2017. december 23., szombat

A 2017-es év gyümölcsözően telt el, hiszen a pályázatainkat pozitívan bírálták el. Igy elmondhatjuk, hogy az év elején megtervezett tevékenységeink mellett több előre nem tervezettek is végrehajtásra kerültek.

A vezetőségi változások, amelyeket az előző évben a tagság végrehajtott, illetve a székhely vidékre való áthelyezése pozitív aduk voltak és a pályázások esetében is hathatósan hozzájárultak, hogy közülük többet is sikeresnek vélhették.

A pályázatok esetében elmondható, hogy - egy kivételével - mindegyiket elfogadták és a finanszirozáshoz hozzájárultak a pályáztatók.

A Kolozs megyei tanácshoz leadott pályázataink is elfogadottak lettek, sőt már el is számoltuk a megkapott összegeket! Itt kell megemlítenünk azt is, hogy úgy a Tanácselnök, mint az alelnök urak illetve a megyei tanácsban működő a magyar frakció tagjai támogatták a leadott kéréseinket, amiért ezúton is, köszönetet mondunk nekik.

A Communitas Alapítványhoz leadott pályázataink közül - több is - sikeres volt. Itt kell elmondjuk, hogy jelentős támogatást kaptunk a megyei tanács alelnökétől illetve a magyar tanácsosoktól. Köszönjük mindenkinek! Ez esetben is sikeresen elszámoltuk a megadott összegeket.

Külhoni támogatások közül említjük meg a BGA Zrt-nál megnyert pályázatunkat is, amelyet még az év közepén sikerült elszámolnunk.

Ezek voltak azok a tevékenységek, amelyek "látszottak", de mindezek mellett sokrétű és sokszínű előkészítő és igényfeltáró - sok esetben hiábavalónak tűnő - melléktevékenységek is folytatódtak úgy a vezetőség, mint a tagjaink részéről.

Több olyan tárgyalást, megbeszélést is folytattunk amelyektől újabb tevékenységek megvalósítását is remélhetjük. Ezek közül megemlítenénk a kistérségi szinten elindított kezdeményezésünket. A Szamos-, és az Aranyos-menti kistérségekben élő gazdatársadalomra úgy tekinthetünk, mint a jövőbeli együttműködő partnerekre. Ezért az egyesületünk számára fontos, hogy ezekben a térségekben együttműködő civilszervezeteket megkeressünk vagy fiókszervezeteket alakítsunk ki. A HANGYA vezetősége mindkét irányban cselekedett és több új fiókszervezetet alakított ki (Kövend, Szék, Egeres-Ticu), de ugyanakkor több kistérségi vezetőt is megkeresett. Eképpen, sikeres tárgyalások után, a Szentmihály községben székelő Nyugati Havasok Kapuja HACS-al (GAL "Poarta Apusenilor"-nal) együttműködés alakult ki. A Nyugati Havasok Kapuja Kistérség elnökével a Făgădar Alexandru úrral folytatott megbeszélések alapján már az idén beindult az együttműködésünk a Szolnok melletti KTZVE (azaz a Közép Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület) HACS-jával, sőt egy határon átnyúló kistérségi pályázatot is letettünk, amely - reméljük - rövidesen életbelép.

A Mezőtúr városban működő KMVE(Közösség a Megújjuló Vidékért Egyesület) elnökségével is elindult az együttműködésünk. Két olyan tevékenységen is résztvettünk, amit ennek az egyesületnek az elnöke a dr. Barancsi Ágnes szervezett és ahol a további közös pályázatokra is szert tettünk a következő évi tevékenységeink kiegészitésére.

Tovább fejlesztettük az Oktatóközpontunkat és újabb szaklétesitményekkel bővitettük, azzal is hogy a várfalvi iskolának a vezetőségével való tárgyalásaink után együttműködési szerződést irtunk alá és az ottani kihelyezett szekciónak a kérdésköre is meg lett tárgyalva.

A jövőévben beindul az újabb képzésünk az "OKJ-s Gazdasszony képzés agroturisztikai része"

Az Oktatóközpont koordinátora ezután a dr. Vigh Melinda lesz és a Agroeco pedológiai labort pedig a dr. Carmen Roba irányitja ezután.

A Jogi szakosztályt pedig továbbra is az Andreea Miron koordinálja

Gurka-Balla Ilona, elnöknő, beadta a lemondását, amiért előrehozott választásokat kellett az idén tartanunk. A novemberi választásokon a megjelentek beleegyeztek abba, hogy az eddig igazgatóként tevékenykedőt válasszák meg a megüresedett alelnöki tisztségre. Ugyanakkor az eddig titkári teendőket ellátó Ioana Borodan úrnőt a második alelnöki tisztségre választották meg, aki az eddigi alelnöktől átveszi a Vidékiek Hagyományőrző és Helyi Termékek Szakosztályát.

A titkári teendőket pedig ezután az Eleonora Miron veszi át, aki eddig az egeresi fióknak az alelnöke volt. Igy az elnökség 3-ról 5-re bővült.

A Sajtó és Kulturális szakosztály vezetését átvette a lemondó elnöknő, a Gurka-Balla Ilona, aki helyett az elnökséget - egyelőre - Horváth Zoltán fogja vezetni, mint elnök-igazgató.

Az újonan megalkult fiókszervezetek elnökei ezentúl hivatalosak lesznek a vezetőségi gyűléseken is.

Az eddigi változtatásokat úgy az elnökség, mint a közgyűlés is elfogadta. A választások eredményeit hivatalossá kell tennie az új elnökségnek!
Végül a jövő évi tevékenységeinkről is szólva, megjegyezzük, hogy megpályáztuk egy elsővilágháborús emlékmű helyrehozatalát, amit BGA Zrt vezetősége el is fogadott. Köszönet érte.
Tagjainknak ezúton is kivánunk Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! A HANGYA elnöksége

(Közlemény)

2017. december 22., péntek

Aradi résztvevő a budapesti fórumon Megalakult a NAK országos küldöttgyűlése

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/megalakult_a_nak_orszagos_kuldottgyulese.php

Balta János 2017. december 22.,

Kocsik József (balról a harmadik) a NAK vezetősége, illetve a határon túli gazdaszervezetek vezetői között a budapesti fórumon

December 20-án, szerdán tartotta alakuló ülését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlése. A rendkívüli eseményre meghívót kapott Kocsik József AMMGE-elnök is, aki érdeklődésünkre elmondta: a parlament felsőházi termében megtartott rendkívüli eseményen a meghívottakat Györffy Balázs elnök köszöntötte. A továbbiakban vázolta az országos küldöttgyűlésre váró feladatokat, illetve a NAK hatékony működésétől várható agráripari fellendülést.A küldöttgyűlés résztvevőit Orbán Viktor miniszterelnök is köszöntötte, aki annak a reményének adott hangot, hogy a magyar mezőgazdaságnak az EU átlagán felüli eddigi növekedése, a NAK hatékony munkájának köszönhetően, a meglévő piacok bővülésével párhuzamosan, a magyar agrárgazdaság számára új piacok megszerzését is lehetővé teszi. Éppen ezért, a hazai mezőgazdaság mellett, a kormány továbbra is támogatni kívánja a külhoni magyar gazdálkodókat, akiket nemcsak vetőmaggal, szaktanácsokkal, a falugazda hálózat kiépítésével, hanem külpiacokon való részvételi lehetőségekkel is támogatna – mondta el érdeklődésünkre Kocsik József AMMGE-elnök.

Gratulálunk dr. Hajas Pál barátunknak, aki 2017. év vállalkozója lett!

Addig amíg egyesek csak elmélkednek arról, hogy miként lehet a gazdatársadalmat megsegíteni addig dr. Hajas Pál professzor úr valós projektekkel és egy csomó ötletes megoldással megmutatta, hogy kell a 2017. év vállalkozója dijat elnyerni, s tette ezt akkor amikor mások megtorpantak. Tette akkor is, amikor az anyagi nehézségekkel telített volt a világ és teszi most is, amikor nem kis munka árán a Kozárd zsákfaluból egy turistaparadicsomot létesített, megkeresve mindazokat a rejtett értékeket, amiket más nem is vett volna észre. Gratulálunk mi is baráti szeretettel! Horváth Zoltán, HANGYA elnöke

"Köszönettel vettem át 2017. december 1-én Budapesten a Művészetek Palotájában Varga Mihály NGM Miniszter Úrtól és Demján Sándor Úrtól, a VOSZ Elnökétől a 2017. év Vállalkozója kitüntető címet. Külön értéke ennek az eseménynek, hogy a Nógrád megyei VOSZ vezetői látták és értékelték az ipar mellett a falu, a vidék és különösen a turizmusfejlesztésben rejlő vállalkozási, foglalkoztatási és vidék-megtartó esélyeket. Kozárd példája 2017-ben sok európai fórumon szerepelt, Brüsszeltől Bargamon át Moszkváig. Örömmel fejlesztjük tovább a magyar és a nógrádi vidéket! *

It is my great pleasure to receive the "Enterpreneur of the Year" award from Mr. Mihaly Varga, Minister of National Economy and Sandor Demjen, President of the Association of Entrepreneurs of Hungary."

2017. december 21., csütörtök

A jó gazda is holtáig tanul

https://erdelyinaplo.ro/gazdasag/a-jo-gazda-is-holtaig-tanul

Bakó Zoltán 2017. december 20.

Ilyenkor tél kezdetén idő jut arra, hogy a gazdák számvetést végezzenek az év folyamán végzett munkájukról. A tél ugyanakkor a szakképzés időszaka is. Annak néztünk utána, hogy ez Maros megyében hogyan működik. Farmerképző a fóliasátorban: a gazdatanfolyamok elengedhetetlen része a gyakorlati oktatás
Nem igaz, hogy téli időszakban a gazdaember pihen.
Egy jó gazdánál a tél nem az édes semmittevést jelenti, hiszen elég, ha kilép az udvarra, s máris akad tennivalója. Arról nem is beszélve, hogy az állattartó gazdának – a magára valamit is adó termelő legalább két lábon áll, növényeket termeszt és állatokat nevel – a téli munkaprogramja szintén huszonnégy órás, mindössze valamivel lazább a három műszak, mint nyáridőben. Nagyapáink, dédapáink ilyenkor ültek össze egy kis beszélgetésre, pipafüstös borozgatásra, s ennek során hányták-vetették meg, milyen is volt a már csaknem lejárt esztendő. Amolyan számvetés, tapasztalatcsere volt ez, csak akkor ezt kvaterkázásnak tekintették. És így van ez a gazdaszervezeteknél is: áttekintik a lejárt esztendőt, leltározzák az eredményeket, keresik az esetleges sikertelenségek okait, s készülnek arra, hogy a következő évet jobban megszervezzék. Magyarországi támogatás A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezete (RMGE Maros) elmondhatja magáról, hogy jó évet zár. Zárszámadó közgyűlést ugyan még nem tartottak, de már körvonalazódik a beszámoló. Az már régebbi tapasztalat, hogy a szervezet legfontosabb tevékenysége a felnőttoktatás. Ez a típusú szakoktatás lényegében hiánypótló, amit a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ileana Guşatu is elismert az év elején tartott gazdatalálkozón. A felnőttoktatás keretében szervezett tanfolyamokkal olyan űrt töltenek be, ami a szakigazgatóságnak nem sikerül. Szabó Árpád megyei tanácsos éppen egy ilyen rendezvényen fogalmazta meg, hogy a gazdaegyesületeknek és a megyei önkormányzatnak meg kell találniuk az értékesítési lánc kiépítésének lehetőségét is. Ennek keretében tudnák a gazdák termékeikkel ellátni a szupermarketeket, hiszen tetszik vagy sem, ma ez a tendencia, és hosszú távon csak ez biztosíthatja a megélhetést.

A Maros megyei gazdaegyesületnek sajtkészítő gépe is van

A gazdaegyesület tevékenységére már régóta figyel az anyaországi szaktárca. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi találkozón részt vett Hancsók Szabolcs is. A Kárpát-medencei együttműködési referens a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium képviseletében kiemelte: a minisztérium évek óta aktív partnere az RMGE Maros szervezetnek. Nemcsak anyagilag és szakmailag támogatják tevékenységét, hanem tavaly közösen indították el a falugazdász programot, amelynek célja, hogy a gazdák közvetlenül kapjanak szakmai és pénzügyi információkat, amelyek révén eredményesebben gazdálkodhatnak.

Ugyanakkor a Maros megyei gazdaszervezet közvetítésével a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar kertészmérnöki tanszékének három tehetséges tanulóját részesítik évente ösztöndíjban. A magyarországi szakember hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdák belépjenek a szakmai szervezetbe, mert „nem lehet tudni, hogy 2020 után mit hoz a jövő”. A gazdák tudják, hogy a közös munka, a szervezetbe való tömörülés megkönnyítheti a bürokratikus gazdasági rendszerben való eligazodásukat, és elősegíti szakmai érvényesülésüket. A szervezetnek a megyében eddig harmincöt gazdaköre volt, ebből huszonöt jogi személyiségű fiókszervezetté alakult, és az idén újabb négy település gazdálkodói jelentkeztek, hogy tagjai szeretnének lenni az RMGE Marosnak. Marosvásárhely, Kebele, Kibéd és Mezőpanit gazdálkodóinak kérését elfogadta a megyei szervezet, így ezek is a megyei gazdaközösséghez tartoznak. Kopjafaavatás Szatymazon Jó év volt a 2017-es. „Tele voltunk jelentős programokkal: a szervezet nemcsak itthon, hanem az anyaországban is nagy elismerésnek örvend” – mondja a szervezet elnöke, Csomós Attila (portrénkon). A legjelentősebb eseménynek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, az OMÉK-en való részvételt tartja, de kiemelkedő volt a szatymazi gazdanapok felhozatala is. „Az esemény érdekessége, hogy 102 évvel ezelőtt szintén Szatymaznak volt a vendége az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác, aki akkoriban még az erdélyi gazdáknak is a minisztereként tevékenykedett. Ő szorgalmazta a régiónkban a Bekecs-tetői több száz hektáros legelő feljavítását, a vízvezetést és tejfeldolgozók létesítését. Idén kopjafát avattunk Szatymazon dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében, ami a Kárpát-medencei magyar gazdák összefogását jelképezi” – magyarázza Csomós Attila.

Maros Tejfeldolgozás gyakorlati képzéssel

A megyei gazdaszervezetben a tél folyamán három szakmai felkészítő tanfolyamot szerveznek. A végzettek farmvezetői képzést kapnak. Mezőgazdasági farmot gazdaemberként csak az tud hivatalosan létrehozni és működtetni, aki egy ilyen képesítéssel rendelkezik. Ehhez a képesítéshez kötődik a pályázás lehetősége is. Csomós elmagyarázza, hogy egyre nehezebb eligazodni az értékesítés folyamatában, s aki nem ismeri legalább az alapokat – nincs tisztában a menedzsment és a marketing alapfogalmaival és nincs legalább alapfokon otthon a pénzügyi-könyvelési folyamatokban – az nem tud sikeresen gazdaságot működtetni. A marosvásárhelyi gazdaszövetség vezetői az év folyamán több olyan tevékenységet is szerveztek, amelyek ráébresztették a termelőket egy alapigazságra: nem szabad megelégedniük a nyersanyagok előállításával. Az lehet sikeres gazda, aki a megtermelt nyersanyagokat félkész vagy akár késztermékké dolgozza fel, s azt próbálja értékesíteni természetesen a nyersanyagénál jóval magasabb áron. Másrészt nem elég a feldolgozott terméket előállítani, azt el is kell adni. Olyan minőséget kell termelni, ami nemcsak az élelmiszerpiacokon, de a kisebb vagy nagyobb üzlethálózatok polcain is megállja a helyét. Ehhez viszont tanulni kell, ismereteket szerezni, nem utolsósorban menedzsmenti ismereteket – állítja az elnök. Az elméleti képzés keveset ér, ha a tanfolyam résztvevőinek nem lehet megmutatni a gyakorlatban is a tudnivalókat. Egy évvel ezelőtt két tanyaprogramukat kedvezően bírálta el a Földművelésügyi Minisztérium, aminek eredményeként tejfeldolgozó gépsort vásároltak. A megyei szervezet székházában a tejfeldolgozásról eddig ötször tartottak gyakorlati bemutatót. „Magyarországi tejfeldolgozó partnerekkel közösen mutattuk be a tudnivalókat, amelyek során a résztvevők élőben láthatták, hogyan lehet az 50–60 vagy akár a 90 baniért felvásárolt tejért feldolgozva háromszor annyit kapni. A gyakorlati képzés résztvevői maguk fogyasztották el az előállított termékeket – a sajtot és túrót – így láthatták, hogy viszonylag rövid idő alatt miként lehet a tejből jó minőségű, ízletes és magasabb értékű árut előállítani” – fogalmaz a szakember. Gazdatanfolyamok Nem elhanyagolható az ízek, lekvárok, befőttek, üdítőitalok és szörpök kiállítása sem. Ezt már többször megszervezték. Részben azért, hogy teret biztosítsanak a termelők bemutatkozására, de főként azért, hogy a vidéki emberek lássák, mi mindent lehet előállítani a ház körül megtermő zöldségekből, gyümölcsökből. Ezért is szervezik a farmvezetőképző tanfolyamokat zöldség- és gyümölcstermesztő, mezei növények termesztése és az állattenyésztés területén.

Az RMGE Maros megkapta a Munkaügyi Minisztérium helyi kirendeltségének jóváhagyását e tanfolyamokra, az így megszerzett oklevélnek tehát hivatalos jellege van. A három téli tanfolyam közül eddig a zöldség- és gyümölcstermesztő indult el decemberben tizenhét résztvevővel.

A programokhoz mindenekelőtt személyzetre van szükség.

A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával már eddig is volt egy pályázatíró szakemberük (Timár Tímea) és egy falugazdászuk (Sikó László). A szervezet képviselői december 4–5-én részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán, ahol a miniszter 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a Kárpát-medencei Falugazdász Program kezdeményezésről.

A húsz között ott volt az RMGE Maros is.

A megállapodás értelmében a Kárpát-medencében öt évre 106 falugazdász működését támogatják, ebből több is jut az RMGE Maros szervezetnek. A tél folyamán a megyei szervezet folytatja a gazdák szakmai felkészítését. Ismét szerveznek méhésztanfolyamot, amelyre folyamatosan van igény annak ellenére, hogy eddig tíznél is több ilyen képzés indult. De lesz állatgondozói, valamint traktor- és mezőgép-kezelői tanfolyam is. A falugazdászoknak, a főiskolai és egyetemi végzetteknek pedig továbbképző tanfolyam indul. „Szervezetünk a felnőttképzést kötelességének tekinti. Erre azért van szükség, hogy minél több termelő naprakész információkhoz jusson, amelyek elősegítik az életképes, fejlődő és jövedelmező gazdaságok működtetését. Csak ez garantálhatja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást” – állítja Csomós Attila.

2017. december 17., vasárnap

Fagyilkos jövevények árasztják el az országot

https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalkodas/erdeszet/fagyilkos-jovevenyek/?utm_medium=web&utm_source=onesignal&utm_campaign=agrarhirek&utm_content=

2017.12.17.

Az utóbbi 20 évben Magyarországon több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben. Leginkább tetvek, poloskák és kabócák érkeztek, közöttük vannak fagyilkos jövevények is. A rovarok rohamos, világméretű terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemmel függ össze. De az inváziós hatlábúak elterjedésében az éghajlatváltozásnak is szerepe van.

Idén márciusban egy PhD-hallgató 1732 példányát találta meg egy pár milliméternyi inváziós rovarnak.

A tölgycsipkéspoloska egy békéscsabai tölgyfa törzsén pihent ekkora létszámban. “Általában csoportosan telelnek, de ez azért szélsőségesen nagy szám volt” – mondta erről Csóka György, akinek a vezetésével azt mérték fel, hogy mennyire állíthatja meg a rendkívül gyorsan terjedő rovart a hideg. A kutatásról a Greenfo oldala számolt be.

Elég lehet a katicaállomány a fagyilkos jövevények ellen? – Fotó: Pixabay, Manfred Richter

A tölgycsipkéspoloska megjelenése egy nagyon friss jelenség – mondta Csóka, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tudományos tanácsadója., aki Mátrafüreden követi az inváziós erdei rovarok sorsát Magyarországon.

Invazív, vagy özönfajok

Azokat a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos rovarokat nevezzük inváziósnak, amelyek környezetükre számottevő hatást gyakorolnak. Nem minden idegenhonos faj válik invázióssá, de sok példa van arra, hogy egyes fajok kifejezetten jelentős károkat okozhatnak. Ez pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Egyre több a jövevény

A magyarországi fásszárúakon megfigyelt inváziós rovarok legnagyobb részben Ázsiából és Észak-Amerikából származnak. Egyre nagyobb számban jelennek meg nálunk. Az utóbbi 20 évben több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben. Összesen mintegy 120 fajt észleltek fásszárú növényeken az elmúlt 130 évben. A jövevények leginkább tetvek, poloskák és kabócák. A rovarok rohamos, globális terjeszkedése főleg a folyamatosan bővülő világkereskedelemre vezethető vissza. Legtöbbször fából készült csomagolóanyagban, például raklapokban hurcolják be a fejlődő lárvákat. Például keltek már ki veszélyes ázsiai cincérfajok lárvái Németországban gyerekbútorból, Horvátországban pedig Ázsiából behozott bonsai növényekből.

Rokonfaj a körtecsipkéspoloska - Jenser Mária rajza

Csóka György, Hirka Anikó és Somlyai Márta 2013-as cikk: A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata Say, 1832 - Hemiptera, Tingidae) első észlelése Magyarországon

Több tényező is segíti a fagyilkos jövevények terjedését

A globalizáció mellett az éghajlatváltozásnak is nagy szerepe van az inváziós rovarok elterjedésében. Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország. Nálunk az utóbbi években növekszik az erdőkárok gyakorisága és területe. Az egyre gyakoribb aszályok miatt a fák ellenállóképessége gyengül. Ezáltal könnyebben esnek áldozatául kártevők és kórokozók támadásainak. Ezzel egyidejűleg az enyhébb teleknek, és a meleg, aszályos nyarak következtében egyes kártevő rovarok elterjedési területe is észak felé tolódik. Számos olyan faj telepszik meg itt, amely korábban ritkaságnak számított.

“A kemény telek és a csapadékos nyár nem kedveznek a károkozóknak. Az enyhe telek viszont megkönnyíthetik az áttelelést” – mondta Csóka György. A klímaváltozás hatására jó példa a gyapottok-bagolylepke, amely eredetileg Észak-Afrikában és Dél-Európában honos. Magyarországon a faj negyven éve kifejezetten ritkaságnak számított. Az utóbbi évtizedekben azonban az enyhe telek és az aszályos nyarak miatt tömegesen elszaporodott, és rendszeresen károkat okoz a mezőgazdaságban, időnként pedig a fiatal erdőállományokban is.

Tömegesen szaporodó poloska

Több faj esetében azonban a kemény telek sem tudják korlátozni a terjeszkedést. Ilyen a tölgycsipkéspoloska is. Az Észak-Amerikából származó poloskafajt Európában először Olaszországban észlelték 2000-ben, Magyarországon 2013-ban bukkant fel. A következő években több helyen is megfigyelték Kelet-Magyarországon. Az elmúlt két évben igen gyorsan terjeszkedett, idén őszre a Dunántúl északi felének kivételével már az ország minden részén észlelték a poloskát.

Ugyan a kifejlett poloskák képesek repülni is, terjedésükben vélhetően a közúti forgalom játszik meghatározó szerepet. Ezt támasztja alá, hogy először általában a forgalmas utak mentén jelennek meg, és innen hatolnak be a forgalom által kevésbé érintett erdőterületekre.

„Néhány autóra pottyant poloska ‘autóstopposként’ rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat” – mondja Csóka György.

A fagyilkos jövevények nagy pusztítást végeztek a hazai tölgyesekben

A tölgycsipkéspoloskát őshazájában, az USA-ban nem tartják jelentős kártevőnek, de elterjedésének és tömeges előfordulásának Európában komoly következményei lehetnek. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet és a Szent István Egyetem kutatói által írt tanulmány szerint idén nyárra a csipkéspoloskák már tömeges lombsárgulást okoztak a déli megyék tölgyeseiben. Becsléseik szerint 5-6 ezer hektáron történt károsítás.

A csipkéspoloska szívogatása miatt ugyanis apró sárga foltok jelennek meg a leveleken. Ezután a foltok növekszenek, majd összeolvadnak. A sárgulás miatt csökken a levelek fotoszintetikus aktivitása. Erős fertőzés esetén a levelek idő előtt elszáradnak és lehullanak. A kártétel hosszú távú hatásai egyelőre még nem ismertek. Azonban nagyon valószínű, hogy a tölgyekre negatívan fognak hatni. Ronthatja a fák ellenálló képességét, visszafoghatja növekedésüket és akár a makktermés mennyiségét is csökkentheti. Azt sem lehet tudni, hogy a poloska tömeges jelenléte hogyan befolyásolja majd a tölgyeken élő hazai rovaregyütteseket.

Az egyik legfőbb hazai károsítóról, a vándorpoloskáról itt írtunk korábban.

Nem tudni, hogyan hatnak a fagyilkos jövevények az itteni rendszerekre

Csóka György és kutatótársai azt vizsgálták, hogy a legutóbbi, viszonylag kemény tél akadályozhatta-e a poloskák tömeges terjedését. A kutatók úgy gondolják, hogy a váratlan tömegszaporodás egyik előmozdítója az előző három, rendkívül enyhe tél volt. Ezért a tél végén közel ötezer poloskát gyűjtöttek össze a fák törzseiről. A poloskák ugyanis lombhullás idején védett helyre bújnak, például fakéreg alá, ott vészelik át a hideg időt.

Az öt helyen begyűjtött poloskák 64 százaléka élt. Ez arra utal, hogy a legutóbbihoz hasonló telek önmagukban nem fogják korlátozni a poloskák terjeszkedését. Egyelőre nem ismernek hatékony védekezést ellene. Ugyan vannak természetes ellenségei (mint például a katicabogarak), de a szakértők úgy vélik, hogy ezek egyike sem képes a poloska populációit szabályozni. A témáról itt olvashat bővebben.

2017. december 16., szombat

„folkTREND! – A hagyomány a régi, a stílus új”

%E2%80%9Efolktrend-hagyom%C3%A1ny-r%C3%A9gi-st%C3%ADlus-%C3%BAj%E2%80%9D-kerekasztal-besz%C3%A9lget%C3%A9s-hagyom%C3%A1ny%C5%91rz%C3%A9s-%C3%A9s-divat-jegy%C3%A9ben

Szakmai LEADER Fórum Mezőtúron

http://www.kmve.hu/szakmai-leader-forum-mezoturon/

Gábor Hernyák 2017-12-15

2017. december 14-én Mezőtúr Város Önkormányzata biztosított helyet a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közös rendezvényes számára.

Batta Attila Viktor Mezőtúr város alpolgármestere, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület alelnöke köszöntő beszédében létfontosságúnak vélte a HACS területéhez tartozó települések fejlesztését.

Szabó József a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület elnökének beszédét követően Dr. Barancsi Ágnes Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat JNSZ megyei területi felelőse mutatta be hálózatunkat az érdeklődők számára , majd részletesen is kitért „A Helyi termékek piaci megjelenésének és fennmaradásának elősegítése, ismertségük növelése” valamint a „Helyi turisztikai kínálat és szolgáltatások fejlesztése” pályázatok fő szempontjaira.

Gonda Mária a HACS munkatársa a „Helyi vállalkozások fejlesztése” illetve „A helyi lakosság életminőségének javítását célzó tevékenységek támogatása” című felhívások ismérveiről tartott előadást.

2017. december 12., kedd

Biogazdaság vagy ökogazdaság?

https://www.magro.hu/agrarhirek/szakcikkek/biogazdasag-vagy-okogazdasag/

Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökogazdálkodást is végez? Az alábbi cikkben igyekszünk tisztázni a fogalmak jelentését. Valamint néhány főbb jogszabályi pontot felfedni azok számára, akik biogazdálkodás elindításában gondolkodnak.

A görög eredetű „bio”, „öko” és az „organikus” szavak a kizárólag természetes technológiákat használó mezőgazdasági folyamatokat fedik. A végtermékeknek egészségeseknek és tápanyagokban gazdagnak kell lenniük. A három fogalomra tehát egymás szinonímájaként lehet tekinteni. És általában országonként eltérő, hogy hol, melyiket alkalmazzák. Jogrendszerünkben az „ökológiai” (vagy „biológiai”) szó használatát írják elő, azonban mégis a „bio” megjelölés a legismertebb. Az EU országaiban vagy az EU tagállamokból érkező termékeken pedig „organic” (azaz organikus) kifejezés található.Csak független szerv által ellenőrzött termék viselheti a bio minősítést

Az Európai Unióban 1992 óta törvényileg tisztázott, hogy mi bio és mi nem. Magyarország ezt a szabályozást 2000-ben vette át. Ennek következtében csak olyan termék forgalmazható biológiai, organikus vagy ökológiai szavakkal felvértezve, amelyek a törvényi előírásban foglalt követelményeknek megfelelnek. A hazai piacot 9 EU-s és 1 magyar jogszabály koordinálja. Ezek a következő területekre terjednek ki:

növénytermesztés

állattartás

takarmány előállítása

méhészet

gombatermesztés

feldolgozott élelmiszerek

A jogszabályok betartását az egyes országokban független szervek ellenőrzik, tanúsítják. Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. Az általuk ellenőrzött termékeken lehet csak feltüntetni a bio minősítést, és az ellenőrző szerv hologramját.

Mire kell odafigyelni?Növénytermesztés

Termőföld állapota – az addig nem biogazdálkodásra használt földet 2-3 évig pihentetni kell.

Vetőmag származása – a vetőmagnak is biotermelésből kell származnia.

Tápanyagpótlás és a növényvédő szerek alkalmazása – Semmilyen műtrágya és mérgező anyag nem alkalmazhat. A “permetező” szerek kizárólag szerves eredetűek lehetnek, és a növényekben nem szívódhatnak fel, valamint vízzel könnyen lemoshatónak kell lenniük.

A normál gazdálkodásban megengedett 450 rovarirtó szer közül mindössze 7 használható időszakosan a biotermelésben. Mindegyiknek gyorsan és maradéktalanul lebomlónak kell lennie.

30 adalékanyag engedélyezett az ökogazdaságokban. Szemben a hagyományos gazdaságokban, ahol több mint 500.

Állattartás

Nem szabad az állatokat ketrecben vagy megkötve tartani.

Az állat fajtájának megfelelő nagyságú életteret kell biztosítani mind zárt, mind nyitott területen.

A fedett rész megvilágításában meghatározott arányú természetes fénynek is szerepelnie kell.

Száraz, almozott pihenőhelyet kell az állatok számára biztosítani.

Ha az állat megbetegszik, gyógynövényekkel, homeopátiával, akupunktúrával és gyógyító ásványokkal lehet kezelni. Súlyos megbetegedés elkerülése érdekében lehet gyógyszerekkel kezelni, de évente csak maximum egy-két alkalommal.

A termékenyítés lehetőleg természetes úton kell, hogy történjen, maximum az inszemináció engedélyezett. A klónozás és egyéb biológiai manipuláció tiltott!

Az állatok csonkítása (pl. szarvtalanítás, herélés) csak indokolt esetben lehetséges, és a lehető legkevesebb fájdalommal. A szenvedést a vágás esetében is minimalizálni kell.

Takarmány

Biogazdálkodásból kell biztosítani.

Tilos bármilyen szert (antibiotikum, növekedési hormon stb.) hozzáadni.

A kérődző állatok esetében a lehető legtöbb időt kell biztosítani legelésre.A büdöskét hasznos és természetes kártevőirtóként lehet használni a biogazdaságokban. Távol tartja a nyirkos talajban elszaporodó fonálférgeket

Mi a helyzet itthon?

A biogazdaságok létjogosultsága évről-évre megindoklásra kerül. A fogyasztók keresik, a termelők köre pedig egyre bővül világszerte. Magyarországnak így nem csupán a saját határain belül van lehetősége a bio terén kiteljesedni. A jó minőségű magyar termékek külföldön, exportra is keresettek. Jelenleg azonban még jelentős lemaradásban vagyunk az EU többi országához képest. Itthon a termőterületek mintegy 2,5%-án, 127 hektáron folyik biogazdálkodás. A többi tagállamban ez ennek a duplája. További probléma egyelőre, hogy a megtermelt zöldség, gyümölcs, és egyéb élelmiszerek 80%-át exportáljuk. Miközben a fogyasztók által megvásárolt bio termékek 90%-a importból származik.

A törekvések látszanak a Magro.hu piactéren is, ahol az elmúlt évben több ezer kilónyi bio terményt, zöldséget, gyümölcsöt töltöttek fel a gazdálkodók. Jelenleg bio mandula, bio zab, bio fokhagyma, bio búza, bio búzafűlé és bio árpafűlé is található az oldalon.

Forrás: divany.hu, hazipatika.hu, uzletresz.hu

2017. december 10., vasárnap

Kistérségi megállapodás szolnoki és az aranyosmenti vidékfejlesztők között

Nemrég a HANGYA vezetősége és a széki fiókszervezet koordinátora résztvett a Közép Tisza Zagyva Kistérségi Egyesület és az Aranyosszéki Kistérség vezetőinek a tárgyalásán.

A jelenlevők fontos témákat érintve egy közös pályázás általi együttmúködésre adták fejüket. A következő tárgyalás valószinűleg aranyosmenti Szentmihály községben működő kistérségi HACS-nál lesz megtartva.

A megbeszélésen az erdélyi HACS elnöke Făgădar Alexandru, és a HANGYA vezetői mellett még részvettek az anyaországi HACS vezetői a Szolovjev Rita ügyvezető elnök mellett valamint a JKNSZ megye Széchenyi iroda koordinátora a dr. Barancsi Ágnes is.

Miniszteri elismerések

http://www.kmve.hu/miniszteri-elismeresek/

Gábor Hernyák 2017-12-08

2017. december 7-én a Termelői Közösségek Napja alkalmából a Földművelésügyi Minisztériumban példaértékű közösségi tevékenységük elismeréséül „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” címmel emlékplakettben és miniszteri oklevélben részesültek az alábbi szervezetek:

Nagykörű Község Önkormányzata (Nagykörű, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Túrkeve Város Önkormányzata (Túrkeve, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület (Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

A „Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány (Cigánd, Borsod – Abaúj – Zemplén megye)

Csernelyi Derelyések Hagyományőrző Egyesület (Csernely, Borsod – Abaúj – Zemplén megye)

Civilek a Lakóhelyért Egyesület (Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar megye)

„ÚJ” HÍR védjeggyel díjazottak:

Aldebrő Német Nemzetiségi Önkormányzat (Sült Derelye, Aldebrői Fojtott)

Kis Mihály (Karcagi Virágméz, Karcagi Napraforgóméz)

Zsindelyes Kereskedőház Kft. (Zsindelyes gyümölcspálinka termékcsalád)

Népi hangszerek hete (Mezőtúr)

http://www.kmve.hu/nepi-hangszerek-hete-mezotur/

Gábor Hernyák 2017-12-07

2017. december 4-10-ig Birinyi József népzenekutató gyűjteményéből nyílt hangszer és fotó kiállítás Mezőtúron a Művelődési Házban.

A rendezvényt helyi és püspökladányi hagyományőrző együttesek produkciói nyitották meg.

A héten a helyi iskolások, óvodások „interaktív” betekintést nyerhetnek a népi hangszerek világába.

A program szerves részét képezi a december 9-én megrendezésre kerülő Gyermek-és Ifjúsági Citerazenekarok XIX. Túri Találkozója.

Drágább a föld, mint a ház

https://www.szabadfold.hu/aktualis/riport__dragabb_a_fold_mint_a_haz

2017. DECEMBER 10. Tanács István

Már az alföldi nagyközségekben is elértéktelenednek a komfortos lakóépületek. Másfél házat ér viszont egyetlen hektár föld. Ahhoz, amit egyik család egy élet munkájával épített föl, más családok munka nélkül juthatnak hozzá.

Rémen a természet idővel mindent visszavesz, kivéve, ha addig meg nem veszi valaki a házat Fotó: Ujvári Sándor

– Ha tehetném, a hátamon húztam volna el ide a régi házamat – mondja egy jánoshalmi asszony, aki eladta a kisváros szélén lévő családi házát, mert már nem bírta rendben tartani az 1300 négyszögöles kertet. Nem csinált jó üzletet: 2,5 millió forintot kapott érte, viszont 5,5-öt adott a központban lévő öreg épületért, ahová átköltözött. 3 millió forint hitelt kellett fölvennie, de mindenáron menni akart, mert nem volt türelme tovább várni.

Valaha jól hangzott, hogy a vasúton kívüli részt kertvárosnak hívják; csöndes, nyugalmas utcák voltak arrafelé. Ám ahogyan egyre kevesebb lett a munkahely és a jövedelem, egyre többen költöztek el nagyvárosba, külföldre, és egyre olcsóbbak lettek a házak. Az éles fordulatot az hozta, amikor használt lakást már egyetlen fillér önerő nélkül, pusztán a gyerekekre adható családi otthonteremtési kedvezménnyel, CSOKtámogatásból is lehetett venni.

Három gyerekre 2,2 millió támogatás jár, ez az összeg erőteljes keresletként jelent meg a korábban módos alföldi települések lakáspiacán is. Az eladóknak föladták a leckét: vagy odaadnak mindent a többé-kevésbé népes betelepülő családoknak azért a kevésért, vagy várnak a bizonytalan pénzesebb vevőre. De amikor az első CSOK-os család megjelent az utcában, attól fogva a valamivel tehetősebb vásárlók kezdtek elriadni, vagy ha nem, ők sem akartak többet adni a házakért.

A jánoshalmi asszony a házáért végül egy kecskeméti nyugdíjastól kapott a CSOK-nál 300 ezer forinttal többet. Az idős férfi elvált, volt felesége kifizette a részét a nagyvárosi lakásból, ő pedig visszaköltözött ifjúsága színhelyére. Szekeres Zsolt mórahalmi ingatlanügynök szerint ott lettek nagyon olcsók a jó állapotú, komfortos házak, ahol nincs munkahely, sem jövedelmi forrás, és elérhető távolságban még valamennyire prosperáló város se.

Az ilyen helyek után főként idősebbek érdeklődnek, akik szeretik a csendet, a zöldterületet, és a számlájukra biztosan megérkezik havonta a nyugdíj. Városi lakásukat drágán eladják, a különbözetet félreteszik vagy a gyerekeiknek, unokáiknak segítenek vele.

Jánoshalmán, az Ecetfa utcában Márkus Klára nyugdíjas tanárnő most adta el a házát. Tíz éve biztosan kapott volna érte 6 millió forintot. De akkor „kijárt németbe mamaszitternek”, hogy keressen egy kis pénzt. Egy ideig várta, hátha a lánya, aki szintén pedagógus, hazaköltözik, de ő is elment Németországba. A lány Szegeden próbálkozott, de amikor látta, hogy a csoporttársa is csak úgy kapott munkát, hogy utazó óraadóként Szeged és Makó között kellett szaladgálnia, hátat fordított az országnak meg a pályának is.

– Itt vannak a hatalmas kertek, de csak az műveli őket, aki a családnak termel bennük – mondja Márkus Klára. – Eladni a termésből nem lehet semmit. Az én kertemben évekig lucernát termelt egy gazda, marhát, disznót tartott, de most azt mondta: „Klári néni, jövőre már ne számítson rám! Én is menekülök innen, mert mint egyedülálló idős, nem tudom magamat fenntartani, és segítségem sem lesz. Annyi errefelé a dologtalan ember, de egyikre sem lehet számítani. Én mindenkinek segítek, az egyik új szomszéd gyerekét is korrepetáltam. Erőltették, hogy kötnek velem eltartási szerződést, de azt a pénzt sem adták vissza, amit kölcsönkértek.”

Márkus Klára végül a sok pénzből felújított házát el tudta adni annyiért, amennyit tíz éve felújítás nélkül kapott volna érte. Egy börtönőr vette meg, aki Szegedről hazaköltözik, mert a közelben, a kiskunhalasi menekültszállón kapott munkát. A nyugdíjas tanárnő pedig Szegeden keres lakást. Panelt ajánlgattak neki, liftes tízemeletesben. Először berzenkedett, de aztán összeszámolta, hogy a családi házban sem használ már többet 35-40 négyzetméternél.

Az eladó falusi házak 90 százaléka örökség. Az örökösök több száz kilométerre, esetleg külföldön élnek, nyomott áron is szabadulni akarnak az ingatlantól. Szekeres Zsolt szerint úgy is pénzbe kerül egy épület, hogy üresen áll, mert a közműszámlák alapdíjai akkor is ketyegnek, ha nincs fogyasztás. Kikapcsoltatni őket nem érdemes, mert akkor meg eladáskor a visszakapcsolás kerül horribilis összegbe.

Az ingatlanos úgy számol, hogy érdemes reális áron, de minél előbb eladni a házat, mert lakatlanul is belekerül évente 2-3 százezer forintba a fenntartása. Négy-öt év alatt akár a teljes értékét rá lehet költeni.

Rémen is sok az üres épület, de kevés közülük az eladó. A Kossuth utcában egy ház utcafrontját erősen benőtték a bokrok, köztük a szomszéd udvarból kiszökött tyúkok kapirgálnak. Az ablakban ott a tulajdonos neve, Tóth Sándor meg a telefonszáma. Fölhívjuk, hogy árulja-e a házat. Nem árulja, csak azért tette ki az elérhetőségét, ha valakik, például a szolgáltatók keresik, megtalálják. Három szoba, fürdőszoba, bent van a gáz, de talán egymilliót sem adnának érte.

– Olyanok vennék meg, akiknek nincs egy fillér megtakarításuk sem, 20-25 ezer forintos havi részletekben fizetnék ki az árát. A szüleimé volt, de legénykoromban az én keresetemet is beletettük, hogy megvegyük és felújítsuk. Szeretném, ha jutna az árából valami a gyerekeimnek.

– Nem viszi el a rezsi a ház árát?

– Nem számoltam utána, de inkább kifizetem, mint hogy egy másfél milliós lakást odaadjak 500 ezerért.

Katymáron 8 millió forintért árulnak egy ikerházat. Egy éve hirdetik, én vagyok az első érdeklődő. Tulajdonképpen két felújított családi házról van szó, azért kell eladni, mert meghalt a nagypapa, a nagymamának pedig túl nagy a ház, és egy kicsit már fél is egyedül a faluban.

– Édesanyám tanár volt, édesapám könyvelő a téeszben – mondja a hirdető. – Minden keresetüket a házra és a mi taníttatásunkra költötték. Maguknak újították föl, szerettek volna kényelemben élni még együtt, de a sors másként akarta. A 8 millió sem reális, már Baján érne legalább 15 milliót. Talán 4 millióért elvinnék Katymáron is, de a szüleim dolgoztak érte annyit, hogy nem akarom elkótyavetyélni.

Egy tataházi család eladta a földjét vagy annak egy részét, és Budapesten vásárolt lakást az árából. Igazából a falusi házat szerették volna eladni, de annak az árán nem lehet városi ingatlant venni. Így aztán a nagymama ott maradt a házban. Fél, nem enged be idegent, pláne nem nyilatkozik.

A föld ára egyre nő, Felső-Bácskában hektáronként meghaladta a 3 millió forintot. Hallottam, hogy falusi földtulajdonosok 3-4 hektár árából lakást vettek Pécsett az egyetemista gyereküknek. A többség azonban a falusi, kisvárosi házából szeretné kivenni legalább a belefektetett értéket – esélytelenül. Panaszolják, hogy másfél házat ér egyetlen hektár föld. És ahhoz a házhoz, amit az egyik család egy élet munkájával épített föl, más családok munka nélkül jutnak hozzá.

Ha nem is lakhatásra, de valamire a legrozogább ingatlan is jó. Rémen, a Kossuth utcában például 390 ezer forintért árulnak egy düledező romot. A budapesti ingatlanközvetítő azt mondja, az ilyet „papírozásra” szokták használni. Bejelentenek oda valami célból valamilyen cégeket.

– Egymillió forint már a lakható kategória, de az olyat nem lehet eladni – magyarázza. – De akinek pont ott kell egy cím, az simán megad érte 3-400 ezret.

2017. december 1., péntek

“Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” rendezvény összefoglaló

http://www.kmve.hu/hagyomanyertelmezesek-a-nagykunsagi-paraszti-targykulturaban-rendezveny-osszefoglalo/

Gábor Hernyák 2017-11-27

„Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” címmel szervezett 3 napos rendezvény sorozatot a Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület Mezőtúron. A Nagykunság a helyi értéktárában számtalan olyan elem is szerepel, melyek a hagyományos tárgyalkotó kultúra, a tárgyalkotó népművészet körébe tartoznak. Egyes elemek funkciójukban ma is használhatók (pl. bicska, cipő stb.), ám más tárgyak (pl. dohányzacskó, csizmahúzó stb.) kikoptak a használatból, múzeumi tárggyá váltak. Mindkét csoportra igaz, hogy alkotóik egyénileg készítették ezeket a népi hagyományos tárgyakat, de a fennmaradásukat un. forrást mindig az adott közösség ízlése és kontroll hatása döntötte el. Ezen tudás gyűjtése, megőrzése kardinális feladat, mert kulturális örökségünk részét képezi.

2017. november 22-én „Forrás – Kód megfejtés a paraszti tárgykultúrában” című tudományos konferencián elhangzott előadásokban egy máig megmaradt, időről időre újraértelmezett kultúra összefüggéseire világítottak rá közérthető formában. Herczeg Zsolt Mezőtúr város polgármestere és Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, a szervező egyesület elnökének köszöntő beszédükben kardinális hangsúlyt fektettek a helyi kultúra megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére. Hegedűs Krisztián a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum muzeológusa a sörfőzőkről, Pusztai Zsolt a Túri Fazekas Múzeum muzeológusa a papíruszról, Dr. Gecse Annabella a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzkutatója az Alföldön használt Gömöri cserepekről, Ament Éva grafikus a bútorfestésről, Benedek Csaba néprajzkutató a Református klenódiumokról, míg Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató és Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) néhány bácskai falu egykori öltözetéről és vidékünk népi textíliáiról tartottak szakmai előadásokat.

2017. november 23-i kerekasztal beszélgetés célkitűzése volt a tudományos konferencia tapasztalatainak bemutatása, a tárgykultúra, a kézművesség integrálásának lehetősége az oktatásba. A szakmai beszélgetést követően a jelenlévő óvodai és iskolai pedagógusok, intézményvezetők jó pedagógusi gyakorlatot szerezhetnek a kiállító kézművesektől. Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, egyesületi elnök köszöntőbeszédében kiemelte a fiatalok helyben tartásának, helyi identitástudat növelésének fontosságát. Kovács Anett Beáta a Mezőtúri Református Egyházközösség Idősek Otthonának intézményvezetője bemutatta az idősek otthonában történő értékőrzés fontosságát. Dr. Pusztai Gabriella történész, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatója Múzeumpedagógiai jó gyakorlatokat prezentált a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban folyó munkákról.

Pusztai Zsolt a Túri Fazekas Múzeum muzeológusa beszámolt a „Múzeumi kincsesláda” című, óvodás korú gyermekeknek szervezett kézműves programsorozat eredményeiről. Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató és Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) hasznos, gyakorlati információkat közvetítettek a Vajdasági Magyar Folklórközpont oktató-szakképző munkáiról.

2017. november 23-án mintegy 250 óvodás, iskolás gyermek vett részt a „kézműves játszóházban”. A mesterek által eszközölt jó gyakorlatok bemutatás és átadása, a tudástranszfer mindenképp példaértékű, adaptálható hatással lehet a fiatal célcsoport valamint szüleik, tanáraik számára is.

2017. december 7. – Termelői Közösségek Napja

http://www.kmve.hu/termeloi-kozossegek-napja/

Gábor Hernyák 2017-11-30

M E G H Í V Ó

A Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az EOQ MNB Közhasznú Egyesület közreműködésével tisztelettel meghívja Önt a

T e r m e l ő i K ö z ö s s é g e k N a p j a címmel tartandó szakmai rendezvényére.

A konferencia időpontja: 2017. december 7. (csütörtök), 10.00 – 16.00 óráig

Helyszín: Földművelésügyi Minisztérium, Darányi Ignác terem 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

A Termelői Közösségek Napjának megszervezésével célunk a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatása, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítése. A jól működő termelői közösségek az eredetvédelem alapkövét jelentik. A konferencia keretében kerül sor a földművelésügyi miniszter által a példaértékű tevékenységet folytató közösségek elismerésére a 2016-ban alapított „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” elismerés, valamint a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogára sikerrel pályázó termelők, illetve termelői közösségek részére az elismerő díjak és oklevelek ünnepélyes átadására.

Az Eredetvédelmi Program eredményeként idén nemzeti oltalmat kapott termékek termelői, valamint az Eredetvédelmi Program lebonyolításában közreműködő szakemberek és szakmai szervezetek miniszteri elismerő okleveleket vehetnek majd át.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: >> KATTINTS IDE <<

Bővebb információ: Eredetvédelmi Főosztály telefon: +36-1-795-5737 email: eredetvedelem@fm.gov.hu

Kísérő rendezvények:

Mozgó Piac HÍR védjegyes és eredetvédett termékek termelőivel délelőtt 9-13 óra között

Konzultációs lehetőség az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársaival délelőtt

Regisztrációja során kérjük, írja meg, ha a programmal kapcsolatos kérdése van, amire konferencián szeretne választ kapni!

Meghvó és Program letöltése

Erdélyi HANGYA