2019. február 17., vasárnap

III. Végvári Kolbászgyúró Verseny

Pataki Zoltán 2019. február 17., 
Gazdakörök találkozója, a hagyományőrzés és a jókedv jegyében III. Végvári Kolbászgyúró Verseny

A Végvári Magyar Gazdák Egyesülete február 16-án, szombaton harmadik alkalommal szervezte meg a kolbászgyúró versenyt, Hagyományos disznótor címmel. A rendezvény támogatói között volt a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, a kolbászgyúró vetélkedő pedig jó alkalom volt a Temes megyei magyar gazdakörök tagjai számára a találkozásra és a vidám együttlétre.
A végvári kultúrotthonban megszervezett kolbászgyúró versenyre 13 csapat – 11 felnőtt és 2 ifjúsági csapat nevezett be: Gátalja, Igazfalva, Majláthfalva, Ótelek, Ötvösd, Pusztakeresztúr, Újmosnica, Varjas, Végvár, Zsombolya csapatai, a békéscsabai Igaz Történet csapat, valamint a pusztakeresztúri és a végvári junior csapatok. Dr. Kiss Zsolt szervező, zsűritag a Nyugati Jelennek elmondta: minden csapat kapott 10 kg sertéshúst és 10 m belet, amit a szervezők biztosítottak a végvári helyi tanács és a Smithfield húsfeldolgozó üzem támogatásával. A részvételi díj 100 lej volt csapatonként. A csapatok megdarálták és előkészítették, megfűszerezték a húst és megtöltötték a kolbászokat. A zsűri közben körbejárt és figyelembe vette a csapatok által feldíszített asztalok külsejét, a higiéniát, a kolbásztöltés technológiáját, a felhasznált eszközöket és nem utolsósorban a kolbászok által nyújtott ízvilágot. A zsűrizéshez minden csapat előkészített egy-egy kolbászmintát, amelyeket megszámoztak és lassú tűzön megsütöttek, a végső döntést a kolbászminták megkóstolása és elbírálása után hozta meg a dr. Csősz János (elnök), Benkő Zsolt, dr. Kovács Péter, Pastean Erika és dr. Kiss Zsolt összetételű zsűri. A jó hangulathoz a háttérzenét Szarvas Lajos szolgáltatta, a kolbászok elkészülte után a csapatok vidám nótázásba kezdtek, majd néhányan táncra is perdültek. A helyszínen kapható volt étel-ital, de a végvári gazdák egy-egy tál sertésmáj-levessel és finom sült hússal is megkínálták a vendég csapatokat.
Végre eljött az eredményhirdetés, a díjak kiosztásának várva várt pillanata. A rendezvény szép számú résztvevőjét Szabó László, a Végvári Gazdák Egyesületének elnöke, dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, zsűrielnök, Csáki Károly végvári polgármester és Marossy Zoltán, a Temes Megyei RMDSZ szervezetének elnöke köszöntötték. A konferanszié szerepét ezúttal is Pastean Erika iskolaigazgató, zsűritag vállalta el, aki először a részvételi díjakat és okleveleket adta át a csapatoknak. „Minden csapat győztes és nagy tapsot érdemel! – mondta Pastean Erika, külön megdicsérve a végvári gazdák egyesületének tagságát, akik önerőből készítették elő és szervezték meg a kolbászgyúró versenyt és a jó hangulatú gazdatalálkozót. Külön tapsot érdemeltek a végvári és pusztakeresztúri ifjúsági csapatok, amekyek a jövőjét jelentik a bánsági gasztronómiai hagyományok ápolásának. A Tifán Szilveszter vezette pusztakeresztúri junior csapat teljesítményét a zsűri különdíjjal jutalmazta.
Ezután a legmagasabb pontszámokat elért csapatokat díjazta a zsűri: a harmadik helyet a Kádár György alpolgármester vezette újmosnicai csapat (magyarmedvesi erősítéssel), a második díjat a Borsos Lehel vezette békéscsabai (Magyarország) csapat, az első díjat pedig a Virág Antal vezette ötvösdi csapat érdemelte ki, amely első alkalommal nyert kolbászkészítő versenyt. Az első díjas ötvösdi sertéskolbász hagyományos fűszerezéssel (só, bors, paprika, köménymag, fokhagyma) készült, enyhén csípős változatban – tudtuk meg Virág Antal csapatvezetőtől, akinek Varga Vencel csapattársával együtt nagy tapasztalata van a disznók nevelésében, levágásában és a kolbászkészítésben. Az ötvösdi csapat is nagy hangsúlyt helyez az utánpótlás nevelésére, az ötvösdi gyerekek együtt gyúrták a kolbászt a felnőttekkel.
Csáki Károly polgármester azt ígérte, hogy jövőre még nagyobb méretű lesz a végvári kolbászgyúró verseny és a gazdákkal közösen megfontolják a szabadtéri szervezés lehetőségét, Végvár főterén.

2019. február 11., hétfő

Körösközi Diákszó

2019. február 11., 

A Körösközi Diákszóba várják a környékbeli iskolák diákjainak és pedagógusainak írásait is

Az Erdőhegyi Általános Iskola újsága, a Diákszó az idei tanévtől rendelkezik az időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számával, tehát ISSN (International Standard Serial Number) számot kapott, bejegyzésre került a bukaresti Román Nemzeti Könyvtárban. Sajnos ezért tizenhat év után át kellett neveznünk kiadványunkat Erdőhegyi Diákszóból Körösközi Diákszóra, valamint első évfolyamtól kezdeni a számozást.
Az Erdőhegyi Diákszó első száma 2003 februárjában jelent meg, ahogy erről a Nyugati Jelen február 21-én megjelent száma is tudósított. Iskolánk akkor a Mihai Veliciu Iskolacsoport része volt, tagozatfelelősünk, Bíró Margit kezdeményezésére bált szerveztünk, amelynek bevételéből megvásároltuk a sokszorosításhoz szükséges fénymásolót. Az első számot Máté Csaba, iskolánk volt diákja szerkesztette, Máté Erzsébet és Sime Judit tanárnők segítségével. Évente 3-5 szám jelent meg, a sokszorosítást a mindenkori hetedik osztály végezte. Az újság hasábjain helyet kaptak a diákok versei, prózai beszámolói, rejtvényei, riportjai, receptjei, de volt slágerlista is Sime Sorin tanár úr összegzésével, valamint helytörténeti írások, városunk híres szülötteinek élete és munkássága. A régi számok megtalálhatók iskolánk honlapján, a padureni@wikifoundry.com címen.
Iskolánk önállósulása, 2012 szeptembere után az újság beszámolt minden olyan tevékenységről, versenyről, ahol iskolánk tanulói és pedagógusai képviselték intézményünket, ugyanakkor megjelent iskolánk Évkönyve is, amelyben magyar és román nyelven is olvashatják a tudósításokat.
A Körösközi Diákszó követni szeretné ezeket a hagyományokat, valamint publikálási lehetőséget szeretne nyújtani minden körösközi, vagy távolabb élő pedagógusnak és diáknak, aki iskolája tevékenységeiről, szakmai sikerekről számolna be, ezzel hozzájárulva a szorosabb együttműködéshez intézményeink között. Igény szerint igazolást is kiállíthatunk a megjelent tudósításról, amely hozzájárul a pedagógusok személyi dossziéjának teljesebbé tételéhez. Az első számban, Sime Judit tanárnő szerkesztésében, Pusztai Matild tanárnő és Sime Sorin tanár úr lektorálásában iskolánk tevékenységei, diákjaink írásai, rejtvényei, valamint egy pályázat is helyet kapott.
Az Erdőhegyi Általános Iskola közössége köszönetet szeretne mondani az ISSN szám megszerzésében nyújtott segítségért Ilyés Ibolya tanfelügyelőnek és Gaiță Iuliananak, az aradi Pedagógusok Háza (Casa Corpului Didactic „Alexandru Gavra”) könyvtárosnőjének. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult az Erdőhegyi Diákszó tizenhat éven át tartó megjelenéséhez, reméljük, hogy utódja is hasonlóan szép kort ér meg! Sime Judit

2019. február 10., vasárnap

Méhészkonferencia hazai újdonságokkal

Gligor Róbert László
Méhészkonferenciát szervezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete (RMGE Maros), amelyen a hangsúlyt a hazai előadókra és újdonságokra fektették. A héten további ismeretterjesztő találkozásokat szerveznek. 
Szombaton az RMGE Maros marosvásárhelyi székházában méhészkonferenciát tartottak, amelyen mintegy nyolcvanan jelentek meg. Kiss Miklós falugazdász elmondta, Szőcs Boróka ötlete volt a rendezvény, és célja az ismeretterjesztés volt. A méhészek nagy része mindig „kapható” a hasonló előadásokra, a megyében létező féltucatnyi méhészegyesület rendszeresen szervez szakmai napot, konferenciát. Amitől azonban ez a rendezvény más volt, mint a méhészegyesületeké, az az, hogy míg azok jórészt magyarországi előadókat hoznak és ottani tapasztalatokat osztanak meg, az RMGE Maros rendezvénye a hazai szakembereknek adott bemutatkozási lehetőséget. Így szombaton Dan Marton József az oxálsavas és illóolajos atkairtásról értekezett, Demeter Imre biológus kevésbé kutatott témáról, a lítium-kloridos kezelésről beszélt a hallgatóságnak, dr. Tófalvi Melinda a méhnemesítéshez kapcsolódóan arra hívta fel a méhészek figyelmét, hogy milyen felelősségük van abban, hogy megőrizzék az őshonos genetikai vonalakat a méhészetben a megfelelő családkialakítás révén. A gyergyószárhegyi Mezei Attila a méhek általi gyógyítás, az apiterápia hatásaira, eredményeire és az apiterápiás házakra hívta fel a figyelmet, míg Márton Tihamér méhész azokról a nehézségekről és különbségekről beszélt, amelyekkel a gyergyói méhészeknek szembe kell nézniük a dél-romániai vagy az erdélyi méhészekkel szemben, például arról, hogy nincsenek meg a feltételek a vándorméhészet előkészítésére, így itt főleg állóméhészet folyik. A résztvevők megismerkedhettek a székelyudvarhelyi Tőkés Attila által kiállított méhészeti eszközökkel, Kiss Miklós falugazdász pedig a magyar kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjáról szólt. Szervezőként úgy értékelte, hogy a konferencia pozitív kicsengésű volt, ahol a méhészek új kapcsolatokat köthetnek, eszme- és tapasztalatcsere folyik és elgondolkodtató témákat vetnek fel. Az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós a Népújságnak hozzátette: a rendezvény a tavaly elindított Szülőföldön okosan nevű koncepcióhoz kapcsolódóan valósult meg, amely révén szeretnének a hazai gazdáknak segítséget nyújtani olyan témákban, amelyekre szükségük van. 
A konferencia Szőcs Boróka biológus kezdeményezésére született meg, és az RMGE szerint szükség van ilyen emberekre, akik akár társadalmi munkában is hajlandók segíteni abban, hogy a gazdák olyan információkhoz jussanak, amelyek előmozdítják a hatékony munkát. A szervezet szeretné a falugazdászai révén felhívni a gazdák figyelmét az újdonságokra és a hamarosan induló székelyföldi gazdaságfejlesztési programra is, hogy azok tudjanak időben előkészíteni átgondolt, árajánlatokkal, előszámításokkal rendelkező terveket, hogy olyan beruházásokra, eszközökre, technológiákra hívhassanak le támogatásokat, amelyek hosszú távon is megalapozzák a hatékony gazdálkodást. Ennek érdekében ezen a héten vidéken is tartanak tájékoztatókat, kedden Héderfáján állattenyésztésről, szerdán Mezőpanitban több témakörben, csütörtökön Sóváradon állattenyésztésről és pályázatokról lesz szó. A gazdák figyelmét felhívják a modern kommunikációs eszközök használatára. Jó lenne, ha minden gazdacsaládban legalább egy személy kezelne számítógépet, okostelefont, elektronikus postát, hiszen számos információt már a szervezet is ezeken a csatornákon oszt meg. Az RMGE Maros szombatra gazdabálra hívja az érdeklődőket, ahol „kiengedhetik a gőzt”, beszélgethetnek az évindításról és elénekelhetnek néhány nótát kötetlenebb keretek között. 
Annak ellenére, hogy nem a méhészegyesület szervezte, viszonylag sok méhészt érdekelt a konferencia
Fotó: Balázs Boglárka Beatrix

2019. február 9., szombat

Sikeres volt az első gazdabál

Együttlét, jókedv, bizakodás
Múlt szombaton került sor Balavásáron az első Maros megyei gazdabálra. Az eredmény jóval felülmúlta a várakozást, így méltán reménykednek a folytatásban.
Hiánypótlás céljával rendezte meg az első gazdabált a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros csoport (RMGE Maros). Már tavaly nyáron felmerült, hogy szükség lenne egy közösségépítő rendezvényre, jó lenne egy hagyományőrző bált szervezni, hiszen a hasonló rendezvényeken a szervezet nem tudta az egész helyi gazdatársadalmat képviselni. Ezért is döntöttek a megyei gazdabál mellett – magyarázta el a részleteket az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós. A szervezés nehézkesen indult, ismerte el az elnök, de a személyes meghívásoknak köszönhetően nagyon sokan jelentkeztek, és mintegy háromszázan érkeztek a szombat délutánra meghirdetett mulatságra a Romantik étterembe. A jó hangulatról Miklós Károly és zenekara mellett a kósteleki Vaszi Levente ceremóniamester gondoskodott, aki mókáival alaposan próbára tette a résztvevők nevetőizmait.
A Kárpát-medence kicsiben
A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel a magyarországi agrárium jeles képviselői: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója, Kocsy Béla amerikai útjáról tért vissza, hogy jelen lehessen, itt volt dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatok főosztályának vezetője, valamint a bukaresti magyar nagykövetség agrárattaséja, Sándor Tibor László is. A helyi politikumot dr. Vass Levente képviselő és Szabó Árpád megyei tanácsos képviselte, de ott volt a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Becze István is. Természetesen a gazdatársadalmat a legszámosabban a Maros megyei gazdák képviselték, de voltak állatorvosok, agrármérnökök, polgármesterek is, vidéken élő és gazdákat segítő személyek. „Kicsiben leképeztük a Kárpát-medencét” – fogalmazott Fazakas, aki a közösségépítés szempontjából fontosnak tartja, hogy ezek mind segítsék egymást. A gazdáknak szükségük van egy év eleji kezdőlökésre, hogy érezzék, nincsenek egyedül, és hogy a trianoni szétszakítottságon már régen felül kellett volna emelkedni, mert Európában Magyarországgal együtt jó helyen vagyunk földrajzilag is, gazdaságilag is. „Merjünk bátrak, büszkék lenni, és megtalálni az erőt, amely segít a helytállásban. Próbáljunk gazdálkodni és jövőt építeni” – buzdítja a gazdákat az RMGE Maros elnöke, aki úgy véli, az újévköszöntő rendezvényen a jókedv és az együttlét a fontos. Úgy sikerült, ahogy éppen kell – foglalta össze Fazakas Miklós, aki reméli, hogy az „erős” kezdet után próbálják minden téren tartani a tempót az év folyamán, és mivel igény van rá, jövőben is megszervezik a gazdabált. 
A kora délutántól éjfél utánig tartó mulatságot sosem tapasztalt jókedv jellemezte, sokat köszönhetnek a támogatóknak, az Igazi Csíki Sör Manufaktúra és Lénárd András felajánlásainak, de finom borok is érkeztek adományként, a gazdasszonyok pedig süteményekkel tették édesebbé az alkalmat. Nem hiányzott a tombola sem, amelynek háromezer lejes bevéte-lét Timár Tímea ötlete nyomán Pál atya gyermekotthonának ajánlották fel és adták át, mintegy megkoronázva a rendezvényt.

Háromezer lejt adtak Pál atya gyermekotthonának Fotó: www.facebook.com/RMGE Maros

Jelen vannak vidéken
Ebben az időszakban az RMGE Maros munkatársai szinte mindennap vidéken vannak, szaktanácsot adnak a munkatársaik, falugazdászok, hogy kiépítsék a kapcsolatot a gazdákkal, megalapozzák a gazdák és szaktanácsadók közötti bizalmat, oktatási programokat szervezzenek. Szeretnének segítséget nyújtani a gazdáknak, de a székelyföldi gazdaságfejlesztési programra is készülnek, konferenciákat, tájékoztatókat, előadás-sorozatokat tartanak. Februárban elismert szakember részvételével tartanak előadásokat az öntözéstechnológiáról és tápoldatozásról, továbbá állattenyésztés témakörben kerekasztalt, hogy főleg a kisebb gazdaságokon próbáljanak segíteni – sorolta a közeljövő terveit Fazakas Miklós elnök

Kukoricatermelés tekintetében Maros megye az élbolyban

2019-02-08  Mezey Sarolta
A tavalyi kukorica- és napraforgótermés tekintetében Románia vezető helyre került az Európai Unióban. A gabonatermés 30 millió tonnára tehető, ami jóval meghaladta az előző évi mennyiséget – ezt múlt év végén jelentette be Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Kukoricát 2.415 millió hektáron termesztettek, a termés meghaladta a 18 millió tonnát. Hogyan áll a Maros megyei mérleg? – kérdeztük Jude Silviát, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakemberét.
– Maros megyében összesen 74.231 hektáron termesztettek kukoricát, nagyon jó átlagterméssel számoltunk, hektáronként 8600 kilogrammal. Ezzel a megye országos viszonylatban az ötödik-hatodik helyen, az élbolyban helyezkedik el, ami örvendetes, mert ezzel megtérült a gazdák által befektetett munka. Miközben a tavalyelőtti termést 45 banis átlagáron értékesítették, az ideit 55-60 bani közötti áron adták el – tájékoztatott a szakember.
A farmerek zöme még a mezőről értékesítette a termést, hiszen nagy volt a kereslet rá. A mezőgazdasági tanácsadó példákkal is szolgált, elmondta, hogy a Backamadaras és Ákosfalva környéki gazdák a Fehér megyei Transavia baromfitelepnek adták el a kukoricát, méghozzá nagyon jó áron, kilogrammonként 58 baniban. Sokan a konstancai székhelyű Brisegroup radnóti gabonalerakatnak adták el a termést, ahonnan közvetítők révén európai felvásárlók értékesítették. Volt, aki a Temes megyei felvásárlókkal kötött üzletet. 

A felvétel a mezőmadarasi Balázs László és Dalma gazdaságában készült Fotó: Nagy Tibor (archív)

28 ezer hektárt vetettek be búzával 

Nemcsak a kukoricatermés volt rendkívüli, hanem a búzatermés is. Országos viszonylatban több mint 10,2 millió tonnát jegyeztek, ami szintén nagyobb, mint az előző évi, amikor 10 millió tonnával számoltak. A kedvezőtlen időjárás miatt a szakembereknek sokkal pesszimistább előrejelzései voltak. Maros megyében 29 ezer hektáron termesztettek búzát, az átlagtermés hektáronként ötezer kiló körül volt. 
S ha már a tavalyi búzatermésről esett szó, arra voltunk kíváncsiak, Maros megyében mekkora területet sikerült bevetni búzával?
– Őszi búzával 27.426 hektárt, durumbúzával 464 hektárt. Tekintettel arra, hogy az utóbbi iránt nagy a kereslet, valószínűleg tavasszal is jelentős területeket vetnek be vele, amit többnyire a száraztésztaiparban használnak fel.
Hazai paradicsom és fokhagyma 
A Mezőgazdasági Igazgatóságon idén is folytatják a hazai paradicsomtermelésre kiírt programot, ami tavaly nagy sikernek örvendett a gazdák körében. Megyei szinten 83 kisgazdaságot üzemeltető farmernek sikerült bekapcsolódni a programba. Ezt a pénzt azért folyósítják, hogy serkentsék a hazai paradicsomtermelést. Az az ember, aki ezer négyzetméteres paradicsomost alakított ki, és három tonna paradicsomot értékesített, 3000 euró támogatásban részesült. Az összeget vetőmagra, fűtésre, melegházi kellékek, berendezések vásárlására fordíthatták a gazdák – tájékoztatott Silvia Jude. 
A paradicsomprogramhoz hasonlóan kezdeményezték a fokhagymaprogramot is, ennek életbe ültetésére megszületett az útmutató. A feltételek hasonlóak a paradicsomtermesztést ösztönzőéhez, csak itt a beültetett felületnek 3000 négyzetméternek kell lennie, s az eladott mennyiség öt tonna kell legyen. A támogatás értéke ezer euró. Erre a programra is sok az érdeklődő.

2019. február 5., kedd

Farsangi tűzoltóbál lesz Majláthfalván

Balta János  2019. február 04., 
Február 9-én, szombaton 19 órai kezdettel a Majláthfalvi Önkéntes Tűzoltótestület a helybeli kultúrotthonban szervezi meg a hagyományos farsangi mulatságát. Zenél a Partium együttes, a szervezők egész éjjel üzemelő büféről, értékes tombolanyereményekről gondoskodnak, szeretettel várják a helybeli és a környékbeli mulatni vágyókat!

2019. február 4., hétfő

Nemzeti érték lett „Balla Tibor citeramuzsikája”

„Balla Tibor citeramuzsikája”, mint nemzeti érték felvételt nyert a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Értéktárba. A mezőtúri születésű népzenész gyermekkorától kezdve összefonódva él a zenével.
A tekerő- és citerajátékot a Jászberényi Népzenei Iskolában tanulta. Az Arany Páva díjat először 1999-ben nyerte el a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége által meghirdetett országos minősítő versenyen, melynek célja a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, a hagyományok megmentése és továbbadása az utánunk következő generációk részére. Ezt a díjat azóta kilenc alkalommal hozta haza. Ugyanebben az évben elnyerte a Vass Lajos díjat is tekerőlanttal a Vass Lajos Népzenei Szövetség által meghirdetett versenyen. Rendszeresen vesz részt a városi rendezvényeken, népzenei és táncházas találkozókon országszerte. Értékeket közvetít, a citera és tekerőlant sajátos stílusával népszerűsíti a népzene ezen irányát.
Településünkről elszármazott Balla Tibornak jó egészséget, további sikeres fellépéseket kívánunk!

Kutassuk Közös Kincseinket! vetélkedő Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hungarikum Vetélkedőre várja a megye általános iskola felső tagozatos diákjait és a középiskolásokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. A Kutassuk közös kincseinket! vetélkedő célja, hogy a fiatalabb korosztály tagjaival megismertessék a magyar kultúra értékeit, erősítsük identitástudatukat.
A vetélkedő első, iskolai fordulóját követően a második forduló március 29-én lesz a Megyeházán. Nevezni 4 fős csapatokkal lehet.
A verseny témája a nemzeti értékgyűjtés mára kialakult rendszere, az értéktárak egyes szintjei és azok működése, a megyei értéktárban, a magyar értéktárban szereplő nemzeti értékek és hungarikum

A mezőtúri Daloló Pacsirták és a Túri Zsiványok Citera Zenekar előadása

A mezőtúri Daloló Pacsirták és a Túri Zsiványok Citera Zenekar volt a meglepetés műsorszám az Agrárminisztériumban
 „Termelői Közösségek Napja” címmel konferenciát szervezett az Agrárminisztérium. A rendezvény célja a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatása, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítése.

CLLD egyeztetés zajlott Mezőtúron

A Mezőtúr Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiájában meghatározott célok állt a napokban történt egyeztetés fókuszában. A Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. látja el a TOP-7.1.1-16-2016-00081 CLLD pályázati felhívás koordinálását. A szakmai munka Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős részvételével zajlott.
Projekt lehetőségek:
Kulturális és közösségi épületek minőségi javítás a helyi közösségek együttműködésének érdekében
Helyi hagyományok, kulturális értékek és tudományos ismeretanyag átadását szolgáló oktatási-nevelési és ismeretterjesztő programok
Sportolásra, szabadidős tevékenységek ellátására alkalmas terek kialakítása

Elhunyt Kilyén Attila újságíró (1950. július 8. – 2019. január 20.)

https://erdelyipolgar.blogspot.com/2019/02/nagy-megrendulesunkre-tudtuk-meg-hogy.html
Nagy megrendülésünkre tudtuk meg, hogy kedves barátunk a Kilyén Attila , a Népújság vidékjáró riportere elhunyt. Igazat kell anunk a Népújság-beli kollégáknak akik azt írták róla. hogy "ritkaságszámba megy ma már az ilyen újságíró." Valóban "elvesztésével szegényebbek lettünk". A családjának őszinte résztvételünket és együttérzésünket fejezzük ki, még ha kicsit elkéstünk vele! Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája nevében,  Hováth Zoltán. 
A Népújság csapata megrendülten értesült, hogy a független napilap alapítói közül újabb munkatárs és barát távozott az égi írógépek világába. 
Kisebb kitérővel, a némaságra ítélt marosvásárhelyi területi rádiótól került 1987-ben lapunk elődjéhez, a Vörös Zászlóhoz. 
A rendszerváltás napjait, a bizakodás és a csalódások hónapjait, éveit tárgyilagos tudósításaival dokumentálta. A falu volt a vadászterülete. 
Annak ellenére, hogy városon született, mégis el tudott szakadni az aszfaltkoptatók szemléletétől, és kíváncsian faggatta a mezőgazdasági munkásból újra paraszttá, majd farmerré vált vidéki embereket. 
A szövetkezeti vagyon szétlopása, az enyészetnek vetett gazdasági épületek látványa irritálta, talán ezért is lelkesedett, amikor létrejöttek a gazdák szakmai szervezetei. 
Erénye volt, hogy egyformán otthon érezte magát a létfenntartó paraszti gazdaságban és a nagyüzemi vállalkozások, a kísérleti parcellák „iparosított” környezetében. 
Talán nincs Maros megyében olyan malom, pékség vagy vidéki húsfeldolgozó, ahol ne visszatérő ismerősként köszöntötték volna. 
Ritkaságszámba megy ma már az ilyen újságíró. 
Elvesztésével szegényebbek lettünk. 
Nyugodj békében, Attila!

Az összefogás fóruma

December 5-én az idén hetedik alkalommal tartották meg Budapesten, az Agrárminisztériumban az összefogás fórumát, amely alkalmat teremtett a Kárpát-medence jelentős gazdaszervezetei és szakemberei számára az év végi összegzőre. Nemrég indult be a kiterjesztett Kárpát-medencei falugazdászprogram, melynek működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre. A fórumon átadták a programban részt vevő szervezetek számára a részvételt igazoló okleveleket. 
Farkas Sándor, a magyarországi szaktárca államtitkára köszöntőbeszédében elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, aminek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka vidéki környezetben él, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját. Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mint-egy félmillió külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – fogalmazott Farkas Sándor. Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelen lévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított, és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrár szakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőttek szakképzésének támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is. 
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban. Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MaGOSZ) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar–magyar kapcsolatokat. 2010 óta a magyar kormány nemzetegységet kihangsúlyozó programjának eredménye, hogy mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.
A Kárpát-medence gazdavezetőinek felszólalásai rendjén Csomortányi István, az EMGE szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség tagszervezetei számára az erdélyi agrárium kérdése nem csupán egyszerű gazdasági, gazdaságossági kérdés, és nem szólhat csak a nagy profitot termelőkről. Az elmúlt századokban ugyanis a vidék volt az, mely biztosította a magyarság túlélését, és a történelemben nem volt még példa arra a katasztrofális népességfogyásra, melyet falvainkban az utóbbi évtizedekben tapasztalhatunk. Éppen ezért a vidék és a gazdák felemelése elsőrendű nemzetpolitikai kérdés, szigorúan véve létkérdés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdák gyarapodni tudjanak, meg tudják tartani a termőföldet, és munkájukkal megtartsák falvainkat is. Ezért előremutató és nélkülözhetetlen a falugazdászprogram, melyért köszönet jár a minisztériumnak, és mindent meg kell tennünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program sikeréért – összegzett Csomortányi.
A falugazdászprogramban részt vevő gazdaszervezeteknek járó, a minisztériummal való együttműködést igazoló oklevelet az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István, a Szilágysági Gazdák Egyesülete részéről Bákai Attila elnök, a Hosszúmezői Agráregyesület részéről Várkola Tibor elnök, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete részéről Fancsali Ernő ügyvezető elnök, az RMGE-Maros részéről Fazakas Miklós elnök, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete részéről Jakab Ernő elnök vette át. Majd átadták a minisztérium segítségével a Kárpát-medencei magyar agrár szakos egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat elismerő okleveleket is. Erdélyben az EMGE szövetség hat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat. Az erről szóló szerződéseket Tiboldi László alelnök adta át. Emellett az Érmelléki Gazdák Egyesülete a minisztérium segítségével további három, a Partiumi Keresztény Egyetemen kihelyezett szakként működő agrárképzésben részesülő diáknak biztosít ösztöndíjat a 2018–2019-es tanévben – áll az EMGESZ közleményében.
A fórum résztvevői
Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária

2019. január 29., kedd

Kevés akarattal sokat lehet tenni

Hire ment, annak, hogy a kövendi Hangya gazdák összeálltak és megalakitották az önkéntes tűzoltócsapatukat. A polgármesterük előbb meglepődött de aztán mellé állt a kezdeményezésnek és sikert sikerre halmoztak.
Kövend a két világháború közt községközpont volt, de jelenleg Várfalva egyik faluja. 
Ennek ellenére még most is több olyan közösségi épülete van amely sok esetben kihasználatlan. 
Egyik ilyen a tűzoltó fészer is, amiben egy régi 1892-ben készült Tarnócy-féle kézi pompa volt még fellelhető.
A régi önkéntes tűzoltóknak ugyan nem sok "munkája" volt mégis szorgosan gyakorlatoztak és amikor lehetett szórakoztak is. 
A helységben nagy hagyománya volt a kövendiek Tűzoltó Báljának
Ezt igyekezett újra felújítani az újonnan alakult önkéntes tűzoltó csapat vezetője  Nyegre Csaba és a neje Szabó Enikő tanárnő is.
A régi gazdák még emlékeztek arra, hogy mennyire jól érezték magukat a Tűzoltó Bálon, igy szinte azonnal ráálltak, hogy inditsák újra a hagyományosnak tekinthető eseményt.
Ottjártunkor egyik meg is jegyezte, hogy milyen jó, hogy nem megy feledésbe.
Ez az eseményszámba menő dolog aztán fel is dobta a falunépét és mindenki, aki tag lett igyekezett valamivel segiteni.
Az önkéntes tűzoltó csapat dupla alárendeltséggel rendelkezik, hiszen nem csak HANGYA tagok, hanem a polgármesteri hivatallal is önkéntesi szerződésben vannak, igy a polgármester is tudja támogatni a lelkes csapatot, amivel csak lehet.
A dolog pikantáriájánk számit, hogy a csapatvezetőnek, a Nyegre Csaba, felhivására nem csak az egri önkéntesek hanem a magyarországi csókakői Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ÖTE) is jelentkezett és felajánlottak egy sor felszerelést is.
Adott volt tehát az alkalom, hogy Őket is meghivják a kövendiek a Tűzoltó Báljára. 
A Weiger Lajos az ÖTE elnöke pedig el is jött a kis csapatával és együtt mulatott a hazaiakkal, de közben bemutatták a felszereléseket és azokat hogyan kell - balesetmentesen - használni. Két nap alatt szinte mindenről sikerült megegyezni
Ezen kivül a két egyesületi vezető abban is megegyezett, hogy úgy a képzésben mint az akreditációban is az ÖTE kisegiti a kövendi HANGYA  önkéntes tűzoltó csapatát.
Júniusban pedig viszontlátogatásra várja a csókakői csapat a kövendit
A további együttműködést papiron is nyugtázta a két csapat vezetője.
Mindenképpen csak gratulálni lehet mindenkinek aki résztvett a munkában.
Külön köszönet jár a várfalvi polgármesternek Mărginean Jánosnak, aki mélyen a zsebébe nyúlt és támogatta az ügyet!  Z.Sára


2019. január 28., hétfő

Székelyföldi sikerek is vannak

2019. január 8., 
Mi tagadás, megint nagyot alakított Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Az év első munkanapján – amikor mások még fel sem ocsúdtak a téli ünnepek mámorából – a sajtó elé állt, és összegezte az elmúlt esztendő agrárteljesítményeit, körvonalazta az idei terveket.
Sikerekről számolt be, ami nem újdonság a hatalmon lévők részéről, de az általa vezetett minisztérium munkája láttán az ő esetében, úgy gondolom, hinnünk kell a számadatoknak. A termés nagyon jó volt. A támogatások folyósítását idejében megkezdték, sikeres volt a paradicsomprogram, nőtt az öntözési kapacitás, lehetőséget adtak mobil vágóhidak kedvezményes beszerzésére, mangalicák vásárlására – hogy ez utóbbi két célkitűzés nem örvendett nagy népszerűségnek, az nem a Daea vezette minisztérium rovására írható.
De nem minden kiemelkedő sikert foglalt beszámolójába az agárminiszter. Nem szólt – vagy nem szólhatott – arról, hogy Erdélyben megalakult és működni kezdett a falugazdász-hálózat, hogy a székely megyék gazdái számára könnyített pályázati rendszert létesítettek kis és nagy értékű támogatások lehívására. Nyilván nem szólhatott ezekről, hiszen mindez Magyarország kormányának anyagi hozzájárulásával valósult meg. Orbán Viktor kormányzása alatt a magyar gazdaság fejlődése lehetővé tette, hogy életbe léptessék a külhoni magyarok szülőföldön való megmaradását, anyagi gyarapodását lehetővé tevő gazdaságélénkítő programot (érdekes, erre még nem csapott le az országházi ellenzék dühe...). Erről nem szólhatott Daea – habár az Erdélybe irányuló gazdaságélénkítő program kapcsán a legmagasabb szinten tárgyalt és egyezett meg a román és a magyar fél –, de a jó példát minden bizonnyal megjegyezte. Így valószínű, hogy hamarosan a Moldovai Köztársaságban élő román testvérek is számíthatnak hasonló támogatásra.
Térjünk vissza a falugazdász-hálózatra és a magyar támogatásokra. A tavalyi bemutatkozások, ismerkedések, helyzetfelmérések után a falugazdászok idén is folytatják a gazdák érdekében végzett munkájukat. Nem kérdéses, hogy a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, mezőgépészeknek kell megfogalmazniuk, milyen szolgáltatásokat várnak a falugazdászoktól. A lehetőség megvan, csak élni kell vele. Mint a közmondásban: ki mint keresi, úgy veszi hasznát!
Ami biztos, a falugazdászok egyik legfontosabb feladata a közeljövőben, hogy a gazdákat napirenden tartsák a kis értékű (az úgynevezett tizenötezer eurós) pályázatok körüli tudnivalókkal. Az érdeklődés nagy. Ha megtörténik a kiírás, százával fognak pályázatot benyújtani a székely gazdák. Mindenki érdeke, hogy minél többen nyerjenek támogatást – ennek érdekében a falugazdászok feladata is lesz minden szükséges eligazítást megadni az iratcsomók összeállításánál. Bokor Gábor

Ökológiai képzés Csíkszeredában

2019. január 8.
Ökológiai gazdálkodási szakon indít képzést a Szent István Egyetem. Az erdélyi hallgatók számára a csíkszeredai Pro Agriculturae Hargitae Alapítványnál folyik a képzés. Az érdeklődők január 15-ig nyújthatják be jelentkezési iratcsomójukat.

A saját gazdaságban is hasznosíthatók a biogazdálkodási ismeretek. Fotó: kertportal.hu

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti felkészültségük és gyakorlati ismereteik alapján képesek az ökológiai gazdálkodás vizsgált jelenségei és elemei közötti összefüggések feltárására, elemzésére. A szakot elvégzők képessé válnak az ökológiai gazdálkodás önálló végzésére, tervezésére, szervezésére és irányítására. A részvétel feltétele agrár- vagy természettudományi területen szerzett mérnöki oklevél vagy nem mérnöki szakon legalább alapképzésben (BSc) szerzett diploma (a korábbi képzési rendszer szerint főiskolai oklevél). A felvételi bizottság a jelentkezéshez benyújtott dokumentumok alapján dönt a jelentkezők felvételéről. A majdani oklevélben szereplő szakirányú végzettség: az alapvégzettség mérnöki vagy nem mérnöki jellegétől függően ökológiai gazdálkodó szakmérnök vagy ökológiai gazdálkodó.
A képzés legalább tíz személy jelentkezése esetén indul. A képzés tandíjköteles, de az EFOP 3.10.1 projekt keretéből a képzés teljes időtartamára 15 fő számára tandíjmentességet tudnak biztosítani (a pályázatban előírt feltételek teljesítése esetén). A képzés befejeztével a résztvevők olyan készségekre, képességekre tesznek szert, amelyek alkalmassá teszik őket az ökológiai gazdálkodás egyedi területén végzett munkára, ismereteiket saját gazdaság, háztáji üzem működtetésén kívül pedig az államigazgatás vonatkozó területein is használni tudják majd. Bővebb információk igényelhetők dr. Szalai Zita Magdolna egyetemi docenstől, az Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének szakfelelősétől. Cím: 1118 Budapest, Villányi út 29–43. Telefon: 305 7118, e-mail: szalai.zita@kertk.szie.hu. Bokor Gábor

Vidékfejlesztés - Pályázható intézkedések az év elején

2019. január 15.
A megyei vidékfejlesztési hivatal vezetője, Cătălina Savin igazgató elmondása szerint a múlt év végén több intézkedés pályázhatóságát is megnyitották, és néhány, a tavaly nyáron meghirdetett intézkedésnél még mindig van pályázható összeg.

Tésztagyártók is pályázhatnak

 » A gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) szeptemberben indult a kiírás, pénz csak a hegyvidéki növénytermesztő farmok korszerűsítésénél maradt. Egészen március 31-ig lehetne pályázni, ha időközben nem fogy el a kiírási pénz. A keretösszeg 26 millió euró, de az ügynökség számítógépes rendszere 39 millió euró értékben enged pályázatokat feltölteni. Pénteki adatok szerint az építkezést is magukban foglaló pályázatoknál 11 pályázatot töltöttek fel, 21,8 millió euró értékben. Örvendetes, hogy a letett 11 pályázatból 5 Kovászna megyei, mind mezőgazdasági szövetkezetek formájában pályáznak a közel 2 millió eurós támogatásokra.
Jó dolog, hogy a szövetkezési mozgalom kimozdult a holtpontról, mind az öt pályázatot nemrég alakult szövetkezet tette le: a Dálnok Farm, a Feketeügy, a zabolai és a torjai Burgonya Útja, valamint az ugyancsak Torján bejegyzett Agrofarm szövetkezet.
A januárra érvényes minimális pontszám a 70, tehát lehetséges, hogy ennél az intézkedésnél még lesz pályázat a megyéből.
Közel 116 millió euró pályázható erdősítésre és védősávok létesítésére a vidékfejlesztési terv 8.1-es intézkedésének keretében. Az intézkedésre december 11-től lehet pályázni. A megegyezés szerint az erdősítési támogatás az APIA-n keresztül valósul meg, a pályázatokat is ezen intézményhez kell letenni, illetve feltölteni. Ugyanakkor bővebb információt lehet olvasni az intézkedésről a www.apia.org.ro honlapon, ahol megtalálható a pályázati eligazító füzet is. A támogatási kéréseket online kell feltölteni és papírra nyomtatva az APIA-hoz letenni egészen jövő év június 28-ig. A támogatást igénylőnek a következő lépéseket kell megtennie: a kifizetési ügynökség szakembereinek segítségével azonosítania kell azokat a területeket, parcellákat, amelyeket erdősíteni szeretne; a technikai terv kidolgozása egy erdészeti szakember vagy cég segítségével (ennek költségei az első részlet kifizetésekor igényelhetők vissza), az erdészeti hatóság beleegyezésének megszerzése. A támogatást igénylők lehetnek mezőgazdasági területtel rendelkező magánszemélyek, ezek egyesületei, valamint mezőgazdasági területtel rendelkező tanácsok vagy ezek egyesületei.
A támogatást két típusú fix összegű prémium formájában fizetik: az első az erdő telepítésének és a terület bekerítésének költségeire jár, a másik a fenntartás és ápolási munkálatok költségeit fedezi. A támogatás értéke változó, attól függően, hogy a beerdősítésre váró terület sík-, domb- vagy hegyvidéken található. A letett pályázatokat az APIA szakemberei pontozásos rendszer alapján bírálják el, ennek leírása megtalálható a pályázati eligazító füzetben.
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség január 3-tól indította újra a 16.4-es számú, A piaci ellátásban szereplők partnerségének támogatása nevű intézkedés pályázhatóságát. A megyéből eddig négy partnerség nyert közel 100 ezer eurós támogatást a helyi piacok fejlesztésére és a rövid láncú piaci ellátás megvalósítására.
A 16.4-es intézkedés célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a forgalmazók (üzletek, vendéglők, szállodák, vidéki panziók) közötti, ún. rövid láncú közreműködést és ellátást, valamint a helyi piacok fejlesztését.
A piaci szereplőknek (termelő, feldolgozó és forgalmazó) partneri szerződést kell kötniük. A partnerek hivatalos vezetőt neveznek ki, aki a pályázat lebonyolításáért is felel. A támogatás feldolgozó gépsorok, a feldolgozott mezőgazdasági termékek kiszállítására alkalmas klimatizált haszonjárművek vásárlására, bemutatóüzlet felszerelésére, számítástechnikai és elektrotechnikai felszerelések vásárlására, a késztermékek reklámozására, pl. termékismertetést célzó összejövetelek szervezésének költségei, reklámkiadványok, reklámfüzetek nyomtatási költségei, reklám céljából létrehozott számítógépes honlap költségeinek kifizetésére, sajtóban, rádióban vagy televízióban megjelenő reklámok kifizetésére, a közös termékbemutatók, illetve kiállításokon való részvétel költségeinek kifizetésére fordítható. A pályázott összeg egy része a partnerségi kapcsolat működtetésére, illetve az alkalmazott személyzet fizetésére is elkölthető. Az intézkedés pályázható összege 4,74 millió euró és a pályázatokat április 30-ig lehet feltölteni az ügynökség számítógépes rendszerébe.
December 21-től újraindították a 4.2-es intézkedés keretében az ún. GBER nemzeti sémaként ismert intézkedés pályázhatóságát is, mely a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál befektetések megvalósítását és a termékek reklámozási, marketinges költségeinek fedezését hivatott segíteni. A séma csak azokat a feldolgozói ágazatokat segíti, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozása útján nem mezőgazdasági természetű termékeket állítanak elő. Az igazgatónő felsorolta azokat a területeket, ágazatokat, amelyekben létrehozásra, fejlesztésre lehet pályázni: pl. tejfeldolgozás, fagylaltkészítés, sütőipari termékek, tészta- és laskafélék előállítása, ételízesítők, fűszerek, mustár és ételkiegészítők gyártása, kakaóból készült termékek és egyéb édességek készítése, a csokoládé feldolgozása, sörkészítés, tejpor készítése csecsemők számára, dietetikus élelmiszerek gyártása és egyebek. Itt összesen 35,3 millió euróra lehet pályázni, 21,2 millió eurót szántak már meglevő feldolgozók korszerűsítésére, 14,1 milliót pedig új feldolgozók létesítésére. A pályázatok letevésének utolsó határideje június 30.
Január végéig pályázható a mezőgazdasági termékek feldolgozásának támogatása (4.2-es intézkedés). Itt két összetevőre lehet pályázni. 121,8 millió euró új feldolgozók létesítésére, 81,2 millió euró már meglevő feldolgozók korszerűsítésére fordítható. A két összetevőre eddig 213 millió, illetve 54,7 millió euró értékben tettek le pályázatokat. A számítógépes rendszer ennél az intézkedésnél a kiírási összeg kétszeresére enged pályázatokat feltölteni. Incze Péter

Falugazdász-hálózat HáromszékenIndul a szaktanácsadói munka

2019. január 22.
Elkészült a Háromszéken tevékenykedő falugazdászok éves munkaterve. A kijelölt tevékenységek egy részét önállóan fogják megvalósítani a hálózat szakemberei, a nagyobb rendezvényeket társszervezetekkel együtt bonyolítják le – tudtuk meg Orbán Miklóstól, a székelyföldi falugazdász-hálózatot működtető Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének alelnökétől.

Munkaülésen a falugazdászok – pályázatok elkészítésében is segíteni fognak

A falugazdászok tavaly novemberben kezdték meg munkájukat. Legsürgősebb célkitűzésük az volt, hogy felvegyék a kapcsolatot a gazdákkal, ismertessék a falugazdász-hálózatot, a szervezet céljait, az általa biztosított szolgáltatásokat. Aktívan részt vettek a Magyarország kormánya által meghirdetett erdélyi gazdaságélénkítő program népszerűsítésében. Munkájuk eredményeként Háromszékről több mint tíz nagy értékű pályázatot készítettek elő és nyújtottak be a farmerek – ezek értékelése, elbírálása folyamatban van. Az idei év elején kerül sor a kis értékű (úgynevezett „tizenötezer eurós”) pályázatok kiírására. Az érdeklődés nagy, a falugazdászok több mint ötszáz gazda adatait vették fel, az érdeklődőknek a pályázatokkal kapcsolatos, eddig ismert részleteket is bemutatták. Ha megtörténik a pályázati kiírás, a pályázó kedvű gazdáknak segítséget fognak nyújtani az iratcsomók összeállításában is – emelte ki Orbán Miklós.
Hamarosan megkezdik a csoportos és egyéni agrártanácsadást is. Az elmúlt időszakban a gazdatalálkozók során számos kérdés felvetődött, ezekre fognak választ kapni a gazdák a találkozók során. A tervek szerint az első összejöveteleken a talajok tápanyag-utánpótlása, a burgonyafajták és a termesztési technológiájuk, a gyümölcsösök telepítése és ápolása, a környezetnek megfelelő gabonafajták kiválasztása lesz a téma – de más kérdéskörökben is segítenek, a gazdák érdeklődési köre szerint – mondta Orbán.
Több farmlátogatásra is sor kerül majd, az érdeklődők gépi fejésre berendezkedett juhászatokat, húsjuh- és húsmarhafarmokat ismerhetnek meg, de precíziós gazdálkodást folytató farmok munkamenetébe is betekintést kapnak. A falugazdászok nagyobb események szervezésében is részt vesznek, partnerségben helyi vagy megyei érdekeltségű gazdaszervezetekkel, agrárintézményekkel. Az események sora a regionális gazdatalálkozókkal kezdődik. A nyár folyamán kerül megszervezésre az AgroFest, a barbeque-versennyel egybekötött állatkiállítás, illetve két fiatal gazdáknak szervezett fórum. Őszre a megyei szintű szarvasmarhaszemle és gazdanap szerepel a rendezvények listáján.Bokor Gábor

Adókedvezmények szövetkezeteknek és azok tagjainak

https://www.3szek.ro/load/cikk/119959/adokedvezmenyek-szovetkezeteknek-es-azok-tagjainak
2019. január 22.
Módosították a szövetkezeti törvény előírásait. Románia Hivatalos Közlönye idei 29-es számában jelent meg a 2019/21-es törvény, amely több pontban módosítja a 2004-ben hozott 566-os számú, úgynevezett szövetkezeti törvényt. A módosítás a törvény több cikkelyét is érinti, a gazdák szempontjából a legfontosabbak azok az új előírások, amelyek egy sor adómentességet biztosítanak a szövetkezeteknek, illetve ezek tagjainak.
Kovászna megyében négy szövetkezet működik, egy szövetkezet tevékenységét felfüggesztették, az év végén pedig további négy új kooperáció alakult – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A szövetkezetek és a szövetkezeti tagok részére nyújtott adó­könnyítések minden valószínűség szerint élénkíteni fogják a szövetkezeti mozgalmat. Az intézkedés azt is mutatja: az országvezetésnek, a kormánynak elszánt terve, hogy támogatják a gazdák szövetkezését – értékelte Könczei.
Nagy szükség volt erre a törvényre, de arra is szükség van, hogy a pénzügyi szervek a gyakorlatban is hozzájáruljanak ezeknek az előnyöknek az érvényesítéséhez – fűzte hozzá az igazgató. A fiskális kedvezményeket a Szövetkezeti Törvény 76-os cikkelyének módosításával rögzítették, az új előírások egy sor kivételezést biztosítanak a 2015-ben hozott, 227-es számú tör­vénnyel rögzített adótörvénykönyv előírásaival szemben. Ezek szerint adómentességet élveznek a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és/vagy genetikai anyagot termelő, illetve forgalmazó és/vagy tenyésztési, illetve reprodukciós tevékenységet folytató mezőgazdasági szövetkezetek a következőek szerint: a frissen alapított szövetkezetek a termelés megkezdésének pillanatától számított öt évig, szintén öt évig a már működő szövetkezetek a törvény hatálybalépését követő hónappal kezdődően
Hasonlóképpen adómentességet élveznek a felvásárlási és értékesítési szövetkezetek, valamint a mezőgazdasági vagy erdőterületek közös használata, illetve a hal- és haszonállat-tenyésztés céljából létrehozott szövetkezetek a következőek szerint: a frissen alapított szövetkezetek a termelés megkezdésének pillanatától számított öt évig, szintén öt évig a már működő, az előző pénzügyi évben hárommillió eurót meg nem haladó üzleti forgalmat lebonyolított szövetkezetek a módosító törvény hatálybalépését követő hónappal kezdődően.
Mentesülnek a jövedelemadó-fizetés kötelezettsége alól a mikrovállalkozásként működő szövetkezeti tagok és magánszemélyi, engedélyezett magánszemélyi, egyéni vagy családi vállalkozói minőséggel rendelkező szövetkezeti tagok. A módosítás szerint a mikrovállalkozások követelményeinek eleget tevő szövetkezetek nem esnek az adótörvénykönyv III. fejezetében rögzített, a mikrovállalkozások jövedelmi adózását szabályozó előírások hatálya alá, és profitadó fizetésére kötelezettek.
A szövetkezeti tagok mentesülnek az ingatlan- és területadó terhe alól is, amennyiben az illető ingatlanokat, illetve területeket mezőgazdasági termelésre használják, a termést pedig a szövetkezet felé vagy a szövetkezeten keresztül értékesítik. Ugyanakkor a szövetkezeti tagoknak nem kell adót fizetniük a szövetkezetnek bérbe adott területek utáni jövedelem után. A fenti adókedvezményekre azok a szövetkezeti tagok jogosultak, akik termésük legalább felét a szövetkezet felé vagy szövetkezeten keresztül érté­kesítették.
A törvény megjelenését követő hatvan napon belül a mezőgazdasági, a pénzügyi és a fejlesztési minisztérium közös rendeletben határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a szövetkezeti tagok a fenti adózási kedvezményekben részesülhetnek. A szövetkezeti törvényt módosító és kiegészítő 2019/21-es törvény teljes eredeti szövege elolvasható a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének honlapján (szekelygazda.ro) a Szakmai anyagok menüpontban.: Bokor Gábor

2019. január 27., vasárnap

A kövendiek a hagyomány őrzői

A tavalyi év végén alakult meg a kövendi önkéntes tűzoltócsapat a Hangya egyesület, tagjaiból. 
A képen a következÅ‘k lehetnek: 6 ember, álló emberek és belsÅ‘ térA kis csapatot teljes mellszélességgel támogatja a Mărginean Jánosa várfalvi polgármesteri hivatal vezetője  és a Făgădar Alexandru a Nyugati Havasok Kistérség vezetője is.
A csapat vezetőjének, Nyegre Csabát választották meg, aki egyben nem csak a kövendi HANGYA-fiók elnöke, hanem az önkéntes tűzoltók parancsnoka is.
A két világháború közt Kövend volt a községközpont, ahol pezsgő közösségi élet folyt. Ebből az egyik hagyományosnak mondható eseményt a farsang idején megtartott a Tűzoltó Bált élesztette újra a Nyegre Csaba és a várfalvi polgármester  illetve kistérség HACS-ja.
Meg is hirdették a bált, amire a Csókakő-i önkéntes tűzoltó egyesületét is meghivták, akik örömmel el is fogadták és megjelentek az eseményen, a Weiger Lajos Csókakő Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ŐTE) elnök vezetésével.  
Amint az elnökúr is  elmondta nem jöttek üres kézzel, hiszen tudják mennyire nehéz a balesetmentes tűzoltáshoz szükséges felszerelések beszerzése és azok akreditálása is.
"Nagyon örvendtünk amikor meghallottuk, hogy itt Kövenden egy új önkéntes tűzoltó csapat alakult. Már több éve figyeltük, hogy miként alakult Erdélyben az önkéntes alakulatok sorsa, amely sajnos csak kevés helyen mozgatta meg a helyiek fantáziáját. Ezért is örvendtünk, amikor a kövendiek parancsnoka megkeresett bennünket.
Örvendünk, azért is mert szerettünk volna egy testvéregyesületi kapcsolatot is kialakitani, hiszen nekünk eddig már több országban is van ilyen kapcsolatunk. pld. a Luxemburg-i, a Lengyelország-i. 
Az idén ünnepeljük meg a Csókakői-Heffingen Baráti Társaság 20 éves fennállását. E tásaságon keresztül a luxemburgiak sok esetben támogatják tevékenységünket, s amint megemlitettük, hogy jövünk Kövendre azonnal jelezték, hogy az általuk adományozott felszerelésekből hozzunk ide is. 
Sőt a júniusban megtartartandó jubileumi ünnepségre is meghivást hoztunk a kövendiek számára, amelyet reméljük addigra már ledokumentáljuk, hiszenn a most megköttendő együttműködési szerződésünk alapján a kövendiek a másik testvérszervezeteinkkel is testvérkapcsolatba kerülnek. 
Örvendtünk a Hangya vezetőségének azon kérésének is, hogy velünk szeretnének együttműködni az Hangya Oktatóközpontjában megszervezendő önkéntes tűzoltók akreditációs képzését illetően." . mondta Weiger Lajos az ŐTE elnöke. 
A mellékelt képen látható, hogy a bál sikeres volt, hiszen a két csapat "beöltözött" az együttes fotó kedvéért is.
Másnap, az újdonsült barátok tovább folytatták az ismerkedést és az átadott felszerelések mgismerését.
Egy újabb csoportképre is sor került, ami által a kövendi kulturotthonban érződött, hogy a megelégedettséget a barátság váltototta fel, ezzel is jelezve, hogy az adományok jó helyre kerültek.
Persze a két főszervező, akik sokáig ismertelenek voltak egy közös képpel nyugtázták, hogy fáradazásuk nem volt hiába való.
Az ŐTE elnöke és a kövendi parancsnok neje a fáradt arcuk ellenére is az örömüket és a boldogságukat nem igen tudták véka alá rejteni...
Gratula érte!
További közös sikereket kivánva búcsúztunk a két csapattól.


2019. január 12., szombat

A mák annyi nyereséget termel, mint 8 tonna kukorica

(Gönczi Krisztina)2019. január 2.
Sokkal egyszerűbben termelhető növény, mint azt sokan hiszik - állítja Szalka János, aki a tiszavasvári Alkaloida Gyár mélyrepülése óta azért küzd, hogy a máktermelés ne haljon ki Magyarországon. Egy morfingyár megépítését is tervezte Abaújszántón, de a kezdeményezés többéves küzdelem után elbukott. A nyersanyag termelése azonban továbbra is kifizetődő tevékenység, amire idén egy máktokfeldolgozót is épített a vállalkozó kedvű szakember.
2016-ban még úgy tűnt, lehetséges egy új, hazai morfingyár építése, ami a tiszavasvári Alkaloida Gyár Zrt. szerepét vehette volna át, miután az 2014-től kiszállt a máktokfeldolgozásból. A Neriva Pharma Kft. vezetői, Szalka János és üzlettársa, Sotkó Gyula Abaújszántóra álmodták meg az üzemet, mivel már akkor is voltak szerződött máktermelő partnereik Szlovákiában. A kezdetben 5 milliárd forintra becsült beruházási költség ma már 7 milliárdot emésztene fel, de az első két év finanszírozási igényeivel együtt 10 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy beindulhasson a termelés - mondta el lapunknak a cégvezető. De nem ez a legfőbb oka a késlekedésnek: a morfinpiac helyzete instabil. "Olyan dömpingáras szereplők vannak jelen, akikkel nem tudunk versenybe szállni. Nincs realitása egy ilyen beruházás középtávú megtérülésének, így felhagytunk a morfingyártási tervekkel" - közli Szalka János.
Ipari mák: a szalmájáért és a magjáért is fizetnek
A mákszem és mákszalma értékesítése viszont továbbra is jól működik, tavaly kifejezetten magas volt a mag ára. Így a Neriva Kft. a korábban integrált partnereit a tiszavasvári Sotiva Seed Kft.-be vitte át, ahol egy máktisztót építettek 35 millió forintból. "A tavaszi mák gubója több alkaloidát tartalmaz, mint az őszi vetésűé, a magja pedig mindkettőnek alkalmas étkezésre. Mi mindkét vetésidejű és hasznosítási irányú mákkal foglalkozunk. 100-150 partnerrel dolgozunk Magyarországon és 20-30 továbbival Szlovákiában. Az ottani nagyobb birtokméretek miatt a két országban nagyjából ugyanakkora területet integrálunk" - sorolja Szalka János.
Magyországon az utóbbi években erősen visszaesett a mák termőterülete. Hat évvel ezelőtt még 10-12 ezer hektárnyi ipari és 1500-2000 hektárnyi étkezési mákról beszéltünk, tavaly azonban az összes terület csak 5-6 ezer hektárt ölelt fel ebben a kultúrában. A mákszem ára viszont kifejezetten magas volt tavaly, ami a stabil felvásárlói háttér mellett fokozhatja a termelési kedvet - bizakodik Szalka János, hozzátéve, valószínűleg így sem fogja elérni a mák vetésterülete a 10 ezer hektárt. A szlovák oldalon mintegy 5 ezer hektárra tehető ezen aprómag termőterülete.
Az étkezésre szánt mákszem világkereskedelmi árát a csehek határozzák meg. A teljes piaci volumen 100 ezer tonnára tehető, amiből 30-40 ezer tonnányi mag Csehországból származik. A második legnagyobb piaci szereplő, Törökország 25-30 ezer tonnányi mákkal részesül a világkereskedelemből, majd a spanyolok, franciák és a magyarok következnek a sorban. A mákszem ára 300 és 500 forint között szór kilónként, és nagyjából ugyanennyit fizet az integrátor a szalma kilójáért is. Utóbbinak fix ára van, míg a mákszem átvételi ára a cseh termés nagyságától függ. Tavaly a szárazság olyan mértékben károsította az északi máktermő területeket, hogy a mag ára soha nem látott magasságokba kúszott: nyár végére elérte a 800 forintot kilónként. A hazai átlagtermés 1,2 tonna mag/hektár, a növény termelési költsége pedig a napraforgóéhoz mérhető.
A vetésidő a legnagyobb kihívás

"Nem bonyolult növény" - állítja Szalka János. "Legnagyobbat a vetésidőn lehet bukni, mivel ez az 1-2 centi közé vetendő aprócska mag nagyon érzékeny a talajállapotra. Akkor sem kel, ha túl nedves, és akkor sem, ha túl száraz a föld. Jó talajelőkészítéssel és eltalált vetésidővel már nehéz elrontani a mákot. Vegyszeres gyomirtása és gombák elleni védelme jól megoldható - mégha eseti engedélyt is kell kérnünk rá. Vannak ugyan speciális kártevői, de ezek ritkán okoznak gondot, főként, ha a gazda betartja a négyéves vetésforgót."
Hazánkban a legnagyobb területen Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Győr-Moson-Sopron megyében termelik, de a Hajdúságban is előfordul. A növény nem igényel speciális gépparkot. "Sokan tartanak a máktermelés bürokratikus akadályaitól, de ez az ipari mák esetén nem nagy teher. A gazdálkodónak csak azt kell eltűrnie, hogy virágzáskor egyszer megnézik az ellenőrök a tábláját, minden más papírmunkát mi intézünk a hivatallal. Étkezési mák esetén a termelő jelent a kormányhivataloknak" - tudjuk meg.
A mák jövedelmezősége egy 8 tonnás kukoricaterméséhez mérhető, viszont az utóbbinál klasszisokkal jobb hatása van a talajra. A korán lekerülő, kis tömegű növényzet viszonylag kevés tápanyagot von ki a talajból, és az őszi vetéshez kiválóan elmunkálható kultúrállapotban hagyja azt hátra. Mivel főbb növényeink egyikével sem rokon, kiválóan beilleszthető a vetésforgóba. "Akár búzát, akár repcét vetnek utána, az 20-25 százalékkal többet terem, mint egy kalászos elővetemény után. Tapasztalatom szerint minél nagyobb az üzem, ezt a plusz előnyt is annál inkább értékeli a gazda.

2019. január 11., péntek

Mire jó a kakukkfű? Hogyan szaporítsuk?

A kakukkfű (Thymus serpyllum-vulgaris L.) népies neve balzsamfű, kakucskafű, timián, vagy tömjénfű. Hazánk majdnem minden szárazabb, füves részén vadon is előfordul, de a kertekben és gazdaságokban is termesztik (Th. vulgaris). Mindkét fajta sokoldalúan használt fűszer.
A kakukkfű kellemes, jellemző kámforos illatú és aromás ízű fűszernövény.
Már az egyiptomiak és görögök is kedvelték, de újabban majd minden ország konyhareceptjeiben felfedezhető. A francia konyha nélkülözhetetlen fűszere.
Vágott vagy morzsolt állapotban kerül a kereskedelembe. Általában majoránnával, rozmaringgal, babérlevéllel, szerecsendióval és zsályával együtt ízletes. Sajátságos aromája miatt óvatosan kell használni, mert csak kis adagban élvezhető, különben erős illatánál fogva megváltoztatja az étel eredeti jellegét. Értékes aromájának megőrzése végett jól záró edényben tartsuk.
Mostanában méltatlanul mellőzik, pedig régebben kedvelt, speciális ízhatásokat értek el vele. Felhasználható nehezebben emészthető leveseknél (bab, borsó, burgonya, paradicsom, hal, káposzta) burgonyafőzelékben, salátáknál baromfi és marhasültek, erdélyi tokány, ürücomb, vadas ételek, töltött káposzta, kolbászáruk, vörösboros mártás fűszerezésére. külföldön a körözöttek egyik alapfűszere. Értékes alkotórésze a fűszeres eceteknek. Diétás ételeket is nyugodtan ízesíthetünk vele.
A kakukkfű fűszeres hatása mellett kiváló étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító és szélhajtó is. Fürdővízbe téve illatos és frissítő hatású.
A kakukkfű termesztése:
Szaporítása kisebb állományban tőosztással, vagy dugványozással történik. A vágását közvetlenül virágzás kezdetén, a talaj fölött 6-8 cm-es szárak meghagyásával végezzük. A vágás így szeptemberben megismételhető. Háztartási célra elegendő pár tő, de dísznövényként is ültethető.
Köhögés elleni gyógytea készítése:
1-1 kanál kakukkfű, fehérmályvalevél, vagy gyökér, tüdőfűlevél, bodzavirág, édes gyökér, kankalingyökér, martilapulevél, ökörfarkkóróvirág keverékével 1-2 perces forralással főzetet készítünk és napjában többször melegen iszogatjuk.

2019. január 2., szerda

Kihirdették az év halát, 2019-ben a vörösszárnyú keszeg győzött

2019. 01. 01. 
SONY DSCSűrűn irdalva és jól átsütve kitűnő halétel.


Tavaly a balin lett az év hala. Az idén a 2019-es év halának megválasztása a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott le. 
A Magyar Haltani Társaság közleménye szerint örömük mégsem felhőtlen, mert valaki meg nem engedett módon igyekezett befolyásolni az eredményt. A szavazatok száma azonban a sebes pisztrángra leadott 2130 szabálytalan szavazat levonásával is meghaladta a tízezret. A 11483 leadott voks legnagyobb részét a vörösszárnyú keszeg kapta (44%), második helyen a szivárványos ökle végzett (32%), a sebes pisztráng harmadik lett (24%).
A győztes vörösszárnyú keszeg, amely a „Hej halászok, halászok” kezdetű népdalnak is főszereplője, egyike legszebb halainknak. Formás testét ezüstös pikkelyek fedik, alsó úszói pedig, köztük a „szárnyai”, azaz a mellúszói, általában élénkvörösek. Fölfelé nyíló szája elárulja, hogy táplálékát nem a mederfenéken, hanem a magasabb vízrétegekben, olykor a víz felszínén keresi. Kedveli az apróbb gerinctelen állatokat is, de táplálékának nagyobb részét növények, például fonalas algák, fiatal hajtások, rügyek, magvak teszik ki.
Mindebből következik, hogy kedvelt élőhelyei a sekély, növényzetben gazdag állóvizek, a holtágak és mocsarak, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul. Magyarországon a hegyi patakok és a kifejezetten gyors folyószakaszok kivételével szinte mindenütt megtalálható. Népszerűségéhez a széles körű elterjedés mellett az is hozzájárul, hogy nagyon sok kezdő horgásznak ez volt az első zsákmánya. Sűrűn irdalva és jól átsütve kitűnő halétel

2019. január 1., kedd

B.Ú.É.K !