2013. március 4., hétfő

MENTSÜK MEG A SZÉKELY LOVAT!

A székely ló genetikai állománya más ló fajtákban található meg és egyedei még felkutathatók. Korszerű követelményeknek megfelelő újratenyésztése új szemléletet hozhatna a székelyföldi lótartásban és a ló tenyésztés kialakításában. Ennek gondolata néhány éve foglalkoztat bennünket, s most jött el a pillanat, hogy megvalósítsuk terveinket. Szeretnénk mindent megtenni azért, hogy a székely ló újra elfoglalhassa méltó helyét a magyar lófajták sorában. Ehhez elsősorban szemléletváltásra lenne szükség a lótartók körében. 
Ez a ”kisló-fajta” (126-153cm) kitűnően megfelelne a rá szabott feladatoknak, főleg a lovasturizmusban és lovasoktatásban, mert méreteinél fogva kiváló társa lehetne a gyerekeknek és fiataloknak.
Kezdetnek egy konferenciát szeretnénk összehívni március elején a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, amelyen neves szakemberek segítségével akarjuk megtárgyalni a témát, meghatároznánk a teendőket, amelyek már nem várhatnak sokáig. 
Külföldi szakértők is jelezték részvételi szándékukat, de mi elsősorban hazai előadókat hívnánk meg, hogy minimális költségvetésből fedezni tudjuk az utazási költségeket, az előadások technikai hátterét, valamint egy közös ebédet. A konferencia összköltségének összegét 1000 RON-ra becsültük. Kérjük, anyagi lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a rendezvény megszervezéséhez, amelyet - terveink szerint - a közeljövőben egy újabb, lószemlével összekötött szakmai fórum követ majd.
Felkért előadók
Dr. Filep Kálmán Csaba, állatorvos, lovas szakember, lótenyésztő
Dr. Jánó Mihály, művészettörténész, Székely ló a székelyföldi freskó
ábrázolásokon
Dr. Antal Vidor, állatorvos
id. Dr. Kádár László, állatorvos, lótenyésztő, fogathajtó
Dr. Kádár Barna, lovasszakember, fogathajtó
Egyelőre korlátozottak a lehetőségeink, hogy pályázati úton finanszírozzuk ezt a konferenciát és ezúton kérjük az Ön segítségét, hogy amennyiben lehetőségei engedik támogassa közös célunkat. Az adományát kérjük az alábbi RAIFFEISEN bankszámlára átutalni. Köszönjük szépen a támogatását!
A szervezői hátteret biztosító Baranta Egyesület bankszámla számai:
RON: RO28RZBR 0000 0600 0951 4716
HUF: RO80RZBR 0000 0600 1444 8655
EUR: RO46RZBR 0000 0600 1094 3881
Köszönettel, a szervezők:
Filep Marót Levente
lovas szakember, gyógykovács
filepmarot@gmail.com
Péter Alpár
grafikusművész, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanára
peteralpar@gmail.com
Éltes Barna
szobrászművész, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanára
eltes_barna@yahoo.com
Simon Lajos
lovas szakember, testnevelő tanár
lajos_simon@yahoo.ca
Bejegyezte: dátum:

2013. március 2., szombat

Illatosabb, szebb, pirosabb…

2013. március 02. Írta: Orosz Anna
Hamarosan ellepik a virágüzleteket, a piacokat a tavaszi virágok. Márciusban van az első szezon a virágárusok számára, amikor a nőnap alkalmával nagyobb mennyiségben virágot adnak el. Benéztünk a „kulisszák mögé”: egy virágkertészetben jártunk, ahol már január eleje óta folyik a szorgos munka, hogy március elején minden nő virágot kaphasson. Beszélgetőtársunk a virágkertészet tulajdonosa, Rendi Ferenc és fia, Rendi Ákos. A virágkertészet 2008 óta létezik, egy kilenchektáros telken fekszik Sepsiszentgyörgytől 3 km-re Csíkszereda felé.
A cserepesvirág-termesztés nagy tételben folyik, melegházak közel tízezer négyzetméteren vannak, nyáron szabadon is termelnek legalább még egy hektáron. A melegházakban a kinti –10 fok ellenére is izzasztó meleg van, a hőmérő éppen 22 Celsius-fokot mutat. Szorgos női kezek éppen muskátlit palántálnak. Több ezer darabot.
A virágok élete
Virágzik már a primula, a kankalin, a boglárka, a dália, az impatiens és a ciklámen. A legtöbb virág már nyiladozik, azokat hűvösön tartják, hogy kibírják nőnapig. Eközben már nőnek a tavaszi balkonnövények is, a muskátli, a petúnia, az egynyári ágyásnövények. Legtöbb virágot ezekből adnak el április-május környékén. Ezek a hónapok jelentik a csúcsszezont az eladás szempontjából. A következő ciklus a késő nyár, ősz, amikor krizantémokat termelnek és adnak el nagy tételben. Ezt követi a mikulásvirág szezonja, a december, ekkor is nagyon sok virágot értékesítenek. Eladások szempontjából holt szezon a január, február, de ilyenkor is folyamatos munka folyik a tavaszi virágokkal.
Tekintse meg fotógalériánkat! - Fotók: Tofán Levente
Leginkább palántákat vásárolnak, nem magról hajtatnak növényeket. Palántatermesztéssel nem nagyon foglalkoznak, mert a magvetés, palánta-előállítás egy teljesen más technológia. Próbálkoznak új növények piacra dobásával is, például boglárkát 2011 óta kezdtek nagy tételben termeszteni. Most tesztelik a bogláros szellőrózsát, hogy mekkora lesz a kereslet ez iránt, tavasszal fog eldőlni.
Cserepes virág kontra vágott virág
Jó ideje nem foglalkoznak vágottvirág-termesztéssel, mert a holland import teljesen uralja a piacot, így nem kifizetődő ezzel foglalkozni. Itt télen vágott virágot előállítani nem gazdaságos, mert az éghajlat nem kedvez neki. Rendi Ákos megállapítja, hogy a vágott virágok piacát teljesen a melegebb éghajlatokon megtermelt virágok uralják. Az sem elhanyagolható, hogy az egyenlítő menti országokban a munkaerő sokkal olcsóbb. Vannak még itt cégek, amelyek vágott virágot is termesztenek, és egyértelműen úgy vélik, ez már nem lehet gazdaságos. A „holland virág” viszont ma már legenda, mert az ottani cégeknek kihelyezett virágkertészeteik vannak mediterrán országokban. Sokat termelnek helyben is, de a teljes európai piacot nem tudják ellátni. És mivel a köztudatban a holland virág még mindig a legkedveltebb, úgy tesznek, mintha onnan származnának a virágok, pedig legtöbbször egy-egy holland cég Afrikában vagy valamelyik dél-amerikai országban kihelyezett leányvállalata termeli.

A cserepes növények értékesítését viszont az import kevésbé befolyásolja. Nagy előnyünk van például a mikulásvirággal, mivel ez nagyon nehezen szállítható növény, és szereti mindenki minél közelebbről beszerezni. A mikulásvirágot naprakészen saját fűtésű kamionnal akár 24 órán belül is házhoz szállítják rendelésre. Ilyen a muskátli is, nagyon megsínyli a szállítást.
Az itteni virágkertészetnek két nagy erőssége van az importdömpinggel szemben. Igyekeznek is maximálisan „meglovagoni” ezeket a lehetőségeket: az egyik a nehezen szállítható növények kategóriája, a másik a gyors kiszolgálás és a házhoz szállítás. Az importból származó áru esetében a gyorsaságról nem lehet beszélni, mert amíg innen maximum 3 napon belül eljut az áru az ország bármely pontjára, addig egy importszállítmány esetében ez minimum egy hét.
Rendiéket legjobban mégis a nem lojális konkurencia zavarja. Előfordul az is, hogy olyan árban jön dísznövény az áruházakba, amennyiért még a palántát sem lehet megvásárolni. Ugyanakkor feketén is érkeznek növények, mindenféle kísérő dokumentum nélkül.
„Tudatában vagyunk, hogy a vásárló mindig az árakat nézni, ezzel kell nekünk is versenybe szállni. Még a virágok esetében sem működik az, hogy az én virágom illatosabb, pirosabb, tovább tart” – mondja. Nem lehet két növényről úgy beszélni, hogy az enyém szebb vagy tartósabb, mindig a számok döntenek. A legjobb reklám pedig a megszerzett bizalom.
Kliensek, „globalizált kártevők”
„Ha már egyszer elfogadtak valamilyen termékkel, akkor nagy a valószínűsége, hogy egy másik terméket is tőlünk fognak megvásárolni” – vallják Rendiék. Olyan nagy cégekkel állnak kapcsolatban, mint a Dedeman, Baumax, Hornbach, Mr. Bricolage, Metro vagy Mega Image, területileg pedig az egész országot lefedik. A virágok többségét tehát nagyáruházaknak adják el, de kisebb egyéni vásárlókat, virágboltokat is kiszolgálnak.
El nem kelt árut az áruházakból nem fogadnak vissza, bár szinte mindenki próbálkozik ezzel, nemcsak a nyilvánvaló anyagi veszteség miatt, de nagy lenne a fertőzésveszély is. Egy ilyen környezetből visszakerült növény sok fertőzést behoz. És mivel egy nagyáruházban a világ minden pontjáról származó áru megtalálható, nagy a fertőzésveszély. Ez pedig nem hiányzik, mert így is nagyon drágák a növényvédő szerek. Megelőzésképpen minden ismert, potenciális kórokozó ellen kezelik a növényeket. A megvásárolt palántákkal is nagyon sok kártevő érkezik. „Amíg nem importáltunk növényeket, ezelőtt 10-15 évvel, fogalmunk sem volt arról, hogy mennyi kártevő létezik. Ezelőtt tíz évvel egyetlen növényvédő szer segítségével évi három kezeléssel meg lehetett védeni az egész állományt. Ma azonban legalább hetente többfajta növényvédő szert használunk el” – mondja Rendi Ferenc.
Azt, hogy egy bizonyos periódusban mennyit termeljenek, a megelőző évi statisztikák alapján döntik el. Száz százalékban azonban nem lehet előre tudni, mennyi virág fog elkelni, így volt példa arra, hogy nem tudtak mindent eladni, de arra is, hogy kevesebbet termeltek, mint amennyire igény lett volna. Az időjárás is nagyon befolyásolja az eladásokat. A melegházban naptár szerint megtermelt virágokat nem veszik meg, ha például késik a tavasz, elhúzódik a tél. A nagyáruházak esetében ez nem gond, mert a kinti időjárástól függetlenül kiteszik az árut, viszont ilyenkor azok, akik nyitott piacokon árulnak, elnapolják a tavaszi virágok beszerzését.
Apáról fiúra
Rendi Ferenc már fiatalon, egyetemista korában is hobbiból kertészkedett. Akkor volt egy kis virágkertészete a ház körül Kőröspatakon. Fia, a 28 éves Ákos már tudatosan készült arra, hogy a családi vállalkozást átvegye: a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán tanult, majd az egyetem befejezése után hazajött, hogy a virágkertészetben dolgozzon. Ákos lánytestvére szintén dísznövény szakon tanul: amikor hazajön, a családi vállalkozásnál fogja kamatoztatni tudását.
(Megjelent a 7határ elődje, a Gazdaélet 4. számában)- 
Bejegyezte: dátum:

Eseménynaptár

2013 - 02 - 28 10:00
Szilágy Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság - Corneliu Coposu u. 81. - Zilah, Románia
A rendezvény keretében a termesztési technológiákról, a szaporító anyagról, öntözési [...]
14 már. 
Hagyományos Termékek VásáraKIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK
2013 - 03 - 14 10:00
Romexpo - Bukarest, Románia
2013 - 03 - 16 09:00
Megyeháza oszloptere - Csíkszereda, Románia
A minden hónap harmadik szombatján 8 és 14 óra között megrendezett vásárokkal Hargita Megye [...]
Expo Flowers&GardenKIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK
2013 - 04 - 18 09:00
Romexpo - Bukarest, Románia
A bukaresti Romexpo kiállítási centrumban szervezik meg 2013. április 18-21. között a Expo [...]
AgriPlantaKIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK
2013 - 06 - 06 09:00
Fundulea - Fundulea, Calarasi megye, Románia
Harmadik alkalommal szervezik meg 2013. június 6-9. között az AgriPlanta bemutatót, amelyet [...]


Bejegyezte: dátum:

Aranygép a rögökön


Nem most ítélték oda a Deutz-Fahr Agrotron 7250-nek az Év Traktora és a legszebb traktor díját, hanem még tavaly augusztusban, de most meg is lehetett érinteni. A gépet reklámozó hölgyet viszont nem.
Megbízhatóság, hatékonyság, kényelem, alacsony üzemanyag-fogyasztás és termelékenység - így büszkélkedik az új Deutz-Fahr Agrotron 7250-es traktor gyártója, főleg miután a gép tavaly augusztusban szántóföldi kategóriában elnyerte az Év Traktora 2013-as címet. Meg az Év Aranydizájn Traktoráét, mivel a zsűri szerint ez a legszebb gép.
Tény, nem lehet úgy elmenni mellette, hogy ne mustráljuk végig: formája nem mindennapi, aztán meg valljuk be: nem sok LED-világítású traktor mászkál még a szántóföldeken. Azt már csak az adatlapjáról tudjuk, hogy az egyre inkább elterjedő SCR technológiával van ellátva, ami csökkenti a dízelüzemű járművek károsanyag-kibocsátását, és jelenleg egyedüli megoldásként lehetővé teszi a hamarosan bevezetésre kerülő Euro 6 szabványok teljesítését.
De hogy még mit tud, azt Szudár Zsolt meséli el a 7határnak.
 - See more at: http://7hatar.ro/html/index.php/hu/videok/309-aranygep-a-rogokon#sthash.AOdLD8gc.dpuf
Bejegyezte: dátum:

Hogyan neveljük naposcsibéinket?

 2013. február 21. Írta: dr. András Imre Ildikó Laura állatorvos
A tavaszi hónapok a legalkalmasabbak a csibék nevelésére, de még a nyári hónapokban is hozzákezdhetünk a tartásukhoz. Minden esetben azonban érdemes néhány alapvető feltételre odafigyelni, ugyanakkor az sem árt, ha már az első perctől tudjuk: húscsirkét, tojót vagy vegyes hasznosításút akarunk nevelni.
Kisebb gazdaságokban főleg a hús- és a vegyes hasznú csirkék tartását tudom ajánlani. A húscsirke, amint a neve is mutatja, kimondottan húsra kitenyésztett hibridfajta, mely ha még félintenzív módon is van tartva, nagyon gyorsan eléri a vágósúlyt. Ezeket a csirkéket kimondottan a húsukért érdemes tartani, a leggazdaságosabb 2,5 kg-os élősúlyban levágni őket. Ezen élősúly fölött a csirke főleg zsírszövetben gyarapodik. Úgyszintén nem gazdaságos megvárni, amíg a húsfajta tyúk tojni kezd, ugyanis jóval kevesebb tojást tojnak, mint egy vegyes hasznú vagy egy tojó tyúk, és ugyanakkor ahhoz, hogy egy tojást tojjanak, jóval több eledelt megesznek, mint az előbb említett társaik. 
A vegyes hasznú csirke mind levágásra, mind tojástermelésre alkalmas. Nem annyira nagytestűek, mint a húscsirkék, de jóval nagyobbak, mint a tiszta tojó fajta, és tojáshozama is nagyon jó. A tiszta tojó fajta tyúkok nagyon jó tojáshozammal rendelkeznek, azonban sokkal nagyobb odafigyelést és szaktudást igényelnek, ezért én inkább a vegyes hasznú csirkéket részesíteném előnyben háztáji baromfiként.
A naposcsibe odafigyelést igényel
Manapság egyre ritkábban keltetnek kotlóval vagy keltetőgéppel a gazdasszonyok, és egyre gyakrabban vásárolnak napos- vagy előnevelt csirkéket a szaküzletekből. Nagyon fontos jól megválasztani, hogy honnan vásárolunk napos- vagy előnevelt csibét. Az előnevelt csirkéket 2-3 hétig nevelik, lekezelik, beoltják őket, majd ezután kerülnek eladásra. Én inkább az előnevelt csirkék vásárlását tudom ajánlani, mivelhogy ha jól megválasztott és megbízható helyről vásároljuk őket, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy ép, egészséges csirkéink lesznek, mint a naposcsibe esetében. Ez azért van, mert a naposcsibe nevelése óriási odafigyelést igényel, és otthon 10-20-30 csirkét nevelve nehéz megfelelő körülményeket biztosítani.
Ha napos-, ha előnevelt csirkék vásárlása mellett döntenek, fel szeretném hívni néhány fontos tényezőre a figyelmüket.

Előkészületek, minimális feltételek

Minden esetben nagyon fontos a hely, a ketrec, az itatók, etető fertőtlenítése. Az ól meg a ketrec fertőtlenítését frissen oltott mésszel is végezhetjük, míg az itatók, etetők fertőtlenítése különböző, állatpatikából beszerezhető szerekkel történjen (pl. Ecocid, Virkon stb). Természetesen mielőtt fertőtlenítenénk, fontos a helyet, ketrecet alaposan kitakarítani, sőt kimosni is. A csirkéket mindig elkülönítve neveljük, sosem a tyúkokkal együtt.
A naposcsibét 33-35 Celsius-fokban kell fogadni, ellenkező esetben nagyon hamar megfáznak, ami elhulláshoz vezethet. Ezt a hőmérsékletet fokozatosan lehet csökkenteni, mindig odafigyelve a csirke viselkedésére.
Ha a csirkék jól érzik magukat, megfelelő a hőmérséklet, akkor egymás mellett nyugodtan elnyúlva alszanak, úgynevezett „paplant” alkotnak. Ellenkező esetben, ha nem megfelelő a hőmérséklet, összebújnak, tapossák egymást. Ha viszont melegük van, elnyúlnak, megkeresik a hűvösebb helyeket és lihegnek. Ez is elkerülendő. Ha csibéink hosszasan, megállás nélkül csipognak, azt jelenti, hogy rossz a komfortérzetük vagy pedig betegek. Ha nem esznek, bágyadtak, szintén betegségnek lehet a jele. Úgyszintén kerülni kell a túl nagy huzatot, de a fülledt levegőt is.
Mindig legyen tiszta, száraz alom (forgács, szalma) a csirkék alatt. Ajánlatosabb időnként teljesen kicserélni az almot, így elkerülhetjük a túlzott ammónia képződését.
Mindig legyen víz és étel a csirkék előtt. A csirke úgyis annyit eszik, amennyire szüksége van. Az első napokban ajánlatos kamillateát, csalánteát főzni nekik, és azt itatni velük, a későbbiekben ajánlott almaecetet vagy normál ecetet tenni az ivóvizükbe. Az első napokban a víznek 24-26 fokosnak kell lennie, de még az előnevelt csirkékkel se itassunk hideg vizet. Fontos, hogy a csirke érkezése után egy órán belül vízhez jusson.
Csirkeeledelek
Főleg a húscsirkék esetében inkább a készen kapható csirkeeledelek (granulált csirkeeledel) etetését ajánlom, főként az első két-három hétben. Utána át lehet térni gabonaőrlemény és koncentrátum keverék etetésére, majd mikor a csirke eléri az 1,5 kg fölötti élősúlyt, fokozatosan csökkenthetjük a koncentrátum arányát a keverékben, majd akár teljesen ki is iktathatjuk. Azonban, ha kevesebb koncentrátumot kapnak a csirkék, mindig pótoljuk az ásványi anyagokat a keverékünkben (vitaminozott takarmány kalciumpor hozzákeverésével, vízbe kevert vitamin adagolásával). A gabona őrlésekor arra kell odafigyelni, hogy se túl apró, se túl durva ne legyen az őrleményünk. Csak így tudunk igazán homogén eledelt készíteni. Ha gabonaőrleményt etetünk, kissé meg is nedvesíthetjük azt, jobban fogják szeretni csibéink, csak mindig vigyázzunk arra, hogy ne savanyodjon meg. Gabonaőrleményünk túlnyomó része kukorica legyen, de őrölhetünk búzát, árpát, zabot, tritikálét is hozzá. Ezek közül egyik se haladja meg a 10-10 százalékot. Ha egész szemet adunk, és főleg ha zárt helyen tartjuk csirkéinket, ne feledkezzünk meg a homok vagy az egészen apró kavicsok biztosításáról sem, ez elősegíti az emésztést.
A kereskedelemben többféle készeledel kapható. Az első hetekben indítótápot etessünk, a harmadik héttől nevelőtápot, majd az 5-6 héttől befejező tápot. Ezeket azért jó betartani, mert mindegyik megfelel a különböző korú csirke igényeinek. A vágás előtt mindenképp befejező tápot etessünk, ugyanis ebben nincs gyógyszer.
A fentebb felsorolt etetési tanácsok abban az esetben érvényesek, ha félintenzív módon, zárt helyen, rövidebb idő alatt akarunk eredményt elérni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetséges saját magunk által összeállított étrenddel, természetes körülmények között kotló által költött csirkét nevelni, persze hosszabb idő alatt. Erről és a legmegfelelőbb takarmányokról azonban majd bővebben beszámolok egy következő alkalommal.- 
Bejegyezte: dátum:

Szomszédok a kertben

http://7hatar.ro/html/index.php/hu/szakember/kertsarok/353-szomszedok-a-kertben#sthash.U9b7hbu8.dpuf
2013. február 25. Írta: Burista Csilla kertészmérnök
Abiokertészkedés alapjai a régmúltba nyúlnak vissza. A nagymamáink kertjeiben a biológiai szemléletű kertművelés alapjait már ösztönösen ismerték, tudták, hogy mit mi mellé és mi után lehet vetni, működött a vetésforgó, nem dobtak ki semmit, volt komposzt, szerves trágya, vegyes kultúrák, és a természetes növényvédelem is működött. Aki manapság természetközeli módon kertészkedik, az tulajdonképpen a régi hagyományokat folytatja.
A bio kertművelés egyik alapfeltétele az egészséges talajművelés, a növények ellenálló képességének növelése, a betegségek megelőzése, a kártevők elriasztása, a hasznos élőlények védelme és a kémiai vegyszerek korlátozott használata.
Annak, aki a fent említett elvek alapján szeretne sikeresen kertészkedni, néhány fontos alapszabályt okvetlenül be kell tartania a kertben:
1. a megfelelő növénytársítás, hogy a kedvező szomszédság elősegítse a növények egészséges növekedését, kivédje a kártevőket és a betegségeket;
2. a talajtakarás (mulcsozás), hogy élénkítsük a talajban lévő élőlények világát, és a talaj mindig nedves és laza maradjon;
3. a természetes növényvédelem, hogy a hasznos élőlényeket ne irtsuk ki a kertből;
4. a szerves hulladék komposztálása és a természetes trágya használata.
Növénytársítás
A növények – az ismert anyagokon és vitaminokon kívül – olyan sajátos anyagokat is tartalmaznak, amelyek jól meghatározott és látható hatást fejtenek ki a melletük tenyésző szomszéd növényre. Különböző a tápanyagigényük, és az anyagcseréjük során eltérő anyagokat is juttatnak vissza a talajba. Ennek a folyamatnak köszönhetően bizonyos növények nehezen viselik el egymás közelségét, ugyanakkor mások kölcsönösen segítik egymást, dúsabban és egészségesebben fejlődnek, távol tartják egymás kártevőit és betegségeit, tápanyagot szolgáltatnak, akadályozzák a gyomok szaporodását, növekedését, árnyékolják a talajt, illetve támasztékot biztosítanak.
A növénytársítás lényege az olyan elrendezés, amelyikben valamennyi növény mind a tápanyagfelvétel, mind a tér- és tenyészidőigény, mind a kellő időpontban való betakaríthatóság szempontjából a neki megfelelő szomszédságba kerül, és hasznos társai lesznek a szomszédos növénykultúrának. 
A különböző növényfajok céltudatos társítása céljából a szokásos monokultúrás ágyások rendszeréről a soronkénti elrendezésre kell áttérni. Így a növényeket nem ágyásokba, hanem soronként rendezzük el, mégpedig pontosan megszabott sortávolságokba oly módon, hogy a társított növények igényeinek megfelelően kerüljenek egymás mellé.
A fent említett szempontokat követve egyes növények lehetnek:
- kedvező hatású és védelmező társnövények;
- a szomszéd növények kártevőit riasztó vagy kórokozóit elhárító fajok; 
- támasztékot biztosító növények.
Kevés olyan növény van, amelyik azért nem társítható, mert káros hatással van a másikra, ezért inkápp az egymásra gyakorolt pozitív hatásra kell koncentrálnunk.
Tapasztalatok szerint az ültetés legcélszerűbb módja az, hogy 40-50 cm széles sorközöket alakítunk ki, amely elrendezés lehetővé teszi a folyamatos művelést is. Fontos, hogy ne hagyjunk növénymentes területeket, a kertet egész éven át műveljük, a sorok közötti felületeket is takarjuk felületi komposztálással.
Az egyes növények föld feletti részeinek a másik növényre gyakorolt közismert hatásán kívül a gyökérzónában érvényesülő hatások is igen fontosak, mert különbözőképpen hasznosítják a talaj tápanyagkészletét, más-más talajbaktériummal működnek közre, tehát a fajok soronkénti váltakozása elősegíti a talajélet egészséges egyensúlyát is. A növények után a talajban maradó gyökérrészek és a sajátos baktériumtársulások (pillangós virágúakkal, borsó, paszuly) hozzájárulnak a következő termesztett növénynek táplálékellátásához. Ezek ezért is igen jó elővetemények.
A termesztett kerti növényeinket tenyészidejük alapján két nagy csoportba oszthatjuk:
- rövid tenyészidejű előveteményekre,
- a hosszú tenyészidejű főnövényekre.
A rövid tenyészidejű elővetemények – a korai saláta, a spenót, a zöldhagyma, hónapos retek – a legkorábban elvethető és bármikor felhasználható társítási partnerek. Ezek a növények gyorsan fejlődnek, hamar kitöltik a helyet, gyorsan be is érnek, és leszüretelhetőek.
A korai elővetemények után május vége felé lehet ültetni a hosszú tenyészidejű főnövényeket, amelyek a vegetációs idény végéig folyamatosan hoznak termést. Ilyen főnövények a paradicsom, az uborka, az összes káposztaféle (bimbós kel, a karfiol, a karalábé, téli tárolásra termesztett fejes káposzta), a hagyma, a zeller, a cékla, gyökérzöldségek, a zöldpaszuly, a magról vetett hagyma, fokhagyma stb.
Klasszikus növénytársítási példák, amikor a spenótot használjuk előveteménynek, a köztes sorokat pedig egymásra pozitív hatást gyakorló fajokkal töltjük ki:

1. példa
1. spenótsor, a sorok között murok;
2. spenótsor, a sorok között hagyma;
3. spenótsor, a sorok között murok;
4. spenótsor, a sorok között a területet fenntartjuk a paradicsompalántázásra;
5. spenótsor, a sorok között murok;
6. spenótsor, a sorok között hagyma;
7. spenótsor, a sorok között murok.
Ezek a hatások:
- murok–hagyma elrendezésben kölcsönös védelmet nyújtanak egymásnak, a sárgarépa- és a hagymalégy ellen;
- murok–paradicsom társításban a murok a paradicsomot védi a betegségektől és kártevőktől.
2. példa
1. spenótsor, a sorok között fejes saláta és hónapos retek vegyesen 
2. spenótsor, a sorok között korai káposztafélék – zeller későbbi palántázással
3. spenótsor, a sorok között a területet az uborkának tartjuk fenn, de közben fejes saláta és hónapos retek vegyesen
4. spenótsor, a sorok között korai káposztaféléket – zeller későbbi palántázás
5. spenótsor, a sorok között fejes saláta és hónapos retek vegyesen
Ebben a társításban: 
a saláta a retektől távol tartja a földibolhát, a helybevetett salátán nem tapasztalható tetvesedés vagy lisztharmat,
a zeller–káposzta társításban a káposzta véd a zellerrozsda ellen, a zeller a káposztalégy hernyóit hárítja el.
A kertben a vöröshagyma, s még inkább a fokhagyma a megfelelő helyen kitűnő segítőtársak, pl. a szamóca szürkepenészes megbetegedése elleni védekezésben. Mindkét hagymafaj jó egér- és csigariasztó.
A zöldségféléken kívül ajánlatos a rózsatövek, a liliom, a tulipán közé, illetve a fák köré is telepíteni belőlük.
Kár a fűszernövényeket külön ágyásban termeszteni, amikor az aroma és illóolaj tartalmuknak köszönhetően hasznos szomszédai lehetnek a többi termesztett növénynek.
A fűszernövények kiváló társak, a társkultúrában elősegítik egymás jó egészségi állapotát, termőképességét és erőteljes fejlődését. Ezeket a tulajdonságokat a kertművelésben is lehet hasznosítani, ha a fűszernövényekkel megfelelő növényi szomszédságot alakítunk ki.
A kapor elősegíti a murok kelését. A kelés nem lesz hiányos, a kártevők elkerülik az állományt. A kapor bármilyen társításban bevált mint megbízható, egészségvédő szomszédnövény.
A bazsalikom is elősegíti a kelést, az uborka mellett ennek a levelei tovább zöldek maradnak, és javul a termés minősége.
Általában ládában előnevelik a bazsalikomot, mert hidegre érzékeny, de a palántázott bazsalikom azonnal virágzásnak indul, s ezáltal sok zamat- és hatóanyag kárba megy. Érdemesebb inkább később a sorok közé vetni.
A bazsalikom, kömény és a koriander a káposztafélék, a cékla, a korai burgonya és az uborka kitűnő szomszédnövényei. Javítják a termés minőségét – főként a krumpli ízletességét pozitívan befolyásolják.
A levélzeller jó előveteménye a káposztának, védelmet nyújt a földibolhák, később pedig a hernyókártétel ellen.
A csombort legjobb a paszullyal társítani. Előveteményként vagy egy időben is vethető. Megfigyelések szerint távol tartja a levéltetveket.
A mustár bármilyen kultúrának jó előveteménye, választónövénye vagy felülvetése. A mustárral elválasztott salátasorokat a csigák elkerülik, de ugyanígy védi a liliomot, a szarkalábat vagy a zinniát is. Más kártevőket is elriaszt, továbbá korán ad árnyékot a társnövényeknek. Bizonyos esetekben – a magas tápanyagigényű növények, mint pl. a paradicsom mellé, a fák törzse körüli részbe stb. ajánlatos a többszöri mustárvetés, ugyanis ha a mustárt nem hagyjuk arasznyinál magasabbra nőni, a talajba dolgozva kitűnő zöldtrágya alapanyag is.
Késő nyáron, ősz elején, amikor a letermett sorokba nem akarunk új zöldségkultúrát telepíteni, jó, ha valamilyen zöldtrágyanövényt – mustárt vagy repcét – vetünk. Ezeknek könnyű a vetésük, egyszerű a gondozásuk, –7 °C alatti hőmérsékleten pedig biztosan elfagynak, tavaszra így nem maradnak durva szármaradványok a talajban, de értékes tápanyagokkal gazdagítják ezt.
Az újabb megfigyelések azt igazolják, hogy a mustár rendkívül hatékony védelmet nyújt a fonálférgek ellen is.
Az évelő fűszer- és gyógynövényeket rendszerint az erre a célra kijelölt ágyásban szokták termeszteni. Az alaphasznukon kívül ezek a növények is nagyszerűen társíthatóak más évelőkkel, amelyek között díszítő szerepet is betöltenek, ezen kívül ható- és illatanyagaik révén más növények hasznos segítőtársai lehetnek.
A levendulát oda telepítsük, ahol gyakori a hangyakártétel és a levéltetű-fertőzés (pl. rózsaágyásba), de ültethető a liliom-, a nősziromágyások szegélynövényeként is.
A citromfű, a zsálya és a kakukkfű szintén távol tartja a levéltetveket és a csigákat.
Virágok a zöldségesben
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bizonyos kerti virágok is segítségünkre lehetnek a növényvédelemben.
A sarkantyúka (Tropaeolum majus) magához vonzza a levéltetveket, ezzel kevésbé károsítják azok a többi kultúrnövényt.
A kalendulát a káposzta, az uborka, a borsó és a paradicsom, a rózsatövek, a liliom és a nőszirom mellé vessük, a fák töve köré az ún. tányérba, a szamóca- és a málnatövek közé. Riasztják a levéltetveket, a hernyókat, a csigákat, a hangyákat és az egereket, ezen kívül a kalendula még a fonálférgek ellen is véd, valamint távoltartja a paradicsom betegségeit is.
A bársonyvirágok (Tagetes patula, Tagetes erecta) fajtái amellett, hogy díszítenek, a fonálférgeket és a káposztapillangókat is távol tartják.
A nálunk egynyáriként tartott, mérgező magvú ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért komposzttároló, vagy a háziállatok óljainak környékén lehet segítségünkre a légyűzésben.
A megfigyelések alapján léteznek szomszédviszonyi táblázatok, amelyek segíthetnek a vetési terv összeállításában, ezek szerint:
Jó szomszéd
Kevésbé jó szomszéd
bokorbab
csombor, szamóca, uborka, burgonya, káposztafélék, karalábé, saláták, cékla, zeller, paradicsom
borsó, fokhagyma, hagyma, póréhagyma
borsó
kapor, uborka, káposztafélék, karalábé, fejes saláta, kukorica, répa, hónapos retek, cukkini
bab, burgonya, fokhagyma, póré, paradicsom, hagyma
burgonya
lóbab, kamilla, sarkantyúka, káposztafélék, karalábé, kukorica, torma, borsmenta, spenót, bársonyvirág
borsó, tök, cékla, zeller, napraforgó, paradicsom
cékla
bokorbab, kapor, uborka, fokhagyma, káposztafélék, karalábé, koriander, kömény, tépősaláta, cukkini, hagyma
burgonya, póré, kukorica, spenót
cukkini
sarkantyúka, kukorica, cékla, karósbab, hagyma

endívia
káposztafélék, póré, karósbab

fejes saláta
bab, kapor, szamóca, uborka, turbolya, káposztafélék, karalábé, zsázsa, póré, kukorica, sárgarépa, borsmenta, retek, cékla, paradicsom, hagyma
petrezselyem, zeller
fokhagyma
szamóca, uborka, málna, liliom, sárgarépa, gyümölcsfák, rózsa, cékla, paradicsom, tulipán
borsó, káposztafélék, karósbab
hagyma
csombor, kapor, szamóca, uborka, kamilla, fejes saláta, sárgarépa, cékla
bab, borsó, káposztafélék
hónapos retek
bab, borsó, sarkantyúka, káposztafélék, karalábé, fejes saláta, zsázsa, mángold, sárgarépa, spenót, paradicsom
uborka
káposztafélék
üröm, bab, kapor, endívia, borsó, kamilla, burgonya, saláta, koriander, póré, mángold, borsmenta, cékla, zeller, spenót, paradicsom
szamóca, mustár, fokhagyma, hagyma
karalábé
bab, borsó, burgonya, fejes saláta, póré, hónapos retek, cékla, zeller, spenót, paradicsom

kukorica
Bab, uborka, burgonya, fejes saláta, tök, dinnye, paradicsom, cukkini
cékla, zeller
mángold
bokorbab, káposztafélék, sárgarépa, retek

napraforgó
uborka
burgonya
paradicsom
bokorbab, sarkantyúka, fokhagyma, káposztafélé, karalábé, fejes saláta, póréhagyma, kukorica, sárgarépa, petrezselyem, tépősaláta, retek, cékla, zeller, spenót
borsó, burgonya
póréhagyma
szamóca, kamilla, káposztafélék, karalábé, fejes saláta, sárgarépa, zeller, paradicsom
bab, borsó, cékla
sárgarépa
kapor, borsó fok-, póré, mángold, retek, rozmaring, zsálya, metélőhagyma, paradicsom, hagyma

spenót
szamóca, burgonya, káposztafélék, karalábé, retek, zeller, karósbab, retek, paradicsom

szamóca
borágó, bokorbab, fokhagyma, fejes saláta, póré, hónapos retek, metélőhagyma, spenót, hagyma
káposztafélék
torma
burgonya, gyümölcsfák

uborka
bab, kapor, borsó, káposzta, fejes saláta, koriander, kömény, póré, kukorica, cékla, zeller, hagyma
hónapos retek, paradicsom
zeller
bokorbab, uborka, kamilla, káposztafélék, karalábé, póré, paradicsom
burgonya, fejes saláta, kukorica

A „jószomszédi viszonyok” ápolása érdekében beszélni kell a hasznos élőlények védelméről, amelyek hozzájárulnak a termesztett növények egészségi állapotának a megőrzéséhez a beporzáshoz, ezáltal a termés növeléséhez.
A természetes növényvédelem
Ha minden növényfajból több növényünk van, néhányat megtarthatunk a kivirágzásig, mert a virágaik erősen vonzzák a hasznos rovarokat, a beporzást segítő méheket, a poszméheket.
Ha nem akarunk vegyszereket használni, amelyek a kártevőkkel együtt a hasznos élőlényeket is kiírtják a kertből, használjunk sokoldalúan felhasználható természetes permetleveket, amelyeket vadon termő és termesztett növényekből és néhány háztartási szerből készíthetünk. A leghatékonyabb szereket úgy tudjunk előállítani, ha a növényekből kapott zöldtömeget előbb megerjesztjük.
Az erjesztett komposztlé elsődleges és legértékesebb anyaga a csalán. Ehhez adhatjuk hozzá a hagymát, a zsurlót, varádicsot, macskagyökeret, vagy fehér ürmöt. Az erjesztett növénylé igen hatékony szerves trágya is, amelyet a tenyészidő alatt bármikor használhatunk akár a veteményesben, a gyümölcsösben vagy a virágokra. Ezzel a léhasználattal a tenyészidő folyamán minden további trágyázás szükségtelenné válik, továbbá csökken a növények fogékonysága a különböző betegségekkel szemben is.
Számos ilyen recept létezik:
A levéltetvek, takácsatkák, káposztalepke hernyója, kolorádóbogár ellen a permetezéshez használhatunk csalánlevet, de ez kiváló tápanyag is főleg a vashiányban szenvedő növényeknek. 5 kilogramm friss, vagy 1 kilogramm szárított nagy csalánt (Urtica dioica) összetörünk, és 50 liter vízben két hétig állni hagyunk. Szűrés után ebből a léből egy liternyit tíz liter vízzel felhígítunk, és permetezhetünk is vele.
Tetvek ellen hatásos még a páfrányfélék leve, valamint a kamilla (Matricaria chamomilla) főzete, de permetezhetünk zsurlólével, üröm vagy gilisztaűző varádics teával, akár többször is.
Káposztalepke ellen permetezhetünk paradicsom levélkivonattal vagy ürömteával. Ehhez két maréknyi friss paradicsomhajtást zúzzunk szét, és áztassuk két óra hosszat két liter vízben. Szűrés után ezzel bőven permetezzük a káposztaféléink leveleit (fejes- és kelkáposzták, karalábé, bimbóskel, brokkoli stb.). A káposztalepkék el fogják kerülni az így illatosított növényeket.
Baktériumos betegségekre 30 gramm gilisztaűző varádicsot (Tanacetum vulgare) egy liter vízben 3-4 napig áztatunk. Ezt két liter vízzel tovább hígítjuk, és permetszerként használhatjuk.
A lisztharmat ellen a rózsát, cserjéket, zöldséget, gyümölcsbokrokat megelőzésképp zsurlólével vagy fokhagymateával is lehet permetezni. 
A betegségek visszaszorítása és megelőzése érdekében minden növényről távolítsuk el az elszáradt, beteg részeket és terméseket, ezeket gyűjtsük össze, semmisítsük meg, semmiképpen ne kerüljön bele a kerti komposztba.
Tekintse meg fotógalériánkat! A képek a Benignitas Csíkpálfalván található kertjében készültek, ahol 2012-ben ezeket a módszereket kipróbáltuk, és itt a végeredmény.- 
See more at: http://7hatar.ro/html/index.php/hu/szakember/kertsarok/353-szomszedok-a-kertben#sthash.U9b7hbu8.dpuf
Bejegyezte: dátum:

Börtön jár a békacombért

 2013. március 01. Írta: 7határ
Három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy 30-60 ezer lej pénzbírsággal sújtható az, akit gyepi béka befogásán vagy megölésén tetten érnek. A gyepi békák a párzási időszakban a legsebezhetőbbek, hiszen ilyenkor nagyobb tömegben csoportosulnak és könnyen megfoghatóak. A tavasz közeledtével fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
Az elmúlt években több oktató-nevelő jellegű foglalkozás keretében ismertették a rétek, hegyi patakok, mocsarak, álló vizek élővilágát diákokkal, gazdákkal. A földtulajdonosok figyelmét is felhívták arra, hogy egy-egy terület milyen védett, értékes élővilágnak ad otthont. A gazdák bevonásával több terület helyi adottságát is próbálták megőrizni. A mozgalom eredményeként nem csapoltak le vizenyős területeket, nem égették fel a nádat, a sást, amely védelmet nyújthat az állatvilágnak. A tavasz közeledtével most a feszélyeztetett gyepi békák védelmében is számítanak a természetszerető gazdákra, mivel a gazdák érzik leginkább, mit jelent együtt élni a természettel.
A Réti Csík Természetvédelmi Egyesület partnerségben a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel a Környezetvédelmi Őrség, a Városi Rendőrség, a Halász-Vadász Egyesület, valamint a környezetvédelmi szervezetek képviselői Csíkszeredában egyeztettek a téma kapcsán. Megállapodás született, hogy az őrség és a rendőrség kiemelt figyelmet szentel a problémának, és amennyiben a területen tartózkodó civilek igénylik, azonnal kiszállnak a terepre, hogy felelősségre vonják a tetten ért személyeket.
Fontos, hogy az 57/2007-es védett területekre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet 52-es cikkelye g) pontja, valamint a 49/2011-es törvény szerint bűncselekménynek számít a nemzeti érdekeltségű szigorúan védett faj, a gyepi béka befogása, megölése. Tettenérés esetén 30 000–60 000 lej bírság, vagy 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A gyepi békák a párzási időszakban a legsebezhetőbbek, hiszen ilyenkor nagyobb tömegben csoportosulnak és könnyen megfoghatóak. Ez az időszak az időjárástól függően megközelítőleg egy hetet tart. A programban részt vevő civil szervezetek célja, hogy ebben az időszakban kiemelt figyelmet szenteljenek a problémának, cikkekkel, információs táblákkal hívják fel a figyelmet a gyepi béka védettségére. Ugyanakkor a civil szervezetek erre az egy hétre „őrséget” szerveznek, amelyre minden környezetvédelmet fontosnak tartó embert várnak. A pontos időpont szintén időjárásfüggő, valószínűleg március közepére tehető. A kiemelt egy hét alatt betekintést nyerhetünk a gyepi békák életébe, szakemberek segítségével érdekes előadások is hallgathatunk. A programban részt venni szándékozók jelentkezhetnek Péter Gabriellánál a 0740-702509-es telefonszámon.
A program megvalósításában partner a Zöld SzékelyFöld Egyesület, támogató a Polgár-Társ Alapítvány. 

Fotók: Péter Gabriella

Barátok Szege, a békaparadicsom
Helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A Csíki-medence egyik legjobb állapotban megőrződött ártéri tájrészlete. Az 1970-es, 1980-as években az Olt szabályozása során a folyó természetes medrét feltöltötték, óriási természeti kárt okozva. A régi meder egyedül itt, a Szeredai-fürdőtől északra maradt meg.
A Barátok Szege egy majdnem egy hektáron elterülő mocsár. Tavasszal számos vonuló madár figyelhető meg itt: vadlúd és vadréce fajok, cankók, lilék, gémek. Ugyanakkor a terület a gyepi béka egyik legnagyobb csíki populációjának a szaporodóhelye. A Székelyföldön kecskebékának nevezett faj jellegzetes hegyvidéki kétéltű. Egykor nagyon nagy számban fordult elő a székelyföldi medencékben.
Az európai kétéltűek között egyedülálló módon a hegyi patakokat használja tavaszi vándorlásra. Hegyi forrásokban telel, és az első nagyobb hóolvadással lesodródik az áradó patakokon, majd gyalogosan jut el a patak mentén vagy az Olt árterületén található sekély tavakba. Itt a békák nagy csapatokba gyülekeznek és szaporodnak. Minden nőstény egy dió nagyságú petecsomót rak le, amely a vízben hamarosan hógolyó méretűre duzzad. A felnőtt békák petézés után szétszélednek, és őszig szárazföldi életmódot folytatnak. A felnőtt békák több kilométeres távolságból is visszatalálnak az általuk ismert szaporodóhelyre.
Viszonylag nagy termete és tömege miatt combját sok helyen gyűjtik. Az utóbbi évtizedekben azonban számuk nagymértékben lecsökkent, ezért a fajvédelem alá került. A romániai természetvédelmi törvény értelmében szigorúan védett faj, gyűjtése csak a Környezetvédelmi Hivatal által kibocsájtott engedéllyel lehetséges.
Számos madár (gólya és gém fajok, békászó sas) és emlősfaj (nyest) számára fontos táplálék. A petéket és a lárvákat gőték, halak és számos gerinctelen állatfaj fogyasztja.- 
Bejegyezte: dátum:

Szarvasgomba: ha túl jól hangzik, vajon igaz?

Mivel több olvasó is kérte a szarvasgomba termesztést tartalmazó cikket ideragasztjuk a 7 Határ.ro Gazdaportál-ban  megjelent szakszerűen összeállítottat- (Erdélyi Hangya)
2013. február 15. Írta: Fekete A. Oszkár szarvasgomba-szakértő
Ha túl jól hangzik, vajon igaz-e? - tehetnénk fel a kérdést. Szakmabeliként engedjék meg, hogy pontszerűen hozzászóljak a szarvasgombatermesztés témaköréhez annak érdekében, hogy az érdeklődők szakszerűen és számszerűen lássák az üzletág adta lehetőségeket. Írom mindezeket annak apropóján, hogy a napokban több újságcikk is napvilágot látott egy Marosvásárhelyen tartott tájékoztató kapcsán, melyeket olvasva az egyszeri gazda azt gondolhatja, hogy a szarvasgombatermesztés hozza majd el a megváltást, és most már biztos, hogy ez a legtutibb üzlet, amibe befektethet.
Kétségtelen, hogy a szarvasgombatermesztésben rengeteg lehetőség rejlik, és hosszú távon alternatívát kínálhat a hazai mezőgazdaság számára is. Ugyanakkor érdemes a téma mélyebb kérdéseit is kifejteni, mint ami a marosvásárhelyi előadáson elhangzott, vagy a Bakó Zoltán írta Szarvasgombával vagy mogyoróval lehet kitörni, illetve a Vajda György által jegyzett Szarvasgomba és mogyorótermesztés. Igényes, alternatív mezőgazdálkodás című cikkben olvasható. 
Mindezt azért kell megtenni, hogy néhány éven belül a szarvasgombatermesztés is ne kerüljön az egykor csúcsbizniszként - szintén olaszok által propagált - csigatenyésztés, epertermesztés, selyemhernyótartás stb. sorsára, és ne csúfos bukásként emlékezzenek rá az emberek.
Szarvasgomba vagy mogyoró?
Az előadók folyamatosan a mogyoró- szarvasgomba párosra helyezték a hangsúlyt előadásuk során, mely igen kecsegtetően hangzik a témában kevéssé jártas emberek fülének, hiszen ki ne szeretne egy csapásra legalább két – de inkább több – legyet is megütni. Tudni kell azt, hogy a szarvasgomba valóban jó partnere a mogyorónak, ám a jól hangzó kettős termés ritkán érhető el eredményesen, ugyanis a két faj eltérő talajigénye, valamint az ültetvények karbantartásának eltérő mivolta miatt (gondoljunk itt metszésre, talajművelésre, öntözésre stb.), elengedhetetlenül is az egyik vagy másik termésnek a kárára fogunk cselekedni. Mivel a szarvasgomba ára mindenkor lényegesen magasabb, mint a mogyoróé, ezért a szarvasgombaültetvények célja mindig is a szarvasgomba, és soha nem a mogyoró! Törekvéseink, befektetéseink minden körülmények között a szarvasgomba termésének fokozását kell célozzák, a kompromisszumok teljes kizárásával.
A Vajda György cikkében amúgy tévesen szerepel a szarvasgomba ára, ugyanis 2,35 és 6,7 eurós ár nem reális, inkább 235 vagy 670 lenne az ildomos. Ami a mogyoró 5-6,7 eurós árát illeti, ez sajnos a végfelhasználók felé mondott végső értékesítési ár, a gazdák pedig tudják, hogy ők soha nem ezt, hanem a nagykereskedelmi felvásárlási árat kapják, ami évek óta 1 és 2 euró között van, minőségtől és mennyiségtől függően.
Melyik szarvasgombáról beszélünk?
Itt térünk a másik problémára, ami a csúsztatások alapját szokta adni, ugyanis többféle szarvasgomba van, jelentősen eltérő árakkal. A 235 és 670 eurós átlagárak csupán a cikkben említett téli fekete szarvasgombának – tudományos nevén Perigordi v. francia szarvasgomba (Tuber melanosporum) – van, ez viszont nálunk Erdélyben nem terem, és a környezeti viszonyokat ismerve, nem is termeszthető biztonsággal. Marad tehát a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum), ami ugyan honos erdeinkben, ám piaci ára jellemzően 20–150 euró között van. Az sem mellékes, hogy a nyári szarvasgomba telepítése nagyjából duplája a francia szarvasgombának, ugyanis az árnyékolás szükségessége miatt hektáronként nagyobb, jóval ezer fölötti tőszámmal dolgozunk.
Ha valaki üzleti tervet szerkesztve szeretne nekivágni egy ilyen befektetésnek, akkor nagyon nem mindegy, hogy ezek a számok hogyan alakulnak. Mindig ellenőrizzük le, hogy melyik gombáról beszélünk, annak érdekében, hogy ne dőljünk be a jól felkészült eladónak, aki pontosan tudja, hogy amikor Romániában termesztési lehetőségekről kell beszélni, akkor a nyári szarvasgombát kell/lehet említeni. Amikor az eladási árakat kell jól hangzó formába csomagolni, akkor mindjárt a francia szarvasgomba vagy a éppen a fehér szarvasgomba (Tuber magnatum) ára kerül említésre. Jól jegyezzük meg, hogy mind a francia, mind pedig a fehér szarvasgomba mediterrán, illetve szubmediterrán éghajlatot kedvelő faj, melyek Erdélyre nem jellemzőek. Ilyen értelemben a francia szarvasgomba termesztése inkább csak a kísérletező, mint befektető gazdáknak ajánlható. A fehér szarvasgombáról pedig azt kell tudni, hogy annak ellenére, hogy ez a legdrágább szarvasgomba, termesztési technológiája mai napig nem kidolgozott, ezért jelenlegi ismereteink szerint nem termeszthető!
Mikor terem a gomba és mikor térül meg a befektetés?
A harmadik probléma sem kisebb horderejű, mint az első kettő. Vajda György cikkében egyik helyen azt olvashatjuk, hogy „a gomba a gazdanövény elültetésétől számítva 5–7 éven belül terem”, egy másik helyen pedig azt, hogy „a mogyorótermesztés hosszú távú befektetés, mert csak 5 év után éri el a megfelelő termőképességét a fa”. Szóval akkor mikor fog teremni az ültetvényünk? Mikor fog megtérülni a befektetésünk? És főként mit jelent a megfelelő termőképesség?
Tudni kell azt, hogy a francia szarvasgomba (Tuber melanosporum) esetében a termőre fordulás optimális esetben 4-5 év után várható, ami azt jelenti, hogy egy az adott ültetvényen megtaláljuk az első darab gombát. Innen még további 4-5 évre lehet szükség ahhoz, hogy az ültetvény kereskedelmi szempontból mérhető mennyiségű gombát teremjen. A tapasztalatok azt mutatjájk, hogy stabil termés az ültetést követő 8-12 év elteltével várható, míg termésmaximumot (ami ugye a megfelelő termőképesség lehetne) az ültetvény 14-20 éves korára érheti el. Mindezt tetőzni lehet azzal, hogy a francia szarvasgomba a leghamarabb termő szarvasgomba faj. A nálunk termesztésbe vonható nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) első egyedei az ültetést követő 7-10 évben jelenhetnek meg, terméscsúcsot pedig szintén bőven 15 éve fölött várhatunk. Szépíteni lehet a dolgot, de a nemzetközi példák ezt mutatják.
Ezen adatok ismeretében a megtérüléssel a következőképpen számolhatunk a nyári szarvasgomba esetében:
Befektetés hektáronként
- 1000 mikorrhizált facsemete, átlagban 15 euró/db áron = 15.000 euró
- kerítés : 4000 euró
- öntözőberendezés: 5000 euró
- ültetési és fenntartási munkálatok a termőrefordulásig = 5000 euró
Összesen befektetés: 29.000 euró
Megtérülés:
Ültetés utáni 10. év: 10 kg x 80 euró/kg = 800 euró
Ültetés utáni 11. év: 20 kg x 80 euró/kg = 1600 euró
Ültetés utáni 12. év: 30 kg x 80 euró/kg = 2400 euró
Ültetés utáni 13. év: 60 kg x 80 euró/kg = 4800 euró
Ültetés utáni 14. év: 120 kg x 80 euró/kg = 9200 euró
Ültetés utáni 15. év: 150 kg x 80 euró/kg = 12 000 euró
Összesen: 15 év után 30 800 euró
Látható tehát, hogy amennyiben a nemzetközi termésátlagokkal és a sokéves nagykereskedelmi átlagárral számolunk, a befektetésünk nagyjából 15 év múlva fog megtérülni, természetesen csak akkor, ha hozzám hasonló optimizmussal évente duplázódó terméssel és stabil árral számolunk, ugyanakkor nem leszünk valamilyen természet vagy ember okozta kár szenvedő alanyai.
Élősködő vagy szimbionta? Spórázni vagy mikorrhizálni?
Erősen nélkülözik a szakmaiságot az olyan kifejezések, mint „szarvasgomba-spórával ellátott gazdanövény-csemete” vagy „bespórázott csemete”, ugyanis a szarvasgomba és gazdanövény kölcsönös haszonnal járó kapcsolatát mikorhizza kapcsolatnak vagy magyarosan gyökérkapcsolatnak nevezzük, a folyamatot, amelyben ez a kapcsolat létrejön pedig mikorrhizációnak. Kétségtelen, hogy a spóráknak is van szerepe a kapcsolat létrejöttében, de ez egy sokkal bonyolultabb folyamat, mint ami a laska- vagy csiperkegombák esetében tapasztalható és amire a legtöbb ember általános ismereteit felhasználva asszociál.
A mikorrhiza-kapcsolat során mindkét fél előnyöket élvez: a gomba micéliumfonalai révén megnöveli a fa táplálékfelvevő felületét, segíti egyes hasznos elemek felvételét a talajból, és részben kiszűri a kedvezőtlen anyagokat, cserébe a fa készen feldolgozott táplálékot juttat vissza a gombának. Ilyen értelemben a szarvasgomb tehát nem élősködő. (Megj.: a szarvasgombának van olyan életszakasza, amikor élősködőként viselkedhet, de ez a jelenlegi téma tárgyalásakor elhanyagolható.)
Itt szükséges megemlíteni a kontamináció problematikáját is, ami a szarvasgombaültetvények egyik legnagyobb kihívása, és amiről igen kevés szó esik. A gyökérkapcsolat ugyanis nem egy stabil, egész életen tartó párkapcsolat, a felek ugyanis sokszor hűtlenek egymáshoz, vagy éppen alulmaradnak a többi gombával zajló folyamatos kompetícióban. Hogy megértsük: a gombák között folyamatos versengés zajlik annak érdekében, hogy kié legyen egy adott gazdanövény. A versenyben pedig vannak jó (ún. aktív mikorrhizás gombák) és vannak gyenge, avagy lusta versenyzők is. A szarvasgombáról pedig tudjuk, hogy elég gyenge versenyző, éppen ezért szükséges, hogy minőségi (értsd: magas százalékban mikorrhizált) facsemetéket állítsunk elő és ültessünk be a versenypályaként jelenlévő talajba. Így tudunk biztosítani egy fajlagos előnyt a lusta gombánknak, hogy felülkerekedjen a konkurenciával szemben.
A franciaországi perigordi szarvasgomba ültetvények egyik nagy problémája az, hogy a kényelmes perigordi szarvasgombát éppen egy másik, gyengébb minőségű szarvasgomba, a téli szarvasgomba (Tuber brumale) szorítja ki a helyéről, jelentős fejfájást okozva a termelőknek.
Konklúzió
A végére hagytam a lényeget! A szarvasgombatermesztők körében sokan szeretnek nagyot, szépet és sokat mondani - tudják, ahogyan a horgászok is szokták -, de foganatja csupán egy dolognak van: az, aki a kijelentést tette, hogy ekkora meg ekkora ültetvény, ennyit meg ennyit termett, az mutassa meg. Minden komoly termesztő cég vállalja azt, hogy telephelyén - legyen az Olaszországban, Franciaországban vagy éppen Ausztráliában - kétséget kizáróan megmutatja a gyűjtés menetét, a gomba minőségét és mennyiségét. Azt javaslom minden érdeklődőnek, hogy miután végighallgatta a szép ígéreteket, elvarázsolták hihetetlennek tűnő üzleti tervvel, megtérülési számokkal, és mielőtt több tízezer eurót szánna ültetvénye létrehozására, tegye fel a kérdést az eladónak: Meg tudja-e nekem mindezt mutatni? És ne spóroljon meg nagyjából ezer eurót egy külföldi szakmai látogatásra, hogy az eladó komolyságáról megbizonyosodjék. Hiszen, ahogyan mi gombászok mondjuk, van a gomba, azt meg lehet fogni... a többi csak bla-bla.
A témában érdekelteknek pedig ajánlom, hogy vegyenek részt a mindenki számára nyitott Tuber 2013 címet viselő spanyolországi szarvasgomba konferencián, ahol a világ legjobb szakembereinek és szakcégeinek ajánlatait tekinthetik meg. Így könnyebb lesz eldönteni, hogy érdemes-e belevágni vagy nem, illetve mennyire tuti a tuti! De még egyszer figyelmeztetek mindenkit, hogy ne egy ilyen kiszállásnak a költségeit spórolja le, annak érdekében, hogy 10-15 év után ne átvert, csalódott szívvel nézze drága, ám nem termő ültetvényét.
(A szerző szarvasgomba-szakértő, A szarvasgombász mesterség című könyv társszerzője)- 



Bejegyezte: dátum:

Szomszédoltunk - Ideje a mezőgazdaságra is fordítani a támogatásból

 2013. március 01. Írta: 7határ
A mai nappal kezdődően lehet igényelni a területalapú támogatásokat, az ezekhez szükséges kérelmek kitöltésében Hargita megyében például a polgármesteri hivatalok agrárreferensei is segítenek a gazdáknak, így nem kell a városok APIA-irodáiba utazniuk. Haschi Andrással, a kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatójával – aki a segítségnyújtásról a helyi önkormányzati vezetőkkel megállapodott – az új és a lejárt támogatási időszakról beszélgettünk.
Mától lehet igényelni a területalapú támogatásokat, várhatóan kezdenek ömleni a kérések a kifizetési ügynökséghez. Ugyanakkor új kiírási időszak kezdődik: milyen újdonságok várhatók az elkövetkező periódusban?
Elméletileg nem lesznek változások, és egyelőre csupán az irányvonalakat ismerjük. Tudjuk, hogy mi az, amit támogatni fognak: a zöldesítést, a környezetkímélő technológiákat, sőt, kötelezővé teszik, hogy a termelő a területének egy bizonyos százalékán környezetkímélő technológiát alkalmazzon, és csak annak függvényében fogja megkapni a többi támogatást. Ezek persze messzemenően nem olyan szigorú dolgok, hogy ne lehessen kivitelezni. Ugyanakkor szintén támogatják a klímaváltozással, újrahasznosítható energiával kapcsolatos tevékenységeket, a szerveződést, de összegeket, apró technikai részleteket még nem közöltek.
A területalapú támogatás viszont megmarad nagyjából ugyanebben a formában. Él egy olyan elképzelés, hogy a gazdák egy bizonyos részét valamivel másképpen kellene támogatni, olyan stílusban, hogy ha például valakinek kell kapnia mondjuk ezer lejt évente, annak ne kelljen minden évben igényelnie a támogatást: jön az első esztendőben, benyújtja az igénylést, hét éven keresztül pedig azt fogja kapni, ha fejlődik.
Mi történik akkor, ha valaki egy évet kihagy, és nem igényli a támogatást? Bekapcsolódhat később is?
Akkor, amikor az ember csak alaptámogatást igényel, bármilyen módosítást (kimaradás, hozzáadás, területcsökkentés, területváltoztatás stb.) el tud végezni. Nehézségek akkor adódnak, amikor az ember egy programhoz csatlakozik – vagyis például ha agrárkörnyezet-gazdálkodást (AKG) igényel, az egy ötéves periódushoz kötött. Ez alatt az időszak alatt csak minimális változtatásokat tehet, de nem tud például területet változtatni, nem csökkentheti a parcellát stb.
Az első, ötéves támogatási időszak most jár le. Tegyük fel, lesz gazda, aki most abbahagyja, nem igényli tovább a támogatást. Számíthat még ellenőrzésre a továbbiakban, vagy nyugodtan alhat, akár hagyva elbokrosodni a területét?
Az AKG-t az uniós ellenőrző szervek egy évvel később ellenőrzik. Tehát amennyiben az illető gazda az idén abbahagyta egy bizonyos terület megművelését, még van esély, hogy jövőre az uniós ellenőrző szervek – mint például az EU-s számvevőszék – leellenőrzik. Elméletileg minket, az APIA-t és a minket is ellenőrző szerveket vizsgálják, de gyakorlatilag úgyis kimennek terepre. Ott azonban már nem a gazda lesz az esetleges hibás, hanem azt nézik meg, mi jól ellenőriztük-e a gazdát. Akkor ugyanis már nem várható el, hogy a fű le legyen kaszálva, de az jól látszik, ha a tavaly lekaszálták, hogy bokros volt, vagy a terület mérete ugyanakkora volt-e, mint most.
Mi változik a területek állatokkal történő lefedése kapcsán?
Állatok terén ez nem változik, továbbra is meg kell lennie egy minimális lefedésnek, vagyis be kell bizonyítani, hogy azon a területen legeltetés, kaszálás történik. Semmilyen számbeli változás nincs.
Befolyásolja vajon a bevezetett mezőgazdasági adó a támogatási kérések számát amiatt, hogy esetleg kevesebben fognak gazdálkodni?
Úgy érzem, hogy az emberek nem látják át teljesen, mert nincsenek is még alkalmazási normák. Nem tudjuk, hogyan fogják alkalmazni a törvényt, ezért úgy gondolom, hogy a 2013-as támogatási évben nem fogunk semmilyen támogatásigénylési csökkenést érezni.
Kért már Bukarest adatokat az adó mértékét meghatározó területek nagyságáról, állatlétszámról?
Nem kért, és nem is kell kérnie, hiszen az adatbázisunk egy központi szerveren működik. Onnan ezt könnyen tudják ellenőrizni. Ráadásul hiába is kellene más kimutatás, mivel kétlem, hogy az APIA-s adatbázison kívül ők komolyabb számításokat tudnának végezni.
Amióta létezik a területalapú támogatás, gyakorlatilag alig lehet eladó földet találni.
Így van, tudok olyan példákat, hogy az idős nagytata egy életen át azért küszködött, hogy a birtokot növelje. Az összes megtakarított pénzét a földbe tette bele, vásárolt egy-egy kis darabot, amíg meglehetősen nagy birtokot nem gyűjtött össze. Hét évvel ezelőtt megdöbbenve tapasztalta, hogy amit egy életen keresztül kaszálót, legelőt gyűjtött, nem ér semmit. Eltelt még egy év, és hirtelen minden megváltozott, mert ezek a területek támogathatóvá váltak. Akkor mégis rádöbbent a bácsi, hogy ezekre a területekre területtulajdonosként elég szép összegeket tud kapni abban az esetben, ha azokat meg is műveli. Ha valakinek van 10-15 hektárja, akár 25-30 ezer lejt is tud kapni arra a területre. Azt hiszem, az már elég komoly okot nyújt arra, hogy az ember azt a területet tisztességesen megművelje. Ez is egyik oka annak, hogy az emberek nem akarnak területet bérbe adni, eladni. De ez is az oka annak, hogy kissé eltorzult a mezőgazdaság: mindenhol csak kaszálókat látni, szántóföldekből kaszálót csinálnak, mert több támogatás jár érte, máshol pedig vannak gazdák, akik takarmány szeretnének termelni, de nincs szántóföldjük. Ugyanakkor nagyon nehéz az egyezkedés akkor, amikor bérleti szerződésről beszélünk. Véleményem szerint a támogatás nem kellene egyezkedés tárgyát képezze, amikor bérbe adunk területet. A támogatás nem a tulajdonosnak jár, hanem annak, aki megműveli a földet. 
Egy-egy ellenőrzés során sokszor azon csodálkozunk, hogy vannak faluhoz közeli területek, amelyek rettenetes állapotban találhatók: megműveletlenek, elhagyottak, és fenn a hegyen, ahol sokkal nehezebb körülmények között lehet dolgozni, sok minden nagyobb rendben van. Ez azt bizonyítja, hogy a lelkiismeretes gazdának nem számít, hol van a földje. Lehet, hogy jobban megérné neki a falu szélén, mintsem kijárjon a tetőre, de úgy gondolja, ha már azt a földet örökölte, kötelessége azt meg is művelni.
Korábban azt mondta egy interjúban, hogy a mezőgazdasági támogatásokból a gazdák házat építettek, autót, plazmatévét vásároltak, hőszigetelt ablakokat rakattak, most már ideje a mezőgazdaságra is pénzt fordítani. Még mindig érvényes ez a mondata?
Továbbra is fenntartom, esetleg azzal a megjegyzéssel, hogy amennyire csak lehet, vidékfejlesztésre kell fordítani ezt a pénzt. Nem feltétlenül műtrágyát, vetőmagot kell vásárolni, de olyan, a munkához szükséges tárgyakat, ami a mezőgazdasághoz kapcsolódik.- 
Bejegyezte: dátum:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)