Irina Vlasova
Fotó: Alexander Kondratyuk / RIA Novosti
A mezőgazdasági oktatás óriási előrelépést tett az elmúlt években: ma már a mesterséges intelligenciával rendelkező laboratóriumok és az állatok digitális ikertestvérei már valósággá váltak. A Lenta.ru azt vizsgálja, hogyan változik ez a terület, és milyen szerepet játszik
benne a nemzeti „Élelmiszerbiztonság” projekt .Trendi a mezőgazdasági szakmák
2026-ban 27 600 fő iratkozott be alapképzésre, szakirányú továbbképzésre és felsőoktatási alapképzésre. 6800 jelentkező választotta a célzott képzést – ez 26,1 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.
A képzési területek közül a jelentkezők leggyakrabban a biotechnológiát és hidromeliorációt, a kertészetet, az agrokémiát és agro-talajtudományt, valamint az állatorvosi és egészségügyi szakértelmet választják.
Savanyú talajok meszezése a termékenység javítása érdekében
Fotó: Alexander Kryazhev / RIA Novosti
A technológia, mint a tanulás része
Különösen nagyszabású változások zajlanak az ufái Baskír Állami Agráregyetemen
. Az egyetem közel 100 éve képez agronómusokat, talajkutatókat, mezőgazdasági mérnököket, biotechnológusokat és állattenyésztő tudósokat, ma pedig különös hangsúlyt fektet a digitalizációra és a robotikára.
A központ digitális fenotipizálással, pilóta nélküli rendszerekkel és robotikával foglalkozó laboratóriumokat hoz össze. A központ projekteket fog megvalósítani a gyorsított növénynemesítés, az állattenyésztés digitális megoldásai, valamint a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazása terén.
Ma már nem csupán modern tantermeket és laboratóriumokat hozunk létre. Célunk egy teljes értékű tudományos és oktatási környezet megteremtése, ahol a hallgatók, oktatók és kutatók a legmodernebb felszerelésekkel dolgozhatnak, és részt vehetnek az agráripari komplexum gyakorlati problémáinak megoldásában. A szövetségi támogatás lehetővé teszi számunkra, hogy folyamatosan korszerűsítsük infrastruktúránkat és erősítsük az iparág emberi erőforrásait.
Ildar GabitovA Baskír Állami Agráregyetem rektora
Az Agronetikai Központ számos oktatási és kutatólaboratóriumnak ad otthont. Az egyik, az „Intelligens rendszerek a mezőgazdasági szektorban”, gépi látási adatokon alapuló neurális hálózati modelleket fejleszt. Ezeket a modelleket digitális növényfenotípus-meghatározásra használják. Egy automatizált rendszer naponta fényképezi a növényt, 3D-s modellt készít, és figyelemmel kíséri a növekedési dinamikáját. A rendszer automatikusan mozgatja a polcokat, öntözi és szárítja a növényeket.
Fotó: Agronetikai Központ
„Az Agronetikai Központ, és különösen az Intelligens Rendszerek Laboratóriumunk létrehozása átmenetet jelent a hagyományos mezőgazdasági oktatásról a big data és a mesterséges intelligencia alapú oktatásra” – mondta Alekszej Katkov, az Intelligens Rendszerek Laboratórium vezetője.
Elmondása szerint a laboratórium kifejlesztett és üzembe helyezett egy robotizált szállítószalagos fitotront, amely digitális képgyűjtő rendszerrel rendelkezik a növények fenotipizálásához, ahol az első borsótermést már termesztették és betakarították. Katkov megjegyezte, hogy a kapott adatokat olyan neurális hálózatok betanítására használják, amelyek a jövőben képesek lesznek automatikusan azonosítani a fenotípusos tulajdonságokat, és elmagyarázta, hogy a csapat jelenleg két önjáró platform létrehozását kezdi meg a nemesítési parcellákban történő terepi fenotipizáláshoz.
A diákok számára ez azt jelenti, hogy nem a múlt század tankönyveiből tanulnak, hanem valódi berendezéseken, olyan problémákat oldanak meg, amelyekkel az iparág itt és most szembesül.
„Egy olyan autonóm modult fejlesztek, amely lézerrel távolítja el a gyomokat. Ez a borsótermés védelme érdekében szükséges. A projektem elismerésben részesült az Összoroszországi Tudományos Cikkek Versenyén, ahol hatodik helyezést értem el. Nemrégiben 1 millió rubeles Diákindító Támogatást kaptam. Számomra az Agronetikai Központ az, ahol a kutatásom valódi technikai alapot nyer. Az intelligens rendszerek laboratóriumában modern berendezésekkel, klímakamrákkal és neurális hálózatokkal dolgozunk, amelyek növényi adatokat gyűjtenek és dolgoznak fel” – osztotta meg Alekszej Kazmiruk végzős hallgató.
Azt is hangsúlyozta, hogy a laboratórium nemcsak kényelmes körülményeket kínál; lehetőséget ad a fejlesztések tesztelésére a valós termelési feladatokhoz lehető legközelebb álló környezetben. Korábban számos nemesítési folyamat manuális volt, és évekig tartott. Most a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a nemesítési ciklusok felgyorsítását.
Fotó: Baskír Állami Agráregyetem
„Fontos számomra, hogy ne csak tanulhassak, hanem azonnal láthassam is a munkám gyakorlati eredményeit. Ez segít abban, hogy mélyebben megértsem a jövőbeli szakmámat, és részese legyek az orosz mezőgazdaság nagy változásainak” – tette hozzá Alekszej Kazmiruk.
A tanulási környezet korszerűsítése
A nemzeti projekt keretében más mezőgazdasági egyetemeken is korszerűsítik az infrastruktúrát. Például a Sztavropoli Állami Agráregyetem (SSAU), amely 1930 óta képzi a növénynemesítőket és genetikusokat, mérnököket és biotechnológusokat, állatorvosokat és állatkutatókat, jelentősen korszerűsítette létesítményeit.
2025-ben az Állatorvostudományi és Biotechnológiai Intézet jelentős felújításon esett át, és 34 tantermet korszerűsítettek, összesen 2300 négyzetméter alapterülettel.
A 6. számú diákotthonban is változtatásokat hajtottak végre, kényelmes lakhatási körülményeket teremtve. Már most is ott laknak az Állatorvostudományi és Biotechnológiai Intézet, valamint a Középfokú Szakképzési Intézet hallgatói.
„ Az »Élelmiszerbiztonság« nemzeti projekt célkitűzései határozzák meg kutatási programunkat és az oktatás átalakításának körvonalait: biotechnológia, molekuláris genetikai kutatás, állati és növényi bioinformatika, pilóta nélküli rendszerek alkalmazása a mezőgazdaságban, digitális növénytermesztés, valamint a mesterséges intelligencia fejlesztése az agráripari komplexumban. A nemzeti projekt keretén belüli szövetségi projektek az elkövetkező évekre formálják az iparág fejlődését, támogatva a tudományos célokat és az SSAU hozzájárulását az ország technológiai fejlődéséhez” – jegyezte meg Vlagyimir Szitnyikov, az SSAU rektora.
Egy vezető nélküli traktor a 25. "Golden Niva" mezőgazdasági-ipari kiállításon és vásáron
Fotó: Vitaly Timkiv / RIA Novosti
Azt is hangsúlyozta, hogy
a nemzeti projektben való részvétel nemcsak az egyetem tudományos és oktatási potenciáljának fejlődését határozza meg, hanem lehetővé teszi az állam, a tudomány és az üzleti élet közötti alapvetően új interakciós modell kialakítását is, amelyben a tudományos fejlesztések a laboratóriumi ötletektől a reálgazdaságban való megvalósításig haladnak, és az üzleti élet is részt vesz a kutatási és oktatási menetrend alakításában.
A nemzeti projekt keretében az egyetem modernizálta infrastruktúráját, ami nemcsak a legmodernebb kutatások elvégzéséhez, hanem a jövő technológiáival dolgozó mezőgazdasági szakemberek képzéséhez is szükséges.
Közvetlen üzleti részvétel
A vállalkozók egyre inkább részt vesznek a mezőgazdasági személyzet képzésében. A vállalkozások részt vesznek mezőgazdasági technológiai órák indításában, szakmai gyakorlatokat szerveznek diákok számára, és beruháznak a jövőbeli alkalmazottak képzésébe. Ezeket a költségeket az állam megtéríti.
Egy példa erre az „Én vagyok az Agróban” platform, amelyet
a Rosselkhozbank indított el 2022-ben. Egységes digitális teret hoz létre a szakmai fejlődéshez a mezőgazdasági szektorban. A platform több mint 1 millió felhasználót tömörít, az iskolás gyerekektől és diákoktól a nagy munkaadókig.
A platformon megismerkedhetsz a modern mezőgazdasági szakmákkal, választhatsz oktatási intézményt, online kurzusokon vehetsz részt, valamint szakmai gyakorlatot vagy állást találhatsz. Az „Én vagyok az Agrárban” jelenleg több mint 60 000 állásajánlatot listáz 19 000 munkaadótól.
„Ez az első digitális platform Oroszországban, amely segít az iskolás gyerekeknek, diákoknak, szakembereknek és mezőgazdasági vállalkozásoknak megtalálni egymást, tanulni, tapasztalatokat megosztani és karriert építeni a mezőgazdasági ágazatban” – jegyezte meg
Jelena Baturova, a Rosselkhozbank Rt. igazgatóságának alelnöke .
Fotó: Alexey Danichev / RIA Novosti
Elmondása szerint a platform fő célja a mezőgazdasági oktatás népszerűsítése és az elavult sztereotípiák eloszlatása a mezőgazdaságról, mint alacsony kilátásokkal rendelkező területről. Baturova hangsúlyozta, hogy a Rosselkhozbank a hozzáférhető digitális eszközök használatával demonstrálja, hogy az agráripari komplexum egy rangos és keresett terület, és hogy a platform nemcsak azokkal dolgozik, akik már elkötelezettek a mezőgazdasági ágazat iránt, hanem azokkal is, akik még nem döntöttek a jövőbeli karrierjükről, és válaszút előtt állnak. Ezeknek az egyéneknek az „Én az Agrárban vagyok” személyes útmutatóvá válik, amely valós példákon és gyakorlati tapasztalatokon keresztül nyitja meg az önmegvalósítás lehetőségeit.
A diákoknak lehetőségük van csatlakozni az „Arany Tehetségcsapathoz”, hogy segítsenek a vállalatoknak ígéretes fiatal szakemberek megtalálásában. A munkaadók aktívan részt vesznek a képzésben: követelményeket fogalmaznak meg a leendő alkalmazottakkal szemben, hozzájárulnak a tantervek kidolgozásához, és valós esettanulmányokat kínálnak a diákoknak.
Az „Én vagyok az Agrárban” nem különálló szolgáltatások gyűjteménye, hanem egy élénk ökoszisztéma, ahol a pályaválasztási tanácsadás, a képzés és a foglalkoztatás megszűnik különálló szakaszok lenni, és egységes folyamattá válik. Ez az integritás hoz rendszerszintű eredményeket: a vállalkozások képzett szakemberekhez jutnak, a fiatalok pedig egyértelmű és megbízható utat kapnak a szakmai fejlődéshez.
Jelena BaturovaA Rosselkhozbank Rt. igazgatóságának alelnöke
2025-ben a Rosselkhozbank projektje bekerült a Nemzeti Prioritások nem kormányzati szervezet által alapított „Hozzájárulásunk” díj döntősei közé. Ez az első díj Oroszországban, amely elismeri a vállalkozások és nonprofit szervezetek részvételét a nemzeti célok elérésében és a nemzeti projektcélok végrehajtásában.
A modern mezőgazdasági oktatás túllépett az unalmas elméleten. A jelentkezők számának növekedése és az egyetemek modernizációja azt mutatja, hogy a mezőgazdaság tanulmányozása ma ígéretes lehetőségeket kínál. A kormányzati erőfeszítéseknek és az üzleti támogatásnak köszönhetően a hallgatók már egyetemi éveik alatt elsajátíthatják a valós technológiákat. Ennek eredményeként az iparág nemcsak diplomás diplomásokat, hanem felkészült szakembereket is kap, akik azonnal munkába állnak.
