2018. szeptember 27., csütörtök
2018. szeptember 21., péntek
"Bejön a vidék" az idén is
Szeretettel meghívunk a szeptemberi vásárunkra, ahol tizenhárom vidéki termelő és gazda termékeit vásárolhatjátok meg és fogyaszthatjátok el!
Program:
September 22.
10:00 - Bejön a vidék - market
19:00 - Jam-session
September 23.
10:00 - Bejön a vidék - market
2018. szeptember 16., vasárnap
XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó Aradon Színvonalas előadások, baráti együttlét a siker titka
Balta János 2018. szeptember 16.
A szabadtéri kiállítótér tele volt mindenfajta korszerű mezőgazdasági géppel és felszereléssel
Az AGROMALIM 2018 Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Nemzetközi Kiállítás programjában szombaton 10 órától az Arad Expo kiállítási központ B pavilon emeleti előadótermében szervezték meg a XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozót.
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT aradi regionális irodája, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületéhez tartozó Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett, az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara közreműködésével, a magyarországi Agrárminisztérium, az Arad Megyei Kulturális Központ, valamint a Berthlen Gábor Alap támogatásával létrejött fórum résztvevőit Kranowszky Nagy Andrea, a jelzett Nonprofit KFT aradi regionális irodavezetője, programvezető köszöntötte. Ezt követően Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke nyitotta meg a nemzetközi fórumot. Az elnök köszöntőjében örömének adott hangot, hogy közreműködésükkel immár XIX. alkalommal szervezik meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót, amelyen Magyarország Agrárminisztériuma államtitkári rangon képviselteti magát, ugyanakkor külön köszöntötte Winkler Gyula EP képviselőt, Sebestyén Csaba RMGE-elnök parlamenti képviselőt és Faragó Péter parlamenti képviselőt, és sikeres együttgondolkodást, a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok elmélyítését kívánta a résztvevőknek.
A továbbiakban Kranowszky Nagy Andrea a közelmúltban elhunyt Kocsik József AMMGE elnök emlékére – aki 18 évig vezette a megyei gazdaszervezetet, illetve a Magyar–Magyar Gazdatalálkozókat – egyperces néma felállásra kérte a résztvevőket, majd bemutatta ifj. Zágoni Szabó András megválasztott AMMGE-elnököt.
Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök köszöntő szavait követően gratulált az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamarának és az elnökének, amiért az általa vezetett intézmény évről évre egyre nagyobb sikerrel, egyre több kiállító és látogató részvételével szervezi meg az őszi nagy gazdasági seregszemlét. Ugyanakkor köszönet jár az RMGE, ezen belül az AMMGE vezetőségének is, amiért immár XIX. alkalommal, egyre gazdagabb programmal szervezi meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót. Zárszavaiban sikeres munkát kívánt az Arad megyei gazdaszervezet új elnökségének, hogy a gazdaszervezet munkájának haszonélvezője az Arad megyei magyar közösség legyen. Köszönetet mondott az anyaországi támogatásért, amely évről évre anyagi és szakmai tekintetben is segíti a romániai magyar gazdákat.
A továbbiakban Farkas Sándor, a magyar Agrárminisztérium parlamenti államtitkárságának államtitkára köszöntötte a résztvevőket, akiket a Magyar Kormány további, sokrétű támogatásról biztosított gazdaságserkentő pályázatok, továbbá szakemberképzés területén az országhatár mindkét oldalán. Ezzel is biztosítani szeretnék a szülőföldön való boldogulás feltételeit, hangsúlyozta.
Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja ismertette az általa képviselt intézménynek az anyaországi, illetve a külhoni vállalkozók és üzletemberek közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének a metodológiáját.
Érdekes szakmai előadások
A szakmai előadások során előbb Winkler Gyula EP képviselő tartott igen érdekes adatokkal, illetve előrejelzésekkel alátámasztott elemzést mindazokról a tényezőkről, amelyek befolyásolhatják a csökkenő tendenciát mutató mezőgazdasági támogatásokról az EU 2021-2027. közötti időszakában. Mindenképp folytatódni fognak a vidékfejlesztési, illetve a hátrányos helyzetű hegyvidékek felzárkóztatási programjai, de ezek kidolgozásában, illetve a végrehajtásában komoly változásokat hozhatnak a jövő évi EU parlamenti választások eredményei, a felálló új EP, illetve az Európai Bizottság színezete, politikai összetétele.
Sebestyén Csaba országos RMGE-elnök, parlamenti képviselő előadását azzal kezdte: komolyan készült, ezért eredetileg a jelenlegi romániai gazdatársadalom teljes feltérképezését tervezte, csakhogy az idő rövidsége miatt inkább címszavakban mutatja azt be, ahol szükséges, ott bővebb elemzésbe is bocsátkozik. Tény, hogy az Aradon megszervezett gazdatalálkozók elején a gazdák csak megbámulhatták az itt kiállított, drága mezőgazdasági gépeket és berendezéseket. Miközben talán senki nem gondolta komolyan, hogy ezeket egyszer maga is megvásárolhatja. Az álom mára beteljesedett, hiszen EU pályázati támogatással a legkorszerűbb gépek is a gazdák tulajdonába juthatnak. A továbbiakban megköszönte a Magyar Kormány Külügyi Kapcsolatok Főosztálya osztályvezetőjének, dr. Torda Mártának a határon túli mezőgazdász-hálózat kiépítésében nyújtott támogatását. Nagy szükség van a szaktanácsadásra, amely itthon hivatalosan megszűnt. A gazdáknak nem az a legfontosabb feladatuk, hogy állandóan vadásszák a pályázati lehetőségeket, illetve a változó uniós és hazai szabályozásokat, hanem a hatékony termelés.
Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT cégvezetője, Gazdasági kapcsolatépítés a régióban címmel megtartott értekezésében kifejtette: jelenleg 22 irodával rendelkeznek az erdélyi nagyvárosokban, illetve a Visegrádi országok felé is nyitni próbálnak. Az aradi irodát Kranowszky Nagy Andrea vezeti, méghozzá igen hatékonyan. Munkájukkal a Közép-európai régió gazdaságfejlesztését mozdítják elő, ami közvetlenül kihat az itt élő emberek életminőségének a növekedésére is.
Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány irodavezetője a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait és eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
Az Agromag Mezőgazdasági Termék-előállító, Forgalmazó és Szolgáltató KFT szakembere a Kihelyezett fajtasorok értékelése, valamint ez évi lehetőségek, ajánlatok címmel tartotta meg értekezését. Sebestyén Csaba és Skapinyecz Péter előadásaira bővebben visszatérünk.
Kiállítók között
A gazdafórum után a pavilonban elvegyültünk a kiállítók között, ahol az Arad megyei magyar gazdák standján Csipkár Imre és a felesége, Julianna a felakasztott szárított paprika- és fokhagymafüzérek, valamint lopótökök társaságában mutatták be a Fazekasvarsándon termett, ugyanott elkészített háromfajta paprikaőrleményt, a csípőst, az édeset és a füstöst. Amint kérdésünkre kifejtették, az idei termelés a szélsőséges időjárási viszonyok miatt nem a legjobb feltételek között történt, ugyanis a palántaneveléskor nagy hideg volt, utána jött a tavaszi kánikula. Ennek ellenére közepes mennyiségű, de kiváló minőségű őrleményeket tudnak ajánlani. Mellettük az Aradi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a majláthfalvi Lavandair vállalkozástól származó levendulás zacskókat, illetve ízesített olajokat ajándékoztak, amelyekért elfogadtak önkéntes felajánlásokat. Az ebből származó pénzt a Szeretetszolgálat programjaira fordítják – tudtuk meg Szellelki Annamáriától és dr. Naghiu Paraschivától. Ugyanazon a standon kínálta mézeskalács termékeit a nagyzerindi Szénási Zsuzsanna is, aki újdonságokkal is jelentkezett: a férje által készített csipkés mézeskalácsokat maga is előállítja, ugyanakkor ovális ajándékkosárkákat és ajándéktálat is készített.
Noha még egyedül dolgozik, beszélgetésünket abban a reményben zárta, hogy a családban lesz folytatója a mézeskalács készítésének.
A jelzett stand mellett számos helyen állítottak ki, árusítottak édességeket, pék-, illetve édes süteményeket, hús- és mézkészítményeket, mindenfajta élelmiszert, köztük gyümölcsízeket, illetve fehér, vörös és rozé borokat. A jelzett felhozatal iránt komoly érdeklődés is megnyilvánult.
A szabadtéri kiállításon a mindenfajta mezőgazdasági, korszerű gépek és felszerelések mellett a hátulsó, fedett részen karámokban a sertések és juhok kivételével mindenfajta állatot és szárnyast mutattak be. Pónilovat, de hátaslovat is meg lehetett lovagolni. A kiállítóterület szélén helyezkedtek el az Arad megyei magyar gazdák bográcsfőző csapatai. Közülük Khell Levente és csapata 15 kiló sertéshúsból főzte a pörköltet, amihez Csipkár Imre biztosította a fűszerpaprikát. Mellettük a zimándközi Szabó Sándor két üstben, összesen 60 kiló sertéshúsból főzött, a harmadik üstben körítésnek burgonya rotyogott. A Máltai Szeretetszolgálat bográcsában Farkas József a majláthfalviaktól kapott 15 kiló őzhúsból főzte a pörköltet. A vendégek a sátrak hűvösében elhelyezett asztaloknál fogyasztották el a pörköltet, amit borral, ásványvízzel öblítettek le. Mivel a gazdák által adott húsból maguk főzték a pörköltet, ezúttal nem szerveztek közöttük versenyt, de az ebéd feltálalásában közreműködtek az AMMGE iroda, valamint a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, egyetlen nagycsalád, a magyar gazdatársadalom tagjaiként.
A XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó sikeréért köszönet jár a vendégek ellátásában, illetve a főzésben közreműködő minden embernek, nem utolsósorban a támogatóknak, a magyar Agrárminisztériumnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, valamint a Bethlen Gábor Alapnak – nyilatkozta a helyszínen az AMMGE fiatal elnöke, Zágoni Szabó András agronómus.
2018. szeptember 9., vasárnap
2018. október 4. – Háztáji piac Szandaszőlősön
2018. október 4., 18. 13:00-18:00
5008 Szolnok Gorkij utca 32. Szandaszőlősi Művelődési Ház
Minden hónapban két alkalommal kerül megrendezésre a háztáji piac Szandaszőlősön. A programot még 2016 októberében hozták létre a lakosság kérésére.
A vásárban kizárólag csak kézműves, helyben megtermelt alapanyagokból előállított termékek találhatóak meg. Folyamatosan kapható hentesáru, kecske-és tehénsajt-különlegességek, méz, szörp és fűszerek is. Mindezek mellett az érdeklődők találkozhatnak gyógynövényes teakeverékekkel és kézműves csokoládékkal is.
Vidékfejlesztési támogatással bővülhet a méhállomány
A területi felelősöknek fontos szerep jut abban, hogy információt nyújtsanak és ezáltal segítséget adjanak a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz kapcsolódóan. Ennek köszönhetően ismerkedtem meg Perjesi Tiborral, aki Mezőtúr külterületén található Pusztabánrévén él és gazdálkodik, és aki sikeresen pályázott a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó tevékenységeinek támogatására. A fejlesztés különösen az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kis méretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és stabilitását segíti elő
Perjesi Tibor tanyagazdasága jelenlegi formájában 1998 óta működik, akkor még 3000-5000 db liba tartásával foglalkoztak. Infrastrukturális szempontból közepes adottságokkal rendelkeznek (van vezetékes villany és fúrt kút, nincs vezetékes ivóvíz hálózat és szilárd útburkolat). A tanya teljes területe 2,3876 ha, ebből az épületeket, méhkaptárakat, fóliasátrakat tartalmazó kivett rész 6255 m2, a szántóterület 1,6458 ha, melyen jelenleg édesanyja zöld spárga ültetvénye található és a 1163 m2 legelőként funkcionáló gyepterület.
A család eddig meghatározó ágazata a kertészet, 500 m2-en fóliás zöldség (paprika, paradicsom, zeller, sárgarépa, saláta) és gyümölcstermesztéssel (ringló szilva) foglalkoznak. Lekvárt, szörpöket készít saját célra, piaci eladásra nem végez élelmiszer-feldolgozást. Az állattartásunk génmegőrzés céljából az őshonos baromfitartásra épül. Alkalmanként 50-100 db broiler csirkét nevel 6- 7 hétig intenzív körülmény mellett saját éves felhasználásra. 2015-ben 220 db fehér magyar és fogoly színű, sárga, kendermagos, erdélyi kopasz nyakú tojótyúkot és 10 db bronzpulyka fajtát tart. Jelenleg 50 db méhcsaláddal rendelkezik extenzív körülmények között tartja őket. Fő termékeik:
repceméz
akácméz
napraforgóméz
vegyes virágméz
mustárméz
mézharmat méz
propoliszos méz
Gyorsabban ikrásodó mézeiket az egyre inkább közkedvelt krémméz formában is forgalmazzák. Speciális mézes termékeik:
propoliszos méz
diós méz
goji bogyós fahéjas repce krémméz
levendulás akácméz
fehércsokis krémméz
kakaós pirított darált diós vegyes krémméz
A kiskereskedelmi értékesítésük forgalmának 37%-át az akác, 21%-át vegyes-napraforgó, 18%-át a repce, 17%-át a mustár még 7%-át a mézharmat méz adja. Kuriózum kedvelt produktumait a propoliszos krém, méhviaszos ajakír.
A gazdálkodás helyi, táji hagyományait követő elemei a fajtahasználat, az talajadottságokhoz igazodó low input talajművelés. Fentiek tekintetében önellátásunk már több lábon biztosított, árutermelés tekintetében azonban a spárga, mint fő profil biztosítja a bevételüket. Jelenleg és jövőt illetően is, kísérleti céllal olyan arid körülményeket bíró táj- és helyi fajták termesztését célozta meg, melyek jól adaptálhatók a tanyagazdaság területén. A keletkező zöldség- és gyümölcs zöld hulladékot, mellékterméket komposztáló ládában gyűjtik. A folyamat során a szerves hulladékból, a növények számára felvehető tápanyagot tartalmazó, magas humusztartalmú komposzt keletkezik. A komposzt felhasználásával csökkenteni tudjuk a műtrágya felhasználást.
Az egészséges táplálkozás, reformétkezési szokásoknak köszönhetően az éttermeket, üzletláncokat tekintve egyre nagyobb igény, kereslet mutatkozik az általuk előállított zöldség, baromfihús és méz, valamint méhészeti termékek iránt. A kedvező talaj adottságoknak és a környezetkímélő low input agrotechnikai módszereiknek köszönhetően jó minőségű alapanyagot tudnak előállítani. Termelésük a minőségbiztosítási rendszerünknek köszönhetően ellenőrzött, nyomon követhető keretek között zajlik. Őshonos és tájfajtákat használnak, melyek a génállomány megőrzését, valamint fenntarthatóságát segíti. A zöldség vetőmagokat költségkímélő módon magunk állítjuk elő. A zöldség, gyümölcs kultúrában nem használnak szintetikus vegyszereket, ezen költségek sem emelik termékeik árát. Zöldség és gyümölcs, valamint baromfi tenyésztésben sok éves tapasztalattal rendelkeznek. Gazdaságuk több lábon áll, egyfajta stabilitást biztosít a megélhetésükhöz.
A méhészettel való kiegészítés a továbbfejlődés egyik lépése, mely gazdasági előrelépést jelent. A saját célú termelésen túl bőséggel jut értékesítésre, melynek eredményeként létrehoztak egy kiszerelő egyedi, kisüveges értékesítést is. A magyar méz kiválóságát világ szerte ismerik, hazánkban is egyre elterjedtebb a fogyasztása. A házi mézben bízhat a vásárló, és tudja, hogy kedvező áron a termelőtől kaphatja meg a kiváló minőséget. Önellátó, önfenntartó gazdaság kialakítására törekszenek vegyszerek nélkül, működő modern és ősi módszerekkel kombinálásával.
A fejlesztéseket pályázati úton nyert támogatásokkal próbálják véghezvinni. Ennek köszönhetően van napelemes rendszerünk, mely minden energiaigényünket ellátja és a méhészeti eszközök korszerűsítésében, munkájuk könnyebbé tételében is nagy segítséget jelent. Jelentősen tudták növelni az állatállományukat, kertészeti kultúráikat. Kísérleti jelleggel egy napkollektoros aszaló berendezést is kipróbálnak, mellyel a gazdaság gyümölcseit, gyógy-és fűszernövényeit aszalják, száríthatják a „mézes” termékpalettájuk bővítése céljából. Sikeres pályázatot nyújtottak be a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése projektre. A megvalósítás során a méhállományt bővíteni szeretnék az elkövetkezendő 4 év alatt. A családszám növelést vásárlással és szaporítással képzelik el. A szaporításhoz a meglévő állományból választják ki a legjobb tulajdonságú tenyészcsaládokat, vérfrissítés céljából pedig más, megbízható méhészetből vásárolnak termelő családokat. A kis kiszerelésű mézek (tasakos kávéhoz, teához és reggelizős) csomagolására törekszenek, mely a termékkínálat és a felvásárlópiac bővülését eredményezné, beszállítói lehet szállodáknak, éttermeknek, kávézóknak, benzinkutaknak és közétkeztető intézményeknek. Szintén pályázati lehetőségekből kiszerelőüzemet szeretnének létrehozni.
Jó ideje természetes összetételű kozmetikumok (szappan, ajakír, propoliszos krém) előállításával is kísérleteznek. A családi és baráti „jótékony, hasznos” visszajelzések alapján úgy döntöttek, hogy engedélyeztetésükre és forgalmazásukra engedélyeket nyújtanak be a “Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című kiírásra.
Tanyagazdaságuk példaértékű a mezőgazdasági kisüzemi fejlesztés területén. Hitvallásuk a helyi identitás tudat növelése, a hagyományok tisztelete és elsősorban a fiatal korosztály számára történő tudás átadása. Óvodás csoportokat is rendszeresen fogadnak tanyalátogatásra, állatsimogatásra, mézkóstolásra. A LEADER térségek közötti együttműködés keretében indult „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című projekt során is több alkalommal mutatták be a tanyagazdaságukat a résztvevő csoportoknak.
dr. Barancsi Ágnes
MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelős
2018. szeptember 2., vasárnap
Falusi vendéglátó képzés
A képzés célja: szakmai felkészítés, kezdő falusi vendéglátók és vidéki szolgáltatóként tanyagazdaságot, farmgazdaságot működtető magánszemélyek, kis- és mikro vállalkozások számára.
A képzés célcsoportja: a falusi vendégfogadók, a falusi turizmus, mint szolgáltatói tevékenység iránt érdeklődők akik most tervezik bekapcsolódásukat a vendégfogadásba, vagy szeretnék ismereteiket elmélyíteni. Ők lehetnek kezdő falusi vendéglátók, ÚMVP nyertes falusi szállásadók, vidéki szolgáltatók, tanyagazdaságot és farmgazdaságot működtető magánszemélyek, őstermelők, kis- és mikro vállalkozások vezetői, munkatársai.
A képzés tervezett helyszínei:
Budapest, Megyeszékhelyek
A képzés várható időtartama: 70 óra
Képzés várható kezdése: 2018. október
A képzés formája: Hétvégi előadások és gyakorlati foglalkozások
A képzés központi koordinációs irodája:
FATOSZ központi információs irodája: 1077 Budapest, Király u. 93.
Jelentkezés az ITT található jelentkezési lap kitöltésével történik, kérjük e-mailben való megküldését az info@falusiturizmus.hu e-mail címre.
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2018.09.30.
Bizonyítvány:
A hallgatók az akkreditált képzés végén tanúsítványt kapnak, amelyet elfogadnak EMVA és LEADER-es pályázati támogatásokat nyertek számára előírt képzettségnek.
Tematika:
I. Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek alkalmazása a turizmusban
II. Környezetkialakítási ismeretek
(a szálláshely berendezése, szálláshely üzemeltetési engedély, védjegy rendszer, szakosodás)
III. Szabadidős tevékenységek szervezési ismeretei
Szabadidős tevékenységek szervezése ( felnőtt és gyermek programok szervezése, csomagajánlatok készítése, örökségturizmus, kulturális turizmus, hagyományőrzés)
IV. Higiéniai ismeretek
(étkeztetés higiéniai feltételei, ételkészítés, konyha higiéniéje, általános előírások, személyi és tárgyi feltételek)
V. Kommunikáció, marketing és fogyasztóvédelmi ismeretek
(vendéggel való kapcsolattartás, konfliktus kezelése, helyi és térségi közösségépítés, internetes (on-line) megjelenés, fogyasztóvédelem)
Oktatók: Szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatók és sikeres vállalkozást működtető, gyakorlott falusi vendéglátók.
A képzés költsége: 70.000 Ft
A díj befizetése: A tanfolyam megkezdése előtt, átutalással
A képzési díjon felül a hallgatókat terhelő költségek:
-A szállás, utazás és az étkezés költsége
A FATOSZ által biztosított: nyomtatott és elektronikus tananyag.
Budapest, 2018.07.03.
Frankó Pál
FATOSZ Elnöke
Szalmából is jó ház épülhet
2018. június 19.,
Tényleg lehet szalmából házat építeni? Kell-e attól félnünk, hogy a tehenek megeszik vagy a falai közé egerek, patkányok települnek? Kapunk rá építési engedélyt? Falai elég erősek-e ahhoz, hogy emeletet építsünk? A telet és esőt mennyire bírja, azaz számíthatunk arra, hogy néhány éven belül összedől? Tűzveszélyes, gazdaságosan fűthető, penészedik-e? Építése mennyire olcsó vagy drága, illetve mennyi időbe telik? Víz- és villanyhálózatot vezethetünk-e be, illemhelyet alakíthatunk-e ki benne? Csak pénzünket öljük bele, vagy eladható a szalmabálából épült ház?
Épülő szalmaház Árkos határában. A szerző felvételei
Ilyen és hasonló kérdések tucatját tették fel azok, akik az Agrosic Közösségek Közti Társulás által a hónap elején szervezett háromnapos szalmabálaház-tanfolyamon részt vettek. Az igencsak népszerű eseményről – Háromszéken kívül Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, de még Bukarestből, sőt, a Duna-deltából is érkeztek – senki sem távozott válasz nélkül. Talán nem kell nagyon merésznek lennünk ahhoz, hogy kijelenthessük: a tanfolyamnak köszönhetően térségünk a közeljövőben néhány hagyományos, de mégis modernnek számító házzal bővülhet.
Akár egy „rendes” ház
A tanfolyam első napján az Agrosic ügyvezető igazgatója, Orbán Miklós és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András üdvözlőszavait követően Török Áron építész a fenntartható és a környezettudatos építkezésről szólt röviden.
Mint mondotta, a multik importból származó építőanyagai jól kiválthatóak a helyben megtalálható anyagokkal, amelyek olcsóbbak, ráadásul előállításuk, majd a ház üzemeltetése során is kisebb szén-dioxid-kibocsátással számolhatunk, és sok tekintetben egészségesebb életkörnyezetet biztosítanak családunk számára.
Úgy vélte, bár a törvénykezés nem feltétlenül segíti az átlagostól eltérően építkezni vágyókat – fontos lenne például, hogy a németországi példán elindulva az alternatív építőanyagok szabványosítása megtörténjék nálunk is –, nem lehetetlen célt érni, csak kellő elszántságra és bizalomra van szükség hozzá. Niste Gabriel megyei főépítész a vonatkozó építészei törvénykezés ismertetésekor nem vesztegette a képzésen résztvevők idejét: szalmabálaházak esetében sincs kivétel, a hagyományosnak mondott házat építőkhöz hasonló feltételeknek kell megfelelni, valamint ugyanazon engedélyeket is kell beszerezni. A maga részéről úgy véli, semmi akadálya, hogy a betonalappal rendelkező faszerkezetű ház – bármilyen anyagból is készüljenek falai – megkapja az engedélyt.
T. Kovács Áron műépítész a tervkészítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Nem csak azért kell a terv, mert a törvény megköveteli, de gondokra világíthat rá, azokra megoldásokat adhat, felmérhetjük az építőanyag-szükségletet, meglehetősen pontos becslést kaphatunk az építési időről, kiszámolhatjuk az építési költséget, azaz segíti a kivitelezést – jelentette ki.
A fiatal szakember részleteiben bemutatott, versenyre készült ökoházterven keresztül szemléltette, milyen fontos, hogy a jövendőbeli házat a telek formájához és méretéhez vagy éppen az égtájakhoz igazítsuk – a menedékesebb telek sem feltétlen kedvezőtlen az építéshez, sőt, bizonyos esetekben akár előnyünkre is fordíthatjuk azt.
Javasolta, a jövendőbeli szalmabálaház-építők figyeljenek oda olyan apróságokra is, mint a nap járása, hiszen nem mindegy, hogy nyáron vagy télen süt be több napfény otthonunkba, a környezetünkért az esővízbegyűjtéssel, biztonságunkért pedig a ház gépészetének 12 volton működtetésével tehetünk többet – mondotta.
Elhessegetni a tévhiteket
A képzés főelőadója, Németh János tizenöt éve dolgozik az építőiparban, ebből az utóbbi hat-hétben kizárólag ökoházakkal – előbb mint építő, kivitelező, mostanság tanácsadóként járja Székelyföldet –, nem csoda tehát, hogy ő látja el a gyakorlati vezetői tisztséget is. Lakott már kisebb és nagyobb városban is, de mint mondotta, a legjobban makfalvi otthonában érzi magát, ahol érezhetően „él” és „lélegzik” a ház, az pedig kihat családja mindennapjaira és boldogságukra is.
Örömmel tölti el, hogy nem- csak ő gondolja így, hanem egyre többen vannak, akik úgy vélik, minden tekintetben, az építkezésben is, vissza kell térnünk a természethez – épülnek is szép számban szalmabálából és földből szebbnél szebb házak. Ezek a jó példák hozzájárulnak ahhoz, hogy a természetes alapanyagokkal szembeni előítéleteiket minél többen „lebontsák”.
Fából, földből, nádból, vályogból, szalmából és újrahasznosított alapanyagokból építkezni nemhogy nem szégyen – mert igenis az az általános nézet, hogy azokból csak a szegény ember készít magának házat –, de hasznos is, hiszen általa környezetünket óvjuk, sőt, a saját egészségünk érdekében is cselekszünk, ha nem penészedő, jó páradiffúziós tulajdonságokkal rendelkező, meleg és száraz házban élünk.
Általános tévhit az is, hogy a szalmaház teli van egérrel, patkánnyal, illetve hogy nagyon kell vigyázni a fűtéssel, mert tűzveszélyes. Nem, sem az egér, sem a patkány nem eszik szalmát, s könnyű az ellen tenni, hogy még a téli hideg ideje alatt se telepedjenek meg: az építés során a falba olyan természetes anyagokat is be lehet építeni, amelyek elriasztják őket, de tehetünk sűrűn szőtt hálót is, lelkünk nyugalma érdekében pedig macskát is tarthatunk, s akkor egészen biztosan nem lesz több rágcsáló a szalmaházunkban, mint az átlagos téglaházban lenne.
Tűzveszély? A szalma bár jól ég, de az építkezéskor fagerendák közé szorítják, azaz környezete oxigénszegény, aztán kívül-belül 3–5 centiméter vályoggal fedik. Egy hatóságilag még el nem ismert kísérlet szerint az ily módon elkészített fal közel három órán át bírta a lángok ostromát, s csak 1049 Celsius-foknál kezdett el égni... a fa!
A szalmabálaház előnyének mondható az is, hogy olcsón építhető.
Persze, ha az ember kőművesekkel dolgoztat, sokat nem fog megtakarítani, hiszen a falak értéke a házépítés összköltségének csak a töredéke –, de miért is tennénk úgy, ha egész sor feladatot végezhetünk el saját vagy kalákázni hajlandó baráti társaságunk keze által? Az alap elkészítésén, az ácsfeladatok és a hálózati vezetékek beszerelésén kívül minden gyermekjátéknak mondható.
A felnőtt férfiaknak és nőknek nem jelenthet gondot a szalmabálák egymásra rakása és be-, illetve leszorítása, az oszlopok melletti hézagok betömése, a föld, víz, homok, szalma és trágya kis mennyiségben való hordása, a gyermekek pedig szórakozásnak fogják fel, hogy azok elegyét jól megtapossák, majd a szalmafalakra simítsák. Ha mindezt sikerül magunknak megoldanunk, a végén nem kizárt, hogy négyzetméterenként csak 50–60 euróval kell számolnunk, de napszámosok fizetése és esetleg a fürdőszobánál igényesebb alapanyagok használata esetén is legfeljebb tizenötezer euróval számolhatunk egy száz négyzetméteres alapterületű ház építésekor.
„Megépítettem, és benne élek”
Lázár Attila háza építésének és az azóta eltelt négy, lakóként eltöltött év tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Háza nem nagy, átlagos tömbházméretű, de különleges hangulata van, jó benne lakni – vallja. Hogy miért döntött e nem szokványosnak mondott építkezési forma mellett?
Mert a szalma egészséges, élhető környezetet biztosít, ráadásul olcsón, helyi anyagokat felhasználva lehet építkezni, épületfizikai tulajdonságai kiválóak, és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból kicsi a lábnyoma.
A munkát elkezdeni sem volt egyszerű, mert hiába keresett fel konvencionális építkezésben jártas szakembert, egyikük sem vállalta, hogy megtervezi házát. Rengeteg szakirodalmat olvasott, de a kivitelezésnek csak azt követően mert nekifogni, hogy elméleti tudását Észtországban gyakorlattal egészítette ki.
A ház alapját használt, hulladéknak számító autógumiba foglalt kavicságy, a szigetelését szintén autószervizben dolgozó ismerősétől kapott szélvédők tucatja adja, a ház váza pedig fából van. A falakat szalmából emelte, a jobb stabilizáció érdekében azokat mogyorófa-vesszővel szúrta át, a hézagokat a környékről jelképes összegért vásárolt gyapjúval oldotta meg – fontos, hogy lanolinnal telített, azaz mosatlan legyen, mert ellenkező esetben károkozók támadhatják meg, figyelmeztetett –, a tapasztáshoz szükséges agyag zömét pedig – mivel ez az ősi alapanyag ma már inkább hulladéknak számít – nemhogy ajándékba kapta, de meg is köszönték, amiért elvitte. A ház tetőzetéhez felhasznált némi fóliát is, de a szigetelését a föld és a zöld növényzet adja. Pázsitot nem akart, mert az gyorsabban nő, azért kaszálni kell vagy kecskét kellene odatennie, hogy legeljen – jegyezte meg viccesen –, ráadásul száraz időben akár ki is gyulladhat, úgyhogy hazai szárazságtűrő növények telepítése mellett döntött. A melléjük tett kövek sem kizárólag dekoráció: télen hófogóként „működnek”, azaz a szigeteléshez járulnak hozzá. A ház melegítését szolgálja az is, hogy a belső falakat téglából készítette. A ház fűtését saját maga épített tömegkályhával oldotta meg, de a szalmafalak nem veszik át a hőt, ezért fontos, hogy azok tömör, hagyományos téglából készüljenek – magyarázta.
A ház építése során mesteremberek alkalmazásától nem tudott eltekinteni, a ház műszaki kábelezését is szakemberekre bízta, de meglehetősen sok olyan feladat volt, amit ő és családja meg tudott oldani, a tapasztásnál pedig jól jött, hogy arra könnyű volt szervezni kalákát, mert a sárral való foglalatoskodást gyermek és felnőtt egyaránt szereti.
Bő három éve költöztek be a maguk készítette házba, de ennyi idő múlva is szinte naponta fedez fel valami apró újdonságot rajta – örvend, hogy lakhatja – mondotta előadása zárásaként a csíkcsomortáni fiatalember.
Egészséget a családnak!
A képzés terepgyakorlata Antal András épülő házánál zajlott (fotók). Az Árkos sepsikőröspataki végében épülő házról messziről kitűnik, nem átlagos épülettel van dolgunk. Nem formája tér el a megszokottól, hanem a – még jól látszó – felhasznált építőanyag: szalmabálákból készül. Tennivaló akad bőven: kis csoportokat alkotva készítik a vályogot, a csömpölyeget, tapasztják a falakat, intézkednek a tetőn. Jó hangulatban folyik a házigazdának heteket megtakarító munka – látszik, szívesen végzik a sok tanulsággal járó feladatokat.
A házigazda ötszemélyes családja számára készíti a 14,8 × 6,6 méteres alapterületű, faszerkezetű épületet. Földszintjén nappali, konyha, kamra és fürdő lesz – ez a felnőttek területe –, az emeleten a három gyermek számára három szoba, fürdőszoba és lomtár készül. Az építésnek 2015-ben fogott neki, de ha arról kérdezzük, mikor fejezi be, csak mosolyog, legfeljebb annyit mond, majd...
A kivitelezés elkezdése előtt hosszú ideig a gerendákat gyűjtötte, amikor félre tudott tenni egy-egy teherautóra való pénzt, az erdészetektől vásárolt, a búzatermelő gazdák ingyen adták a szalmát azzal a feltétellel, hogy a mezőről rendesen eltakarít mindent, az ablakok, ajtók és a cserepek is bontásból származnak, a felhasznált építőanyagokat, mint például az agyagot és a földet a ház melletti területről termeli ki, azaz eddig jóformán alig kellett valamire is pénzt költeni. Az is fontos, ha az embernek építésben jártas rokonai vannak, akik hajlandóak az ácsmunkában segédkezni, és ismerősei, akikre a tapasztásnál lehet számítani.
Nem fél attól, hogy a szalmaház közepén megvesz az Isten hidegétől: a 45 centiméter szalma, a kétszer öt centiméter vályogvakolat, a jól kiterjesztett, csapadéktól védő tető, valamint a fűtést biztosító 5–8 tonnás tömegkályha több mint elegendő lesz a melegen tartásához.
Hogy bátorítana-e bárkit is szalmabálaház-építésre? Úgy nem érdemes, hogy másra bízzuk a munkát, s mi csak a készbe beköltözünk! De aki nem fél a munkától, s van némi érzéke az építéshez, továbbá szeretné, ha családja egészséges környezetben él, akkor feltétlenül érdemes megpróbálni – mondja.
2018. szeptember 1., szombat
AGROMEDIUM – Digitális szerjegyzék és információs adatbázis
2018.08.28.
Az Agromedium egy internetkapcsolat nélkül is működő növényvédőszer jegyzék és információs adatbázis. A telefonos applikációban a termékek 21 tulajdonságára tudunk szűrni, az engedélyokiratok mellett, a kiemelt gyártói ajánlatok is megtalálhatóak benne.
Az AGROMEDIUM egy mezőgazdasági termelők és növényvédelmi szaktanácsadók számára készített, telefonra letölthető növényvédőszerjegyzék, és információs adatbázis.
A benne levő adatbázis nagy, de ennek ellenére egyszerűen használható, a felhasználók számára a lényegi információ szembetűnő. Fontos kiemelni, hogy az AGROMEDIUM internetkapcsolat nélkül is működik, az engedélyokiratok, és a kiemelt gyártói ajánlatok is megtalálhatóak benne.
A letöltésével egy keresőfelülettel rendelkező növényvédőszerjegyzéket tehetünk zsebre. A szoftver elérhető Android és iOS (Apple termékek) rendszerű készülékekre is, letöltése ingyenes.
A keresőrendszerében a növényvédőszereknek 21 tulajdonságára lehet szűrni, akár kombinálva, összetett módon.
A jelenleg feltöltött adatok termékenként a következőt tartalmazzák: terméknév, gyártó, engedélyokirat tulajdonos, formuláció, hatóanyag összetétel, engedély típusa, rendeltetés, kultúra, károsító, dózis, lémennyiség, élelmezés-egészségügyi várakozási idő, munkaegészségügyi várakozási idő, engedély érvényessége, AKG engedély, méhveszélyesség, méhkímélő technológia, védőtávolság vizektől, légi kijuttatás, forgalmazási kategória, ökológia gazdálkodásban besorolása és az engedélyokiratok a módosításaikkal együtt.
A termékek mellett a csomagajánlatokról is informálódhatunk, és kereshetjük köztük a számunkra megfelelőt.
A fő képernyőn navigálhatunk az elsődleges információk között, mint például a terméknév, hatóanyag, kultúra, dózis, élelmezésegészségügyi várakozásiidő, minden egyéb tartalom a termékek részletes menüpontja alatt található.
A sűrűn használt termékeket, csomagokat könyvjelzővel jelölhetjük, amivel egy külön tárban rögzíti a szoftver. A termékadatlapokhoz feltöltésre kerültek a növényvédőszerek engedélyokiratait, és a már egyszer letöltött engedélyokiratokat egy külön tárba teszi a program, így bármikor újra elővehetjük a készülékről.
A növényvédőszer adatbázis mellett a kiemelt gyártói ajánlatok is elérhetők lesznek a szoftverből. A legjobb döntés meghozása érdekében, érdemes megismerni a lehetőségeinket.
A frissítésekről, javításokról, új engedélyekről időközönként értesítést küld az applikáció, így azok letöltésével mindig aktualizálhatjuk a szerjegyzéket.
A szoftver készítője elmondta, hogy a közeljövőben az adatbázis a további tulajdonságok (magyarországi képviselet, kiszerelési egységek, hatásmechanizmus) mellett, bővítésre kerül még egyéb hasznos funkciókkal, amik már valószínűleg az ősz folyamán elérhetők lesznek.
A telefonunk a nap nagy részében nálunk van, a könyveket nem visszük magunkkal. Az alapötlet innen indult. Ha már így van, miért ne lehetne, egy egyszerűen használható információs adatbázis is egyben. Az AGROMEDIUM azért készült, hogy a legjobb döntés meghozása érdekében, a legtöbb információt biztosítsa, a gazdálkodók és szaktanácsadók számára. Így másfél év elteltével a fejlesztés elindulása után úgy gondolom, hogy egy hasznos, mezőgazdasági döntéstámogató szoftvert sikerült készíteni. - Mesélte a fiatal növényorvos.
Az adatbázis folyamatos felügyelettel rendelkezik, ezért a változások rövid időn belül frissítésre kerülnek.
A mai gyorsan változó mezőgazdasági környezetben biztos segítséget nyújt, az AGROMEDIUM a zsebünkben. – Muntyán Krisztián, növényorvos.
2018. augusztus 29., szerda
Életjáradékra jogosultak figyelmébe
Balta János 2018. augusztus 28.,
A Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) országos központjától kapott tájékoztató értelmében augusztus 31-ig, péntekig lehet láttamoztatni a 2017. évre szóló támogatást hitelesítő Életjáradék Könyvecskéket.
Az APIA megyei központjaiban személyesen vagy törvényes felhatalmazott révén történő láttamozáskor fel kell mutatni az Életjáradék Könyvecskét; az igénylő személyazonossági igazolványát; az orvosi konzílium végzését, miszerint a kedvezményezett I. vagy II. fokú rokkant; ha az igénylő felhatalmazott, akkor közjegyző által hitelesített felhatalmazást; a 2011. előtt megkötött haszonbérleti szerződést; az életjáradékra jogosult személy bankszámlájának a számát; a jelzett évre kitöltött típusnyomtatványt.Az életjáradékot egyetlen összegben folyósítják 2018. november 30-ig – áll az APIA bukaresti központjától kapott tájékoztatóban.
Meghívó a Kárpát-medencei falugondnokok találkozójára
A Romániai Falugondnokságok Szövetsége 2018. augusztus 30. – szeptember 1. napjain munkaértekezletet és konferenciát szervez Homoródkarácsonyfalván, Falvaink gazdasági megerősödésének lehetőségei címmel. Ezen alkalomra szeretettel hívunk és várunk falugondnokokat,
lelkészeket, polgármestereket, valamint közösségfejlesztésben érdekelt, és ezzel foglalkozó személyeket a Kárpát-medence minden szegletéből.
A találkozó tervezett programja:
Augusztus 30, Csütörtök:
15,30 – 17,00: Érkezés, ismerkedés, regisztráció
17,00 – 17,30: Megnyitó, üdvözlőbeszédek:
Megnyitó: Balázs Sándor elnök, Romániai Falugondnokságok Szövetsége
Üdvözlőbeszédek: Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
Cseke Miklós, Oklánd község polgármestere
17,30 - 18,00: Marosvásárhelyi HIFA: Építsünk hidakat! (tánc)
18,00 – 18,45: Kolumbán Gábor: Az egység gazdaságtana
18,45 – 20,00: Könnyű Sándor, a göttingeni filharmónia tagjának hegedűjátéka
Béla Gábos Albert szavalatai
Sorbán Enikő népdalcsokor
20,00 – 22,00: Vacsora
22,00: Szabad program
Augusztus 31, Péntek:
8,00 – 9,00: Reggeli
9,00 – 10,00: Bácsfainé, Dr. Hévizi Józsa: Területi és egyházi autonómia a Magyar királyságban
10,00 – 11,00: Fazakas Attila, a Merkúr üzletlánc vezérigazgatója: A Góbé-termék, és a székelyföldi
üzletlánc lehetőségei
11,00 – 11,30: Kávészünet
11,30 – 12,45: Farkas Zoltán: Falufejlesztés
12,45 – 14,00: Dr. Máté Szilárd: Falun is meg lehet élni. - Fiatalok egy állatorvos szemszögéből -
14,00 – 16,00: Ebéd
16,00 – 17,00: Sármási-Bocskai János, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője: A falu világa –
élménybeszámoló
17,00 – 20,00: Homoródkarácsonyfalvi sikertörténetek: gazdaságok megtekintése
20,00 – 22,00: Vacsora
22,00: Szabad program
ROMÁNIAI FALUGONDNOKSÁGOK SZÖVETSÉGE
Homoródkarácsonyfalva, 9. szám, Hargita megye
Tel: +40740406732
E-mail: sandor.balazs.55@gmail.com
Szeptember 1, Szombat:
8,00 – 9,00: Reggeli
9,00 – 11,00: Falugondnokok élménybeszámolója
11,00 – 11,30: Kávészünet
11,30 – 13,00: Falugondnokok élménybeszámolója
13,00: Búcsúebéd
Tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékukat jelezzék legkésőbb augusztus 25-ig, a következő elérhetőségek valamelyikén:
Balázs Sándor – Tel:+40740406732, e-mail: sandor.balazs.55 @gmail.com
Gál Zoltán – Tel. +40763932701, e-mail: galzoli 0519@yahoo.com
Szeretettel várjuk!
Homoródkarácsonyfalva, 2018. augusztus 8
Tisztújító közgyűlés az Arad megyei gazdáknál - Ifj. Zágoni Szabó András az új AMMGE-elnök
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/ifj_zagoni_szabo_andras_az_uj_ammge_elnok.php
Pozsár Ibolya ügyvezető igazgató és Balogh Éva Jogász társaságában Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök vezette le a tisztújítást
Balta János 2018. augusztus 28.,
Pozsár Ibolya ügyvezető igazgató és Balogh Éva Jogász társaságában Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök vezette le a tisztújítást
Hétfőn 17 órától az RMDSZ Arad megyei székházának az üléstermében tartotta tisztújító közgyűlését az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A prezídiumból a nagyszámú egybegyűlt gazdálkodót Horváth Imre alelnök köszöntötte, majd egyperces néma felállásra kérte őket az utóbbi időben elhunyt gazdavezetők, dr. Almási Béla, Szabó Ede, valamint Kocsik József elnök tiszteletére. Ezt követően ismertette a napirendet, amit jóváhagytak.
Az I. napirendi pont szerint, az alelnök kielemezte az Egyesület tevékenységét, amit jónak tekint, ugyanis összesen 19 Ezüstkalász-tanfolyamot szerveztek 410 résztvevővel. Farmerképző tanfolyamot is szerveztek 38 résztvevővel, a 11 mezőgazdász és állattenyésztési tanfolyamon 570-en vettek részt, az Egyesület szervezte biotermesztő képzésen 30 gazdálkodó tökéletesítette tudását. Értékelőjét abban a reményben zárta, hogy a megválasztandó új vezetőség fokozni tudja az eredményeket. Az Egyesület elmúlt évi költségvetését és könyvelési mérlegét Bölöni György ismertette, amiből kiderült: tavaly a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak, ugyanis a bevételek 3%-kal magasabbak voltak a kiadásoknál; a könyvelés a hatályban lévő törvények és szabályozások teljes betartásával történt.
Az elnökválasztás levezetését Horváth Imre átadta Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselőnek, aki üdvözlő szavait követően örömének adott hangot, amiért az RMDSZ-székház adhat otthont a fórumnak. Nem véletlenül, hiszen a gazdaszervezet megalakulása óta az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a társ-szervezete, ezért közösen próbálják előmozdítani a megye mezőgazdasággal foglalkozó magyarsága életminőségének a javítását. Mivel a megyében a magyarságnak több mint a fele vidéken él, kötődik a mezőgazdasághoz, az RMDSZ munkájában is egyik legfontosabb törekvés a vidéki emberek érdekképviselete és érdekérvényesítése.
Azzal a bizakodással zárta felvezetőjét, hogy az új vezetőséggel is ugyanolyan harmonikus együttműködés alakul ki, amilyen a régivel is működött.
A következő napirendi pont értelmében, az ülésvezető javaslatokat kért az elnöki tisztségre. Horváth Imre ifj. Zágoni Szabó Andrást, Németh Attila Nagy Zsoltot javasolta, aki azonban nem vállalta. A szavazatszámláló bizottságba javasolták Bölöni Györgyöt, Farkas Viktóriát és Kovács Imrét. Faragó Péter ülésvezető, a prezídiumban helyet foglaló Balogh Éva jogásszal egyeztetve, az egyetlen elnökjelölt elfogadását is megszavaztatta, majd megtörtént a titkos szavazás. Bölöni György ismertette az elnökre leadott érvényes szavaztok számát, közülük az igen, illetve a nem szavazatok arányát, amely alapján ifj. Zágoni Szabó Andrást megválasztották a szervezet elnökévé.
Vezetőtanács választás
Az ülésvezető ismertette a vezetőtanács összetételét, azaz 3 alelnök, ugyanannyi tag, 1 ügyvezető igazgató, továbbá 3 póttag is szükséges.
A javaslatok során Horváth Imre, Varga István, Pozsár Ibolya, Tiba József, Nagy Zsolt, Kranowszky Nagy Andrea, Molnár Gáspár, Andresz József, Csák Edit neve hangzott el. Elkészültek a szavazólapok, amelyeknek az átvételéhez és a szavazáshoz újra névsor szerint kérték a gazdákat. Azok a héttagú vezetőtanácsba Horváth Imrét, Varga Istvánt, Pozsár Ibolyát, Nagy Zsoltot, Kranowszky Nagy Andreát, Molnár Gáspárt és Andresz Józsefet választották azzal a szándékkal, hogy egy következő ülésen a vezetőtanács tagjai maguk közül választják meg a tisztségviselőket.
Szavazatszámlálás közben Horváth Imre ismertette a szeptember 15-re, szombatra tervezett XIX. Magyar–magyar Gazdatalálkozó programját, ahova meghívott minden résztvevőt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a gabona felvásárlók olyan trükkjére, miszerint az átvett gabonára az eladótól garancia-csekket kérnek, amivel utólag, minőségi okokra hivatkozva, kevesebbet fizethetnek a megalkudott összegnél. Olyan esetről is hallott, hogy a felvásárló a szerződésben a gabona elszállítását augusztus és december között tünteti fel, ami arra megy ki, hogy ingyen az eladónál tárolja a gabonát, aminek időközben a felvásárlási ára is emelkedhet.
Miután Faragó Péter RMDSZ-elnök gratulált a megválasztott elnöknek, tudomására hozta: tisztsége révén az RMDSZ Állandó Tanácsának a tagjává is vált, ezért megkéri, vegyen részt a következő ülésen!
Egyetlen dolog volt még hátra, a cenzorbizottság megválasztása. Ugyancsak titkos szavazáson a bizottságba Bölöni György, Farkas Viktória és Tóth Piroska kapott megbízást.
Elnöki köszönet
If. Zágoni Szabó András, miután a megválasztásához megköszönte a közgyűlésnek a bizalmat, kifejtette: sokat gondolkozott, hogy vállalja-e az elnökségi tagoknak a felkérését? Úgy érzi, az elmúlt 10-12 évben az Egyesületben végzett munkája, illetve a régi elnökkel, Kocsik József jóvoltából kialakított hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer alapján, a gazdaszervezet működésében komoly változtatások nem szükségesek. Annál is inkább, mert az Arad megyei, országos viszonylatban is az egyik legaktívabb a több ezer tagjával. Falugazdásszal, irodával, alkalmazottakkal rendelkeznek, ezért egy jól működő szervezeten gyökeres változtatások megtételét nem látja szükségesnek. Együttműködési szerződéseik vannak anyaországi és hazai gabonakutató intézetekkel, hasonló gazdaszervezetekkel. Mindezt tovább kell vinni, nem szeretne letérni a kitaposott útról, hiszen a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, de a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának is alapító tagjai, tehát e területen is folytatni kell a működő tevékenységet.
Amint az új elnök kérdésünk nyomán elmondta, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen a közelmúltban doktorált, ezért az ott tanultakat is az Arad megyei magyar gazdák szolgálatába szeretné állítani.
A hétfői tisztújító közgyűlés kávé, üdítő és sós sütemény melletti baráti beszélgetéssel zárult.
2018. augusztus 28., kedd
Új tiszteletbeli HANGYA-tagokat fogadtunk a tagjaink sorába
Igazán nagy örömünkre szolgált, hogy az idei Kolozsvári Magyar Napok alkalmából neves politikusok is ellátogattak Hozzánk.
Örvendtünk, hogy tiszteletbeli tagjaink sorába választhattunk egy államtitkárt és egy alapitványi vezetőt is.
Baráti jobbját nyújtva Németh Szilárd államtitkár megjegyezte, hogy nagyon örvend és kellemesen meglepődött a meleg és baráti fogadtatásért és büszkén fogja hirdetni, hogy HANGYA tagja lehet.
Mi is nagyon örvendtünk, hogy együtt lehettünk Németh Szilárddal , "Erdély igazi barátjával". Reméljük ezután még többször látogat majd hozzánk és további terveket is szőhetünk együtt.
A sport a fiatalok számára is nagyon fontos és közösségépitő szerepével igencsak termékeny talajra lelt Erdélyben , amikor is az első "Ovis-port" pályát felavatták a tusnádi polgármesteri hivatal és az Ovi-sport Alapitvány vezetőjének dr. Molnár Andrea köszönhetően.
A tusnádi ovi-sport pálya mindenkinek akit érdekel nyitott. Z.S.
2018. augusztus 25., szombat
Várfalvi községi napok.
Sikeres volt a kövendi HANGYA fiókszervezet a bográcsfőző versenyen, amelyett a várfalvi polgármesteri hivatal rendezett meg a kövendi futballpályán.
A helyi fiókszervezet elnöksége - Nyegre Csaba elnők és Szabó Enikő alelnök - közreműködésével alaposan kitett magáért, hiszen a munka dandárját magukra vállalva nagyon izletes gulyást készitett, a jelenlevők nagy megelégedésére.
A falunapi ünnepségen - amelyen nivós kulturális műsort is láthattak a jelenlevők - résztvettek a HANGYA alelnöke és családja valamint a HANGYA igazgatósága is. A meghivottak közül sajnos csak kevesen tudtak eljönni.
Annak viszont nagyon örvendtünk, hogy a vendégeink között tudhattuk a GAL "Poarta Apusenilor" elnökét valamint a szentmihályi RMDSZ elnökét is. Köszönjük, hogy jelenlétükkel erősitették a zsürizők véleményét is.
A bográcsokban megfőtt ételeket a háromtagú zsüri értékelte és amint a képeken is látható diplomával is dijazta.
A kövendi HANGYA-fiók főzőcsapata is a dijazottak között szerepelt.Gratulálunk nekik!
Köszönet jár a várfalvi polgármester úrnak is, amiért a főzőversenyhez szükséges alapanyagokat a résztvevő versenyzők részére biztositotta! HZ
Főztünk, jól éreztük magunkat, sok kedves ismerőssel találkoztunk.
Átadták az idei Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjakat
2018. ÉVI DÍJAZOTTAK: Beluczky Károly, Pusztaberki település falugondnoka; Császár János, Csólyospálos tanyagondnoka; Hevérné Paróczi Györgyi, Szécsénke település falugondnoka; Nagy Erzsébet, Háromkút település falugondnoka; Rákos Jánosné, Kálócfa település falugondnoka; Dicső László településfejlesztő; Dr. Duró Annamária egyetemi doktor; Dús Ildikó, Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere; Kozma Judit, a Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Falugondnokok Egyesületének elnöke; Krizsán András DLA, építész, a Magyar Építőművész Szövetség elnöke.
Beluczky Károly Pusztaberki település első falugondnokaként 23 éve végzi felelősségteljes szolgálatát a lakosság teljes megelégedésére. Önzetlenül igyekszik mindenkinek segíteni, mindenkit kiszolgálni szem előtt tartva Kemény Bertalan szellemiségét és elképzeléseit. Elvitathatatlan érdeme, hogy Pusztaberki településen kimagaslóan jól működik a falugondnoki szolgálat. Igazi közösségi ember, aki a Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületében is kimagasló munkát végez, állandó seniora az alapképzésben résztvevőknek. Segítője az egyesület szakmai rendezvényeinek, szervezési, megvalósítási feladatokat végez. Falugondnoki munkája során mindig fontosnak tartotta a Kemény Bertalan által megfogalmazott eredeti célok szem előtt tartását, szellemiségének őrzését. Szerény, önzetlen, segítő magatartása példa értékű a mindenkori falugondokok számára is.
Császár János 2010. december 1-e óta látja el Csólyospáloson és környékén a tanyagondnoki feladatokat, nyolcadik éve járja a tanyavilágot nap mint nap. Többek között ebédet szállít, viszi a védőnőt a kisgyermekes családokhoz, az időseket orvoshoz, szűrővizsgálatokra. Kiváltja a gondozottak gyógyszereit, bevásárol nekik. Bel- és külterületen egyaránt ügyel a közbiztonságra, probléma esetén azonnal értesíti a körzeti megbízottat és a polgárőrséget. Részt vett a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének Kiskert programjában, melyben választása alapján 7 család kapott rezisztens csemegeszőlőt termesztésre. Szakmai tevékenysége mellett kiemelkedően aktív közösségi munkát is végez. A Csólyospálosi Tamburás Együttesnek és a Polgárőrségnek is tagja. A települési rendezvények rendszeres és aktív résztvevője, önkéntesként mind magánszemélyek, mind a civil szervezetek bármikor számíthatnak a segítségére. Éjjel és nappal, valamint hétvégén is elérhető, ezzel is bizonyítva, hogy feladatát nem egyszerű munkának, hanem szolgálatnak tekinti. Elnöke a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete felügyelőbizottságának és szakmai tapasztalatával segíti, fejleszti az egyesület munkáját. Mindennapi tevékenységét a pontosság, személyes hozzáállását a megbízhatóság, az áldozatkészség, az empátia jellemzi. Nemcsak az idősek, de a nagycsaládosok és szegény sorban élők iránt is kitűnik figyelmessége, a rászorulók felé megnyilvánuló karitatív érzékenysége és szakmai elkötelezettsége.
Hevérné Paróczi Györgyi igazi gondnoka, gazdája az alig 200 főt számláló falunak, Szécsénkének. Önkormányzati képviselőként is mindent megtesz annak érdekében, hogy vállalt feladatát a legjobb tudása szerint végezhesse el. Lehetőségeinek határain belül törekszik arra, hogy munkája során az érintettek a legoptimálisabb körülményeket tapasztalják. A falubuszt kihasználva minden kérést igyekszik jó szervezéssel megoldani. Kötelező feladatain túl mindenkivel jó emberi kapcsolatot is ápol. A hosszú idő óta megszerzett gyakorlati tapasztalatait folyamatosan egészíti ki új elméleti ismeretekkel. A Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének 2003 óta tagja, az Elnökség munkájában 2007 óta vállal részt.
Az erdélyi, romániai falugondnokok munkája, így Nagy Erzsébeté is a „segíteni azon, aki még, vagy már nem tud segíteni önmagán” gondolattal fogalmazható meg leginkább. Köztudott, hogy Romániában a szociális és egészségügyi ellátás, valamint a kulturális élet – különösen a kis falvakban – minősíthetetlen, nem rossz, hanem nem létező. Ezen az állapoton csak egy őszinte, nem a bérért dolgozó, hanem munkáját hívatásként megélő falugondnok segíthet, akit az állandó készenlét jellemez. Ezt teszi Nagy Erzsébet Háromkúton 14 éve hivatalosan, előtte 9 évig önkéntesként, saját autójával a lélek parancsára, Barth Ottó atya segítségével, biztatására. A megélhetésért mindenütt keményen meg kell dolgozni, ez hatványozottan érvényes a csángó településekre, ahol a meredek oldalról, sokszor a sziklák közül teremtődik meg a mindennapi kenyér. Erzsébet az egyetlen erdélyi falugondnok, akit Berci bácsi és csapata készített fel a falugondnoki feladat végzésére. Nagy Erzsébet önvallomása: „Ha egy aprócska örömöt is tudok szerezni, akkor már értelme volt a napnak. A jó Istennek terve volt velem, mégpedig ez, amit végzek.”
Rákos Jánosné „Teri” éppen negyed százada látja el Kálócfán a falugondnoki feladatokat, de a falugondnoki munkával valójában 30 éve foglalkozik. Az Önkormányzat és a Zalai Falvakért Egyesület által közösen szervezett programokban mindig lelkiismeretesen és teljes odaadással végezte, végzi a munkáját. Személyes jelenléte különösen fontos és elengedhetetlen a faluban élő fogyatékos emberek ellátásában, mentális támogatásában, napi életük segítésében – kapcsolattartásban. A település közösségeinek fontos segítője, résztvevője, szervezője; szállítja az öregeket, segít a programok lebonyolításában épp úgy, mint a takarításban vagy a pakolásban. Nélkülözhetetlen a falu életében. Kezdeményezésére és aktív részvételével indult el a zalai szakmai napok és a falugondnoki találkozók rendszere, a zalai falugondnoki tagozat alapító tagja. Az alapképzés senior falugondnoka, közreműködésével a falugondnokok új generációja indul az új feladatba és épít kapcsolatot a megyei hálózattal. Kemény Bertalan tanítványa, aki a kezdetektől – sok-sok önkéntes munkával – részt vállalt a vértesacsai falugondnoki ház kialakításában: először a bontási, majd a takarítási, kert és udvarrendezési munkákban, ugyanitt szervezte a zalai és vas megyei falugondnokok utazását, munkáját. A Zalai Falvakért Egyesületnek lelke és motorja. Közösséget épít és szervez, javasol, véleményez, ötletet ad, jelen van. Rávilágít a gyenge pontokra, jobbító gondolataival, gyakorlatias és praktikus viszonyulásával erősíti a közösségi szándékokat.
Dicső László 1990 óta, azaz 28 éve Alsómocsolád község polgármestere. Előtte mezőgazdasági pilótaként, és gépkocsivezető-oktatóként dolgozott, majd családi ösztönzésre indult az első önkormányzati választásokon a polgármesteri címért. Mindig közel érezte magához a vidéket, Alsómocsolád pedig különösen közel áll a szívéhez. Számára a polgármesterség nemcsak szolgálat, hanem életforma is. Hozzá tartozik a nyitottság, a rendszerekben történő gondolkodás és a kockázatok felvállalása. Fontos feladatának tartja, hogy megtalálja a közös hangot a lakosokkal, és velük együttműködve, az ő igényeikre alapozva közösen generálják a településfejlesztési folyamatokat. László életét végigkísérte a tanulás és az önfejlesztés; tudásszomja nem egy területre koncentrálódott, hanem több, a kistelepülések és a kor kihívásaira választ adó képzésen és tanfolyamon vett részt, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot települési, térségi és járási szinten egyaránt kamatoztatni tudja. Kemény Bercit személyesen ismerte, ifjú polgármesterként a Berci által indított szellemi műhelyben interaktív módon, a csoport többi tagjával együttműködve sajátította el a településfejlesztés alapjait. László az egyik legelhivatottabb támogatója volt a falugondnoki rendszer létrehozásának. Alsómocsoládon 1995 óta látja el szakember ezt a feladatot, László pedig mindent megtesz azért, hogy a rendszer minél hatékonyabban és eredményesebben működjön a célcsoportok mindennapjainak megkönnyítése érdekében. 1996-ban létrehozta a Demokratikus Alsómocsoládi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot, melynek az óta is legaktívabb támogatója. Hisz a fiatalokban, és abban, hogy személyes- és szociális kompetenciáik, valamint érdekérvényesítő készségük fejlesztésével aktív, saját jogaikat és kötelezettségeiket pontosan ismerő polgáraivá válhatnak településüknek. Legnagyobb erénye az, hogy a megszerzett tudást nem csak saját maga épülésére, hanem annak visszaforgatásával, aprópénzre váltásával a kistelepülések társadalmi és gazdasági jóllétének fejlesztésére használja. E mellett a különféle fórumokon és tanácskozásokon mindig a kistelepülések érdekeit tartja szem előtt, és arra törekszik, hogy a fejlesztési koncepciókban megjelenítse azok sajátosságait.
Dús Ildikó eredeti szakmáját tekintve szociális munkás, aki 2006 óta Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere. Megválasztása után szembesült azzal, mekkora adóssága van a falunak, amit a megszorításokkal sem sikerült kompenzálni. 2011 tavaszán az akkori közmunkások elkezdtek művelni pár gazdátlan, elhanyagolt portát, amibe cirkot vetettek. A 2012-ben indult Start közmunkaprogram lehetőséget biztosított arra, hogy minél több embert bevonjanak a munka világába, és kezdetét vette a megtermelt cirokból a seprűkötés, majd a szőnyegszövés, szappankészítés, és kialakításra került egy kisebb varroda is. A megtermelt áruk megjelentek a környék piacain, így az Önkormányzat bevételi forrásai emelkedni kezdtek. A bezárt óvoda konyháján sajtgyártásba kezdtek, egyre többen végeztek el sajtkészítő tanfolyamot. Az Önkormányzat törekvéseit látva egyre több helyi kapcsolódott be a mezőgazdasági termelésbe, és szépen lassan a magyardombegyházi önkormányzat rendezte adósságait, vissza tudta vásárolni korábban eladott intézményeit. Mindez annak köszönhető, hogy Ildikó nem adta fel, és hitt a településben és az ott élőkben.
Dr. Duró Annamária a Szegedi Tudományegyetem tanára, egyetemi doktor, a földrajztudomány kandidátusa. Először a Szeged környéki tanyavilágot kutatta, majd az MTA Regionális Kutatóközpontjában az önállósult tanyaközségeket, külföldön pedig Lengyelországban a szórványfalvakat, tanyákat. A falu- és tanyagondnoki képzések oktatója 1998 óta, a képzések programjának egyik kidolgozója Kemény Bertalan mellett. Falu- és tanyagondnok generációk nőttek fel alapos és lelkiismeretes oktatómunkája alatt. A falugondnoki olvasókönyvben, „A falugondnokok jegyzetében” és a Falugondnoki Hírlevélben is találhatók írásai, valamint a falugondnokságról szóló filmben is megszólalt a tanyavilágot bemutatva. Egyetemi munkájában a falu- és tanyagondnokságról mindig beszél, és a hallgatókat ösztönzi falu- és tanyagondnokságot bemutató szakdolgozatok írására.
Kozma Judit szülőföldjén, az egykori „vasfüggöny” árnyékában, évtizedek óta dolgozik vidéki, falusi emberekkel a közösségépítés, kultúraközvetítés, szociál-pedagógia, szociális munka területén. A falugondnoki szolgálat 1993 óta létezik Vas megyében és 1997-ben már 14 falugondnokkal megalapították a megyei egyesületet. Kemény Bertalannal 1993 óta folyamatosan dolgozott együtt a régióban. Tavaly, 2017-ben volt 20 éves a két megyét átfogó egyesület, amelynek egyik alapítója és vezető tisztségviselője. Az egyesület 163 fős falugondnoki megyei/regionális szervezet, amelyet nagy szakmai tapasztalattal, alázattal, alapos hely-ember-társadalom ismerettel, felkészülten vezet és szolgálja a régió aprófalvainak társadalmát, jelenét, jövőjét. Ő viszi tovább az erdélyi, torockói gondolatot, Kárpát-medencei szintű rendezvényt, tapasztalatcserét a „Szociális útkeresés-szociális gondjaink„ ügyet. Minden időben, önzetlenül támogatta a vértesacsai Falugondnokok Háza szakmai működtetését és a Falufejlesztési Társaság ez irányú régi és új terveit, helyi, fejlesztési programjait.
Krizsán András a szabad művészetek doktora, Ybl-Miklós díjas, Kós Károly díjas, Pro-Architektúra díjas, többszörös Nívódíjas építész, a modern organikus építészeti szemlélet neves képviselője, a MODUM Építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje. A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete és a Balaton-felvidéki építészeti útmutató című munkáival nyújt biztos támpontot a vidéki építtetőknek, értékőrzőknek, az építészeti megoldások szép példáival, a táj, az épített környezet és ember harmóniájának összeegyeztethetőségével. Művei bizonyítják azt az alaptézist, hogy a modern organikus építészet nem stílus, hanem olyan gondolkodás, magatartás, a világhoz való sajátos viszony, amely az embert, az ember biológiai, pszichológiai és kozmikus igényeit, a természettel való kapcsolatának megőrzését, a hely szellemét, s a konkrét társadalmi közeget, hagyományait, építészeti és egyéb sajátosságait helyezi középpontba. A vidékért tanúsított felelősségét fémjelzi, hogy számos helyen vállalt főépítészi tanácsadói munkát, és állandó tanácsosa a Magyarországi Evangélikus Egyház Építész Bizottságának. Krizsán András a Falufejlesztési Társaság elnökeként állt ki Kemény Bertalan nevének becsületéért, amikor a Falugondnoki Szolgálat és annak vértesacsai épülete a Falugondnokok Háza per tárgyaként nehezedett a Falugondnokság közösségére. Mint a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozatának az elnöke a mai napig rendszeresen szervezi a fővárosban a Csütörtöki Iskolát, aminek előadásait olvasmányos formában is közre adta. Az építész képzés nyári építőtáboraival, a „Nagyapám Háza” program évenként, az ország több vidéki helyszínén zajló népi építészeti örökség mentésén túl, utat talált a kreatív, tenni vágyó, szakmájukért elkötelezett, fiatal alkotók felé, akik az inasképzésben szemléletet tanulnak a helyi anyagok hasznosításáról, és a környezetből fakadó táji adottságok és az épületben élő ember viszonyáról.
2018-BAN EMLÉKLAPPAL ELISMERTEK: Hornyák István, Gesztely-Újharangod település tanyagondnoka; Káló László, Martonyi település falugondnoka; Magyar János, Komlósd település falugondnoka; Nagy Rozália, Vértesacsán vizsgázott falugondnok, a vértesacsai Falugondnokok Háza egykori gondnoka; Pásztor Ferenc, Magyargéc település tanyagondnoka; Stadler János, Borota település tanyagondnoka.
Hornyák István 21 esztendeje látja el tanyagondnoki feladatait a Borsod megyei Gesztely-Újharangod településen. A feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szakmai irányelveket az elsők között tanulhatta Kemény Bertalantól. Az eltelt évek alatt felettesei, munkatársai és az ellátottak is nagyra becsülték és tisztelték munkáját. A falu fejlesztésében, szépítésében mindig aktívan részt vett, munkatársaival és az ellátottakkal napi kapcsolatot ápol. Szakmai és emberi magatartásával mindenki előtt jó példa. Megbízható, logikus, őszinte hozzáállásával igyekszik jobbá tenni az ellátási területén élők életkörülményeit, élhetőbbé tenni a vidéket. A megyei egyesület aktív tagja a kezdetek óta. Az újonnan képzésbe kerülő kollégák szakmai munkáját senior falugondnokként támogatja, gyakorlati tudásával segíti a környezetében dolgozó kollégákat. A falugondnoki szolgálatban eltöltött két évtized alatt bizonyította rátermettségét és alkalmasságát, valamint azt, hogy mennyire elkötelezett a hívatása és ellátottjai iránt. Feladatait minden körülmények között pontosan, precízen végzi, a szakmához való hozzáállása pedig példaértékű.
Káló László 1993-tól, immár 25 esztendeje a Borsod megyei Martonyi településen látja el falugondnoki feladatait. Elsők között vett részt a falugondnoki alapképzésen, így személyesen Kemény Bertalantól tanulhatta a falugondnoki hivatáshoz megfogalmazott alapelveket. Munkáját két és fél évtizede ezen elvek mentén végzi, a mai napig ezen alapvető értékeket és tudást igyekszik tovább vinni. Példaértékű családi élete és hivatásához való elkötelezett hozzáállása teszi a település lakói számára hiteles személyiséggé. Az évek során több alkalommal bizonyította megbízhatóságát; munkáját precizitás, tudatosság, valamint hibátlan szakmaiság jellemzi, elkötelezett települése és a településén élők iránt. Fontos mozgatója a közösségi élet szervezésének, a lakosok és gyermekek számára szervezett rendezvények „motorja”. A Martonyiban található Pálos kolostorhoz kapcsolódó szellemi értékmegőrzésben fenntartójával együtt aktív szerepet vállal. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanya- és Falugondnokok Egyesületének aktív tagja, lelkes támogatója. A programok megvalósításában és szervezésében a kezdetek óta tevékenyen részt vesz. Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében saját idejéből és energiáiból is sokat áldoz, családjával együtt. Kiemelkedő szakmai munkájával, segítőkészségével nagyban hozzájárul a falu és tanyagondnokok munkájának segítéséhez. A képzésben résztvevő kollégák gyakorlati feladatainak megvalósításában szívesen vesz részt, és önzetlenül adja át azt a tudást és szemléletet, amit ő maga az évek alatt megtanult és képvisel. Segítségére bármikor számíthatnak a hozzá forduló kollégák és ellátottak egyaránt. Falugondnoki munkáját ennyi év elteltével is felelősségteljesen, nagy szakmai alázattal és hozzáértéssel végzi, példaértékű szakmai munkája mintaként szolgálhat mások számára is.
Magyar János 1992 óta látja el a falugondnoki szolgálatot, 2009-ig két falu gondnokaként, 2009-től pedig csak Komlósd településen. A rábízott feladatokat mindig a legjobb tudása szerint, nagyon lelkiismeretesen végzi. A települési rendezvények aktív szervezője és közreműködője, szívesen lát el önkéntes feladatokat. Mind az óvodások, fiatalok, felnőttek és a nyugdíjasok is nagyon tisztelik, szeretik és bíznak benne. A Somogy Megyei Falugondnokok Egyesületénél sokáig vezetőségi tag volt, feladatait mindig magas szakmai színvonalon látta el, követve és képviselve a Kemény Bertalan által meghatározott erkölcsi és emberi irányvonalakat.
Nagy Rozáliát annakidején még Kemény Bertalan választotta ki, hogy legyen a gondnoka a vértesacsai Falugondnokok Házának. Rozika hosszú évekig szolgálta szeretettel, figyelemmel, türelemmel a kisfalvak gondnokait, akik képzésekre, találkozókra és rekreációra érkeztek rendszeresen, csoportosan a házba. És ez a szeretet, figyelem kölcsönös volt, a falugondnokok is megbecsülték, kedvelték megbízható, őket szolgáló napi munkáját és szerény személyiségét. Rozika biztos pont volt a Falugondnokok Házában és a falugondnokok szemében, fenntartás nélkül elfogadták a ’közülük való embert’. Minden időben lehetett rá és munkájára támaszkodni, számítani. Mindig becsülte és nagyra értékelte azt a Kemény Bertalan-i fáradhatatlan, kitartó és eredményes munkát, amit annakidején Berci az aprófalvakkal végzett, s ezt a tiszteletet, szeretetet minden nap látta és Ő maga is megtapasztalta a falugondnokok szemében.
Pásztor Ferenc 1997. május 13. napjától falugondnok Magyargéc településen. A több mint 20 év alatt mind a község lakossága, mind az önkormányzat teljes megelégedettségére végzi feladatát. Sokszor szabadidejét is feláldozva hozza-viszi az óvodásokat és az időseket, szállítja az ebédet a konyháról az intézményekbe és házhoz, bevásárol, kiváltja a gyógyszereket, egészségügyi intézményekbe viszi az idős, mozgáskorlátozott lakosokat. „Mindenki Ferikéje” a tanyagondnoki szolgálati munka teljes palettáját végzi, és mindig arra törekszik, hogy a szolgálat adta lehetőségeket mindenki kihasználja, igénybe vegye, könnyebbé téve ezzel a mindennapokat. A közel 200 lakosú Kisgéc településrész minden családjával napi, rendszeres kapcsolatban van, mindenkihez van egy jó szava. A Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének alapító tagja, aki tevékenyen részt vesz a szervezet életében, szívesen vállal társadalmi feladatokat is. 2010-ben egyike volt azon nógrádi falugondnokoknak, akik a vértesacsai Falugondnokok Házának teljes körű tatarozását, kertjének rendbe tételét elvégezték. Segítője és aktív résztvevője az egyesület által szervezett szakmai rendezvényeknek, fórumoknak. Falu- és tanyagondnok társaival jó kapcsolatot ápol, segítőkészsége, munkája példaértékű valamennyiük számára.
Stadler János 15 éve Borota község tanyagondnoka. Az emberek és a falu gondját ismeri, a helyiek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a településen. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi. Kiemelkedő szakmai munkáját az elmúlt évek alatt és jelenleg is nagy felkészültséggel, becsületesen végzi. Az ellátottakkal való kapcsolata kiváló, körültekintően bánik az idősekkel, udvarias, segítőkész. A nevelési és oktatási intézményekkel folyamatos és jó kapcsolatban van, közvetlenségével, gyermekszeretetével munkáját maximálisan ellátó, együttműködő személy. A közösségi munkában is példásan helytáll, a települési programok aktív résztvevője és segítője, hatékonyan vesz részt a község kulturális és egyéb rendezvényeinek előkészítő munkájában. A település civil szervezeteivel is jó kapcsolatot ápol. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani
2018. augusztus 18., szombat
A káposzta fogyasztása csökkenti a bélrák kockázatát
Egy speciális vegyület révén képesek csökkenteni bizonyos zöldségek, köztük a káposzta, a brokkoli és a kelkáposzta a bélrák kialakulásának kockázatát.
A keresztesvirágú zöldségekről már régen kimutatták, hogy jótékony hatással vannak a belekre, az azonban eddig nem volt egyértelmű, hogy ezt pontosan milyen módon fejtik ki.
A londoni Francis Crick Intézet kutatói azonban most kimutatták, hogy a zöldségek emésztése során rákellenes vegyületek termelődnek – írja a BBC hírportálja.
A kutatók egereken és laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr beleken vizsgálták, hogy a zöldségek milyen hatással vannak a belek falára.
A bőrhöz hasonlóan a belek felülete is regenerálódik, ami nagyjából négy-öt napot vesz igénybe. Ez a folyamatos megújulás azonban csak szabályozott körülmények között lehetséges, máskülönben rák vagy bélgyulladás kialakulásához vezethet.
Az Immunity című folyóiratban publikált eredmények szerint a keresztesvirágú zöldségekben megtalálható vegyületek kulcsszerepet játszanak a folyamatban.
A kutatók az indol-3-karbinol nevű vegyületet tanulmányozták, amely ezeknek a zöldségeknek a rágásakor termelődik. „Fontos azonban, hogy a zöldségek ne legyenek túlfőzve, csak semmi szottyadt brokkoli” – mondta Gitta Stockinger, a kutatás egyik résztvevője.
A gyomorsav átalakítja a vegyületet, amikor az folytatja útját az emésztőrendszerben. A bél alsó szakaszába érve megváltoztathatja a bélfal regenerálását végző őssejtek, valamint a gyulladást szabályozó immunsejtek viselkedését.
A tanulmány azt mutatta, hogy az indol-3-karbinol vegyületben gazdag étrend megóvta az egereket a ráktól, még azokat is, amelyek genetikai adottságaik miatt a magas kockázatú csoportba tartoztak. A védelmet nyújtó étrend nélkül a bélsejtek kontrollálatlanul osztódtak.
„Még ha az egereknél be is indult a tumor kifejlődése, a megfelelő étrendre való átállás, megállította annak előrehaladását” – hangsúlyozta Stockinger.
„Időről időre rengeteg táplálkozási tanácsot kapunk, és általában nagyon zavarosak az ok-okozati összefüggések” – tette hozzá a szakember, aki maga is csökkentette étrendjében a húsok és növelte a zöldségek mennyiségét. „Ebben a tanulmányban azonban mi molekuláris szinten megmutattuk, hogy miként is működik ez a rendszer” – jegyezte meg a kutató.
[MTI]
2018. augusztus 14., kedd
Hivatalosan is telekkönyvezhetők a mezőgazdasági zsebszerződések alapján szerzett területek
JÚNIUS 26, 2018
Az országos szisztematikus kataszterezés során az első telekkönyvezésnél érvényesek lesznek a mezőgazdasági zsebszerződések is. Különösebb bürokrácia és anyagi megterhelés nélkül ezentúl hivatalosan telekkönyvezhetik a mezőgazdasági zsebszerződések értelmében szerzett területeket az érintettek, azt követően, hogy a parlament alsóháza döntő házként szavazott az RMDSZ által benyújtott módosításról.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője rámutatott, hogy több ezer gazdát érint a módosítás, és nagy előrelépést jelent a kültelkek telekelésében, főleg vidéki környezetben. „Ezen módosítás által tisztázzuk a mezőgazdasági területek körüli, sok éve tartó, tulajdonviszonyokra vonatkozó problémát. Ma sikerült törvényes megoldást találnunk az egyik olyan kataszteri gondra, amely több évtizede fennáll” – mutatott rá Korodi, majd hozzátette, hogy a zsebszerződések kétharmada nem rendelkezik közjegyzői hitelesítéssel, tekintettel arra, hogy telekkönyvek hiányában történt az adásvétel, így nem volt lehetőség a szerződés hivatalosítására. Az RMDSZ már négy éve jelezte a kataszteri hivatalnak ezt a problémát, azonban erre csak parlamenti úton lehetett törvényes megoldást találni – emlékeztetett a frakcióvezető. Az RMDSZ által kidolgozott módosítás nemcsak a zsebszerződések helyzetét tisztázza, hanem azon gazdáknak is segít rendezni tulajdonjoggondjaikat, akiknek a telekkönyvét az 1938/115-ös rendelettörvény alapján állították ki, azonban ez utóbbi esetében 2009-től harminc évre visszamenőleg, azaz 1979-ig nem lehet módosítás az illető telekkönyvben. (közlemény)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)