Kövesdi Gábor (balra) és Kövesdi Sándor. Fotó: Bődey János / Index
Bérelj földet Hartán, és várd otthon, hogy minden héten érkezik róla a vegyszermentes zöldség és gyümölcs – ez az alapötlete a MyFarm Hartának. Egy őstermelő, mellette főállásban a helyi önkormányzatnál dolgozó apa hallgatott fia tanácsára, és otthagyta állását, amikor már látszott, van elég előfizetőjük a közösségi finanszírozású modellben indított kertjüknek.
„Tizenöt éve Budapesten élek, de mindig is parasztgyereknek tartottam magam. Látom a város és a vidék közötti kontrasztot, és meggyőződésem, hogy sokkal több érték van itt, Hartán, mint amit erről a helyiek gondolnak. Folyton vinnem kellett Pestre a barátoknak, ismerősöknek a hazait, egy kis kolbászt, zöldséget, tojást” – mesélt az ötlet alapgondolatáról Kövesdi Gábor.
Apja hiába volt világéletében őstermelő, mellette karbantartó volt az önkormányzatnál, nem mert végleg kilépni az állásából, míg ki nem derült, erre tényleg van kereslet, ráadásul a nagykereskedelmet átugorva. Maga sem hitt a szemének, amikor még föld és termés nélkül is ötvenen előfizettek a hartai zöldségekre az Indiegogon, úgy nézett ki, a fővárosban könnyen elérhető az a réteg, aminek a tagjai a jó minőségű alapanyagért hajlandók többet fizetni.
A terv az volt, hogy csak akkor vágnak bele, ha már látják a keresletet, és csak annyit termelnek, amennyi az előfizetőknek kell. Végül a föld több mint kétszer annyit adott, és közben annyi új vásárló érkezett, hogy minden termény elkelt. „A környéken máshol is kezeltek egy másfél hektáros kertet közmunkásokkal, de arányaiban tizedannyit szedtek le róla, mint most én erről a 450 négyzetméterről” – mutatott körbe Kövesdi Sándor az idénre már leszolgált, őszülő kerten, ahol már csak egy-két paradicsomot lehetett találni, de a sütőtök leszedés előtt állt.
Kövesdi Sándor az őszi kertben Fotó: Bődey János
A MyFarm Harta egy közösségi vállalkozás: a földet a Kövesdi család műveli, a termés a városi családok asztalára kerül, ezért őket is gazdáknak hívják, de valójában nem tulajdonosai, csak élvezői a földnek. Van havi, heti és alkalmi csomag is. Az idei, első évben nagyjából 30 havi, 30 heti és 40 egyszeri szállításuk volt.
A legdrágább csomag 90 ezer forintba került, amiért a szezonban 20-22 ládatermény járt. „Idén 20 kosárnál megállunk, mert az elején még kissé rutintalanok voltunk. Salátából például jóval többet kell vetnünk jövőre, mert szezon elején sokáig szinte csak az terem.” A távgazdák a vásárlással jótékonykodnak is: a család minden megrendelt mennyiség után 10 százaléknyi árut az Oltalom Karitatív Egyesületnek vagy egy budapesti gyermekotthonnak ajánl fel, és külön jótékonysági csomagot is lehet náluk venni, ami egy az egyben megy a rászorultaknak.
A kiszállított mennyiség is teljesen változó volt: az elején előfordult egykilós csomag, később volt 10 kilós is, azért a 4 kilós átlag megvolt a szezonban. Amit Kövesdiék egy nap leszednek, igazságosan elosztják a megrendelők között. A csomagolást a családi házukban végzik, ott még kerül a ládákba ez meg az a konyhakertből, zömében fűszernövények. Ha zöldbabból mondjuk csak egy marék jut mindenkinek, akkor annyi, a fogyasztók élvezik ennek is a báját, közösségi csoportjukban vitatják meg, mit mire használjanak fel.
Az előfizetőkből Facebook-közösséget építettek, ahol folyamatosan megy az információcsere, de szavazhatnak a következő ültetésről, sőt arról is, mivel pótolják a kosarak tartalmát, ha kevés lenne a zöldség. Lesz majd kapirgálós helyi tyúkoktól „boldog tojás”, egy falubéli húsostól pedig szalonna, kolbász, sonka.
A bogarak lenullázták a pak choi-t
Az előfizető gazdák a kockázatból is átvállalnak, hiszen a Kövesdi család csak annyit garantált, hogy az adott földterületen megtermő éves termést szétosztja az előfizetők között, de nem vállalnak terméshozamot, mennyiséget.
„Az elején megszavaztattuk a közösséggel, hogy milyen fajtákkal kezdjünk, így bekerült a kínálatba a pak choi. Igen ám, de a pak choi-t megették a bogarak, így nulla pak choi-t tudtunk szállítani, ez a kockázat” – mondta Kövesdi Gábor.
A MyFarm Harta vegyszermentes gazdaság, így az időjárás mellett az is folyamatos küzdelem, hogy a növénypárosítással és a természetes permetekkel elég hatékonyan tudnak-e védekezni a kártevők ellen. Kövesdi Sándor mindenesetre folyamatosan képzi magát, idei kedvence az egyik vizsganövénye, a mángold volt, amit sikeresen megvédett a kártevőktől a köré épített büdöskékkel. A dinnyét és a tököt viszont nem lehet egymás mellé ültetni, azt is megtanulta idén, mert ugyanaz a betegség ment át egyikről a másikra.
A jó növénypárosítással kevesebb a kártvevő Fotó: Bődey János
„Ha nem vegyszerezel, akkor a bogarak megtámadják a növényeket, azokat csalánlével le kell egyből fújni. Ha vegyszerezel, akkor két hétig nem megy rá a bogár, de hogyha csalánlével fújod, akkor másnap már megint jön.
A VEGYSZERMENTES GAZDÁLKODÁSNAK EZ A KULCSA, HOGY AZ EMBERI MUNKA HÁROM-ÖTSZÖRÖSE EGY VEGYSZERES TERMESZTÉSNEK.
A locsolásra is elment eddig napi két óra, de a következő szezonnak már egy okos locsolórendszerrel vágnak neki.
Amikor túl nagy a cukkini
A földön apa és nagyobb fia vezet minket végig. Még látszanak az egyik legjobban sikerült zöldségük, a cukkini nyomai. Kicsit túl is lőttek vele a célon, méretben. „Olyan jól sikerült az alátrágyázás, hogy jött egy nagy zuhé, és óriásira megnőtt mind, a vásárlóink mondták is, ennyit ők nem tudnak megenni.”
Az előzetes érdeklődésekből úgy tűnik, a következő szezonban kétszer annyi megrendelőjük lesz, de abban állapodtak meg, jövőre 800 négyzetmétert ültetnek be, és később sem mennek 2 hektárnál feljebb, mert az már „apuka stresszintjét is megemelné”. Kezelhető méretnél a vegyszermentesség és a minőség is könnyebben vállalható, túl nagyra nem akarnak nőni.
A család minden tagja részt vállal a különleges gazdaság működtetésében. Kövesdi Gábor főleg hétvégenként ugrik be, öccse Hartán él, ő felel a kiszállításokért, a szedést az egész család végzi, a csomagolásban az édesanya segít. Az apa a főkertész, mellette a család régi érdekeltségeit is (meggyes, diós) kezeli, büszkén mondja, hogy azokat is az átlagnál sokkal kevesebb vegyszerrel.
A GAZDÁK TÖBBSÉGE MÁR MEGSZOKÁSBÓL SZÓR, Ő INKÁBB AZ INTERNETET BÚJJA ÉS BÁLINT GAZDA TANÁCSAIT OLVASSA.
Szüret webkamerán keresztül
A MyFarm Harta előfizetői, gazdái ritkán látogatják meg a „földjüket”, de bármikor megtehetik, sőt, egy webkamerán keresztül real time követhetik a paradicsom vagy a sütőtök fejlődését.
Az első szezon legnagyobb tapasztalata, hogy a kiszállítással járó munkát és költséget elkalkulálták. „Az nem úgy van, hogy a Várban megállok és átadom a csomagot. Több kört kell menni, mire találunk helyet, fizetni a parkolásért, ezért jövőre a kiszállításnak külön költsége lesz.” Budapest és Harta vonzáskörzete a két legnagyobb megrendelői kör. Vannak érdeklődők Szegedről, Pécsről és Debrecenből is, de oda sem anyagilag, sem környezetvédelmi okokból nem éri meg szállítani.
Harminc éve őstermelő, a vegyszermentes gazdálkodással most ismerkedik Fotó: Bődey János
Nyáron általában heti kétszer-háromszor hajnalban kimegy néhány ember a földre, leszedik, amit találnak, majd két autó elindul a kosarakkal. A vevőket a korai szakaszban aszerint választották ki, fel tudják-e fűzni a logisztikai útvonalukra és szempont volt, hogy egy helyről legalább 10 megrendelés legyen, hogy értelme legyen beiktatni a célt. Harta agrárfalu, 8000 hektár föld van a határban, mégis vannak hartai megrendelők is.
A vásárlói visszajelzések többsége pozitív, ami nem az, abból igyekeznek tanulni. „Vittük boldogan a kukoricánkat a vásárlóknak, aztán hívtak minket, hogy nem mindenkinek ízlett. Kiderült, hogy ez olyan fajta, amit 2-3 napon belül meg kell enni, különben nem ízletes. Most már ezt is tudjuk.”
Kövesdiék a további építkezést egyfajta franchise-modellben képzelik el: magukhoz hasonló gazdákat gyűjtenének a csapatba szerte az országban, ők pedig ehhez adnák a technikai hátteret, a márkát.
Nincs, aki ne szeretné az orgonavirág jellegzetes, intenzív illatát. E régóta kedvelt, igen elterjedt cserje csodásan díszít bármely kertet.
Hogyan metsszük meg az orgonát?
Az orgona metszésekor gyakran nem elegendő csupán visszavágnunk a túlnőtt ágakat. Rendszerint jobb, ha az egész ágat kivágjuk. A munkához metszőollót, a vastagabb ágakhoz ágvágó ollót használjunk. Az is fontos, hogy elvirágzás után a teljes virágzatot eltávolítsuk. Ezzel megelőzzük, hogy a növény magot érleljen, másrészt másodvirágzásra késztetjük. Az ágakat mintegy egyharmad részben metsszük vissza. Azokat a földközeli hajtásokat is vágjuk ki, amelyek vélhetően a törzs föld alatti részéből indultak fejlődésnek. Annak érdekében, hogy az ogona koronája kellően szellős legyen és több fényt engedjen be, szükség lehet a korona belsejében elhelyezkedő ágak megritkítására.
Ha az orgonát nagy mértékben, a talaj szintjét megközelítően vágjuk vissza, akkor ezt kora tavasszal célszerű megtennünk. Az új, egészséges hajtások a vegetációs időszakban erőteljes fejlődésnek indulnak. A vegetációs időszak végén távolítsuk el az esetlegesen rosszul fejlődött ágakat.
