http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/06/cifra-kalotaszeg-egyik-gyongyszeme.html
A polgári párt (MPP) Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztálya testületileg meglátogatta a Nádas-menti „Cifra Kalotaszeget” a megyei elnök Keizer Róbert úr kiséretében. Ez alkalommal kérdeztük a küldöttség több tagját is.
- Tisztelt elnök úr milyen alkalommal vannak jelen e vidéken?
- A Gazdasági és Vidékfejlesztési szakosztálytól azt kérte az elnökség, hogy dolgozzanak ki olyan helyi fejlesztési terveket erre a vidékre amit a külföldi befektetők elé lehet tenni a munkahelyteremtés és az átképzések lehetőségek figyelembe vételével. E tervnek az első nagyszabású projektje a Nádas menti térségre volt összpontosítva, amit a szakosztály tagjai most mutattak be. Nem az íróasztal mellett és nem is a térképek révén, hanem a területi helyszíneken kellett bemutassák a szakemberek milyen fejlesztésekre vannak lehetőségek és igények.
- Eddig nem igen lehetett látni a politikusokat a Nádas-mentén ebben a formában. Ez valami új dolog?
- Igen is, meg nem is. A szakosztályokat koordináló Horváth Zoltán úrral - aki környezettudományi szakember is, mindamellett, hogy fizikus - arra gondoltunk, hogy ez lehet az a forma, amely a legjobb, hiszen a régiók „bejárásával”, ötletgazdagabb terveket lehet előállítani. A helyi fejlesztési tervek egyik nagy hiányossága, hogy nem mindig fedi a valóságot, nem használja megfelelően a helyi adottságokat, stb. Az EU-s pályázatok nagyon sokrétű fejlesztésekre adnának lehetőséget, de sem a polgármesterek és más felelős tisztségviselők sem értik igazándiból, mi is lenne a saját szerepük ezekben. Nem csak a pénzalapok megléte az, amivel jó gazdaként fejleszthető egy kistérség, vagy régió! A jó ötletek sokszor elvesznek mert nem megfelelően vagy csak sablonosan készítik el a pályázatokat.
- Ezek szerint Önök az alapokról indulnának el?
- Lehet így is fogalmazni, de sokszor haszontalan dolgokat építenek meg vagy nem igen veszik figyelembe a helyi adottságokat és hiába készül el a SWOT analizis, ha azt szinte senki sem érti miért kell leírni vagy hogyan kellene használni.
- Tudna példát mondani vagy csak általánossá vált dologról szólt?
- Negatív példa helyett, inkább egy pozitívra hívnám fel a figyelmet: itt van mellettünk a nemrég megépült Bonanza panzió.
Képünkön a Bonanza panzió-étterem.
Ezt jól kitervelten telepítették az Andrásfalva és a szucsági vasúti híd közötti út mellé. Dinamikus épület amely tájba belesímul. Modern anyagokat és a régi fa- és kőházak technológiáját ötvözve, de az ökoszabályokat is betartva mutatós épületegyüttest alkottak. A térségben nagy hiány pótolva 100 – 150 embert befogadó nagyterem mellett - ahol lakodalmakat vagy konferenciákat is lehet megtartani - több kisebb is megtalálható az épületben. Ehhez még hozzáadandó a 21-30 fekvőhelyes szállási lehetőség. A bejárati részben modern belsőépítészethez alkalmazkodóan, de minőségi fabútorzattal teremtődik meg a rusztikus belsőtér. Egyszóval „gyöngyszem”, amely a helybeliek gyöngyfűző kézimunkáját is kiegészíti és a Cifra Kalotaszeg turisztikai képét emeli. Ennek a gyöngyszemnek pedig a gazdája és tulajdonosa Frinkuj Árpád közgazdász.
- Vajon megfelelően lett a hely kiválasztva?
- Az épités előtt a tulajdonos komoly piackutatást végzett és a helyszint is ennek megfelelően – a környező helységektől nagyjából egyenlő távolságra és jól megközelíthető helyen – választották ki!
- Ön szerint egyfajta etalonról lehetne szó?
- E térségnek igencsak jól jönne ha legalább még 20 ehhez hasonló panzió lenne, mert ez a régió kissé lemaradt, annak ellenére, hogy országút valamint vasút szeli át és a Nádas is bővizű. A kulturális turizmus a gasztronómiaival jól kiegészülve jobb megélhetést kinál az itt lakóknak. A küldöttség női tagját is megkérdeztük, aki nem más mint Gurka-Balla Ilona a kulturális szakosztály vezetője.
- Tisztelt Gurka-Balla Ilona szakosztály vezető, mit keres egy gazdasági csoportban egy kulturfelelős?
- A vidékfejlesztésben és a gazdasági kérdésekben is fontos a csapatépítés, ebben jelen van úgy a turisztika mint a kulturális turisztika is. Ha a faluturizmusban fontos a vendégek ellátása, a programokkal kiegészítve nagyon is számít, hogy a turista megismerje a mindennapi tevékenységek mellett kulturánkat is , amit itt a Nádas-mentén megtalálhat az eredeti forrásban. Tánccsoportok, és énekkarok mellett sok faluban működnek falusi szinicsoportok, akik sokszor a profi szinészeken is túltesznek.
- A külföldi turistákat ennyire érdekelheti a kulturánk?
- A németországi kiállításkor döbbenten hallgattuk, a német turistaszállító cégek kérését, akik éppen a kulturális turizmusra összpontosítottak, már nem cikk ugyanazt a templomot, vagy más épített objektumot meglátogatni és a természeti csodákra is kevesebben figyelnek. talán ezért van "kapása" a Drakula-őrületnek
- Igen csak még erdélyiszinten nincs , megoldva az infrastruktura mindenhol, vagy ez nem számít?
- Egy pár éve disznótorral és töltöttkáposzta versennyel egybekötott tánccsoport és szinicsoport előadást szervezett a kolozs megyei MPP vezetése és nagy megrökönyödésre az inaktelki kulturház szűknek bizonyult, mert többszázan jelentek meg! A japán, német stb kulturturizmusra "éhes" turisták mellett népes volt a helyiek száma és komoly visszhangra tettek szert mert a japánok több éve rendszeresen visszatérnek... A dolog pikantériája pedig az volt, amikor a japán vendégek beálltak a táncolók közé sőt külön kis előadást is rögtönöztek bemutatva, hogy ők is ismerik a kalotaszegi táncokat. Igaz csak CD-s video felvételről tanulták meg, de igencsak nagyszerűen ropták a háziakkal együtt és nem számított senkinek sem, hogy az út milyen volt és az sem, hogy 35-40 cm havazás előzte meg az előadást!
Végezetül Horváth urat is megkérdeztük:
- Miben volt sikeres a tanulmány úttal felérő vidék "bejárás"?
- Nagyon sokan elfelejtik, hogy a vidékfejlesztés esetében a régióban élőket is és az itt dolgozókat is meg kell kérdezni, mielőtt is akármilyen akcióba kezedenének!
- De egyáltalán van nekünk vidékfejlesztési szakembergárdánk?
- Tisztelt Gurka-Balla Ilona szakosztály vezető, mit keres egy gazdasági csoportban egy kulturfelelős?
- A vidékfejlesztésben és a gazdasági kérdésekben is fontos a csapatépítés, ebben jelen van úgy a turisztika mint a kulturális turisztika is. Ha a faluturizmusban fontos a vendégek ellátása, a programokkal kiegészítve nagyon is számít, hogy a turista megismerje a mindennapi tevékenységek mellett kulturánkat is , amit itt a Nádas-mentén megtalálhat az eredeti forrásban. Tánccsoportok, és énekkarok mellett sok faluban működnek falusi szinicsoportok, akik sokszor a profi szinészeken is túltesznek.
- A külföldi turistákat ennyire érdekelheti a kulturánk?
- A németországi kiállításkor döbbenten hallgattuk, a német turistaszállító cégek kérését, akik éppen a kulturális turizmusra összpontosítottak, már nem cikk ugyanazt a templomot, vagy más épített objektumot meglátogatni és a természeti csodákra is kevesebben figyelnek. talán ezért van "kapása" a Drakula-őrületnek
- Igen csak még erdélyiszinten nincs , megoldva az infrastruktura mindenhol, vagy ez nem számít?
- Egy pár éve disznótorral és töltöttkáposzta versennyel egybekötott tánccsoport és szinicsoport előadást szervezett a kolozs megyei MPP vezetése és nagy megrökönyödésre az inaktelki kulturház szűknek bizonyult, mert többszázan jelentek meg! A japán, német stb kulturturizmusra "éhes" turisták mellett népes volt a helyiek száma és komoly visszhangra tettek szert mert a japánok több éve rendszeresen visszatérnek... A dolog pikantériája pedig az volt, amikor a japán vendégek beálltak a táncolók közé sőt külön kis előadást is rögtönöztek bemutatva, hogy ők is ismerik a kalotaszegi táncokat. Igaz csak CD-s video felvételről tanulták meg, de igencsak nagyszerűen ropták a háziakkal együtt és nem számított senkinek sem, hogy az út milyen volt és az sem, hogy 35-40 cm havazás előzte meg az előadást!
Végezetül Horváth urat is megkérdeztük:
- Miben volt sikeres a tanulmány úttal felérő vidék "bejárás"?
- Nagyon sokan elfelejtik, hogy a vidékfejlesztés esetében a régióban élőket is és az itt dolgozókat is meg kell kérdezni, mielőtt is akármilyen akcióba kezedenének!
- De egyáltalán van nekünk vidékfejlesztési szakembergárdánk?
- Jó kérdés! Szerintem vannak! Csak sokszor a szakemberek nincsenek megkérdezve! Az elmúlt két évtizedben sok fiatal is felnőtt a helyzet magaslatára, de sem a polgármesteri, sem pedig a megyei szinten nem veszik komolyan őket, inkább csak mutatóba tartják a hivatalokba!
- De vannak cégbe tömörűlt szakik is, akik pénzért ugyan de megtudják oldani a hiányzó szem feladatait, vagy téves a feltévés?
- Erről elég sokszor mondtam már negatív példát, mert lehet, hogy összeállítják a szükséges aktákat és még a jóváhagyásokat is elintézik, de kérdés az, hogy mennyire ismeri egy alföldi a hegyvidéken levő problémákat, vagy egy székelyföldi cégben dolgozó hogyan tud a Szórványproblémákban otthonos lenni?
- Érdekes ahogyan felteszi a kérdést, de lenne más megoldás is?- Szerintem mindenre meglehet kapni a legjobb megoldást, de csak ha ismerjük a problémák forrását.
- Megkérdezem: a sokat és sokak által óhajtott vagy ellenzett autónómia nem oldaná meg az Ön által felvetett problémákat?
- Elsősorban szét kell választani a dolgokat, mert aki csak területi autonómiában gondolkodik az már elindulásakor eltévedt! A gazdasági autonómia és a kulturális autonómia is megoldásnak látszik, de mindegyik külön-külön nem lehet cél! Kidolgoztak sok tervezetet, de sokszor éppen a legkézenfekvőbbet nem látták-látják.
- Nemrég egyik neves politológusunk nyiltakozta, hogy csak az általa kedvelt politikai alakulat által kidolgozott tervezet a legjobb ahol a területi aszimetria fontos adú. Ön szerint mi a probléma ezzel?
- Semmi probléma sincs, csak azt kell megjegyezni, hogy a polgári pártnak a statumában is megjelenik az illető által emlitett aszimetria. De szerintem "nem itt van a kutya elásva". Mindegyre elhangzik, hogy a törvényi keretek betartásával akarunk autonómiát, holott ez egy zsákutca! A többség akaratának illettve kénye-kedve szerinti jóváhagyására van ráhangolva a dolog, pedig ezerszer elhangzott az alkotmányt nem akarják változtatni és a pozitív diszkriminálás elvét sem tudják, akarják elfogadni,mondván, hogy eddig is túl sokat adtak!
- Ezek szerint értelmetlen lenne ezen az úton tovább haladni?
- Nem erről van szó, hanem az a kérdés, hogy megtaláltuk-e, számbavettük-e az összes lehetőséget? Szerintem nem, mert az EU-s keretek szerint még sok olyan dolog, van amire lehet és kell alapozni, azok szerint eljárni, anélkül, hogy törvényt vagy alkotmányt sértenénk!
- Kezdem nem érteni, mi az amit az EU megengedne?
- Vegyük példának a Székelyföldet. Ilyen nevű területi egységet nem szívesen fogadják el a többségiek és a székelyeknek állandóan bizonyítani kell, hogy igenis VAN - létezik a Székelyföld! De ez a megyék területi elrendezésében három részre tagolódott vagyis három megyére osztott országrészről van szó.
- Csak nem a NUTS-okra gondol?
- De bizony arra is ! A NUTS-normákat figyelembe véve ügyesen meglehet oldani ennek a három megyének az össze- vagy inkább egybeszedését Székelyföld Európai Régió néven, hiszen az 1 millió feletti lakossági szám erre ad lehetőséget! Ezt részlegesen vagy egyszerre a gazdasági fejlesztések összefogásával könnyen meg lehet valósítani...
- Hogy-hogy, arra is?
- Hát az EU-s térségek számára több egyesülési együttműködési forma van megadva! Ilyen például az ETT rendszere azaz a teljes néven Európai Területi (vagy területfejlesztési) Társulás, amely az EU-s dokumentumok szerint is már Régió-ként kezelik! Ennek alapján megalakitható és sok helyen már meg is alakitott területi és sokszor aszimetrikus európai régió!
- Konkrét példát tudna mondani?
- Természetesen, az elsők között alakult meg a "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési Társulás amely a román fél kérésére kiegészítődött a Korlátolt felelőségű jelzővel. Igy a teljes neve "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési korlátolt felelőségű Társulás lett.
- Ezek miben különböznek az eddigi lehetőségektől?
- Egyszerű! A hazai szinten Székelyföldnek számító területen szinte mindenhol megalakult a LEADER típusú Kisrégiós térségi tömörülések, de sajnos arra már nem jutottak, hogy ezeket tömörítsék olyan nevű ETT-be amelynek a neve éppen a Székelyföld lehet! Az ETT-nek van alapszabálya, vezetősége és költségvetése azaz fenntarthatóan lehet működtetni. Az ilyen ETT tud EU-s pályázatot megnyerni, lebonyolítani, stb. A polgári párt vezetőségének már több éve megküldtük az ezzel foglalkozó terveinket. Jó lett volna ha a szövetségiekkel való együttműködésben ez szerepelt volna, a politikai célok mellett.
- Mégis miért nem hallgatnak a szakemberekre?
- Ez is jó kérdés! Valószínű, hogy ha sokan tudnak a bizalmasan megszerzett információkról, akkor már nem lehet titoként kezelni és az abból származó esetleges könnyen megszerezhető jövedelemből többen kellene osztozzanak. Aztán ennek az információzárlatnak van egy visszaütője is, amely a közösségen üt egy nagyot. Az európai előirások, ajánlások szinte minden esetben igényli a közösségi meghallgatást, akármilyen fejlesztésről lenne szó, sőt többszöri feedback-re is igényt tart, amit részben a civil szervezeteken keresztül megodlhatja az okos polgármester, vagy testület. Igy a szakembert meglehet kerülni,mondván kár sok pénzt adni az ötlet úgyis a mienk...
- Konkrétan mit takarhat mindez?
- Vegyünk egy példát az alcsiki Leader Kistérségben mezőgazdasági és gazdasági egységek komoly termelést folytatnak ezáltal a munkaerőhiány pótlására még máshonnan is hoznak munkásokat, pld. krumpliföldekre. Ráadásul itt még sok borvizet palackozó üzem is létezik sőt még más gazdasági tevékenységet folytató cégek is fellelhetők. Turisztikai és agroturisztikai tevékenységeket a fürdő- és balneáris központokban pedig egészéven át működnek, (pld. Tusnád). Természeti adottságok, szépségek és különlegességek is gazdagítják a lehetőségek palettáját. Mindezek a helyi adóba sok pénzt adnak vagyis az önkörmányzatoknak nem kéne pénzalapi hiányba szenvedjenek. A Leader típusú GAL vagy magyarul HACS(helyi akciócsoport) megalakulása az Alcsiki Kistérségben egy nagy ugrást kellett volna eredményezzen. Ehelyett a szentmártoni származsú elnök, aki polgármester is elég kevés infromációt tett közre, pedig az internettes weblap lehetőség is nem csak törvényes kötelesség. Ez a gazdag térség elég szegény mert munkahelyek száma egyre csökken és külföldre kell mennie annak, aki csaladjának normális megélhetést akarna biztosítani.
- Ezek szerint e térség kieshet az Ön álal javasolt megoldásból?
- Valószínű, de ezzel szembe a Felcsíki Kistérségi Fejlesztési Társulás már komolyabb lehetőségeket lehet megtalálni, sőt még egy részletes weblapot is vezetnek. A vidékfejlesztési stratégia mindenhol nyilvános kellene legyen éppen azért, hogy más térségekkel lehessen közösen pályázni. Érdekes ahogyan leírják mindazt amire a Leader vidékfejlesztés lehetőséget adhat:
"Mivel a LEADER program az országos vidékfejlesztési terv negyedik pillére. Megkülönböztethetõ elõnyei és sajátosságai: (1)- Építészeti, gazdálkodási sajátosságok (2) - Megõrzött természeti és néprajzi értékek. A Leader el kell ismerje vagy újból felismernie a: (1) Vidéki területek sokféleségét, (2) Egyediségének elõnyeit, (3) Térség sajátos jellemzõit.
"Mivel a LEADER program az országos vidékfejlesztési terv negyedik pillére. Megkülönböztethetõ elõnyei és sajátosságai: (1)- Építészeti, gazdálkodási sajátosságok (2) - Megõrzött természeti és néprajzi értékek. A Leader el kell ismerje vagy újból felismernie a: (1) Vidéki területek sokféleségét, (2) Egyediségének elõnyeit, (3) Térség sajátos jellemzõit.
Az alapgondolat a "Szolgáltató vidék és ennek gazdálkodása"! Itt az alapelvek a következők :(1) Terület-alapú megközelítés, (2)Alulról építkezés ( Helyi szereplõk bekapcsolódnak a területüket érintõ fejlesztésekbe, sõt meghatározzák azokat ) Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, helyi bankok bevonása (3) Partnerség elve: Civil, közszféra, vállalkozó - másképp lát, de gondolataikat egyesítik a tervben , (4) Innováció: a vidéki goodwill-t és felelõsséget kialakítani, erõsíteni. (5) Integrált megközelítés - azaz nem csak egy ágazatot hozunk helyzetbe!(6)Hálózatépítés elve: A LEADER - közösségek hálózatba szervezõdnek pld. ugyanazon gazdasági szektor szereplõi között vagy hasonló adottságú és lehetõségekkel rendelkezõ szereplõk között. (7) Egyesületi forma - Jól szervezett struktúra kialakítása. Plusz más pályázatban is részt vehet!
Általános vidék-infrastruktúra fejlesztés: (1) - jövedelmi helyzet javítása, (2) - elvándorlás csökkentése (3) - életkörülmények ( élettér) javítása, (4) - munkahely teremtés, (5) - települési arculat megújítása.
A forráselosztás elõfeltétele: (1) - térségi gazdaságfejlesztési irányok összehangolása, (2) - fenntartható projektek kialakítása, (3) - tájékoztatás, ösztönzés ( civil, gazdálkodó ) Alapszolgáltatásokat javítani kell a Leader segítségével!
Terek kialakítása ! Helyi identitás erõsítése! Helyi piacok - helyi fogyasztás! Legalább helyi védettséget élvezõ épületek, településrészek felújítása - lehetõség szerint szolgáltatási tevékenységgel ellátva! Természeti, történelmi, kultúrtáji elemek megóvása, fejlesztése."(http://www.csikleader.ro/index.php/hu/leader-program/).
Ezeket a dolgokat ugyan kitették a Felcsikiak is, viszont a folytatás is érdekesnek mutatkozhat:
"Azok a Leader-akciócsoportok fognak elõre lépni, akik helyesen mérik fel adottságaikat és lehetõségeiket, képesek jól meghatározni a kitörési irányokat és átültetni a gazdálkodói szemléletet a helyi tervek és stratégiák kialakításában!" Ez a lényeg szerintem is!!!
- Mindezek ismeretében mégis fenntartja, hogy az ETT megfelelő lenne a Székelyföld megvédésére?
- Igen, mert ha nehezen is de előrehaladtak a dolgok, ismertebb és elfogadottak lettek egyes fogalmak az eltelt 20 év alatt! Eddig a Leader 2++ program volt aktuális, és az új 2014 - 2020 között a hálózatépitésre van a hangsúly fektetve, lásd a név is változott mostantól CLLD-re hallgat! A kistérségi felállás pedig megmaradt, sőt mostantól hazánkban is alakulhatnak más régióban is! Nem elég az a 140 vagy ahány amennyit eddig megalapítottak. Magyarországon összesen 199 Kistérség alakult!
- Mi az a CLLD?
- Az angol Community Led Local Development -ből származik. Magyarra fordítva Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (KIHF). A CLLD vagy KIHF olyan konkrét eszköz, amely a régiók alatti szinten használható, és helyi szinten egészíti ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. A CLLD képes mozgósítani és bevonni a helyi közösségeket, szervezeteket, hogy azok hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához és a konkrét szakpolitikai célkitűzések teljesüléséhez.(dr. Hajas Pál olvasatában)
- Az említett "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési Korlátolt Felelőségű Társulás-ra visszatérve, hogyan kapcsolódhatunk a CLLD-kel?
- A közösség által irányított helyi fejlesztésről szóló rendelet a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF-alapok) a 2014 és 2020 közötti programidőszakban. A CSF-alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. Így a kedvezményezettek könnyebben tudnak több alap forrásaira támaszkodó stratégiákat létrehozni, amelyek jobban igazodnak igényeikhez és területi sajátosságaikhoz (például egy vidéki és városi jellegű részeket is tartalmazó terület esetében). Ezt biztosítja majd az összehangolt kapacitásfejlesztés, a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztása, jóváhagyása és finanszírozása, valamint a helyi akciócsoportok működése is.(dr. Hajas Pál olvasatában)
- Magyarán szólva a pénzalapokra való pályázással kellően kialakítható lenne a "Székelyföld" ETT?
- Pontosan. Nem csak az egy népközöséghez való tartozás számít majd alapvetően fontosnak, hanem a közös cselekvési tervek térségi megvalósításban való együttműködés!!! Igy alakulhat ki az európai régiónak számitó Székelyföld területegyüttes - társulás! Azt kell elérni, hogy a helyi vezetőkben kialakuljon a közösséghez való tartozás érzése és ne csak a maguk hasznát nézzék!
- Érdekes meglátás, de mi lesz a Szórvánnyal? Elhagyjuk mindannyian, ahogy az alapító pártelnök is már kijelentette?
- Ez ma már a harmadik jó kérdése. Erre is vannak megoldások, de ennek még nem jött el az ideje, így korai lenne ötleteket adni! Szerintem a ráhatás-visszahatás erőviszonyok alapján ugyan fogyunk, de nem annyira magas arányban mint ahogy nő azok száma, akik elhagyják a Tündérkertet! Addig amíg a népközöségünkben vannak olyan - hiressé vállt - tagjaink akik 3-4.000 csöpséget felnevel, addig még van remény!
- Hargita megyében még van egy kistérség a Pogány- Havas Kistérség. Ez hogyan kapcsolódhat az ETT-hez mert e terület szomszédos a Bákóval?
- A Pogány-havas Kistérségi Társulás 1999-ben hét község összefogásából jött létre: Csíksomlyó, Csíkpálfalva, Csíkszentmihály, Csíkszépvíz, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, és a Bákó megyei Gyimesbükk. Összesen 33 kistelepülés, illetve településrész tartozik a térségbe, lakóinak száma 23.000 fő. A lakosság 36%-a székely, míg 64%-uk a gyimesi csángókhoz tartozik. A térség települései között szerepel Csíksomlyó, Erdély szakrális központja, valamint a rendkívül izgalmas és ősi néprajzi hagyomásnyokat hordozó Gyimesek vidéke. Csíkszépvíz egykor jelentős örmény központ volt, máig őrzi ennek építészeti, kulturális emlékeit.
Ennek az érdekessége, hogy itt nem tartották be az előírt minimális 75.000 lakossági számot, de valószínű, hogy a megyei tanácselnök érdekeit is szolgálhatja ennek létrejötte.
A másik érdekes vonása ennek a területnek az, hogy még 1999-ben már megfogalmazódott az "autonom kistérség" elve Ertsey Atila épitész előadásában! Ha az akkori a megyei tanácselnökök(mindhárom megyében magyarajkúak voltak ezek) "figyelmesebb" lettek volna és alkalmazták volna, ma már nem kéne azon törni a kobakunkat, hogy létezik-e Székelyföld vagy sem!
- Köszönöm a beszélgetést!
- Mi is köszönjük a lehetőséget!
Lejegyezte Zöld Sára
.jpg)
