2012. november 16., péntek

Kuvait érdeklődik a magyar baromfihús iránt

2012. november 07.Világgazgaság Online
Hazai építőiparai vállalkozások is szerepet kaphatnak a 2010-ben elindított ötéves kuvaiti nemzeti fejlesztési terv infrastrukturális beruházásaiban – nyilatkozta lapunknak az Arab-Öböl menti országban tárgyaló Szijjártó Péter.
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a tegnapi megbeszéléseiről elmondta: a 125 milliárd dolláros összegű fejlesztési terv keretében 700 ezer ember számára építenek új városokat, városrészeket, illetve 171 kilométer hosszú metró-, illetve vasúti hálózat építésére, illetve fejlesztésére is sor kerül, ahol lehetőség van a magyar vállalkozások bekapcsolódására.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés terén is nyílhatnak lehetőségek Magyarország számára, ugyanis az arab országban komoly elismerés övezi a hazai élelmiszerbiztonsági előírásokat – közölte az államtitkár. Főként a hazai élelmiszerek, ezen belül kiemelten a baromfihús behozatala iránt érdeklődnek a kuvaiti partnerek.
A magyarországi befektetési lehetőségek kapcsán Szijjártó Péter elmondta: az arab ország elsősorban a hazai gyógyturisztikai projektbe történő befektetések iránt mutat érdeklődést. Ennek az együttműködésnek az alapja az lehet, hogy évente 10-14 ezer kuvaiti állampolgárt kezeltetnek részben állami pénzből külföldön.

Önbiztosítót szorgalmaznak a sertéstartók – Baromfi árlétra

2012. november 14.trademagazin.hu
A napokban megérkezik a baromfi és sertéstartókhoz az idei első félév után járó állatjóléti támogatás mintegy 2,8, illetve 3,5-4 milliárd forintja. miután Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bejelentette, hogy megkezdik az átutalást. Az eredetileg fél év múlva járónál, mintegy 20 százalékkal több, hízónként 1500-1800 forint nagyon jól jön most – mondta Sákán Antal a Magyar Sertéstenyésztők Országos Szövetségének elnöke.
Az emelkedő takarmányárak miatt veszteséges sertéstartókon az is segítene, ha a mostanában bajba jutott kapuvári és gyulai húskombinátnál bennragadt 5-6 milliárd forint tartozást kiegyenlítenék. Úgy véli, ha már a kormány stratégiai fontosságú üzemmé nyilvánította a cégeket, akkor létrehozhatnának, akár az állattartókkal közösen egy – a növénytermesztők természeti károkat rendező alapjához hasonló – önbiztosító rendszert, olyat, amelyik a feldolgozók csődje esetén csökkentené az állattartók veszteségeit.
Földi Péter a Baromfi Terméktanács szakértője arról számolt be, hogy már nyáron kérték ezt a lehetőséget, akkor, amikor a nagy meleg miatt a baromfitelepeken csak jelentős többletköltséggel tudták a szárnyasok megfelelő életfeltételeit biztosítani. Elhangzott az is, hogy most már biztosnak tűnik, hogy eddig átlagosan 5-6 százalékkal emelkednek a fogyasztó árak, addig a feldolgozók 15 százalékkal fizetnek többet, a 45-50 százalékkal drágább takarmánnyal felnevelt baromfiért, aminek előállítási költsége harmadával növekedett.

A vidék felzárkózását segíti a bővülő exportfinanszírozás

2012. november 13.MTI
A hazai cégek bővülő exportfinanszírozása mellett az Exim Bank a regionális gazdaságokat is mozgásba tudja hozni kedvező hiteleivel, ami a hátrányos helyzetű Békés megyének és Gyulának érdemi segítséget jelent - mondta a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezérigazgatója kedden Gyulán, a békés megyei vállalkozóknak rendezett fórum előtt, sajtótájékoztatón.Nátrán Roland kiemelte: a bank rendelkezik azokkal a mandátumokkal az EU keretein belül, ami kedvezményes, kamattámogatott kölcsönök nyújtását teszi lehetővé a Magyarországon működő, export-import tevékenységgel foglalkozó társaságok részére.
A vezérigazgató rámutatott arra: az export finanszírozásról szóló törvénymódosítással az Exim Bank a gazdaságpolitika egyik kulcsszereplője lett. Az export élénkítése növeli a foglalkoztatást, a bővülő termelés többletbevételt jelent az államnak és az önkormányzatnak.
Nátrán Roland az új banki szolgáltatások közül kiemelte az újonnan letelepülő, exporttermelő cégek kedvezményes finanszírozását, amivel a felzárkóztatásra szoruló térségekbe lehet befektetőket csábítani.
A vezérigazgató elmondta: Gyula polgármesterével, Görgényi Ernővel arról tárgyaltak, hogy az Exim Bank kedvező feltételekkel nyújt hitelt a Gyulára települő, exportra termelő, kapacitást építő és működtető befektetők részére. Gyula és Békés megye térségeiből a román, az ukrán piacra, valamint egyéb nemzetközi exportpiacokra lehet termelni, s a helyi beszállítók kedvezményes finanszírozása szintén ösztönzi a nagyberuházások letelepedését.
Az Exim Bank Gyulán az idegenforgalom élénkítésben is fontos partnerként vehet részt - jegyezte meg Nátrán Roland

Értékben nőtt, mennyiségben nem változott az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma

2012. november 11.MTI
A magyarországi kiskereskedelemben 5 százalékkal, mintegy 1145 milliárd forintra nőtt a Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer kategória forgalma 2011 decembere és 2012 szeptembere között az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva; a mennyiséget tekintve nem változott az eladás - közölte a piackutató vállalat.A Nielsen közleményében ismerteti: az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának koncentrációja megállt: a lakóhely közeli, 400 négyzetméteres és kisebb üzletek az érték szempontjából a legutóbbi tíz hónap során az élelmiszer-eladásból ugyanúgy 35 százalékos piaci részesedést értek el, mint a tavalyi hasonló időszakban.
A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2500 négyzetméteres csatorna részaránya 34-ről 35 százalékra emelkedett, ezzel egy időben a 2500 négyzetméternél nagyobb üzlettípusé 31 százalékról 30-ra csökkent.
A tíz legnagyobb forgalmú élelmiszer közül a következők forgalma nőtt mind értékben, mind mennyiségben, tízhónapos összehasonlításban: sör, sajt, ásványvíz, tejföl és étolaj.
Az elemzés kiemeli, hogy kedvezően alakult a tejtermékek trendje: tizenhat kategóriájuk mintegy 220 milliárd forint forgalmat ért el tíz hónap alatt, közülük tizenegynél értékben is, mennyiségben is növekedést regisztrált a Nielsen.
A tejtermékek közül értékben kiemelkedik a margarin 15 százalékkal, valamint a tejföl és a gyümölcsjoghurt plusz 8-8 százalékkal, míg a mennyiséget tekintve natúr joghurtból 7, margarinból és túróból 6-6 százalékkal adtak el többet a boltok a legutóbbi tíz hónap alatt, mint a múlt évi hasonló periódusban.
A lakóhely közeli, 400 négyzetméteres és kisebb bolttípusokban átlagos piaci részesedésüket jóval meghaladóan adtak el a jelentős forgalmú kategóriák közül például szeletes csokoládét, szénsavas üdítőitalt, cukorkát, vodkát és energiaitalt.
A 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben az élelmiszerek átlagánál sokkal többet adtak el például sajtból, jégkrémből, étolajból és ásványvízből a legutóbbi tíz hónap alatt.

A fiatal gazdálkodók nélkülözhetetlenek a magyar mezőgazdaságban és nálunk?

2012. november 13.kormany.hu
A vidékfejlesztési politika fontos területe a fiatalok segítése, mivel a fiatal gazdálkodók nélkül elképzelhetetlen a magyar mezőgazdaság működtetése - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn, Budapesten a fiatal gazda információs börze beharangozó sajtótájékoztatóján.
Hozzáfűzte: a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) már a mostani eseményt megelőzően is számos területen működött együtt annak érdekében, hogy a fiatal gazdálkodók minél jobb feltételek között tudják végezni munkájukat. A mostani információs börze is azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a gazdálkodáshoz, illetve azok a fiatalok, akik már a gazdálkodást választották, könnyebben boldogulhassanak.

Fotó: VM Sajtóiroda

A miniszter emlékeztetett, hogy az Országgyűlés előtt lévő földtörvényt is egyeztették az Agryával annak érdekében, hogy minél kedvezőbb feltételekkel juthassanak megművelhető földterülethez a későbbiekben a fiatal gazdálkodók.
Mikula Lajos, az Agrya ügyvezető elnöke elmondta: a fiatalokat nemcsak gépek és különböző berendezések, technika, műszaki eszközök megvásárlásához kell hozzásegíteni, hanem többlettudást is kell nyújtani számukra annak érdekében, hogy munkájukat hatékonyabban végezhessék. Ezért szerinte az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szaktanácsadásra, a gyakornoki programok támogatására, továbbá a különböző szakmai utak megszervezésére, hogy a fiatal gazdálkodók tudásbázisa gyarapodjon.
Ennek érdekében szervezi meg az Agrya november 15-29. között öt helyszínen az országban a fiatal gazda információs börzét, ahol a fiatal gazdálkodók szervezetten, de kötetlen keretek között cserélhetik ki véleményüket az aktuális, őket érdeklő kérdésekről.
Mikula Lajos megemlítette, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) félévszázados fennállása alkalmából kiírt kommunikációs pályázaton a Vidékkaland elnevezésű Agrya program esélyes arra, hogy igen előkelő helyezést érjen el.

Magyar agrárium: Mezőgazdasági termelői árak, 2012. szeptember

2012. november 14.ksh.hu
Szeptemberben a mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 20,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így a január-szeptemberi árnövekedés összességében 10,9%-os volt. Eközben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 5,6%-kal haladták meg az előző év első kilenc hónapjának szintjét.
A növényi termékek ára 2012 szeptemberében 26%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gabonafélék ára 29,8%-kal emelkedett. A búza ára átlagosan 64 600 forint volt tonnánként, ami 32%-kal haladta meg az előző év szeptemberit, a kukorica ára hasonló mértékben nőtt (26%-kal), elérve a 61 300 forintos tonnánkénti árat. Az ipari növények árindexe 14,1%-kal emelkedett, ezen belül az olajos növények ára 25,5%-kal növekedett. A cukorrépa és dohány betakarítása még nem kezdődött meg.
A zöldségfélék termelőiár-indexe szeptemberben 24,8, a gyümölcsöké pedig 8,0%-kal emelkedett. A gyümölcsök csoportján belül az alma és a szőlő értékesítése jelentős. Amíg az előbbi termék ára nem érte el az előző évi értéket, addig az utóbbi terméknél 15,6%-os árnövekedés volt tapasztalható. A vágóállatok termelői ára 13,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágósertés felvásárlási ára 419 forint volt kilónként, 25,7%-kal haladva meg az előző évi szeptemberi szintet. A vágómarha ára a tavaly szeptemberi magas árnövekedés (54,1%) után kis mértékben csökkent (4,6%-kal). A vágóbaromfi ára 9%-kal növekedett. 2012 szeptemberében az állati termékek ára az élő állatok áránál sokkal kisebb mértékben, mindössze 4,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tej ára 3,7%-kal csökkent, a tojásé 34,9%-kal növekedett. A mezőgazdasági termelői árak 2012. január–szeptemberi időszakban összességében 10,9%-kal emelkedtek a 2011. évi első kilenc hónap termelői árszintjéhez viszonyítva. A gabonafélék árindexe 9,1%-kal-, az olajos növényeké 19,0%-kal emelkedett a vizsgált időszakban.
A friss zöldségfélék és a gyümölcsök árai 20,8, illetve 11,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. A burgonya ára átlagosan 25,4%-kal maradt az előző évi szint alatt. Az élő állatok és állati termékek ára – a tavalyi 14,1%-os növekedés után – idén további 12,2%-os emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához mérten, amely főképpen a magasabb tojásár következménye. 2012. január–szeptemberben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző év első kilenc hónapjához viszonyítva 5,6%-kal nőttek, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 6,0, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 2,8%-os növekedéséből tevődött össze. A folyó termelőfelhasználáson belül a jelentős súllyal rendelkező takarmányok ára a tavalyi 34,5%-os emelkedést követően, 2012. első három negyedévében további 4,2%-kal nőtt. A takarmányok ára 2011 utolsó félévében csökkent, amit 2012 első félévben egy folyamatos áremelkedés kompenzált. A 2011 utolsó negyedévéhez viszonyított áremelkedés már megközelíti a 19%-ot. A műtrágya árak 14,2%-kal emelkedtek 2012. január–szeptemberben, ezen belül az egyszerű műtrágyáké kisebb (11,4%-kal), az összetett műtrágyáké nagyobb (19,4%-kal) mértékben. Összességében az indexek ugyan növekedést mutatnak az előző év azonos időszakához viszonyítva, azonban a harmadik negyedéves árak már a 2011. negyedik negyedévi árszintre estek vissza.

Drágul a föld az anyaországban

2012. november 15.agrarszektor.hu
A földpiac szempontjából eseménydús elmúlt évben a különböző történések érezhetően feljebb srófolták a földárakat a Napi Gazdaság információi szerint.
Az FHB legfrissebb földárindexe szerint a tavalyi 576 ezer forintos hektáronkénti átlagár 601 ezer forintra emelkedett, Közép-Magyarországon pedig elérte a 780 ezer forintot.
A területi adottságoktól is függő különbségek jelentősek: az átlagosnál jóval olcsóbban lehet például legelőt venni, a gyümölcsösök, a szőlők és a korszerű, új mezőgazdasági létesítményekkel együtt kínált területek ára viszont az átlagnál jobban nőtt, különösen a nyugat-dunántúli régióban. Vas és Győr-Moson-Sopron megyében egy hektárnyi termőre fordult barackosért vagy dióültetvényért már 1,8−2 millió forintot is adnak, még értékesebbek az öntözhető, nem fagyveszélyes területen lévő ültetvények.

Egymilliárddal igényelték túl a tanyaprogram keretét

2012. NOVEMBER 16.,szerző: O. Horváth György
1,5 milliárd forint áll rendelkezésére, de 2,5 milliárdnyi pályázati igény érkezett ebben az évben a tanyafejlesztési támogatási programban.

Ma 300 ezer ember él tanyán, igen sok az öreg, elesett ember. Rájuk fér a segítség, a fejlesztés

Cél a kis és a közepes tanyagazdaságok kiépülésének erősítése, a közüzemi szolgáltatások kiépítése, a tanyasi termékek piacra juttatása, a hozzájuk vezető mezőgazdasági utak kialakítása. A tanyaprogramban összesen 1,5 milliárd forint támogatásra lehetett pályázni, a beadási határidő lezárult a napokban. Nagy volt az érdeklődés: a pályázók 2,5 milliárd forintot szerettek volna lekötni. Hasonlóan nagy volt az érdeklődés a helyi piacok kiépítése iránt is – tette hozzá Budai Gyula államtitkár. A pályázat keretében az önkormányzatok tíz százalék önerő mellett építhetnek helyi piacokat, ahol majd a településeken és a tanyákon gazdálkodók értékesítik termékeiket.

Baki a VM kérdőívében – Kell egy piac!

Az alábbi cikk nem igen ideillő de a benne foglaltakra mi is oda kellene figyelnünk, de lássuk miről is van szó:
2012. NOVEMBER 16., O. Horváth György
Egy fogyasztókhoz és egy önkormányzatokra vonatkozó kérdőívet készített az agrártárca, melynek célja, hogy felmérje, mekkora igény és lehetőség van a helyi piacok kialakítására működésére. Kisebb baki is becsúszott a kérdések közé.

Háztáji termelés csak akkor pöröghet fel, ha a terményt el is lehet adni valahol. A kormányzat a helyi piacokat látja megoldásnak 
Fotó: Kállai Márton

Úgy tűnik, hogy a háztáji termelés felpörgetésének alapjául a helyi piacokat szánja az agrártárca. Legalábbis abból a közleményből, melyet a minap adott ki, s arról tájékoztat, hogy felméri a helyi piacok helyzetét az országban ez derül ki. Két kérdőívet készített a minisztérium, melyek honlapján megtalálhatók. Az egyikben – négy oldalon - a lakosság piaci vásárlási szokásait, igényét, méri fel, másikban - hat oldalon - az önkormányzatokat kéri, írják le, működik-e és milyen helyi piac a településen, ha nem, akkor mi annak az oka, s miként lehetne ezen változtatni, jobbítani.
Az önkormányzati kérdőívbe azonban becsúszott egy kisebb baki is: egy eldöntendő, vagylagos kérdése a válasz igen, vagy nem: „Ha működik helyi termelői piac, akkor csak a helyben lakó termelők értékesítik rajta a termékeiket, vagy más településről is érkeznek termelők? (Kérjük, húzza alá a megfelelő választ!) Igen Nem”
Nemzeti Vidékstratégia részeként említik a helyi értékesítés fejlesztését, egy országos piaci rendszer kialakítása, a helyi termelői piacon többféle tevékenység törvényi biztosítása, az értékesítői és termelői kör érdekeknek megfelelő földrajzi-, területi szabályozása. Így a hazai és a helyi élelmiszerellátás mindenütt megvalósulhat. A javaslat egyik fő célja, hogy az önkormányzatok újra kapcsolódjanak be a helyi gazdaságfejlesztésbe, vállaljanak szerepet a saját piacaik szervezésében, üzemeltetésében, ösztönözzék a termelést, ezáltal élénkítsék a helyi gazdaságukat, segítsék a vidéki gazdaság megerősödését.

171 milliárdtól esnek el a magyar gazdálkodók?

2012. NOVEMBER 16.
Hét év alatt közel 171 milliárd forinttal - 600 millió euróval - csökkenne a magyar agrártámogatás mértéke, ha az EU elfogadná egy legutóbb felvetett módosítást!

Az eddigi szenttehenekhez is hozzányúl az unió? Az agrár- és kohézióspolitika lehet a takarékoskodás vesztese

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a napokban terjesztett elő egy költségvetési javaslatot 2014-2020 közötti időszakra. Ennek a magyar agrárgazdaság vesztese lenne, a hét év alatt 600 millió euróval, mai árfolyamon számolva 171 milliárd forinttal kapnának kevesebbet a gazdák. Az eddig tárgyalt verzió szerint „ csupán 20-30 milliárd forinttal csökkenne az összeg.
Az Európai Bizottságnál attól félnek, hogy a végeredményben a takarékoskodást célzó új terv aláássa az agrárreformot. A kohéziós politika mellett a közös agrárpolitika költségvetése a fő kárvallottja Van Rompuy javaslatának.
Miként a BruxInfo hírt adott róla, a legfrissebb tárgyalási keret az előzővel együtt már 75 milliárd eurót farag le a keretköltségvetés Európai Bizottság által a hét évre javasolt 1033 milliárd eurós főösszegéből, ám a büdzsén kívüli tételeket is figyelembe véve a vágás már majdnem eléri a 81 milliárd eurót.
Brüsszel javaslatának előterjesztése óta a szegényebb régiók és tagországok felzárkóztatására hivatott kohéziós politika szenvedte el a legnagyobb vérveszteséget: a kiadások hét éves időszakra javasolt szintje 30 milliárd euróval csökkent a Bizottság eredeti javaslatához képest, ami reálértékben már egyébként is elmaradt a 2007 és 2013 közötti pénzügyi kerettől.
A Bizottság javaslata és a ciprusi elnökség október végi tárgyalási kerete relatíve kevésbé érintette a közös költségvetés második fejezetét, amihez a közös agrárpolitika, a halászat és a környezetvédelem is tartozik. Van Rompuy új javaslata azonban már ezt a területet sem kíméli, annyira, hogy bizottsági számítások szerint a második fejezet 25,5 milliárd euróval zsugorodott a Bizottság javaslatához képest. A közös agrárpolitika első, direkt támogatásokat is tartalmazó és második, vidékfejlesztési pillére 25 milliárdot vesztett: a pillanatnyi állás szerint 16,7 milliárd euróval jutna kevesebb az első pillérre, 8,3 milliárddal pedig a vidékfejlesztésre. Mindez úgy, hogy a Bizottság javaslata reálértékben eleve 12 százalékkal csökkentette az agrárterület büdzséjét 2014 és 2020 között a jelenleg futó időszakhoz képest.
A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a közvetlen jövedelemtámogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozó első pillérre jutó források 6,1 százalékkal, a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló keret pedig közel 20 százalékkal csökkenne az új tárgyalási keret értelmében a jelenlegi szinthez képest (2007 és 2013).
Miközben a Bizottság tervezete a magyar agrártermelők közvetlen jövedelemtámogatásait eléggé minimálisan, mindössze 1,3 százalékkal csökkentette volna, addig Van Rompuy új javaslata – ami aligha lesz a végleges ajánlat – újabb 5 százalékos vágást irányoz elő. Ez euróban folyó árakon 454 millió eurót jelent. A két időszak között pedig 6,2 százalékkal csökkenne a magyar gazdáknak kifizetett direkt támogatás mértéke, ami összegszerűen 573 millió euró, vagyis jelentős összeg, még ha hét évről is van szó.
Összehasonlításképpen: Magyarország a jelenlegi pénzügyi időszak vége felé évente 1,3 milliárd euróhoz juthat közvetlen jövedelemtámogatás címén, a mostani javaslat értelmében ez az összeg éves szinten valamivel több, mint 1,2 milliárd euró lenne.
A közös agrárpolitika fő haszonélvezőjének számító francia termelők is valamivel kevesebb, mint 4 milliárd eurót buknának a status quo-hoz képest. Van Rompuy kárpótlásképpen lehetőséget adna valamennyi tagállamnak arra, hogy a nemzeti boríték tartalmának 15 százalékáig rugalmasan átcsoportosíthassa a forrásokat a KAP két pillére között, vica és versa.
A pénzek lefaragása és a nagyfokú rugalmasság azonban Brüsszel félelmei szerint így együttesen alááshatja a közös agrárpolitika reformját. Először is azért, mert azzal, hogy a gyeplőt részlegesen a tagállamok közé dobja, csökkenti az agrárpolitika közös jellegét. Hiszen az egyes tagállamok különféle megoldásokat választhatnak, ami a jelenleginél kevésbé egységes KAP-hoz vezethet. „Ennek az elképzelésnek a hatására a közös agrárpolitika kevésbé lesz közös” – vélekedett a BruxInfónak Roger Waite, az uniós agrárbiztos szóvivője.
De Brüsszel a két pillér közötti arányok megbontásának sem örül, abban ugyanis egy tudatosan létrehozott egyensúly megbontását látja. További aggodalom, hogy a direkt támogatások kizöldítésében is a nagyobb rugalmasság felé mozdulhat el a rendszer.
Azt pedig a Bizottságnál a jelek szerint végképp rosszallják, hogy Van Rompuy javaslata eláll a bizottsági reformcsomag egyik sarkalatos pontjától, a legnagyobb közvetlen agrárkifizetések felső határának meghúzásától, lényegében a nagybirtokok és nagyüzemek támogatásainak csökkentésétől. Nehezen indokolható, hogy miközben az agrárszektor támogatásai csökkennek, éppen a legnagyobb haszonélvezőket nem vagy csak szerényen érintik majd a vágások – hívják fel a figyelmet Brüsszelben.
Az új tárgyalási keretet csütörtökön vitatta meg először a nagyköveti tanács. Értesülésünk szerint az ülésen elsősorban azok az országok bírálták élesen az új javaslatot, amelyeken kétszer is csattan az ostor, részben a kohéziós források, részben pedig az agrárbüdzsé megnyirbálása okán. A legkritikusabb véleményt ennek megfelelően Magyarország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Portugália fogalmazta meg uniós diplomaták szerint.
Legközelebb jövő kedden az Európa-ügyi miniszterek vitatják meg a csomagot, amelyet a vita fényében módosítanak. Szerdán a kormányfők személyes képviselőin, a serpákon lesz a sor. Ezt követően csütörtök reggeltől este 8-ig Herman Van Rompuy egymás után egyeztet mind a 28 állam- és kormányfővel (a horvátokkal is). A „gyóntatást” követően egy újabb változat készül majd, amiről immár a csúcson tárgyalnak majd az állam- és kormányfők, ahogy az EiT elnöke tervezi, kifulladásig.

Kereskedőház alakul Szabolcsban

2012. NOVEMBER 15., O. Horváth György
Az agrártermékek hazai és külföldi értékesítésének elősegítésére kereskedőház létesült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – jelentették be az alapításban közreműködő szervezetek.

A szabolcsi almával kezdi a kereskedőház az orosz exportot jövő év ejeén 
Fotó: Kállai Márton

Vinnai Győző, a szabolcsi kormányhivatal vezetője szerint a nyíregyházi központtal működő Szabolcsi Kereskedőház a megye 40 ezer őstermelőjének, valamint 3 ezer családi gazdaságának nyújt majd segítséget a mezőgazdasági termékek szervezett értékesítéséhez.
A kereskedőház szervezésében a szabolcsi földművelésügyi igazgatóság is részt vett 11 agrárkereskedő céggel közösen. A centrum a bel- és a külföldi piacra egyaránt közvetíti majd a Szabolcsban megtermelt mezőgazdasági árut, tisztességes árréssel dolgozik és az értékesítés nyereségéből jövedelem-visszaosztást is tervez a gazdálkodóknak – emelte ki Wachal Kálmán, az igazgatóság vezetője. A kereskedőház tevékenysége tavaszra futhat fel, s januárban – az orosz vámszabályok várható változása után – a hűtőházakba betárolt alma exportálásával indul. Az első évben, 2013-ban főként gyümölcsöt és zöldségfélét, azt követően pedig valamennyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék értékesítését szervezi majd a létrehozott központ.
Az eseményen részt vevő Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára elmondta: hasonló kereskedelmi szervezet, magyar agrárcentrum létrehozását tervezik Oroszországban és Kínában, és az arab országokban.

Szomorú Márton nap: erősen drágulnak a borok

2012. november 15.Forrás: privatbankar.hu
Körülbelül harmadannyi, jó esetben feleannyi bor készült idén, mint szokott és ez a harmadik év egymás után, amikor átlag alatti a termés, ez a bor árak erős emelkedéséhez vezet.
A szokásos 3–3,5 millió hektoliter helyett 1,2–1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Az ágazat idei veszteségét 60 milliárd forintra teszik a terméskiesés miatt. A kár az alföldi területeken a legnagyobb: itt a termés 90 százalékát is elvihette a rossz időjárás - derül ki a Varga Pincészet elemzéséből.
A fagy és a aszály pusztította a szőlőt idén
Miért fontos borászoknak, mezőgazdasági szereplőknek a Márton nap?
A Márton napi liba-vacsoráról szóló első írásos dokumentum 1171-ből származik. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás szerint: ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat. A napszámosok ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát. Márton napján kóstolták meg az újbort is. Erre az ünnepre időzítik a mai napig is kóstolóikat a magyar borászok
1984 telén volt az utolsó, az idei évhez hasonlítható pusztító, tartós –20, –25 fokos hideg. A terméskiesés másik fő oka a csapadékhiánnyal párosuló hőség: az aszály volt. A történelmi borvidékek többsége jól átvészelte ezt az időszakot, de az ország szőlőinek mintegy 60 százalékát képviselő alföldi borvidékeken viszont szörnyű pusztítás történt - mondta Varga Péter, a pincészet vezetője. 
Az alacsonyan fekvő területeken már a téli és a tavaszi fagy elvitte a fele termést, a homoki ültetvények pedig szinte kisültek a forróságban, a területek nagy részében 90 százalékos terméskiesésről beszélnek a gazdák. Az alföldi borvidékek nagy súlya miatt az országos terméskiesés 50 – 60 százalék körül lehet.
Más országokban sem örülnek a borászok
Korábban megírtuk, hogy idén a tavalyinál kevesebb a szőlőre, de jó borra számítanak a történelmi borvidékeken, a szőlő gyors érése miatt. A szüreti körkép részletei >>>
A szokásos 3–3,5 millió hektoliter helyett 1,2–1,5 millió lehet az idei évi bortermés. Ha 2 millió hektoliter kieséssel és 300 Ft/literes önköltségi árral számolunk, az ágazat vesztesége 60 milliárd forint. A természeti csapások a környező bortermelő országokat is sújtották és ne feledjük, hogy ez már az egymást követő harmadik évjárat, amelyben jelentős elmaradások vannak a szőlőtermelésben. 2010-ben a folyamatos esőzés okozott 50–60 százalékos kiesést, 2011-ben pedig az előző évi rossz időjárás miatt gyenge volt a rügydifferenciálódás, ami mintegy 20 százalék elmaradást okozott. 
A korábbi évtizedek túlkínálatával szemben jelentős és tartós borhiány alakult ki, hiszen a pincészetek borkészlete oly mértékben lecsökkent, hogy azt már egyetlen jó termésű évben nem lehet behozni. Ennek következtében tovább nőnek az árak.
20 százalékkal is nőhetnek az árak
Az említett okok miatt jövőre mintegy 15–20 százalékos áremelés várható, kivéve azokat a pincészeteket, akik a szokásos tavaszi áremelésen kívül már idén októberben is bejelentettek egy mintegy 10 %-os áremelést, így a jövő évben csak 10 százalékkal kell emelniük áraikat. A borhiány és a szőlőárak emelkedése miatt, január 1-től a legtöbb pincészet árat emel majd.

Agrárkamara: a várt tagok harmada, negyede regisztrált

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/agrarkamara_a_vart_tagok_harmada_negyede_regisztralt
2012. NOVEMBER 14., O. Horváth György
Az új agrárkamarába 300-400 ezer tag regisztrációját várják, eddig azonban 100 ezren jelentkeztek. A határidő vészesen közeleg, mert a regisztrációt csak november 30-ig tehetik meg a gazdálkodók.

Úgy tűnik, a gazdák eddig inkább a munkájukkal, s nem a kamarai regisztrációval foglalkoztak, pedig nagy a tét!  Fotó: Németh András Péter

A jövő év tavaszán tartja választását az új agrárkamara, azonban csak az választhat, és az választható, aki regisztrál most november 30-ig és befizeti az 5000 forintos regisztrációs díjat is. Eddig nagyjából 100 ezren tettek ennek a felszólításnak eleget. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az új kamara ne számítson 300-400 ezer tagra. A regisztráció ugyanis nem kötelező, míg a kamarai tagság az lesz az új törvény szerint – minderről Győrffy Balázs, az agrárkamara megbízott elnöke tájékoztatott.
Az új kamarának mindenki kötelező módon tagja lesz az akinek valamilyen köze van az élelmiszer-gazdasághoz, azaz többek között a gazdálkodók, az élelmiszer-feldolgozók, kereskedők, de még a horgász-, vadászegyesületek, különféle szövetségek is.

2012. november 12., hétfő

Arany Rózsa-díjat nyert Nyíregyháza

Forrás: MTI | 2012. november 12. 
A város Nagykőrössel, Makóval, Harkánnyal, Paloznakkal, Varsánnyal és Mosonmagyaróvárral együtt vehette át az elismerő címet az idén.
Arany Rózsa-díjat nyert Nyíregyháza a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyben; a város Nagykőrössel, Makóval, Harkánnyal, Paloznakkal, Varsánnyal és Mosonmagyaróvárral együtt vehette át az elismerő címet az idén.
Parillák Gabriella, a nyíregyházi polgármesteri hivatal sajtófőnöke hétfőn az MTI-nek elmondta: a környezetszépítő verseny legmagasabb díját régiónként egy település kaphatja meg, az, amelyik évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt a virágosításban. A versenyt öt minisztérium, három országgyűlési bizottság, Budapest önkormányzata, a Magyar Turizmus Zrt. és több civil szervezet együttesen írta ki. Az idei felhívásra összesen 298 település jelentkezett, és a díjakat november 9-én, Hévízen adták át a nyertes hét településnek.
Nyíregyházán mintegy kétmillió négyzetméter zöldterület található és a gondozott parkok karbantartására, folyamatos megújítására évente 65 millió forintot költ a 120 ezres nagyváros önkormányzati cége, a helyi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. A zöld területből 2500 négyzetméternyi a virágos rész, amelyre évente 6,5 millió forint értékben ültetnek ki tavasszal, nyáron és késő ősszel virágzó növényeket.
A nyíregyházi közterületi virágoskertekbe október hónapban például összesen 1,5 millió forint értékű, huszonhétezer kétnyári árvácskát és negyvenhétezer hagymás virágot ültette ki. A különböző szirmú árvácskák a fagyok beálltáig díszítik parkokat, út menti ágyásokat, míg a hagymás virágok, főként tulipánok, kora tavasztól pompáznak majd a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen.
A közterületek mellett a nyíregyházi magánporták előtt, illetve az udvarokban is sok helyen vannak szépen gondozott virágos részek, valamint tavasztól, őszig, a házak ablakaiban lévő cserepekben, az erkélyek ládáiban is virítanak a szebbnél szebb virágok.

FEDERTO – A helyi hagyományos termékek és rendezvények szerepe a falusi turizmus fejlesztésében Jussanak el mindenkihez

Jussanak el mindenkihez
A fenti cím egy pályázat neve, mely pályázat a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében kerül megvalósításra az Európai Unió támogatásával.
A program célja közelebb hozni egymáshoz a határ menti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének érdekében, a térség alapvető erősségeire építve.
A pályázat első romániai találkozóját tartották ma a Jelen Házban, melynek házigazdája az Arad Megyei Gazdák Egyesülete volt. Arad, Temes, Csongrád és Békés megyei vendégeken kívül jelen voltak a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, a Bánsági Mezőgazdasági Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, az Orosházi Gazdakör, illetve a Hódmezővásárhelyi Egyetem képviselői.
A szakmai találkozó egyben szemet gyönyörködtető termékkiállítás, bemutató is volt, ahol megcsodálhattuk a makói hagymát, foghagymát, petrezselymet, fazekasvarsándi, székelyhidi és nagylaki őrölt piros paprikát, fazekasvarsándi mézeskalács termékeket óriási választékban, orosházi füstölt kolbászt és gyümölcspálinkát, egyedi, kézi készítésű makói marcipán bonbonokat. Ezeket természetesen meg is kóstolták a részvevők és megannyi terméknek nagy sikere volt, talán a Török Sándor, fazekasvarsándi RMDSZ-elnök által készített disznópörkölt kiemelkedett a többi közül.
A kézzelfogható/kóstolható termékeken kívül a makói Hagymatikum gyógyfürdő szolgáltatásairól, a város turisztikai látványosságairól prospektusokból értesülhettek az érdeklődők.
A találkozó koordinátora, szóvivője Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke elsőként Bognár Levente aradi alpolgármesternek adta a szót, aki kifejezte abbéli örömét, hogy egy ilyen találkozónak Arad ad otthont: „A HU–RO projektek fő nyomvonala, hogy fejlesszék a térséget és én kívánom, hogy a pályázat hozzájáruljon ehhez a fejlesztéshez, továbbá azt, hogy a projekt során bemutatott termékek mindenkihez eljussanak.”
A pályázat célkitűzéséről, eddigi eredményeiről vetítéssel egybekötött beszédet tartott dr. Bodnár Károly, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja, a szóban forgó projekt menedzsere.
Dr. Balla Géza Arad megyei borász a borturizmusról, borvidékekről beszélt, majd Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke néhány híres, kimondottan Békés megyei terméket ismertetett a jelenlévőkkel. Említésre méltó a csabai, illetve a gyulai kolbász, az orosházi csíramálé (csíráztatott búzából készült édes termék), az orosházi kenyér, libamáj, búza stb.
Dr. Csősz János, a Temesvári Magyar Gazdaegyesület elnöke abbéli reményét fejezte ki, hogy jelen pályázat lejártával lesz majd több, más projekt is, melynek keretében bemutathatják hagyományos termékeiket, népszerűsíthetik azokat.
A találkozó első részét Zoriti Leonard, az Aradi Gazdakör tiszteletbeli tagjának vetítéssel egybekötött, hagyományőrzéssel kapcsolatos kül- és belföldi rendezvények, vásárok bemutatója zárta.
Rövid szünet után a gazdák bemutatták termékeiket, majd egy közös, svédasztalos ebéddel zárult a rendezvény.
Hasonló szakmai találkozó legközelebb december 12-én lesz Temesváron, majd 2013. február 23-án Orosházán. Forrás: Nyugati Jelen

Meghökkentő eredmény: 30 ezres rezsi egész télen


http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/11/18/Meghokkento_eredmeny_30_ezres_rezsi_egesz_telen.aspx
Forrás: Duna Híradó | 2012. november 12. 
Passzívház Nyílt Napot tartottak több Pest megyei településen, mely során bárki megnézhette a házakat és beszélgethetett a lakókkal.
A passzívházak ránézésre ugyanolyanok, mint bármelyik másik ház, de kiemelkedő hőszigetelésük miatt nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Egy ilyen ház fűtése körülbelül 30-50 ezer forintba kerül az egész téli szezonban.
A Duna Híradóban bemutatott diósdi házban például 23 fok volt a hőmérsékelt, fűtés nélkül is. Az ott lakó család úgy számol, hogy december elejéig valószínűleg nem is kell majd fűteniük. Már tavaly is sokat spóroltak.
Az épület fűtés-hűtése, melegvíz-ellátása hőszivattyús rendszerrel történik, a kertben egy horizontális talajkollektor biztosítja a hűtéshez, fűtéshez szükséges energiát – magyarázta Kardos Ferenc, a Kardos Labor Kft. cégvezetője.
A talajkollektor a föld hőjéből állít elő energiát, többek között ezért is olcsóbb a fűtés.
A passzívházak felépítése viszont 20-30 százalékkal többe kerül, mint egy hagyományos épületé. De volt olyanra is példa, hogy az építés költsége annyi volt, mint egy normál háznál.
Benécs József, a Passzívház Kft. okleveles gépészmérnöke elmondta: az első minősített szadai passzív ház fajlagos költsége, 200 ezer forint/négyzetméter.
Pedig a ház 2009-es építésénél készült felvételeken látszik, hogy napkollektor van rajta. A falak jóval vastagabbak az átlagosnál és 35 centiméteres a szigetelés is.
Magyarországon egyelőre 40-50 passzívház van összesen, míg Németországban például már több mint hatezer.

2012. november 4., vasárnap

Lecsapolt láp, felégetett kaszálók,rezervátumbeli fakitermelés

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet egy botanikai rezervátum (a Tusnádfürdő melletti Sólyomkő) és egy Natura 2000-es természetmegőrzési terület (Alcsíki-medence ROSCI0007) gondnoka 2010 februárjától. A minisztériummal kövött egyezmény 5 évre szól, és nagyon sok kötelezettséget ír elő egy gondnok számára, viszont mindehhez nagyon kevés jogi hátteret. Azaz példának okáért minden természetkárosító tevékenységet meg kell akadályozzon a gondnok, viszont nem büntethet és nem róhat ki szankciókat sem, így egyetlen eszköze az, hogy a terepen észlelt illegalitásokat továbbítsa az illetékes állami szervek felé, és várja megoldást.
Hasonló módon más gondnoksághoz, az ACCENT Szervezet is különböző pályázatokból tartja fenn magat és végzi a kötelezettségeit. Kisebb-nagyobb lépésekkel halad a menedzsmentterv elkészítése fele, mely minden nemű természetvédelmi vagy -megőrzési terület legfőbb célkitűzése. Az út viszont rögös, és sok olyan váratlan eseményt rejteget, melyet munkaidőn kívül, viszont idő- és energiaigényesen sikerül csak megoldani. A 2012-es év bővelkedett mostanáig ilyen a természeti értékeket veszélyeztető tevékenységekben, melyen jelentős részét sikerült megoldani az év folyamán, de van jónéhány, ami függőben van, és talán még az év végéig újabbakkal is találkozunk.
Először nézzük meg az Alcsíki-medence Natura 2000-es természetmegőrzési területet, mely 2693 ha-on terül el, javarészt a leszabályozott Olt csatorna árterületét foglalja magába, és a következő településeket érinti: Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Verebes, Nagytusnád és Újtusnád. A terület Csíkszeredától délre eső Zsögödfürdőtől indul és a tusnádi szorosig terjed, melynek legszélesebb szakasza 3 km, a legszűkebb pedig 250 m.A terület ritka és egyedi, még fennmaradt lápréteiről, növényvilágáról híres, melyek természeti értékkel bírnak, és alapos feltérképezésük szükséges azok kezelési tervének összeállítására. Ha csak 1 példát kellene megemlíteni, akkor az a mocsári kőtörőfű (Saxifraga hirculus) lenne, mely országunkban európai jelentőségű, fokozottan védett, vöröslistás, a kipusztulás határán álló jégkorszaki maradványnövény. Ennek a fajnak jelenleg 2 helyen található néhány példánya egész Románia területén, melyből az egyik az Alcsíki-medence Natura 2000 területen, nevezetesen a csíkszentkirályi Borsáros-lápban.
A terület legnagyobb veszélyforrásai a lecsapolás és az égetések. A lecsapolás sajnos már annyira előrehaladott állapotban van, hogy szinte nem is találni természetes vízfolyást a területen és 100-200 m-enként botlunk bele egy lecsapoló árokba. Ez nagymértékű kiszáradáshoz vezet, de reményeink szerint sikerul majd ez az állapotot megállítani és akár visszafordítani.
A másik nagy probléma a lassan sportkategóriába avanzsált gyufával való kaszálás, melyet legtöbb esetben a területalapú támogatások gyors és könnyű megszerzéséért „vezettek be”, feltéve persze ha megússzák, hisz az Alcsíki-medencében már több esetben elvették égetések miatt a támogatást, nem beszélve arról, hogy a törvény borsosan bünteti az efajta területtisztítást.
Az idei év első kellemetlen jelente az volt, amikor a tusnádi szoros határában munkagépekkel találkoztunk, melyen már túl voltak 100-200 m ásáson és türelmetlenül várták a tavaszt, hogy folytassák munkájukat a szoroson át. Erről a történetről be is számoltunk korábban, melynek hosszú és izgalmas következményei voltak. Mivel a terület gondnokaként nem kaptunk semmiféle jelzést a Környezetvédelmi Ügynökségtől (akik ha kapnak igénylést engedélyre olyan tevékenység esetében, mely érint Natura 2000-es területet, azonnal kötelesek jelezni a gondnokságnak), így jogosnak láttuk az azonnali feljelentést.
Az észrevételünket másnap meg is kapta sorban a Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség, az Országos Környezetvédelmi Őrség – Bukarest, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökség, a Hargita Megyei Vízügyi Igazgatóság és végül a Râmnicu Vâlcea-i központú Olt Vízügyi Igazgatóság, akikhez az Olt vízgyűjtő medencéje tartozik.

Munkagépek várták a tavaszi hóolvadást a tusnádi szoros határában. Néhány nap után el is búcsúztak a környéktől

Hamarosan érkezett is a válasz, miszerint azonnal leállították a munkálatokat és biztosítottak, hogy amíg megfelelő engedélyekkel nem fog rendelkezni a befektető, addig nem dolgoznak. Merthogy semmiféle engedéllyel nem rendelkeztek: se környezetvédelmi, se Natura 2000-es jóváhagyás, sem pedig építkezési engedély. Ezáltal hamar sikerült eloszlatni azt a sztereotípiát, miszerint ha a távolban egy kotrógép egy patak vagy folyó medrében van és dolgozik, akkor az biztos a Vízügy, és biztos árvízvédelmi munkálatok folynak, és nyugodt, lehajtott fejjel továbbmehetünk. Nem, sok esetben mégcsak dokumentáció sem létezik arról, amit szeretnének végezni, nemhogy engedély legyen, de már dolgoznak.
Néhány hónap után kaptuk az értesítést, hogy elkészült a projekt dokumentációja és le van téve a Környezetvédelmi Ügynökségnél, ahol egy gyűlés keretén belül eldöntődik, hogy kapnak vagy sem engedélyt. Kiderült, hogy egy 1996-ban megírt projekt része ez, amire előző év (2011) szeptemberében tettek le kezdeményezést az Ügynökséghez, noha abból még csak a szándékot lehet megtudni, semmi más információt nem tartalmaz.
A projekt 4 alpontot tartalmazott, melybol az egyik töltésnövelés, illetve -kiegészítés, a másik egy patak alsó szakaszának újraásása, a harmadik egy kis patak partjainak kibetonozása belterületen és végül a legnagyobb impaktú, a tusnádi szoros kiásása. A projekt szövegének leírása 100%-ban eltért a valóságtól, már ami a természetre gyakorolt hatását filézte a munkálatnak. Persze ez várható is volt, hisz 4411 m folyószakasz kiásása, partjainak letarolása, majd bányakövekkel való kirakása, meanderek levágása stb., semmiképp nincs hatással a környezetre (így a dokumentáció).
Az Ügynökség döntése a részletes hatásvizsgálati tanulmány (SEA) kérése volt. Ez alapjába véve egy részletes, terepen történő szakmai felmérést igényel, melynek eredményeképp reális képet kaphatunk a tevékenység hatásairól, illetve alternatív megoldásokat ismerhetünk meg a munkálat kivitelezéséről, melyek a lehető legkisebb negatív nyomást gyakorolnak a természeti értékekre. Újabb néhány hónap elteltével megkaptuk a dokumentációt, amiben már az első sorokból kiderült, hogy nem volt terepi felmérés, a cég az bukaresti irodájából írta meg a szöveghalmazt. Erre természetesen megfelelő kártyával válaszoltunk és a körmérkőzések végével abban egyeztünk ki, hogy közösen (a Vízügy Hargita megyei képviselete, a bukaresti pályázatíró cég és az építész) kimegyünk terepre és megkeressük a legjobb megoldásokat, alternatívákat.
Terepen derült ki, hogy van közülük, aki nem oda képzelte a munkát, ahová be volt rajzolva térképen, volt, aki most látta csak, hogy meg se lehet csinálni úgy, ahogy az le van írva, vagyis látszott, hogy most először látják élőben az el nem követett tett helyszínét, eddig maximum légifelvételen látták. Egész napos egyeztetés, huzavona végén sikerült olyan eredményre jutni, mely kielégített minden felet: a betervezett szakaszt nem csinálják meg, viszont a felette lévő részt igen. Tehát a tusnádi szoros megszabadult, de felette, ugyanakkora szakaszon dolgoznak.
A tusnádi szorosba tervezett munka új útvonala (kék – régi útvonal, zöld – új útvonal, piros – Alcsíki-medence Natura 2000 terület határvonala)

Ha csak néhány szót kellene szólni a tusnádi szorosról, talán annyit lehetne, hogy a Csíki-medence utolsó természetközeli szakasza, a nyugai és keleti hegységvonulat között itt van a legbiztonságosabb átkelő a nagyemlősök számára, nincsen út, csak a vasút hálózata szalad az Olt folyó mentén, tele van ártéri égeres ligeterdőkkel, és nem utolsó sorban itt van a legsűrűbb hódpopuláció, 4-5 km-en 10-15 család van jelen. Ennek a szakasznak a kiásása, mely magával vonja azt is, hogy a két parton kamionutakat is kellett volna építeni, teljesen megszakította volna ezt a természetközeli állapotot.
Az áthelyezett munkaszakaszon is bizonyos feltételek mellett lehet majd dolgozni: meghatároztuk, hogy melyik szakaszon a folyó melyik oldalán dolgoznak (így az egyik parton a növényzet mindig megmarad), meghatároztuk a bejárati és kijárati helyeket a vízbe, a gépek éjszakai tárolásának helyét, azt is leszögeztük, hogy minden követ, kavicsot visszadobnak a vízbe, csak hordalékot, iszapot vesznek ki onnan. Mindezt jegyzőkönyvbe vezettük és kihangsúlyoztuk, hogy ha majd elkezdődik a munkálat, minden nap jelen leszünk és monitorizáljuk a tevékenységet. Ezt egyébként a Hargita Megyei Környezetvédelmi Őrség is kérte tőlünk.
Érdekes így utólag belegondolni abba, hogy ezt az egész történetet, mely majdnem 1 évig tartott, meg lehetett volna oldani 2 hét alatt is, amennyiben a befektető időben felveszi a kapcsolatot a gondnoksággal, és van embere, aki a dokumentációkat előkészíti. Persze talán könnyebb egy szociális, gazdasági szükségletté átformált pénzgyár nyomásgyakorlásaként a gondnokság nyakába zúdítani a polgármestereket, az embereket stb. Hisz törvényesség mit sem ér, amikor nap mint nap árvizekkel riogatnak minket, és ennek köszönhetően kérdőjel nélkül tesszük voksunkat a csapolások, szabályozások, kotrások vagy betonozások mellé. De vajon ez nem egy láncreakció, melynek célja a munkagenerálás, nem pedig bármilyen végcél vagy megoldás elérése? Majd az idő megmutatja. Talán már meg is tette. Mindenképp fontos kiemelni, hogy míg első lépésként a „kötelezően muszáj csak ott és csak azt a szakaszt kiásni” forgatóköny volt érvényben, ez egy közös terepkiszállás végén átalakult egy „hát a fölötte lévő szakasz is jó lesz, hisz ugyanaz az eredmény” fejezetté, mely reméljük már az utolsó fejezet lesz.
A következő téma egy befejezetlen történet, mely még nem eredményezett megoldást. Az idei év tavaszán a Hargita Megyei Tanács felújította a Nagytusnád falut Csíkszentkirállyal összekötő megyei útszakaszt (DJ 123A), mely egy nagyon örömteljes lépés volt, mindenki számára előnyökkel járt. A probléma a munkálat végén akadt, amikor a csíkszentkirályi hídhoz érkezett a kivitelező cég, mely egyben a munkálat végpontja volt. A híd, mely a falu belterületén fekszik, kettészeli a Borsáros rétlápot, amely a Natura 2000-es terület szerves részét képezi.
A gépek nem tudták másképp megközelíteni a hidat és annak lábát, csak úgy, ha áthaladtak a lápon, egy utat alakítva ki ezáltal az építkezési anyagok szállításának. Még ez se jelentett problémát, de egy idő után azt tapasztaltuk, hogy egyre több a szemét, az építkezési hulladék a láp környékén, és az Olt folyó mentén tűnik el a fa. Terepkiszállás során próbáltunk fotózással dokumentálódni és szóban érdeklődni a munka kimeneteléről, de válaszként csak annyit kaptunk, hogy tegyük el a fotógépet, mert összetörik, itt nem szabad fényképezni.
Ezt követően a megyei Környezetvédelmi Őrség munkatársaival ellenőrzést végeztünk a területen, de ekkorra már a munka be volt fejezve, a munkások nem voltak a környéken. Az Őrség tanácsára a Hargita Megyei Tanácsnak írtunk egy levelet június végén, melyben fényképekkel alátámasztottunk a kivitelező cég munkájának gyümölcsét, legalábbis ami a Borsáros lápot érinti: kivágott fák, rengeteg építkezési és minden másnemű hulladék szétszórva. Erre a levélre mai napig nem kaptunk választ.
A légi felvételen, mely 2011 őszén készült, látszik a csíkszentkirályi hídtól délre a sűrű parti növényzet
A munkálat végével a növényzet eltűnt, de maradt sok építkezési hulladék. Felelősséget senki nem vállal
Augsztus közepén tanúbizonyságot nyerhettünk egy olyan rejtélyről, amely nyilvános titokként szlalomozik a médiában és a köztudatban, érdekek függévényében egyik vagy másik oldalon. A történet címe a következő: juhnyáj és a pásztorkutyák. Törvény: 300 fős nyáj mellé hegy- és dombvidéken 3 kutya. Valóság: néha 12-15 kutya is jelen ven. Azokkal, akik csak írott forrásanyagból inspirálódnak, megeshet az a téves elképzelés berögzése, hogy márpedig ha juhveszteség van egy nyájban, akkor azt mindenkepp a vérengző farkasok vagy medvék okozzák és persze a 15 kutyát egész évben savóval tartják el.
Hát nem, a valóság kicsit más, és mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzünk meg egy konkrét példát. Az utolsó nyári hónapunk közepén a Natura 2000 terület szélén legelő juhnyájat 10-12 kutya őrizte. Ilyenkor jó, ha az embernek van legalább 2 km előnye, ha éppen nem autóval van. Déli órákban a kutyák szagot fogtak és módszeres vadászatba kezdtek, majd néhány perc múltán egy kb. 50-70 kg-os vaddisznót terítettek le, melyet pillanatok alatt széttéptek, és csak a fejét és a lábai végét hagyták. Sajnos a sok kutya nem csak az emberre veszélyes, hanem a vadászható fajokat is nagyléptékben pusztítja. Környékünkön alig van már kisvad (nyúl, őz, disznó), nem beszélve a talaj közelében fészkelő madarakról. Szervezett vadászatokba fognak, ahogy táplálékot látnak. 
Az esetet, bár csak csepp volt a tengerben, azonnal jelentettük a Környezetvédelmi Ügynökségnek, akik továbbították az érintett Vadásztársaságnak.

A „kutyatámadás” végterméke. Vajon hány állat esik áldozatául a kutyafalkáknak?

Az egyik leggyakoribb probléma az égetés. Ennek csúcspontja az őszi időszak, de tavasszal is javában űzik a gyufával való kaszálást. Ennek több hátulütője van. Az egyik talán legkézenfekvőbb, hogy a Csíki-medencében nincs hagyománya az égetéssel való területtisztításnak. Persze a területalapú támogatásoknak sem, szüleink, nagyszüleink nem azért művelték meg a földeket, mert azért valaki fizetett, de az már más történet. Ezért tehát nem tudtjuk, milyen következményei lesznek ennek az égeteses sportágnak, mivel a növényzet és a termőtalaj képtelen ilyen gyorsan alkalmazkodni.
Mindehhez csatlakozik az óriási mértékű lecsapolás, kiszárítás. Eljöhet az az idő is, amikor már nem lesz termés, szó szerint kiég a talaj a lábunk alól. Nagyon nehéz és bürokratikus egy ilyen égetés büntetése, mert bár a törvény borsosan bünteti a tüzelőket, szinte lehetetlen elkapni őket. Még ha gondoljuk is, vagy egyértelmű, hogy ki tette, ha a tűzgyújtás pillanatát nem tudjuk bizonyítani, vesztett ügyünk van. Bárkire rá lehet fogni, és senki nem vallja be.
Tusnád községben felégetett tőzeges kaszáló, mely közvetlen a település mellett égett és szennyezte a levegőt. Emberi építmény szerencsére nem esett áldozatául a gondatlan égetésnek

Az elmúlt időszakban két jelentősebb tűzeset volt a Natura 2000 területen, melyeknek „szerencsére” nemcsak természetvédelmi vonatkozásai voltak, hiszen másképp nem érdekelne senkit. Az első közvetlenül egy település mellett történt (Újtusnád közelében, a Nyírkert botanikai rezervátum mellett), egy tőzeges kaszálón, melyet egyrészt nehéz és költséges volt eloltani a helyi tanácsnak, másrészt emberi építmények közelében történt és légszennyezéssel is járt. Jeleztük a tűzesetet a kompetens állami szerveknek, akik elindítottak a megfelelő eljárásokat. Sajnos nem ez a megoldás, hisz bár szükséges a precedens, abban hiszünk, hogy megelőzéssel nagyobb eredményt tudunk elérni.
Egy másik hasonló eset történt a Csíkszentimre melletti Szent Margit kápolna közvetlen közelében. Itt nem beszélve arról, hogy értékes élőhelyek és védett növények jelentős populációja égett porrá, a tűz egy nagyon értékes, 14-15. századi kápolnát is veszélyeztett. Tehát nem csak természetkárosításról beszélünk, hanem légszennyezésről, emberi építmények, kulturális örökség veszélyeztetéséről is. A Hargita megyei Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökséghez (APIA) fordultunk, közös megoldásokat keresni az égetések megelőzéséért. Haschi András, az ügynökség igazgatója biztosított arról, hogy szoros együttműködéssel megprobáljuk megelőzni a tűzeseteket, és bizakodva néztük a statisztikát, miszerint az idei év szárazsága ellenére, nem volt annyi tűzeset kaszálókon, mint az elmúlt években.
Első lépésként az érintett hivatalos szervek felmérték a 2 tűzeset mértékét, azonosítottak 16 területtulajdonost, majd mindeniket személyesen megkeresve elmagyarázták az égetésekkel járó jogi következményeket, felvilágosították őket, hogy ők felelősek a saját területükön történő tűzesetek miatt, ezért azt a jövőben jobban tartsák szemmel. Végül minden tulajdonos kapott egy figyelmeztetést, melyet hasonló tűzeset alkalmával büntetés fog követni.
Felégetett rétláp Csíkszentimre határában. A lángnyelvek hátterében a Margit kápolna

A másik gondnokságunkban lévő terület a Sólyomkő Természetvédelmi Terület, mely egy botanikai rezervátum, és Tusnádfürdő közvetlen szomszédságában található. Egyik jellegzetes növénye a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum), mely egy helyi endémizmus. A rezervátum teljes területe a Hargita vulkáni lánc déli részén található, a Piliske vulkáni kúp keleti lejtőjén, ahol torony alakú andezit kiemelkedésekkel (50-60 m) magasodik ki, vegyes erdővel körülvéve. Ez egyben a város egyik legfőbb turisztikai célpontja is, melyre felsétálva elénk tárul a tusnádi szoros, az Olt völgye és Tusnádfürdő város teljes egészében. Nyári időszakban több ezer turista látogatja a sziklát, mely két éve már egy 12 információs és oktató jellegű táblból álló tanösévnnyel és pihenőkkel van kiegészítve. A turisták ismereteket szerezhetnek a környék növény- és állatvilágáról, klimatikus tényezőkről, geológiáról és a tanösvényen való viselkedés alapelveiről. A tanösvény 2011-ben benevezett a Romániai Ökoturisztikai Egyesület (Asociaţia de Ecoturism din România – AER) által meghirdetett Romániai tanösvények versenyére. Itt bekerült az ország első 7 legszebb tanösvénye közé, felsorakozva ezáltal a Retyezát Nemzeti Park, a Hátszegi Dinoszaurusz Park vagy a Kelemen Nemzeti Park mellé. Ez a tanösvény a idei nyár végén kiegészült a közelben lévő mofetta fele vezető útvonal kitáblázásával, ahol már egy újabb témával bővült a tanösvény, mégpedig a környék borvízforrásairól és mofettáiról, azok gyógyhatásairól szóló információkkal.
Kitermelésre jelölt fák a Sólyomkő természetvédemi terület tanösvénye mentén. Emberi vagy bogártámadás áldozatai? Reméljük, hogy egyik sem

Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen kis területen, ami ennyire látogatott és jó hírnévnek örvend az országban, de annak határain kívül is, ahova gyerekek hadai járnak, mesterséges madárodúk tucatjait helyezték ki, és ahová minden helybéli, és nem csak, szívesen jár kikapcsolódni, nincsenek gondok, problémák. Pedig a valóság nem ez. A rezervátum legnagyobb bűne az, hogy erdővel van körülvéve. Ha csak a szikla, és a rajta élő ritka növényvilág lenne jelen, senkit nem érdekelne, de így hogy fa van a környéken, hamar berobbantja a láncfűrészt az ember eszébe.
Sajnos egyre gyakoribb a falopás ezen a maroknyi területen is, és nemrégiben azzal is találkoztunk, hogy a tanösvény mentén kb. 50 fenyőfa ki van bélyegezve. A terület a tusnádi közbirtokosság tulajdonába van, a bélyegzést ők végezték. Tettünk is egy panaszlevelet, amiben kértük, magyarázzák meg az okat annak, hogy pont ott bélyegeztek, hisz nem lenne jó hatással az ország egyik legszebb tanösvényére, ha kitermelő övezetté nyilvánítanánk. Szóbeli információként közölték, hogy bogártámadás van, és ki kell vágni a fákat.
Kérésünkben kiemeltük, hogy nevezzék meg a fajt, amely megtámadta a fákat, sorolják fel azokat az alternatív kezelési eljárásokat, melyeket alkalmaztak a faj visszaszorítására, és felajánlottuk, hogy keressünk közösen megoldást a problémára. Sajnos azóta se tudtuk meg, melyik is az a faj, amely megtámadta a fákat, de a Csíki Erdészeti Kerület (akihez adminisztratívan tartozik a érintett erdőfolt) munkatársai biztosítottak arról, hogy keresünk megoldást, ha nem muszáj, nem vágatnak ki fát, és a közeljövőben elkészülendő üzemtervnél is egyeztetni fogunk.
Gondnokságunk továbbra is igyekszik fellépni minden olyan illegalitás ellen, mely veszélyezteti a természeti értékeket az Alcsíki-medence Natura 2000 területen, és amely ellent mond a gyakorlatban lévő helyi és uniós törvénykezésnek. Emellett buzdítjuk a különböző projektek kedvezményezettjeit, hogy vegyék fel időben a kapcsolatot a gondnoksággal és igyekezzünk közös megoldásokat keresni a kivitelezésekre.
ACCENT GeoÖkológiai Szervezet, Alcsíki-medence Natura 2000 terület Gondnoksága

2012. október 28., vasárnap

Gondoskodj a természetről, hogy ne csak te, hanem a következő generációk is élhető világba szülessenek!

Nemrég egy levél érkezett a szerkesztőségbe egy távoli ismerőstől aki arra kért, hogy igyekezzünk a környezettudatos weblapját olvasóinknak bemutatni.
Ezúton igyekszünk kérésének eleget tenni és megadjuk a weblap elérhetőségét.
http://kornyezetvedelem.wix.com/tudatos#!fooldal/mainPage
Olvassák bizalommal nagyon sok érdekes dolog van benne! (Erdélyi Hangya

2012. október 20., szombat

Kivonultak a mezőpanitiak erdejük védelmében

http://think.transindex.ro/?p=16372
Kivonultak a mezőpanitiak erdejük védelmében. Fotók: Mezőpanitiak! Vágják az Oltványerdőt! nevű Facebook-csoport

„A rendőrségnél tett korábbi feljelentés eredményét telefonon közölték a helyszínre érkezett körzeti rendőrrel, aki továbbította a kitermelést irányító erdésznek: ma dél körül a rendőrség ideiglenes leállította a fakivágást további kivizsgálásokig. De ez csak ideiglenes részeredmény! Tovább folytatjuk a harcot. Délután 4 órakor ismét összegyűlünk” – áll a Bodó Előd Barna helyi aktivista által írt bejegyzésben.
A tegnap, október 16-án este tartott falugyűlésen elhangzott, a mezőpanitiak nem engedik kivágni erdeiket, ezért készek minden törvényes eszközt bevetni. Több mint 250-en gyűltek össze megvitatni, hogy mit tehetnének, hiszen a falu határában már elkezdődött a fakitermelés – áll Bodó Előd Barnának a TOTB-hez eljuttatott beszámolójában.
A közel 28 hektáros Oltványerdő most az állami erdészet gondozásában és tulajdonában van, az intézmény engedélyezte a kivágást és írta ki a versenytárgyalást. A nyertes cég kedden több autónyi fát kivágott és elvitt. A panitiak azonban magukénak érzik az erdőt, és azt szeretnék megvédeni.
Az egyik 86 éves paniti lakos elhozta a falugyűlésre a nagyapja és a helyi gróf között kötött korabeli adásvételi szerződést is. Könnyes szemmel mondta el, hogy papírja ma mitsem ér, és egy „fakanálnak való” ágat sem mer elhozni abból az erdőből, melyet nagyszülei megvásároltak, de aztán az állam elvette. Most pedig a kivágás fenyegeti az erdőt.
Bartha Mihály, Mezőpanit polgármestere a gyűlésen elmondta, jelenleg szakaszos kitermelést kezdett el az erdészet, ami azt jelenti hogy sávokban vágnák ki az erdőt. Amikor a kivágott részen a fiatal fák felnőnek, kivágnák a többit is. Erre úgy tűnik, minden engedélyük és törvényes joguk megvan, így a helyi önkormányzatnak nincs beleszólása. Ám az is elhangzott, hogy a kitermelés törvényes lépéseinek betartásánál felfedezhetőek hibák, amelyeket meg lehetne támadni. A polgármester azt is elmondta, hogy az elmúlt években többször el akarták kezdeni a kitermelést, ám ezt eddig sikerült megakadályoznia az önkormányzatanak. Most azonban elfogytak az eszközeik.
Többen felvetették, hogy miért nincs rendezve az Oltványerdő visszaszolgáltatásának ügye? A polgármester azt válaszolta, a korábbi tulajdonosok kellett volna visszaigényeljék, de nagyon sokan nem tették meg ezt, amikor erre lehetőség volt.
Számos ötlet elhangzott, hogy mit tehetne a falu lakossága az Oltványerdő kivágásának megakadályozása érdekében. A békés tiltakozó felvonulások célja felmutatni a közösségi akaratot. Emellett többek közt szakértő véleményét kérik majd ki az erdő flórájának és faunájának állapotáról, hiszen az erdészet éppen erre hivatkozva rendelte el a kivágást, állításuk szerint az erdő megújítása érdekében. Ennek jogosságát szeretnék szakmai indokokkal megcáfolni, hiszen itt található meg például a térségben egyedül a védett kockás liliom.
A felszólalók arra biztatták egymást, hogy akinek területe volt az Oltványerdőben, indítson pert az állam ellen a visszaszolgáltatás érdekében, még akkor is, ha nincs sok esélye a győzelemre. A gyűlésen kezdeményezték egy helyi lakosok által alapított természetvédő egyesület vagy alapítvány bejegyzését is, mely az ilyen és hasonló ügyekben fel tud lépni – áll Bodó Előd Barna beszámolójában.
Az aktivista a TOTB-nek elmondta, hamarosan elkészül a petíció szövege is, emellett megfogalmaztak egy-egy kérést a prefektúrához és az erdészeti hivatalhoz, amelyben tájékoztatják az intézményeket a lakossági fórum döntéséről, miszerint az emberek nem akarják az erdő kivágását. Arra kérik a hatóságokat, vizsgálják ki az ügyet, és állítsák le végleg a kitermelést.

Változó idők a hegyek között

2012.10.19. 
Kommandón a szárazság nem sújtotta a mezőgazdászokat – egyszerűen azért, mert a hegyek tetején amúgy sem terem meg a krumpli, a kukorica, a gyümölcs, de még a zöldség sem. Ennek ellenére az erdő emberei is érezték a szárazság átkát. A vízhiány egyik legfontosabb bevételüktől, az erdei gyümölcsök és gombák begyűjtéséből származó jövedelemtől fosztotta meg idén a komman­dóiakat.
A keresetre pedig rászorulnak, az 1004 lakosú községben 42 család részesül szociális segélyben. „Nem is emlékszem, mikor volt még ilyen gyenge a gombatermés. Eddig szinte nulla, az utóbbi napokban hullott eső talán még előcsalogatja a medvegombát, az hozhat egy kis jövedelmet” – mondja Kocsis Béla polgármester. Az eső nyomán a csemegének számító laskagomba is megjelenhet. Igaz, ezt nem gyűjtik a felvásárlók, de a kommandóiaknak megvannak a saját vevőik. Jelenleg egy gombafelvásárló működik a faluban, de ottjártunkkor az is zárva volt.
Sok az eszkimó
A gomba nemcsak a kommandóiaknak, de más orbaiszéki települések lakóinak is pluszjövedelmet jelent. A Mezőségben élő Füzes Jóska egész családjával Kommandóra költözik a gombaszezon idején. Egylovas szekerével épp szerdán igyekezett a hegyek közé. Négy gyermeke, felesége és még két ember gyalog bandukolt a ló után, a szekérderékba műanyag bödönöket, üstöt, és sokféle cókmókot raktak be. Jóska büszkén mondja: ők most főképp gebegombáért (tuskógomba) mennek. Ott, helyben, az erdőben megfőzik, majd sóval vegyítve bödönökbe rakják. Állítja, kitűnő étel télire, nemcsak a család, hanem a rokonság számára is viszik. Ha időközben medvegombát, laskagombát találnak, azt leadják a faluban. Úgy tudja, most 15–18 lejt adnak egy kiló medvegombáért, az nem rossz pénz, ha „elkapják”, egy nap alatt akár harminc kilót is leszednek – állítja. A fényképezőgép elé állni nem akar. Azt mondja, ha megtudják, hogy a gombából pénzt kap, elvághatják a „szocitól”. Az pedig nem lenne jó, mert az a legbiztosabb jövedelem szá­mukra...
Különben Kommandón nem fogadják szívesen az idegenből érkezett gombaszedőket. Konkurenciát jelentenek a helybélieknek, megesik, hogy több idegen gyűjtöget az erdőben, mint helybeli. A gomba és az erdei gyümölcs esetében is érvényes a mondás: „Sok az eszkimó, kevés a fóka...”
Vendégforgalomban a jövő
Minden nyomorúság ellenére Kom­man­dó él. Nemcsak az önkormányzat, a polgárok is igyekeznek a maguk módján. A sorházakon egyre több helyen látni hőszigetelő ajtót, ablakot, folyamatos a lakások külső hőszigetelése is. Még arra kellene odafi­gyelniük, hogy az újítások illeszkedjenek a környezetbe. A narancssárga, virító zöld házak nem jellemzőek Kommandóra.
Habár csatornázás nincs a faluban, a csapokon már folyik a víz – és ez nagyon fontos az idegenforgalomhoz. Sokan arra gondolnak, hogy vendégfogadóvá alakítják házuk egy részét. A kiadó szobákra igény mutatkozik, főként a nyári cigányfolklór-tábor vagy a falunapok idején. A gomba- és erdeigyümölcs-begyűjtés mellett ez is fontos bevételi forrássá alakulhat.
„Arról lemondtunk, hogy egyszer majd újraindul a deszkagyár, és onnan fognak megélni a kommandóiak. Az erdőkitermelés nem mehet a végtelenségig, viszont az erdő, a természet kincseit jól ki lehet használni a vendégforgalom fejlesztésére, ez jelentheti Kom­mandó jövőjét” – fogalmazza meg Kocsis Béla.
Feldolgozva drágább
Ha turisták járta hellyé válik Kommandó, az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtése is nagyobb hasznot hozhat. A medvegomba kilója nem éri el a húsz lejt a begyűjtőnél. De ha felszeletelik, megszárítják, a vendég szívesen ad húsz lejt vagy akár többet tíz dekáért is.
Új panzió a Laur oldalábanAz áfonyát is jobban veszik, ha pálinka készül belőle, a málna is többet ér lekvár formájában. Ezt tudják a helybéliek, de ha ilyen portékát akarnak eladni, „le kell ereszkedjenek”. Például Kovásznán a fürdővendégek jó kuncsaftok. Kelemen Attila nyáridőben folyamatosan kínálja nekik a Kommandóról beszerzett finomságokat. Jól megy az üzlet, azt is fontolgatta, hivatalossá teszi a vállalkozást, így akár nagyban is forgalmazhatná az erdő terményeiből készült specialitásokat. Igen ám, de amikor megtudta, mennyi engedély kell egy kisüzem létreho­zá­sához, mennyi követel­mény­nek kell eleget tenni, elment a kedve a „hivatalosságtól”. Jövő nyáron is az oldaltáskájából fog árulni – jelentette ki.
Végtelen lehetőségek
A kommandói idegenforgalom fejlesztésére számos elképzelés született. A községháza nyitott. Megértették, hogy saját erőből, még pályázati lehetőségek felhasználásával sem tudnak olyan eredményeket elérni, melyeknek minden helybéli élvezheti a hasznát. Viszont ha együttműködnek befektetőkkel, a haszon látványosabb lesz.
Csak néhány az ötletek közül: a tőzegláp vonzóbb, ha ott tanösvényeket alakítanak ki, túrautakat lehet létesíteni oda, ahol egykor Ceauşescu világrekorder medvéjét lőtte, vagy ahol nemrég ugyancsak világrekordnak számító agancsú szarvasbikát ejtettek el. Lehetőség lenne sífutópálya kiépítésére, ezt nyáron terepmotoros kalandozók használhatják, akár bérelt járművel is. Érdekesség lehetne Kommandó négyféle hídja is – az első a Vashíd, ezt a vasútnak építették a község kovásznai kijárata közelében, következik a Betonhíd a faluba vezető úton, majd a Fahíd a központban, legvégül a Kötélhíd, amely egykor azért épült, hogy Gröedel báró hamarabb eljusson vadászkastélyából a Kaszinóba. A helytörténeti múzeum, az ott berendezett „favágó szobája” sem mindennapi érdekesség. És még nem is beszéltünk a kisvasútról.
A vendégforgalmi lehetőséget sokan érzik. A Laur oldalában, a sípálya közelében uniós pályázati pénzekből panzió épült. Az üzletemberek előszeretettel vásárolnak telket, építenek villát Kommandón – tudják, hogy a befektetést egyszer majd megtérítik a turisták.
Mi lesz az úttal?
Idén csak emlék a sok gomba – archív felvételAhhoz, hogy a látogató szívesen menjen Kommandóra, megfelelő útra van szükség. A Kovászna–Kommandó útszakasz tavasszal még tökéletes állapotban volt – mostanra kisautóval nehéz felmászni a hegyre. Az út állapotáért a rönkszállító autók a felelősek. Nem elég, hogy akár nyolcvan tonnájukkal valósággal szétnyomják a töltést, az úttestet egyenesen rakodórámpának használják – és ezért az erdőkitermelőket nem szólítja meg senki.
Az út a megyei tanács fennhatósága alá tartozik, a javításokat rendszeresen elvégzik, de ahhoz, hogy folyamatosan jó állapotban legyen, nem lenne elég a havi karbantartás. Kommandón tudják, hogy útadó kivetésével csökkenne a forgalom, a pénzt javításra lehetne fordítani. De a községi utak nagyon „rövidek”. A kovásznai út megyei tulajdon, a Gyula felé vezetőt az erdészet birtokolja, Papolc felé csupán a Tapolca hídjáig tart a község területe, tovább a zágoni községháza rendelkezik.
A papolci úton egész nyáron folyt a javítás, csaknem kétmillió eurót költenek el a közel húsz kilométeres szakasz rendbetételére. Már most vígan lehet közlekedni rajta – ez akár alternatívát is jelenthet a személygépkocsi-forgalom számára. Nem így a teherautóknak. Kis József zágoni polgármester számtalanszor meg­­fogalmazta: senki ne gondolja, hogy ha teljesen elkészül az út, oda terelik a Kom­mandóról Kovásznára induló teherforgalmat. Aki ezt akarja, előbb oldja meg, hogy Papolcon terelőutat épít, ha nem, a súlyos autók tönkre- teszik a falu utcáit, az út menti házak is veszélybe kerülnek – jelentette ki többször is.
Látogatásunkat összefoglalva kijelenthetjük: a községben megmozdult valami, kitartással akár éveken belül is eljöhet az idő, amikor a helybeliek nem panaszkodnak majd a gomba, erdei gyümölcsök hiányára – akkorra a vendégforgalom jelenti majd fő megélhetési forrásukat. Bokor Gábor 3szek.ro

2012. október 19., péntek

Sárszalonka 2013 év madara Németországban

Kárpátinfo.net | 10/18/2012 
Németországban a faj szorult helyzete és az ország területén élő költő párok számának megfogyatkozása miatt a sárszalonkát választották a 2013. év madarának.
A sárszalonkát választotta a 2013. év madarává a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) és a Bajor Tartományi Madárvédelmi Szövetség (LBV). A két szervezet berlini sajtóértekezletén a kihalás által fenyegetett madárfaj helyzetével, a német földön élő költő párok számának megfogyatkozásával indokolta a döntést. A mintegy hatezer költő pár csupán fele a húsz évvel ezelőtt regisztrált populációnak.
A lile alkatúak családjába tartozó sárszalonka (Gallinago gallinago) galamb nagyságú, hosszú csőrű madár. Hátoldala rozsdavörös, sárga és fekete mintázatú, farkán világos sávval. Elsősorban mocsarakban, nedves réteken él, ahol testéhez képest feltűnően hosszú, mintegy 7 centiméteres csőrét a sáros, iszapos talajba fúrva kutat férgek, csigák, ízeltlábúak után. Nem veti meg a magvakat és bogyókat sem. Ha felriasztják, cikázva, zegzugos vonalban repül. Ilyenkor jellegzetes rekedt hangot hallat. Elvben vonuló fajról van szó, de az enyhébb teleknek köszönhetően az állomány egy része áttelel a költőhelyén.
A sárszalonka az Ibériai-, az Appennin- és a Balkán-félszigetet leszámítva egész Európában honos. Élőhelye azonban szinte mindenütt zsugorodik, ami a mocsarak, lápok lecsapolására, a tőzegkitermelésre, az egykor természetes állapotú nedves rétek mezőgazdasági művelésbe fogására vezethető vissza. Tetézi mindezt az a sajnálatos körülmény, hogy vonuláskor Dél-Európában intenzíven vadásszák. Becslések szerint évente félmillió sárszalonkát lőnek le olasz, spanyol, görög és máltai vadászok. A NABU ezért felszólította az Európai Unió illetékeseit, hogy nyilvánítsák védett fajjá a sárszalonkát, egész évben tiltva vadászatát Forrás: Greenfo

Gyümölcsfeldolgozó üzem létesülhet Ditróban

2012. október 16. 
(Gyergyószék)
Az egész Gyergyói-medencét kiszolgáló erdeigyümölcs-feldolgozó üzem létesülhet Ditróban – az ezt lehetővé tevő pályázat már „átment” a formai szűrőn, a pályázó közbirtokosság további pozitív elbírálásokban reménykedik.
Az erdei gyümölcs, a gomba feldolgozása, értékesítése jelen pillanatban gondot jelent Gyergyó-vidéken, de az idegenek által végzett begyűjtés is sok bosszúságot okoz a településvezetőknek, a helyi lakosságnak. Gyergyóditró Közbirtokossága által egyfajta megoldás látszik körvonalazódni: nagy kapacitású gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozását tervezik. A szükséges anyagi forrást pályázati úton próbálják meg előteremteni, az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz benyújtott dokumentáció sikerességében bizakodnak.
„Ki lehetne zárni az idegenek kalóztevékenységét. A helyiek, nem pedig a külföldiek kellene hasznot élvezzenek erdeink gyümölcseiből” – mondta a projekt kapcsán Kovács Árpád András közbirtokossági elnök. Ismertette: a napi több tonna gyümölcs feldolgozására alkalmas üzem közel 300 ezer eurós befektetést igényel, a sikeres pályázat az összeg 50 százalékát biztosítaná, a fennmaradó részt önrészként vállalja a közbirtokosság.
A ditrói közbirtokosság idén került partnerségi viszonyba a székelyudvarhelyi Székelygyümölcs Egyesülettel, a nyár derekától a betfalvi feldolgozóba szállították a közbirtokosság területéről begyűjtött málnát, vörösáfonyát. Szörp és lekvár készült a gyümölcsökből.
Az üzem a ditrói volt tsz udvarára épülne fel, a tervek szerint bővíthető létesítmény lenne. Első fázisban málnát, áfonyát, szedret, illetve gombát dolgoznának fel, következő lépésben pedig a vidéken honos gyógynövények szárítására, csomagolására is alkalmassá tennék. 
Lekvárok, szörpök készítését tervezik, a gombát pedig kétféle módon kívánják feldolgozni. Egyik elképzelés szerint szeletelve, vegyesen, fagyasztott csomagokba kerülne értékesítésre, a másik terv pedig egy gyergyói specialitás, a többféle gomba együttérleléséből nyerhető „dobáló savanyúság” előállításáról szól.

2012. október 18., csütörtök

Kimagasló termésátlagok a komáromi Solum Zrt. földjein

2012. október 18.MTI
Az ország aszályos területein betakarított termésátlag csaknem dupláját, hektáronként 10 tonnánál több kukoricát és 40 tonnánál több burgonyát takaríthatnak be a komáromi Solum Zrt. földjein az öntözésnek köszönhetően - közölte a társaság az MTI-vel.A művelésük alatt álló 1500 hektár 90 százalékát rendszeresen öntözik, ezért a csapadékszegény esztendőkben is megfelelő a terméshozam. Az idén 420 hektáron termesztettek siló- és szemes kukoricát. A termés 70 százalékát a társaság 1.100 szarvasmarhájának takarmányozására használják, a többit értékesítik.
A Solum idén 400 hektáron termesztett burgonyát, hektáronként 40 tonnás termést értek el, szemben az országos 20 tonnás átlaggal. A burgonyát teljes egészében belföldön, lakossági felhasználóknak értékesítik.
A Solum Zrt. a komáromi Klapka György téesz utódjaként alakult, a szövetkezeti vagyont egyben tartva. Jelenleg 180 résztulajdonosa van. A vállalat 2011-es nettó árbevétele 2,3 milliárd forint, adózott eredménye 184 millió forint volt.
A társaság növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, valamint csomagolóanyagok gyártásával foglalkozik. A vállalkozás 1530 hektár szántót művel, földjeik nagy részén gépesített öntözőberendezések működnek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében három év alatt 1,3 milliárd forintot meghaladó fejlesztést valósítottak meg

2012. október 17., szerda

Éljünk természetesen (Fenntartható építészet Székelyföldön)

2012. október 16.
Hegedűs Zsolt gyöngyösi építészmérnök földdel, növényzettel borított, boltozatos dombházakról tartott előadást. A szerző felvétele
Első alkalommal tartottak konferenciát a fenntartható építészetről a Székelyföldön a Kovászna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara, valamint a háromszéki és sepsiszentgyörgyi önkormányzat közös szervezésében a megyeháza üléstermében tegnap. Az esemény tervezőket, építőket, építőanyag-gyártókat és -forgalmazókat, illetve az ún. intelligens házak automatizálásával foglalkozó szakembereket, önkormányzatokat szólított meg.
Édler András, a kamara elnöke elmondta: kezdetről van szó, ezentúl évente megismétlik a hasonló rendezvényeket, hogy kicserélhessék tapasztalataikat. Úgy véli, az alternatív megoldások Három­széken, Szé­kely­földön is megvalósíthatóak, s ebben nagy szerepet vállalhatnak az önkormányzatok. 
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke szerint új fejezet nyílt a kamara életében, nemcsak személyi változás történt annak élén a nyáron, hanem koncepcióváltás is, s ez új irányt nyit az együttműködésben. A fenntartható építészeti elképzelések talál­koznak a megyei önkormány­zat terveivel – mondotta az elöljáró, s ajánlotta, találjanak egy olyan települést, ahol ezt meg lehet valósítani. Javaslatot is tett, megnevezte az erdők között fekvő Zalánpatakot, amely építészetileg „még nincs annyira elrontva”, hogy ne lehessen visszahozni, így önálló energiaforrásokkal ren­delkező, fenntartható, tipikus székelyföldi falut lehetne belőle kiépíteni. A jövő évi költségvetésből megtervezhetik ennek első lépéseit. Más települések is bekerülhetnek a körbe – fűzte hozzá.
A konferencián az alacsony költségvetéssel, de an­nál több élő munkával épülő, kis fenntartási költségű, tájba illeszkedő építmények témakörét járták körül. Szó esett dombházakról, szal­ma­bálás hőszigetelésről, nap­energia tárolásáról, szélgenerátoros ener­giatermelésről, az autonóm házról, az önellátó faluról és más, környezetbarát megoldásokról. Szerző: Szekeres Attila

A húsmarhatartás lehetősége Háromszéken

2012. október 16., 
A húsmarhatenyésztés célja a szükséges mennyiségű és minőségű vágómarha és marhahús gazdaságos megtermelése, valamint piacra juttatása. A marhahúsfogyasztás, így a szükséglet is országonként különböző.
Jelenleg a marhahústermelésben a kettős (szimentáli típusú) és a tejhasznosítású fajták meghatározó arányt képviselnek, de a kimondottan húshasznú fajták aránya egyre nagyobb szerepet kap a marhahúsellátásban. Ugyanis a tehenenkénti átlagos tejtermelés növekedésével a tejhasznú tehenek létszáma csökkenő tendenciát mutat világszinten, így ezek hústermelése is ebben az irányban mozog. A legtöbb országban a kiesést a húshasznú fajták létszámának növelésével próbálják pótolni. Ez a húsmarhatenyésztés jelentőségét növeli, így olyan európai országokban, ahol ennek nincs hagyománya, az ágazat fellendülésnek indult (pl. Magyarországon és nemrég nálunk is), a hagyományosan húsmarhatartó országokban pedig igen jelentős méreteket öltött. Például az Egyesült Államokban az összes tehén 77 szá­zaléka húshasznú, Francia­országban, Nagy-Britanniában pedig 30–40 százaléka. Az arány viszont nálunk országszinten elenyésző, az utóbbi években csak Fogaras, Temesvár, Galac, Suceava környékén létesítettek Li­mousine, Aber­deen Angus és Cha­rolais húsfajtájú telepeket, az utóbbi időben Háromszéken is egyre többen gondolkodnak a húsmarhák tartásán a már meglévő telepek mellett (Zalán, Tamásfalva, Szentka­tolna, Uzon, Szent­györgy). 
Háromszék természeti adottságai kitűnőek az ágazat fejlesztéséhez, az adott feltételek több ezer húshasznú tehén és szaporulata eltartását is lehetővé tennék. Köztudottan a megyében közel 55 000 hektár legelő található, amit nem megfelelően hasznosítunk. A gyepterület pedig évről évre nő: aki nyitott szemmel jár a megye határában, könnyen észlelheti, hogy egyre több a megműveletlen, begyepesedett terület, amelyen gyakorlatilag nem termesztenek semmit, és nem hoz jövedelmet. 
A növekedés másik oka lesz az unióval kötött mezőgazdasági szerződés. Az ország 9,4 millió hektárnyi szántóföldjéből jelenleg csak 7 millió hektárra fizetnek területalapú támogatást, igaz, Románia a napokban kérte az unió szakbizottságánál, hogy 2014-től 9 millió hektárra fizethesse ezt. Nemleges válasz esetén a gyepterületek aránya feltehetően növekszik, ami a legelőre alapozható állattenyésztés ágazatainak, közöttük a húsmarhatenyésztésnek a lehetőségét tovább javítja. 
Az ágazat fejlesztési lehetősége mellett szól az is, hogy aránylag sok kihasználatlan épülettel rendelkezünk, ezek az állatok téli elhelyezését szolgálnák, vagy ha nem is áll rendelkezésünkre hasonló lehetőség, a telelőhely megépítése minimális befektetésből megoldható. 
A húsmarhatartás fejlesztése mellett szól a nemzetközi húspiac tendenciája is. Szűkebb szomszédságunkban, az unió piacán jelenleg marhahúshiány van, ez évenként megközelíti a 2–300 000 tonnát, és a helyzet előreláthatólag hasonló marad akár 2020-ig is, mikorra az unió marhahúsfogyasztása az előrejelzések szerint nagyon megugrik. Biztató lehet számunkra a legújabb, széles körű amerikai piackutatás eredménye is, miszerint a világ marhahúsigénye 2020-ra megduplázódik. 
Mintegy következtetésként: a húsmarhaágazat fejlesztése környezet-, tájvédelmi és gyephasznosítási, munkaerő-foglalkoztatási, exportbevételi szempontból célunkká válhat a közeljövőben. Szerző: Incze Péter