Tapasztalataink alapján a tanyagazdák alapvetően három területet érintően nem rendelkeznek kellő információkkal, munkájukhoz szükséges tudásanyaggal. Ennek kiküszöbölésére kompetencia alapú oktatást indítottunk gazdasági, gazdálkodási és marketing ismeretek témakörben. A képzéseket az Élhetőbb Környezetünkért Közhasznú Egyesület koordinálja a 2017. évi TP-1 Nemzeti Tanyafejlesztési Pályázaton nyert lehetőség segítségével.
2018. február 18., vasárnap
Zöldülj, fordulj! című szemléletformáló programsorozat
SAJTÓKÖZLEMÉNY
a Fenntartható Térségért Alapítvány (FETA) által megvalósítandó, Zöldülj, fordulj! című szemléletformáló programsorozatról
A Fenntartható Térségért Alapítvány (FETA) a Földművelésügyi Minisztérium „A hazai hulladékgazdálkodással és szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra fordítható támogatás” (FM-LSZF/2017-01) című programjában iskolai szemléletformáló programsorozatot valósít meg hat településen Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2018. februárjában. A program címe: „Zöldülj, fordulj – interaktív tanulás, környezettudatos jó gyakorlat-átadás a Tiszazugban és a Körösök mentén” KNSZfF/125-8/2017
A Fenntartható Térségért Alapítvány legfontosabb céljai közé tartozik a fenntartható fejlődési folyamatok kialakításának és tanulhatóságának megteremtése, segítése, valamint gyakorlati bemutatásuk a mindennapi élet különböző területein. Küldetésünk fontos pillére, hogy a fenntarthatóság megismertetését minél fiatalabb korban kezdjük el. Tapasztalataink szerint, minél hamarabb gyermekeink életének részévé válik környezetük védelme, a fenntarthatóság kiépítése és megőrzése, illetve rajtuk keresztül is minél több felnőtthöz jut el a gondolataink és céljaink lényege, annál hamarabb kialakul a tudatos gondolkodás.
Ennek megfelelően általános iskolásokat és óvodásokat megcélozva hat intézményben kerül megvalósításra egy-egy napos program, melynek során tanóránként 2-2 osztály vesz részt interaktív kiállításon, helyi termék kóstoláson és előadáson, így összességében a 6 településen közel 2000 gyermeket érünk el.
A programot befogadó intézményeknek a környezeti nevelés és szemléletformálás további folytatásához átadásra kerülnek ajándékok is: szelektív öko kukák, madáretetők, a témával kapcsolatos kiadványok és könyvek.
A programsorozat helyszínei és időpontjai:
A Békés megyei helyszínek és időpontok:
2018.02.08. csütörtök 08:00-15:00, Békés, Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, József Attila u. 12.
2018.02.09. péntek 8:00-13:00, Kondoros, Kondorosi Petőfi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Kollégium,
2018.02.13. kedd 8:00-14:00, Mezőberény, Mezőberény Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Petőfi Sándor út 13-15.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei helyszínek és időpontok:
2018.02.15. csütörtök 08:00-12:00 Öcsöd, Öcsödi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde, Vörösmarty u. 25/a.
2018.02.16. péntek délelőtt 08:00-12:00 Csépa Petőfi Sándor Tagintézmény, Béke út 118/b.
2018.02.16. péntek délután 13.00-16:00 Tiszakürt, Tiszakürti körzeti Általános Iskola
2018.02.26. Kunszentmárton, Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Deák Ferenc u. 4.
A projekt célja, hogy az iskolák a mindennapokban is megvalósítsák az ökotudatos életmódot, a tanulók az egyes témanapok keretében információt kapjanak a lehetőségekről, módszerekről. Tapasztalatunk az, hogy interaktív módon, kis csoportos beszélgetések keretében lehet leginkább eljuttatni a fiatalokhoz a környezetvédelem egyre sürgetőbb fontosságát. A projektben kis „műhelymunkát” végzünk, mivel a vándorkiállítás egyes állomásain illusztráljuk, elmondjuk a hulladékcsökkentéssel, szelektív gyűjtéssel, komposztálással, helyi termékekkel, zöld háztartással kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókra. Ezekkel a játékos és a résztevőket bevonó, aktivizáló impulzusokkal az óvodáskorú gyermekek, az általános és a középiskolás tanulók is belátják tiszta környezetünk jelentőségét és ebben a saját felelősségüket.
A fenti helyszíneken és időpontokban lehetőség lesz a sajtó számára interjúk készítésére is.
Részletekért keresse Soczó Krisztina kuratóriumi tagot a +3630/607-6820-as telefonszámon, vagy az események helyszínén.
február 4.
A program a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósul meg.
„A legjobb helye a Földnek a gazdáknál van”
2018. február 12-én a Kunszentmártoni Gazdakör székházában zajlott a „Szövetségben a magyar mezőgazdaságért” című fórum.
A rendezvény résztvevőit Benke Tibort a Kunszentmártoni Gazdakör elnöke köszöntötte.
Boldog István országgyűlési képviselő nyitó beszédében elismerően beszélt a térségben megvalósult fejlesztésekről. Mindez azért fontos, mert a mintegy 60 milliárd Ft összegű támogatásból (vidékfejlesztési támogatások nélkül) a Tiszazug leghátrányosabb települései is részesültek az elmúlt 5 évben. Kiemelt hangsúlyt fektetett a Tiszapüspökön épült izocukor gyár fontosságáról, a piaci lehetőségekről, az árstabilitásról.
Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke részletesen bemutatta az agrártálca 2010 óta végzett teljesítményeit. „A legjobb helye a Földnek a gazdáknál van”-hangsúlyozta többször is előadásában. Az elmúlt 8 évet tekintve bátran elmondhatjuk, hogy 40%-kal nőtt az állati, míg 63%-kal a növényi eredetű termékek előállítása. A magyar gazdák termékei egyre keresettebbek a külföldi piacon is. Statisztikai adatok bizonyítják továbbá, hogy a hazai és Európai Uniós forrásoknak köszönhetően többszörösére nőtt a gazdák támogatása. 2018-ban a Vidékfejlesztési Program segítségével közel 1.300 milliárd Ft összeg támogatáshoz juthatnak a mikro, kis-és középvállalkozások ma Magyarországon. 
A tisztességes termelőket védve 5%-ra csökkentették az élő és vágott sertés illetve szarvasmarha, baromfi, juh, kecske, friss tej, tojás áfát, valamint 2018. január 1-től a halét is. Kiemelt hangsúlyt helyezett az egészséges, nyomonkövethető, GMO mente, magyar élelmiszerek előállítására. Előadása végén elmondta aggályait az illegális bevándorlókkal szemben, majd köszönetet mondott a gazdáknak, hogy nap, mint hozzájárulnak a magyar gazdaság erősödéséhez, a minőségi magyar élelmiszer előállításához. A Magyar gazdák számíthatnak a kormányra!
Id. Hubai Imre a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok Megyei elnöke valamint Kiss Róbert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei igazgatója támogatásával adott válaszokat a kérdésekre Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke
Wenner-Várkonyi Attila Kunszentmárton polgármestere záró akkordként helyi termék kosárral köszönte meg a hasznos információkat, a kormány támogatását.
XIV. Alföldi Fazekas Triennálé pályázati felhívás
A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya, Mezőtúr Város Önkormányzata, a Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. és a Túri Fazekas Múzeum meghirdeti a XIV. Alföldi Fazekas Triennálét
A pályázat célja: a népi fazekasság hagyományainak ápolása, a nagy múltú fazekas-központok tárgyi művészetének megőrzése, továbbfejlesztése, mai lakáskultúrába történő beillesztése.
A pályázat témája: az alkotó által korábban nem alkalmazott, régi, ritkán használt díszítési technikák újrafelfedezése, továbbfejlesztése, alkalmazása.
Pályázati feltételek:
A pályázat nyilvános, melyen részt vehet minden fazekas.
Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, amelyek más országos szakági pályázatokon vagy zsűri előtt nem vettek részt.
A pályázathoz a Hagyományok Háza zsűrizés kérelmét (zsűriadatlapját) és a mellékelt pályázati adatlapot kitöltve, valamint a csekk igazolószelvényének másolatát kell elküldeni a Hagyományok Háza címére (Hagyományok Háza, Népi Iparművészeti Osztály, 1011 Szilágyi Dezső tér 6., 1251 Budapest, pf. 23.), és másolatban zárt borítékban a Túri Fazekas Múzeum címére, Pusztai Zsolt nevére is (Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky utca 41., 5400). Mindkét borítékon kérjük feltüntetni: Fazekaspályázat.
A pályázatot a Népi Iparművészeti Bíráló Bizottság értékeli, és az arra alkalmas tárgyaknak zsűriszámot ad. A zsűrizés díja alkotásonként 1500 Ft, melyet csekken vagy átutalással lehet befizetni a Hagyományok Háza bankszámlájára (10032000–01739716–00000000). Külön nevezési díj nincs. A bizonylatot, kérjük, mellékeljék a zsűriadatlaphoz. (A csekk és adatlapok beszerezhetők a Hagyományok Házában, a Túri Fazekas Múzeumban, valamint az adatlapok a Hagyományok Háza honlapjáról letölthetőek. A tárgyakat az adatlapokon feltüntetett sorrendben be kell sorszámozni.
Az alkotások átvételi időpontja: 2018. március 20-23-án (kedd– péntek), 10-16 óráig.
Helye: 5400 Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky út 41. – Túri Fazekas Múzeum, átvevő: Túri Fazekas Múzeum munkatársai
(Korlátozott számban a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában (1011 Budapest, Fő utca 6.) 2018. március 21-22-én (szerda-csütörtök) 10-16 óra között várjuk a pályaműveket. Kérjük előre jelezni, aki ide szeretné beadni a pályázati anyagát.)
A pályaművek szállításáról a pályázók gondoskodnak.
A zsűri által kiválasztott alkotásokból a pályázatot meghirdető szervek kiállítást rendeznek Mezőtúron, majd azt követően Szolnokon és Budapesten is.
A kiállítás megnyitója 2018. május 31-én, csütörtökön 10.30 órakor Mezőtúron, a Városi Galériában (Zsinagógában) (5400 Mezőtúr, Múzeum tér 1.) lesz. A pályázat eredményhirdetésére a kiállítás megnyitásakor kerül sor. A legkiemelkedőbb alkotások díjazásban részesülnek.
A kiállításmegnyitó és a díjátadó után, 12 órától konferenciára kerül sor. Helyszín: Közösségi Ház nagyterme (5400 Mezőtúr, Szabadság tér 17.) Téma: Népi cserépedény-gyűjtemények Magyarországon.
A kiállítás Mezőtúron 2018. május 31-től 2018. július 1-ig látogatható.
November 15-től Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) nyílik kiállítás a pályázat kiválasztott anyagából. Az alkotásokat innen lehet majd elszállítani a budapesti kiállítás bontását követően, előreláthatólag 2019. februárjában. A Budapesten kiállításra nem kerülő anyagot Mezőtúrról lehet majd elvinni, vagy e-mailben elküldött kérésre felszállítjuk Budapestre, és itt lehet átvenni. (1011 Budapest, Fő utca 6.)
A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítás a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeuma, Pölös Andrea néprajzos muzeológus-fazekastól (1011 Budapest, Fő utca 6., T: +36/70/903-9376), és a Túri Fazekas Múzeum, Pusztai Zsolt muzeológus, fazekastól (5400 Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky út 41), T: 56- 350 174; +36/30-315-1627) kérhető.
www.facebook.com/Túri Fazekas Múzeum
Minden alkotónak jó munkát, és eredményes pályázást kívánunk!
A XIV. ALFÖLDI FAZEKAS TRIENNÁLÉ támogatói:
Földművelésügyi Minisztérium
Mezőtúr Város Önkormányzata
Pölös Andrea a pályázat és a kiállítás kurátora
Dokumentumok
/forrás: fazekasmuzeum.hu/
II. Kukorica és Búza konferencia a Magro.hu szervezésében a Debreceni Egyetemen
https://www.ammonia.hu/
Nagy sikerrel, összesen 450 fő részvétele mellett, ért véget a Magro.huáltal szervezett II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat.
Nagy sikerrel, összesen 450 fő részvétele mellett, ért véget a Magro.huáltal szervezett II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Karán tartott konferenciát komoly érdeklődés kísérte a gazdák részéről, akik szakmai előadásokat hallhattak a két fő szántóföldi növény termesztéstechnológiai újdonságairól.
Amennyiben idén nem tudott eljönni, bízunk benne, hogy következő eseményünkön megtisztel minket részvételével.
A Polgári Agrokémia Kft. előadásanyaga letölthető:
2018. február 7., szerda
HATÁRTALAN ÖSSZETARTOZÁS Hagyományőrző Fesztivál Marosvécsen, a Kemény kastélyban
április 28., 10:00–május 2., 17:00
Városrész
0741 225 141
Nr. 215, 547130 Brancovenesti, Mures
Adjuk meg a modjat es akinek van, jojjon szekelyruhaban!
Nagy szeretettel várunk mindenkit az ARANYKAPU Hagyományőrző Ház és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület szervezésében rendezendő 4 napos fesztiválra.
Lesz Guiness rekord kemence építése, guiness rekord kenyérsütés, nagyszerű előadok és művészek. rengeteg meglepetés!
Szállásfoglalás ügyben kérem szíveskedjen telefonon megkeresni, mivel azokat már lefoglaltam!
Olyan kézműveseket és kiállítókat várunk, akik egyedi és ami fontos eredeti erdélyi termékeket készítenek kóstolóval illetve bemutatóval egybekötve!
Lesz borkostőló és lovasbemutató!
Este koncert és utána táncház!
Érdekesebbnél érdekesebb műsorokkal, kézműves foglalkozásokkal gyerekeknek, felnőtteknek!
2018. február 6., kedd
IV. Kolozs megyei Mezőgazdasági Konferencia
IV. Kolozs megyei MEZŐGAZDASÁGI KONFERENCIA
2018. február 10., Kolozsvár
PROGRAM
10:00 Regisztráció
10:30 Köszöntők:
Moldvay Ákos, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke, szervező
Mihály Ágnes , az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke, társszervező
11:30 A Földművelésügyi Minisztérium határon túli programjai előadó: Mészáros Balázs, Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya
12:00 Bemutatkozik a Székelygyümölcs Egyesület előadó: György Mátyás, gazdasági igazgató
12:30 Pályázati lehetőségek
13:30 Jogi tudnivalók (földügyek, vállalkozási és egyesülési formák) Előadó: Kis Júlia, ügyvéd
14:30 Ebéd
15: 30 Támogatási rendszerek (APIA), Előadó: Kovács István, APIA
17:30 Gazdaságtörténeti intézményi hagyatékunk (Hangya, EMGE, bankok) restitúciójának kérdései és lehetőségei a 24. órában előadó: Hunyadi Attila Gábor
Szervező: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete
Társszervezők: Mezőségi Gazdák Egyesülete
Erdélyi Magyar Néppárt –Kolozs megye
Támogató: Földművelésügyi Minisztérium
2018. február 5., hétfő
2018. február 4., vasárnap
Az erélytelen tárgyalással vádolt EU bajba sodorhatja a magyar termelőket is
Az Európai Bizottság és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur-csoport miniszteri találkozója előtt a Copa-Cogeca felszólította az Európai Bizottságot, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon a jelenleg érvényes ajánlatukban leírtakat ne emelje tovább. Az EU-Mercosur megegyezésnél nem engedhet túl sokat Európa.
EU-Mercosur: az unió nem nyújthat további engedményeket
Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Unió a Mercosur-országoknak mezőgazdaság tekintetében már így is túl sokat adott a tárgyalások során anélkül, hogy ezért cserébe kaptak volna valamit. Megjegyezte, hogy az uniós Közös Kutató Központ (JRC) jelentése is kimutatta, hogy egy lehetséges kereskedelmi megállapodás az uniós mezőgazdaság számára több, mint 7 milliárd euróba kerülne. A hírről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldala számolt be.EU-Mercosur tárgyalások: több dél-amerikai termék már nem fér az Unió kosarába
Az EU-Mercosur megállapodás több dél-amerikai importáru bejövetelét is hozhatja
A marhahús-, a cukor-, a baromfi- és narancslé-import többsége már így is ezekből az országokból érkezik az unióba. Az EU felé irányuló marhahúsimport több mint 75 százaléka, többségében magas minőségű marhahús, a Mercosur-országokból érkezik a kontinensre. Valamint a kibővített ajánlat elfogadása esetén az unióban termelt brojlercsirke-termelés 150 millió darabbal csökkenne. Ez pedig a vidéki térségek növekedését és a munkahelyek számát korlátozná – mondta a főtitkár.
Pekka Pesonen azt is kiemelte, hogy a Mercosur-országokban a cukor- és az etanolszektor jelentős támogatásban részesül. Szerinte azonban ezek az országok nem mutattak elkötelezettséget ennek csökkentésére. Ezen kívül kiemelte, hogy az uniós rizsszektor is nyomás alatt van. A megkötendő lehetséges kereskedelmi megállapodás a narancs és narancslé piacot is keményen fogja érinteni.
Felszólítjuk a bizottságot az importvámok fenntartására annak érdekében, hogy elkerüljük a belső piacon a túlkínálatot és biztosítsuk az egyenlő feltételeke– mondta Pesonen.
Összességében a főtitkár arra kérte az EB-t, hogy a tárgyalásokon minimalizálja a Mercosur-országok termékeinek uniós piacra jutására vonatkozó ajánlatát a marhahús-, a cukor-, a baromfi-, az -etanol, a rizs- és a narancsléimport tekintetében.
A Brexit-tárgyalások bizonytalanságainak ismeretében, mely a közös agrárpolitika jövőjéről és az unió költségvetéséről szóló vitával párosul, visszautasítunk minden további engedményt a tárgyalásokon. Nem a gazdálkodóknak és szövetkezeteknek kell megfizetniük a Mercosur-országokkal kötendő lehetséges kereskedelmi megállapodás árát más szektorok javára nyújtott koncessziókért cserébe – jegyezte meg.
Aggályainkat az EU Tanácsa, az EP-képviselők, Cecilia Malström kereskedelmi biztos, Phil Hoganmezőgazdasági biztos és Jyrki Katainen alelnök felé intézett levélben is jeleztük, mindezt a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek január 29-ei ülése előtt.
Mi az a COPA-COGECA?
Az európai integráció kezdetét jelentő első fontosabb állomáson, az 1958-as Stresa-i konferencián meghívás alapján részt vettek különböző mezőgazdasági érdekképviseletek is. Még ugyanebben az évben megalakult az első európai mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, az Európai Farmerek Szövetsége (COPA). Egy évvel később, 1959-ben a mezőgazdasági szövetkezetek európai közössége létrehozta az európai ernyőszervezetét, a COGECA-t (a Mezőgazdasági Szövetkezetek Általános Szövetsége). A két szervezet COPA-COCEGA néven egyesült.
A COPA-nak nagyjából 60 tagszervezete van az Európai Unió országaiban, és 36 partnerszervezete más európai országokban (így Izlandban, Norvégiában, Svájcban és Törökországban). A COPA megalakulása óta az európai mezőgazdaság egésze érdekében emeli fel szavát. Fő feladata a többfunkciós és fenntartható európai mezőgazdasági modell védelme és fejlesztése.
A COPA konkrét céljai a következők:
a közös agrárpolitika továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatása,
a mezőgazdasági ágazat egészének érdekképviselete,
a közös érdekeket elősegítő megoldások keresése, és
a kapcsolatok fenntartása és fejlesztése a közösségi hatóságokkal, más képviseleti szervezetekkel, illetve a szociális partnerekkel.
A COPA működését három alapvető gondolat befolyásolja:
az Európai Unió különböző mezőgazdasági termelési ágazatokban és területeken dolgozó képviselők azért tevékenykedjenek, hogy megvitassák a saját ágazatban vagy területen felbukkanó problémákat, és megoldásokat javasoljanak a felmerülő problémákra,
feladatuk a mezőgazdaság, a mezőgazdasági politika és EU politika összehangolása,
céljuk valamennyi ágazat és terület együttes képviselete.
„Nemzetközi” csapat nyerte a bánsági kolbászkészítő versenyt
Pataki Zoltán 2018. február 02.,
Szakértő zsűri bírálta el a kolbászmintákat
A Banater Zeitung hetilap (az Allgemeine Deutsche Zeitung napilap heti melléklete) idén is megszervezte hagyományos Worschtkoschtprob című rendezvényét, ahol a legjobb bánsági házikolbászok készítői mérkőztek meg egymásssal. A kolbászversenyt idén egy német–magyar–román–ukrán összetételű, temesvári fiatalokból álló csapat nyerte, a közönség különdíját pedig Herceg András vállalkozó érdemelte ki.
A Banater Zeitung hagyományos kolbászfesztiválját ez alkalommal a Temessági Kultúrotthonban szervezték meg a német kollégák, a helyi községháza és egy helyi német mezőgazdasági vállalkozó támogatásával. Temesság (német nevén Schag) német közössége mellett Temes, Arad és Krassó-Szörény megye valamennyi jelentős német közösségeinek a képviselőit meghívták a rendezvényre.
A kolbászversenyre 21 mintát neveztek be, amelyeket a bánsági gasztronómiai hagyományokat jól ismerő zsűri bírálta el. Az első és a harmadik díjat is egy nyolctagú, „nemzetközi” csapat nyerte el, amely német, magyar, román és ukrán nemzetiségű fiatalokból verbuválódott. „A kolbászkészítés örömforrás ennek a társaságnak – nyilatkozta a sajtónak Andreas Henz, a Die 8 csapat német szóvivője –, az a lényeg, hogy jó barátok vagyunk, jól szórakozunk együtt és Szent Andráskor minden évben összejövünk kolbászt készíteni, amit azután testvériesen elosztunk egymás között. Titkos receptünk nincsen, hiszen sót, borsot és fokhagymát mindenki tesz a kolbászába, mi 10% marhahúst is keverünk a disznóhúsba és nagy hangsúlyt fektetünk a füstölés minőségére”.
A második díjat egy temesvári mészáros nyerte, aki az előző években már többször első díjas lett a bánsági kolbászversenyen. A közönségdíjat Herceg András temesvári vállalkozó házikolbásza nyerte el.
A kolbászvesztivál több mint 100 résztvevője kitűnően szórakozott Temesságon, ahol a szervezők egy disznót is levágtak és a friss disznótoros kóstolóból mindenkinek jutott. A kiváló hangulathoz a Banater Musikanten fúvószenekar műsora is hozzájárult.
Jól dolgoztak a fényi gazdák
2018-01-28
Jövőre immár a huszadik kiadásához érkezik a mezőfényi borverseny. A rangos megmérettetés folytonossága bizonyítja, hogy jól dolgoznak a helyi gazdák, és évről évre jobb borokat neveznek.
Összesen 69 bormintát neveztek be az idei Mezőfényi Borversenyre. A megmérettetés az elmúlt hétvégén zajlott a fényi kultúrotthonban, ahol a bormintákat leadó gazdák izgatottan várták, a szakértői zsűri milyen ítéletet mond nedűjükről.
A 19. alkalommal megrendezett verseny zsűrielnöki tisztségét Komáromi József nagykárolyi borász látta el. Mellette két szakember, Tempfli István mezőfényi származású egri borász (aki azt is elárulta, hogy családi gazdálkodásban 12 hektárnyi szőlőst művel szőlészként és bortermelőként), illetve a helyiek által szintén jól ismert Bencze Zoltán borász foglalt helyet.
Elsőként Brém László polgármester köszöntötte a rendezvényre érkezetteket, aki örömét fejezte ki a borverseny újabb kiadása és a nevezett borminták magas száma miatt is. A polgármesteri köszöntőt követően Komáromi József szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, a versenyt megelőző napokban már megkóstolta a leadott borokat, s már előre elmondhat annyit, hogy nagyszerűen dolgoztak a fényi gazdák. „Én itt voltam az első borversenyen is, és jól emlékszem arra, honnan is indult el a fényi borászat. El kell mondanom, hogy nagy utat jártak be a mezőfényiek, s az út és a munka eredménye érződik is a borukon. Remek munkát végeznek, s évről évre jobbat” — mondta a borverseny zsűrijének elnöke.
Brém László polgármester szerkesztőségünknek elmondta: nagyon fontosnak tartják, hogy a helyi közösség által kedvelt borverseny megszervezésének hagyománya tovább folytatódjon.
„Örülünk, hogy minden évben sok gazda szeretné megméretni a borát. Idén igyekeztünk úgy megszervezni az eseményt, hogy csak a helyben megtermelt szőlőből készített borok legyenek díjazva a versenyben. Ki nem zártunk senkit, azonban mezőfényi borverseny lévén a nem innen származó bormintákat csak értékelte a zsűri, és részvételi oklevéllel illettük a gazdákat. Sajnálatos, hogy inkább csak az idősebb gazdák neveznek a versenyre, mert szeretnénk, ha nem merülne feledésbe a borászat, s a fiatalabb generációk tagjai is kedvet kapnának ehhez a munkához. Reméljük, így lesz” — mondta a polgármester.
A szombati borversenyen a benevezett 69 borminta közül 32-ért járt arany minősítés, 15 mintáért ezüst, tízért pedig bronz minősítésnek megfelelő oklevelet osztottak ki. A szervezők az oklevelek mellett szőlészettel kapcsolatos felszereléseket tartalmazó ajándékcsomagokat is kiosztottak a díjazottaknak. Prógli József olaszrizlingje kapta a legmagasabb pontot a versenyben, 19,17-et. A borverseny az eredményhirdetést és kiértékeléseket követően a kora esti órákban ért véget
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) célja és feladatai
http://hnt.hu/wp-content/uploads/2015/10/HNT_Alapszabaly_20160606_V%C3%89GLEGES.pdf
A HNT célja:
A magyarországi a szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése, a bortermelés színvonalának emelése és a termékek piacképességének, versenyképességének javítása, minden törvényes eszközzel a magyar borok jó hírének védelme, a korszerű származás-, minőség- és eredetvédelem érvényesítése, az új szőlőültetvények telepítésének elősegítése, valamint a szőlőültetvények színvonalának emelése, továbbá piacszervezési feladatok ellátása.
1. A HNT feladatai:
a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét;
b) összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra;
c) vezeti az újratelepítési jogok, az átváltott telepítési engedélyek, az új telepítési engedélyek és az újratelepítési engedélyek központi nyilvántartását;
d) termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;
e) képviselheti a hegyközségi szervezetet a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben;elbírálja a hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést;
f) együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel;
g) kapcsolatot tart külföldi és nemzetközi szakmai szervezetekkel;
h) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez; i) tájékozódik a hegyközségek működéséről; j) képviselői útján jogosult részt venni a hegyközségi tanácsok, illetve ezek igazgató- választmányainak ülésén;
k) továbbképzéseket, értekezleteket tarthat a hegyközségi tanácsok, illetve a hegyközségek tisztségviselői és dolgozói részére;
l) a bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt gyakorolja a véleményezés jogát; m) közreműködik a magyar borok jó hírének védelmében;
n) elősegíti a hegyközségi szervezetek és tagjai jogszabály szerinti működését;
o) rendszeres kapcsolatot tart a termelőkkel és az értékesítést végző személyekkel és szervezetekkel;
p) a hatályos borvidéki rendtartásokat megvizsgálja, véleményezi és a honlapján közzéteszi;a nem borvidéki települések vonatkozásában meghatározza az illetékes hegyközséget, valamint a közigazgatási feladatok ellátására kijelöli az illetékes hegybírót, és ezeket az információkat a honlapján közzéteszi;
q) a HNT évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek és a hegybírók tevékenységét, és arról tájékoztatja a minisztert;
r) a piacszervezési feladatok keretén belül:
- tájékoztatást nyújt az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek különleges jellemzőiről;
- szervezi a borok közösségi promócióját, mindenek előtt harmadik országokban;
- növeli a termelési és a piaci ismereteket és javítja azok felhasználhatóságát;
- javítja a borágazat termékeinek forgalmazási koordinációját, különösen kutatás és piacelemzés által;
- a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésmintákat dolgoz ki;elősegíti a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázását;
- biztosítja azon információkat, amelyek szükségesek, hogy a termelés megfeleljen a piaci igényeknek, a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;
- kidolgozza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek segítségével a termék minősége javítható a borkészítés összes szakaszában;
- biztosítja az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelmét;
- elősegíti az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek fejlődését;
- a szakmaközi elismerésben meghatározott tevékenységek előző gazdasági évi végrehajtásáról és az elismerési feltételeknek történő megfelelést igazoló adatokról minden gazdasági év végét követő 30 napon belül beszámolót küld az agrárpolitikáért felelős minisztérium részére;
- meghatározza a piacfejlesztési hozzájárulás összegét;
s) jogszabályba foglalt feladatai ellátása érdekében saját tulajdonú informatikai rendszert fejleszt, működtet, melynek során jogosult a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatainak kezelésére
t) megállapítja a hegyközségi hozzájárulás alap és kiegészítő összegét;
u) megállapítja a nem borvidéki településen működő szőlészeti, illetve borászati termelő hegyközségi járulékának mértékét;
v) megállapítja az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából továbbfeldolgozási célból behozott bormennyiség után fizetendő hegyközségi járulék mértékét; A HNT ellátja továbbá a jogszabályban számára meghatározott egyéb feladatokat.
A HNT szervezete
A HNT önkormányzati testületi szervei:
a) Tanácsülés;
b) Szőlészeti szekció;
c) Borászati szekció;
d) Elnökség;
e) Szakmaközi bizottság;
f) Ellenőrző bizottság (a továbbiakban: EB); és
g) Etikai (Jelölő- és Szavazatszámláló) bizottság (a továbbiakban: EJSZB).
A HNT ügyintéző szerve a Titkárság.
A HNT szervezete
A HNT önkormányzati testületi szervei:
a) Tanácsülés;
b) Szőlészeti szekció;
c) Borászati szekció;
d) Elnökség;
e) Szakmaközi bizottság;
f) Ellenőrző bizottság (a továbbiakban: EB); és
g) Etikai (Jelölő- és Szavazatszámláló) bizottság (a továbbiakban: EJSZB).
A HNT ügyintéző szerve a Titkárság.
Ötéves a Szatmár Megyei Hegyközség
2018-02-02
Ünnepélyes keretek között értékelte ki eddigi tevékenységét a Szatmár Megyei Hegyközség — a találkozó alkalmával tisztújítást is tartottak, továbbá beszámoltak terveikről.
Huszti Gyula Szatmárhegyen, a volt céllövöldében látta vendégül kedden a Szatmár Megyei Hegyközség tagjait, valamint meghívott vendégeiket: Szatmárnémeti és a megye elöljáróit, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó szakhatóságok vezetőit. Leiher Géza elnök röviden beszámolt a szőlőtermesztőket és bortermelőket tömörítő szervezet eddigi munkájáról. Amint a hozzászólásokból kiderült, az utóbbi pár hónap egyik legnagyobb eredményének az számít, hogy sikerült elérniük a Szatmár megyei borvidékek téves besorolásának megváltoztatását. Az itteni szőlősöket ugyanis az országos regiszterben a „Körös menti borvidékek” (Dealurile Crişanei) közé sorolták, ami nyilván nonszensz, hiszen más tájegységhez tartoznak. Az egyesület érdekérvényesítő munkájának eredményeként mostanra megoldották a problémát, így a Szatmár megyei borászok már azt írhatják a palackjaik címkéire, hogy „Szatmári borvidék” (Dealurile Sătmarului). A tervek között elhangzott, hogy a Szatmár Megyei Hegyközség partnerként részt vesz egy EU-s finanszírozású projektben, amelynek célja a borturizmus határon átívelő fejlesztése. A fő pályázó a Nyíregyházi Borbarátok Egyesülete, a szatmáriakon kívül pedig a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége működik közre a kezdeményezésben. Amennyiben nyer a pályázat, a három régió borászai szakmai találkozókat, valamint borfesztiválokat szerveznek, és egy vándorkiállítást is összeállítanak annak érdekében, hogy fejlesszék és népszerűsítsék a turizmust, amelynek alapját a hagyományos eljárással készülő borok képezik majd. Leiher Géza arra kérte a megyei és a szatmárnémeti elöljárókat, hogy bocsássanak az egyesület rendelkezésére székháznak alkalmas helyiségeket, amire ígéretet is kaptak. Mint elhangzott, a Szatmár Megyei Hegyközség ez év tavaszán lesz ötéves, így az összejövetel születésnapi ünnepségnek számított. Tisztújítást is tartottak a szőlész-borász egyesületnél. Leiher Géza elnök indítványozta, hogy vegye át tőle valaki az elnökséget, a tagság azonban úgy vélte, nem indokolt a vezetőváltás, mivel az elnök kiválóan ellátta feladatait. Maradt tehát tisztségben az eddigi vezetőség: továbbra is Leiher Géza lesz a Szatmár Megyei Hegyközség elnöke, akinek alelnökként Huszti Gyula és Serli Csilla segíti a munkáját.
2018. február 3., szombat
Térségi bioegyesület létrehozásáról döntöttek a gyimesi mezőgazdálkodók
Kömény Kamilla • 2018. január 30.,
Már nyolcvan gazda jelezte eddig csatlakozási szándékát, de továbbiak jelentkezésére is számítanak a Gyimes-völgyi Biogazdák Egyesülete létrejöttének kezdeményezői. A rövidesen bejegyzésre kerülő egyesület a biogazdálkodáshoz fogó gazdák segítését tűzte ki célul. Mellőzik a vegyszerhasználatot a Gyimes-völgyi gazdák. Biotermékekben látják a jövő.
Nem maradt következmény nélküli a január 18-ai gyimesközéploki gazdafórum, amely a biogazdálkodás mikéntjébe engedett betekintést a Gyimes-völgyi gazdák számára, ugyanis vasárnap újra összegyűltek az érdeklődők, és a Gyimes-völgyi Biogazdák Egyesületének létrehozása mellett döntöttek – számolt be Farkas Tibor.
A térségi biogazdálkodás kezdeményezője hozzátette, a beszélgetés során megalakult egy kezdeményező bizottság, amely a bejegyzés folyamatát végzi el; az alaptagságba már nyolcvanan jelentkeztek is.
Gyönyörű és tiszta gyimesi táj – biotermelésre való Nem érdemes csak az anyagi jövedelem miatt biotermeléshez fogni, hiszen ahhoz elköteleződés is kell – tanácsolja a szakember, aki immár húsz éve foglalkozik a témával. Egy másik gazda viszont elismeri, a biotermék árban szinte duplája az iparinak, holott az előállítása nem kerül kétszer annyiba. Ezen a héten, illetve a következőn még jelezhetik érdeklődésüket a gazdálkodók: Gyimesfelsőlokon Ambrus Jánost, Gyimesközéplokon Tankó Pétert, Gyimesbükkben pedig Sárig Attilát kereshetik fel ez ügyben.
Gazdák, szervezetek csatlakoztak
Az ötletgazda fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a már jelentkezett gazdák mellett támogatottságot élveznek mindhárom község polgármesteri hivatala, továbbá a gyimesbükki Degustarium értékesítési szövetkezet, a középloki gazdaszervezetek és tejfeldolgozó részéről – a felsőloki szarvasmarhatartók egyesülete nyolc napon belül dönt a csatlakozásról, de az egyesületi elnök magánszemélyként már felkarolta az ügyet. A gazdák közül a szarvasmarhatartók vannak többségben, de akadnak érdeklődő méhészek, illetve várják esetleges gyógynövény- és erdeigyümölcs-feldolgozók jelentkezését is.
Segíteni az elindulásban
Mint megtudtuk, az egyesület célja, a gazdák segítése a biogazdálkodás útján való elindulásban, ehhez konkrét tanácsadást tartanak, illetve a biogazdálkodásra való átálláshoz szükséges dokumentáció összeállításában is részt vállalnak. A biominősítések megszerzése után pedig az értékesítésben, a fejlődési lehetőségek felkutatásában is támogatják majd a gazdákat. Mivel szeretnék, hogy egyszerre minél több gazda tegye meg az első lépést, ezáltal egyszerre váljanak biogazdákká, így már arról is döntöttek, hogy az egyesület alapszabályzatába belefoglalják, hogy az idén jelentkezők tagsági díjához képest, a következő években csatlakozóknak nagyobb összeget kell majd fizetniük. A befolyt összeget természetesen az egyesület működésére, a gazdák segítésére fordítják – avatott be a felsőloki gazda.
Gazdafórum
A könnyebb boldogulás érdekében összefoghat Gyimes-völgye Biotermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos gazdafórumot tartanak a Gyimes-völgyi mezőgazdálkodók számára csütörtökön 12 órától a gyimesközéploki kultúrotthonban. Ne várjanak Ezzel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy aki komolyan gondolja a biogazdálkodást, ne várjon arra, hogy a többieknek az miként megy, hanem most lépjen, hiszen a biominősítés megszerzése után az értékesítés is könnyebb lesz, ha a minőség mellett mennyiséget is biztosítani tudnak a felvásárolóknak – tisztázta Farkas Tibor. Majd rámutatott, az átállási folyamat mintegy két évet ölel fel, csak azt követően lehet bioként értékesíteni a termékeket, tehát aki csak az eredményeket látva akar hozzáfogni, annak legalább három évet kell várnia, és további kettőt, hogy ő maga is megkapja a minősítést. Emellett ígéretet kaptak arra vonatkozóan is, hogy nagyobb területek minősíttetése esetén kedvezményesen végzik el a bejegyzési folyamatot.
2018. február 1., csütörtök
Hagyományos kolbászkóstoló Temesságon
Pataki Zoltán 2018. január 31.,
Fotó: radiotimisoara.ro
A bánsági német közösség lapja, a Banater Zeitung több évtizedes hagyományt éltet: a farsangi időszakban minden évben megszervezik a nyelvtörő nevet viselő Worschkoschtprob (Bánsági kolbászkóstoló) hagyományos rendezvényüket. A zsűri és a résztvevők a Banater Zeitung előfizetőinek saját készítésű házikolbászait kóstolhatják a vidám rendezvény keretében, a legjobb kolbászokat díjazzák.
Az idei Worschkoschtprob rendezvényt a temesvári Caritas-szervezettel és a Német Demokrata Fórummal közösen szervezi meg a bánsági német újság. A kolbászkóstoló hagyománya az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor az akkori NBZ szerkesztőségében tartották meg a rendezvényt. 1995-től nyilvánossá vált a Worschkoschtprob, ahová meghívják a helyi közéleti személyiségeket és a sajtót, de természetesen elsőbbséget élveznek a Banater Zeitung előfizetői. Az utóbbi években a vidéki olvasókra való tekintettel Nagyszentmiklóson, Lugoson, Szentannán, Máriaradnán és Boksánbányán tartották meg a kolbászkóstolót, amelyre idén Temesságon kerül sor, február elsején 12 órától a helyi Kultúrotthonban.
FOLYTATÓDNAK A GAZDATALÁLKOZÓK
jan 18, 2018
A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének tevékenységét érintő több fontos kérdésről is tárgyalt a szervezet vezetőtanácsa idei első ülésén.
Többek között az év eleji gazdatalálkozók megszervezéséről és a szarvasmarhák hivatalos ellenőrzéséről is szó esett.
Többéves hagyomány szerint év elején szervezik meg a régiós gazdatalálkozókat. A tagság minél jobb tájékoztatása érdekében az összejöveteleken a hivatalosságok, szakemberek mellett az egyesület teljes vezetőtanácsa is jelen lesz – határozták el. A hagyomány szerint továbbra is díjazzák a legjobb eredményeket elért gazdákat.
A találkozók pontos ideje és helyszíne még nem ismert, de a részletek már körvonalazódnak. Biztos, hogy az elsőt Dobollón tartják, oda a bodzavidéki gazdákat várják. Februárban az erdővidékieknek szervezik meg a találkozót, valószínűleg Bardoc községben (vagy valamelyik ide tartozó településen). Február kilencedikén a gidófalvi gazdák találkoznak. A kézdiszékiek ülésének helyszíne valószínűleg Ozsdola lesz, az oltmentieké Bükszád, az orbaiszékieké Barátos.
Ștefan Codelanu, az egyesület által végzett hivatalos teljesítményvizsgálati szolgálat vezetőjének beszámolójából kiderült, tavaly 606 gazdaságban 10 294 pirostarka, 2156 feketetarka, illetve öt borzderes tejelő szarvasmarhát ellenőriztek, az idei tervek szerint 686 gazdaságban 15 613, 3150 illetve 16 állatot vizsgálnak. A hivatalos teljesítményvizsgálat ellenértékét részben, 70 százalékban megtéríti az állam, de a költségvetési pénzek későn érkeznek, így a tevékenység finanszírozása komoly tervezést igényel. Tavaly úgy kellett határozniuk, hogy lényegében nem ismerték az év elejétől esedékes változásokat – hangsúlyozta.
Az ellenőrzés lebonyolításában 38-an vesznek részt, a fizetésük, az üzemanyagköltség jelentős terhet ró az egyesületre: az állami támogatást a tagsági díjakból és az állattartók hozzájárulásából egészítik ki. A tagsági díj továbbra is öt lej állatonként, a hozzájárulás az állomány nagyságának függvényében módosul: 5–10 egyed szarvasmarha esetében havonta 10 lej állatonként; 11–20 egyed esetében negyedévenként 20 lej állatonként; 21–100 között negyedévenként 10 lej állatonként; száz fölött negyedévenként 5 lej állatonként. Az ellenőrök fizetését emelték, januárra a végzett munka függvényében legkevesebb 1162 lej lesz a nettó bérük, februártól 1300 lej – magyarázta Codleanu az év végi döntéseket.
A döntés kapcsán Farkas Sándor (Erdővidék egyik képviselője) megfogalmazta, nem ellenzi az ellenőrzést, illetve a béremeléseket, de nem tartja helyesnek, hogy a vonatkozó döntéseket lényegében a vezetőtanács nélkül hozták meg, ők csak aláírtak, „mint a polgármester”. Hajlandóak akár havonta többször is összeülni, hiszen övék a felelősség – hangoztatta.
Ötvös Mózes, az egyesület vezetője kiemelte: a szervezet demokratikus módon működött, senki nem hozott egyéni döntéseket, mindent megbeszéltek a vezetőségben. Ez így lesz továbbra is – szögezte le. Codleanu elmondta: a döntés a szakmai vonatkozások figyelembevételével történt, az ellenőrzés költségvetését pontos adatok alapján számolták ki, arra figyeltek, hogy zavartalanul működhessen a tevékenység. Ennek fő haszonélvezői épp a szarvasmarha-tartó gazdák, akik az ellenőrzésben lévő szarvasmarhák után jelentős többlettámogatásokat hívhatnak le.
Bokor Gábor / Háromszék
2018. január 31., szerda
Nagy lehetőségek a Kertbarátok Egyesületében
Balta János 2018. január 30.,
Arad megyében is igen hasznos lenne létrehozni a Kertbarátok Egyesületét – kezdte mondandóját Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke, aki hozzáfűzte –, az anyaországban olajozottan működő rendszert az Európai Unió is hathatósan támogatja.
A mezőgazdasági jellegű civilszervezet tevékenységébe belefér minden, ami zöldség-, virág- vagy gyümölcstermesztésre, dísznövények előállításra, fóliasátorban történő termesztésre vonatkozik. Ami a legfontosabb, e célokra komoly támogatásokat lehet nyerni. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a hivatalos szervezeti forma, ami vezetőtanácsot, illetve aktív tagságot feltételez.
E tevékenység sokszínűségét támasztja alá, hogy a különböző ágazati formákhoz tartozó kertészkedők között olyan versenyeket is ki lehet írni, mint a legszebb konyhakert, esetleg a legszebb gyümölcsös vagy a legszebb díszkert stb. E versenyek megszervezésére, a díjazásukra pályázni lehet, akárcsak a tevékenységi területenként szükséges korszerű technológiákra, valamint a szükséges gépekre, sőt a hatékonyabb kertészkedéshez szükséges tanfolyamokra is.
Amint a fentiek is szemléltetik, az AMMGE égisze alatt tervezett aradi vagy Arad megyei Kertbarátok Egyesületének az életre hívása hatalmas lehetőségeket rejt magában.
Éppen ezért, Kocsik József elnök felkéri mindazokat, akik a fent említett lehetőségekkel élni kívánnak, a bármilyen típusú kertjeiket fejleszteni, korszerűsíteni szeretnék, szándékukat jelezzék Nagy Zsolt falugazdánál a 0751/212-816-os, esetleg a jómaga 0745/611-094-es telefonszámán.
2018. január 20., szombat
Nemzetközi gazdafórum Pécskán
Balta János 2018. január 19.,
Pénteken 11 órai kezdettel Szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében címmel, nemzetközi gazdafórumot szerveztek Pécskán.
A Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és Tanácsának a dísztermében lebonyolított, magvas előadásokkal egybekötött megbeszélésen számos hazai és anyaországi szakember fejtette ki véleményét a témával vagy a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével, jövőbeli kilátásaival kapcsolatban.
A Magyar Kormány Támogatásával szervezték meg a gazdafórumot, amire majd visszatérünk.
A Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és Tanácsának a dísztermében lebonyolított, magvas előadásokkal egybekötött megbeszélésen számos hazai és anyaországi szakember fejtette ki véleményét a témával vagy a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével, jövőbeli kilátásaival kapcsolatban.
A Magyar Kormány Támogatásával szervezték meg a gazdafórumot, amire majd visszatérünk.
2018. január 18., csütörtök
Meddig vemhesek haszonállataink?
Sokszor téma az állattartás, de van egy fontos része, amiről nem sok szó esik. Mégpedig az, hogy meddig tart állataink vemhessége és mire kell figyelni ez idő alatt? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg mai cikkünkben választ adni.
Szarvasmarha
A szarvasmarha vemhességének ideje 9, 5 hónap, azaz átlagosan 285 nap, de 270-300 nap között változhat a vemhességi idő hossza. Ennél kevesebb vagy több napig tartó vemhesség már nem számít normálisnak.
A vemhesség idején egy ideig még lehet fejni a tehenet, de a várható ellés előtt 60 nappal el kell apasztani a teheneket. Ennek fő oka, hogy ha tovább fejjük a vemhes tehenet, az ellést követő laktáció minőségét ronthatjuk vele. Az elapasztás történhet fokozatosan is és egyik pillanatról a másikra is.Anya és borja
A fokozatos elapasztás során először elhagyjuk az esti vagy a reggeli fejést, később csak 2 naponta fejünk egyszer, majd teljesen elhagyjuk a fejést. Gyors elapasztás esetén egyik napról a másikra hagyjuk el a fejést. Ezt a fajta elapasztást csak a kevés tejet adó egyedeknél lehet véghezvinni. Az elapasztás után beszüntetjük az abraktakarmány etetését és a tejtermelést serkentő takarmányokat sem kínáljuk már állatainknak.
Az ellés előtt 12 nappal a vemhes tehenet az ellető istállóban helyezzük el, ahol az ellést követően még 10 napig fog tartózkodni. Az ellés előtt elő kell készíteni az állatot és környezetét az ellésre. Az állat meg kell tisztítani, le kell mosni és fertőtleníteni és az istállóval is ugyan így kell eljárni. Az ellésnél jelen kell lennie egy gyakorlott dolgozónak, hogy tudjon segíteni a borjú világra hozatalában. Szarvasmarha ellésnél sokszor előfordul komplikáció, ilyenkor állatorvosi beavatkozás is szükséges lehet.
Sertés
A koca vemhessége átlagosan 115 napig tart, jóval rövidebb ideig, mint a szarvasmarháé. Szélsőséges értékeknek a 112-119 nap tekinthető, ennél több vagy kevesebb napig tartó vemhesség esetén nagyobb esély van az utódok elhullására. A kocák takarmányozásánál figyelni kell több tényezőre is:
a vemhesítés előtti időszakban fokozatosan növelni kell a takarmány mennyiségét, ezt szaknyelven flushingnek nevezzük,
a vemhesség első 90 napjában fokozódik az anyaállat energiaigénye, így energiában gazdag takarmányra van szüksége,
a vemhesség 90. napját követően a nagy energiaigényt magas tápanyagigény váltja fel, e szerint kell változtatni a takarmány összetételén,
fialást követően a tejtermelés miatt ismét magas energiatartalmú takarmányt kell adni a kocának.Népes sertéscsalád
Egy anyakoca átlagosan 6-12 malacot fial egy ellés során, az utódok születéskori súlya 1,2-1,5 kg attól függően, hány darab malac jött a világra. Minél kevesebb az utód, annál nagyobb azok születéskori súlya.
A sertés fialása általában komplikáció nélkül zajlik, de ha a fialás valamilyen okból mégis elakad, a malacok a méhen belül megfulladhatnak, vagy oxigénhiányos állapotban jöhetnek a világra, amelynek hatására 1-2 napon belül elpusztulnak. Épp ezért fontos, hogy amennyiben problémát észlelünk a fialásnál, azonnal szóljunk szakembernek, állatorvosnak.
Ló
A kanca vemhességéről árulkodó jelnek számít az ivarzás elmaradása, illetve az anyaállat viselkedésének megváltozása. A melegvérű lovak vemhességi ideje 11 hónap, pontosabban átlag 336 nap. A szélső értékek 326-350 nap. Hidegvérű kancák esetében a vemhesség ideje 12-14 nappal is rövidebb lehet.
Meleg és hidegvérű kancáknál egyaránt elmondható, hogy a vemhesség ideje 2-3 nappal is rövidebb lehet, ha a születendő csikó nőstény, illetve munkába fogott kancák esetében a vemhesség ideje akár 10 nappal is rövidülhet
.Anya és csikója
A kanca takarmányozására kifejezetten oda kell figyelni a vemhesség időszakában:
a vemhesség első harmadában a jó minőségű alaptakarmányon túl vitaminokat is kell adnunk,
a vemhesség második harmadában az első szakaszban adott takarmányon és vitaminon túl ásványi anyag kiegészítésre van szükség, ezen belül is kalcium és foszfor adagolásról kell gondoskodni,
a csikó testsúlyának közel felét a vemhesség harmadik szakaszában ’szedi fel’, így ekkor az alaptakarmányon, vitaminokon és ásványi anyagokon túl növelni kell az abraktakarmány mennyiségét, vagy energiában és fehérjében gazdag lótápot kell adni a kancának!
Fontos! A vemhesség alatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy sose adjunk penészes, toxinos takarmányt, mert bizonyos gombatoxinok a vemhesség bármely szakaszában vetélést okozhatnak!
Lovak ellésekor előfordulhat komplikáció, ekkor szakavatott ember könnyen tud segíteni az ellésben, de előfordulhat olyan szituáció (farfekvés), amikor állatorvos segítségét kell kérni.
Nyúl
Méretéből adódóan nyulak esetében van a legegyszerűbb dolga az állattartóknak. A nyúl vemhességi ideje 31-33 nap. A 29. nap előtti fialást vetélésnek nevezzük, ezek a magzatok minden esetben halva jönnek a világra. Ugyan ez történik túlhordás esetén is. Erről 34. nap utáni fialáskor beszélhetünk.
A nyulak vemhességét nagyon nehéz észrevenni, csak szakavatott szemek (illetve kezek) képesek rá. A fedeztetés után 2 héttel, ha megtapogatjuk az anya hasát a medencecsont előtt és apró duzzanatokat érzünk, vemhességről beszélhetünk
.Kisnyulak a fészekben
A vemhesség látható jelei a 24. naptól kezdve vehetőek észre. Innentől biztosítani kell az anya számára a megfelelő alomanyagot és a fészeképítéshez szükséges finom szálú szalmát. Az ellést megelőzően a gondos anyanyúl fészket épít, melyet a saját hasából kitépkedett szőrével bélel ki és ide hozza világra fiókáit.
A vemhes anyák takarmányozására jellemző, hogy fokozni kell a bevitt vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét és könnyen emészthető tápok etetéséről kell gondoskodnunk. A vemhesség 20. napjától robbanásszerűen kezdenek növekedni a magzatok az anyaméhben, egyre nagyobb teret töltenek ki, így az anya emésztőrendszere egyre nehezebben tud dolgozni. Épp ezért ebben az időszakban fokozottan törekedni kell arra, hogy minél könnyebben emészthető takarmányt adjunk anyanyulaink számára.
A fialás előtt minél több folyadékot biztosítsunk állatainknak, mert ha fialás közben kiszáradhat, és ezért megeheti utódait.
2018. január 12., péntek
Újabb Jász-Nagykun-Szolnok megyei elismerés
Kovács Szilvia Karcag város alpolgármestere, „A legszebb konyhakeretek” –Magyarország legszebb konyhakertjei” országos program igazgatója a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért Bírálóbizottság döntése alapján Magyar Örökség Díjat vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián.
Sikereikhez szívből gratulálunk! Jó egészséget, további kitartó munkát kívánunk!
2018. január 10., szerda
Egy növény, aminek sikerül a lehetetlen: letaszítani az első helyről a kukoricát
Korábban kevesen hitték, hogy a XXI. század második évtizede a szójáról fog szólni. Pedig a termőterület nagyságában 2019-ben az USA-ban meg fogja előzni az eddigi listavezető kukoricát, sőt a közeljövőben alaposan el is húz majd tőle.
Több szóját vetnek majd, mint kukoricát
Jövőre már a szója lesz a legnagyobb területen termesztett növény az USA-ban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) előrejelzése szerint. Először előzheti meg a kukoricát, pedig az Egyesült Államok – Brazíliát maga mögé szorítva – már jó ideje a legnagyobb szójaexportőrnek számít a világban. 2016-ban bő 117 millió tonnát takarítottak be a fehérjenövényből, idén pedig várhatóan 36,8 millió hektáron vetnek majd szóját az Egyesült Államokban. Cikkünk az Agrárunió anyaga alapján készült.
Az USA-ban a növényből elsősorban olajat állítanak elő, ami meglehetősen sokféleképpen lehet felhasználni. Olcsó a gyártása, lágy az íze, könnyű dolgozni vele, ráadásul növényi olajként a tudatos vásárlók számára is jól eladható. Emiatt a margarintól a különféle fagyasztott pékárukig számos emberi fogyasztásra szánt élelmiszerben megtalálható.
Az ipar is gyorsan lecsapott a szójaolajra, hiszen gépek kenőanyagául, hidraulikaolajként, valamint bioüzemanyagokban, illetve ragasztókban és oldószerekben is felhasználják. A melléktermék pedig hasznos állati takarmány, amelyet a szarvasmarha-, sertés- és baromfi-tenyésztésben is alkalmaznak. Az USA-ban termesztett szója 70 százaléka ez utóbbi célt szolgálja, márpedig a növekvő hústermelés egyre nagyobb mennyiségű takarmány-alapanyagot igényel.
Főleg külföldön adják el az amerikai szóját
A megtermelt szója felét az USA külföldön adja el. Elsősorban Kínába, az Európai Unióba, Japánba, Tajvanra és Mexikóba szállítanak. A Kínába vitt összes (évi 21,4 milliárd dollár értékű) amerikai mezőgazdasági termék kétharmadát teszi ki a szójabab. A farmerek ezért nem veszik jó néven, hogy a Donald Trump vezette kormányzat éppen kereskedelmi háborúba akar bonyolódni az ázsiai nagyhatalommal, ami – egyebek mellett – az egyelőre igen jövedelmező szójatermesztésre is súlyos csapást mérhet.
Elfogadták: ingyen malacokat ad a kormány a tenyésztőknek
2018. január 10., MTI
Minimum kettő, maximum tíz ingyen malacot ad a kormány azoknak az állattenyésztőknek, akik bizonyos feltételek mellett vállalják a mangalica és a báznai sertésfajták hizlalását - döntötte el szerdán a kormány.
A csekély összegű támogatási programba sertéstenyésztők és húsfeldolgozók egyaránt beiratkozhatnak a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 90 napon belül. Az erre vonatkozó kérvényeket a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon adhatják le.
Az állami támogatást három évig tervezi működtetni a kormány, idénre 4,6 millió lejt különítettek el erre a célra. A tenyésztőknek szerződést kell kötniük valamely húsfeldolgozóval, s ennek értelmében a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk nekik.
A kormány azért döntött az állami támogatás biztosításáról, mert jelenleg kicsi a romániai mangalica és a báznai állomány, a tenyésztők többsége lemondott erről a két fajtáról, és szeretnék gyarapítani a számukat.
2018. január 9., kedd
Szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében Nemzetközi agrárfórum Pécskán
Balta János 2018. január 08.,
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és Tanácsának a közreműködésével, folyó év január 19-én, pénteken 11 órától a Hivatal dísztermében agrárfórumot szervez.
A szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében tematikával sorra kerülő fórum meghívott előadói: dr. Torda Márta, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának az osztályvezetője; Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) külkapcsolati igazgatója; Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke; Somogyi Norbert PhD, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai főigazgató-helyettese, valamint Kranowszky Nagy Andrea, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Aradi Regionális Irodájának vezetője.
A Magyar Kormány támogatásával sorra kerülő rendkívüli esemény szervezői várják a helybeli és a környékbeli gazdálkodókat, mezőgazdasági szakembereket.
2018. január 7., vasárnap
Leszámolna a szántással a barnaforradalom
A talajok romlása a világszinten problémát jelent, ezen változtatna a barnaforradalom. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint ugyanis a Föld összes talajának 33 százaléka szenvedett el valamilyen fokú károsodást, bár ennek a helytelen szántási technológiákon kívül számos oka van. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till technológia, a termőföld eróziója közel negyven százalékkal csökkent 1982 és 1997 között.
Az amerikai prériről indult a barnaforradalom
Az amerikai prérin drámaian megnőtt a megművelt földek aránya 1900 és 1930 között. Az óriási, szűz területeket a farmerek leginkább mély szántással művelték meg. Ezzel elpusztították a préri mélyre gyökerező füves borítását, amely összetartotta a talajt.A kiszáradó talaj és az erózió ellen hatékony a barnaforradalom – Fotó: Pixabay, 41330
A 30-as években aztán több év is aszályos volt. A szárazság elporosította a füvekkel meg nem kötött talajt. A térségre jellemző erős szelek felkavarták a talaj felső részét, és olyan porviharok keletkeztek, hogy többször egy méterre sem lehetett ellátni. A porviharok akár több napig is eltartottak, és olyan távoli városokat is elértek, mint Chicago vagy New York. A szárazság és a szélerózió mintegy 400 ezer négyzetkilométert érintett (ez több mint négyszerese Magyarország területének), az elköltöző milliók mellett pedig több mint félmillióan váltak hajléktalanná miatta.
Az 1930-as évek nagy porviharai után az Egyesült Államokban, majd az egész amerikai kontinensen egyre inkább elterjedt szántást nélkülöző talajművelés. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint az USA-ban az összes mezőgazdasági terület 23 százalékát ezzel a technológiával művelik. Dél-Amerikában pedig még ennél is nagyobb a barnaforradalom szemlélete szerint művelt földek aránya. A barnaforradalom kialakulásáról a G7.hu számolt be.
Argentínában húsz éve a mezőgazdasági földek mindössze két százalékán nem szántottak, ehhez képest most már 74 százalékon, Brazíliában pedig a felén mellőzik az ekét. Európában viszont még nem terjedt el ennyire a szántás nélküli módszer, az EU mezőgazdasági területeinek földjeinek mindössze néhány százalékát művelik szántás nélkül. Ebben Finnország jár az élen 9 százalékos részaránnyal. Magyarországon mindössze néhány ezer hektárt művelnek szántás nélkül.
Hogyan működik a barnaforradalom?
A no till technológia rendszeres párja a direktvetés. Ez azt jelenti, hogy a magvakat egy speciális vetőgéppel vetik el a felszín alá, a talaj forgatása nélkül. Ez akár az aratással párhuzamosan is megtörténhet, mert a technológia lényege, hogy nem szántják fel. Ezzel nem zavarják meg a talajt, hanem inkább folyamatosan élettel látják el. A szántást nélkülöző talajművelés támogatói szerint ugyanis csak akkor él a talaj, ha élő növény van benne, és egy csupasz, frissen szántott talajban gyérebb életközösség lesz jelen.
Emiatt a szántás nélküli földművelés gyakran alkalmaz takarónövényeket. Az ősszel nem hagyják parlagon a földet a következő tavaszi vetés előtt, hanem különböző növényeket (igénytől függően például retekféléket, borsót vagy fűféléket) is elvetnek, hogy segítsék a folyamatot. Ezzel az a cél, hogy lazítsák a talajt, tápanyagot gyűjtsenek a talajban és raktározzák azokat. Ráadásul a fotoszintézist (ami közben a növények oxigént állítanak elő, és szén-dioxidot kötnek le) is segítik ezzel. A technológia amiatt is fontos lehet, hogy növelje a kizsarolt földekből a levegőbe kerülő szén-dioxid lekötését. Ezzel pedig hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. Az ENSZ 2013-as becslése alapján a no till technológiának köszönhetően az USA-ban 241 millió tonnával kevesebb szén-dioxid került a légtérbe. Ez nagyjából 50 millió autó éves szennyezésével egyezik meg.
De hogyan változik a terméshozam?
Egy több egyetemi oktató által jegyzett nemzetközi tanulmány hatezernél is több megfigyelést összegzett, azt vizsgálva, hogy a szántás nélküli technológia milyen hozamokat produkál a hagyományos szántáshoz képest. A kutatók arra jutottak, hogy egy-két évvel a szántást nélkülöző technológia alkalmazása után minden terménynél csökkentek a hozamok az olajos magvakat és a gyapotot kivéve. Három-tíz éves távlatban viszont már hasonló eredményeket produkáltak, mint a hagyományos művelés, leszámítva a búzát és a kukoricát, amelyek viszont a magyar mezőgazdaság legfontosabb terményei. Arról, hogy mik a kukoricatermesztés aranyszabályai, itt számoltunk be korábban.
Magyarországnak viszont reményt jelenthet, hogy éppen a szárazabb éghajlatú, nem öntözött területeken teljesített legjobban a szántást nélkülöző módszer a hagyományos szántáshoz képest.
2018. január 2., kedd
Karácsonyváró ünnepség volt Egriben
http://comunaagris.ro/hu/karacsonyvaro-egriben/
2017-12-21
Egész délutánt betöltő, sok tekintetben különleges karácsonyi ünnepségnek adott otthont az egri kultúrház, melyből nem hiányzott a karácsonyi vásár, a kántálás és a betlehemezés sem.
2017-12-21
Egész délutánt betöltő, sok tekintetben különleges karácsonyi ünnepségnek adott otthont az egri kultúrház, melyből nem hiányzott a karácsonyi vásár, a kántálás és a betlehemezés sem.
2018. január 1., hétfő
Egymilliárd eurót kapnak a romániai LEADER-pályázatok
Gazdatalálkozót szervezett Székelyhídon a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Bihar megyei szervezete. Ennek témája a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés jövője volt. Ugyanis a közeljövőben jelentősen megváltozik az adózási rendszer, valamint 2020-tól új EU-s finanszírozási lehetőségek nyílnak majd meg a romániai gazdák részére. A romániai LEADER-pályázatok is szóba kerültek, egymilliárd euró támogatást adnak rájuk.
Részt vett a találkozón Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottság tagja is. Cikkünk a Szatmár.ro oldal anyaga alapján készült.
A vidékfejlesztési szakember felszólalásában összefoglalta az elmúlt egy évben hozott olyan döntéseket, amelyek a gazdálkodók védelmében születtek. Szó volt a napszámos-törvényről, amely tulajdonképpen törvényessé tette ezt a munkát előbb az állattartásban, majd a növénytermesztésben is.
Törvényt hoztak az állattenyésztési egyesületek támogatására, melyek következtében az érintett szervezetek szubvenciót kaphatnak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA). Az új erdészeti törvény, valamint az állati tetemek elszállításáról, megsemmisítéséről szóló módosítás is jelentősen megkönnyíti a vidéken élők boldogulását.
A kicsik többre mehetnek Romániában
“A célunk a kis gazdaságok támogatása. Ezek viszont be kell lássák: nem lesznek életképesek csak abban az esetben, ha összefognak és szövetkeznek.”
Ma is sok lehetőség van a gazdálkodók támogatására, a gazdaságok fejlesztésére. A közeljövőben pedig újabb kapuk nyílnak meg. Bízunk benne, hogy ezek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy jobbá váljon a vidéki élet. Ezáltal könnyebb legyen a boldogulás, a vidéken élő fiatalok pedig lássanak perspektívát a szülőföldjükön maradásban” – mondta el Magyar Lóránd.
A romániai LEADER-pályázatok is nagy támogatást kapnak
A kis gazdaságok által elérhető támogatások közül a politikus kiemelte a LEADER helyi akciócsoportok szerepét, ami a helyi igényekre támaszkodva teremt fejlődési lehetőséget. A jelenlegi támogatási ciklusban ezek a helyi akciócsoportok Romániában 1 milliárd euró támogatást oszthatnak ki. Hiába tűnik elsőre nagynak a támogatás összege, Magyar Lóránd szerint ezt 2020-tól mindenképpen emelni kellene.
A mezőgazdasági támogatások sora az APIA terület-alapú támogatásaival folytatódik, és a Vidéki Beruházás Finanszírozó Ügynökségnél (AFIR) is lehet pályázni mezőgazdasági fejlesztésre. Jövőre pedig további támogatási lehetőségek nyílnak meg a kisgazdák előtt, derült ki a parlamenti képviselő beszédéből.
Az új Leader vidékfejlesztési pályázatok
Közel 41 milliárd forintot különített el helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében. A hírt a Miniszterelnökség honlapján találtuk.
A Kormány a Partnerségi Megállapodás keretében több célt fogalmazott meg: a társadalmi együttműködés erősítését és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet.
Ezekkel együtt fontos feladat a vidéken élők számára a lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tétele. Ennek egyik eszköze a Vidékfejlesztési Program Leader kezdeményezése, amire nagy összeg, 41,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab Helyi Akciócsoport fedi le
A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program LEADER helyi akciócsoport címbirtokos egyesületei erre a hivatkozásra kereshetők meg Magyarország térképén.
A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egy egyedi módszere. Nem csak egy program, hanem egy metodika, amelynek segítségével a vidéken élők meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit, hogy azokat megvalósítva javítsák a vidéki életminőséget.
Helyi szervezés, hogy az ügy is helyi legyen
Ők már rendelkeznek olyan Helyi Fejlesztési Stratégiával, amit a Miniszterelnökség elfogadott. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül szervezik és irányítják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban. Ezt annak érdekében teszik, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelő projektek és fejlesztések valósuljanak meg.
A stratégiákban foglaltak megvalósítása keretében 2017. október 30-án megkezdődött az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése. Az első kiírások főként a helyi gazdaságfejlesztési célokat szolgálják.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)