Fiatal háromszéki gazdák szövetkeztek

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=135702

2013.02.15. 

Egyesületbe szerveződtek Háromszéken azok a 40 év alatti fiatal gazdák, akik úgy gondolják, a mezőgazdaságban van jövő, és ez jelenthet megélhetést. Az egyesület létrejöttét a Háromszéki Ifjúsági Tanács évek óta szorgalmazta, mivel meggyőződésük, hogy az itthon érvényesülni akaró fiatalok erősíteni tudják a helyi közösséget.

A jelenleg 35 tagot számláló tömörülés a megyei agrárkamarával, a mezőgazdasági igazgatósággal, az Agro SIC-kel, de további hazai és határon túli szakmai szervezetekkel is együtt kíván munkálkodni. Kiemelkedő célja a fiatal gazdák érdekeit képviselni, megjeleníteni, segítséget nyújtani abban, hogy a vidéki, mezőgazdasági termelést folyatató fiatalok ne hagyják el szülőföldjüket. Az egyesület programjait a gazdák érdekében álló témakörökből szervezetten állítják össze, értve ez alatt a különböző konferenciákat, fórumokat, szakmai utakat.

A napokban tartott gazdafórumon – amelyen részt vett Tamás Sándor megyetanácselnök, Édler András György, a kereskedelmi és iparkamara vezetője, Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője és Grüman Róbert megyei tanácsos, a HÁRIT vezetője – megválasztották a fiatal gazdaszervezet elnökségét is. Elnöki tisztséget tölt be ifj. Orbán Miklós illyefalvi gazda, végzettségét tekintve agrármérnök, alelnökök a sepsiszentgyörgyi Grüman–Csíki Alpár állattenyésztő mérnök és a kézdiszentléleki kertészmérnök, Szabó Gyula.

Az újdonsült egyesületi vezető, Orbán Miklós elmondta: „A csapat nagy része az agrárium valamely szakirányában végezte iskoláit itthon vagy külföldön, majd többnyire itthon, a családi gazdaságban aktívan kivették a részüket. Ma már jó páran saját, önálló gazdaságot hoztak létre és vezetnek. Mindezek kezdeményezésére és hozzáállásával jön létre ez a szervezet, amelynek bejegyzését még a napokban megkezdjük”. Székely Hírmondó
Megjegyzés
Annak ellenére, hogy egy kissé félreérthető a címbe szereplő "szövetkeztek" jó lehet a dolog ha az elkövetkezőkben a tevékenység nem öncélúvá alakul. Csak megjegyzésként ha egyesületet alakít valaki akkor "egyesül", de ha "szövetkezik", akkor "szövetkezetet" hoznak létre. Innen a félreértés már eleve komoly gondokat okozhat.
Ott a Kovászna megyében volt az egyik legerősebb gazda egyesület: az RMGE Kovászna megyei fiók szervezete, de ezek szerint kegyvesztettek lettek a megyei "Négyes fogat" szemében. Az Agro Sic mint olyan már kapott sok milliónyi összeget a megyei tanácstól,most meglehet, hogy újabb tételeket fognak felszabadítani az újonnan megalakul egyesület amelynek sajnos a nevét nem adta hírül a cikkíró...
Természetesen mindezek ellenére, a HANGYA Egyesület vezetősége köszönti az új elnököt az Orbán Miklós urat és felajánlja  együttműködését az új szervezettel. (GBI, Erdélyi Hangya) 
  

"A jó bort gyakran kell simogatni" - Beszélgetés Csávossy György nagyenyedi borásszal

http://www.erdelyinaplo.ro/?hir=865

Makkay József 2013.02.08. 08:35

A Kárpát-medencei magyar borászatban Csávossy György neve eligazodási pont, de a jeles nagyenyedi szakember a román borászatnak is kiemelkedő személyisége. Sokoldalú alkotó, aki szőlészeti, borászati témájú szakkönyvei mellett szépirodalommal is foglalkozik.

– Zajos sikert hozott a Jó boroknak szép hazája, Erdély címû, Budapesten megjelent könyve. Úgy gondolom, aki ezt elolvassa, szinte mindent megtudhat a borász Csávossy Györgyrõl. 

– Érdekes történet ennek a sorsa. Sok könyvet írtam már életemben, de talán ez a legátfogóbb, hiszen három évtizeden át készült. Amikor kéziratát átadtam dr. Lelkes Lajosnak, a Mezõgazda Kiadó igazgatójának, a jobb napokat megért szerkesztõség vezetõje felsóhajtott, hogy vajon hány vevõre számíthatunk. Õ sem látta elõre, hogy sikerkönyv lesz. Emlékszem, az író-olvasó találkozók során Bécsbe is eljutottunk, ahol a magyar nagykövetségen addig ritkán látott tömeg jött el az erdélyi borok kóstolójával egybekötött könyvbemutatóra: a kiadó a könyv utolsó példányát is eladta... Azt írta a Magyar Nemzet recenzálója, hogy minden magyar értelmiségi család könyvespolcán ott kellene lennie. A könyv olyan értelemben is sikertörténet lett, hogy 2003-ban elnyertem a legjobb magyarországi mezõgazdasági könyv szerzõje címét. 

– Közel a kilencedik X-hez ön ma is aktív ember. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében legutóbb Kolozsváron láthattuk egy nagyenyedi borkóstoló házigazdájaként, ahol előadásában bizony ostorozta a közönséget. Ennyire hiányosak borfogyasztási ismereteink? 

– Az Édes iskola címû elõadásom erdélyi közönségnek szól, mert tapasztalatom szerint a borkultúrával idehaza hadilábon állunk. Már lényegesen többen fogyasztanak bort, mint egy-két évtizeddel ezelõtt, azonban magáról a borról és annak felszolgálásáról az átlagember még mindig keveset tud. Ilyenkor elmagyarázom, hogy borkóstoláskor milyen érzékszerven mit kell megállapítanunk, a bort milyen pohárba illik feladni, és hogyan forgassuk a poharat, hogy gyönyörködhessünk a bor koronájában és gyûrûjében. Egy franciának égnek állna a haja, ha azt látná, hogy mifelénk az asztalnál sokan konyakkal kezdenek, holott jobb helyeken a konyakot legutoljára, kávé mellé szolgálják fel. Aki a bort kedveli, és ízét, szépségét társaságban is szeretné élvezni, érdemes megtanulnia az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. 

– Ön egyszer azt nyilatkozta, hogy véletlenül lett borász. Ekkora karriert befutott szakemberről ez nehezen hihető el. 

– Pedig így történt! Évfolyamelsõként végzett friss agronómusdiplomásként – aki államvizsga dolgozatát mezõgépészetbõl írta – az volt a tervem, hogy kedvenc professzoromnál, Lám Bélánál maradok tanársegédnek. Ezt áthúzta a minisztérium, hiszen földbirtokos szüleimet néhány hónappal korábban szállították kényszerlakhelyre, Krajovára. „Egészségtelen származású” fiatalemberként esélyem sem volt az egyetemen maradni. Segítõkész embereknek köszönhetem, hogy egy szintén földbirtokos-sarjadék évfolyamtársammal együtt a bihardiószegi mezõgazdasági iskolába kerültem tanárnak, ahol egy szõlészeti és egy borászati katedra várt. Mindketten a szõlészetet akartuk választani, és mivel nem tudtunk megegyezni, feldobtunk egy érmét, és én lettem a vesztes, így nekem kellett újdonsült végzõsként borászatot oktatnom. Soha nem bántam meg! Meggyõzõdésem, hogy egyetlen kertészeti ágazatban sem kaphattam volna ennyi elismerést, mint amit a borászat hozott számomra.

– Végül több, mint öt évtizedig dolgozott a tanügyben szak- és középiskolai, majd egyetemi tanárként. Mennyire volt fekete pont az életében az a tény, hogy egy jelentõs bánsági magyar történelmi család leszármazottja? 

– A diószegi kinevezésem megúsztam, de miután érdemeim elismeréséül átkerültem tanárnak a Nagyenyedhez közeli Csombordi Mezõgazdasági Iskolába, 1957-ben egy minisztériumi felügyelõ az igazgatókkal tartott eligazítón a csombordi igazgatómnak, Mezei Sándornak parancsba adta, hogy bocsásson el. Jellemzõ Mezei emberségére, hogy párttagként felment a tartományi pártbizottság titkárához szóvá tenni, hogy nem tud megválni egyik legjobb emberétõl. A titkár csak annyit mondott, nyugodtan menjen haza, mert neki Bukarest nem parancsolhat. Így maradtam meg a tanári állásban, és a feleségem is Csombordon taníthatott. A pártba nem léptem be, és késõbb, amikor a csombordi borospincékbe ellátogató szekusok próbáltak beszervezni, megfogadtam egyik barátom tanácsát: azt mondtam, ha kényszerítenek, akkor beadom a kitelepedési kérelmem Magyarországra, vagy öngyilkos leszek. A tanács hatott, mert többet nem zaklattak. 

– A csombordi kertészeti szakoktatás erdélyi sikertörténet lett. Nagyon sok híres szőlész, borász szakember érettségizett itt. Mi volt a titka? 

– Az 1935-ben alapított téli gazdasági iskola utódjaként hoztuk létre a szakiskolát, majd a szaklíceumot, mindkettõ a hatvanas évek derekáig magyar tannyelvû maradt. Jó tanári kar gyûlt össze, olyan emberek, akik szerették a szakmájukat. A iskolához egy 45 hektáros tangazdaság tartozott, jómagam elkezdtem kísérletezni, új borászati eljárásokat honosítottam meg. A többnyire magas alkoholfokú, három-négy évig hordókban érlelt száraz és félszáraz borok helyett megteremtettem a reduktív borászatot, amely eleve több ként használ, és a borok megõrzik gyümölcsillatukat. Jobbnál jobb borok születtek, sorra nyertük a hazai és a külföldi borversenyek aranyérmeit. A hatvanas években írtuk meg Románia elsõ átfogó szõlészeti, majd pár évvel késõbb a borászati szakkönyvét. A kívülálló is látta, hogy itt komoly munka folyik. A nálunk érettségizõ vagy technikumot végzett középkádereket országszerte keresték, a szõlészettel és borászattal foglalkozó állami gazdaságok és termelõszövetkezetek elõnyben részesítették a Csombordról jött szakembereket. Legtöbbjük farmvezetõként dolgozhatott, és késõbb elvégezték az egyetemet. Az agrártudományi egyetemek kertészeti fakultásain sok Csombordon végzett szakember tanít ma is. A magyar oktatás a hatvanas évek derekán sajnos véget ér. A minisztériumi döntés ellenére az igazgató saját szakállára még egy évig eltitkolta, hogy magyarul tanítunk. Ez könnyen az állásába is kerülhetett volna.

– Miként került be a román tudományos életbe? 

– A borversenyeken elért eredmények híre eljutott a minisztériumba is. Amikor a hatvanas években az ország legjobb öt-hat borászát tömörítõ borbizottságban a bukaresti Bernas professzor helye megürült, a tanügyminisztérium részérõl engem javasoltak. A bizottság feladata volt minden évben kiválogatni a külföldi borversenyekre kiküldött 45 bort a négyszázból. A „szent szörnyetegek” nemzetközi rangú román szakemberek voltak, akiktõl borászatban többet tanulhattam, mintha két egyetemet végeztem volna el. Ezeken a rendszeres borkóstolókon Románia legjobb borai voltak jelen. A Dealul Mare (fõleg a Valea Cãlugãreascã) kiváló vörös borai, a vörös és muskotályborokat kínáló Murfatlar, a rékási borok, a Iaºi környéki, fõleg a Cotnari borok és természetesen a Küküllõ-menti és a lekencei borkínálat mindig vetekedett egymással. Sokszor nehéz volt választani, de az erdélyi és az Erdély-hegyaljai borok ügyében rendszerint bejött a „lobbitevékenységem”. László Gyula, a Valea Cãlugãreascã szõlészeti intézet igazgatója – aki késõbb Afrika leghíresebb borásza lett, és ma szobor õrzi emlékét Dél-Afrikában – magyarként szintén úgy kerülhetett be a román tudományos életbe, hogy elõbb keményen bizonyított. 

– Melyik borverseny helyezésére emlékszik leginkább? 

– A budapesti nemzetközi „borászati olimpiára”, a Vinagorára küldtünk ki 1972-ben borokat. Akkor bízták rám elõször, hogy az erdély-hegyaljai borok közül én válogassak egy esélyes mintát. A csombordi plébános borommal neveztem be, ez volt az elsõ nagy nemzetközi sikerem: nagyaranyat kaptam érte Budapesten! 

– A rendszerváltás elõtt nyugdíjazták a csombordi iskolából. Nem bánta meg, hogy az ötvenes évek ideológiai lazulásával nem próbált egyetemen tanítani? 

– A kolozsvári agrártudományi egyetemen 1981-ben indították el a kertészeti fakultást, és akkor engem kértek fel, hogy vállaljam el a borászatot. Kevés ideig tanítottam óraadó tanárként, mert annyira ragaszkodtam Csombordhoz, hogy nem vállaltam a kolozsvári fõállást. A rendszerváltás után bõven kijutott az egyetemi oktatásból. A budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett erdélyi évfolyamán oktattam, majd a Sapientia Egyetem kertészeti szakának beindításánál bábáskodtam Marosvásárhelyen. Az új idõk kihívásának eleget téve Nagyenyeden a Bethlen Kollégium keretében indítottuk be a középfokú mezõgazdasági szakoktatást, amit a hatóságok hamar megszüntettek. De indult téli gazdasági tanfolyam, karöltve a sepsiszentgyörgyi LAM Alapítvánnyal. Úgy gondolom, ami tõlem telhetõ volt, mindent megtettem az erdélyi magyar mezõgazdasági szakképzés újraindításáért. Sok minden sajnos nem rajtam, nem rajtunk múlott. 

– Mint ahogy az sem Csávossy Györgyön múlott, hogy hosszú évtizedekig nem sikerült eljutnia az Országházba. Pedig, ha jól tudom, nagyon fontos volt önnek ez a budapesti utazás. 

– Megdobbant a szívem, amikor a kilencvenes években Budapesten járva megadatott a lehetõség, hogy meglátogassam a magyar parlamentet. Kísérõmnek nem árultam el, hogy az 1800-as években Csávossy dédnagyapám volt a ház gondnoka, pénzügyi felelõse abban az idõszakban, amikor az Országház épült. A Bánságban található Csávossy-kastélyunkban gyerekkoromban sokszor megcsodáltam a hatalmas könyvtárterem nagy asztalán egy vaskos aranyozott albumot, amelyben színes kõlenyomatok formájában az Országház minden részlete szerepelt. Kisgyerekként mindig el szerettem volna jutni ide, de csak idõs emberként adatott meg a lehetõség. Kísérõm álmélkodva nézte, amikor mindent elmeséltem neki az épületrõl, mintha naponta bejáratos lennék. 

– Hogyan látja a híres enyedi, csombordi bor jövõjét? 

– Van jó néhány boros gazda, akinek nyár derekára az öt-hatezer liter borából semmi nem marad a pincében, mindent el tud adni. Ez jó hír! Néhányuk Kárpát-medencei borversenyek aranyérmese, a magyarországi szakma is felfigyelt rájuk. Magyar- és nyugati mintára elindítottuk A bor útja nevû kezdeményezést. Jobb dolog ide csábítani a külföldi turistát, mint aprópénzért eladni külföldön az erdélyi bort. Aki hisz ebben a szakmában, az sikeres lehet. A bornak egy titka van: mindennap simogatni kell, mint a nõt, mert ha nem, hûtlen lesz hozzád.

Csávossy György

Temesváron született 1925-ben. A Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen 1949-ben szerzett agrármérnöki diplomát, 1986-ig a Csombordi Mezõgazdasági Szaklíceumban tanított. A mezõgazdasági tudományok doktora, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Kolozsvári Kertészeti Kar Borászati Tanszékének elsõ vezetõje. Több szõlészeti és borászati szakkönyv szerzõje, szõlõnemesítõ, államilag minõsített fajta és fajtajelölt elõállítója, valamint hivatalosan bejegyzett bortípus és számos nemzetközi és nemzeti borversenyen díjazott bor készítõje. A Román Nemzeti Szõlészeti és Borászati Hivatal, a Magyar Bor Akadémia, a Romániai Jogosított Borízlelõk Egyesülete, a Román, illetve a Magyar Írószövetség tagja, aranytollas publicista. 

Vélemények az agrár átalányadóról Kegyelemdöfés a magángazdáknak?

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/kegyelemdofes_a_magangazdaknak.php

Balta János  2013. február 13.,

Az őszi vetések, noha néhol pangó víz is takarja, ígéretesen fejlődnek, csak kérdés, kinek hoznak hasznot: az államnak vagy a külföldi nagy cégeknek

Amint arról már beszámoltunk, elkészült a mezőgazdaság átalányadójának a törvénytervezte, amit az érintettek úton, útfélen vitatnak, latolgatják a túlélési, esetleg kibontakozási esélyeket, amelyekbe a következő körképünkkel betekintést próbálunk nyújtani.

Csak rosszabbra számít

Fazekasvarsándon Pataki Zoltán a maga 28 hektár szántója mellett bérel is valamennyit. Hogy a gazdálkodását az agráradó mennyiben fogja érinteni, még nem tudja felmérni, mert eddig is teljes áron vásárolta az üzemanyagot, a vetőmagot és műtrágyát, amelyek után az áfát nem tudta elszámolni, tehát 24% adót amúgy is fizetett, miközben csak a területalapú támogatást kapta. A továbbiakban csak rosszabbra számít.

Az adózás nem, csak a szint és a mérték vitatható

Amint Szabó Zoltántól, az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulásnak az elnökétől megtudtuk, őket nem igazán befolyásolja a mezőgazdasági átalányadó, mivel eddig is adóztak. Lévén, hogy az új rendelkezések leginkább a természetes személyiségű gazdálkodók adóztatására vonatkozik, legjobban az érdekli, hogy a megmunkált földterületet illetően, hova sorolják majd a jogi személyeket? Ami a természetes személyek megadóztatását illeti, azzal nagyjából egyetért, hiszen ha egy magángazda több ezer juhot tart, illik utána adózni is, ha a jogi személyiségű vállalkozásokat mindennel elszámoltatják, megadóztatják. Mindenkinek hozzá kell járulnia a költségvetéshez. A természetes személyekkel szemben, eddig a jogi személyek hátrányban voltak. Az adóztatást illetően csak a szint, illetve a mérték meghatározása vitatható. A Társulás összesen közel 400 hektár kalászost vetett, amiből a 290 hektár búza, 25 hektár őszi árpa, míg 75 hektár takarmánybúza vetés szépen fejlődik. A laposabban fekvő részeket azonban a sok eső miatt már pangó víz takarja, amit le kell engedni.

Duplán adóznak az állattartók?

Szapáryligeten ifj. Döme Mátyás 30 hektár szántón gazdálkodik, és élénken foglalkoztatja az adóztatás legújabb formája, ami váratlanul érte a magángazdákat. Mert igaz ugyan, hogy valamilyen formában mindenkinek adóznia kell, de szerinte a tervezet eléggé fonákul van összeállítva. Mert ugye, 50 juhig valamivel több, mint 20 lejt kell darabja után fizetni, míg 50 fölött, szinte a háromszorosát. Az állattartás növekedését nem így szokás ösztönözni. Ami az állattartás adómentességét illeti, ebbe most beilleszkedik, kivételt csupán a sertéstenyésztés képezhet, amivel túllépheti a megszabott 6 főt. Ugyanakkor nem tartja méltányosnak, hogy állattartóként adót fizet a megtermelt gabona, de a rajta felnevelt állat után is. Ezek szerint, duplán adózik? Szerinte az adózás nem fog az élelmiszerárak növekedéséhez vezetni, hiszen a kisgazdák a felnevelt állataikat amúgy sem tudják értékesíteni, mivel felszámolták a vágóhidakat. Manapság csakis véletlenszerűen lehet 8-8,5 lejért értékesíteni élősúlyban a hízott sertéseket.

Megpecsételődhet a gazdálkodás sorsa

Bartha Antal simonyifalvi magángazda szerint a sorozatos veszteséget hozó évek után az elmúlt esztendő volt az egyedüli, amit a földművelők valamicske nyereséggel zárhattak. A tavalyi napraforgót rendesen megfizették, a kukoricának is megvolt a méltányos felvásárlási ára, habár az utóbbi időben az is visszaesett. Ha a gabonaárak megmaradnak a jelenlegi szinten, elviselhető lesz az adóztatás, ha viszont visszaesik a felvásárlási ár, az adóztatás egyenlő lesz a leégéssel. A gazda nem hiszi, hogy a mezőgazdasági átalányadó bevezetése felviszi az alapvető élelmiszerek árát. Mivel a fia nagybani zöldségtermesztő, rálátása van erre az ágazatra is, amit szerinte a földadó jobban fog sújtani, mert a külföldről beáramló rengeteg áru miatt a zöldségfélét nem lehet eladni. Az üzemanyagárak a csillagoknál járnak, a magángazdák eddig sem kaptak ártámogatást, tehát a kevéske haszon üzemanyagra ment el. Mindez oda vezet, hogy a fiatalság teljesen feladja a gazdálkodást, a kertészkedést, inkább munkát vállal valamelyik kábelgyárban. Maradnak az idősek, akiknek nincs más választásuk, csakhogy ezzel megpecsételődhet a gazdálkodás sorsa.

Kevés volt az ártámogatás, de jól jött

Amint Molnár Lászlótól, a majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás elnökétől megtudtuk, értesülései szerint őket a törvénytervezet semmiben nem érinti azon kívül, hogy ettől az évtől eltörölték az üzemanyag-ártámogatást. Az nem volt sok, de jól jött. A Társulás 165 hektár őszi sörárpát, továbbá 460 hektár búzát vetett. Az 1200 hektárig fennmaradó területre napraforgót, illetve kukoricát szándékoznak vetni.

Módosításokra szorul a tervezet

A Bélzerinden gazdálkodó Molnár Imre jogi személyiségű vállalkozóként működik, tehát eddig is adózott. Éppen ezért, az új adórendszer a tevékenységét nem igazán érinti csak annyiban, hogy 2013-tól megszűnik az üzemanyag ártámogatás, amire a kormány azt ígérte: megpróbálnak lobbizni érte, aminek a sikere viszont nagyon kétséges. Ugyanakkor ellentmondásosnak tekinti azt a tervezetet, amelyik az állatállomány létszámának a növekedésével nem csökkenti, hanem növeli az egyedek utáni adót. Ez az állatszaporulat kerékkötőjévé válhat. Szerinte, a tervezet még sok módosításra szorul, amit kormányzati szinten bizonyára meg is tesznek.

Beszélni kell az ellentmondásokról!

Tyukodi Lajos nagyzerindi, jogi személyiségű gazdálkodó eddig is adózott. Szerinte jól mondta a mezőgazdasági miniszter, hogy Európa területén csak Romániában vannak olyan mezőgazdászok, akik nem adóztak a megszerzett jövedelmük után. Ebben igazuk is lehet, csakhogy Európában olyan kevés támogatást sem adnak sehol, mint nálunk, ráadásul a gázolaj ártámogatást is megszüntették. Éppen ezért, az útadót is magában hordozó gázolajjal művelik a földeket, miközben a területalapú támogatásból is megnyirbáltak 10%-ot. Az új helyzet azt eredményezheti, hogy a néhány hektáron gazdálkodókat teljesen tönkre teszik, mert elvesznek a bonyolult ügyintézésben, a kilincselésben, miközben a támogatások egyre késnek. Senki nem beszél a nagy ellentmondásokról, amelyek a támogatások körül vannak. Példának okáért, az EU még tavaly augusztusban folyósította a támogatásokat az aszálykárokra, amelyekre a károsultak gyorsan benyújtották a kérvényeket, pénzt azonban még nem láttak. 10 hektárig 100 lej támogatást ígértek hektáronként, noha az EU-tól az aszály által sújtott összes területre megkapták a kárpótlás fedezetét. Hol vannak a hiányzó összegek? Nálunk minden ilyen ellentmondásos, de hát a fejétől bűzlik a hal is: két évvel ezelőtt az ország megszavazta a kisebb létszámú parlamentet, ami akkor csak 400-nál valamivel több képviselőt számlált, a mostani viszont már 585-öt. Ki érti mindezt?

Több kiadásra számít

Dani István Zimándközön 570 hektár szántón gazdálkodik, két bejegyzett vállalaton keresztül. Szerinte az új adózás mindenképp megnehezíti a mezőgazdászok életét, lévén, hogy többlet kiadásokkal jár. Az utóbbi három évben rendszeresen szárazság tizedelte a termést, egyre kevesebb pénzt hozott a gazdálkodóknak. Eddig a vállalkozó a megtermett gabonának a jutalék kiadása után maradt 75%-ból kellett hogy kifizesse a 16% jövedelemadót. Egyes vállalkozók azt tették, hogy a jövedelemadó értékét levonták az osztalékból, csakhogy annyira megnőtt a termőföld megművelése iránti kereslet, hogy verseny alakult ki a vállalkozók között, akik már 1200 kiló osztalékot is ígérnek hektáronként. Mivel ők a föld hasznából élnek, ráadásul hatalmas befektetéseket tettek gépekbe, áldozatokra is képesek a föld megművelésének a jogáért. Maga kifizette a tulajdonosok helyett is az adót, ami hektáronként 97 lej volt. Zimándközön a termőföld túlnyomó többségét jogi személyiségű vállalkozók művelik meg, talán 20-30 hektáron dolgozik még magángazda. Dani István az átalányadótól csak rosszabbra, egyre több kiadásra számít.

Eddig is 800 lejt fizettek hektáronként

Jakab Károly vadászi magángazda alaposan átrágta a törvénytervezetet, a buktatóival együtt. Szerinte, a magángazdák eddig is nagyban támogatták az államot. Példának okáért, maga az államtól vásárolt vetőmagért, műtrágyáért, gyomirtókért, gép-alkatrészekért és gázolajért hektáronként, átlagosan 2230 lejt fizetett, amiből 432 lejt tett ki az áfa értéke, amit nem tudott visszaigényelni. Ezen kívül, minden befolyó jövedelemből 5% egészségbiztosítást kell befizetni, ami 175 lejt tesz ki. 3500 lej adóból, további 2% jövedelemadó 70 lej értékben, továbbá az önkormányzatnak fizetnek hektáronként 40 lejt. Ha mindent összeadunk, hektáronként 717 lejt fizetett be, ami egy minimálbérrel egyenlő. Még erre rájön a kalászosoknál 72, míg az olajos növényeknél hektáronként 73 lej. Tehát hektáronként közel 800 lej adót fizettek a megművelt föld után. Szerinte az egy tehén után számított 72 lej, de a 10 hízott sertés darabja után elvárt 28 lejnyi adót is igen sok. Jakab Károly fájdalmasnak találja, hogy az ország fenntartásához eddig is nagyban hozzájáruló gazdálkodókról további bőrt akarnak lehúzni, miközben az ingyenélők, a nem adózók azt felélik. Elszomorító szerinte, hogy egy 10 hektáron gazdálkodó földműves évente 8 ezer lejjel gazdagítja az államot. Mivel maga 100 hektáron gazdálkodik, nem szívesen számolja ki, évente mennyivel járul hozzá az állami költségvetéshez, ahonnan semmiféle támogatást nem kap. A 138 euró értékű területalapú támogatásból is levágtak 10%-ot. Mindez annál is inkább szomorú, mert a föld minőségétől függetlenül, mindenkinek ennyit kell befizetnie, holott egyáltalán nem mindegy, hogy Pécskán, Zimánbdújfalun, avagy a gyenge talajjal rendelkező Vadászon gazdálkodik-e valaki. A tervezet 74. cikkelyének 6. pontja kimondja: az átalányadó az országos költségvetésbe folyik, abból nem kerülhet a helyi büdzsébe. Tehát a vidékiek befizetik a rengeteg adót, amiből a helyi önkormányzatnak semmi nem jut, a közvetlen környezetüket semmivel nem segítik. Szerinte, a vidékről befizetett adók 50-60%-ának vissza kellene kerülnie a helybeli költségvetésbe. Mivel Jakab Károly aprólékosan most, az átalányadó-tervezet tanulmányozásakor számolta ki gazdálkodásának a költségvetését, azon gondolkodik, hogy jogi személyiségű vállalkozásba is kezdhetne, amivel a kiadásainak egy részét le tudná írni.

* * *

Az elhangzott vélemények magukért beszélnek, ugyanakkor ide kívánkozik az RMGE országos elnökségének, Sebestyén Csaba elnök által jegyzett közleménye, amit mellékelünk.

Nyilatkozat

A Hivatalos Közlöny 54. számában, amely megjelent 2013. január 23-án a Ponta kormány közzétette az Adótörvénykönyv (Cod Fiscal) módosításról szóló 8/2013 Rendeletét. A néhány nap múlva, már február 1-jétől érvényben lépő jogszabály adókötelessé tesz minden mezőgazdasági termelőt úgy, hogy átalányjövedelmet határoz meg minden kultúrára és haszonállatra. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy mit mennyiért ad el, vagy mennyi a ráfordítás költsége, egységesen 16%-os jövedéki adót kell fizessen minden gazda a megállapított átalány jövedelemből.

A kormány által megállapított jövedelmek, ami után 16% adót (és 5,5% egészségügyi biztosítást) kell befizetni a következők: gabonafélék (2 ha felett) 449 lej; olajos magvak (2 ha felett) 458 lej; burgonya (2 ha felett) 3488 lej; cukorrépa (2 ha felett) 697 lej; szántóföldi zöldség (0,5 ha felett) 4001 lej; gyümölcs (0,5 ha felett) 4709 lej; Tehén (2 db felett) 453 lej; Juh és kecske (10-50 db) 23 lej; Juh és kecske (50 db felett) 65 lej; Sertés (6-10 db) 56 lej; Sertés (10 db-nál több) 177 lej; Méh (50-100 család) 70 lej; Méh (100 családnál több) 98 lej; baromfi (100-500) 3 lej.

Tehát az adóalapként megállapított fenti jövedelmek után 16 + 5,5 (összesen 21,5) százalékot kell befizetni, ami gabonaféléknél hektáronként 96,5 lej, burgonyánál 750 lej/ha, tehenenként 97,4 lej, juhokként 50-ig 5 lej, 50 felett 14 lej. Minden mezőgazdasági termelő május 25-ig kell nyilatkozzon a helyi pénzügynél az általa művelt területek nagyságáról és a gazdaságában levő állatlétszámról. A nyilatkozat alapján kiszámított adót két részletben kell befizetnie, felét október 25-ig, felét december 15-ig. A minimális területekkel és haszonállatokkal rendelkező gazdák (a zárójelben feltüntetett területek és darabszámok) nem adókötelesek.

A Románia Magyar Gazdák Egyesülete úgy értékeli, hogy a mezőgazdaság ily módon történő adóztatása merénylet az ország agráriuma és vidéki térségei ellen. Az adótörvénykönyv módosításának VII., a mezőgazdasági átalányadóra vonatkozó fejezete sem szakmailag, sem az igazságos társadalmi teherviselés szempontjából nem megalapozott.

Az RMGE, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület és a megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete a megyeházára hívta a gazdákat, hogy az új adózási rendet megismertesse a termelőkkel és meghallgassa a gazdák véleményét is. A jenlevők közfelkiáltással fogadták el, hogy amennyiben a kormány nem teljesíti a kérelmeiket (nem vonja vissza az átalányadóra vonatkozó rendeletet), folytatják a figyelemfelkeltő és tiltakozó akciókat, útlezárásokat, bukaresti és megyeközponti tüntetéseket is kilátásba helyezve.

A Románia Magyar Gazdák Egyesülete országos elnöksége felkér minden megyei szervezetet, hogy Hargita megyéhez hasonlóan, a helyi egyesületekkel közösen szervezzenek informáló „nagygyűléseket” a gazdákkal, ismertessék az átalányadót, ennek ellentmondásait, igazságosságtalanságát, hallgassák meg az érintettek véleményét és csatlakozzanak a Hargita megye gazdák tiltakozásához.

Az országos elnökség tagjai szívesen részt vesznek a szervezett rendezvényeken. Kolozsvár, 2013. február 8. Sebestyén Csaba, elnök

Itt a Farsang, áll a bál!

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/itt_a_farsang_all_a_bal_2.php

2013. február 13.,

Itt a Farsang, áll a bál!

 

Idén február 9-én került sor az immár hagyományosnak mondható, Keresztúri Gazdakör által szervezett farsangi bálra, amelyen a több mint 150 résztvevő, kiváló környezetben rophatta a táncot „az igazi talpalávalót húzó” pécskai KVINT zenekar változatos zenéjére.

Bár idén úgy tűnt, hogy nehezen melegedett be a társaság, de ha figyelembe vesszük hogy hajnali 6-kor a muzsikusoknak még rá kellett tenni egy lapáttal a szűnni nem akaró jókedvre, akkor úgy érezzük hogy mindent összevetve sikeres bált tudhatunk magunk mögött, amelyen jól szórakoztak ifjak és vének, a mindössze 5 hónapos Tamáska a 87 éves Ernő bácsival együtt.

Az idei farsangi tombola fődíját, amely egy konyhai robot volt, a porgányi Puskás család vihette haza, de még sokan örülhettek a szebbnél szebb, gazdák által felajánlott nyereményeknek.

Ezúton szeretnénk megköszönni mindenki jóindulatát, amivel hozzájárult a bál szervezéséhez: a polgármesteri hivatal támogatását, a Nőszövetség tagjainak a találó, hangulatos asztaldíszeket, valamint a Nyugati Jelennek a hirdetést.

Reméljük, hogy jövőre veletek ugyanitt, nem „füstbement terv” lesz.

Baráth Szilvia tudósítása Pusztakereszturról

2013 Imahét: Böjte Csaba atya Nagyzerinden

Nagy érdeklődés előzte meg a Csaba testvér nagyzerindi látogatását.
A meleg fogadtatást elismerően nyugtázta a mindenki által szeretett és több mint 3000 gyereknek otthont, iskolát adó Csaba atya.

A képen éppen egy kis cifra de értékes ládikót ad át a Gál Csilla tanárnő! Isten áldását kérjük a Csaba testvér fejére! 

Nagyzerindi Református Egyház

Nő az ökogazdálkodók száma

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=135476&cim=no_az_okogazdalkodok_szama

2013.02.12.

A mezőgazdasági minisztérium nemrég közzétett adatai szerint az ökogazdálkodók tábora országszinten évente 23 százalékkal növekszik: 2010-ben 3155 gazdálkodót jegyeztek, a múlt évben számuk 26 736-ra növekedett. Az összterület (ide tartoznak az igazoltan ökogazdálkodásban művelt és az átállás alatt levők is) 450 000 hektárra emelkedett.

A megyei mezőgazdasági igazgatóságnál a tavalyelőtti 74 bejelentkezett ökogazdálkodó száma tavalyra elérte a 406-ot. Amíg tavalyelőtt megyeszinten 1740 hektár volt az igazolt és átállás alatt levő terület, addig tavaly 3228 hektárra emelkedett, ennek közel kétharmada legelő és kaszáló, a többi gabona- és takarmánynövény-termő terület, de megjelentek a virágtermesztők is. Az átálláshoz köztudottan két vagy három év szükséges, a területhasznosítás függvényében.

Az állattartók sem maradtak el, jó néhányan biogazdálkodásban nevelik a szarvas­marhákat, juhokat, méheket, sőt, sertéseket is (pl. 617 fejőstehenet, 7680 juhot és kecskét, 197 méhcsaládot tartanak ökokörülmények közt). A magántermelők szóródása nagy, a közel 107 hektártól a legkisebb, ökotámogatásra jogosult 30 áras területekig. A legtöbb biotermesztést választó gazda Árkosról, Bölönből, Uzonból, Közép-Ajtáról, Dobollóról és Bélmezőről kerül ki.

Az átállást egyrészt az uniós és nemzeti kiegészítő támogatások nagysága is ösztönözte. Tavalyelőttől az 5-ös számú külön csomagra, az ökogazdálkodásra is lehetett kérést benyújtani a területalapú támogatások tavaszi igénylésével egy időben. A már elismervénnyel rendelkező, biotámogatást igénylő termelő a területalapú támogatáson felül a szántóterület hektárjára 162 eurót kérhetett a tavalyra. Ha zöldségtermesztő területre igényelték a támogatást, 335 euró járt hektáronként.

Az ökogazdálkodási formát hivatalosan is bizonyítani kell minősítő céggel kötött szerződés alapján, valamint a mezőgazdasági igazgatóság által kiállított, a bejelentkezést bizonyító irattal. A kérésleadáskor az ökotámogatást igénylőnek kellett vállalnia, hogy legalább öt éven keresztül folytatja ezt a gazdálkodási formát. Előnyösen nálunk a lucernásokra és a fűvel bevetett területekre igényelhető a fentebb említett 162 eurós támogatás, mivel ezeken a kultúrákon tápanyag-utánpótlásként csak természetes trágyát lehet alkalmazni.

A biogazdálkodás feltételeinek betartását ellenőrző céggel kötött szerződés költségeinek egy részét is támogatták (ígéret szerint ez ebben az évben is megmarad), 60–80 euró közötti résztámogatás járt erre a célra gazdaságonként.

Az átálló gazdaságok megsegítésére létezik egy másik, évenkénti támogatási forma, amely az ökotermékek minőségének javítását célozza. Az unió mezőgazdasági bizottságának beleegyezésével 2010 és 2013 között Románia több mint hárommillió eurót fizethet ki évenként ilyen támogatás formájában, ugyanakkor a nagymértékű igénylés miatt az ország a kifizethető összeg növelését kérte. A támogatásra a magántermelők és a jogi személyiségű vállalkozások (cégbíróságon bejegyzett szabadfoglalkozású termelők, családi vállalkozások, cégek, valamint egyesületek vagy termelői csoportok) is jogosultak. A sajátos támogatást több mezőgazdasági ágazatban is folyósítják. 

A növénytermesztésben az átállás alatt levő, 0,3 hektárnál nagyobb területű farmok igényelhetnek támogatást, amelyek egynyári vagy évelő növényeket termelnek, legelőt vagy kaszálót tartanak fenn. A támogatás éves értéke a területnagyság függvényében változik, de mindenképp meghaladja az ezer eurót. Az állattenyésztésben az ökogazdálkodásra való átállás támogatása faj- és létszámfüggő, 500 eurótól 3500 euróig terjedhet. 

Feltétel, hogy az átállás alatt levő gazdaságoknak kötelező bejelentkezniük évente tavasszal a megyei mezőgazdasági igazgatóságon, és szerződésük kell legyen valamely ökogazdálkodást ellenőrző céggel.

A kifizetési ügynökség szakemberei a támogatási kérések legkevesebb öt százalékát a terepen is kötelesek ellenőrizni, és jogukban áll leütéseket, illetve a kifizetés leállítását alkalmazni.

Amennyiben a bejelentett területnagyságban, valamint az állatlétszámban változás áll be, a támogatást igénylőnek hét munkanapon belül írásban kell értesítenie erről a kifizetési ügynökség megyei irodáját. Incze Péter Háromszék

Cégek adóbevallása április 30/május 30-ig

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/85706

2013. február 12.

A Kolozs Megyei Pénzügyi Igazgatóság közleménye szerint az évi pénzügyi jelentések benyújtásának határideje a kereskedelmi társaságok önálló gazdálkodások, kutatóintézmények számára a folyó év elejétől számított 150 nap, vagyis 2013. május 30-a. A más jellegű jogi személyeknek 120 nap áll rendelkezésre. Azok a jogi személyek, akik megalapításuk óta nem fejtettek ki tevékenységet, hatvan nap alatt kötelesek eleget tenni ennek a feladatnak.

Mindenfajta pénzügyi jelentést csak az új típusú szolgáltatási formában, PDF formátumban (.xml állományban) fogadnak el, függetlenül attól, hogy interneten vagy ügyfélfogadói ablaknál nyújtják be. Világhálón a következő portálon keresztül:www.e-guvernare.ro.

A gördülékenyebb kiszolgálás érdekében a pénzügyi igazgatóság javasolja az adózóknak, hogy használják az online módszert. Akiknek nincs hivatalosan elfogadott digitális aláírásuk az adóbevallásukhoz, az ablaknál xml állományú, PDF formátumban kitöltött jelentést nyújtanak be, a mérleg aláírt és fénymásolt mellékleteivel, amelyeket CD-n, a bevallás fénymásolt, aláírt és lepecsételt kivonatával együtt.

Az évi adóbevallások és pénzügyi jelentések benyújtásának mellőzése a jogszabály szerint 2000–5000 lejes bírságot von maga után.

Éppen ideje - Lemondott a fejlesztési ügynökség igazgatója

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/85693;jsessionid=8AD54C90AC64D1EBD25FC959F8A0BEBE

2013. február 12. 

Claudiu Coşier

Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke tegnap tudomásul vette Claudiu Coşier lemondását az Észak-Nyugati Fejlesztési Ügynökség (ADR N-V) éléről – derült ki a megyei tanács által a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből. „A lemondás egyoldalú döntés, tudomásul vettem. Sanda Catană személyében ideiglenes igazgató vezeti majd az intézményt” – áll a dokumentumban.

Coşier széke azt követően ingott meg, hogy az intézmény egyik könyvelője több éven folyamatosan elkövetett csalással összességében 1,8 millió eurót tulajdonított el az intézmény büdzséjéből. Az elmúlt időszakban egyébként Coşier több ízben a közvélemény figyelmébe került, ugyanis az észak-nyugati régió több politikusa elégedetlenségét fejezte ki tevékenységével kapcsolatban. Tegnap benyújtott lemondása kapcsán Coşier – aki 1999 óta vezette az ügynökséget – személyes okokra hivatkozott.

Farsangi mulatság Kisbácsban

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/85718

2013. február 12. 

Gyönyörű jelmezekkel vonultak fel a résztvevők szombaton a kisbácsi farsangi bálon – tájékoztatta lapunkat Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke. A település alpolgármesterének elmondása szerint több mint kétszázan voltak jelen a batyus alapon szervezett hagyományos jelmezbálon, amelyen értékes tombolatárgyakat is kisorsoltak, illetve egy hattagú zsűri díjazta a három legsikeresebb jelmezt.

Felhívás méhészeti múzeum alapítására

http://erdely.ma/kultura.php?id=135477

2013.02.12. 

Az Úz-völgyében fekvő csinódi tanyámon szabadtéri méhészeti múzeum létrehozását tervezem. Ehhez várom régi kaptártípusok, kasok, használaton kívüli méhészeti eszközök, régi könyvek, folyóiratok, fényképek felajánlását. 

Aki ez év augusztusáig tárgyadománnyal járul hozzá a múzeum létrejöttéhez, alapítóként lesz számon tartva, amit az állandó kiállításban nevesítve is megjelenítek. Vállakozók faanyaggal és tetőfedő anyagokkal járulhatnak hozzá a tárolóhelyek megépítéséhez. Teremtsük meg együtt Székelyföld Szabadtéri Méhészeti Múzeumát!

Nagy Balázs néprajzkutató Tel.: 0726 233814 www.uzvolgye.info

Az igazi Vadkelet

“Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – írja Tamási Áron. Mindenkinek kell egy olyan hely, ahol a legjobban érzi magát. Mi a Csíki-havasokhoz tartozó Úz-völgyében, Csinódon találtuk meg azt a helyet, ahol otthon vagyunk, ahol a legjobban érezzük magunkat. A szülőföld iránti szeretet vezérelt bennünket erre a helyre.

Gyimesből visszaköltözött csángók lakják a fenyvesektől elhódított patakvölgyeket és dombhátakat. Ezeken a havasi tanyákon még igazi természetközeli életmódot folytatnak az itt élők. Csinódra, Egerszékre és Lesődre csak 2000-ben jutott el a villanyáram, s az ide vezető erdőkitermelő út korszerűsítése mostanában vette kezdetét. Székelyföld egészének és a Kárpát-medence jó részének ismeretében állítom, hogy az Úz-völgye ma a Kárpát-medence legtitokzatosabb földrajzi- és néprajzi tájegysége. Olyan ez a vidék, mint egy élő skanzen!

Mi itt tudunk a legjobban pihenni, feltöltődni, megtisztulni, gondolkodni, tervezni, alkotni, imádkozni, hálát adni...

Hálásak vagyunk azért, hogy megkaptunk egy lakatlanná vált tanyát a Fenyő fejében, amely mára az otthonunkká vált.

Ezt a világot kívánjuk minél több embernek megmutatni.

Isten hozott az Úz-völgyébe!

Sepsiszéki Nagy Balázs és Erika

Igy is lehet - Székely válasz a gazdasági válságra

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/6544-szekely-valasz-a-gazdasagi-valsagra

2012. december 19. maszol/közlemény

Ünnepi alkalomra gyűltek össze szerdán Székelykeresztúron a környékbeli gazdák: újraindult a helyi vajgyár, az ország első gazdatulajdonban lévő nagy kapacitású tejfeldolgozó üzeme.

Kétéves megfeszített és kitartó munkára volt szükség mindehhez, mondta beszédében Varga-Nagy László, a tulajdonosokat tömörítő Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, aki köszönetet mondott a támogatásért Hargita Megye Tanácsának, a magyar Vidékfejlesztési Minisztériumnak és tíz térségbeli polgármesternek. A beruházás Hargita megye gazdatársadalmának egyharmadát érinti, a Keresztúr és Udvarhely környékieket.

„Nagyon nagy volt az összefogás a tejtermelő gazdák részéről, minden elképzelést felülmúlt az ügy iránti érdeklődés és elkötelezettség, a bizalom és a meggyőződés” – fogalmazott a szövetkezet elnöke. Szerinte, bár a mezőgazdaság jövőjét a szövetkezésben látják, állami támogatás is szükséges a talpon maradáshoz. Varga-Nagy László azt is elmondta, hogy a szövetkezetet hamarosan termelői csoportként is bejegyeztethetik, mert úgy pályázni tudnak az üzem fejlesztésére, az elnyert támogatásból többek között két tejszállító autót, egy automata gázkazánt és tejterméktöltőt vásárolnának.

„Székelyföld lakóinak ez a válaszuk a gazdasági válságra: nem várják, hogy mások oldják meg a problémáikat, hanem cselekszenek” – méltatta a gazdák összefogását Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzátéve: ezt a példát nyugodtan le lehet másolni más vidékeken is, nem áll szerzőijog-védelem alatt. A tanácselnök hangsúlyozta: jól döntöttek, akik beléptek a szövetkezetbe, hiszen egy befektetett lej után tíz lej a haszon, tehát ezerszázalékos a nyereség.

Borboly Csaba a Hargita Megye Tanácsa által alapított, kiemelkedő vidékfejlesztési tevékenységért járó Vitos Mózes-díjjal tüntette ki a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet kilenc elnökségi tagját: Varga-Nagy László elnököt (Székelykeresztúr térsége), Szőcs Béla alelnököt (Gagy mente és Etéd község), Mészáros Zoltán alelnököt (Nyikó mente), Bálint Sándor titkárt (Siménfalva és Farkaslaka község), Jakab Bélát (Kányád és Székelyderzs község), Szilágyi Lajost (Bögöz térsége), Györfy Leventét (Zetelaka–Varság), Tamás Pált (Kápolnásfalu–Oroszhegy), valamint Kinda Jánost (Galambfalva község).

Az ünnepi eseményen jelen volt Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Becze István és Benyovszki Lajos megyei tanácsosok, Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője. A főkonzul hangsúlyozta: Magyarország azért támogatja ezt a kezdeményezést, mert hisznek abban, hogy az ilyen társulásoknak van jövőjük, és hozzájárulnak a gazdasági válság utáni fellendüléshez.

„Szükség van helyi termelőkre, ugyanakkor helyi fogyasztókra is” – mondta Zsigmond Barna Pál, helyi termékek vásárlására biztatva a jelenlévőket.

A Keresztúr környéki gazdákat tömörítő Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet, többek között Hargita Megye Tanácsa támogatásával, idén megvásárolta a keresztúri tejfeldolgozó üzemet, ami országos premiernek számít, hiszen Romániában a gazdák körében még nem volt példa ilyen összefogásra.

A térség tejtermelői ezentúl a feldolgozásban és így az előállított termék értékesítésében is érdekeltek lesznek, a beruházás mintegy 500 gazdacsaládnak jelenthet biztos megélhetést és lehetőséget, érvényesülést a szülőföldön. Az egymillió euró értékű befektetés nem mindennapi lépés az ország gazdatársadalmában.

A szövetkezet számára mintegy húszezer hektár mezőgazdasági terület, 2500 fejőstehén, tízezer juh és 500 kecske jelenti a forrást a közel 500 aprógazdaság számára, amelyekben megtermelik azt a valódi háztáji tejet, amelyet a keresztúri tejfeldolgozó üzemben dolgoznak fel, és Târnalact néven értékesítik majd. Ezzel a márkanévvel a boltok polcain hamarosan kefirt, tejfölt, aludttejet, édestejet, valamint túró- és sajtféléket találhatunk.

Meghívó

A NAGYZERINDI FEKETE- KÖRÖS EGYESÜLET FEBRUÁR 16-ÁN FARSANGI BÁLAT RENDEZ AZ OLOSZ LAJOS MűVELŐDÉSI HÁZBAN ESTE 20 ÓRAI KEZDETTEL, AHOL A JÓ HANGULATOT A NYOLC JELMEZES-TÁNCOS CSOPORT GARANTÁLJA!

JEGYEKET CSAK ELŐVÉTELBEN LEHET VÁSÁROLNI SZILÁGYI ANDREÁNÁL FEBRUÁR 14-IG. 

A BELÉPŐ JEGYEK ÁRA FELNŐTTEKNEK 10 LEJ, GYEREKEKNEK 5 LEJ ,AMELY TARTALMAZ EGY ADAG BABGULYÁST IS. ZENÉL HAJNALIG A SIRÁLYOK EGYÜTTES!

TOMBOLA, FARSANGI FÁNK, BÜFÉ A HELYSZíNEN!

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

Traktor alatt a parasztok olimpiáján

http://manna.ro/szines/traktor-alatt-a-parasztok-olimpiajan-2013-02-06.html

2013.02.06

Nemrég ért véget a falusiak olimpiája Indiában, amelyet 1933 óta minden évben megrendeznek. Egymillió, különböző életkorú lakos vesz részt a sporteseményen, amelyen olyan sportágakban bizonyíthatják tehetségüket, mint a traktor általi elütés, a fogakkal való bicikliemelés és az ökörhajtás. A nyertesek díja élelmiszercsomag.

A versenyt Kila Raipur faluban már 70 éve minden télen megszervezik.

Mivel nincs korhatár, tinédzsertől aggastyánig mindenki összegyűl a furcsa versenyen, ahol motorbiciklin táncolásban, pankrációban és hagyományosabb sportágakban is kipróbálhatják magukat a résztvevők.

manna.ro/click

Fazekas: A magyar sertésállomány megduplázása a cél 2017-ig

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/02/05/12/Fazekas_a_magyar_sertesallomany_megduplazasa_a_cel_2017_ig.aspx

Forrás: MTI | 2013. február 05. 

A kitűzött cél eléréséhez a sertésprogram biztosít szakmai kereteket, megvalósításához 2,6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre - mondta a vidékfejlesztési miniszter a Spar Magyarország Kft. bicskei húsüzemében tett látogatásán.

A kilátásokat a miniszter biztatónak nevezte. Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása után mennyiségi ugrás várható az orosz piacokon, és érdeklődés mutatkozik a minőségi magyar sertéshúsok és -készítmények iránt Kínában és Távol-Keleten is - mondta a miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a sertésállomány növeléséhez az idén megteszik a szükséges lépéseket. Példaként említette a minőségi magyar sertés tanúsító védjegy és nyomon követési rendszer kiépítését, a termékpálya szervezettségének növelését, valamint a genetikai állomány javítását.

A miniszter a többi húságazattal kapcsolatban elmondta: mindenhol stabilizálódott vagy növekedett az állatlétszám. Az idén további bővülésre számít a szarvasmarha, a kis kérődzők, a juhok és a baromfi esetében is. Tessely Zoltán (Fidesz-KDNP) Bicske polgármestere kiemelte, hogy a Spar tevékenységeiből származik a város adóbevételének egyharmada, de a cég a munkaerőpiacon is fontos szereplőnek számít. Úgy vélte, hogy a miniszter látogatása üzenet is egyben, azt jelzi, hogy a magyar kormány támogat minden céget, amely fejlesztéseket tervez, és a magyar termékeket, a magyar családok megélhetését helyezi előtérbe.

Horváth Ferenc, a Spar csoporthoz tartozó Tann Magyarország Kft. bicskei húsüzemének vezetője közölte, hogy a 7900 négyzetméteres üzemben 250 embert foglalkoztatnak. Évente kétezer darab szarvasmarhát és 300 ezer sertést dolgoznak fel. Utóbbiból 200 ezer saját darabolás. A hazai húsbeszerzés aránya 2012-ben 64 százalék volt, ezt 2015-ig szeretnék 90 százalékra emelni. Évente hétezer tonna saját márkás húskészítményt gyártanak és nyolcmillió tálca húst csomagolnak. A cég éves forgalma eléri a 21 milliárd forintot.

A Spar cégcsoport mintegy négyszáz áruházzal rendelkezik országszerte, ahol több mint 11 ezer embert foglalkoztatnak. Az éves forgalmuk 400 milliárd forint. A társaság 2013-ban 11,5 milliárd forintnyi beruházást tervez: részben a húsüzemet kívánják bővíteni, részben az üzleteket szeretnék fejleszteni. Ennek eredményeként több mint 160 új munkavállalót vesznek fel az idén.

Egy szarvasmarhára 72, egy sertésre akár 28 lej adót kell fizetni

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=135125

2013.02.05. 

Több adóemelés lépett hatályba február elsején Romániában, miután a kormány módosította az adótörvénykönyvet. A legtöbb változás a jogi személyeket érinti, de a gazdákra is jelentős adóteher nehezedik – az RMDSZ tiltakozása ellenére.

Februártól lépett hatályba az a különadó, amelyet a kormány az energiaszállító és -értékesítő vállalatokra vetett ki. Nekik ezentúl forgalmuknak a 0,5 százalékát kell befizetniük az államkasszába az új adó szerint. A kormány megemelte a sör jövedéki adóját is.

Változik a legfeljebb kilenc alkalmazottal és 65 ezer eurónál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalatok adózása is. Eddig választhattak, hogy 16 százalékos társasági adót fizetnek, vagy forgalmuk 3 százalékát utalják át az államkasszába. Februártól viszont a mikrovállalatoknak kötelező forgalmuk 3 százalékát kell befizetniük adóként.

Az adótörvénykönyv egy másik fontos módosítása a gazdák megadóztatására vonatkozik. A kormány új jövedelemnormákat állapított meg, aminek alapján kiszámolják a termőföldek és az állatok, az állati eredetű termékek eladása és a fakitermelés után meghatározott adót.

A román kormány azzal indokolta a döntést, hogy mintegy 670 ezer gazdának csak mintegy tíz százaléka fizetett adót, miközben mindannyian kaptak különböző állami támogatásokat.

Scholtz Béla, a Szatmár megyei Agrárkamara munkatársa érdeklődésükre elmondta, hogy Romániában a rendszerváltás után 2009-ig nem kellett adózniuk a gazdáknak. Ezt követően lépett életbe az a törvény, mely előírta, hogy eladott termékeik árának 2%-át be kell fizetniük az államkasszába. A mostani módosításokhoz hasonló radikális változtatásokra azonban nem volt példa az előző két évtizedben.

Hogy miről is szól konkrétan a törvény? Az új jogszabály kimondja, hogy minden gazdának adót kell fizetnie, aki két hektárnál nagyobb területen termel gabonát, olajos növényeket, burgonyát, cukorrépát, dohányt vagy komlót; mezei zöldség esetén 0,5 hektár, védett területen termesztett zöldség esetén 0,2 hektár; hüvelyes zöldség (pl. bab, borsó, lencse) esetén 1,5 hektár; gyümölcsös esetén 1,5 hektár; szőlő esetében 0,5 hektár; dísznövények esetében pedig 0,3 hektár a határ, ami fölött fizetni kell. Ugyanúgy adózni kell 2 szarvasmarha, 10 juh/kecske, 6 sertés, 50 család méh és 100 szárnyas fölött is.

Az adózás mértékét egy ún. jövedelmi norma alapján határozzák meg. A minisztérium által megállapított jövedelmi norma az adott adózási évre, azaz 2013 február 1. és 2013 december 31. közötti periódusra érvényes. Minden egyes gazdának május 25-ig kell jelentést tennie a folyó év vonatkozó adatairól. Jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében annak kell letennie a jelentést, akit a társuló felek a hatósággal való kapcsolattartás feladatával ruháztak fel.

Az adó összegét két részletben, október 25-ig, illetve december 15-ig kell majd kifizetni. Az így befolyt összeg az államkasszába köt ki, anélkül, hogy annak valamennyi százalékát a kormány esetleg visszaosztaná az önkormányzatoknak. Adót mindenkinek fizetnie kell, akinek jövedelme származik a mezőgazdaságból. Kivételt ez alól a bérbeadásból származó jövedelmek képeznek.

Itt áttanulmányozhatod, hogy miért mennyit kell fizetni!Kocsis Zoltán szatmar.ro

Kisállat- és fajbaromfi-kiállítás a hétvégén

http://www.3szek.ro/load/cikk/56945/kisallat-_es_fajbaromfi-kiallitas_a_hetvegen

2013. február 5

Érdeklődőkben soha nincs hiány. (Archív fotó)

A Háromszéki Fajbaromfi- és Kisállattenyésztők Egyesülete ezen a hétvégén, február 8–10-én immár tizenharmadik alkalommal rendezi meg hagyományos évi kiállítását a megyeszékhelyen. A kiállítandó állatok megnövekedett száma miatt a városvezetés jóvoltából az új sportcsarnokban tartják a seregszemlét.

Több mint négyszáz értékes kisállatot neveztek be, a legkülönbözőbb fajtájú haszon- és díszbaromfitól, a vízi szárnyasoktól, sportgalamboktól, óriás- és törpenyulaktól, fácánoktól és gyöngytyúkoktól a különböző fajtájú papagájokig. A tenyészállatok küllembírálását a kiállítás megnyitása előtti napon szakemberek fogják elvégezni.

A hivatalos megnyitóra pénteken 9 órakor kerül sor, aznap és szombaton a nagyközönség 18 óráig, vasárnap pedig 8 és 14 óra között látogathatja a kiállítást. A tumultus elkerülése végett a szervezők péntek délelőttre várják az iskolások és óvodások csoportjait, számukra a belépőjegy 50 bani. A látogatók a kiállítás helyszínén tombolajegyet is vásárolhatnak, a szerencsések értékes tenyészállatokat nyerhetnek a vasárnap déli húzáson. A szervezők minden érdeklődőt és állatszeretőt tisztelettel várnak.

Szerző: Incze Péter

Tüntetni készülnek a gazdák

http://www.3szek.ro/load/cikk/56944/tuntetni_keszulnek_a_gazdak

2013. február 5

A háromszéki gazdák is csatlakoznak az országos megmozdulásokhoz, ha a kormány nem tesz eleget kérésüknek, és nem törli el, vagy legalább nem módosítja a Hivatalos Közlönyben idén megjelent 8-as számú rendeletet, mely a magánszemélyként dolgozó gazdák megadózását írja elő.

Hátrányosan érinti a vegyes gazdaságot működtetőket, hogy növénytermesztőként és állattartóként is adót kell fizetniük, az adóalap megállapításánál pedig nem veszik figyelembe a termőföldek minőségi különbségét, a változó termelési költségeket, a kedvezőtlen tényezőket – száraz­ság, árvíz, jégeső, szélvihar stb. –, panaszolják a gazdák. A kultúrák szerinti és az állatlétszámra alapozott adómegállapítás helyett a farmméret (UDE-pontszám) szerint, és csak 40 UDE-pont feletti gazdaságokra vessék ki a kötelezettséget – többek között ezt javasolják az érintettek.

Az ország több megyéjében kilátásba helyezték a gazdák, ha nem módosítják a 2013/8-as rendeletet, ha nem helyeznek kilátásba enyhítéseket a természetes személyként termelők számára, a gazdatársadalom újból utcára vonul. Az átalányadó eltörlését, de legalábbis a megállapított adóalapok csökkentését, a termés valós mennyiségét, minőségét és értékét befolyásoló tényezők figyelembe­vételét kérik a gazdák, egyelőre hivatalos átiratokban, de ha szép szóval nem megy, az utcákra, Bukarest főtereire is kivonulnak – jelezték főként erdélyi megyék gazdaszervezetei. Az eddigi jelek arra mutatnak, a Hivatalos Közlönyben megjelent rendeletet végre is fogják hajtani, és az abban megfogalmazottak szerint már idén adózniuk kell a hatáskörébe kerülő gazdáknak.

A háromszéki gazdák nevében a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesülete tette meg az első lépéseket. A szervezet vezetőtanácsának múlt heti ülésén elhatározták, hogy a követeléseiket tartalmazó átiratot a megyei és országos kormányszervekhez is eljuttatják. Szük­ség van a politikum beavatkozására is – hangzott el –, a kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselőknek is el kell juttatni a folyamodványt – hangsúlyozta Bende Kálmán. A vidéki lakosság kilencven százaléka a mezőgazdaságból él, épp ezért a parlamentben kiemelten kell kezelni a gazdákat érintő kérdéseket, azért is, mert vidéken iparról, más gazdasági ágazatról nem lehet érdemben beszélni – hangoztatta Ötvös Mózes elnök. Az RMDSZ részéről Klárik László vette át a folyamodványt, melynek alapján a parlament mezőgazdasági bizottságában dolgozó Tánczos Barna szenátor fog módosító határozatot benyújtani – mondta Ötvös. A Bodza-vidéki gazdák Horia Grama képviselőnek és Marius Obreja szenátornak nyújtják át az igénylistát. Parlamenti hírforrások szerint az RMDSZ-frakció a témában tárgyalt Victor Ponta miniszterelnökkel, aki azt ígérte, figyelembe veszi a szövetség érveléseit.

Az Erdélyi Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége a héten tartja közgyűlését Marosvásárhelyen, az egyik fő téma az esetleges utcai megmozdulások forgatókönyve lesz. Valószínűleg pénteken küldöttség keresi fel Daniel Constantin agrárminisztert az adók ügyében, a tárgyalócsoportnak tagja lesz Ötvös Mózes is.

Szerző: Bokor Gábor

SEGÍTSÉG TÚLSZÁRAZ A LEVEGŐ!

http://news.kertvarazsmagazin.hu/index.php/szobanovenyek/2264-segitseg-tulszaraz-a-leveg

Önnek is sárgulnak a növényei, mert túl száraz a levegő otthonában? Íme, 5 tipp, amellyel párásabbá teheti otthona légkörét.

A növények télen szeretnek pihenni, hiszen egész évben, hajtanak, virágoznak, növekednek, de télen pihennek. Az ideális környezet a 10-15 fokos hűvös világos otthon lenne, ám ezt sajnos nehéz teljesíteni, hiszen mi fázunk meg. Épp ezért télen a felfűtött meleg szobában a levegő kiszárad és növényeink levelei száradnak sárgulnak.

A megoldás! Növelni kell a levegő páratartalmát.

1. tipp: Sok jó növény kis helyen is elfér!

Alakítsunk ki otthonunkban egy egész virágsarkot, vagyis a növényeket tegyük egymás mellé, hiszen így egy kisebb mini őserdő alakul ki, és a sok szobanövény egyszerre fogja a nedvességet elpárologtatni.

2. tipp: Radiátorpárologtató

Helyezzünk el a fűtőtesten álló vagy fekvő radiátor párologtatót, amely naponta akár fél liter vizet is képes párává átalakítani így máris sokat tettünk növényeinkért.

Ne felejtsük el a vizet naponta utánatölteni.

3. tipp: agyag granulátum

Az agyag granulátum segít a helyes vízháztartásban és a nedvességet elpárologtatja így nem lesz a növény túllocsolva, de párásabb lesz a környezete. Az agyag granulátumot tehetjük a cserép alá a tálcára vagy szórjuk ki a földre. Dekorációs célokra is megfelel.

4. tipp: Szökőkút

Hangulatos lakásdekoráció, amely megnyugtat, és a természetbe repít minket. Egy kisebb szobai szökőkút képes napi fél liter vizet is elpárologtatni, de itt is fontos, hogy mindig töltsük utána a vizet.

5. tipp: kézi permetező

Vegyünk egy közepes kézi permetezőt és naponta reggel és este permetezzük végig a növények leveleit. Így növényeink a természetben érzik, majd magukat ahol a reggeli harmat nedvesíti be a leveleket.

Újra a komposzt készítésről

http://news.kertvarazsmagazin.hu/index.php/bio-elet/605-komposzt-keszitese-biokerthez

Az igazi biokertészek szinte varázserőt tulajdonítanak a komposztnak, és ez nem véletlen, hiszen a komposzt sokkal több, mint egy talajjavító anyag.

A szerves anyagok lebomlásának folyamata és jótékony hatása leginkább az erdőben és a természetben figyelhető meg ahol évről évre gyönyörű lombozatú fák és szép virágok hajtanak mindenféle gondoskodás nélkül.

Az erdő barna morzsalékos talaját nem más minta komposzt adja, vagyis a lehullott,, falevelek ágak évről évre lebomlanak, így mindig termékeny talaj lesz az eredmény.

Ezt a különleges talajt mi magunk is előállíthatjuk kertünkben, elég összegyűjteni a konyhai hulladékot és a kerti lehullott ágakat, leveleket.

Ha ezeket a hasznos növényi hulladékot elégetjük, nem csak növényeinket fosztjuk meg a tápanyagtól, de a környezetet is károsítjuk. Egy kerti hulladék égetésnél annyi széndioxid keletkezik, mintha egy kiállnánk egy forgalmas főútvonal mellé.

Hazánkban még mindig kevés kertben látni komposztáló konténert, de talán egyre többen gondolják, úgy megéri a fáradtság és összegyűjtik a levágott füvet vagy az őszi avart és felhasználják, a belőle készült jó minőségű talajt.

Hogy mennyire messze járunk, még a nyugati kultúrától mi sem bizonyítja jobban egy nem rég leadott riport a tv-ben, ahol egy lakótelep közelében a kertészek összegyűjtötték kisebb kupacokba az őszi avart, amit később elszállítottak volna, mire a helyi lakosok látva a levél halmokat pár napon belül a falevélkupacból hatalmas szeméthalmot emeltek. Sokan nem is értik miért van összegyűjtve a falevél az út szélén és úgy gondolják újabb szemétgyűjtés lesz a környéken.

Ha valódi szép biokertre vágyunk első lépésként kezdjünk hozzá a szelektív hulladékgyűjtésnek, vagyis minden szerves és szervetlen hulladékot külön konténerbe gyűjtsünk össze.

A komposztáló tároló a kert hűvös árnyékos részén kapjon helyett, erre a célra mi magunk is építhetünk egy fa kalodát, de ma már a nagyobb barkácsboltokban is megvehetjük készen az edényt.

A komposztba érdemes az elején jó minőségű istállótrágyát beszerezni, majd tehetünk rá konyhai hulladékot, lehullott faágat, vagy őszi avart, de akár a levágott fűnyesedék is hasznos lehet.

Miért érdemes komposztot készíteni?

Elsősorban a komposzt javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegkötő képességét, és fontos tápanyaggal látja el növényeiket. Ezen kívül gátolja a tápanyagok kimosódását a talajból, óvja a talajt és a növényeket a betegségektől és javítja a növények ellenálló képségét is.

Fontos hogy a komposztba ne kerüljük bele semmilyen fém, üveg vagy más szervetlen anyag. Kerüljük a fertőzött növényeket és gyomokat is, mert ezek magvai hamar kicsíráznak itt is. A nagyobb ágalkat vagy szárakat érdemes összeaprítani mielőtt a komposztba tesszük, így később könnyebb lesz átforgatni az egészet.

Az ideális komposzt eléréshez érdemes a következő anyagokat felhasználni :

Fakéreg, fűrészpor, pl. fenyő vagy bükk, kartonpapír, konyhai hulladék, kávézacc, kerti hulladék, avarlomb, fűnyesedék, réti széna, friss baromfi trágya, marhatrágya, zöldség maradványok, hüvelyesek héja, gyümölcshéj, tőzeg, oltott mész, csontliszt, homok, krumpli héj, emberi haj, fenyőtű, dohány, paradicsomlevél, csalán.

De nagyon hatással van a komposztra, ha gyógynövényekből készítünk oldatot.

Fúrjunk, egy mély lyukat a komposzt közepére majd ebbe a lyukba öntsük a cickafark, csalán, körömvirág, kamilla vagy más gyógynövények keverékét.

Láthatjuk, hogy a komposztba számtalan szerves anyagot tudunk felhasználni, és mindez egy fillérbe sem kerül.

 

TALAJVIZSGÁLAT A NÖVÉNYEK SEGÍTÉSÉGÉVEL

http://news.kertvarazsmagazin.hu/index.php/bio-elet/611-talajvizsgalat-a-noevenyek-segitesegevel

Miután szert tettünk egy kertre, minden kertész álma egy virágzó dús gyönyörű kert megalkotása. Ám ehhez jól lenne tudni milyen a termőföld kertünkben, mielőtt beültetnénk növényekkel.

Ebben lehet segítségünkre néhány növény.

Ha már úgy vettük meg a házat, hogy a kert be van ültetve, vizsgáljuk meg a növényeket, és máris megtudtatjuk a föld összetételét anélkül, hogy ásóhoz nyúlnánk.

Csalán:

Ahol a csalán megél ott nitrogénben és vasban is gazdag a talaj. Ha kertünkben dúsan nő a csalán biztosak lehetünk benne, hogy van elég tápanyag, sőt abban is, hogy ezt a talajt már trágyázták.

Tyúkhúr:

Ahol sok a tyúkhúr ott szintén van elég tápanyag, távolítsuk el a növényt és ültessünk a helyére zöldség vagy fűszernövény ágyást, vagy más haszonnövényeket.

Bükköny:

A bükkönyfajok a pillangós virágúak családjába tartoznak. Ahol ezek a növények megélnek, ott a talaj gazdag a nitrogénben, mert megkötik azt a talajban. Akár zöldtrágyaként is felhasználhatjuk és beleforgathatjuk a talajba.

Lucerna:

A lucerna legtöbbször a fű között hajt ki, de ez nem baj, mert a növény jelenléte a megfelelő nitrogén tartalomra utal, ami fontos a fű számára.

Rododendron:

Ha kertünkben jól érzik magukat a rododendronok és a hanga félék, akkor a termőföld savanyú. Ebben a földbe nem él meg minden növény, de azért kérdezzünk rá az előző tulajtól hátha csak kicserélte a talajt egy részen a kertben.

Szegfű:

Ez a szép illatos virág a kissé lúgos és jó vízelvezető képességű talajokat kedveli. Ahol ez a növény megél sok más virágzó dísznövény is szépen fog fejlődni.

Napvirág:

A napvirág jól viseli a száraz homokos talajt, ám az ilyen talajon kevés növény él meg, így érdemes átgondolni az ültetést.

Martilapu:

A martilapu jelenléte a nehéz talajt jelzi, az ilyen talajt ültetés előtt érdemes jó alaposan felásni és fellazítani, mert a növények nem tudnak benne fejlődni.

Zsurlók:

A zsurló kedveli a nedves kissé mocsaras területeket, így ha ilyen növényt látunk, a kertben biztosak lehetünk benne hogy ez a talajvízzel telített.

Kakukkfű:

Ez az illatos kis fűszernövény jól viseli a száraz homokos talajt, ahol megél ott vagy semleges kémhatású vagy meszes a talaj. Itt is fontos megnézni milyen növényt ültetünk be.

Cikkünk a Cser kiadó gondozásában megjelent A talaj gondozása vegyszerek nélkül című könyvből készült.

A könyv megvásárolható a Cser kiadó oldalán a www.cserkiado.hu címen vagy a könyves boltokban.

Természetesen, ha van rá lehetőség beszélgessünk el az előző tulajdonossal, ha erre nincs mód és a növényekből sem tudjuk megállapítani a talaj összetételét, érdemes szakembert hívni vagy egy talajvizsgáló műszer segítségével bemérni a pontos adatokat.

ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL!

http://netfolk.blog.hu/2013/01/26/itt_a_farsang_all_a_bal_323

 2013.01.26. 08:18

Mikor van farsang?

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. A farsang vízkereszt utáni naptól ( népies neve regélő hétfő hamvazószerdáig tart. Így hát a farsang lehet hosszú, vagy rövid, ez attól függ, hogy mikorra esik húsvétvasárnap. Húsvét ugyanis mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra esik. A legkurtább a farsang akkor, ha március 22-én, tehát a tavaszi napéjegyenlőség utáni napon telihold van és vasárnap is. Ez húsvét legkorábbi időpontja. Ilyenkor farsang húshagyója a gyertyaszentelő utáni napon van.

Idén elég rövidke a farsang, igyekezzünk kihasználni!

Agrársarc

http://www.erdelyinaplo.ro/?hir=837

Makkay József 2013.02.01.

Akár egyet is érthetnék a mezõgazdasági miniszterrel, aki a bevezetésre kerülõ mezõgazdasági átalányadót nem tartja túlzónak. Normális országban – ahol a feketegazdaság minimális – természetes igény, hogy az aktív munkavállaló adót fizessen, függetlenül attól, hogy pilóta, egyetemi tanár, szakmunkás vagy gazdálkodó.Ahol ezt tiszteletben tartják, ott fejlett munkamorál, élhetõ környezet és az állampolgárairól gondoskodó állam a jellemzõ. Mindezek a fejlett nyugati demokráciák vonásai. A baj csak az, hogy Románia nem tartozik közéjük. 

Olyan országban, ahol a valós (vagy becsült) 19 milliónyi lakosból mindössze négymillió ember áll hivatalos munkaviszonyban, nehéz normalitásról beszélni. 

Ha ehhez hozzáadjuk a külföldön dolgozó két-hárommillió honfitársunkat, akkor is elkeserítõ a végeredmény: több millió felnõtt korú, aktív ember dolgozik a feketegazdaságban, akikrõl az állam nem tud, vagy nem akar tudomást szerezni. Pedig könnyen nyomukra bukkanhatna vásárokban, autópiacokon, hirdetési újságok lapjain, hiszen sokan és sokféleképpen bújnak ki az adófizetés terhe alól. Azt is mondhatnánk: Románia a feketegazdaság virágzó európai melegágya, ahol maholnap az a furcsa, ha valaki egy államilag nyilvántartott munkahelyre megy dolgozni – jobbára éhbérért. 

A feketegazdaság felszámolását azonban bukaresti vezetõink rossz helyen kezdik. Szerintük ugyanis a fõ adócsaló a gazdaember.A földmûves, aki reggeltõl estig robotol, és biztos bevétele az, ha szûkebb vagy tágabb családja számára megtermeli a mindennapi ételt. A vitatható minõségû import élelemmel, mezõgazdasági termékekkel elárasztott hazai piacra egyre nehezebben bejutó gazdának immár nem csak az agyontámogatott külföldi konkurenciával kell megküzdenie, hanem nehezen eladott termékeinek bevételeire is szemet vet az állam. Nem is akármilyen mértékben! Az új jogszabály nem ismer aszálykárt, árvizet, hátrányos piaci helyzetet. Egyet tud: a földbõl jövedelme származik a gazdának, tehát adóznia kell. 

Vidékjáró útjaim során az elmúlt két évtizedben sok gazdával ismerkedtem meg. Láttam szegényebbeket és módosabbakat, de a sors még nem hozott össze igazán gazdag földmûvessel. Az értékesített termények bevételének mindig megvolt a helye, hiszen az állatoknak takarmány kell, a földmûvelés évi körforgása pedig állandó befektetést igényel. És még egy apróság: abban a Kolozsvár környéki faluban, ahol lakom, a mintegy kilencszáz lakosból két-három család él gazdálkodásból. Látva mindennapi küszködésüket, nem szívesen cserélnék velük. Ennyit Pontáék adóztatható mezõgazdaságáról.

Mi komposztálható házilag?

http://karpatinfo.net/cikk/eletmod/mi-komposztalhato-hazilag

Kárpátinfo.net | 02/02/2013 

A kezdő komposztáló kertész egyik legnagyobb kérdése, mi komposztálható és mi nem? Ebben a kérdésben igyekszünk mutatni néhány házi praktikát!

A komposztálás alapanyagát illetően kezdjük a legalapvetőbb hozzávalókkal! Amikor a kertbe lenyírjuk a füvet, pl. nyáron, hetente a levágott fűnyesedéket, máris vihetjük a komposztra.

Nézzünk néhány házi praktikát!

A konyhában naponta létrejött konyhai hulladék, mint zöldséghámozás, tojáshéj, kávézacc, szintén mehet a komposztra. A kerti növényekről levágott szárak, hajtások, ugyancsak mehetnek a komposztra, és az ősszel levágott gallyak, valamint a lehullott falevél is nagyon jó alapanyag lesz.

A gyomok szintén mehetnek a komposztra, mert az érés folyamán keletkezett hő hatására a magvak és a gyomnövények ártalmatlanná válnak, viszont soha ne tegyünk beteg vagy fertőzött növényt a komposztra. A gyökérgolyva, a tűzelhalás, vagy a monília az egész kertet képes a komposzt által megfertőzni, így a fertőzött növényi részeket inkább égessük el.

Az olyan gyomokat, amellyel nagyon agresszívak, vagy gyökérről szaporodnak, ilyen pl. a szulákfélék, szinté ne tegyük a komposztba, mert ott tovább szaporodnak.

Kerti és konyhai hulladékok

- A konyhában szinte tonna szám keletkezik évről évre a hulladék, amely számunkra szemét, de növényeink számára aranyat ér. A krumpli, és zöldséghéj rendkívül gazdag tápanyagban, a gyümölcsmaradékok és a kávézacc is remek adalék a komposztra.

- A déli gyümölcsök héját, ne tegyük a komposztra, mert a legtöbb ilyen héj nagyon sok tartósító és növényvédő szert tartalmaz.

- Soha ne tegyünk a komposztra hús, hal, vagy ételmaradványt, és semmilyen mesterséges anyag ne kerüljön bele. Ellenben az elhervadt virágcsokrot, az elhasznált virágföldet, a levágott hajat, a tojáshéjat, vagy a papírt, nyugodtan tehetjük a halom tetejére.

A komposztálás folyamata

- A komposztálás előtt fontos hogy az alapanyagokat minél jobban aprítsuk fel, így meggyorsítjuk a bomlás folyamatát.

- Az avart és a kisebb ágakat akár fűnyíróval is felapríthatjuk, míg a nagyobb ágakat metszőollóval, vagy fűrészel, kell kisebbre vágni.

Az egészséges éréshez, és korhadáshoz a következő feltételek szükségesek

- Elegendő nedvesség

- Levegő, vagyis oxigén

- Megfelelő szén-nitrogén arány

- Egészséges talajélet

Ha ezeket tudjuk biztosítani a komposztálás során, remek tápanyagot tudunk majd folyamatosan biztosítani növényeink számára, a házilag előállított komposzttal. Forrás: Napidoktor.hu

Románia: Megszűnik az adómentesség a mezőgazdaságban

http://www.szatmari-monitor.ro/2013/01/romania-megszunik-az-adomentesseg-a-mezogazdasagban/

2013. január 22. Szerző Timi

Mintegy hatszáz-hetvenezer farmert és földtulajdonost érint az az, adótörvénykönyvet módosító kormányhatározat, amely ez év február 1-től lép hatályba, és amely 16 százalékos adót ír elő a földtulajdonosok illetve a földbérlők számára.

A szántóföldi növénytermesztéssel valamint állattenyésztéssel foglalkozó magánszemélyek eddig adómentességet élveztek Romániában.

A mostani kormánydöntés szerint nemcsak a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek lesznek adókötelesek, hanem a különféle európai uniós illetve nemzeti támogatások is.

Az adót az állam az ágazatonkénti becsült jövedelemre rója ki, amely jövedelemhatárokat évente a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság fog megállapítani. Az ez évi becsült jövedelemhatárokról kedden, január 22-i ülésén döntött a kormány. A gabonatermesztők esetében például 449 lej (kb. 98 euró) az éves hektáronkénti becsült jövedelem, amely 16 százalékkal adózik. Ezt a jövedelmet további, 5,5 százalékos egészségbiztosítási illeték is terheli.

Továbbra is adómentességet élveznek a 2 hektár birtoknagyság alatti szántóföldi növénytermesztők vagy fél hektár alatti zöldségtermesztők, ha családi szükségletek kielégítésére termelnek.

Szarvasmarha, legtöbb 3 darab tartható adómentesen.

Megalakult a Gazdatanácsok Szövetsége

Valami megmozdult az anyaországi gazdák világában mert egy teljesen új alapokon szerveződő gazdatanácsok  vezetői egy szövetséget alakitottak meg.
Talán feltehetnénk azt a kérdést, hogy miért kell egy újabb civil szervezet? Azt kell elmondanunk, hogy az eddigi gazdaképviseletekben a vezetők sokszor elfelejtették, hogy miért is lettek megválasztva...

Nem volt meg az akarat arra, hogy valós időn belűl lereagálták a kialakult helyzeteket és megfelelően és főleg felelőség érzettel hassanak oda, hogy a gazdatársadalom védelmét mindig megfelelően biztosítsák.

A Hangya egyesületi gazdák nevében is üdvözöljük a Gazdatanácsok Szövetségét és a Fejér megyei Magyar Földért és Vidékért Egyesületet is, amely eddig biztosította a jogi hát teret, az Erdélyi Hangya szerkesztősége 

http://gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/160300/1/gazdasag/Megalakult_a_Gazdatanacsok_Szovetsege?place=srss

2013.02.02 MTI

48 gazdatanácsi tag alakította meg a szövetséget

Megalakult a Gazdatanácsok Szövetsége a Fejér megyei Kajászón, amelynek legfőbb célja, hogy mielőbb ezer gazdatanács legyen az országban és közösen léphessenek fel saját érdekeik védelmében.

A rendezvényen a szövetség titkárává választott Boór Ferenc elmondta, hogy 48 gazdatanácsi tag alakította meg a szövetséget, így hivatalossá váltak az eddig megalakított gazdatanácsok. Elfogadták a szövetség alapdokumentumát, valamint egy egységes bejelentő iratot hoztak létre, amellyel a jövőben megalakuló tanácsok csatlakozni tudnak a szövetséghez.

Hangsúlyozta, hogy nem szervezetet építenek, hanem szövetséget kötöttek az egységes fellépés érdekében. Eddig a Magyar Földért és Vidékért Egyesület képviselte a gazdatanácsokat, mostantól a szövetség és választott tisztviselői teszik ezt. Egyelőre csak egy tisztviselőt választottak, a titkárt. A következő ülésen szervezőket fognak választani, akiknek feladata lesz a helyi gazdatanácsok megalakulásának segítése és a tájékoztatásnyújtás.

Ma még csak negyven bejelentett gazdatanács van, de egy héten belül meglesz a félszáz is. A cél, hogy minél előbb ezer gazdatanács legyen országszerte – fogalmazott.

Boór Ferenc elmondta: törvénytelennek minősítették az agrárkamarai választást és új választást követelnek. Emellett megerősítették a korábban Kajászón meghozott határozatokat illetve jóváhagyták a Társaság a Szabadságjogokért 5. országos értekezletén elhangzott követeléseket, mint például a társadalmi vita szükségességét a földtörvényről.

Az első gazdatanács Kajászón alakult meg tavaly októberben. A gazdák azért hozták létre, mert szerintük az érvényben lévő földtörvényt megszegve nagyobb aranykorona értékű földterületet adott bérbe húsz évre a Nemzeti Földalapkezelő a község határában egy kápolnásnyéki vállalkozónak. Emellett nehezményezték azt is, hogy a helybeli gazdáknak esélyük sem volt a földbérletre az érintett területeken.

Több tiltakozó akciót is szerveztek: előbb a nyertes pályázó egyik földjén szántottak, majd egy másikon is. A terület feletti rendelkezést a törvényesség helyreállítása érdekében a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba vonták. Azt kérték, hogy alakuljanak mindenhol helyi földbizottságok, és írjanak ki nyílt pályázatot az állami földekre.