2018. február 4., vasárnap

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) célja és feladatai

http://hnt.hu/wp-content/uploads/2015/10/HNT_Alapszabaly_20160606_V%C3%89GLEGES.pdf
A HNT célja: 
A magyarországi a szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése, a bortermelés színvonalának emelése és a termékek piacképességének, versenyképességének javítása, minden törvényes eszközzel a magyar borok jó hírének védelme, a korszerű származás-, minőség- és eredetvédelem érvényesítése, az új szőlőültetvények telepítésének elősegítése, valamint a szőlőültetvények színvonalának emelése, továbbá piacszervezési feladatok ellátása. 
1. A HNT feladatai:
a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét; 
b) összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra; 
c) vezeti az újratelepítési jogok, az átváltott telepítési engedélyek, az új telepítési engedélyek és az újratelepítési engedélyek központi nyilvántartását; 
d) termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez; 
e) képviselheti a hegyközségi szervezetet a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben;elbírálja a hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést; 
f) együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel; 
g) kapcsolatot tart külföldi és nemzetközi szakmai szervezetekkel; 
h) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez; i) tájékozódik a hegyközségek működéséről; j) képviselői útján jogosult részt venni a hegyközségi tanácsok, illetve ezek igazgató- választmányainak ülésén; 
k) továbbképzéseket, értekezleteket tarthat a hegyközségi tanácsok, illetve a hegyközségek tisztségviselői és dolgozói részére; 
l) a bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt gyakorolja a véleményezés jogát; m) közreműködik a magyar borok jó hírének védelmében; 
n) elősegíti a hegyközségi szervezetek és tagjai jogszabály szerinti működését; 
o) rendszeres kapcsolatot tart a termelőkkel és az értékesítést végző személyekkel és szervezetekkel; 
p) a hatályos borvidéki rendtartásokat megvizsgálja, véleményezi és a honlapján közzéteszi;a nem borvidéki települések vonatkozásában meghatározza az illetékes hegyközséget, valamint a közigazgatási feladatok ellátására kijelöli az illetékes hegybírót, és ezeket az információkat a honlapján közzéteszi; 
q) a HNT évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek és a hegybírók tevékenységét, és arról tájékoztatja a minisztert; 
r) a piacszervezési feladatok keretén belül: 
- tájékoztatást nyújt az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek különleges jellemzőiről; 
- szervezi a borok közösségi promócióját, mindenek előtt harmadik országokban; 
- növeli a termelési és a piaci ismereteket és javítja azok felhasználhatóságát;
- javítja a borágazat termékeinek forgalmazási koordinációját, különösen kutatás és piacelemzés által; 
- a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésmintákat dolgoz ki;elősegíti a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázását; 
- biztosítja azon információkat, amelyek szükségesek, hogy a termelés megfeleljen a piaci igényeknek, a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre; 
- kidolgozza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek segítségével a termék minősége javítható a borkészítés összes szakaszában; 
- biztosítja az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelmét; 
- elősegíti az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek fejlődését; 
- a szakmaközi elismerésben meghatározott tevékenységek előző gazdasági évi végrehajtásáról és az elismerési feltételeknek történő megfelelést igazoló adatokról minden gazdasági év végét követő 30 napon belül beszámolót küld az agrárpolitikáért felelős minisztérium részére; 
- meghatározza a piacfejlesztési hozzájárulás összegét;  
s) jogszabályba foglalt feladatai ellátása érdekében saját tulajdonú informatikai rendszert fejleszt, működtet, melynek során jogosult a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatainak kezelésére 
t) megállapítja a hegyközségi hozzájárulás alap és kiegészítő összegét; 
u) megállapítja a nem borvidéki településen működő szőlészeti, illetve borászati termelő hegyközségi járulékának mértékét; 
v) megállapítja az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából továbbfeldolgozási célból behozott bormennyiség után fizetendő hegyközségi járulék mértékét; A HNT ellátja továbbá a jogszabályban számára meghatározott egyéb feladatokat.
 A HNT szervezete 
A HNT önkormányzati testületi szervei:
a) Tanácsülés;
b) Szőlészeti szekció;
c) Borászati szekció;
d) Elnökség;
e) Szakmaközi bizottság;
f) Ellenőrző bizottság (a továbbiakban: EB); és
g) Etikai (Jelölő- és Szavazatszámláló) bizottság (a továbbiakban: EJSZB).
A HNT ügyintéző szerve a Titkárság. 

Ötéves a Szatmár Megyei Hegyközség

2018-02-02 
Ünnepélyes keretek között értékelte ki eddigi tevékenységét a Szatmár Megyei Hegyközség — a találkozó alkalmával tisztújítást is tartottak, továbbá beszámoltak terveikről.
Huszti Gyula Szatmárhegyen, a volt céllövöldében látta vendégül kedden a Szatmár Megyei Hegyközség tagjait, valamint meghívott vendégeiket: Szatmárnémeti és a megye elöljáróit, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó szakhatóságok vezetőit. Leiher Géza elnök röviden beszámolt a szőlőtermesztőket és bortermelőket tömörítő szervezet eddigi munkájáról. Amint a hozzászólásokból kiderült, az utóbbi pár hónap egyik legnagyobb eredményének az számít, hogy sikerült elérniük a Szatmár megyei borvidékek téves besorolásának megváltoztatását. Az itteni szőlősöket ugyanis az országos regiszterben a „Körös menti borvidékek” (Dealurile Crişanei) közé sorolták, ami nyilván nonszensz, hiszen más tájegységhez tartoznak. Az egyesület érdekérvényesítő munkájának eredményeként mostanra megoldották a problémát, így a Szatmár megyei borászok már azt írhatják a palackjaik címkéire, hogy „Szatmári borvidék” (Dealurile Sătmarului). A tervek között elhangzott, hogy a Szatmár Megyei Hegyközség partnerként részt vesz egy EU-s finanszírozású projektben, amelynek célja a borturizmus határon átívelő fejlesztése. A fő pályázó a Nyíregyházi Borbarátok Egyesülete, a szatmáriakon kívül pedig a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége működik közre a kezdeményezésben. Amennyiben nyer a pályázat, a három régió borászai szakmai találkozókat, valamint borfesztiválokat szerveznek, és egy vándorkiállítást is összeállítanak annak érdekében, hogy fejlesszék és népszerűsítsék a turizmust, amelynek alapját a hagyományos eljárással készülő borok képezik majd. Leiher Géza arra kérte a megyei és a szatmárnémeti elöljárókat, hogy bocsássanak az egyesület rendelkezésére székháznak alkalmas helyiségeket, amire ígéretet is kaptak. Mint elhangzott, a Szatmár Megyei Hegyközség ez év tavaszán lesz ötéves, így az összejövetel születésnapi ünnepségnek számított. Tisztújítást is tartottak a szőlész-borász egyesületnél. Leiher Géza elnök indítványozta, hogy vegye át tőle valaki az elnökséget, a tagság azonban úgy vélte, nem indokolt a vezetőváltás, mivel az elnök kiválóan ellátta feladatait. Maradt tehát tisztségben az eddigi vezetőség: továbbra is Leiher Géza lesz a Szatmár Megyei Hegyközség elnöke, akinek alelnökként Huszti Gyula és Serli Csilla segíti a munkáját.

2018. február 3., szombat

Térségi bioegyesület létrehozásáról döntöttek a gyimesi mezőgazdálkodók

 Kömény Kamilla • 2018. január 30., 
Már nyolcvan gazda jelezte eddig csatlakozási szándékát, de továbbiak jelentkezésére is számítanak a Gyimes-völgyi Biogazdák Egyesülete létrejöttének kezdeményezői. A rövidesen bejegyzésre kerülő egyesület a biogazdálkodáshoz fogó gazdák segítését tűzte ki célul. Mellőzik a vegyszerhasználatot a Gyimes-völgyi gazdák. Biotermékekben látják a jövő. 
Nem maradt következmény nélküli a január 18-ai gyimesközéploki gazdafórum, amely a biogazdálkodás mikéntjébe engedett betekintést a Gyimes-völgyi gazdák számára, ugyanis vasárnap újra összegyűltek az érdeklődők, és a Gyimes-völgyi Biogazdák Egyesületének létrehozása mellett döntöttek – számolt be Farkas Tibor. 
A térségi biogazdálkodás kezdeményezője hozzátette, a beszélgetés során megalakult egy kezdeményező bizottság, amely a bejegyzés folyamatát végzi el; az alaptagságba már nyolcvanan jelentkeztek is. 
Gyönyörű és tiszta gyimesi táj – biotermelésre való Nem érdemes csak az anyagi jövedelem miatt biotermeléshez fogni, hiszen ahhoz elköteleződés is kell – tanácsolja a szakember, aki immár húsz éve foglalkozik a témával. Egy másik gazda viszont elismeri, a biotermék árban szinte duplája az iparinak, holott az előállítása nem kerül kétszer annyiba. Ezen a héten, illetve a következőn még jelezhetik érdeklődésüket a gazdálkodók: Gyimesfelsőlokon Ambrus Jánost, Gyimesközéplokon Tankó Pétert, Gyimesbükkben pedig Sárig Attilát kereshetik fel ez ügyben. 
Gazdák, szervezetek csatlakoztak
Az ötletgazda fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a már jelentkezett gazdák mellett támogatottságot élveznek mindhárom község polgármesteri hivatala, továbbá a gyimesbükki Degustarium értékesítési szövetkezet, a középloki gazdaszervezetek és tejfeldolgozó részéről – a felsőloki szarvasmarhatartók egyesülete nyolc napon belül dönt a csatlakozásról, de az egyesületi elnök magánszemélyként már felkarolta az ügyet. A gazdák közül a szarvasmarhatartók vannak többségben, de akadnak érdeklődő méhészek, illetve várják esetleges gyógynövény- és erdeigyümölcs-feldolgozók jelentkezését is. 
Segíteni az elindulásban 
Mint megtudtuk, az egyesület célja, a gazdák segítése a biogazdálkodás útján való elindulásban, ehhez konkrét tanácsadást tartanak, illetve a biogazdálkodásra való átálláshoz szükséges dokumentáció összeállításában is részt vállalnak. A biominősítések megszerzése után pedig az értékesítésben, a fejlődési lehetőségek felkutatásában is támogatják majd a gazdákat. Mivel szeretnék, hogy egyszerre minél több gazda tegye meg az első lépést, ezáltal egyszerre váljanak biogazdákká, így már arról is döntöttek, hogy az egyesület alapszabályzatába belefoglalják, hogy az idén jelentkezők tagsági díjához képest, a következő években csatlakozóknak nagyobb összeget kell majd fizetniük. A befolyt összeget természetesen az egyesület működésére, a gazdák segítésére fordítják – avatott be a felsőloki gazda. 
Gazdafórum
A könnyebb boldogulás érdekében összefoghat Gyimes-völgye Biotermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos gazdafórumot tartanak a Gyimes-völgyi mezőgazdálkodók számára csütörtökön 12 órától a gyimesközéploki kultúrotthonban. Ne várjanak Ezzel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy aki komolyan gondolja a biogazdálkodást, ne várjon arra, hogy a többieknek az miként megy, hanem most lépjen, hiszen a biominősítés megszerzése után az értékesítés is könnyebb lesz, ha a minőség mellett mennyiséget is biztosítani tudnak a felvásárolóknak – tisztázta Farkas Tibor. Majd rámutatott, az átállási folyamat mintegy két évet ölel fel, csak azt követően lehet bioként értékesíteni a termékeket, tehát aki csak az eredményeket látva akar hozzáfogni, annak legalább három évet kell várnia, és további kettőt, hogy ő maga is megkapja a minősítést. Emellett ígéretet kaptak arra vonatkozóan is, hogy nagyobb területek minősíttetése esetén kedvezményesen végzik el a bejegyzési folyamatot.

2018. február 1., csütörtök

Hagyományos kolbászkóstoló Temesságon

Pataki Zoltán 2018. január 31., 
Fotó: radiotimisoara.ro

A bánsági német közösség lapja, a Banater Zeitung több évtizedes hagyományt éltet: a farsangi időszakban minden évben megszervezik a nyelvtörő nevet viselő Worschkoschtprob (Bánsági kolbászkóstoló) hagyományos rendezvényüket. A zsűri és a résztvevők a Banater Zeitung előfizetőinek saját készítésű házikolbászait kóstolhatják a vidám rendezvény keretében, a legjobb kolbászokat díjazzák.
Az idei Worschkoschtprob rendezvényt a temesvári Caritas-szervezettel és a Német Demokrata Fórummal közösen szervezi meg a bánsági német újság. A kolbászkóstoló hagyománya az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor az akkori NBZ szerkesztőségében tartották meg a rendezvényt. 1995-től nyilvánossá vált a Worschkoschtprob, ahová meghívják a helyi közéleti személyiségeket és a sajtót, de természetesen elsőbbséget élveznek a Banater Zeitung előfizetői. Az utóbbi években a vidéki olvasókra való tekintettel Nagyszentmiklóson, Lugoson, Szentannán, Máriaradnán és Boksánbányán tartották meg a kolbászkóstolót, amelyre idén Temesságon kerül sor, február elsején 12 órától a helyi Kultúrotthonban.

FOLYTATÓDNAK A GAZDATALÁLKOZÓK

jan 18, 2018 
A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének tevékenységét érintő több fontos kérdésről is tárgyalt a szervezet vezetőtanácsa idei első ülésén.
Többek között az év eleji gazdatalálkozók megszervezéséről és a szarvasmarhák hivatalos ellenőrzéséről is szó esett.
Többéves hagyomány szerint év elején szervezik meg a régiós gazdatalálkozókat. A tagság minél jobb tájékoztatása érdekében az össze­jöveteleken a hivatalosságok, szakemberek mellett az egyesület teljes vezetőtanácsa is jelen lesz – határozták el. A hagyomány szerint továbbra is díjazzák a legjobb eredményeket elért gazdákat.
A találkozók pontos ideje és helyszíne még nem ismert, de a részletek már körvonalazódnak. Biztos, hogy az elsőt Dobollón tartják, oda a bodzavidéki gazdákat várják. Februárban az erdővidékieknek szervezik meg a találkozót, valószínűleg Bardoc községben (vagy valamelyik ide tartozó településen). Február kilencedikén a gidófalvi gazdák találkoznak. A kézdiszékiek ülésének helyszíne valószínűleg Ozsdola lesz, az oltmentieké Bükszád, az orbaiszékieké Barátos.
Ștefan Codelanu, az egyesület által végzett hivatalos teljesítményvizsgálati szolgálat vezetőjének beszámolójából kiderült, tavaly 606 gazdaságban 10 294 pirostarka, 2156 feketetarka, illetve öt borzderes tejelő szarvasmarhát ellenőriztek, az idei tervek szerint 686 gazdaságban 15 613, 3150 illetve 16 állatot vizsgálnak. A hivatalos teljesítményvizsgálat ellenértékét részben, 70 százalékban megtéríti az állam, de a költségvetési pénzek későn érkeznek, így a tevékenység finanszírozása komoly tervezést igényel. Tavaly úgy kellett határozniuk, hogy lényegében nem ismerték az év elejétől esedékes változásokat – hangsúlyozta.
Az ellenőrzés lebonyolításában 38-an vesznek részt, a fizetésük, az üzemanyagköltség jelentős terhet ró az egyesületre: az állami támogatást a tagsági díjakból és az állattartók hozzájárulásából egészítik ki. A tagsági díj továbbra is öt lej állatonként, a hozzájárulás az állomány nagyságának függvényé­ben módosul: 5–10 egyed szarvasmarha esetében havonta 10 lej állatonként; 11–20 egyed esetében negyedévenként 20 lej állatonként; 21–100 között negyedévenként 10 lej állatonként; száz fölött negyedévenként 5 lej állatonként. Az ellenőrök fizetését emelték, januárra a végzett munka függvényében legkevesebb 1162 lej lesz a nettó bérük, februártól 1300 lej – magyarázta Codleanu az év végi döntéseket.
A döntés kapcsán Farkas Sándor (Erdővidék egyik képviselője) megfogalmazta, nem ellenzi az ellenőrzést, illetve a béremeléseket, de nem tartja helyesnek, hogy a vonatkozó döntéseket lényegében a vezetőtanács nélkül hozták meg, ők csak aláírtak, „mint a polgármester”. Hajlandóak akár havonta többször is összeülni, hiszen övék a felelősség – hangoztatta.
Ötvös Mózes, az egyesület vezetője kiemelte: a szervezet demokratikus módon működött, senki nem hozott egyéni döntéseket, mindent megbeszéltek a vezetőségben. Ez így lesz továbbra is – szögezte le. Codleanu elmondta: a döntés a szakmai vonatkozások figyelembevételével történt, az ellenőrzés költségvetését pontos adatok alapján számolták ki, arra figyeltek, hogy zavartalanul működhessen a tevékenység. Ennek fő haszonélvezői épp a szarvasmarha-tartó gazdák, akik az ellenőrzésben lévő szarvasmarhák után jelentős többlettámogatásokat hívhatnak le.
Bokor Gábor / Háromszék

2018. január 31., szerda

Nagy lehetőségek a Kertbarátok Egyesületében

Balta János 2018. január 30., 
Arad megyében is igen hasznos lenne létrehozni a Kertbarátok Egyesületét – kezdte mondandóját Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke, aki hozzáfűzte –, az anyaországban olajozottan működő rendszert az Európai Unió is hathatósan támogatja.
A mezőgazdasági jellegű civilszervezet tevékenységébe belefér minden, ami zöldség-, virág- vagy gyümölcstermesztésre, dísznövények előállításra, fóliasátorban történő termesztésre vonatkozik. Ami a legfontosabb, e célokra komoly támogatásokat lehet nyerni. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a hivatalos szervezeti forma, ami vezetőtanácsot, illetve aktív tagságot feltételez.
E tevékenység sokszínűségét támasztja alá, hogy a különböző ágazati formákhoz tartozó kertészkedők között olyan versenyeket is ki lehet írni, mint a legszebb konyhakert, esetleg a legszebb gyümölcsös vagy a legszebb díszkert stb. E versenyek megszervezésére, a díjazásukra pályázni lehet, akárcsak a tevékenységi területenként szükséges korszerű technológiákra, valamint a szükséges gépekre, sőt a hatékonyabb kertészkedéshez szükséges tanfolyamokra is.
Amint a fentiek is szemléltetik, az AMMGE égisze alatt tervezett aradi vagy Arad megyei Kertbarátok Egyesületének az életre hívása hatalmas lehetőségeket rejt magában.
Éppen ezért, Kocsik József elnök felkéri mindazokat, akik a fent említett lehetőségekkel élni kívánnak, a bármilyen típusú kertjeiket fejleszteni, korszerűsíteni szeretnék, szándékukat jelezzék Nagy Zsolt falugazdánál a 0751/212-816-os, esetleg a jómaga 0745/611-094-es telefonszámán.

2018. január 20., szombat

Nemzetközi gazdafórum Pécskán

Balta János 2018. január 19., 
Pénteken 11 órai kezdettel Szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében címmel, nemzetközi gazdafórumot szerveztek Pécskán.
A Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és Tanácsának a dísztermében lebonyolított, magvas előadásokkal egybekötött megbeszélésen számos hazai és anyaországi szakember fejtette ki véleményét a témával vagy a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével, jövőbeli kilátásaival kapcsolatban.
A Magyar Kormány Támogatásával szervezték meg a gazdafórumot, amire majd visszatérünk.

2018. január 18., csütörtök

Meddig vemhesek haszonállataink?

Sokszor téma az állattartás, de van egy fontos része, amiről nem sok szó esik. Mégpedig az, hogy meddig tart állataink vemhessége és mire kell figyelni ez idő alatt? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg mai cikkünkben választ adni.
Szarvasmarha
A szarvasmarha vemhességének ideje 9, 5 hónap, azaz átlagosan 285 nap, de 270-300 nap között változhat a vemhességi idő hossza. Ennél kevesebb vagy több napig tartó vemhesség már nem számít normálisnak.
A vemhesség idején egy ideig még lehet fejni a tehenet, de a várható ellés előtt 60 nappal el kell apasztani a teheneket. Ennek fő oka, hogy ha tovább fejjük a vemhes tehenet, az ellést követő laktáció minőségét ronthatjuk vele. Az elapasztás történhet fokozatosan is és egyik pillanatról a másikra is.Anya és borja
A fokozatos elapasztás során először elhagyjuk az esti vagy a reggeli fejést, később csak 2 naponta fejünk egyszer, majd teljesen elhagyjuk a fejést. Gyors elapasztás esetén egyik napról a másikra hagyjuk el a fejést. Ezt a fajta elapasztást csak a kevés tejet adó egyedeknél lehet véghezvinni. Az elapasztás után beszüntetjük az abraktakarmány etetését és a tejtermelést serkentő takarmányokat sem kínáljuk már állatainknak.
Az ellés előtt 12 nappal a vemhes tehenet az ellető istállóban helyezzük el, ahol az ellést követően még 10 napig fog tartózkodni. Az ellés előtt elő kell készíteni az állatot és környezetét az ellésre. Az állat meg kell tisztítani, le kell mosni és fertőtleníteni és az istállóval is ugyan így kell eljárni. Az ellésnél jelen kell lennie egy gyakorlott dolgozónak, hogy tudjon segíteni a borjú világra hozatalában. Szarvasmarha ellésnél sokszor előfordul komplikáció, ilyenkor állatorvosi beavatkozás is szükséges lehet.
Sertés
A koca vemhessége átlagosan 115 napig tart, jóval rövidebb ideig, mint a szarvasmarháé. Szélsőséges értékeknek a 112-119 nap tekinthető, ennél több vagy kevesebb napig tartó vemhesség esetén nagyobb esély van az utódok elhullására. A kocák takarmányozásánál figyelni kell több tényezőre is:
a vemhesítés előtti időszakban fokozatosan növelni kell a takarmány mennyiségét, ezt szaknyelven flushingnek nevezzük,
a vemhesség első 90 napjában fokozódik az anyaállat energiaigénye, így energiában gazdag takarmányra van szüksége,
a vemhesség 90. napját követően a nagy energiaigényt magas tápanyagigény váltja fel, e szerint kell változtatni a takarmány összetételén,
fialást követően a tejtermelés miatt ismét magas energiatartalmú takarmányt kell adni a kocának.Népes sertéscsalád
Egy anyakoca átlagosan 6-12 malacot fial egy ellés során, az utódok születéskori súlya 1,2-1,5 kg attól függően, hány darab malac jött a világra. Minél kevesebb az utód, annál nagyobb azok születéskori súlya.
A sertés fialása általában komplikáció nélkül zajlik, de ha a fialás valamilyen okból mégis elakad, a malacok a méhen belül megfulladhatnak, vagy oxigénhiányos állapotban jöhetnek a világra, amelynek hatására 1-2 napon belül elpusztulnak. Épp ezért fontos, hogy amennyiben problémát észlelünk a fialásnál, azonnal szóljunk szakembernek, állatorvosnak.
A kanca vemhességéről árulkodó jelnek számít az ivarzás elmaradása, illetve az anyaállat viselkedésének megváltozása. A melegvérű lovak vemhességi ideje 11 hónap, pontosabban átlag 336 nap. A szélső értékek 326-350 nap. Hidegvérű kancák esetében a vemhesség ideje 12-14 nappal is rövidebb lehet.
Meleg és hidegvérű kancáknál egyaránt elmondható, hogy a vemhesség ideje 2-3 nappal is rövidebb lehet, ha a születendő csikó nőstény, illetve munkába fogott kancák esetében a vemhesség ideje akár 10 nappal is rövidülhet
.Anya és csikója

A kanca takarmányozására kifejezetten oda kell figyelni a vemhesség időszakában:
a vemhesség első harmadában a jó minőségű alaptakarmányon túl vitaminokat is kell adnunk,
a vemhesség második harmadában az első szakaszban adott takarmányon és vitaminon túl ásványi anyag kiegészítésre van szükség, ezen belül is kalcium és foszfor adagolásról kell gondoskodni,
a csikó testsúlyának közel felét a vemhesség harmadik szakaszában ’szedi fel’, így ekkor az alaptakarmányon, vitaminokon és ásványi anyagokon túl növelni kell az abraktakarmány mennyiségét, vagy energiában és fehérjében gazdag lótápot kell adni a kancának!
Fontos! A vemhesség alatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy sose adjunk penészes, toxinos takarmányt, mert bizonyos gombatoxinok a vemhesség bármely szakaszában vetélést okozhatnak!
Lovak ellésekor előfordulhat komplikáció, ekkor szakavatott ember könnyen tud segíteni az ellésben, de előfordulhat olyan szituáció (farfekvés), amikor állatorvos segítségét kell kérni.
Nyúl
Méretéből adódóan nyulak esetében van a legegyszerűbb dolga az állattartóknak. A nyúl vemhességi ideje 31-33 nap. A 29. nap előtti fialást vetélésnek nevezzük, ezek a magzatok minden esetben halva jönnek a világra. Ugyan ez történik túlhordás esetén is. Erről 34. nap utáni fialáskor beszélhetünk.
A nyulak vemhességét nagyon nehéz észrevenni, csak szakavatott szemek (illetve kezek) képesek rá. A fedeztetés után 2 héttel, ha megtapogatjuk az anya hasát a medencecsont előtt és apró duzzanatokat érzünk, vemhességről beszélhetünk
.Kisnyulak a fészekben

A vemhesség látható jelei a 24. naptól kezdve vehetőek észre. Innentől biztosítani kell az anya számára a megfelelő alomanyagot és a fészeképítéshez szükséges finom szálú szalmát. Az ellést megelőzően a gondos anyanyúl fészket épít, melyet a saját hasából kitépkedett szőrével bélel ki és ide hozza világra fiókáit.
A vemhes anyák takarmányozására jellemző, hogy fokozni kell a bevitt vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét és könnyen emészthető tápok etetéséről kell gondoskodnunk. A vemhesség 20. napjától robbanásszerűen kezdenek növekedni a magzatok az anyaméhben, egyre nagyobb teret töltenek ki, így az anya emésztőrendszere egyre nehezebben tud dolgozni. Épp ezért ebben az időszakban fokozottan törekedni kell arra, hogy minél könnyebben emészthető takarmányt adjunk anyanyulaink számára.
A fialás előtt minél több folyadékot biztosítsunk állatainknak, mert ha fialás közben kiszáradhat, és ezért megeheti utódait.

2018. január 12., péntek

Újabb Jász-Nagykun-Szolnok megyei elismerés

Kovács Szilvia Karcag város alpolgármestere, „A legszebb konyhakeretek” –Magyarország legszebb konyhakertjei” országos program igazgatója a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért Bírálóbizottság döntése alapján Magyar Örökség Díjat vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián.
Sikereikhez szívből gratulálunk! Jó egészséget, további kitartó munkát kívánunk!



2018. január 10., szerda

Egy növény, aminek sikerül a lehetetlen: letaszítani az első helyről a kukoricát

Korábban kevesen hitték, hogy a XXI. század második évtizede a szójáról fog szólni. Pedig a termőterület nagyságában 2019-ben az USA-ban meg fogja előzni az eddigi listavezető kukoricát, sőt a közeljövőben alaposan el is húz majd tőle.
Több szóját vetnek majd, mint kukoricát
Jövőre már a szója lesz a legnagyobb területen termesztett növény az USA-ban az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) előrejelzése szerint. Először előzheti meg a kukoricát, pedig az Egyesült Államok – Brazíliát maga mögé szorítva – már jó ideje a legnagyobb szójaexportőrnek számít a világban. 2016-ban bő 117 millió tonnát takarítottak be a fehérjenövényből, idén pedig várhatóan 36,8 millió hektáron vetnek majd szóját az Egyesült Államokban. Cikkünk az Agrárunió anyaga alapján készült.
Az USA-ban a növényből elsősorban olajat állítanak elő, ami meglehetősen sokféleképpen lehet felhasználni. Olcsó a gyártása, lágy az íze, könnyű dolgozni vele, ráadásul növényi olajként a tudatos vásárlók számára is jól eladható. Emiatt a margarintól a különféle fagyasztott pékárukig számos emberi fogyasztásra szánt élelmiszerben megtalálható.
Az ipar is gyorsan lecsapott a szójaolajra, hiszen gépek kenőanyagául, hidraulikaolajként, valamint bioüzemanyagokban, illetve ragasztókban és oldószerekben is felhasználják. A melléktermék pedig hasznos állati takarmány, amelyet a szarvasmarha-, sertés- és baromfi-tenyésztésben is alkalmaznak. Az USA-ban termesztett szója 70 százaléka ez utóbbi célt szolgálja, márpedig a növekvő hústermelés egyre nagyobb mennyiségű takarmány-alapanyagot igényel.
Főleg külföldön adják el az amerikai szóját
A megtermelt szója felét az USA külföldön adja el. Elsősorban Kínába, az Európai Unióba, Japánba, Tajvanra és Mexikóba szállítanak. A Kínába vitt összes (évi 21,4 milliárd dollár értékű) amerikai mezőgazdasági termék kétharmadát teszi ki a szójabab. A farmerek ezért nem veszik jó néven, hogy a Donald Trump vezette kormányzat éppen kereskedelmi háborúba akar bonyolódni az ázsiai nagyhatalommal, ami – egyebek mellett – az egyelőre igen jövedelmező szójatermesztésre is súlyos csapást mérhet.

Elfogadták: ingyen malacokat ad a kormány a tenyésztőknek

2018. január 10.,   MTI
Minimum kettő, maximum tíz ingyen malacot ad a kormány azoknak az állattenyésztőknek, akik bizonyos feltételek mellett vállalják a mangalica és a báznai sertésfajták hizlalását - döntötte el szerdán a kormány.
A csekély összegű támogatási programba sertéstenyésztők és húsfeldolgozók egyaránt beiratkozhatnak a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 90 napon belül. Az erre vonatkozó kérvényeket a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon adhatják le.
Az állami támogatást három évig tervezi működtetni a kormány, idénre 4,6 millió lejt különítettek el erre a célra. A tenyésztőknek szerződést kell kötniük valamely húsfeldolgozóval, s ennek értelmében a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk nekik.
A kormány azért döntött az állami támogatás biztosításáról, mert jelenleg kicsi a romániai mangalica és a báznai állomány, a tenyésztők többsége lemondott erről a két fajtáról, és szeretnék gyarapítani a számukat.

2018. január 9., kedd

Szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében Nemzetközi agrárfórum Pécskán

Balta János 2018. január 08., 
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és Tanácsának a közreműködésével, folyó év január 19-én, pénteken 11 órától a Hivatal dísztermében agrárfórumot szervez.
A szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében tematikával sorra kerülő fórum meghívott előadói: dr. Torda Márta, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának az osztályvezetője; Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) külkapcsolati igazgatója; Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke; Somogyi Norbert PhD, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai főigazgató-helyettese, valamint Kranowszky Nagy Andrea, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Aradi Regionális Irodájának vezetője.
A Magyar Kormány támogatásával sorra kerülő rendkívüli esemény szervezői várják a helybeli és a környékbeli gazdálkodókat, mezőgazdasági szakembereket.

2018. január 7., vasárnap

Leszámolna a szántással a barnaforradalom

A talajok romlása a világszinten problémát jelent, ezen változtatna a barnaforradalom. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint ugyanis a Föld összes talajának 33 százaléka szenvedett el valamilyen fokú károsodást, bár ennek a helytelen szántási technológiákon kívül számos oka van. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till technológia, a termőföld eróziója közel negyven százalékkal csökkent 1982 és 1997 között.
Az amerikai prériről indult a barnaforradalom
Az amerikai prérin drámaian megnőtt a megművelt földek aránya 1900 és 1930 között. Az óriási, szűz területeket a farmerek leginkább mély szántással művelték meg. Ezzel elpusztították a préri mélyre gyökerező füves borítását, amely összetartotta a talajt.A kiszáradó talaj és az erózió ellen hatékony a barnaforradalom – Fotó: Pixabay, 41330
A 30-as években aztán több év is aszályos volt. A szárazság elporosította a füvekkel meg nem kötött talajt. A térségre jellemző erős szelek felkavarták a talaj felső részét, és olyan porviharok keletkeztek, hogy többször egy méterre sem lehetett ellátni. A porviharok akár több napig is eltartottak, és olyan távoli városokat is elértek, mint Chicago vagy New York. A szárazság és a szélerózió mintegy 400 ezer négyzetkilométert érintett (ez több mint négyszerese Magyarország területének), az elköltöző milliók mellett pedig több mint félmillióan váltak hajléktalanná miatta.
Az 1930-as évek nagy porviharai után az Egyesült Államokban, majd az egész amerikai kontinensen egyre inkább elterjedt szántást nélkülöző talajművelés. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint az USA-ban az összes mezőgazdasági terület 23 százalékát ezzel a technológiával művelik. Dél-Amerikában pedig még ennél is nagyobb a barnaforradalom szemlélete szerint művelt földek aránya. A barnaforradalom kialakulásáról a G7.hu számolt be.
Argentínában húsz éve a mezőgazdasági földek mindössze két százalékán nem szántottak, ehhez képest most már 74 százalékon, Brazíliában pedig a felén mellőzik az ekét. Európában viszont még nem terjedt el ennyire a szántás nélküli módszer, az EU mezőgazdasági területeinek földjeinek mindössze néhány százalékát művelik szántás nélkül. Ebben Finnország jár az élen 9 százalékos részaránnyal. Magyarországon mindössze néhány ezer hektárt művelnek szántás nélkül.
Hogyan működik a barnaforradalom?
A no till technológia rendszeres párja a direktvetés. Ez azt jelenti, hogy a magvakat egy speciális vetőgéppel vetik el a felszín alá, a talaj forgatása nélkül. Ez akár az aratással párhuzamosan is megtörténhet, mert a technológia lényege, hogy nem szántják fel. Ezzel nem zavarják meg a talajt, hanem inkább folyamatosan élettel látják el. A szántást nélkülöző talajművelés támogatói szerint ugyanis csak akkor él a talaj, ha élő növény van benne, és egy csupasz, frissen szántott talajban gyérebb életközösség lesz jelen.
Emiatt a szántás nélküli földművelés gyakran alkalmaz takarónövényeket. Az ősszel nem hagyják parlagon a földet a következő tavaszi vetés előtt, hanem különböző növényeket (igénytől függően például retekféléket, borsót vagy fűféléket) is elvetnek, hogy segítsék a folyamatot. Ezzel az a cél, hogy lazítsák a talajt, tápanyagot gyűjtsenek a talajban és raktározzák azokat. Ráadásul a fotoszintézist (ami közben a növények oxigént állítanak elő, és szén-dioxidot kötnek le) is segítik ezzel. A technológia amiatt is fontos lehet, hogy növelje a kizsarolt földekből a levegőbe kerülő szén-dioxid lekötését. Ezzel pedig hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. Az ENSZ 2013-as becslése alapján a no till technológiának köszönhetően az USA-ban 241 millió tonnával kevesebb szén-dioxid került a légtérbe. Ez nagyjából 50 millió autó éves szennyezésével egyezik meg.
De hogyan változik a terméshozam?
Egy több egyetemi oktató által jegyzett nemzetközi tanulmány hatezernél is több megfigyelést összegzett, azt vizsgálva, hogy a szántás nélküli technológia milyen hozamokat produkál a hagyományos szántáshoz képest. A kutatók arra jutottak, hogy egy-két évvel a szántást nélkülöző technológia alkalmazása után minden terménynél csökkentek a hozamok az olajos magvakat és a gyapotot kivéve. Három-tíz éves távlatban viszont már hasonló eredményeket produkáltak, mint a hagyományos művelés, leszámítva a búzát és a kukoricát, amelyek viszont a magyar mezőgazdaság legfontosabb terményei. Arról, hogy mik a kukoricatermesztés aranyszabályai, itt számoltunk be korábban.
Magyarországnak viszont reményt jelenthet, hogy éppen a szárazabb éghajlatú, nem öntözött területeken teljesített legjobban a szántást nélkülöző módszer a hagyományos szántáshoz képest.

2018. január 2., kedd

Karácsonyváró ünnepség volt Egriben

http://comunaagris.ro/hu/karacsonyvaro-egriben/
2017-12-21
Egész délutánt betöltő, sok tekintetben különleges karácsonyi ünnepségnek adott otthont az egri kultúrház, melyből nem hiányzott a karácsonyi vásár, a kántálás és a betlehemezés sem.

2018. január 1., hétfő

Egymilliárd eurót kapnak a romániai LEADER-pályázatok

Gazdatalálkozót szervezett Székelyhídon a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Bihar megyei szervezete. Ennek témája a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés jövője volt. Ugyanis a közeljövőben jelentősen megváltozik az adózási rendszer, valamint 2020-tól új EU-s finanszírozási lehetőségek nyílnak majd meg a romániai gazdák részére. A romániai LEADER-pályázatok is szóba kerültek, egymilliárd euró támogatást adnak rájuk.
Részt vett a találkozón Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottság tagja is. Cikkünk a Szatmár.ro oldal anyaga alapján készült.
A vidékfejlesztési szakember felszólalásában összefoglalta az elmúlt egy évben hozott olyan döntéseket, amelyek a gazdálkodók védelmében születtek. Szó volt a napszámos-törvényről, amely tulajdonképpen törvényessé tette ezt a munkát előbb az állattartásban, majd a növénytermesztésben is.
Törvényt hoztak az állattenyésztési egyesületek támogatására, melyek következtében az érintett szervezetek szubvenciót kaphatnak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA). Az új erdészeti törvény, valamint az állati tetemek elszállításáról, megsemmisítéséről szóló módosítás is jelentősen megkönnyíti a vidéken élők boldogulását.
A kicsik többre mehetnek Romániában
“A célunk a kis gazdaságok támogatása. Ezek viszont be kell lássák: nem lesznek életképesek csak abban az esetben, ha összefognak és szövetkeznek.”
Ma is sok lehetőség van a gazdálkodók támogatására, a gazdaságok fejlesztésére. A közeljövőben pedig újabb kapuk nyílnak meg. Bízunk benne, hogy ezek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy jobbá váljon a vidéki élet. Ezáltal könnyebb legyen a boldogulás, a vidéken élő fiatalok pedig lássanak perspektívát a szülőföldjükön maradásban” – mondta el Magyar Lóránd.
A romániai LEADER-pályázatok is nagy támogatást kapnak
A kis gazdaságok által elérhető támogatások közül a politikus kiemelte a LEADER helyi akciócsoportok szerepét, ami a helyi igényekre támaszkodva teremt fejlődési lehetőséget. A jelenlegi támogatási ciklusban ezek a helyi akciócsoportok Romániában 1 milliárd euró támogatást oszthatnak ki. Hiába tűnik elsőre nagynak a támogatás összege, Magyar Lóránd szerint ezt 2020-tól mindenképpen emelni kellene.
A mezőgazdasági támogatások sora az APIA terület-alapú támogatásaival folytatódik, és a Vidéki Beruházás Finanszírozó Ügynökségnél (AFIR) is lehet pályázni mezőgazdasági fejlesztésre. Jövőre pedig további támogatási lehetőségek nyílnak meg a kisgazdák előtt, derült ki a parlamenti képviselő beszédéből.

Az új Leader vidékfejlesztési pályázatok

Közel 41 milliárd forintot különített el helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében. A hírt a Miniszterelnökség honlapján találtuk.
A Kormány a Partnerségi Megállapodás keretében több célt fogalmazott meg: a társadalmi együttműködés erősítését és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet.
Ezekkel együtt fontos feladat a vidéken élők számára a lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tétele. Ennek egyik eszköze a Vidékfejlesztési Program Leader kezdeményezése, amire nagy összeg, 41,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab Helyi Akciócsoport fedi le
A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program LEADER helyi akciócsoport címbirtokos egyesületei erre a hivatkozásra kereshetők meg Magyarország térképén.
A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egy egyedi módszere. Nem csak egy program, hanem egy metodika, amelynek segítségével a vidéken élők meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit, hogy azokat megvalósítva javítsák a vidéki életminőséget.
Helyi szervezés, hogy az ügy is helyi legyen
Ők már rendelkeznek olyan Helyi Fejlesztési Stratégiával, amit a Miniszterelnökség elfogadott. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül szervezik és irányítják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban. Ezt annak érdekében teszik, hogy valóban a helyi igényeknek megfelelő projektek és fejlesztések valósuljanak meg.
A stratégiákban foglaltak megvalósítása keretében 2017. október 30-án megkezdődött az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése. Az első kiírások főként a helyi gazdaságfejlesztési célokat szolgálják.

2017. december 30., szombat

BÚÉK 2018!


Boldog Új Évet Kívánok! An Nou fericit! Neue Jahr!
Happy New Year! Yeni Yılınız Kutlu Olsun! Srećna Nova godina!
Szczęśliwego Nowego Roku! С Новым Годом!

2017. december 24., vasárnap

ÖKOSZIGET A MAGYAR VIDÉKEN, GÖMÖRSZŐLŐS

2012. június 05. 
A mindössze 85 lakosú falucska ökokalandja 20 éve kezdődött és mára a fenntarthatósági törekvések hazai szimbólumává vált. Lássuk, hogyan csinálták!
Mi az, hogy ökofalu? A válasz alapvetően egyszerű lenne: megpróbálni a régi világ életmódját összehozni a modern korral, mindezt megspékelve "zöld", alternatív szemlélettel. Persze ami ma alternatív és öko, az száz éve a lehető legtermészetesebbnek számított. És a valóságban egy ökofalu életre hívása százszor összetettebb, mint az elsőre hangzik, főleg egy 85 fős település esetében.
Azért nézzük meg dióhéjban, hogy miről is szól ez a 20 évet felölelő történet: a fogyasztói társadalom pénzközpontú világa és a természet rombolása helyett az egyszerű, környezettudatos, mértékletesebb és lassabb életmódot választották. A civilizáció kényelméről – áramról, meleg vízről, fűtésről – nem mondanak le, de alternatív módon igyekeznek azokat helyettesíteni.
Természetes alapanyagból, szalmából, vályogból építkeznek, a házakat napelemekkel szerelik fel, a hulladékot komposztálják, újrahasznosítják. Organikus, maguk termesztette zöldséget és gyümölcsöt esznek, és állatokat tartanak, amelyek tejjel, hússal, tojással látják el őket.
Ezen az úton halad a mi apró, borsodi településünk, mely mintaképe lehet a jövő magyar falujának, pedig az ország egyik legszegényebb régiójának kis zsákfaluja. Miskolctól nem messze, Putnok mellett található, mely a szlovák határtól néhány kilométerre a Keleméri-patak völgyében bújik meg.
Gömörszőlős valójában a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut.
A lehetőség felismerése
Gömörszőlős ugyanolyan tipikus aprófalu volt még 1993-ban, mint megannyi más szomorú sorsú település az országban. Magán viselte az aprófalvak általános jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota.
Ugyanakkor az is látszódott, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak. Vagyis a földhasználat és a helyi forrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja. Ekkor arra tettek kísérletet, hogy átmentsék a szerves kultúrát és alternatívákat találjanak, ezzel a szegénységből eredő fenntarthatóságot, tudatos fenntarthatóságra cseréljék.
Az ötlet ereje
A mintaprogramnak szánt falufejlesztés 1993-ban vette kezdetét: a miskolci Ökológiai Intézet három és fél rtmillió forinté négy falusi portát vásárolt. Az épületeket úgy újították fel, hogy a zöld házak prototípusaivá váljanak, de megőrizzék eredeti jellegüket és stílusukat. Így került a cseréptetőkre napkollektor, a kert végébe szélkerék és esővízgyűjtő, s a házakba több olyan épített szerkezet, ami javára válna minden településnek. Így tömegkályha, komposzt WC és organikus víztisztítás. Így lett Gömörszőlős a fenntarthatósági törekvések egyik hazai szimbóluma.
Mit tehetünk, ha nincs pénzünk, amit befektessünk?
Egy jó ötlet segíthet – gondolták. Helyi anyagokból, meglévő eszközökkel, minimális pénzbefektetéssel, a hagyományos ismeretekből kiindulva tervezhetünk és létrehozhatunk olyan termékeket, amelyek egyediek, sehol máshol a piacon nem megtalálhatók. Így jött létre a gömörszőlősi gyapjú üzem.
A több mint száz esztendős gépek segítségével a mai napig munka folyik, kártolt gyapjút és fonalat állítanak elő. Az üzemhez hagyományos, növényi gyapjúfestő és varroda is tartozik. A kézművesség felvirágoztatása a helyi emberek leleményéből táplálkozik, amelynek során számos kedves ötlet, több mint húsz egyedi termék öltött testet.
Egy hektáron pedig biogazdálkodás zajlik, a növénytermesztés társításokban folyik: a növények egymást segítik a tápanyagellátásban, vagy védik egymást a kártevőktől. A virágzó növények, pl. orchideák, csalogatják a látogatókat, a látogatók pedig - közvetett, vagy közvetlen módon - hasznot hoznak a falu közösségének.
Parasztwellness, ahol a múlt a jövő
Az idelátogató vendégek elsajátíthatják az állattartást, a kertészkedést és az energiagazdálkodás környezetbarát módjait, s a „parasztwellness" jegyében testüket is megmozgathatják a földeken, kertekben végzett munkával. Sokféle teendő kínálkozik: aszalás, befőzés, kandírozás, komposztkaskészítés, faültetés, metszés, sajtkészítés. Ha elfáradnak, pihenésképpen a helyi fonóházban megismerkedhetnek a gyapjúszövés titkaival, rongyszőnyeget készíthetnek, vagy meglátogathatják a falumúzeumot.

Tipp a nyárra – belekóstolhatunk a gömöri ökovilágba

A faluba érkezőket háromnapos turnusokban várják gazdag programokkal a nyáron. Lesznek ökológiai előadások: a megújuló energiák hasznosítása, biogazdaságok megismerése és kecskefejés. A botanikai túra alkalmával festőnövényeket gyűjthetünk össze, amelyekkel a második nap a gyapjúfeldolgozásánál színezhetünk. Harmadik nap a nemezelés kipróbálására van lehetőség, olyan környezetben, amelyben a természeti harmónia a mindennapok része.

Gömörszöllös az ökofalu

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság 1996-ban jött létre közhasznú tevékenység keretében végzett környezetvédelmi szempontú fenntartható területfejlesztési célok megvalósítására.
Alapítója - az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány - azzal a szándékkal hozta létre a társaságot, hogy megteremtse a nem tőke allokációra alapozott térségi fejlesztés új modelljének intézményes garanciáját.
A társaság főbb célja környezet és természetvédelmi valamint területfejlesztési programok, tervek készítése, oktató, szemléletformáló feladatok végzése, segítése, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések megvalósítása, kiadványok oktatási segédanyagok készítése és kiadása. Tevékenységünket a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása és környezeti problémáinak kezelése, valamint munkahelyteremtés és foglalkoztatási célú programok fenntartható módon történő szervezése és lebonyolítása érdekében végezzük.
A társaság eddigi tevékenységének legfőbb gerincét a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó hagyományos kismesterségek oktatásának végzése, a megyei, regionális és térségi környezetvédelmi, területfejlesztési tervek készítésében és megvalósításában való részvétel, az Ökológiai Intézet Alapítvány „Gömörszőlős egy fenntartható falu” programjának működtetése valamint természet és környezetvédelmi programok tervezése és megvalósítása képezte.
A fenntartható fejlődés modell szintű realizálására, a tervek megvalósítására 1993-ban a társaság kiválasztott egy hátrányos helyzetben lévő, ám kulturális és természeti értékekben bővelkedő kis térséget, a gömöri régiót és azon belül egy kis létszámú települést, Gömörszőlőst ahol elindított egy kísérleti programot „Gömörszőlős, egy fenntartható falu” címmel.
A fenntartható falu programmal kapcsolatos tevékenységek:
információs központ működtetése (alternatív technológiák bemutató helye Pl: napkollektor, tömegkályha, komposztáló árnyékszék, alternatív szennyvíztisztítás stb.)
szemléletformáló tevékenységhez kapcsolódó rendezvények szervezése (lakossági fórum, tréningek, terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások)
minősített organikus gazdaság működtetése
gyapjúfeldolgozó és kézműves műhely működtetése
kistérségi szintű térségfejlesztés
Szállás- és étkezés biztosítása a látogatók részére


Szállás és vendéglátás
Elhelyezés, árak:
Látogatóinkat három, illetve négy ágyas szobákban tudjuk elszállásolni és helyben készült házi ételekkel ellátni, amire saját üzemeltetésű konyhánk, szállásépületeink és fogadó központunk nyújt lehetőséget. Épületeink kialakítása és működtetése lehetőséget kínál arra, hogy látogatóink tartózkodási idejük alatt közvetlen ismereteket szerezzenek a környezetbarát, energiatakarékos megoldásokról.
Szívesen fogadunk olyan látogató csoportokat is, akik csak részben veszik igénybe szakmai szolgáltatásainkat, és önmaguk számára szerveznek programot, képzést.
30 fő elszállásolását tudjuk biztosítani 2 épületben
Kosbor Vendégház, mely az Oktatóközpont udvarán található (Kassai út 37-39.sz)
A vendégházban 16 fő elhelyezésére van lehetőség, négy szobában. Két-két szobához tartozik egy-egy fürdőszoba.
A szállás ára 3000 Ft/fő/éj
Biokertes Vendégház (Kassai út 24. sz)
A vendégházban négy szoba található, két db háromágyas és két db négyágyas szobával. Minden szobához tartozik egy fürdőszoba. A vendégházban egy felszerelt konyha található.
A szállás ára 3500 Ft/fő/éj
Étkezési lehetőséget is biztosítunk, minimum 10 fős csoport esetén. Az árakat előzetes egyeztetést követően, a választásuknak megfelelően határozzuk meg.
Napi étkezés irányár (reggeli, ebéd, meleg vacsora): 3500-4000 Ft/fő.
A csoportfoglalkozások, szakmai programok vezetése óránként 5 000,-Ft. Amennyiben egyszerre több programot vesznek igénybe, úgy értelemszerűen a lekötött munkaerőt kell megfizetni.
Saját rendezvényekre maximum 60 fő befogadására alkalmas előadóterem bérleti díja megegyezés szerint.
Az árak az Áfa-t tartalmazzák.
Programszervezés, csoportok bejelentkezése:
rea.vigh@gmail.com
tel.: (+36) 20 407 68 75

A kormány is a batáta mellett

A batáta termesztési lehetőségeire Csaba barátunk a kövendi HANGYA fiókszervezetünk alelnöke hívta fel a figyelmünket, amiért most egy sor cikket is idemásolunk. HZ 

Farkas György  2017. 06. 26. 14:30
A "csodanövény" termesztése kizárólag a gazdákon múlik.
A jobbikos Sneider Tamás egy kérdésben hívta fel a figyelmet arra, hogy a csecsemőkre veszélyes sok nitrátot felhalmozó zöldségek (sárgarépa, cékla, spenót) kiválóan helyettesíthetőek lennének a batáta (édesburgonya) különböző fajtáival, mivel azok ezredannyi (!) nitrátot halmoznak fel. A politikus hosszan sorolta a növény egyéb előnyeit, jelezve ugyanakkor, hogy a batáta igen drága, ezért rákérdezett Fazekas Sándornál, hogy mit kívánnak tenni azért, hogy a batáta elérhető áron, minél több magyar háztartás asztalán ott lehessen?
A miniszter válaszában elismerte, az éghajlati adottságok alapján a batáta vegyszermentesen, gazdaságosan termeszthető Magyarországon is. Mint írta, ez a döntés azonban kizárólag a gazdáké, a termesztést alapvetően a piaci lehetőségek és az értékesítési viszonyok határozzák meg. Jelenleg 2 fajta rendelkezik állami elismeréssel, a köztermesztés feltételei biztosítottak.
Fazekas Sándor jelezte, maga is nagyon fontosnak tartja, hogy minél több olyan növényt termesszenek, amely amellett, hogy jövedelmet termel, kedvező élettani hatással rendelkezik, helyettesítő termékként szolgálhat.
Mint korábban megírtuk, a batáta kicsit megtévesztően kapta az édesburgonya nevet, hiszen a krumpli az gumó, az édesburgonya pedig gyökér, csak külsőleg ugyan hasonlítanak egymáshoz.

Viszik, mint a cukrot! Pörög a batáta-biznisz Hajdúdorogon

Sokszínű Vidék 2016. 01. 12.
Édesburgonya: nem krumpliféle, viszont nagyon egészséges, és termelni is érdemes. A hajdúdorogi Fodor György őstermelőként a környéken hagyományosnak számító kukorica és búza termesztése más, de egészséges terménnyel szeretett volna előrukkolni, természetesen úgy, hogy a tevékenységből megéljen a család – írta a haon.hu.
5 ezer 300 palántával kezdődött
A 31 éves őstermelő érdeklődött, olvasott, keresgélt, amíg egy ásotthalmi vállalkozóról írott cikkre bukkant, mely az édesburgonyát csodanövényként mutatta be
.Fotó: Fodor György magánarchívum
Több se kellett a fiatalembernek. Megvette az első palántákat, összesen 5 ezer 300 tövet, mely a tulajdonában lévő 2 ezer négyzetméternyi földterület beültetésére volt elegendő. Nem lehetett kis munka, hiszen kézzel ültették a palántákat!
Aki mer, az nyer
Családtagjai csak csodálkoztak, amikor elmondta terveit, édesanyja azonban – mondván, hogy aki mer, az nyer – a pártján állt. Elkezdődhetett az édesburgonya-biznisz!
A batáta ültetése nagy körültekintést igényel: a talajminta vétel az első és legfontosabb lépés, az ültetési távolság szabályairól nem is beszélve – mondta a lapnak az őstermelő. – A batáta félkötött talajban történő ültetése komoly kihívást jelentett, így jól jött a nagymama évtizedekre visszanyúló földismerete. Hosszasan beszélgettünk, elemeztük a termesztésre kinézett föld előéletét.
Az ültetvénynek gyorsan híre ment a településen, már-már csodájára jártak a helyiek, akik kíváncsiskodva érdeklődtek Fodor Györgynél a növény termesztésének fortélyairól.
Fotó: Fodor György magánarchívum
Az első aratás minden képzeletet felülmúlt: 3,5 tonna batáta termett, ami ahhoz képest, hogy egy tő átlagosan 1 kilogrammot ad – a területi viszonyokat figyelembe véve – kiválónak számít. A gazda örömére a kereslet is egyre nagyobb a batáta iránt.
Fodorék célja a terület növelése, a tárolási feltételek megteremtése, a művelés gépesítése. Mi is lehetne a végcél, mint hogy a hajdúdorogi gazdák összefogásával a kukoricához és a búzához hasonlóan az édesburgonya termesztése is a térség sajátosságai közé kerülne.
Együnk sok édesburgonyát!
Egy darab édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin szükséglet egy harmadát. Gazdag B6 vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsiradékot és nátriumot tartalmaz. A batáta nemcsak, hogy jó hatással van a szervezetünkre, de ez az egyik legtáplálóbb zöldség, amit fogyaszthatunk, feltéve, ha nem teszünk hozzá sok vajat, vagy nem sütjük zsírban. Az interneten sok édesburgonya receptet találunk, érdemes kipróbálni akár egyet is.

Édesburgonya függőkosárban, verandán és konyhában

Nem csak a konyhában, hanem a konyhakertben, a díszkertben, a balkonon is.
Szuper élelmiszerek közé tartozik a batáta, vagy édesburgonya, a trópusok nagy gazdasági jelentőségű növénye. Megtermelésével bővíthetjük az élelmiszer választékot, de ne feledjük, hogy a burgonya (ami nem a rokona!) is hasznos, ásványi anyagokban bővelkedő élelmiszer. Persze, ha zsírosan tejföllel a főtt burgonyát, olajjal a sült burgonyát fogyasztjuk, akkor az “jobban” hizlal.
A batáta bemutatása
Az édesburgonya, hivatalos nevén batáta (Ipomoea batatas) a szulákfélék (Convolvulaceae) családjához tartozó, kúszó szárú, évelő, trópusi növény. Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik. További nevei: Jamgyökér, jamszgyökér. A burgonyával nem áll rokonságban! Gyökérgumóit főzelékként fogyasztják, lisztjéből pedig kenyeret sütnek, keményítőt és szeszt is gyártanak.
A batáta a trópusok nagy gazdasági jelentõségű élelmiszernövénye. Kúszónövény, hajtásrendszere 1-1,5 m hosszú, kúszó, szárcsomókkal taglalt. Egyszerű levelei körkörösen állnak a szár körül. Levele lehet ép, fogas, karéjos vagy szeldelt (3-7), a változattól függően világoszöld, sárgás zöld, vagy bordós árnyalatú. A teljes levélalak lehet kerekded, szív vagy vese vagy háromszög alakú, esetenként nyilas vállú. Miután rövidnappalos növény, ritkán virágzik, főleg üvegházban. Mutatós virágai a hajnalkáéhoz hasonlóan tölcséresek, a virágok bogernyőben állnak vagy magányosak. A virágszín fehér vagy lila, a torok vöröses. Virágot azonban csak a trópusokon fejleszt, a mérsékelt égövi batáták többsége nem hoz virágot. Vitaminokban, ásványi anyagokban és szénhidrátban is bővelkedő módosult földbeli hajtásai, ággumói miatt termesztik. A gumók húsa leginkább narancssárga, de lehet fehér vagy lila húsú is.
A batáta, mint dísznövény
Először is jó, ha tudjuk, hogy egyes batáta fajták rendkívül mutatós dézsás növények. Függőkosárban is remekül festenek. Kültéren egynyáriként nevelhetjük, üvegházban, verandán évelőként teleltethetjük (Min 13 fok, kiszáradni ne hagyjuk.). Csak a nyári időszakban tápozzuk kiegyensúlyozott tápoldattal. Magról, hajtásdugványról, levéldugványról szaporítható. A gumók vízbe lógatva gyökereztethetők, a levelek megjelenése után cserepezhetők.
Batáta díszfajták
Dísznövényként legkedveltebb a ‘Blackie’ változat, amelynek lenyűgöző, majdnem fekete, karéjos levélzete, levendula színű trombitaszerű virága van. Konténerben, függőkosárban tartják. Ágyásba is ültethető szegélynek, vagy más fekete szépségekkel társítva. Napon, jó vízellátású talajban nevelhető egynyáriként. Hideg, szeles helyektől óvni kell.
A ‘Sweet Caroline’ fajták népszerű, levéllel díszítő struktúranövények. Nagyméretűre nőnek, igénytelenek, dekoratívak. Nálunk is kapható fajták lombjával díszítő fajtái pl: ‘Sweet Caroline’ ‘Bronze bronzbarna’, ‘Sweetheart Light Green’ világoszöld, ‘Sweet Caroline Purple’ sötét lila.
A batáta, mint élelmiszer
Az Orinoco völgye és a Yucatan félsziget között háziasították. A legrégebbi, cirka 8000 éves, még nem nemesített leleteket a Tres Ventanas barlangokban találták Peruban. Kolumbiában, Venezuelában és Costa Ricán ma is élő vad rokonának az Ipomoea trifida-t tekintik. Peruban találták a legrégebbi háziasított ősét, Krisztus előtt 2500-ból. A Kolumbusz előtti időkből találták a Cook szigeteken, Hawaii-on és a Húsvét szigeteken. Polinéziába valószínűleg a madarak vagy hajótörött tengerészek közvetítésével jutott el. A Yucatán félsziget és Honduras partjain axi batáta vagy betatas névvel illették a bennszülöttek. A protugálok és a spanyolok terjesztették el Európában. A spanyolok több változatát, vörös, lila és „fehér” változatát hajózták Európába. 1576-ban sikertelenül próbálkoztak termesztésével Belgiumban. 1597-ben Angliában már nagyobb szerencsével termesztették. A Spanyolok nem csap Európában, hanem a Fülöp szigeteken és a Nyugat-Indiákban is elterjesztették. Innen került el Indiába, Kínába, Malajziába. Sokan Dél- és Nyugat-Ázsiában is bennszülött növénynek tekintik. Az 1700-as években került Japánba, ahol kara-imo (kínai burgonya) illetve satsuma-imo (japán burgonya) néven terjedt el. Ausztrália, illetve a volt Szovjetunió meleg tájain a jövő potenciális élelmiszereként tekintenek rá.
Fiatal, lila színű, szív alakú levélhajtásai is fogyaszthatóak, állati zöldtakarmányként használhatóak.

Gumója A-provitamin forrás (desszert típus): 5,345 nemzetközi egység (NE) A-vitamin/100 g = 121% ajánlott napi adag Antioxidáns, gyulladás-gátló hatás (lila húsú): antociánok: peonidinek és cianidinek (IbMYB1, IbMYB2 kódolja) Alacsony fehérjetartalom (2,5-7,5% sz.a.), de antioxidáns hatás (sporamin) Magas lizin-tartalom (rizsnél magasabb), alacsony leucin-tartalom Javítja a vércukor-szint szabályozását – közepes glikémiás index (GI) rosttartalom (szénhidrát-felszívódás szabályozása) magas adiponektin-szint (inzulin-szabályozás) Magas energiatartalmú táplálék: 25-30% összes szénhidrát (98% könnyen emészthető) Batáta lombozat: 117 mg kalcium, 1,8 mg vas, 3,5 mg karotin, 7,2 mg C-vitamin, 1,6 mg E-vitamin, 0,56 mg K-vitamin / 100 g friss levéltömeg (≈ spenót) 15-féle antocianin, 6-féle polifenol vegyület (antioxidáns, antimutagén, gyulladásgátló, antikarcinogén, anti-diabétesz, antibakteriális hatások)
Batáta termesztése
Bár trópusi növény, egyévesként mi is termeszthetjük. Néhány éve egy adaptációs növénynemesítési eljárásnak köszönhetően hazánkban is (Dél-Alföldön, Ásotthalmon) megkezdődött a batáta hazai szabadföldi termesztése és nemesítése. Ásotthalmon található a legnagyobb batáta termesztő körzet. Házikertben is termeszthető a család ellátására. Március végén hajtassuk. Sötétben csírázik! Cserépben, balkonládában is előnevelhetjük.
Amit fontos tudni: 30-35 °C az ideális a gyors és intenzív hajtásképzéshez. Míg 20 °C-on tartva kell egy hónap is a kihajtásához, 30 °C-on két hét elegendő. Minimum 80% páratartalmat igényel. Ezeket a körülményeket házilag egy nejlon fólia/zacskó alá bújtatva állíthatjuk elő. Ne feledjük, néhány helyen kilyukasztani a fóliát.

Az kihajtott édesburgonya hajtásait törd le, és vízben gyökereztesd. Így egy gumóból 4-5 növényt is szaporíthatsz.

Egy nagyobb edénybe ültessünk el egy-két gumót február közepén, végén, az új, 20 cm-es hajtásokat törjük le, a felső 3-4 levelet hagyjuk meg, a hajtásokat állítsuk vízbe, és várjuk meg, amíg megindul a gyökeresedés. Ne feledjük, hogy a vízfelület párolgása hűti a környezetet, ami lassítja a hajtások fejlődését. 
A letört hajtásokat gyökereztesd vízben
Gyakran, meleg helyen tárolva, papírzacskóban is kihajtanak a gumók. A hajtásokat elég, ha letörjük. Majd ültessük el a gyökeres palántákat május közepén, laza talajba, lehetőleg bakhátra napos, félárnyékos helyre. Ültethetjük dézsába, steril földbe is, ezzel csökkentjük a palántadőlés veszélyét! Az edényt tartsuk 25-30 °C-on. Akár naponta öntözzünk lágy vízzel. A zsenge palántákat megtámadhatják az atkák, lisztecskék, tetvek. komplex starter jellegű lombtrágyát használjunk, hogy a palánták fejlődését segítsük.Vannak, akik a fagyok elmúltával (május közepe, vége) a hajtásos gumórészeket egyenesen kiültetik, miután a darabolást követően a sebek beszáradtak, és nem palántáznak. A kiültetéshez tudjuk, hogy a sortávolság 1 méter, a töveket egymástól 30-40 cm-re ültessük. 100 db palánta termőterület igénye 30 – 40 m2. Ha 1 kg termést tervezünk egy tő alá, 100 kg édesburgonyánk terem. Használjunk szerves trágyát. Öntözzük rendszeresen. Az akár több méterre is elfutó hajtások folyamatos mozgatásával akadályozzuk meg a legyökeresedését. Illetve, ha az inda gyökeret eresztett, azt tépjük fel. Ezzel elérjük, hogy a földalatti gumón keresztül történjen a tápanyagfelvétel. Betegsége, kártevője még nálunk nem jelent meg, illetve a rovarkártételt olajos permetezéssel akadályozhatjuk meg.
Ajánlott étkezési fajták itt találhatók: www.batata.hu
Új étkezési fajta az európai piacon: Bellevue édesburgonya
Palánta rendelés: Bivalyos tanya – “8 fajta batáta termesztésével és országos kiszállításával foglalkozunk”

Egy kis talajismeret

Biokert Anna - feb 17, 2016
Ahhoz, hogy kertünket biokertté alakítsuk, számos ismerettel kell rendelkeznünk, és ez az elméleti tudás fog minket segíteni a gyakorlatban is. A talajok fajtáinak ismerete és a kertünk talajának beazonosítása elengedhetetlen abból a szempontból, hogy megfelelően tudjunk kertészkedni benne, és ne is próbálkozzunk olyan növényekkel, amelyek az adott típusú talajt nem kedvelik.
Agyagtalaj
Az agyagtalaj kötött talajtípus, vagyis mind a víz-, mind a levegő nehezen jut át rajta és a felmelegedése is lassan történik. Emellett melegben és kiszáradása esetén erőteljes rögösödés jellemzi, ami megnehezíti a vele való munkálatokat és a benne élő növények életét is. Nedves, esős időben a talaj szemcséi összeragadnak, emiatt minden időszakban nehéz munkával lehet csak megművelni. Felismerése igen egyszerű: vegyünk a kezünkbe egy maréknyi nedves földet, és ha gyurmaszerűen összeragad, amikor összenyomjuk, akkor agyagtalajjal van dolgunk. Az agyagtalajokat javítani kell homokkal, komposzttal, rendszeres szerves trágyázással, hogy lazább talajt kapjunk. Ha talajtakarást alkalmazunk (erről később még írunk), akkor gyorsabban érhetünk el eredményt, és termékenységét fokozhatjuk.
Homoktalaj
A homoktalajok jó víz- és levegőáteresztő képességgel rendelkeznek, szerkezetük laza, hamar felmelegszenek, és gyorsan ki is hűlnek. Tápanyagban szegény talajok, ám könnyen megmunkálhatóak. Egy marék homoktalajt a kezünkbe véve, az nem áll össze, hanem kipereg, kifolyik a markunkból, így ismerhetjük fel legegyszerűbben. A homoktalajok esetében a kertész legfontosabb feladata, hogy tápanyagtartalmát megnövelje, dúsíthatjuk agyagtalajjal, vályogos komposzttal és takarjuk folyamatosan, hogy ne száradjon ki könnyen.
Vályogtalaj
Humuszban gazdag talajtípus, mely jó víz- és levegő áteresztő képességgel bír, és tápanyagtartalma is megfelelő. Jó hőtartó képességgel rendelkezik, bizonyos mennyiségű meszet is tartalmaz. Természetesen a vályogtalaj típuson belül is vannak homokosabb és kötöttebb típusok, de általánosságban elmondható, hogy igen kedvező talajtípus a tápanyag raktározásának tekintetében. Finom, morzsalékos szerkezetű talajtípus. A kertész feladata a vályogtalajok esetében a kedvező tulajdonságainak megőrzése, a rendszeres komposzttal való tápanyag utánpótlás, a talaj takarása, a vetésforgó alkalmazása.
Láptalaj
A láptalajok savanyú, tápanyagban szegény és nagy víztartalmú talajok, magas tőzegtartalommal, mely olyanná teszi, mint a szivacs. Elsősorban vizes, vizenyős területeken gyakori, csak hosszas, kitartó munkával tehető tápanyagokban gazdag kerti földdé.
A legfontosabb: a talaj humusztartalma
Amikor kertészkedünk, minket elsősorban a talaj legfelső, 20-30 cm-es rétege érdekel, hiszen itt nőnek a növények, az a fontos, hogy ez a réteg humuszban, tápanyagban gazdag legyen. Ebben a rétegben élnek a növények számára hasznos élőlények, baktériumok, giliszták, melyek befolyásolják a talaj minőségét, a bomlási és felépülési folyamatok gyorsaságát. A humuszt a kertésznek folyamatosan pótolnia, gazdagítania kell, és minél vastagabb a humusztartalmú réteg a kertünkben, annál termékenyebb a talajunk. A célunk, hogy minél lazább, tápanyagban gazdag, melegebb humuszt biztosítsunk a növényeink számára.
Vegyünk példát a természetből: az erdő folyamatosan újrahasznosítja lombtakaróját, a fák ebből a saját maguk által termelt humuszból építkeznek, fejlődnek, nincs szükségük emberi beavatkozásra. Nem pazarolnak, ugyanakkor semmi sem fölösleges számukra, nem termelnek szemetet, minden hasznosul, és ez biztosítja az egyensúlyi állapotot. Ha egészséges talajt szeretnénk a kertünkben, akkor vegyünk példát az erdőről, és alkalmazkodjunk ahhoz a talajtípushoz, ami a kertünk adottsága, és annak megfelelően dúsítsuk humusztartalmát.

A batáta vetése, gondozása, szaporítása, igénye

Az édesburgonya (batáta) jellemzői, élettani hatásai és konyhai felhasználása
Kert Anna - jan 19, 2017
Második útján Kolumbusz Kristóf, amikor visszatért Európába, hajójának fedélzetén már ott voltak az édesburgonya (Ipomoea batata) gumói, amit a hajón utazó bennszülöttek egyszerűen csak patata-ként emlegettek.
Mivel Kolumbusz Kristófnak – miután megkóstolta – ízlett, úgy döntött: elhozza Európába a batátát.
A trópusokon, mint például Dél-Amerikában évelő, a mi éghajlatunkon általában csak egyévesként termesztett. Alaktanilag a faj rendkívül változatos.
A batáta bemutatása
A világ élelmezésében betöltött szerepe a batátának vagy édesburgonyának kultúrnövényeinket tekintve, egyike a tíz legfontosabb növényünknek.
2004-ben a Tápiói 96 fajta állami elismerésben részesült. Az édesburgonyát elsősorban a gumójáért termesztjük, mely igazi gyökérgumó, a föld alatt a növény gyökereinek megvastagodásával keletkezik. A gumó a fényen nem fejlődik.
Alakja és gumójának hossza változó, alakja lehet a gömbölyűtől az orsóformáig a hengeresen át, szinte minden alakban. A mérete a néhány centistől a huszonöt-harminc centimétert is elérheti. Előfordulnak termésében a másfél kilót elérő gumók is! A batáta gumójának jellemzője, hogy a gumók vége általában kihegyezett. A hús színe a fehértől a a narancssárga színűig terjed, de éppen úgy lehet sárgásbarna és bíborszínű is.
A héjának színe a vöröses bíbortól a világos-barnássárga számos árnyalatában fordul elő.
A trópusi világ régióiban az édesburgonya termesztése nagyon gyorsan elterjedt és vált ennek a térségnek egyik legfontosabb élelmiszerévé. Mára már az egyik legnépszerűbb zöldségnövénynek számít. Kiterjedten az Egyesült Államokban, a trópusi Amerika Államaiban, Japánban, Kínában, valamint Óceánia szigetvilágának déli részén termesztik. Ezeken a területeken a rizs mellett a népesség fő táplálékának számít.
Mit tartalmaz a batáta?
A növény sárga és vörös gumóhúsú változatai rendkívül kiváló táplálékot jelentenek, úgy, mint a sárgarépa, az édesburgonya is gazdag forrása az alfa-karotinnak és prekurzorai az A-vitaminnak. Magas a keményítőtartalma, így Japánban alkoholt és keményítőt is állítanak elő az édesburgonyából. Jelentős még a fehérje és cukortartalma is, és kis mennyiségben illóolajat tartalmaz, ami a gumóknak biztosít egy diszkrét sajátos aromát.
Fiatal hajtását és levelét zöldségként is fogyasztják egyes trópusi területeken, mivel a zöld batáta fogyasztásának gyógyító szerepe van a magas vérnyomásos betegségek kezelésében. Az állatok takarmányozására a batáta hajtásrendszerét szárítva vagy silóként hasznosítják. Takarmányértéke a zöld részeknek a lucernához hasonlítható.
Batáta a konyhában
Az őstermelők az édesburgonyát elsősorban közvetlen konyhai felhasználásra szánják. Ugyanolyan sokféleképpen és sokrétűen felhasználható mint a burgonya. Fogyasztható főzve, sülve, szárítva, de akár lisztté őrölve is. Az édesipar konzervként hasznosítja, mely feldolgozott formában bébiétel, kandírozott termékek, pelyhesített és gyorsfagyasztott formában kerül a fogyasztók asztalára.
A batáta sokhasznú növény, de elsősorban szénhidrát és energiatermelő kultúrnövény. Táplálkozási jelentőségét tekintve lehet kiegészítő és fő táplálék, zöldségnövény és luxus élelmiszer cikk is.

Az édesburgonya (batáta – Ipomoea batata) Amerika felfedezése után jelent meg Európában is. Rendszertanilag a növényvilág Solanales rendjének Convolvulaceae családjába tartozik. A batáta alaktanilag rendkívül változatos faj. A burgonyával és csicsókával szemben gumója igazi gyökérgumó. Magyarországon az utóbbi években terjedt el nagyobb mértékben a termesztése.
A batáta vetése, szaporítása
Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat termesztésével. Első alkalommal beszerezzük ültetéséhez a palántát, és később már saját batáta gumó meghagyásával és felhasználásával oldhatjuk meg az ültetést. Azonban ha egyetlen gumót megvásárolunk, olcsóbban előállíthatjuk az ültetéshez szükséges palántát.
Február végén a batáta gumót kettévágjuk, a vágott felével lefelé fordítva vízbe állítjuk. Figyeljünk arra, hogy a víz ne fogyjon le róla. A gumókon megindul a hajtás növekedése, amelyből később a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, levágjuk és vízben gyökereztetjük. Egy-egy gumó akár tizenöt-húsz darab hajtást is hozhat, tehát nem kerül sokba a szaporítás. Amikor ezek a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése.
Először ültessük cserépbe, hogy még a tavaszi fagyok ne ártsanak a gyenge hajtásoknak, hagyjuk, hogy a cserépben megerősödjenek a palánták. A tavaszi fagyok elmúlása után, május környékén a megerősödött gyökérzetű hajtásokat kiültethetjük a kertbe az eredeti helyére.
A batáta gondozása
A batáta szereti a napos, meleg helyet és igényli az intenzív öntözést, bár ugyan jól tűri a szárazságot is, de az öntözéssel nagyobb, szebb terméseket takaríthatunk be.
Az ültetés egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra történjen, mivel helyigényes növény. Úgy ültessük a palántákat, hogy a föld felszín felett csak a két első levél legyen, a többi kerüljön a föld alá. Több métert is elérhet a futása,ezért növekedéskor nyugodtan tépjük fel az indákat, hogy ne tudjanak gyökeret ereszteni, így nagyobb gumókat érhetünk el.
A batáta betakarítása
Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. Kicsit munkaigényes a betakarítása, mivel a föld alatt a tőtől, akár nyolcvan centiméter, de egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel megtisztítva mossuk meg és rakjuk száraz helyre, hogy lehetőség szerint ne érjenek egymáshoz, így a sebei könnyebben begyógyulnak. A helyiség, ahol tároljuk ne legyen húsz fokos hőmérsékletnél alacsonyabb, mert a gumó nem bírja el a hidegen történő tárolást, és gondoskodjunk megfelelő páratartalomról is.
A batáta betegségei
A batátának egyelőre még nincs ismert betegsége, ezért különösebb vegyszeres beavatkozást nem igényel, és más egyéb kémiai beavatkozást sem szükséges.
Kártevői lehetnek a rágcsálók, ami más egyéb gumós növényekkel szemben is előfordulhatnak, védekezés ellenük a megszokott módon történik.
A batáta felhasználása
A batáta egy nagyon egészséges, nagy tápértékű növény, melynek felhasználása sokoldalúan történhet. Zöld leveleit konyhánkban használhatjuk salátaként, de alkalmazzák állatok takarmányozására is.
A gumó fogyasztását ajánlják cukorbetegeknek burgonyafogyasztás helyett, sokkal egészségesebb. Sokrétűen használhatjuk olyan módon, mint az egyéb burgonyafajtákat.