek segíthetnek fenntartani a normál vérnyomást.

Ezen túlmenően a fekete reteknek jótékony hatása van a szívre és az érrendszerre is, mivel csökkenti a káros LDL koleszterinszintet, valamint javítja a vérkeringést. Emellett magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően segíthet megelőzni a sejtek oxidatív károsodását, ami összefüggésben áll a számos betegség kialakulásával, például a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a rákkal és az öregedéssel.

Fontos, hogy a fekete retket mindig alaposan mossuk meg alaposan, mielőtt elfogyasztjuk!

A fekete retekben található raphanin nevű vegyület hormonszabályozó hatással bír, elsősorban a pajzsmirigy működésére van jótékony hatással, ezért a rendszeres fekete retekfogyasztás segíthet elkerülni a pajzsmirigybetegségeket.

A fekete retek egyike a legjobb házi gyógymódoknak a felső légúti fertőzések és betegségek kezelésére, mint például a köhögés, torokfájás, orrdugulás.

A fekete retek kivonata hatásos lehet a bronchitis, influenza, torokgyulladás, valamint a krónikus köhögés kezelésében is. Egyszerű és olcsó köhögéscsillapító és váladékcsökkszentő szer készíthető otthon is: vágjuk le a fekete retek tetejét, kaparjuk ki a belsejét és tegyünk bele 2-3 evőkanál mézet. Helyezzük vissza a tetejét, mint fedőt, és hagyjuk állni egy éjszakán át. A keletkezett levet töltsük át egy jól záródó üvegbe. Naponta többször is fogyaszthatjuk.

A fekete retek vagy más néven kerti retek az egyik legtáplálóbb zöldségfajta, amely tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rosttal. Kép: Wikimedia

A körömvirág

A körömvirág (Calendula officinalis) egy újabb olyan gyógynövény, amelyet már az ókorban is használtak gyógyításra. A körömvirágban található hatóanyagok segítenek enyhíteni a gyulladást, csökkentik a duzzanatot, illetve antimikrobiális hatással is bírnak, így segíthetnek megelőzni a baktériumok szaporodását és a betegségek kialakulását.

A körömvirág tea készítése:

Forrázzunk le egy csésze forró vizet két teáskanálnyi szárított körömvirág szirmával.

Hagyjuk állni 10-15 percig, majd szűrjük le.

Igyuk meg melegen, amikor szükséges.

A körömvirág tea segíthet enyhíteni a gyomor- és bélrendszeri panaszokat, például a hasmenést, az általános gyulladásokat, a különféle bőrproblémákat, valamint a stresszt és a szorongást is. Külsőleg is használhatjuk, például körömvirágos krém formájában a bőrgyulladások, pattanások kezelésére.

Azt is érdemes tudni, hogy a körömvirágot nem javasolt terhes nőknek és szoptató anyáknak fogyasztani, mivel néhány embernél méhösszehúzó hatása lehet. Emellett óvatosan kell bánni a körömvirággal, ha bizonyos gyógyszereket szedünk, mert azok hatását csökkentheti.

Mindig kérjük ki kezelőorvosunk vagy gyógynövény szakértő véleményét, mielőtt gyógynövényeket használunk.

A körömvirág (Calendula officinalis) egy újabb olyan gyógynövény, amelyet már az ókorban is használtak gyógyításra. Kép: Pexels

A gyömbér

A gyömbér (Zingiber officinale) is szépen illeszkedik azoknak a gyógynövényeknek a sorába, melyeket már évszázadok óta használnak a keleti orvoslásban és az ételek ízesítésére. A gyömbér gyökerének hagyományosan gyógyhatást tulajdonítanak, az ezzel kapcsolatos tudományos bizonyítékokat az Európai Gyógyszer Ügynökség (angolul: European Medicines Agency, EMA) monográfiája is összefoglalta. A gyömbérben található hatóanyagok segítenek enyhíteni a gyulladást, csökkentik a fájdalmat, illetve étvágyjavító hatásuk is van. A gyömbér bizonyítottan csökkenti a hányingert és a koleszterinszintet, illetve antioxidáns tulajdonságokkal is bír, igaz, utóbbiakat még csak sejttenyészeteken sikerült bizonyítani. Segít kordában tartani a vércukorszintet, növeli az inzulin hatékonyságát, illetve hatékony szíverősítő.

A gyömbér tea készítése:

Forrázzunk le egy csésze forró vizet egy kisebb, reszelt gyömbérdarabkával.

Hagyjuk állni 10-15 percig, majd szűrjük le.

Igyuk meg melegen, amikor szükséges.

A gyömbér (Zingiber officinale) is szépen illeszkedik azoknak a gyógynövényeknek a sorába, melyeket már évszázadok óta használnak a keleti orvoslásban és az ételek ízesítésére. Kép: Pexels

A gyömbér hatékony gyógynövény lehet bakteriális vagy vírusos eredetű légúti megbetegedések kezelésére, mivel enyhíti a gyulladást és a fájdalmat, valamint segít megtisztítani a légutakat a felgyülemlett váladéktól.

Fontos megjegyezni, hogy a gyömbér csak tüneti kezelésként használható, azaz a betegség alapvető okát nem szünteti meg. Ha légúti megbetegedésünk súlyosabb, vagy ha a tünetek nem múlnak el, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy megállapítsák a pontos diagnózist és megfelelő kezelést írjanak elő. Emellett, mint minden gyógynövénynél, a gyömbér esetében is fontos figyelembe venni, hogy lehetnek mellékhatásai és ellenjavallatai.