2022.07.01.
A NAK Szántóföldi Napok és Agrárgép Show több mint 40 hektáros területen várta a gazdálkodókat a Fejér megyei Mezőfalván június első két napján. Az ország legnagyobb szántóföldi kiállítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közreműködésével rendezte meg idén is.
A megnyitón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta: a tavaly elindult megújuló vidék, megújuló agrárium programban az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása felhívások hatására összesen 1,2 millió hektárnyi földterületet vontak kímélő gazdálkodásba, ebből 940 ezer hektár a szántóföld. Mint rámutatott: ekkora termőterületen vállalták a gazdák, hogy a környezet állapotát megőrzik és javítják, a környezeti terhelést pedig csökkentik a biodiverzitás megőrzése és a klímaváltozás elleni küzdelem céljainak elérése érdekében. Az államtitkár azt is hozzáfűzte, hogy e filozófia jegyében hétezer helyspecifikus, precíziós gazdálkodásra alkalmas erő- és munkagép vásárlásához nyújtanak támogatást, segítve ezzel az érintettek versenyképességét és a fenntarthatóságot.
Központi téma a fenntarthatóság
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kifejtette: ha a gazdák a felszíni vizek megfogását és hasznosítását megvalósítják, akkor az agrárkibocsátást nagyon jelentős mértékben meg tudják növelni, ha viszont nem, akkor komoly veszteségeket szenvednek el rövid időn belül.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke rámutatott, hogy az innovációnak a napi gyakorlatban is meg kell jelennie, ám ehhez meg kell ismerni az újdonságokat. Úgy vélte, az élelmiszer-termelés egyre inkább felértékelődik, az egyre növekvő igényeknek azonban innováció nélkül nem lehet megfelelni.
Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke pedig azt emelte ki, hogy rossz géppel, hiányos ismeretekkel, kis kapacitással nem lehet a földeken jó munkát végezni. Folyamatos korszerűsítéssel tudunk leginkább hatni a terméseredményekre, nem véletlenül ezeket a lehetőségeket állították az idei NAK Szántóföldi Napok és Agrárgép Show középpontjába.
A rendezvény központi részén kialakított, közel 1,5 hektáros kamarai bemutatóterületen a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó aktuális szakmai információkkal és bemutatókkal várták a NAK szakértői az érdeklődőket. Itt közelebbről is megismerkedhettek a vendégek a fenntarthatóság kérdéskörével, az országos jégkármérséklő rendszer működésével; szakképzéseket, tanácsadást érintő témákkal, s bővebb információt kaphattak az agrárkamara szolgáltatásairól is. Mivel az esemény fókuszában az innováció állt, széles körű gép- és inputanyag-bemutatóval készültek a szervezők.
Megismerkedhettek a vendégek a fenntarthatóság kérdéskörével, az országos jégkármérséklő rendszer működésével; szakképzéseket, tanácsadást érintő témákkal, s bővebb információt kaphattak a kamara szolgáltatásairól is.
Ki gépen száll fölébe…
A szakmai programok sorában az Axiál Kft. helikopteres és drónos újdonságait mutatta be. A helikopteres és drónos megoldások a földi eszközöket tartalmazó portfoliót egészítik ki, ahol az inputanyagok kijuttatásához továbbra is elérhetőek a függesztett, vontatott és önjáró eszközök, melyek szintén alkalmasak precíziós gazdálkodásra. Ezekhez kapcsolódva az új termékek olyan helyzetekben nyújtanak alternatívát, amikor a talajviszonyok nem teszik lehetővé a földi munkavégzést. Ez a teljes körű paletta ráadásul teljesen integrált, így az elvárt gyorsaság, rugalmasság és pontosság teljesíthető. Minderről, illetve az újdonságokról bővebb információval weboldalunkon és közösségi oldalainkon Növényélettan új nézőpontból
Az AGRO.bio Hungary Kft. a Kukorica Kör Egyesülettel, valamint a Valcum Agro és a Pro-Feed Kft.-kel közös kiállítóhelyen várta a gazdákat, ahol képviselőik az érdeklődőkkel hosszas szakmai eszmecseréket folytattak. Növény- és talajszemlék keretében napi egy-egy órában legfontosabb szántóföldi kultúráink közül egy-egy növényfaj termesztési kérdései (növényélettan, stresszélettan, fejlődéstan, talajbiológia, művelési hibák, növénykórtan, terepi diagnosztika) kerültek górcső alá.
„A standon volt őszi árpa, őszi búza, kukorica és napraforgó, s hoztunk még cirkot, szóját és repcét – magyarázta Szabó István, a Pro-Feed Kft. növényegészség-üzletágának üzletág-fejlesztési igazgatója. – Az ott elvetett növények esetében gyökérszelvény-feltárást végeztünk a gyökerezési, illetve művelési mélységig, amivel azt kívántuk demonstrálni, hogy a művelés hogyan befolyásolja a növények gyökerezését. Ezenkívül arról esett szó, hogy a kalászosok termésminőségén és -mennyiségén lehet-e még javítani a tejes érés végén, viaszérés elején – a válasz egyértelmű igen. A kukoricánál és a napraforgónál pedig a fenológiai fázisokról beszéltünk, előbbi 7 leveles állapotban volt, 12 leveles korig a csőkezdemények sorszáma már végleges, de szemszáma még nem. Ha ebben az időszakban megfelelőek a körülmények, akkor szép termésre lehet számítani. Utóbbinál pedig az úgynevezett csillagbimbós állapotra fókuszáltunk, mely a növény 20 leveles állapotában jelentkezik, korábban, mint ahogy a gyakorlat erről vélekedik. Ez azért fontos, mert ebben a fázisban véglegesedik a tányér szemszáma.”
Szabó István hozzátette: több gazda panaszolta, hogy a kalászosok, például az árpa rövid kalászokat hozott. Ennek oka egyértelműen a március elején (a kalász hossza ebben az időszakban véglegesedik) tapasztalható csapadékhiány volt. Ez az oka annak is, hogy – szintén a termelők közlése szerint – a kalászosok hamarabb sülnek fel, mint korábban. Mint rámutatott, egy növényélettani jelenségről van szó, a megtermékenyülést követően a növények – érzékelvén a vízhiányt – igyekeznek mihamarabb lezárni a fejlődésüket, ezért gyorsul fel az érés, az öregedés; ilyenkor a szárazanyag átcsoportosítása zajlik a szárból a magba, megelőzendő a nagyobb bajt.
