2013. január 23., szerda

Megpályázni minden lehetőséget Pécska turisztikai várossá válhat

Balta János 2013. január 23.,
A képen Antal Péter, a pécskai polgármester

Mivel az évkezdet általában a számvetések időszaka, Antal Péter pécskai polgármesterrel megpróbáljuk feltérképezni az elmúlt év tevékenységét, eredményeit, de az idei tervekre is kitérünk.
– Milyen évet zárt Pécska, a hozzá tartozó településekkel?
– 2012 Pécska város számára elég eredményes évnek bizonyult, sok tervünk megvalósult.
– Megemlítene közülük néhányat?
– Hogyne, példának okáért, a Lidl környéki tömbház-negyed korszerűsítése, az ANL-tömbháznak az átadása. Utóbbiban 20 család lakik, egyelőre bérlik a lakásokat, amelyeket 5 év múlva megvásárolhatnak. Elvégeztük a sporttelep felújítását, de a 2 évvel ezelőtt építeni kezdett piaccsarnokot is befejeztük.
– Utóbbiról nem szólna bővebben?
– A 2-es számú Általános Iskola melletti kis sportcsarnok szomszédságában épült meg a piaccsarnok, reményeink szerint legkésőbb a városnapokra át is tudjuk adni. Ide fogjuk beköltözetni az állati eredetű termékeket forgalmazó, de a gyümölcs- és zöldség-kereskedőket is. Ugyancsak a piaccsarnokban kap egy helyiséget a piac felügyeletével megbízott állatorvos is. Ugyanitt a piac adminisztrátorának is lesz helyisége, de a csarnokban árusítók számára lesz öltöző, tussoló, korszerű illemhelyekkel ellátott mosdók. Tehát olyan korszerű csarnokot kívánunk használatba adni, amilyen a megyében párját ritkítja. A földszinten és az emeleten összesen 32 elárusító helyiség van, amelyeket a jelzett tevékenységi területtel foglalkozó kereskedők bérelhetnek.
– Más beruházás?
– Az említetteken túlmenően, a nagy sportcsarnok parkolóját is felújítottuk, de idén folytatjuk e környéknek a felújítását, ami magában foglalja az új lakónegyedet egészen a Juncanuig. Az új negyed minden házához bejáratot, vízelvezető árkokat, illetve járdákat építünk, díszfákkal ékesített zöldövezetet létesítünk. A magáncég által 8 évvel ezelőtt megvásárolt területen felépített 55 házból ugyanis 40 elkelt. A jelzett vállalat ugyancsak e negyedbe még 70 házat kíván építeni, 3 változatban, 40-60 ezer euró közötti áron, részletfizetés mellett. Ugyanakkor, a környéken lévő tömbházak udvarai is betonburkolatot kapnak, az egész negyed két év alatt fel lesz újítva. Ugyancsak tavaly, a 400-as utcák környékén lévő, ismertebb nevén a Felső artézi kutat újítottuk fel a környezetével együtt, ahol az utóbbi években kis parkot is létesítettünk. Szintén tavaly, a tornyai iskola épületének a felújítását is elkezdtük, amit idén folyatni kívánunk. Létrehozunk itt egy kisebb sporttermet, belső illemhelyeket és mosdókat alakítunk ki, de az udvaron is sportpálya épül. A tornyai iskola belső, illetve az udvar felújítását a nyár közepéig, az ott tervezett ünnepségig szeretnénk befejezni. Az épület külső felújítása a következő évre marad.
– Tudtommal, jelenleg Tornyán csak elemi iskola működik, a felső tagozatosok Pécskára ingáznak?
– Mivel a négy elemi osztályban csak 32 gyermek van, a felső tagozatosoknak a pécskai iskolába történő ingáztatását iskolabusszal oldjuk meg. Visszatérve a pécskai beruházásokra, tavaly befejeztük 5 utcának az aszfaltozását, vagyis 2-es, a 314, a 335-ös, a 424-es és a 205-ös utcát. Ugyanakkor megemlíthetem a pécskai bivalyrezervátumnak EU-pályázati támogatással történt felépítését.
– A felsorolt utcák összesen milyen hosszúak?
– Összesen 2,5 kilométer hosszúak, a munkálatokat EU-s pályázati támogatással végeztük. Az aszfaltozási munkálatokat idén is folytatni kívánjuk, amikor is ugyancsak EU-támogatással, összesen 16 utcát kívánunk aszfaltburkolattal ellátni. A jelzett utcákban végzett aszfaltozással párhuzamosan járdákat, vízelvezető árkokat, a házakhoz való bejárókat, zöldövezeteket, továbbá 3 kilométer hosszú kerékpárutat is építünk. E munkálatokra az EU-tól 5 millió eurót kaptunk, idén be is fejezzük.
– Miért épült Pécskán bivalyrezervátum?
– Tekintve, hogy az EU sokfajta pályázatra ad pénzt, a bivalyrezervátum egy környezetvédelmi pályázatnak a részét képezi, a magyarországi Mórahalommal közösen nyújtottuk be. Mivel Mórahalom egy szerbiai településsel közösen benyújtott, határon átívelő pályázat jóvoltából építhetett magának bivalyrezervátumot, a pályázat folytatásához kerestek egy romániai partnert. Így jutottak el Pécskára, ahol pozitívan álltunk az érdekesnek tűnő ötlethez. Már azért is, mert a befektetés 98%-át az EU állta. Azért is mertünk belevágni, mert a Mórahalmon tett látogatásunk alkalmával megismerkedtünk a bivalyrezervátum működési feltételeivel, a településre gyakorolt turisztikai vonzatával. A gyakorlat a pozitív döntésünket támasztja alá, ugyanis, amióta bivalyrezervátum létesült, több száz turista látogatta azt meg. Éppen ezért, tavaly benyújtottunk még egy újabb, a bivalyrezervátumra vonatkozó, határon átívelő pályázatot, ugyancsak Mórahalommal közösen, amit meg is nyertünk. Az újabb pályázat jóvoltából, amint az időjárás megengedi, hozzáfogunk a létesítménynek a bővítéséhez. Ennek során, egy informatikai központot hoznunk létre, konferenciateremmel, irodákkal, konyhával, korszerű mosdókkal, illemhelyekkel ellátva. Ugyanott, egy kemence is lesz, ahol a híres pécskai kenyeret, illetve péksüteményeket készítünk a turisták részére, akik a központban filmeket, képeket láthatnak a bivalyrezervátumról, illetve a város nevezetességeiről. Mivel a bivalyrezervátum a Maros-part közelében, a futballpálya mellett mintegy 2 hektáros területen fekszik, onnan gyalog is be lehet sétálni a városközpontba,
– Hány bivaly található a rezervátumban?
– Összesen 15 bivalyt gondozunk, közülük 5 már itt született. Reméljük, év végéig a szaporulat jóvoltából a létszám 20-ra emelkedik. Nem csak a turisták, hanem a helybeli gyerekek is kíváncsiak a bivalyokra, melyhez hasonlókat csak tévében láthattak. A következő években a farmra pávát, fácánt, juhot, kecskét, szamarat, lovat, nyulat, tehát olyan állatokat kívánunk hozni, amelyek könnyen átvészelik a hideget, de az átlagos háztartásokban nem találhatók meg, ezért a gyermekek nem igazán ismerik őket.
– A rezervátum létrehozásától nőtt-e számottevően Pécskán az idegenforgalom?
– Természetesen, de nem csak a farm miatt, hanem, mert, ugyancsak pályázati támogatással a városban, illetve a környékén, Tornyán és Óbodrogon 20-nál több turisztikai látványosságot népszerűsítünk. A következő években fontos teendőnek tekintem olyan buszjáratokat indítani, kerékpárutakat építeni, amelyeknek a jóvoltából a turisták e látványosságokat megtekinthetik. Meglévő vendéglőinkben étkezhetnek, a jelenlegi két szállodánk mellett, további panziókat, szálláshelyeket is létre kell hozni. Érdekesség, hogy a bivalyrezervátumra vonatkozó második pályázatunkban 60 kerékpárt is nyertünk, amelyeken végiglátogathatják majd a turisztikai érdekességeket. A tavaly benyújtott harmadik pályázatunk arról szólt, hogy 15 pécskait idegenvezetői tanfolyamon képeztettünk ki a Pécskára látogató idegeneknek a fogadására, a kalauzolására. Tavalyelőtt nyújtottunk be pályázatot két, egyenként 1000 méter mély termálkút fúrásához szükséges tanulmányterv elkészítésére ahhoz a termálfürdőhöz, amit ugyancsak EU-pályázatból kívánunk megépíteni, mintegy fél kilométerre a bivalyrezervátumtól. 15 hektáros területen kívánunk termálfürdőt építeni, amennyiben megnyerjük a pályázatot, ami el van készítve, csak várjuk, hogy e célra az EU költségvetésében pénzforrások nyíljanak. Mindent egybevetve, a következő 5-10 évben Pécska az ország térképén turisztikai várossá kívánja kinőni magát. Ugyancsak a tavalyi beruházásainkhoz tartozik 1 kilométernyi járda burkolása, 3 kilométernyi vízelvezető árok lebetonozása, valamint a katolikus templom melletti park felújítása, Szentháromság-parkká történt elnevezése. Az elmúlt évben végrehajtott nagyobb beruházások mellett azonban még nagyon sok, nem említett, kisebb is volt. Példának okáért, elkezdtük a 2-es iskola épületének a felújítását, amit idén folytatunk. Két év alatt az iskolaépület arculata teljesen megváltozik, méghozzá önerőből. A felsorolt beruházások legtöbbje EU- vagy kormánytámogatással valósult meg.
– Az említetteken kívül, terveznek-e még valamit 2013-ra?
– A felsoroltakon kívül, sok beruházási, fejlesztési ötletünk van. Folytatjuk az említett 16 utca aszfaltozását. Fontos pályázatot nyertünk a szenny- és ivóvízhálózat bővítésére, valamint a szennyvíztároló bővítésére, amire tavasztól 12 millió euró érkezik Pécskára. A jelenlegi, 3 ezer lakos kiszolgálására alkalmas ülepítő telepet 15 ezer fősre kívánjuk bővíteni. A befektetés jóvoltából Pécskán az ivóvízhálózat 100, míg a szennyvízcsatorna 90%-ban lesz bevezetve a háztartásokba. A fennmaradó 10%-ot a következő 2-3 évben, önerőből oldjuk meg. A jelzett munkálatokat tavasszal kezdjük el, 2014 végéig kívánjuk befejezni, ami egyben azt is jelenti, hogy közel két évig Pécska utcái fel lesznek ásva, de hát nélküle nem lehet bevezetni e két, elemi fontosságú szolgáltatást. Ugyancsak idén, 10 kilométernyi, térkövekkel burkolandó járdát kívánunk felújítani az aszfaltozásra kerülő utcákban, ahol a vízelvezető árkok mellett megépülnek a járdák, a bejáratok, de a zöldövezet is. Ugyanakkor a 2-es utcán 600 parkolóhely létesül az iskolák, az óvodák, a közjegyzői iroda, a polgármesteri hivatal, a Művelődési Ház, templomok, a piac, valamint a magáncégek előtt, ahol több autó áll meg. Egyelőre parkolói díjszabás bevezetésére nem gondoltunk. A tornyai iskola új épületében már említett korszerűsítési, felújítási munkálatok mellett egy kisebb dísztermet is kialakítunk. Ha sikerül a tetőszerkezetét felújítanunk, lehetséges, hogy az óvodát is oda költöztetjük. A régi iskolaépületen egyelőre állagmegőrző tevékenységet tervezünk, hosszabb távon a sorsáról még nem döntöttünk. Ugyancsak tornyai tervünk, hogy a kultúrotthonnak néhány évvel ezelőtt elkezdett, majd leállt felújítását tavasszal sokkal nagyobb intenzitással folytatjuk, hogy év végére teljesen befejezzük. Szederhát minden utcájában betonjárdát kívánunk építeni, illetve új aszfaltburkolatot kívánunk húzni a bekötőútra a nemzetközi főúttól a faluig. Az ottani óvodában is belső mosdókat, illemhelyeket kívánunk létrehozni. Elemi iskola már nincs Szederháton, ahonnan a kisdiákokat iskolabusszal ingáztatjuk Pécskára. Ugyancsak pécskai tervünk, hogy a 422-es (volt Raktár) utca aszfaltozásának a tanulmánytervét elkészítjük, legkésőbb jövőre azt is leaszfaltozzuk, felújítjuk, mert a jelzett utca az egyetlen felújítatlan a központban, amelyik a piactérre vezet.
– Mivel a megyei tanácsi támogatás a helyi adók begyűjtésének az arányán múlik, azt hogy sikerült végrehajtani?
– Sajnos, e téren nem állunk valami fényesen, ugyanis a helyi adóknak és illetékeknek csupán a 60%-át tudtuk behajtani. Eddig minden évben 80% fölött teljesítettünk. A tavalyi elmaradás nem csak nekünk, hanem a polgároknak is gondot okoz, hiszen a határidőre be nem fizetett adóért pönálét kell fizetni. Ami az adóemelést illeti, a tanács úgy döntött, hogy csakis az USL által decemberben kormányrendeletbe foglalt 16%-kal igazítja ki a helyi adókat, és nem élt a törvény által adott joggal, amely még plusz 20%-os emelést engedélyezett az önkormányzatok számára.
– Idén számítanak-e kormánypénzekre?
– Nem igazán számítunk, de az új iskola befejezéséhez szükséges, mintegy 1,6 millió, illetve a volt Mustra iskola helyén épülő óvodaépület befejezéséhez reménykedünk támogatásban. Ha e két építkezéshez kapnánk pénzt, elégedett lennék. A többi beruházásainkat EU-támogatással, illetve önerőből folytatjuk.
– Ilyen sok megnyert EU-pályázat komoly csapatmunkát feltételez.
– Valóban, hiszen a háromtagú csapattal együtt, a pályázatok elkészítésén hozzávetőleg 20-an dolgozunk. Amelyik kiírás valamilyen formában Pécskára is ráillik, azt mindenképp megpályázzuk.
– Idén jut-e pénz a kultúrára?
– Legalább annyit, mint a tavaly kiutalt pénzt, idén is megkapja a helybeli kultúra, mert évente, mintegy 80 rendezvényünk van. Ezen belül, a Păstrătorii Tradiţiei, illetve a Búzavirág néptáncegyütteseknek is minden évben kiutalunk egy-egy jelentős összeget, amit a tevékenységükre költhetnek. Kultúrával kapcsolatos elképelésünk, hogy egy házat akarunk vásárolni a Művelődési Ház mellett, ahol a következő években falumúzeumot kívánunk kialakítani. Itt a városban élő minden nemzetiség népviseletét, használati eszközeit szeretnénk bemutatni, újabb turisztikai látványosságot kialakítani. Idén is mindent megteszünk Pécskának a korszerűsítéséért, a lakosság életminőségének a javításáért, illetve a turizmus fejlesztéséért, a legbiztosabb tőkénkre, a csapatunk leleményességére, a pályázati lehetőségek kihasználására támaszkodva.
– Köszönöm a beszélgetést.

Végletek közt Mezőföldön

2013.01.23. 
Székelypetőfalva őstelepeseinél régebbiekről nem nagyon tudunk a környéken. Talán még Zabola és a Tatárhalom közelében fekvő Székelytamásfalva lakói élhetnek itt oly sok ideje. Január dereka, mi pedig állítjuk, hogy ez a hely még akkor is kedvelt volt a letelepedő székelységnek, ha kénye-kedve szerint tombolt – miként manapság is – a mi szelünk, a Nemere. Íme az első véglet: jó néhányan a hóviharok alatt lapuló falu borvízferedőjénél maximumra fűtött szaunában köszöntötték 2013-at!
Mint reflektor
– Mire számíthat a petőfalvi ember 2013-ban? – tettük fel a kérdést a községvezetőnek, Ádám Attilának.
– Nem ijedek meg a kérdéstől – válaszolta –, mert mi mint reflektort fordítjuk a kis falu felé figyelmünket. Felújítottuk a település hősi emlékművét, megújult a feredő, a kultúrotthon, s ünnepeltünk a helyi negyvennyolcasoknak állított emlékjelnél. Tudjuk, hogy kézzelfogható dolgokra gondol a Háromszék munkatársa, és azért mondjuk el, hogy gondunk lesz a petőfalvi bekötőút állandó karbantartására, és a külső javítás előtt álló katolikus templom munkálatait is segíteni fogjuk.
Mint a hullámvasút, olyan az Imecsfalváról leágazó és Székelypetőfalva felé irányuló makadám út. Érezhető ez jól, még akkor is, ha a vastag hótakaró némileg kiegyenlíti a kátyúkat. Az imecsfalvi főút és a vasúti sorompó közötti szakasz Szentkatolna községhez tartozik, s annak a felújítását az ottani községvezetéstől várják. Olvasóink számára közhelyként hangzik, de a bekötőút teljes hosszá­nak karbantartása a petőfalviak egyik legnagyobb gondja, mi több, a borvízferedőre és szaunára járók egyre jobban várják annak felújítását. Nem is csoda, ha rohamosan romlik az úttest – nyilatkozta egy személygépkocsi-tulajdonos –, hiszen a bekötőút két oldalán csak az emléke maradt az egykori, nagyon fontos vízlefolyóknak-sáncoknak!
Kihaltnak látszik a falu, de bejáratánál, az egykori téesz térségében újszülött báránykák bégetésére lettünk figyelmesek, a zabolai Aurel Cozneanu, nyelvünket is jól beszélő juhosgazda gyapjasai Isten szabad ege alatt szorgalmasan lakmároztak a szénából.
– Úgy hírlik, hogy ma már nem kifizetődő a juhászat – szóltunk a gazdához, aki egyébként állat-egészségügyi diplomával rendelkezik.
– Ide figyeljen – mondta –, ez csak annak igaz, aki nem tud rabja lenni a juhoknak. Itt rengeteget kell dolgozni, az állatok mellől nem lehet elmozdulni: sem éjjele, sem nappala, sem ünnepe nincs az embernek. Aztán jönnek az ilyen száraz esztendők, amilyen a tavalyi is volt, ami beteszi az ajtót. Az én juhaimnak a téli takarmány csak olyan 80 százalékban van biztosítva! A zsebet ki kell üríteni... A fiammal közösen dolgozunk, de ő farmer, a falu és a környékbeliek földjeit műveli bérben, itt van minden gépi felszerelése. Én juhász vagyok, de ha beleunok a munkába, van itt berendezett meleg szobám, bekapcsolom a tévét, s már kinn es vagyok a világban. Ennyi az egész.
Ez is petőfalvi véglet – tesszük hozzá mi.
A cigány gyermek nem fázik
Nem jó déli időben érkezni Petőfalvára, mert nem illik délebédkor zavarni azokat, akik éppen az asztalnál ülnek, mi meg siettünk, mert a helyi elemi iskola összevont osztályának tanulói déli egy órakor bezárják a kaput. Haan Deák Anikó tanító néni öt kedves, mosolygó cigány gyermeknek kézimunkaórát tartott, színes fonalakból szőni tanította őket. 
„Tizenegyen vagyunk, de egy részük rózsahimlős, a többi sárgaságos. Nincsen semmi panaszom, van jó meleg, vezetékes ivóvíz, beépített illemhely. Hálás dolog ilyen egyszerű gyerekekkel foglalkozni, mert ők mindennek örvendnek. Találtam egy holland alapítványt, amely heti három alkalomra biztosít a petőfalvi gyerekeknek tízórait. Ezt én megvásárolom, és itt a nagyszünetben elfogyasztják. Vehetek akármit – mondja kissé mosolygósan a tanítónő –, gyermekeim kedvence mégiscsak a dzsemes kenyér!” Igyekeznek a tanulásban, mindeniknek van valami erősebb oldala – hallgattuk a másik petőfalvi végletet. Mosollyal és jóakarattal, ragaszkodással tele gyerekek között arra gondoltunk, hogy nem mások ők, mint Szent Ferenc gyermekei, a helybeli romák ugyanis katolikusok, és a gyermekek tudják, hogy Szent Ferenc, akinek képe a templomban áll, a szegények barátja. A negyedikesek ujjongva közölték, hogy jövőben a sárga iskolásbusszal mennek Za­bolára ötödik osztályba! Székelypetőfalvát élő falunak kell neveznünk, hiszen az óvodáskorú gyermekek lélekszáma jövőre is biztosítja a helyi iskola folytonosságát – tájékoztatott Opra Ildikó óvónő.
Petőfalván egyre több a hétvégi ház, de még mindig a helybeli cigányok vezetnek a népszaporulatban, olyannyira, hogy a huszonegy gyerek mind roma nemzetiségű! Ez is petőfalvi véglet. Van egyetlen olyan szülő is egyébként, aki Kézdivásárhelyen járatja elemista gyerekét iskolába.
– Petőfalvi katolikus híveim lélekszáma jelenleg félszáz. Vannak olyan cigány családok is, amelyek részben eleget tesznek az egyházzal szembeni kötelezettségeiknek. Gyerekeiket én tanítom vallásra. Munkás évnek nézünk itt elébe, mert a templom külső javítására készülünk, s erre a célra pályázatot nyújtottunk be a megyei tanácshoz – tudtuk meg Papp Márton plébánostól, az imecsfalvi anyaegyház lelkészétől.
Gombnyomásra gyógyulás
– Én soha nem zárom a kaput, de ebből az udvarból és házból még soha semmi nem tűnt el. A petőfalvi cigányok nem lopnak, sajnálom őket, és segítem is – mondta Várhelyi Piroska, akihez éppen Piroska napján kopogtattunk be. Rotyogott a rakott káposzta a kályhán, készítette a citromos szeletet, forralta a pirosbort. Háza tája valóságos kuriózum, mert évekkel ezelőtt kutat fúratott udvarára, ahol egy pávai mester „varázsdróttal” kijelölte, hogy hol található víz a mélyben. S lássunk csodát: volt víz, de nem édes, hanem jó szénsavas borvíz! Van édesvíz éppen elég a szomszédoknál – mondta Piroska –, én a borvizet bevezettem a fürdőszobámba, és hetente gyógyfürdőzök, s azóta a lábam sem fáj s nem dagad, megmenekültem a reumától, gombnyomásnyira tőlem a gyógyulás.
Ez is egy véglet...
A víz ivásra is jó, fröccsnek is – folytatta Piroska. Van egy ember, aki Gelencéről jön hozzám borvízért, azt állítja, hogy ez enyhíti felesége gyomorfájdalmait. Nem kell dicsérnem, a Sepsiszentgyörgyön tartott borvízünnepen az én vizem első díjat nyert!
Csak hétvégi háznak vásárolta az épületet Piroska asszony, de most semmiért sem adná. Nagy kincs ott a csend, a madárcsicsergés, a messziről érkező Haralyi patak csobogása. Ápolni tudja szobájában a családi ereklyéket, őseinek fényképeit, bútorait.
– Élni tudni kell, el kell fogadni az öregséget – sommázta a titkokat. – Mindenki fogadja el magát annyi évesnek, amennyi, viselje annak áldásait-nyűgeit, és így próbálja nyugisan, békésen és csendben leélni hátralevő éveit!
Képviselő nélkül is van élet
Both László nem tagja a községi tanácsnak, de amolyan mindenese a falunak. Szerinte is a legnagyobb óhaj, hogy ha kavicsos úton is, de gépkocsival meg lessen közelíteni Székelypetőfalvát. Reméli, mindkét település polgármesterének lesz gondja a bekötőútra. Elmondta: önerőből, a helybeli fiatalok kalákában felújították a kultúrotthon belsejét, lefestették-lakkozták a gerendázatot, kicserélték a megviselt-elvásott deszkapadlózatot, mely még 1933-ban készült. Pingpongasztalt állítottak, aminek a legjobban a fiatalok örvendtek. Tíz körüli a szórakozni akarók száma, és olyan is akad, aki hétvégeken jön haza. Nagyon szeretnénk – mondta –, ha a megyei tanács segítene másik nagy gondunk megoldásán, templomunk tatarozásában, mert ha nem is műemlék, de vannak benne értékes festett képek és Kolonics István 1891-ben készült orgonája. (Oltárképe, mely védőszentjét, Assisi Szent Ferencet, a szegények nagy pártolóját ábrázolja, talán 1762-ből való.) Lesznek olyanok is a faluból, akik aprómunkásként tudnak majd segíteni a templom tatarozásánál, ha kell. Széppé kéne tenni, mert a nyáron meglátogatja falunkat a főtiszteletű püspök úr.
Egyfajta végletnek tűnt számunkra az is, hogy ott, ahol fiatalság hiányában nem működhet néptánccsoport, éppen abban a faluban él a zabolai Gyöngyharmat Néptánc­együttes vezetője-koreográfusa, Both Lász­ló, akit az együttesről, annak sikereiről és ez évi terveiről kérdeztünk.
– Tavaly nyáron megszerveztük a zabolai népzene- és néptánctábort – mondta –, ahol a csíkszentdomokosi származású, Buda­pesten élő Kádár Ignác tanította az eredeti domokosi táncot. Kádár két évig volt Magyarországon az év táncosa. Sikeres közös kirándulást szerveztünk a magyarországi táborozókkal a Petőfalvi bugyogóhoz, volt fürdés-szaunázás, tokányolás, sör, a nyírfák alatt szólt az élő zene. Anyagiakkal támogatott Gergely gróf is. Ezt a tábort szeretnénk újra megszervezni augusztus második hetében. Pályáztunk erre a Gyöngyhar­mat Egyesület nevében. A Gyöngyharmat táncos csoportjai már készülnek a farsangfarki fellépésre. Farsangtemetést mutatnak be február 9-én, ami felvonulással kezdődik majd, s lesz bálba hívogató. Első ilyen jellegű rendezvényünk, hagyományossá szeretnénk tenni.
Zabolán vasárnap műsoros farsangi délutánt rendeztek, ahol petőfalviak is részt vettek. Csíkkászoni vonószenekar szolgáltatott farsangi nótákat, a Csíkszentgyörgyi székely góbék, Vitos Imre és Fehér Zoltán bemutatta A vén kecske is megnyalja a sót című bohózatot. Kisgyörgy Zoltán Háromszék

2013. január 22., kedd

Mgyarország - Szójahatalom leszünk?

Forrás: MR/Hajnal-táj | 2013. január 22. 
Legalábbis kiválthatjuk a kétes minőségű, gyakran GMO-növényekből származó dél-amerikai szójaféleségeket.
Ezen a héten is tart Németországban a Zöld Hét (Grüne Woche) mezőgazdasági és élelmiszer-ipari világkiállítás. A seregszemle nem csak bemutatkozási lehetőséget biztosít az egyes országoknak, diplomáciai nagyüzem is egyúttal. Rögtön az első napokban megállapodásra jutott például néhány ország, hogy saját termesztésű szójával váltja ki a dél-amerikai importot.
A német fővárosban szombaton aláírt úgynevezett Duna menti szója nyilatkozathoz Ausztria és Magyarország mellett csatlakozott többek között Bajorország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is. Az együttműködés célja, hogy az adott országok szójatermelése a mostaninál magasabb, akár az önellátás szintjére emelkedjék, kiváltva ezzel a kétes minőségű, gyakran GMO-növényekből származó dél-amerikai szójaféleségeket -mondta a Hajnal-tájnak az agrárgazdaságért felelős államtitkár.
Czerván György hangsúlyozta: Magyarország fehérjetakarmány-szükségletének négyötödét importálja, ezt szeretnénk kiváltani a mostani kezdeményezéssel, amely egyébként szinkronban van a 2010 végén elfogadott Nemzeti vidékstratégia fehérjeprogramjával, a GMO-mentességet pedig az alaptörvény is rögzíti – emelte ki a szakpolitikus.
A most csatlakozó országok nem feltétlenül a legideálisabb termőhelyei a szójának, hiszen a növény a magas páratartalmat kedveli, és Ausztriára, Svájcra ez például nehezen mondható el, de a termelési feltételek nagyarányú átalakításával, öntözéssel, a nemesítés felfuttatásával versenyképessé, Magyarország pedig akár önellátóvá is tehető – állítja a Kaposvári Egyetem iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézetének megbízott igazgatója.
Baranyai Sándor szerint a magyar éghajlati viszonyokat figyelembe véve mintegy 150-200 ezer hektár alkalmas a szójatermesztésre, miközben ma jó, ha 35-36 ezer hektár a szója tényleges termőterülete. Bár a mostani feltételrendszer nem is nagyon ösztönzi a szójatermesztést, a 2014-től induló új támogatási rendben lehetünk annyira ügyes tárgyalópartnerek, hogy ez akár egy konkrét, lépésről lépésre követhető programmá váljék – emelte ki a szakember a Hajnal-tájban.

Még egy évet csúsznak az uniós agrárreformok

2013. január 22.,
Már most bizonyosnak tűnik, hogy 2014-ben még a régi szabályok szerint igényelhetik majd az uniós agrártermelők a közvetlen jövedelemtámogatásokat, mert a következő hétéves időszak elejére nem áll fel az új rendszer – figyelmeztettek hétfőn brüsszeli források.
Új büdzsével, de jelentős részt még a régi szabályokkal kezdi meg az Európai Unió a következő, 2014-től induló többéves pénzügyi keret végrehajtását az agrártermelők jövedelmének 75 százalékát kitevő közvetlen kifizetések terén - jelezték előre hétfőn nevük elhallgatását kérő brüsszeli források a Bruxinfo szerint. Az Európai Bizottság értesülések szerint azzal számol, hogy az asztalon levő, a következő hétéves időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal párhuzamosan egy, kizárólag a 2014-es évre vonatkozó átmeneti jogi keretre is tervezetet kell kidolgoznia tavasszal, amiről külön kell döntenie az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A szokatlan lépést az indokolja, hogy a többéves keretköltségvetés elfogadásának késlekedése miatt az EU már bizonyosan kifut az időből, és az új támogatási rendszer nem tud felállni az év végéig, így muszáj lesz átmenetileg a régi szabályokat érvényben hagyni, alapvetően a közvetlen jövedelemtámogatásoknál, ahol az új rendszerre való áttérés rengeteg adminisztrációs teendővel és változással jár majd, amire 2014-ig egyszerűen már nincs idő.
A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit (például a direkt támogatások kizöldítése, a hektáralapú támogatások egyes tagállamokon és egyes régiókon belüli fokozatos közelítése) csak 2015-től lehet majd végrehajtani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok még egy év haladékot kapnak majd az egységes területalapú támogatási rendszerről (SAPS) az EU mindenki számára egységessé váló támogatási rendszerére való átállásra - írja a Bruxinfo.
Az Európai Parlament mezőgazdasági ügyi bizottsága szerdán szavaz a 2014 utáni közös agrárpolitika szabályairól készült négy jelentésről, köztük a közvetlen kifizetésekről is. A következő hétéves keretköltségvetés elfogadásáig ugyanakkor nem fejeződhet be a jogalkotói munka, hiszen az agrárkiadásokról és a politika több más fontos paraméteréről is a többéves pénzügyi kerettel együtt kell dönteni, erre legkorábban február 7-én van esély.
Mi lesz az agrárforrásokkal?
Az Európai Bizottság 2011 októberi javaslata nominálértéken a 2013-as szinten fagyasztotta volna be a 2014 és 2020 közötti közös agrárkiadásokat, ami reálértékben 2013 és 2020 között 8 milliárd eurós csökkentést jelent (58 milliárd euróról 50 milliárd euróra csökkenne a büdzsében az összeg). Az Európai Tanács elnökének a novemberi EU-csúcson bemutatott eddigi utolsó javaslata ugyanakkor további 17 milliárd eurót (-4,5 százalék) lefaragott volna a Bizottság javaslatából, és több, mint 39 milliárd euróval kevesebb pénzt biztosítana a KAP-nak (-9,75 százalék) a 2007 és 2013-as időszakhoz képest. A direkt támogatásokat és a piaci intézkedéseket magába foglaló első pillérHerman Van Rompuy utolsó javaslatában 8,9 százalékkal csökkenne a status quo-hoz képest, ami összegszerűen közel 27 milliárd euró.

2013. január 21., hétfő

VARÁZSOLJUNK TAVASZT A TÉLBE, FŰSZERNÖVÉNYEKKEL!

A tél közepén, ha már elegünk van, a fagyos kopár kert látványából, a hóból, esőből és sárból, csak egy dolog segíthet, ha álmodozunk a tavaszról, a napsütésről, valamint elkezdünk kertészkedni addig is a lakásban.
A benti kertészkedésre a legjobb választás a fűszernövények, amelyek látványukkal és illatukkal már önmagukba hordozzák a nyár hangulatát.
A fűszernövény palántákat, ma már minden kertészeti áruházban vagy nagyobb bevásárló központban beszerezhetjük.
Otthon az első lépés az átültetés legyen, hiszen legtöbbször kisméretű cserépbe vannak ültetve, mert így könnyebb a szállításuk.
Az ültetéshez vásároljunk agyagcserepet, amely kevésbé melegszik át, és elkerüljük a pangó víz kialakulását, valamint a gyökerek is jobban szellőznek. Az agyagedények és cserepek, ma már nagy választékban és formában megvásárolhatók, így nem csak hasznosak, de szépek is lehetnek ezek az ültető edények.
A fűszernövények ültetéséhez használhatunk általános virágföldet, vagy speciális fűszernövény virágföldet, de ez csak kevés kertészetben tudjuk megvásárolni. A virágföldből fontos, hogy jó vízáteresztő képességűt válasszunk, amely tőzeggel van bekeverve.
Fűszernövény palánta szinte egész évben kapható, így akár januárban is elkezdhetjük beszerezni őket, de aki szeretne saját termesztésű fűszernövényt otthonába, az magról is szaporíthatja őket.
A magokat szórjuk el egy cserép virágföldbe, majd takarjuk le egy üveglappal, hogy állandó párás körülményt biztosítsunk a csírázáshoz. Ezután tegyük a cserepet és meleg, és világos helyre.
Fontos hogy mielőtt nekilátunk a fűszernövény termesztésnek a konyhaablakban, ismerjük meg az adott növény hőmérséklet, víz és fényigényét.
Vannak könnyen termeszthető fűszernövények, ilyen pl. a bazsalikom, a rozmaring, a metélőhagyma, a petrezselyem, és a rozmaring, ezekkel kezdő kertészek is könnyedén boldogulnak. Rövid ideig élnek meg cserpépben: kapor, tárkony, turbolya, a lestyán, az oregánó, a kakukkfű, és a zsálya.
Amint beköszönt a tavasz a szabadban, ültessük ki a fűszernövényeket, amikor a fagyok már elmúlnak, vagy cserepestől helyezzük ki őket a teraszra, erkélyre.

Összeköttetést találtak 2 tapolcai barlang között

2013. január 21.Szerző: MTI
Megtalálták az eddig ismeretlen összeköttetést a tapolcai Tavasbarlang és a Kórház-barlang között, ezzel az eddig összesen 8,7 kilométernyi feltárt járatrendszerrel a Tapolcai-barlangrendszer lett az ország negyedik leghosszabb barlangrendszere - mondta el Szilaj Rezső, a helyi barlangkutató csoport vezetője az MTI-nek hétfőn.
Tájékoztatása szerint Magyarország leghosszabb barlangrendszere a budapesti Szépvölgyi-barlangrendszer, a második az aggteleki Baradla–Domica-barlangrendszer, a harmadik pedig a Pilisben található Ariadne-barlangrendszer. Ezeket követi a felfedezéssel hivatalosan is a Tapolcai-barlangrendszernek elnevezett föld alatti képződmény, amely összesen három már ismert barlangból - a Tavasbarlangból, a Kórház-barlangból és a Berger Károly-barlangból - áll.
Elmondása szerint több mint húsz éve kutatják a Veszprém megyei város alatt a karsztvíznek köszönhetően kialakult járatrendszereket. Tevékenységük eredményeként vált hozzáférhetővé a rendszer részét alkotó többi barlang is. A most megtalált két barlang közötti átjáró feltárási munkálatai kisebb megszakításokkal tavaly tavasz óta tartottak, közöttük eddig nem volt ismert összeköttetés - mondta. A labirintusjellegű rendszernek még vannak feltáratlan részei, a teljes hossza 10 kilométer lehet - fejtette ki a Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport vezetője. 
A felfedezéshez két kutatócsoport is hozzájárult, a Plecotus hat tagján kívül a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Szakosztály öt barlangásza is kereste az átjárót. A véletlenszerű összeköttetés feltételezéseik szerint úgy keletkezett, hogy a Kórház-barlang inaktív száraz szintjéig "felszakadozott" a Tavasbarlang egyik, vizes repedésekből álló kürtője. A kutatást két irányból végezték: az egyik oldalon száraz járatokból, míg a másikban búvárok segítségével, víz alatt jutottak el az öt-hat méteres köztes réshez.
Szintén a barlangkutató csoport fedezte fel még 2010 végén Magyarország eddig ismert legnagyobb barlangi tavait 20 méter mélyen Tapolca alatt. Szilaj Rezső szólt arról is, hogy terveik szerint tovább kutatják a most feltárt barlangrendszertől északra található Kincsesgödör járatait.

Végre van víz a Balatonban

BuL Forrás: MTI, MNO 2013. január 21.,
A csapadékos időjárás hatására végre elindult a Balaton vízszintjének intenzív emelkedése: az elmúlt három hét alatt összesen tíz centiméterrel nőtt a tó vízszintje.
A hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, amely a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg. Csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, amely az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől még mindig elmarad 10-12 centiméterrel. Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a vízügy által normálnak tartott szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé. Egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik.
Ismert, több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkalösszefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket a vízügy képtelenségnek tartja. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk. A vízügy szerint az évközi vízszintingadozás a Balatonon 40 centiméterre „lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni- és a Genfi-tavat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki.
Figyelni kell, hogy ne legyen túl alacsony
Balatoni vízügyi szakemberek egymás között azzal is számolnak, hogy nem túl hosszú távon akár egy számjegyű vagy negatív is lehet a balatoni vízszint. Utóbbira közel száz éve volt példa.
Októberben a Balaton vízhelyzete miatt válságtanácskozást tartottak a tóparti önkormányzati vezetők, Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig a Lánchíd Rádiónak mondta el, szerinte mi lenne a megoldás.

A mezőgazdaságnak jót tesz az enyhe idő

Széchely István | 2013.01.21.
A fagypont fölötti nappali hőmérsékletek egyelőre nem okoztak gondokat a Hargita megyei mezőgazdaságban, sőt az enyhe idő miatti hóolvadás valamelyest pótolta a talajban tavaly nyáron kialakult rendkívüli csapadékhiányt. Viszont a hótakaró elolvadása védtelenné teszi a faggyal szemben a zsenge vetéseket
Az enyhe januári időjárás következtében csökkent a talajban a vízhiány, így a felmelegedés kedvező hatást gyakorolt a Hargita megyei, főként az udvarhelyszéki termőföldekre. Az előrejelzések szerint folytatódik a szokásosnál melegebb idő, de ez csak akkor okozhatna gondokat, ha hetekig tartana – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. A szakember elmondta, eddig csak kedvező hatását észlelték az utóbbi időben tapasztalható enyhe időjárásnak. A fagypont fölötti nappali hőmérsékletek következtében apadni kezdett a vetéseket borító hótakaró, főként Udvarhely és Székelykeresztúr környékén olvadni kezdett a hó, ezáltal pedig csökkent a múlt év során kialakult rendkívüli csapadékhiány – tájékoztatott az igazgató. A decemberben hullott négyzetméterenkénti 58-59 literes csapadékmennyiség pontosan a duplája a sokévi átlagnak, de a két tényező – a havazás, illetve hóolvadás – együttesen sem tudta pótolni a hiányt, négyzetméterenként továbbra is mintegy 60-70 liternyi víz hiányzik a talajból – mondta Török Jenő. 
Az utóbbi napokban tapasztalható felmelegedés legfeljebb akkor okozhatna gondokat, ha 15-20 napig tartana és elolvadna a földeket borító hótakaró, majd ezt követően hirtelen beállna egy -18 fok alatti kemény fagy, ugyanis akkor megfagyhatnának a védtelen növények, ez pedig terméskiesést okozna a gabonafélék esetében – fejtette ki.
A februári fagyoktól tartanak
Februárban fog eldőlni, hogy a gyümölcsfák átvészelik-e a telet fagykárok nélkül – vélik a gyümölcstermesztők. Gergely Levente, aki Farkaslakán egy hektáron termeszt körtét elmondta, nem jó a gyümölcsfáknak a mostani enyhe időjárás, de ez még nem okozott problémákat. A károsodás veszélyét az hordozza magában, hogy január végén kezd véget érni a fák genetikailag programozott nyugalmi időszaka, és érzékennyé válnak a környezeti hatásokra. Egy január végi, február eleji felmelegedés hatására elindulhat a növényekben a nedvkeringés, a gyümölcsfa vizet szív magába, felhígítja a fagyok kivédése érdekében felhalmozott tömény cukoroldatot, így viszont egy -15 fokos februári hideg komoly fagykárokat tud tenni a növényben – magyarázta a szakember, aki legutóbb tavaly télen tapasztalt ilyen jellegű kárt körtefáin. Ha a meleg időszak kitart, idén is lehet tartani ettől, hiszen a tél utolsó hónapja rendszerint mindig hidegebb, mint január – véli Gergely Levente.

Erdődhegyen elindult Noé bárkája

2013-01-20 Kocsis Zoltán
Január 19-én, szombaton az Erdődhegyen található Helga Winter Házban tartották az Erdélyi Kárpát Egyesület, a PAX Egyesület és a Csengersimáért Közhasznú Egyesület közös pályázatának a projektnyitóját. A Noé bárkája - Erdei iskola és bemutatófarm elnevezésű program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a régió alapvető erősségeire építve.
A projekt keretében Csengersimán megépül majd egy természetvédelmet és hagyományőrzést szolgáló központ, amely bemutatja a hagyományos paraszti életmódot és őshonos állatfajtákat. Emellett korszerű számítástechnikai és tudományos megfigyelésre alkalmas eszközökkel gazdagodik a Helga Winter Ház és a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, amelyek hatékonyabbá teszik az erdei iskolában történő tanulást. Bővül a Helga Winter Ház melletti játszótér, kialakításra kerül egy erdei tanösvény, amely a táj jellegzetes állat- és növényvilágát mutatja be. Az Erdélyi Kárpát Egyesület tanároknak, tanítóknak, óvónőknek tart majd képzést a szabadtéri iskola elméletének és gyakorlatának témájában és kidolgozásra kerül egy mindenki számára elérhető oktatási segédanyag is. Mindezek mellett erdei iskolai táborokat szervezhetnek majd Csengersimán és Erdődhegyen.
A projekt a gyermekek és pedagógusok számára egy olyan életszemlélet és életmód megismerését teszi lehetővé a természeti értékek és őshonos állatok közvetlen közelről történő megismerése által, ami életüket közvetlenül egy jobb, élhetőbb irányba vezetheti.
A tapasztaláson alapuló nevelés, a modern technika és az innovatív oktatási technikák ötvözése kiemelkedő eredményeket vetít előre.
A Helga Winter Házban megtartott projektnyitón beszédet mondott többek között Költő Zoltán, Csengersima polgármestere valamint Ádámkó István, a PAX Egyesület elnöke. Ezt követően Koncz Andrea, Homoki Tamás és Márk-Nagy Ágota bemutatták a projektet. A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum IX.B osztályos diákjai előadták az Erdőn áttör a fénysugár és a Nézzétek az ég madarait című ifjúsági dalokat, arendezvény alatt pedig a meghívott vendégek egy kiállítást tekinthettek meg az elemi osztályos diákok munkáiból, amelyeket az erdei iskola program keretén belül készítettek.

Nagy volt az érdeklődés a kisállat-kiállításon

Simon Eszter | 2013.01.20. 
Több ezer látogatója volt az elmúlt hétvégén a székelyudvarhelyi Septimia Szabadidőközpont tornatermében megrendezett háromnapos kisállat-kiállításnak.

Félezer állatot állítottak ki

Péntektől vasárnapig közel ötszáz kisállatot csodálhattak meg az érdeklődők a Székelyudvarhelyi Díszgalambászok és Kisállattenyésztők Egyesülete által rendezett kiállításon. A szabadidőközpont tornatermének előterébe lépve kacsákat és libákat, továbbhaladva pedig az óriástól kezdődően a törpe nyúlig többfajta tapsifülest tekinthettek meg a látogatók. Kukorékolástól és kotkodácsolástól volt hangos a tornaterem, ahol a méretes kakasok és tyúkok mellett különleges fajtájú galambokban gyönyörködhettek az állatszeretők. A terem végében kígyókat, pókokat, papagájokat, valamint görényt, mosómedvét, fácánt és fürjet is láthattak a kiállításra betérők.
Báncs Ernőtől, a Székelyudvarhelyi Díszgalambászok és Kisállattenyésztők Egyesületének elnökétől megtudtuk, hogy a három napig tartó kiállításon több ezer ember fordult meg, és a vasárnapi vásár is sikeres volt. Az egyesületi elnök az is elmondta, hogy az eseményt megelőző versenynek – ahol a nyulakat, baromfikat és a galambokat pontozták – közel hetven díjazottja van. A fajták minősítését Brassóból, Kézdivásárhelyről és Segesvárról érkező bírák végezték, akik a kisállatok küllemét, tartását, méreteit pontozták

2013. január 20., vasárnap

Teltházas agrárkiállítás a HUNGEXPO-n

2013. JANUÁR 18.,
AGROmashEXPO és AgrárgépShow egy időben, egy helyen: a hazai legnagyobb agrár szakkiállítás várja a látogatókat január 30. és február 2. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.
Az AGROmashEXPO és – a MEGFOSZ tulajdonában lévő – AgrárgépShow egy időben, egy helyen kerül megrendezésre, ezáltal a teljes hazai kínálatot felvonultatják a kiállítók nettó 30.000 négyzetméteren. 
A HUNGEXPO a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), a Mezőgép Gyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és az Új Nemzeti Agrárkamara szakmai támogatásával 2013-ra minden eddiginél nagyobb agrárbemutatót szervez. A piacvezető cégek közül mindenki jelen lesz. A B pavilon 3000 négyzetméterét teljes egészében bérli az AXIÁL, az F-ben pedig 2250 négyzetméteren a KITE rendezkedik be. Jönnek az új tematikában szereplő agrár-input képviselői, a logisztikai megoldások kiállítói s mindenki, aki ezen a piacon számít üzleti sikerekre. 
A kiállítás presztizsét jelzi az is, hogy rekord számú - összesen 30 - pályázat érkezett a termékversenyre. Az agrárium jeles hazai intézményei, a gyakorlati élet, valamint a sajtó szakmai képviselői alkotta zsűri december végén meghozta döntését, mely szerint összesen 11 termék nyert AGROmashEXPO és AgrárgépShow DÍJAT. A díjakat a megnyitón a kiállítás fővédnöke, dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter adja át. 
A díjazottak között található egy európai premier, mely a kiállításon lesz először látható, illetve Magyarországon először itt lesz megtekinthető az Év traktora is. 
A kiállítást gazdag szakmai program kíséri a támogató szakmai szervezetek közreműködésével. 
Ízelítő a programból:
• Január 31. / Növénytermesztési Szakmai nap
Agrármarketing és Média Nap
• Február 1. / Hazai mezőgépgyártás jövője
• Új esély a magyar vidéknek – Tájékoztató az Új Nemzeti Agrárkamarai választásokról (minden nap)
A részletes program a kiállítás honlapján megtalálható.
Társkiállítások: Magyar Kert (parkok, kertek fenntartásának, művelésének gépei, eszközei) valamint a Szőlészet és Pincészet (technológiát felvonultató) szakkiállítás. 
Nyitva tartás: 2013. január 30-február 2., naponta 9-17 óráig (február 2-án 16 óráig)

Helyi termékek az oszlopok között

Kozán István | 2013.01.19. 
Sokat kínlódtak a szükséges engedélyek beszerzésével a hagyományos és helyi termékek vásárának árusai, mára viszont eljutottak oda, hogy megfelelnek az elvárásoknak. 

Vásári hangulat Csíkszeredában. Hagyományos és helyi termékek

Minden hónap harmadik szombatján tartják a Hagyományos és Helyi Termékek Havi Vásárát a csíkszeredai megyeháza oszlopsorai között. Legutóbb épp a hétvégén szerveztek vásárt.
Méz, tejtermékek, húskészítmények
A szombati időjárásra senkinek sem lehetett panasza: miközben Magyarország nyugati felét megbénította a lehullott nagy mennyiségű hó, Csíkszeredában fagypont fölötti volt a hőmérséklet, és a vásár idején nem is havazott.
"Az egyik legnagyobb segítség a szervezők részéről, hogy ingyen használhatjuk az asztalokat” – mondták a mézet árusító szentegyháziak, akik második alkalommal vettek részt a vásáron. A csíkszentgyörgyi Mária néni viszont már a kezdetektől jelen van tejtermékeivel a havi vásárokon, ő úgy emlékszik, hogy a több mint két esztendő alatt talán csak két alkalommal maradt távol.
A legtöbb termelő húskészítményeket kínál: az ő pultjaiknál a legnagyobb a forgalom. Érdeklődésünkre egyikük mégis megjegyzi, ezúttal mintha kevesebb lenne a kuncsaft.
Sikerek, kudarcok
Sikernek tartja az ötletgazda, hogy Csíkszereda után ma már Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen is szerveznek ilyen vásárokat, „és úgy néz ki, hogy Székelykeresztúron és Gyergyószentmiklóson is lesz hasonló rendezvény”. Azt viszont csalódásként éli meg, hogy a mai napig vannak falvak, ahol a helyi termékek értékesítésében nem látnak egyfajta lehetőséget, pedig a megyeháza oszlopai alatt van még hely bőven. „Továbbá vannak települések, ahol még nem alakultak meg azok a konyhák, amelyekben többek között lekvárokat lehetne előállítani. Pedig erre pénzt is biztosítunk.”
Többször lehetett hallani a vásárlóktól, hogy a havi vásáron a termelők lényegesen drágábban árusították termékeiket, mint máskor. Erről Borboly is értesült, sőt olyan esetről is tud, amikor az eladó a nagy kereslet láttán a vásár ideje alatt többször is módosította árait. „Észrevették ezt a vevők, és azonnal elfordultak az eladótól. Nekünk tehát nem is kellett beavatkoznunk. Az utóbbi időben nem értesültünk ilyen esetekről.”
Magyar vásárlók
A megyei tanács belső használatra tavaly egy felmérést készíttetett a székely termékek vásárával kapcsolatosan. Ebből kiderült, hogy a 207 megkérdezett személy 95 százaléka magyar nemzetiségű, korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében pedig közel fele 55 évnél idősebb. A vásárról több mint egyharmaduk az újságokból szerzett tudomást. Érdekes adat, hogy a megkérdezettek hetven százaléka minden alkalommal ellátogat az eseményre. Termékvásárlás tekintetében toronymagasan (61%) a hentesáruk vezetnek, majd a tejtermékek (41%), illetve a péksütemények (24%) következnek. A termékek ár-minőség összefüggésével csak a megkérdezettek 12 százaléka elégedett teljes mértékben, 86 százalékuk mondta azt, hogy inkább elégedett.

Kerékpárút köti össze Nagyszalontát Békéscsabával

2013. január 18.
Új, 28 kilométeres kerékpárút köti össze Nagyszalontát a magyarországi Békéscsabával. A határon átívelő kerékpárutat májusban adják át a lakosság és turisták részére.
Kovács Krisztián, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület vezetője elmondta: a beruházás teljes költsége 1,5 milliárd forint, a Körösök völgye kerékpárút projekt 95 százalékos EU támogatásban részesült a román-magyar határon átnyúló programokra elkülönített pénzügyi keretből. A beruházás kivitelezési munkálatai tavaly tavasszal kezdődtek, a kerékpárút Békéscsaba belvárosából indul, Doboz községet érintve halad át Sarkadon, majd Méhkeréknél lépi át a határt és vezet Nagyszalontáig. Hozzátette: a kerékpárút építésének lesz egy második üteme, magyar oldalon a békéscsabai bányatavakig épül ki, román oldalon a gyógyvizéről híres Madarászig, Nagyszalonta szomszéd településéig.
A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület tervei között szerepel egy további, 72 kilométer hosszú kerékpárút építése, az útvonal műszaki tervezésére 100 millió forint uniós támogatást nyert a román-magyar közös programokra elkülönített alapból. Kiemelte: a projektben öt Békés megyei és három romániai település vesz részt. A kerékpárút Köröstarcsánál, a Kettős-Körös töltéstől indul, a nyomvonal Mezőberény, Békés, Doboz, Békéscsaba töltésein keresztül halad és Gyulát elhagyva tér át a Fekete-Körös töltésére, Nagyzerind, Miske és Simonyifalva irányában. 
A munkaszervezet vezetője megjegyezte: az egyesület célja a Tisza-tóhoz hasonlóan önálló arculatot adni a Körösök völgye természetes földrajzi térségének, a bővülő turisztikai kínálat segítségével. "Az idei szezonban a kerékpáros és a vízi turizmus bővülésével számolunk." - mondta Kovács Krisztián. Az egyesület Gyomaendrődön, Köröstarcsán, Békésen és Gyulán kishajó kikötőkkel várja a látogatókat, és az idei szezonban először egy nyolcvan fős sétahajó közlekedik majd a Körösökön. Békéscsabán a Körösök Völgye Látogató Központ szervezett túravezetéssel, kölcsönözhető kerékpárokkal, túrakenukkal, két sárkányhajóval és GPS készülékekkel várja a turistákat.

Már öt éves a siklósi böllérfesztivál

2013. január 12. | Laufer László
A hét végén rendezték meg az V. Tenkesalja Böllérversenyt, a hagyományokhoz híven most is a Tenkes Kapitánya Lovastanyán.

2013. január 19., szombat

Gyümölcsfaoltás tanulása Magyarvalkón

Hover Zsolt , 15 January 2013
Mentsük meg értékeinket! Gyümölcsfaoltás tanulása Magyarvalkón
Kertjeinkben ott van mindenhol az a gyümölcsfa, melyet még nagyapánk ültetett el. Lehet, hogy kedvenceink egyike, de ha most keresnénk, sehol sem találnánk fiatal fát. Nincs, aki árulja, terjessze.

Itt a lehetőség megmentésükre!!!

Hozz magaddal egy éles kést vagy oltókést, illetve pár egyéves, ceruza vastagságú vesszőt a kedvenc almafádról, és mi megmutatjuk, hogyan kell gyümölcsfákat szaporítani!


Helyszín: Magyarvalkói Kultúrotthon
Időpont: 2013. január 26. du. 13 30
Téma:
1. Köztermesztésből kivont védendő tájfajták ismertetése, bemutatása. Előadó: Pomázi Ferenc kertész.
2. Vegetatív szaporítások, azon belül is oltás, szemzés. Előadó: Szűcs Gergely kertész.
3. Oltásgyakorlat, elsőnek próba vesszőkkel, majd a hozott gyümölcsfa vesszőjének párosítása az általunk biztosított alanyokra.
A program végén, ha sikeres vagy, 3 gyümölcsfával gazdagodtál!
A programok a gyulai kertész barátok és a Magyarvalkói Adatlap Egyesület segítségével valósulnak meg. Céljaink a hagyományos gyümölcsfajták védelme és újfent elterjesztése, értékeink megőrzése.
Kapcsolattartók - Győr Kati: +40722258894 , Szűcs Gergely: +36303363370
A programban való résztvevők száma korlátozott, érkezés sorrendjében tudunk biztosítani lehetőséget oltásra.

2013. január 16., szerda

Szövetkezések Kádár idején

2012. december 16.Forrás: nol.hu
Élmények a nádudvari Szabó István életrajzi könyvéből - Nádudvaron 1951-ben úgy döntöttek az öregek, hogy elküldik a Szabó Pistát egy 14 hónapos elnökképző tanfolyamra. Ezt Rásó Lajos bácsi, a nádudvari Vörös Csillag téesz elnöke közölte a huszonhét éves fiatalemberrel, mondván, ha végzett, átadja neki a helyét.
Az elnökképzőt – Máriabesnyőn – százötvenen kezdték, hetvenen fejezték be. Többek között kémiát, talajtant, állattenyésztést, vezetői ismereteket tanultak – hogy „ne hülye, sült parasztok álljanak a téeszek élén.”

Miután Pista befejezte az iskolát és hazatért, 1952 szeptemberében megtartották az elnökválasztást a teljes tagság, csaknem ötszáz ember részvételével. Nyitrai Sándor bácsi – akkor éppen Nádudvar rendőrparancsnoka, a Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag – volt a jelölőbizottság elnöke. „Addig rágta a szavakat, hogy végül kibökte: Rásó Lajos legyen továbbra is az elnök, Pista pedig a helyettese.
– Elmegy maga a p…ba, Nyitrai elvtárs – pattant föl az egyik tag –, Pista lesz az elnök, Lajos bácsi meg legyen a helyettese.
– Hát, ha ti így gondoljátok – adta meg magát az öreg Nyitrai –; mi nem akartuk, hogy ez a gyerek egyből tábornok legyen.
– Így gondoljuk – zúgta a tagság.”
A történet a Romsics Ignác által szerkesztett Szabó István életútja Nádudvartól Nádudvarig című nemrég megjelent könyvből való. Az idézet azt illusztrálja, hogy a nádudvari parasztok – személyre szabott küldetésként fölfogva a történelmi értékű továbbiakat – elsöprő erővel, közfelkiáltással indították el a szegényparaszti létből származó 28 éves Szabó István karrierjét, ami egyfelől a nádudvari Vörös Csillag téesz országnaggyá tételéhez, másfelől a világszínvonalra emelkedő magyar mezőgazdaságban való meghatározó személyes szerephez, a nagypolitikában való részvételhez, Kossuth-díjhoz, Állami-díjhoz vezetett. És tartott a rendszerváltásig, csaknem negyven esztendeig, sőt, bizonyos szempontból tovább, hiszen a most 88 éves Szabó István jelenleg is a Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés (KITE) utódszervezete, a KITE Egyesülés elnöke.
A könyv úgy készült, hogy Szabó István több részletben életútinterjút adott Romsics Ignác akadémikusnak, aki aztán sajtó alá rendezte az elmondottakat. Nem csak arra ügyelt, hogy a közölt szöveg a történettudományi szempontból értékes részeket, dokumentumerejű mozzanatokat tartalmazza, hanem arra is, hogy az élőbeszéd fordulatait, mi több, a történelmet belső élményként előadó stílusjegyeket is megőrizze.
Így hát, aki ezt a könyvet a kezébe veszi, nem csak megismerheti, hanem át is élheti a magyar agrárvilág fejlődésének évtizedeit attól kezdve, hogy ökörrel, lóval szántottak, kézzel szórták a magot a magvetők, kaszával, kapával dolgoztak az emberek a földeken, egészen addig, hogy a legkorszerűbb gépekkel művelt „nagyüzemi táblák vége összefolyt a szemhatárral”, és ennek megfelelően kitágultak a társadalmi horizontok is. A mű címe azt sugallja, hogy Szabó István személyes karrierjének történetéről van szó, és ez igaz is, azzal a kiegészítéssel, hogy az ő pályaívét valójában a magyar mezőgazdaság és – az annál egy lépéssel mindig előbbre járó – Vörös Csillag téesz igényei és sikerei határozták meg.
Persze, ez csak az 1952 utáni évtizedekre vonatkozik. A történet viszont 1924-ben, Szabó István születésével kezdődik. A két időpont közötti időszakból talán azt érdemes kiemelni, hogy „Pista” világhoz való viszonyát gyerek és ifjúkorában a valóság tudomásul vétele határozta meg. Bár akkor még nem olvasta, nem ismerte, mégis mélyen átélte Erdei Ferenc egyik súlyos megállapítását: „paraszt nem azért lesz valaki, mert az akar lenni, hanem azért, mert nem tud, nem lehet más.”
Ennek a kínzó ténynek a feloldása – miként ezt a műben sokszor megcsillanó józan paraszti ész diktálta – a szűkre szabott valóság kitágítása lehetett. Ez Nádudvaron, a gyorsan növekedő Vörös Csillag téeszben kezdődött: új gazdálkodási módszereket vezettek be, tagjaikat közvetlenül érdekeltté tették a termelésben. Eredményeikkel túlszárnyalták az országos átlagokat. 1953-ban, Nagy Imre első kormányalakítása évében Szabó István és az általa vezetett szövetkezet már országos hírű volt. Igaz – miután az új éra lehetővé tette a szövetkezetből való kilépést – fölvetődött a téesz megszűnése is, ám – mondjuk így: érdeklődés vagy érdekeltség híján – ebből nem lett semmi. 1956 novemberében – ekkor tartották a téesz sorsát eldöntő szavazást Nádudvaron – ugyancsak megmaradt a szövetkezet. „Pista” ugyan fölajánlotta a lemondását, de a tagság erről hallani sem akart. Viszont – és ehelyütt érdemes idézni a könyvből – „a téeszesítést sokan kritizálták. – Elvették a földünket és a lovainkat! Kisemmiztek bennünket! – szakadtak fel a régi sebek.
– Maga kiléphet, mert volt földje, de én nem tudok kilépni, mert nekem nem volt semmim. Én maradok! – replikázott a szegényebbje.”
Bizonyára túlzás lenne azt állítani, hogy a „szegényebbjének” a választása, akarata tartotta fönn a szövetkezetet, illetve a szövetkezeteket, de hogy nagy szerepe volt benne, az valószínű. Még akkor is, ha az 1956 utáni politika jórészt ideológiai hivatkozásokkal, de legalább ilyen mértékben gazdasági célzatossággal – a hatvanas évek elejéig a szövetkezetesítés erőszakos módozatait is alkalmazva – a nagyüzemi agrárgazdaságot tette általánossá.
Szabó István élettörténetéből az derül ki: a túlnyomóan a termelőszövetkezetekre épülő agrárium a nyolcvanas évek közepéig-végéig történelmi léptékű változásokat hozott a falu életében. Megszüntette a parasztság hátrányos helyzetét – ennek egyik fontos eleme a téesztagok nyugdíjjogosultságának elismertetése, a nyugdíjkorhatár más társadalmi csoportokéval azonossá tétele volt. Modernizálta a falut: nem csak a mezőgazdasági munkák gépesítésével, világszínvonalú agrártechnológiák telepítésével, iparszerű termelési rendszerek elterjesztésével, hanem szakemberek képzésével és alkalmazásával, a társadalmi kötődései iránt elkötelezett agrárértelmiség kinevelésével és támogatásával, a vidék kulturális életének pénzügyi segítésével, a háztáji gazdaságok, sőt a nem téesztag kisgazdaságok támogatásával, röviden, egy új, csaknem polgári életmód – amelyben a munkanélküliség ismeretlen fogalom volt – kialakításával is. A magyar mezőgazdaság a nyolcvanas évek közepére Európa élmezőnyébe tartozott. Eredményei imponálóak voltak. Szabó István – talán jelezve, hogy egyéni karrierje egyben a magyar agrárágazat sikertörténete is – azt mondja: az egy főre jutó hústermelésben 1980-ban Dánia után a második helyen voltunk, a gabonafélék tekintetében negyedikek Hollandia, az Egyesült Királyság és Franciaország után. A nyolcvanas évek közepén mintegy 1500 téesz és állami gazdaság működött az országban, ebből 600 világpiacon is versenyképes termékeket tudott előállítani, 600 közepesen működött, 300 kifejezetten gyengén. A nyolcvanas évek első felében évi 6-7 millió tonna búzát takarítottunk be. A csúcsév 1984: 7,3 millió tonna búza. Vágósertésből 1985-ben 1,3 millió tonnányit hizlaltak a gazdaságok, a tojástermelés 4,2 milliárdra futott föl.
(Jöjjön néhány – természetesen nem a könyvből származó – mostani adat: a 2012-es búzatermés 3,9-4 millió tonnát tesz ki. A sertések száma az 1983-as 9,8 millióról 2,9 millióra esett vissza. A szarvasmarhalétszám az 1986-1990-es évek 1,7 milliós átlagához képest 900 ezerre esett vissza, tyúkfélékből is csaknem feleannyi van, mint a rendszerváltás előtti öt év átlaga. Összességében a magyar agrártermelés a rendszerváltás után – a téeszek szétverését követően – durván egyharmaddal kevesebbet produkál, mint „nagyüzemi” – valójában a kisgazdaságokat is szervező-támogató – elődje. Tetejében, a mai magyar mezőgazdasági társaságok és szövetkezetek – mint ez nemrég tartott közgyűlésükön elhangzott – ismét a létükért kénytelenek küzdeni a készülő földtörvény és az éppen csak kiszivárgott új szövetkezeti törvény tervezete miatt. Nem csoda, hogy többen fölidézték a hetvenes-nyolcvanas évek téeszvilágát, kimondva: azokban az évtizedekben a falu csaknem polgárosodott, egy generáció alatt több nemzedéknyit fejlődött.)
Az agrártermelés és a falu fejlődését biztosító feltételek megteremtése 1956 után – természetesen – számos politikai konfliktussal járt. Szabó István – akinek szava a Vörös Csillag kirívó eredményei okán már az ötvenes évek első felében is számított, később pedig 1958-tól országgyűlési képviselőként, 1962-től a párt Központi Bizottságának, 1966-tól az Elnöki Tanács tagjaként, 1967-től a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökeként, 1985-től a párt Politikai Bizottságának tagjaként is ki tudott állni az agrárium érdekeiért – egyedül kevés lett volna a politikai ütközetek megvívásához. Még az övével nagyjából azonos területek érdekeit képviselőkkel együtt is gyengék lettek volna – különösen az „idők elején” – a mindent eldöntő grémiumokkal és személyekkel szemben. Az agráriusok, a „vidéki banda” – benne Burgert Róbert, a Bábolnai állami gazdaság vezetője, Losonczi Pál, a barcsi téesz elnöke, később agrárminiszter, majd államfő – hatékony mentorra lelt Fehér Lajosban, aki hatalma teljében miniszterelnök-helyettes volt, és tagja a Politikai Bizottságnak. Fehér pedig a tudós és reálpolitikus Erdei Ferencre támaszkodott. Velük esélyes volt az érdekérvényesítés, még akkor is, ha szembetalálták magukat – Szabó szavai szerint – a keményvonalasokkal, elsősorban Biszku Bélával, Komócsin Zoltánnal és Gáspár Sándorral. A viták eldöntése általában Kádár Jánosra maradt, aki általában a „vidéki bandának” kedvezett.
A politikai történeteket javarészt párbeszédes, beszédidézetes formában közli a könyv. Például: Fehér Kádár Jánoshoz fordult azért, hogy újabb engedményeket csikarjanak ki a szövetkezetek, különösen a téeszek által integrált és támogatott háztáji gazdálkodás számára. Az apropót az 1962-es aszály, és az azt követő, importot kikényszerítő élelmiszerhiány adta. Erdei mondja Fehérnek: „Ide figyelj Lajos! Elmégy Kádárhoz és megmondod neki, hogy ez egy mezőgazdasági ország… mindig exportáltunk külföldre, még a Horthy-korszakban is. Magyarország területének 67 százalékán lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni… Csak engedni kell azokat, akik ehhez értenek. A fejébe vered, hogy ez olyan gazdasági adottság, amit ki nem használni bűn… De nem mondasz többet, mert nem fogja megérteni… Majd hívni fog engem, és a folytatást, a részleteket majd elmondom én.”
A beszélgetés Kádár és Fehér között minden bizonnyal lezajlott. Valószínűleg ennek is szerepe volt abban, hogy a háztáji gazdaságok a saját szükségletek kielégítése helyett árutermelővé válhattak, a parasztcsaládokon belül átlagosan 2-3 holdas személyi használatú kisbirtokok jöttek létre, az állattartásra vonatkozó korlátokat megszüntették – kivéve a munkaeszköznek számító lóra vonatkozókat. (Kis gesztus a keményvonalasoknak?). Kádár hozzáállása nyilván a következő több mint egy évtizednyi időszak fejleményeit is befolyásolta: a téeszek számára kötelező tervlebontás megszüntetését, jelentős, vissza nem térítendő állami támogatások nyújtását, a téeszek hatvan százaléknyi hiteltartozásainak elengedését.
Kádár nélkül nem ment volna 1967-ben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) megalapítása sem. A szervezet létrehozása – Szabó szerint – Fehér Lajos és Erdei Ferenc találmánya volt. A TOT tervezett küldetéseként az érdekvédelmet, de legfőképpen az érdekek megjelenítését fogalmazták meg. Ez jól illett Nyers Rezső reformkoncepciójába. Ám Szabó „a buta paraszti fejével” nem értette a dolgot. Mi szükség erre? – tette föl magának a kérdést. Ebből csak egy hullaszervezet lehet. Aztán rájött: „az egész a párt egyeduralmának a korlátozására irányul. .. Ne a párt mondjon meg mindent, legyenek ellensúlyai. És mivel a mezőgazdaságban semmi ilyen nem volt, ezért találták ki ezt a szervezetet.” A TOT megalakításának tervét „begurították a Politikai Bizottság ülésére” A keményvonalasok természetesen élesen támadták. „Fehér és Nyers csak Kádár támogatásával tudtak győzni.”
A Kádár háta mögött, de az ő megnyeréséért lobbizó agráriusok sikeresek voltak, ami sokat javított a szövetkezetek helyzetén. Piacos megoldásoknak engedtek utat, magánérdekekre alapozott teljesítményösztönzést alkalmaztak, tulajdonképpen az 1968-cal bevezetett új gazdasági mechanizmus kísérleti terepeként működött a mezőgazdaság. Jelentősen emelkedtek a vidéki lakosság jövedelmei, az ágazat viszonylag rövid idő alatt biztosította az ország élelmiszerrel való ellátását, sőt, jelentős export árualapot is termelt. Ebből még baja is lett az agráriusoknak 1972-73 környékén, ugyanis a Politikai Bizottság egyik ülésén a „balosok” kifogásolták, hogy „nem teljesítettük a Szovjetunióval szemben fennálló gabona és hússzállítási kötelezettségeinket. A vád nem volt alaptalan, feleslegeink jelentős részét Nyugatra adtuk el, keményvalutáért.” Kádár védte meg Szabót, mint annyiszor ez előtt is, ez után is.
1974-ben – Szabó István közlése szerint Biszkuék áskálódásának és a szovjet nyomásnak engedve – Kádár menesztette Fock Jenővel és Nyers Rezsővel együtt Fehér Lajost is. Szabó nem csak a veszteség negatív élményének tónusával, hanem ezzel együtt a lelkiismeret-furdalás hangján is ír erről: ugyanis sem ő, sem Burgert Róbert nem adott hangot ellenvéleményének. Pedig hát – Erdei már nem élt – valójában politikai árvaságra jutottak, hiszen Kádár, a „magyar mezőgazdaság regenerálódásának legfőbb patrónusa” eléggé messzi pártfogónak tűnhetett nekik. Nála közelebb voltak az ellenlábasok, a keményvonalasok. És ez egy küzdelmesebb valóságot ígért. Különösen úgy, ha hitelt adunk annak a két mondatnak, amelyet Szabó István idéz Fehértől egy 1981-ben folytatott beszélgetésükből.
„Kádárt illetően tévedtem” – mondta Fehér. – „Azt hittem velünk van, de a valóságban az ellentábornak is ő volt a vezére.”
Kérdéses, hogy miképpen illik ehhez Kádárnak az a kijelentése, amit – a könyv szerint – egy kb ülésen mondott Biszkunak címezve, a Brezsnyevhez eljuttatott feljelentéseire reagálva: „Elég, ha 100 százalékig vagyunk szovjetbarátok. Nem szükséges 130 vagy 140 százalékig annak lenni.”
Szabó István Kádárról alkotott véleményét egy helyütt így foglalta össze: „Valahogy az volt a benyomásom, hogy a nagybetűs eszmében, amelynek fiatalon a szolgálatába állt, az 1960-as évek elejétől már nem hitt. Kifelé mondta azt az ideológiai dumát, amit elvártak tőle, a valóságban pedig csinálta azt, amit az ország érdekében csinálhatott. Rájött, hogy a Nyugattal szemben folytatott gazdasági versenyt nem tudjuk megnyerni, legfeljebb lemaradásunkat csökkenthetjük. Ezért hagyta, hogy eltérjünk a szovjet modelltől, és új utakat keressünk. Ezt annál is inkább pártolta, mert a mezőgazdaság által kitermelt deviza létfontosságú volt az ország számára. Szóval bizonyos értelemben kétszínű vagy álszent volt az Öreg, ahogy valamennyire mi, vezetőtársai is azok voltunk mindannyian. Hivatalosan építettük a szocializmust, a gyakorlatban pedig egyre nagyobb teret engedtünk a piacnak, a magánérdekeknek és a magánkezdeményezéseknek. E téren és az agrárérdekek védelmében sokszor elmentünk a falig és olykor a zsarolás eszközétől sem riadtunk vissza. Mindezt azonban nem azzal a céllal tettük, hogy a rendszert megdöntsük, hanem azzal, hogy megjavítsuk.”
A javítás nem sikerült, a rendszert pedig megdöntötték mások.
Szabó István 1989-90-ben megvált pozícióitól. A TOT 1989 decemberében átalakult, az új szervezet – a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége – elnöke, tulajdonképpen Szabó utóda, Nagy Tamás lett, ma is ő vezeti a szövetséget. „Édesgyermekétől”, a nádudvari Vörös Csillagtól 1990 augusztusában vált meg, csupán a KITE-nél vállalt elnöki posztot, valójában afféle tanácsadói munkát. Évente körülbelül ötvenezer kilométert utazik, látogatja a tagszervezeteket, tájékozódik. Könyve vége felé az új világgal kapcsolatban azt mondja: „…elfogadtam, hogy ez a történelem új parancsa. Ezért alkalmazkodtam hozzá, ahogy 1945 és 1956 után is az akkori viszonyokhoz. Úgy fogtam fel, és azóta is úgy fogom fel, hogy ilyen a magyar történelem. Nem töprengek rajta, nem bolondulok bele.”

2013. január 14., hétfő

A 2013-AS ÉV AZ ÜSTÖKÖSÖKÉ


Tavasszal a PANSTARRS-üstökös, míg ősszel az ISON-üstökös látványában gyönyörködhetünk, akár szabad szemmel is
K. M. • GYULAI CSILLAGKAPU • 2013. január 06. 18:00
Képünk illusztráció. Forrás: gizmodo.com.au

Idén szabad szemmel két üstökös látványában is gyönyörködhetünk majd. Az egyiket, a PANSTARRS-üstököst 2011-ben fedezték fel a potenciálisan veszélyes földközeli objektumokra vadászó Pan-STARRS program kutatói. A Pan-STARRS projektben egy 1,8 méter átmérőjű teleszkóppal pásztázzák az eget, amely a Hawaii-szigeteken található 3000 méteres Haleakala csúcson működik. Fő feladatuk, hogy minden éjszaka a Földet potenciálisan fenyegető kisbolygók és üstökösök után kutassanak. Havonta az égbolt egyhatod részét szisztematikusan feltérképezik és lefotózzák, melyet a teleszkópra rögzített 1,4 gigapixeles digitális kamera segítségével végeznek el. Természetesen egyéb eredményekkel is jár ez a projekt, hiszen a felvételek segítségével új szupernóvákat, kvazárokat és csillagokat is felfedeznek. Az óriás méretű kamera minden éjjel ötszáznál is több felvételt készít, ami körülbelül ezer DVD adatmennyiséget jelent. A képeket ezután átvizsgálják, méghozzá úgy hogy összehasonlítják az azonos területekről készült új felvételeket a korábban készültekkel. Így olyan objektumok után kutatnak, amelyek elmozdultak, mint például az üstökösök vagy a kisbolygók, vagy változtatták a fényességüket, mint például a szupernóvák. Az üstökösöket általában a felfedezőjükről szokták elnevezik, de mivel ebben az esetben egy egész csapat közös munkájának eredményéről volt szó, ezért kapta a projekt nevét az üstökös. Jelenleg úgy tűnik, hogy a PANSTARRS-üstökös 2013 április 3-án lesz felfedezhető mintegy 2,5 fokra az Androméda galaxistól, és az előre jelzett fényessége alapján szabad szemmel is lehet majd látni.
Az év második felében a PANSTARRS látványát minden térenjóval túl fogja szárnyalni az ISON-üstökösé. A tavaly szeptember 21-én felfedezett üstökös idén novemberben minden idők legfényesebb üstököse lesz, fényessége elérheti, sőt meg is haladhatja a teliholdét. Valójában novembertől égészen 2014 januárjáig lehet látni szabad szemmel. Az ISON nagy fényességet annak köszönheti, hogy 2013 november 28-án rendkívüli mértékben, mintegy 1,2 millió km-re megközelíti központi csillagunk látszó felszínét, a fotoszférát. Ekkor azonban csak a nappali égen fog látszani, ami persze igen különleges esemény lesz, hiszen az elmúlt száz évben csak háromszor fordult elő, hogy szabad szemmel is látható üstökös jelent meg a nappali égen. Ezzel a fényességgel pedig biztosan bekerül az emberiség történetének öt legfényesebb üstökösei közé.
A legnagyobb napközelség idején, november 28-a előtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén, ekkor várhatóan a fej fényessége a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után a Földhöz fog közelíteni, amelynek csúcsát 2013 decemberének végén éri majd el, körülbelül 65 millió kilométerre közelít meg bennünket. Ekkor merőlegesen látunk majd rá, ami annyit jelent, hogy mintegy 120-130-szor hosszabb lesz a csóvája, mint a telihold szélessége, vagyis szinte a fél éjszakai égboltot átöleli majd.

Tehát 2013-ban életünk egyik legszebb csillagászati látványossága vár ránk, amelyben ezúttal biztosan részünk lesz, hiszen hónapokig folyamatosan tiszta égboltot prognosztizáltak.

BEFEJEZŐDÖTT A SZEGHALMOT, VÉSZTŐT ÉS GYULÁT ÖSSZEKÖTŐ MELLÉKÚT REKONSTRUKCIÓJA

Az európai uniós támogatás értéke eléri a 622 millió forintot
H. É. • HÍREK • 2013. január 14. 13:00
Képünk illusztráció. Forrás: retroradio.hu

Befejeződött a Szeghalom-Vésztő-Gyula összekötő mellékút 6,3 kilométeres szakaszának teljes körű rekonstrukciója. Az európai uniós támogatás értéke eléri a 622 millió forintot – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője.
Az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programok 2009-2013-as akcióterveinek keretében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. jelenleg 220 darab 4 és 5 számjegyű mellékútszakasz felújításának lebonyolítására kapott felhatalmazást. A várhatóan 2013 végéig megvalósuló program összköltsége közel 110 milliárd forint, ebből a Dél-alföldi régióban 14,16 milliárd forintnyi forrás áll a projektgazda Magyar Közút rendelkezésére.
A Szeghalom–Vésztő–Gyula összekötő út felújított 6,2 kilométeres szakaszán a kivitelező részben kicserélte az útalapot, a teljes útfelületen megerősítette az aszfalt réteget, kiépítette a szükséges forgalomtechnikai és biztonsági elemeket, illetve az út egyéb tartozékait és a közösségi közlekedés létesítményeinek felújítását is elvégezte. A szakaszon megújult továbbá a tarhosi Határéri-főcsatorna híd és a Gyepeséri-csatorna híd, amely legfőképp az aszfalt burkolat, a szigetelés és a korlát cseréjét, valamint a szegély kijavítását, cseréjét, rézsűkúpok rendezését és a keresztszivárgók kiépítését tartalmazta.
A Vésztő és Gyula közötti szakaszon a Határéri-csatorna hídtól kétoldali nyárfasort kellett kivágni a túltartottságuk és balesetveszélyességük miatt. A projekt részeként a Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondoskodott a fák pótlásáról, ezért a kivitelező 600 darab új fa telepítését végezte el. A telepítések során kizárólag őshonos fajtákat ültetett a kivitelező, vagyis magyar és magas kőriseket, valamint szürke és fehér nyárfákat.
Az útszakasz felújításával a Magyar Közút Nonprofit Zrt. számításai alapján 12 ezer ember utazási komfortja változott az előnyére, akik többnyire a mindennapi munkába járáshoz, iskolába járáshoz, ügyintézéseik során használják az országos közutat. Az útfelújítás hatására, a jobb megközelíthetőség miatt vonzóbbá válhatnak a települések az ott lakók számára, csökkenhet az elvándorlás, stabilizálódhat a lakosság száma, illetve a vállalkozók számára vonzóbbá válhatnak az érintett települések, így csökkenhet a magas munkanélküliség is.

JÖN A GYULA-KÁRTYA!

Aki csatlakozni kíván a rendszerhez, január 18-ig kell kitöltenie a Tourinform Irodában beszerezhető adatlapot és nyilatkozatot
S. E. • TURISZTIKAI HÍREK • 2013. január 14. 09:00

A Gyula-kártya

A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mint Gyula város TDM Szervezete 2013 tavaszán bevezeti a Gyula-kártya rendszert, mely számos ingyenes és kedvezményes szolgáltatást biztosít a városba érkező turistáknak. A szervezet az elektronikus kártyán keresztül olyan termékplatformot kínál az itt megszálló vendégeknek, melyben integráltan jelennek meg Gyula vonzerői és kulcsfontosságú turisztikai termékei – tudtuk meg Komoróczki Aliztól, a cég ügyvezetőjétől.
A Gyula-kártya ezen termékek megjelenítése révén olyan kommunikációs eszközként fog működni, amely a fürdőn és a kultúrán keresztül a gasztronómiáig egyszerre képes közvetíteni mindazt, amit Gyula a turista számára jelenthet. A kft. a kártyarendszer hatékony működése érdekében többszintű kommunikációs tevékenységet folytat, hogy a rendszer nyújtotta előnyökkel a leendő turistákat már a döntési folyamat során megismertesse.
Az ügyvezető a részletekről elmondta, a kártyához kapcsolódó kártyaelfogadó helyeket és szolgáltatásaikat a www.visitgyula.com és a card.visitgyula.comturisztikai portálon népszerűsítik. A Gyula-kártya fontos szerepet kap a cég turisztikai marketing tevékenységében, és az országos médiumok mellett a 2013. évi Budapesti Utazási Kiállításra készült kiadványokban, prospektusokban is megjelenik. A városban plakátokon, információs táblákon, valamint az évente négyszer szezonális jelleggel, több ezer példányban megjelenő ingyenes VisitGyula Card Magazinnal hívják fel a turisták figyelmét a kártyához kapcsolódó szolgáltatásokra.
A cég kéri, hogy azok, akiknek a Gyula-kártya felkeltette érdeklődését, és a rendszerhez csatlakozva kedvezményes szolgáltatásokkal szeretnék forgalmukat növelni, töltsék ki a Tourinform Irodában beszerezhető adatlapot és nyilatkozatot, melyet aláírva és lebélyegezve 2013. január 18-ig kell eljuttatni az irodába.

AZ ÚJÉVI POLGÁRMESTERI FOGADÁSON ADJÁK ÁT A "SIKERES GYULAI" DÍJAKAT

H. É. • HÍREK • 2013. január 14.
A fogadást január 18-án, 17 órakor a városháza dísztermében rendezi meg Gyula Város Önkormányzata

Képünk a tavalyi fogadáson készült. Fotó: Gyulai Hírlap

Az újévi polgármesteri fogadást január 18-án, szombaton 17 órakor a városháza dísztermében rendezi meg Gyula Város Önkormányzata. A többéves hagyománynak megfelelően a polgármesteri köszöntőt követően átadják a „Sikeres gyulai” díjakat.
A címre olyan köztiszteletben álló személyt vagy közösséget lehetett javasolni, aki(k) Gyula területén olyan sikeres tevékenységet folytat(nak), amely városunk számára anyagi és erkölcsi elismerést jelent. Az elismerésre javaslatot tehetett minden gyulai természetes személy és közösség.
A díjátadás után az Erkel Ferenc Ifjúsági Fúvószenekar ad ünnepi műsort, a zenekart Bogdán Gábor vezényli. A ceremóniát pezsgős koccintás zárja.

2013. január 12., szombat

Nemzetközi borfesztivált tartanak Temerinben

2013. január 12.
A temerini Kertbarátkör az idén 16. alkalommal szervezi meg a Vince-napi borfesztivált, január 19-én a Sportcsarnokban. A rendezvény már szerdán kezdetét vette, amikor is a szervezők megkezdték a borminták átvételét. Snjeder Sándor, az egyesület sajtófelelősének elmondása szerint, az idén több mint 500 borminta érkezett be. Ez valamivel kevesebb, mint a korábbi években, azonban ez alkalommal is minőséges borokat bíráltak el. Közel kétszáz fehér, ugyanennyi vörösbor mintával neveztek be a versenyre, de az idén is sokan elhozták rosé, siller, desszert és gyümölcsborukat is. 
Nemzetközi fesztiválról van szó, hangsúlyozta a sajtófelelős, hiszen Szerbián kívül Magyarországról, Horvátországból, Romániából és Moldáviából is érkeznek borászok a jövő szombati rendezvényre. A borok értékelése már ma megtörtént, közel nyolcvan borszakértő bírálta el a beérkezett mintákat. 
A fesztivál napján a program délelőtt 10 órakor veszi kezdetét, 11 órakor sajtótájékoztatót tartanak, amit szakelőadás követ majd, egy órától kulturális műsorra kerül sor, eredmény viszont két órakor hirdetnek. A rendezvényre a belépés díjtalan, négy kóstolójegy száz dinárért vásárolható meg, de a sportcsarnok látogatói megkóstolhatják az ízletes „kertész” paprikást, a sült kolbászt, illetve a hagyományos töpörtyűs pogácsát.
ácsi

Rekordméretű agrárkiállítás lesz a Budapesti Vásárközpontban

Forrás: MTI | 2013. január 12. 
Több mint 30 ezer négyzetméteren szervezik meg a nagyszabású seregszemlét.
Minden eddiginél nagyobb agrárkiállítást rendeznek január 30. és február 2. között a Budapesti Vásárközpontban az Agromashexpo és az Agrárgépshow szakkiállítások közös szervezésével - közölte a Hungexpo Zrt.
A cég tájékoztatása szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége, a Mezőgép Gyártók Országos Szövetsége, az új Nemzeti Agrárkamara, a Gabonatermesztők Országos Szövegsége szakmai támogatásával több mint 30 ezer négyzetméteren szervezik meg a nagyszabású agrár seregszemlét. A rendezvény részét képezi a Magyar Kert és a Szőlészet és Pincészet kiállítás is.
Az Agromashexpon 130, az Agrárgépshow bemutatón 57, a Magyar Kert rendezvényen 31, a Szőlészet és Pincészet kiállításon 21 cég mutatkozik be. A Hungexpo közölte: a piacvezető agrárcégek közül szinte mindegyik képviselteti magát, például a B-pavilon 3000 négyzetméterén az AXIÁL, az F-pavilonban 2250 négyzetméteren a KITE mutatkozik be. A kiállítás presztízsét jelzi, hogy rekordszámú, 30 pályázat érkezett a három - input, gépesítés, logisztika - kategóriában is megrendezett termékversenyre, az elismeréseket a kiállítás megnyitóján adják át