2013. december 11., szerda

A tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban történő, a tejkvótarendszer megszűnését követő fenntartásáról



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY 
a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban történő, a tejkvótarendszer megszűnését követő fenntartásáról (2013/2097(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. címére, különösen a mezőgazdaság vonatkozásában,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkének (3) bekezdésére, különösen a hegyvidéki régiók vonatkozásában, valamint 349. cikkére a legkülső régiók vonatkozásában,
– tekintettel az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 247/2006/EK rendeletre,
– tekintettel a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatokról szóló 261/2012/EU rendeletre(1),
– tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (2006/0269(CNS)) a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (2010/0362(COD)),
– tekintettel az 1991. évi Alpok-egyezmény hegyvidéki gazdálkodás területén történő alkalmazásáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006. szeptember 30-án közzétett jegyzőkönyvre (a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv)(2)
– tekintettel a Régiók Bizottságának „A piaci helyzet alakulása és a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének ebből következő feltételei – a fokozatos kvótamegszüntetésről szóló második jelentésről” szóló véleményére (NAT-V-028, 2013. május 30.),
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett „A piaci helyzet alakulása és a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének ebből következő feltételei – a fokozatos kvótamegszüntetésről szóló második jelentés” című jelentésére (COM(2012)0741),
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság által megrendelt, „A hegyvidéki gazdálkodásból származó mezőgazdasági és élelmiszer-termékek címkézése” című tanulmányra (AGRI-2011-0460 / JRC-IPTS 32349-2011-10. sz. igazgatási megállapodás),
– tekintettel a Bizottság által 2009 februárjában készített, „A tejkvótarendszer megszüntetésének gazdasági hatásai – Az uniós tejtermelés regionális elemzése” című tanulmányra,
– tekintettel a B. (Strukturális és Kohéziós Politikák) Tematikus Főosztály által 2008 januárjában készített, „A tejkvóta jövője – Különböző forgatókönyvek” című tanulmányra,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0383/2013),
A. mivel a tejkvóták megszűnése hatással lesz az európai tejpiac egészére, és ez különösen érinteni fogja a hegyvidéki területeken és a legkülső régiókban élő tejtermelőket, mert ők e régiók tartós természeti hátrányai miatt nem tudják kihasználni a liberalizáció nyomán kínálkozó növekedési lehetőségeket;
B. mivel a(z) …/…/EU rendelet 33. cikkének megfelelően a 62. szélességi körtől északra fekvő területek és bizonyos velük szomszédos területek hegyvidéki területnek tekintendők;
C. mivel az e területeken élő fiatal mezőgazdasági termelők jövőre vonatkozó döntései a mezőgazdasági üzem nagyságától és pénzügyi erőforrásaiktól függnek, tekintetbe véve, hogy a kvótarendszerbe a közelmúltban beruházó üzemek a kvóták kimerítése után komolyabb likviditásszűkébe kerülnek, és nagyobb pénzügyi teher nehezedik rájuk;
D. mivel a hegyvidéki területeken a tejtermelés az érintett egységek elhelyezkedéséből eredően súlyos költséghátrányokkal jár, valamint a kvóták megszűnése után a tejtermelők számára a többletkötelezettségek és különösen a felhasználási korlátozások miatt gazdaságilag életképes, jövedelmező munkát kell biztosítani;
E. mivel a tejkvóták megszűnése miatt versenyhátrány léphet fel az egyéb kedvezőtlen adottságú területek egyes részein is, veszélyeztetve a termelés fenntarthatóságát ezeken a területeken, részben azért, mert a termelés területileg annyira szétszórt, hogy a begyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozások vélhetően áttelepülnek más, versenyképesebb területekre, kiváltképp ahol a tej begyűjtésének költsége alacsonyabb;
F. mivel az új KAP egyik fő célkitűzése a termelékeny mezőgazdaság fenntartása a hegyvidéki és a kedvezőtlen adottságú területeken, valamint a legkülső régiókban;
G. mivel ezeken a területeken a kedvező fekvésű területekhez képest lényegesen magasabbak a termelési régión kívüli tejtermelés, -begyűjtés, -szállítás és -értékesítés költségei;
H. mivel a termelői társulások létrehozása elősegítheti a termelési költségek csökkentését, és erősítheti a tejtermelők alkupozícióját, különösen a tejárak meghatározásának tekintetében;
I. mivel a jelenlegi keretfeltételek miatt gyakran nem lehetséges a tejtermékek előállítási helyük közelében való feldolgozása; rámutat arra, hogy az infrastruktúrát figyelembe kell venni, és lehetővé kell tenni egyedi megnevezések, például a „hegyvidéki termék” használatát olyan termékek esetében, amelyeket az érintett hegyvidéki területtől meghatározott távolságon belül dolgoztak fel; alapvetően fontosnak tartja, hogy ezt az intézkedést minden hegyvidéki területről származó tejből készült termék esetén alkalmazzák;
J. mivel a tejtermelés a szóban forgó területeken sok esetben a legfontosabb és legelterjedtebb mezőgazdasági termelési ágazat, és alapvető szerepet játszik a kiváló minőségű és az Unió által elismert márkájú tejtermékek előállításában; mivel fontos a termelési háttér fenntartása az Unió minden területén annak érdekében, hogy minden fogyasztói régiót el lehessen látni, elkerülve az ésszerűtlen szállítási költségeket és környezeti károkat;
K. mivel sok tagállamban és régióban a tejtermelés a regionális gazdaság alappillére, és fontos szerepet játszik a mezőgazdasági hozzáadott érték előállításában;
L. mivel a kiváló minőségű tejtermékek igazi értékükre emelése és népszerűsítése válasz lehet a fokozott tejtermelésre;
M. mivel sok régióban a tejtermelést főként a kis- és közepes méretű családi gazdaságok végzik;
N. mivel a hegyvidéki mezőgazdasági területek 59%-át a tejtermeléshez kapcsolódó állandó gyepterületként vagy legelőként használják, és másféle mezőgazdasági célú földhasználat többnyire nem lehetséges, illetve nem ésszerű, és mivel az Unióban a tej 9,5%-át hegyvidéki területeken termelik; mivel a domborzati viszonyok és az éghajlat korlátozza a mezőgazdasági lehetőségeket és a mezőgazdasági sokféleség igen korlátozott;
O. mivel néhány legkülső régióban a tejtermelés – mint a gazdaság egyik fő mozgatója, a társadalmi stabilitás, a környezet minőségének és a földhasználat biztosítéka – nem helyettesíthető; mivel ezekben a régiókban a POSEI-programok jelentik a legjobb eszközt annak biztosítására, hogy a megnövelt támogatást a termelési szint fenntartására fordítsák;
P. mivel ezekben a régiókban az állattenyésztés nem csupán gazdasági tevékenység és a lakosság megélhetésének eszköze, hanem a helyi lakosság életéhez és hagyományaihoz szorosan kapcsolódó hagyományos kultúra és társadalmi struktúrák alapvető eleme;
Q. mivel az állattartással és az azzal összefüggő tejtermeléssel való felhagyás a hegyvidéki térségekben, a legkülső régiókban és egyéb kedvezőtlen adottságú területek egyes részein gyakran a mezőgazdasági termeléssel való felhagyáshoz, jó mezőgazdasági területek elhanyagolásához, következésképpen elnéptelenedéshez és a vidékről a városok felé irányuló elvándorláshoz vezet;
R. mivel ezeken a területeken a mezőgazdaság sok esetben segít megőrizni a kultúrtájat és a biológiai sokféleséget, illetve korlátok közé szorítani a természeti veszélyeket, és a sikeres regionális fejlődés alapját képezi, amely nélkül más gazdasági ágazatok – különösen az idegenforgalom – nem tudnak fejlődni; mivel a mezőgazdasági termeléssel való felhagyás e területeken valószínűleg komoly károkat okozna az említett ágazatokban is;
S. mivel sok kedvezőtlen adottságú területen a tejtermelés gazdasági és társadalmi kohéziót biztosít, amit nem veszélyeztethet a kvóták megszűnése; mivel a kultúrtáj védelmét, az idegenforgalmi ágazatot, a helyi termelés-feldolgozás-értékesítés körfolyamatokat, a munkahelyeket és a fiatalok hosszú távú kilátásait meg kell őrizni és elő kell mozdítani;
T. mivel a tejkvóták megszüntetése a termelő régiók közötti, egész Európára kiterjedő versenyt eredményez majd, és mivel a hegyvidéki területek piacra jutásának fenntartása érdekében alapvetően fontos a termékek megkülönböztetése;
1. megállapítja, hogy az agrárpolitika első pilléréből származó közvetlen kifizetések sok tagállamban a KAP jelenlegi reformja értelmében is a korábbi referenciaösszegeken alapulnak, ami komoly hátrányt jelenthet e régiók gyepterületei és tejtermelésük számára; ezért felszólítja az ilyen helyzetben lévő tagállamokat, hogy az agrárreform nemzeti átültetése során ellentételezzék az e régiók által elszenvedett hátrányokat;
2. emlékeztet arra, hogy a hegyvidéki tej az EU-27-ben megtermelt tej mintegy 10%-át teszi ki, azonban Ausztriában, Szlovéniában és Finnországban az összes tejtermelés kétharmadát jelenti, amit a termelők háromnegyede termel, továbbá hogy a hegyvidéki tej, illetve a hegyi termelők részaránya mintegy tíz másik országban igen jelentős. emlékeztet tovább arra, hogy e nedves éghajlatú hegyvidéki régiók többségében, illetve a legkülső régiókban is a legelőket elsősorban a tejelő állomány legeltetésére használják, így hozzáférhetők és lakottak maradnak ezek a vidékek, ami előnyös az idegenforgalom, a biológiai sokféleség és a környezetvédelem szempontjából;
3. úgy véli, hogy az állandó gyepterületeket és legelőket, amelyeket ezekben a térségekben többnyire kizárólag szarvasmarha-, juh- és kecsketartásra lehet használni, az első pillérből származó kifizetések számításakor soha nem szabad más mezőgazdasági területeknél alacsonyabb rendűként kezelni;
4. elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP első pillére és a legkülső régiókra irányuló POSEI támogatási program keretében a legeltetett állatállományhoz kötött támogatást juttassanak az olyan gazdaságok számára, amelyek az állattartáshoz legeltetést biztosító és takarmányt termő területtel rendelkeznek; elutasít minden olyan, a kérődzők takarmányozására vonatkozó új követelményt, amely a meglévő mezőgazdasági gyakorlatban törést okozna;
5. hangsúlyozza a termeléstől függő kifizetések fontos szerepét a KAP első pillérében; kiemeli, hogy a tagállamoknak ezekre a területekre vonatkozóan további lehetőségeket kell kapniuk a termeléstől függő – tagállami vagy uniós – támogatásra, amint arról a KAP jelenleg zajló reformja keretében megállapodás született;
6. hangsúlyozza, hogy a KAP továbbfejlesztésénél kellő figyelmet kell fordítani az e térségekben működő kisméretű gazdaságokra, mivel azok strukturális okokból intenzívebb munkavégzést követelnek meg, magasabb árat kell fizetniük az inputanyagokért, és különös szerepet játszanak a foglalkoztatási szint megőrzése és a vidékfejlesztés szempontjából;
7. rámutat, hogy a hegyvidéki területek különleges adottságainak fényében a tejkvóták megszűnését e területek tekintetében külön értékelni kell a termelés támogatását és fenntartását célzó intézkedések kidolgozása érdekében;
8. tekintettel arra, hogy egyes legkülső régiókban a tejtermelés mással nem helyettesíthető, a Bizottságnak és a tagállamoknak ezekben a régiókban fel kell használniuk a POSEI-programokat a közvetlen kifizetések és a piaci intézkedések keretében nyújtott támogatások megerősítése céljából, továbbá a vidékfejlesztési programokat a KAP második pillére keretében nyújtott támogatások megerősítése céljából;
9. kéri, hogy a közös stratégiai keret fejlesztésének részeként, a Regionális Fejlesztési Operatív Program, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap részvételével dolgozzanak ki kiegészítő intézkedéseket; úgy ítéli meg, hogy a közös stratégiai keret céljául olyan regionális fejlesztési koncepciók és a struktúrák megőrzését szolgáló programok előmozdítását kell kitűzni, amelyek a mezőgazdaság megtartására és a teljes értéklánc megerősítésére összpontosítanak;
10. felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy – adott esetben – a vidékfejlesztés keretében dolgozzanak ki külön programot az e térségekben folytatott tejtermelésre vonatkozóan;
11. ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy támogatni kell azon projektek megerősítését vagy kidolgozását, amelyek hozzáadott értéket teremtenek, a termékeket területenként differenciálják, és a hegyvidéki területek kihasználására vonatkozó új stratégiákat kínálnak; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot széles körű intézkedésekre e projektek kidolgozásának és végrehajtásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó kollektív beruházások támogatása érdekében;
12. felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel a gyepterületek eltűnése ellen, és azt a földhasználat tervezésére vonatkozó jogszabályokban vegyék figyelembe;
13. hangsúlyozza, hogy a második pillér alá tartozó intézkedések, így a kompenzációs támogatás, az agrár-környezetvédelmi támogatás az egyéni vagy kollektív termelési, feldolgozási és értékesítési beruházások támogatása, a fiatal mezőgazdasági termelőknek vállalkozásuk elindításához nyújtott támogatás, valamint a minőséget, a diverzifikációt, az innovációt és – a többek között a helyi hatóságokkal való – együttműködést elősegítő támogatások nagy jelentőséggel bírnak az e térségeken belüli fenntartható tejtermelés szempontjából; sürgeti ezért, hogy a tagállamok és a régiók kapják meg a jogi keretet, a finanszírozási szintet és a szükséges mozgásteret az elégséges és erőteljesen differenciált kompenzációs támogatás biztosításához, és hogy a mezőgazdasági termelés környezetbarát, fenntartható és ökológiai formái a jövőben is részesüljenek kiemelt támogatásban; kéri továbbá, hogy a KAP második pillére keretében megfelelően kompenzálják azt, hogy a hegyvidéki térségek és a legkülső régiók különös adottságaiból, e régiók távoli fekvéséből, parcelláinak rendkívüli szétszórtságából és a szigetek földrajzi elszakítottságából adódóan magasabbak a tejtermelésre irányuló beruházások költségei;
14 emellett kéri, hogy biztosítsanak célzott beruházási támogatásokat a fejlődésképes tejgazdaságok számára, például az gazdasági épületekre és a technikai eszközökre vonatkozó értékcsökkenés és kamatok kapcsán a termelési költségek csökkentése, valamint a gazdaságok versenyképességének növelése érdekében;
15. felhívja a tagállamokat, hogy a 2. pillér alá tartozó intézkedések keretében támogassák kiemelten az olyan projekteket, mint a gépek és épületek üzemgazdaságilag ésszerű használatára irányuló együttműködések;
16. felhívja a Bizottságot, hogy a hegyvidéki területekre vonatkozóan határozzon meg újra egy egységes vidék- és tejágazat-fejlesztési programot a kedvezőtlen adottságú tejtermelő területek és azon tagállamok számára, amelyekben a tej legnagyobb részét igen kis gazdaságok termelik;
17. rámutat arra, hogy a szállítással kapcsolatban meglévő alapvető logisztikai problémák és az egyes gazdaságokban termelt tej többnyire kis mennyisége miatt a hegyvidéki térségekben és a legkülső területeken különösen magas a tej begyűjtési költsége és a késztermék szállítási költsége, és ez jelentős területi és versenyhátrányokhoz vezet; ezért kéri, hogy a kedvezőbb fekvésű területekhez képest e területek magasabb begyűjtési és előállítási költségeinek – ideértve az inputanyagokat, a késztermék szállítását – kompenzálása érdekében biztosítsanak támogatást feldolgozó üzemeknek, azon belül is kiváltképp a szövetkezeti tulajdonban lévő feldolgozó üzemeknek;
18. hangsúlyozza, hogy a tejtermeléssel foglalkozó piacfelügyeleti eszközre van szükség a termelésre és a kínálatra vonatkozó adatok és információk gyűjtése és terjesztése céljából;
19. rámutat arra, hogy a hegyvidéki térségekben a gazdaságokon vagy hegyi gazdaságokon belül történő feldolgozás és értékesítés lehetővé teszi a hegyvidéki régiók és más kedvezőtlen adottságú területek mikro- és kisüzemei számára, hogy nagyobb hozzáadott értéket érjenek el, és egyúttal e területek idegenforgalmi jelentőségét is növeli; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedéseket a KAP második pillére keretében támogatni kellene;
20 hangsúlyozza, hogy a legkülső régiók és a fogyasztói piacok közötti jelentős távolság szükségessé teszi a modern logisztikai szervezésnek megfelelő kettős tárolást; ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az e régiókban való beruházásokra vonatkozó rendeletek keretében tekintse támogatásra jogosultnak a szóban forgó, legkülső régiókon kívül található tárolási létesítményeket;
21. úgy véli, hogy az alpesi legelőkkel rendelkező területek esetében különös szükség van a beruházásokra és a tejtermelés, -feldolgozás és -értékesítés számára megfelelő környezetet fenntartó vagy újrateremtő egyedi intézkedésekre;
22. hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell elfogadni a kisüzemi úton készülő jellegzetes termékek előállításának lehetővé tétele érdekében;
23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jogszabályok kidolgozása során vegyék figyelembe, hogy az adminisztratív terheknek, a higiéniai, illetve címkézési követelményeknek, valamint a tájékoztatási kötelezettségeknek arányosaknak kell lenniük, hogy a kisméretű tejtermelők és -feldolgozók teljesíteni tudják őket;
24. hangsúlyozza, hogy támogatni kell, hogy a hegyvidékeken és a kedvezőtlen adottságú területeken tevékenykedő kistermelők termelői szervezeteket hozzanak létre, amelyek erősítik alkupozíciójukat, mivel e területek kistermelői számára fontos, hogy megtartsák a regionális és helyi piacokat, illetve újakat teremtsenek;
25. hangsúlyozza, hogy a higiéniai és forgalmazási szabályoknak a piacok méretéhez és azok igényeihez igazíthatónak kell lenniük, illetve hogy a higiéniai normáknak a hegyvidéki, a kedvezőtlen adottságú területeken és a legkülső régiókban tevékenykedő tejtermelők és tejfeldolgozók számára megfelelőeknek és alkalmazhatóaknak kell lenniük;
26. rámutat arra, hogy a hatékony tejtermelésre irányuló tenyésztési módszerek a kisüzemekben különösen költségesek; ezért kéri az állattenyésztés támogatását annak érdekében, hogy e térségekben működő tejgazdaságok mindennek ellenére képesek legyenek a kiváló minőségű, saját tenyészállomány létrehozására;
27. úgy véli, hogy támogatni kellene a tejtermelők termelői szervezetekbe tömörülését, hogy az e térségekben működő valamennyi gazdaság számára biztosított legyen a megfelelő piaci hozzáférés, valamint hogy az agro- és ökoturizmus elősegítését célzó partnerségek jöjjenek létre;
28. hangsúlyozza, hogy a zöldség- és gyümölcspiacok közös szervezésének mintájára lehetővé kell tenni a termelői szervezetek számára a közösségi költségvetésből társfinanszírozott operatív programok létrehozását; e tekintetben a termelői szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy kezdeményezéseket támogassanak az új piacokra való jutás, a piacfejlesztés, a minőségbiztosítás, a termékinnováció és a reklám területén, különös tekintettel az újonnan bevezetett „hegyvidéki termék” jelölésre vagy az egyéb jóváhagyható, választható fenntartott jelölésekre, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és egyéb minőségi jelzésekre, valamint hogy ösztönözzék a képességfejlesztést és a válságkezelő intézkedések életbe léptetését;
29. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a közös kutatási programokba a kedvezőtlen adottságú térségeken belüli legelők és tejtermelés kérdését, és vizsgálják azt kiemelten a közös kutatási projektek keretében, ösztönözve az e területeket érintő innovatív megoldásokat, figyelembe véve, hogy megoldást kell találni a termelékenységi és éghajlat-változással kapcsolatos kihívásokra; úgy véli, hogy e kutatásnak a fogyasztóknál jelentkező kedvező egészségügyi hatások feltárására is törekednie kellene;
30. felhívja a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel e területek tejtermelésének alakulását, és tekintse át, hogy a tejkvóták megszűnése milyen gazdasági hatást gyakorol e területek tejgazdaságaira; felhívja a Bizottságot, hogy 2017-ig nyújtson be erre vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és amennyiben e területek tejtermelése jelentősen csökkent, terjesszen elő jogalkotási javaslatot;
31. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki – például a támogatásszerzési modellen alapuló – programokat a termelőkkel, a termelői szövetségekkel és marketingszervekkel együttműködve, amelyek célja a tejárak várható gyors zuhanása által kifejtett hatások mérséklése;
32. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az uniós iskolatejprogram hatékonyságát, és különösen tegyék lehetővé az érdekelt felek számára, hogy a pályázati felhívásokban a „hegyvidéki termék” megnevezéssel kifejezetten hivatkozzanak a hegyvidéki térségekből származó tejre; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy az iskolatejprogramban alkalmazzanak rövid ellátási láncokat a helyi tejtermelés ösztönzése és a szállításból eredő szén-dioxid-kibocsátások korlátozása érdekébe
33. felhívja a Bizottságot, hogy a „hegyvidéki termék” jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása és végrehajtása során vegye figyelembe az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező, különleges származási szabályok hatálya alá tartozó termékek különleges sajátosságait azáltal, hogy megvizsgálja rugalmas feltételek bevezetésének lehetőségét a hegyvidékekre vonatkozóan, amelyeket sajátos – többek között a takarmánynövények terméshozamát érintő – hátrányos helyzetük miatt kizárnának az 1151/2012/EU rendelet szerinti rendszerek hatálya alól, ami ellentmondana a rendeletben megfogalmazott céloknak;
34. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő és támogassák a felhagyott legelők termelési ciklusba való visszaállítását, a gyepterületek hozamának növelését és azok ésszerű használatát;
35. felhívja a figyelmet a hegyvidéki területeken letelepedő fiatal tejtermelők támogatását célzó intézkedések fontosságára, tekintettel e területek lakosságának átlag feletti elöregedési arányára;
36. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a szükséges kereteket annak lehetővé tétele számára, hogy a hegyvidéki és a kedvezőtlen adottságú területeken élő termelők és feldolgozók hozzájussanak tanfolyamokhoz és hitelekhez;
37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
(1)HL L 94., 2012.12.30., 38. o.
(2)HL L 271., 2006.09.30., 63. o.
INDOKOLÁS
Az európai tejágazat nagy átalakuláson fog átmenni a kvóták 2015-ös megszűnése után. 31 év után először nem lesznek tejkvóták az ágazatban. Ez az alapvető változás piaci zavarokat okozhat a tejágazatban, különösen a hátrányos helyzetű területeken és a legkülső régiókban. E térségekben gyakran a tejtermelés az egyetlen jövedelemforrás, és a helyi közösségek nagymértékben függenek a tejágazattól.
Az ágazat szilárd jövőjének biztosítása és a vidéki területek negatív gazdasági és környezeti következményekkel járó elnéptelenedésének megakadályozása érdekében további lépésekre van szükség európai szinten..
Az előadó véleménye szerint a termelők alkupozícióját erősíteni hivatott, tejtermékekre vonatkozó jogszabálycsomag csak az első lépést jelenti, de nem fogja tudni biztosítani a tejtermelés jövőjét a szóban forgó legkiszolgáltatottabb térségekben.
Emellett alapvető fontosságú annak további vizsgálata, hogy milyen hatással jár a kvóták megszüntetése, különösen a hátrányos helyzetű térségekben és a legkülső régiókban.
E saját kezdeményezésű jelentés fő célja ezért ezeknek a leginkább veszélyeztetett területeknek a középpontba állítása a termelők tisztes megélhetésének és a vidéki területek jövőjének biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy a KAP reformja nem kezelte ezt a kérdést. 

2013. december 7., szombat

Kedves Ovasónk!


GreenpeaceKöszönöm, hogy te is csatlakoznál a mehpusztulas.hu oldalon a méhek védelmében indított Greenpeace-kampányhoz! Szeretnélek tájékoztatni a legfrissebb fejleményekről, és egyben arra kérlek, hogy a „2013 legfelelőtlenebb vállalata” szavazáson válaszd a méhgyilkos vegyszereket gyártó cégeket: szerintünk ők igazán megérdemelnék ezt a díjat.

A Greenpeace 2013 áprilisában megnevezett 7 méhgyilkos vegyszert, melyből 4 korlátozását még idén sikerült is elérnünk!
A  méhgyilkos vegyszerek gyártói – a Syngenta, a Bayer és a BASF – azonban több módon is próbálták elkerülni a korlátozást, és számos kísérletet tettek az uniós szakértők, politikusok, agrárszervezetek és méhészek befolyásolására. Miután e próbálkozások nem jártak sikerrel, végül jogi úton támadták meg a méhek védelmében fellépő Európai Bizottságot. Szerinted nem őrület, hogy fontosabb nekik a busás haszon, mint mindannyiunk élelme?!
Mutassuk meg határozottan ezeknek a cégeknek, hogy rossz irányt képviselnek!
Kérlek, szavazz a Syngenta–Bayer–BASF méhgyilkos vegyszergyártók hármasára a„2013 legfelelőtlenebb cége” szavazáson, és kérd erre ismerőseidet is.
Fontos, hogy megértsék ezen vállalatok képviselői is, a pénz nem ehető; ahogy ezt az amerikai őslakos indiánoknak tulajdonított Greenpeace-mottó is tartja.

Köszönöm a méhek védelme érdekében nyújtott eddigi és jövőbeni segítséged!

Üdvözlettel:
Tömöri Balázsagrárkampány-felelős

Ui.: Ne feledd, minden harmadik falat élelmünket a méheknek köszönhetjük! Kérlek, szavazatoddal járulj hozzá te is, hogy a méhgyilkos vegyszereket gyártó Syngenta–Bayer–BASF cégek kapják 2013-ban az év legfelelőtlenebb vállalata „elismerést”.

2013. december 1., vasárnap

Aki udvariasságból kezdett kaptárt gyártani

2013. október 30. szerda, 15:09Írta: Orosz Anna
Gergely Lóránt egy kézdivásárhelyi kis üzemben kaptárokat gyárt. Kertibútorgyártással kezdte a 2000-es évek közepén, aztán a gazdasági válság beálltával fogyni kezdtek a megrendelők. Ismerőse iránti udvariasságból kezdett kaptárokat készíteni. Azóta hálából minőségi kaptárok viselik az ismerőse nevét.
Fotók: Tofán Levente

Tálcán kínálkozott az ötlet, Gergely Lóránt azonban nem nagyon hitt abban, amit egy méhész ismerőse mondogatott: kaptárokat kellene gyártani. Péter Jánosról hazai és külföldi szakfórumokon is felméréseket készített, majd „testre és igényre szabott” kaptárokkal rukkolt elő Gergelynél. A tervező szerint a siker titka az, hogy az előnyös ár mellett a vásárló saját maga rakhatja össze a kaptárokat, akár egy kirakós játékot.
Gergely akkor még nem gondolta, hogy ekkora igény mutatkozik az általuk készített, a hagyományostól eltérő „függőleges” kaptárra, amely 30 százalékkal nagyobb méztermelést biztosít. „Péter János bácsi többször elmondta, hogy neki kellene fogni a kaptárgyártásnak, de én az elején nem bíztam benne, nem láttam, ebből hogyan lehetne üzletet csinálni. Mondhatom, inkább udvariasságból kezdtem hozzá a kaptárgyártáshoz, olyan körülmények között, hogy nem tudtuk, hol lesz ennek piaca és mekkora. Akkor lepődtem meg, amikor elmentünk az első szakkiállításra, és a kaptárokat egytől egyig felvásárolták” – emlékszik vissza a kaptárgyártás kezdeteire. Most már annyira hálás ötletadójának, hogy a Péter János által tervezett modellt el is nevezték róla. A 62 éves Péter János Sepsiszentgyörgyön méhészkedik, a kezét megcsonkító baleset terelte a méhészkedés felé. A „péterjános” modell egy rakodókaptár-fajta, román nyelven a „Stupii bătrânului” megnevezéssel illették („az öreg kaptárjai”), és így árulják ezeket. Emellett még öt-hat fajta kaptárt gyártanak sorozatra, a többit egyéni megrendelés alapján.
Rakodó- vagy fekvőkaptár?
A Péter János-féle kaptárt a Dadant-modellből gondolták tovább: rakodókaptár, ahol több fiók is egymásra illeszthető. Vándor- vagy álló méhészetekben egyaránt használható. Űrtartalma fiók hozzáadásával növelhető, minden része gyorsan szétszedhető, így nagyfokú mobilitást biztosít. A kaptárban a méhcsaládok függőlegesen helyezkednek el, a mézelvevés is egyszerű, a hőt jó tartja. Romániában pillanatnyilag ez az egyik legkeresettebb modell, az ACA (Asociația Crescătorilor de Albine, azaz a Romániai Méhészegyesület által javasolt modell) típusú kaptár mellett.
Itt egyre nagyobb teret hódítanak a rakodókaptárok, mert ezekkel lehet ipari szinten mézet termelni. Nagyon könnyű velük dolgozni, egyetlen méhész akár több száz kaptárt is el tud látni, olyan méhészek is tudnak dolgozni vele, akiknek nincsenek különösebb szakmai ismereteik. A hagyományos fekvőkaptár esetében minden belenyúlás szakmunkát igényel.
A méhésztársadalom nagyon megosztott, ha dönteni kell rakodókaptár vagy fekvőkaptár felől. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei. Ha a kaptárt egy könyvhöz hasonlítjuk, akkor a fekvőkaptár esetében a méhész mindent egyben lát, ha leveszi a tetejét, de ahhoz nagyon „kell tudni olvasni”. A rakodókaptár esetében viszont lapozgathatunk. Több részből tevődik össze, a tetejét levéve egyenként lehet eltávolítani az alkatrészeket, hogy belelássunk. A nagyobb méhészetek egyértelműen a rakodókaptárokat használják. Gergely egyik kliense például, akinek 5000 körüli méhkaptára van, két méhésszel dolgozik: ők a könnyen kezelhető kaptároknak köszönhetően el tudnak látni ilyen nagyszámú méhcsaládot is.
A romániai piacon a fekvőkaptárok a piac csupán tíz százalékát teszik ki. A magyarországi méhészpiac viszont teljesen más. Annak ellenére, hogy sokkal több méhész van és az iparág is sokkal fejlettebb, ott még több méhész ragaszkodik a fekvőkaptárhoz. Ez az arány ott körülbelül 30-40 százalék körüli. Vannak viszont olyan gyalogméhészetek, ahol a fekvőkaptárral is vándorolnak.
Akadnak olyan konténerméhészetek is, ahol egy bizonyos szállítóeszközbe vannak beépítve a kaptárok. Ezeket nem kell fel-le pakolni, csak mozogni vele. Az ilyen konténerbe beépített kaptárok lehetnek fekvők is, sőt ebben az esetben előnyösebb.
Számokban a kaptárgyár
Havonta 3-4 ezer kaptár készül a kézdivásárhelyi gyárban, aminek 80-90 százalékát a romániai piacon adják el. A rendeléseket igény szerint szállítják, vagy gyorspostán küldik, de a nagyobb tételeknél inkább az jellemző, hogy utánajönnek és elviszik.
„A romániai piacon mi vagyunk a legolcsóbbak. Kisebb tételben, de most már jelen vagyunk a magyarországi piacon is. Nagyon kicsi haszonkulccsal dolgozunk, elmondhatom, hogy az országban itt lehet legolcsóbban kaptárt vásárolni” – mondja.
A legolcsóbb kaptár 69 lej, ez egy teljesen felszerelt rakodókaptár lapra szerelve, amelyben van: fészek, mézűr, tető. Ugyanezt a kaptárt összeszerelve 90 lejért lehet megvásárolni. A kaptárokat általában lapra szerelve, alkatrészenként viszik el, jellemzőbb, hogy a megrendelő rakja össze. Kérésre összeszerelt kaptárokat is tudnak szállítani, de lapra szedve olcsóbb, és kevesebb helyet foglal, így takarékosabban lehet szállítani.
A gyárban harminc emberrel dolgoznak, többen közülük méhész-asztalosok. Jó kaptárt ugyanis csak ilyen ember tud készíteni: nagyon precíz munka szükséges, fél milliméter is számít. Az egydarabostól a több száz darabig van rendelés, ezekből átlagot számítva olyan harminckaptáros rendelések szoktak érkezni. A gyárban csak rendelésre dolgoznak, készletet felhalmozni nem szoktak. A méhészeti évnek augusztusban van vége, szeptemberben kezdődik, és ilyenkor jönnek a nagyobb rendelések. Aztán januártól júliusig telt ház van, ebben a periódusban 60 napot is várnia kell egy-egy megrendelőnek.
A méhészek nem boldogtalan emberek
Gergely azt mondja, szinte sértés lenne egy méhésznek összeszerelt, lefestett kaptárokat szállítani, mert a méhészek általában olyan emberek, akik egy szeg elütésénél többet értenek a barkácsoláshoz. Az itt készült kaptárokat nem szokták lefesteni, vagy a fát valamilyen módon kezelni, mert minden méhész szereti saját maga kezelni a fát, majd a kaptárait kiszínezni. Legjellemzőbb a fa parafinnal való beitatása. Emellett pedig úgy tisztességes, hogy mindenki láthassa, miből készült a kaptár. Száraz fenyőfából dolgoznak, a csomókat kiszedik, kijavítják, a faanyag nedvességtartalma pedig 12 százalék alatt kell legyen. Egy hosszas esőzés viszont még a száraz raktárban tartott fával is kibabrálhat, és a nedvességtartalma visszamegy 15 százalékra.
Hogy meddig él egy kaptár, az attól függ, hogyan használják. Ha sokat nem mozgatják, akár negyven évig is bírja, viszont a vándorló méhészek sokkal gyakrabban kell kaptárt cseréljenek. Legtöbben azonban inkább megjavítják a törött alkatrészeket.
A siker ellenére szkeptikus jövőkép
Kézdivásárhelyre az ország minden részéből jönnek vásárlók. Nagyon sok a visszajáró méhész, legtöbben évről évre terjeszkednek, és újabb kaptárok beszerzésére jönnek ide vissza. A méhészek nagyon sok pályázati lehetőséget igénybe vehetnek, többek közt kaptárvásárlásra is, ez is megérződött az elmúlt években a vásárlóerőn.
A tulajdonos – aki maga is méhészkedik – szerint a kisüzem ideális kapacitással működik: nem is szeretne terjeszkedni, több kaptárt gyártani. A jövőt azonban bizonytalannak látja, a kapacitás növeléséhez már drága gépekbe kellene befektetni. Marketingstratégiákra pedig, hogy nagyobb piacokat megtámadhassanak, nincsenek felkészülve. Egyvalami biztató: amióta kaptárt gyártanak, senkit nem kellett még elküldeni a gyárból.

Pálinkafőzésről


Van aki a barátnőjét is igy viszi, de meglehet, hogy ketrec nélkül talán jobb

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=199621193555449&set=pb.189365484581020.-2207520000.1385909469.&type=3&theater

A kamarai bizottságoknál is problémák vannak!

2013. november 29. Fotó: LMP sajtó
Az LMP az ügyészséghez fordul, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a települési agrárkamarai bizottságok megalakítását a Fidesz kisajátította, és a saját embereivel töltötte fel a testületeket. A kamarai bizottságok számos helyen alapszabály-ellenesen jöttek létre, és éppen úgy, mint a trafikpályázatok esetében, a kormánypárthoz való hűség ezúttal is fontosabb volt, mint az érintettek érdekei.
Az LMP-hez érkezett megkeresések egytől egyig arról szólnak, hogy az országban számtalan helyen alapszabály-ellenesen történt meg az agrárkamarai bizottságok alakuló ülésének összehívása. Az üléseket a gazdálkodók háta mögött hívták össze, a meghívók kiküldése és a jelölési folyamat nem volt átlátható, a kormánypárthoz közelállók lényegében maguk között játszották le az egész folyamatot. Az eredmény ugyanaz, mint a trafikpályázatok esetében: ismét a kormánypárthoz közelálló személyek, fideszesek és magoszosok jutottak pozícióba. A történtek feltárása érdekében az LMP bejelentéssel fordul az ügyészséghez.
A kormánypárti nyomulást annyira nem leplezték, hogy Bács-Kiskun megyében nem településenként, hanem az új országgyűlési választókerületek szerint hívták össze a helyi agrárgazdasági bizottságok alakuló üléseit. 
A meghívó nem került be a helyi médiába, nem került ki az önkormányzati hirdetőtáblákra és a kamara napokban megjelent NAKlap című újságjába sem. 
Az összes gazdát érintő döntést az érdekeltek alig 5 százaléka hozta meg. Kiskunfélegyházán több mint ötezer regisztrált kamarai tagból alig ötvenen döntöttek. Gátér és Fülöpjakab községből egyetlen gazda sem kapott beleszólási lehetőséget. 
A megjelent gazdák többnyire a beavatottak voltak, ők jelöltek, és ők is választottak a helyszínen. Kiskunfélegyházán 1575 regisztrált tagból 11 fő választott 5 tagú elnökséget, amelynek egy helyi fideszes önkormányzati képviselő lett az elnöke.
Lengyel Szilvia
a Mezőgazdasági bizottság tagja
Kiss Kálmán Tibor
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei tagja

Kislépték - Érdekképviselet a kistermelők, kézműves iparosok védelmére

2013.10.26 07:35MTI
Országszerte tízezernél is több kistermelő, családi vállalkozás vagy kézműves iparos működésének jogi és gazdasági feltételeit kívánja javítani a Kislépték néven, Debrecenben megalakult érdekképviseleti szövetség.

Szabadkai Andrea, a szervezet megválasztott elnöke az MTI-nek elmondta: a több mint harminc taggal megalakult, teljes nevén Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége nem ipari szintű termelőket és nonprofit szervezeteket tömörít. 

A szövetség konkrét céljai közt említette a kistermelői rendelet módosítását azért, hogy a kistermelők egymás alapanyagát feldolgozva is értékesíthessenek saját előállítású terméket. Ezzel csökkenthető lenne az alapanyag-termelők kiszolgáltatottsága a felvásárlói árak ingadozásának, és növelné a termék-előállítás hozzáadott értékét. 
Emellett egyszerűsítenék a kistermelői élelmiszer, valamint a kézművestermék-előállítás és -értékesítés feltételeit, továbbá ösztönözni szeretnék a nonprofit kereskedelmet, az ellátási lánc rövidülését és az önfoglalkoztatást. 
Szabadkai Andrea elmondta: a szektort érintő egyes témák, felmerülő problémák kapcsán a szövetség elképzelhetőnek tartja jogszabály-módosítások kezdeményezését vagy hatósági állásfoglalások és jogsegély kérését, és ezek mentén képzéseket is szeretnének tartani a tagoknak.

2013. november 29., péntek

Szőlősgyöröki Hírek

https://www.facebook.com/szolosgyorokihirek

A HANGYA gazdák nevében üdvözöljük a Szőlősgyöröki gazdákat!

Jamai patak völgye...

Fénykép: Jamai patak völgye...

Fénykép: Időjárás - meteorológia

http://fewo-service-balaton.info/lage%20wetter.htm

http://www.idokep.hu/


Balatoni látkép Szőlősgyörök Banyászó dombjáról. ( Jelenka György)

Fénykép

Valamikor a Siócsatorna előtt a Balaton felduzzadt a Jamai patak mentén Hácsig.Ekkor Szőlősgyörök Balaton parti település volt,(Dr Koltay)

Fénykép: Szőlősgyörök panorámája a templommal.

Szőlősgyörök panorámája a templommal.

Fénykép: Szőlősgyörök 1858-ban

Szőlősgyörök 1858-ban



A balatonboglári Vox Kórus karácsonyi koncertet tart december 16 -án 18 órakor

2013. december. 16-án (hétfőn), 18 órakor a balatonboglári Vox Kórus karácsonyi koncertet tart a Római Katolikus Templomban. A koncertet 17 órakor Adventi Szentmise előzi meg.
Forrás: Szőlősgyörök Község.

Fénykép: 2013. december. 16-án (hétfőn), 18 órakor a balatonboglári Vox Kórus karácsonyi koncertet tart a Római Katolikus Templomban. A koncertet 17 órakor Adventi Szentmise előzi meg.
Forrás: Szőlősgyörök Község.

2013. november 28., csütörtök

Erjed a bor Arad-hegyalján Sok, de elmarad a minőségi csúcstól

Balta János 2013. november 28.
Páll János vincellér

Tekintve, hogy az arad-hegyaljai szüreten alaposan túl vagyunk, az ottani borászoktól nem is a szüret körülményei, hanem az erjedő bor mennyisége, minősége felől érdeklődtünk.
Ha bormintát hoznak, segítenek
Mivel a kisebb bortermelők gondjaival a pankotai Bor Patikájában Jakab Sándor és felesége, Erika szembesülnek a legtöbbször, először náluk érdeklődtünk. Amint Jakab Sándor cégtulajdonos elmondta, a szőlőtermesztési gondok a júniusban beállt nagy hőség idején jelentkeztek, amikor a szőlőszemek növekedésnek indultak, csakhogy a nagy hőségben, illetve szárazságban a korai érés jelei kezdtek megmutatkozni, a szemek fejlődése leállt. Szinte egész nyár ebben az állapotban telt el, mígnem augusztus végén, szeptember elején beállt esős időben a megnőtt cukortartalom feltételei között a megcsökött szőlőszemek teleszívták magukat nedvességgel. Mivel azonban a héj nem tudott hirtelen növekedni, a szemek jelentős része megrepedt. Az egészséges szemekben a duzzadás következtében visszaesett a cukortartalom, a savak egy része a hőségben elégett. A bátrabb szőlőtermesztők, akik nem siettek a szürettel, jobban jártak, mert késő ősszel szép napos idő is volt, amikor növekedett a cukortartalom. A szárazság miatt a lisztharmattal, a rothadással nem voltak gondok, a ragya viszont sok termést tönkretett.
A kérdésre, hogy ilyenkor, november végén mit tanácsolhat a borászoknak, elmondta: ha valaki nem használt borélesztőt, hűvös helyen tartotta a mustot, aminek nem volt elég magas a savtartalma, akkor az elégtelenségeket időközben korrigálni kellett volna. Legtöbb kezdő bortermelő abba a csapdába esik, hogy a kevés cukortartalmú mustját a kelleténél jobban felerősíti. Ezzel együtt, ha a jelzett borból mintát hoznak, hasznos tanácsokkal tudnak szolgálni a korrigálás érdekében. Most, november végén azzal kell kezdeni, hogy az erjedő bort meg kell kóstolni, és ha a gazda eldöntötte, hogy száraz, félszáraz vagy félédes bort kíván előállítani, le kell húzni, le kell kénezni, majd két hét pihenő után le kell deríteni, a megfelelő minőség megtartása érdekében. Manapság minden kezelési kellék beszerezhető, még az ecetesedést is le lehet állítani. Az átlagos bortermelők ugyanis azt hiszik, ha kipréselték, hordóba öntötték a mustot, azzal disznóvágásig nem kell foglalkozni, az magától erjed. Igen ám, csakhogy amikor eljön a disznóvágás ideje, megkóstolják, rájönnek, hogy valami nincs rendben a borukkal, ezért ilyen idő-tájt keresik meg a legtöbben a Bor Patikáját. Ott azonban csakis akkor tudnak segíteni, ha bormintát hoznak, aminek szakemberek állapítják meg a hibáit, szolgálnak tanácsokkal a defekt korrigálása érdekében – mondta el érdeklődésünkre Jakab Sándor, a pankotai Bor Patika tulajdonosa.
A mennyiséggel elégedett
Az Aradi Minorita Rendház 1724 óta rendelkezik szőlővel Gyorokon, jelzi az emléktábla, amit a gyoroki szőlőművelés 200. évfordulója alkalmából, 1924-ben felavatott présház bejárata fölött helyeztek el – magyarázza Páll János vincellér, a minoriták szőlőjének a gondozója. Akkoriban a minoritáknak állítólag több mint 30 hektár szőlőjük volt, csakhogy valószínűleg nem volt mind hivatalosan bejegyezve, vagy elvesztek az okiratok, ezért a rendszerváltás után csupán 6 hektárt kaptak vissza, amiből maga 0,7 hektárt művel meg, a többit haszonbérben műveli egy vállalat. Az idei terméssel kapcsolatban Páll János elmondta: a minoriták muskotályos bora – amit misebornak használnak –, elvetélt a május végi nagy hidegben. Éppen ezért, muskotályos szőlő is, de bor is nagyon kevés lett. A többi bor viszont kiegyenlíti a muskotályos hiányát, hiszen nem voltak betegségek, mennyiségileg jó évnek tekinthetjük az ideit. A szeszélyes időjárás miatt savasság van, viszont kevés a cukortartalom, ezért minőségileg az idei bor elmarad más évek termésétől. A helyzetet javítja, hogy idén permetezésre sokkal kevesebbet kellett költeni, mint más években. Magának 0,83 hektár pinot noire fajta szőleje van, aminek egyetlen hibája, hogy nem lett szép színe. Mivel a növény hamarább felkészült a télre, nem szívott magába elég nedvességet, mert megszáradt a fürtök töve. Ha nem így történik, nőtt volna a cukortartalom, a savasság, de jobb színe is lett volna. Az egész területet megújította, már második éve terem. Még egy termést szeretne leszüretelni róla, majd EU-támogatással az egészet újratelepítené. Páll János nem fél a bor kezelésétől, megtanulta a hordók karbantartását, megtisztításuk fortélyait is. Régi hordóval nem érdemes foglalkozni, az új hordóból viszont oltatlan mésszel ki kell szedni a csersavat. Idén Tordaszentlászlón részt vett az Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyen, ahol két ezüst-, illetve 6 bronzérmet nyertek a saját, illetve a minorita testvérek borai.
Legjobb bort a pölöskei muskotály adott
Borosjenőn Mészáros Dávid fogtechnikus sok más mellett szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkozik a 0,3 hektárnyi telkén. Amint elmondta, a szőlőtermesztést hobbiként kezdte, csakhogy mára már túlnőtt ezen a szinten, hiszen idén pinot noire, burgund, hamburgi-fajtát is termesztett a pölöskei muskotály mellet, ami a szőlőjének a zömét képezi. Nem emlékszik, mikor volt még az ideihez hasonló év, amikor keveset kellett permetezni. A tavasszal érkezett kései fagy viszont sok kárt tett a termésben. Végül is a mellékhajtásokból pótolta az elfagyott termést, aminek a mennyiségére nem volt panasz, noha a korán érkezett fagy miatt egy részét hamarább le kellett szedni. Legjobban a pölöskei muskotály és a pinot noire termett. Borainak a többsége már iható, jó minőségűnek tartja az idei pinot noire, burgund és pölöskei muskotály fajtákat. Minőségi szempontból az idei termés szerinte közepes, a jobb minőséghez még érnie kellett volna a szőlőnek. Borkészítés mellett, rendszeresen házi pálinkát is főzet. Idén szilva-, őszibarack-, alma- törköly-, illetve körtepálinkát állított elő.
A 2013-as jó, de nem kiemelkedő évjárat
Balla Gézánál, a Wine Princess Borászat tulajdonosánál is afelől érdeklődtünk, milyen minőségű borok erjednek a pincéjében. Amint elmondta a rozé bor már kierjedt, palackban van, ezért jelenleg fehér és vörös borok erjednek. A 2013-as év borászati szempontból jó, de nem kiemelkedő évjáratnak számít. Az év nagyon szépen indult, július végén, augusztus elején azonban beköszöntött egy komoly aszály, ami a legrosszabbkor, a zsendülés előtti időszakban jött. Egyes fajtáknál és területeken beindult egy kényszerérés, minek következtében a savak nem természetes módon váltak szőlőcukorrá, hanem erőltetett módon. A víz hiánya miatt sok helyen elfonnyadt a szőlő, főként azokon a területeken, amelyek 450 méterrel a tengerszint fölött találhatók. Példának okért, az ópálosi dombokon, ahol a termőtalaj vastagsága sok helyen nem haladja meg a 25-30 centit, alatta gránitkő található. Ez azért fájó számára, mert innen szüretelik a „sziklaboraikat”, amelyekből idén jóval kevesebb termett. A minőség viszont fantasztikus. Másik, nem kívánt dolog az október 3–4. közötti fagyos éjszakák voltak, amikor -2, de -4 Celsius-fok hőmérsékletet is mértek az alacsony fekvésű szőlőkben, amelyekről lehullott a levél, tehát megszűnt a szőlőcukor akkumuláció. Főként a magyaráti mustost sújtotta, amiből kevés termett. A késői szüretelésű cabernet szőlőfajtáknak viszont nagyon jól jött a 2-3 heti napos idő, ezért nagyon szépen beértek. A kadarka is nagyon szépen beért, még az aszú típusú kadarisszimából is készítettek egy keveset. A kedvező időjárás miatt a pincészetében két és fél hónapig tartott a szüret, amit az érettségi fok arányában bonyolítottak le. Sikeres évnek tartja az ideit, ami azonban elmarad a 2009-es, illetve a 2011-es óriási csúcsoktól, amelyeket nem lehet mindig megvalósítani.
Idén viszont nem könnyű a borászkodás, mert sok szőlőfajtából hiányzik az egyensúly a sav és a szőlőcukor között, ezért a kékszőlőknél vigyázni kellett a biológiai almasav-bontásnak az időben történő beindítására, ami feltétlenül szükséges a megfelelő erjedéshez. Most ennek van az ideje, de mivel idén nem volt szőlőrothadás, mindenkinek azt javasolja, ne siessen a fejtéssel. Vagyis, nem kell nagyon hamar lehúzni a bort a seprőről. Azért, mert a seprő a vörös boroknak egy testességet ad, mert a seprő által tartalmazott fehérjék pozitív tulajdonságokat visznek a borba. A fejtéshez december elején hozzá lehet fogni, de nem szabad túl sokáig sem várni vele, mert amint a seprők befejezik az erjedést, önbontás is beállhat, minek következtében a hordó fenekén lerakódott élesztősejtek felbomlanak, kellemetlen ízt és illatot adva a bornak. Tehát vigyázni kell: se túl hamar, de túl későn sem szabad fejteni. Ilyenkor már az ember megnézheti a borait, hogy ki vannak-e erjedve, fel kell-e tölteni a hordókat, majd egy bizonyos mennyiségű szabadkénes savat kell adagolni, főleg a fehér borokhoz. Utána jöhet a fejtés és a házasítás. Vagyis, akinek több hordóban áll ugyanaz a fajta bora, azt keverni, házasítani kell a hasonló minőség előállításáért – mondta el érdeklődésünkre Balla Géza.
Konzekvencia?
Mivel az elhangzottakhoz amúgy sem tudunk szakmai véleményt fűzni, abban reménykedünk, hogy az idei bor erjedése kapcsán tett összeállításunkból az amatőr borászok is levonják a tanulságokat, azokat alkalmazzák a saját pincéjükben is.

Területalapú támogatás: öt hektár fölött jelentősebb

2013. november 26. (7hatar.ro)
Ki mint vet, úgy arat…, és úgy vet, ahogyan megsegítik

A területek nagysága szerint is változik jövőtől a területalapú támogatások kifizetése. A szaktárca adatai szerint 2014-től négy csoportra osztják a gazdákat, és ennek megfelelően változik a SAPS értéke. Legjobban az 5–30 hektáros gazdák járnak.
Területnagyság szerint is változik jövőtől a területalapú támogatások kifizetése. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint 2014-től négy csoportra osztják a gazdákat, és ennek megfelelően változik a SAPS értéke.
Az alapvető megkülönböztetés a terület nagysága szerint történik majd, így a legtöbb támogatást azok a gazdák kapják majd hektáronként, akik 5–30 hektáros területen dolgoznak. Az új támogatási rendszer az igénylőket négy csoportra osztja: 1–5 hektár, 5–30 hektár, 30–60, valamint 60 hektár fölötti területtel bíró gazdák. 
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter szerint ez a támogatási politika bevezetése a gazdák szövetkezését fogja eredményezni. Ma Romániában az 1 millió gazdálkodóból 800 ezernek 1–5 hektár közötti birtoka van. A miniszter szerint a támogatási rendszerek kidolgozása során több radikális javaslat is létezett, azonban mindegyiknek súlyos szociális következményei lettek volna. 
A korábban napvilágot látott javaslatok között szerepelt, hogy a földalapú támogatásokat csak azok a gazdák kérhessék, akiknek legkevesebb 2 ha földjük van, de voltak olyan variációk is, hogy a legkisebb támogatható parcella méretét 0,5 hektárra növeljék.
Jelenleg minden olyan gazda kérhetett SAPS támogatást, aki legalább 1 hektár területet művel és ezen belül a parcellák mérete legalább 0,30 hektár. Ezek az alapfeltételek a jövőben is változatlanok maradnak.
A nagybirtokosok igazságtalannak tartják az új rendelkezést. Szerintük a romániai mezőgazdasági területek fele 60-70 ezer nagy farm kezében van, míg a másik fele 1 millió kisgazda kezében. Egyes számítások szerint a területnagyság alapján történő támogatások eredményeként 7 milliárd euróval kevesebbet kapnak majd a nagybirtokkal rendelkezők 2014–2020 között.
A romániai gazdákat az uniós csatlakozás után kényeztették el a SAPS támogatással, amelynek egyik közvetlen eredménye, hogy megbénult a földek adás-vétele, ugyanakkor a legelők és kaszálók piaci ára felértékelődött. A kisgazdaságok jelentős részét még ez a támogatás tartja életben

Jó minőségű húst ad, ellenálló fajta: konferencia a mangalicáról

Forrás: MTI  2013-11-21 
A zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások eredményeiről és ipari hasznosításáról kezdődött kétnapos találkozó csütörtökön Herceghalomban.
Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) által immár második alkalommal megszervezett Fatty Pig elnevezésű tanácskozásra a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek kutatók és üzletemberek, közöttük az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás elnöke is, aki amangalica bevezetését tervezi - ismertette a konferenciáról kiadott közlemény, amelyet a WESSLING Hungary Kft. juttatott el az MTI-nek.
Rátky József professzor, a konferenciát szervező ÁTK főigazgatója a közlemény szerint kiemelte: ma már nyilvánvaló, hogy a magas minőségűsertéshús előállításában a zsírsertés fajtáknak kulcsszerepük van, a szektoron belül prémium szegmenst és hatalmas nemzeti, genetikai, valamint gazdasági értéket képviselnek. Ennek kiaknázása érdekében kiemelten fontos élettani és genetikai jellemzőik alaposabb megértése, kutatása.

Illusztráció: Jó magyar áru, OrientPress

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a magas minőségű sertéshús előállítása a 2012-ben kormányhatározatban meghirdetett sertésstratégiai program egyik sarokköve, jövőre további támogatásokra és a jogi környezet egyszerűsödésére számíthatnak a tenyésztők. Hozzátette, hogy a magas hozzáadott értékű hústermékeknek nagyon fontos az ázsiai piac.
Lo Csin-Hszien Ra, az 551 HORAI, az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás tulajdonosa, aki viszonteladói rendszerén kívül 60 saját étteremmel és üzlettel rendelkezik Oszakában, kifejezetten a mangalica kedvéért jött Magyarországra. Elmondta, hogy a magyar mangalica azért keltette fel az érdeklődésüket, mert rendkívül jó minőségű és ellenálló fajta, amely nem szorul az emberi egészségre káros, gyógyszeres kezelésre.
A résztvevők közül többen is hangsúlyozták: egy prémiumtermék sikeres piaci szerepléséhez a hamisítások kiszűrése érdekében elengedhetetlen a nyomon követhetőség, amely egyebek között a megfelelő háttérvizsgálatok, molekuláris-genetikai kutatások révén valósulhat meg.
Micsinai Adrienn, a Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos műhellyel együttműködve a MANGFOOD-projekt során találták egy, csak a mangalicára jellemző génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sőt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalica-tartalom mellé.

Különleges, a magyar fajták éve az idei a borászatban

Forrás: Piac & Profit 2013-11-22 
Magyarországon még nem fejeződött be teljesen a szőlőben a munka, még tart a a késői szüret. A badacsonyi borvidéken kiemelkedő minőségre számítanak.
Az egyik legnagyobb európai agrár-érdekképviseleti szervezet szerint: egész Európában jó szüretet mondhatnak magukénak a borászok. A kontinensen 15 százalékkal több volt a termés mint tavaly. Noha az elkövetkezendő hetek miatt még aggódhatnak a magyar gazdák, az már szinte biztos, hogy a balatoni késői szüretelésű borok is kiváló minőségűek lesznek. A badacsonyiszőlők szívósságát és a helyi mikroklímát dicséri, hogy a hihetetlen szeszélyes idei évi időjárás ellenére a cukortartalom 22-23 mustfok, ami nagy minőséget sejtet – olvasható a Varga Pincészet közleményében.
Kiváló lesz az aszú is
A Márton napi újborok kóstolása után, azért van bőven tenni valójuk a bortermelőknek. Még tart a késői szüret a badacsonyi borvidéken. Agyümölcs a tőkéken már töppedésnek indult, de a ráncosodás még nem kezdődött el. A cukortermelődés már több mint egy hete leállt, a töppedés ugyan emelhetné a minőséget, de a csapadékos időjárás várható folytatódása aggasztja a helyi gazdákat. 
„Jó bort csak egészséges szőlőből lehet készíteni” – állítja Varga Péter, a Varga Pincészet ügyvezetője.

Fotó: SXC

„A badacsonyi szőlők szívósságát és a helyi mikroklímát dicséri, hogy a hihetetlen szeszélyes idei évi időjárás ellenére még 14 hektáron kint tudtuk tartani a gyümölcsöt. A cukortartalom 22-23 mustfok, ami nagy minőséget sejtet, bár 1-2 fokkal elmarad az előző három mediterrán jellegű év eredményeitől, ugyanakkor az idei őszi nagymértékű hőingadozás szebb, gazdagabb aromákat alakíthatott ki a szőlőben. Az évjárat különlegességét tovább növeli, hogy a szeptember végi esőzések hatására a szemek 10-20 százaléka aszúsodott, és az októberi meleg hetekben betöppedt.”
A magyar fajták éve az idei
Az évente több mint 12 millió palack bort forgalmazó pincészet már szeptemberben közleményben jelezte, hogy több magyar fajta kiváló termést ad majd az idén. Jó minőségű lesz ebben az évben az Olaszrizling, a Kéknyelű, a Rózsakő és a Kékfrankos is. Az időjárás azonban nem kedvezett sok más fajtának. Jelentős mennyiségi kiesések voltak például a Muscat Ottonelnél és Lunelnél, a Chardonnaynál és a Pinot Gris-nél.
Az európai agrár-érdekképviseleti szervezet, a COPA-COGECA gyorsjelentése szerint, azonban nemcsak Magyarországon jó a szőlőtermés. Az EU-ban idén 15,2 százalékkal több volt a szőlő, mint 2012-ben. A nemzetközi szervezet megfigyelései megerősítik a Varga Pincészet által közölt információkat, a COPA-COGECA elemzése ugyancsak megemlíti, hogy idén Magyarországon kiváló minőségű volt a borok alapanyaga, a magyar szőlő.

2013. november 26., kedd

Helyi termék értékesítés adózási tanácsadása – műhelymunka kistermelők, kézművesek, agroturisztikai szolgáltatók, civil szervezetek részére


Tisztelettel meghívjuk a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége által szervezett

Helyi termék értékesítés adózási tanácsadása
– műhelymunka őstermelők, kistermelők, kézművesek, agroturisztikai szolgáltatók, és civil szervezetek részére
címmel megrendezésre kerülő gyakorlati jogsegély rendezvényünkre.
Helyszín: Vecsés, Bálint Ágnes Kulturális Központ, (2220 Vecsés, Telepi út 43.) http://www.kulturba.hu/index.php/magunkrol/eler 
Időpont: 2013. december 16-án 09-18 óráig
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrációját leadhatja december 6-ig a mellékletet kitöltve a kisleptek@gmail.come-mail címre, vagy feliratkozhat Vecsésen a Kulturális Központ portán!
A menüebéd a résztevők részére önköltséges (900 Ft)!
Amennyiben elégedett a kapott szolgáltatással, a rendezvény ideje alatt ADOMÁNYOKAT szívesen fogadunk a kihelyezett dobozba további munkánk elősegítése érdekében.
Tájfajta vetőmag, facsemete és őshonos baromfi igénylési lehetőséget tervezünk (egyeztetés alatt)!
ŐSTERMELŐI REGISZTRÁCIÓ!
A rendezvény ideje alatt Kandó László és Kerekes Zoltán FALUGAZDÁSZ a helyi, járási lakosok részére őstermelői igazolvány kiállítást biztosít,
valamint ezzel kapcsolatos tanácsadást nyújt! 
FIGYELEM!
Az egészségügyi biztosítással nem rendelkezők (pl. munkanélküliek) részére
a DECEMBERI ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIVÁLTÁSA
vissza nem térő alkalom!
A kezdő őstermelőknek, akiknek a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább 20 év – amennyiben nincs egyéb biztositotti jogviszonya – a jogszabályban megállapított havi minimálbér után kell járulékot fizessen (akkor is, ha nincs bevétele), és ez mintegy havi 40.000,- Ft.
Célszerű decemberben kiváltania az őstermelői igazolványt ÉS az ADÓSZÁMOT. Ekkor az időarányos napokra a minimálbér utáni járulékot kell megfizetnie, majd a következő évben, (2014-ben) - amennyiben a jogszabály nem változik - az előző évi árbevétele után fizet csak egy minimális járulékot, és biztosított is lesz.
PROGRAMTERV
08.30 – 09.00     Regisztráció
09.00 – 09.15     Megnyitó. Köszöntőt mond Tábori Ferenc alpolgármester; Kis Tóth János igazgató; Pintér Sándor (Klímabarát Szövetség)
09.15 – 09.30     Szabadkai Andrea: A KISLÉPTÉK bemutatkozása, eredményei
09.30 – 10.00     Kovács Zsuzsanna adószakértő (őstermelői, kistermelői adózás – legjobb megoldások)
10.00 – 10.30     Dr. Major Ágnes jogász (Hogyan végezhetik nonprofit / civil szervezetek helyi termék értékesítés piacra jutásának elősegítését? (Helyi termék bolt, bevásárló közösség…).
10.30 – 11.00         Kávészünet
11.00 – 11.30     Horváth János adó-, és jövedéki szakértő (Pálinka és bor értékesítése őstermelőként, kistermelőként falusi vendégasztal szolgáltatóként)
12.30 – 13.30         Menüebéd / Sajtótájékoztató
13.30 - 17.00 óráig     TANÁCSADÓ ÚTMUTATÓ MŰHELYMUNKA:
Szakértőink válaszolnak a helyi termék értékesítés kapcsán felmerülő értékesítési, adózási, pénzügyi, számviteli, bizonylatolási, támogatási, környezetvédelmi kérdésekben.
17.00 – 17.50     ÖSSZEFOGLALÓ a főbb adójogi, pénzügyi számviteli, bizonylatolási problémák megoldásairól.
TANÁCSADÓ MŰHELYMUNKA TÉMÁI, SZAKÉRTŐI:
(A szakértők előre veszik az írásban - kisleptek@gmail.com - december 06-ig leadott konkrét kérdéseket, a helyben nem megválaszolható írásban leadott kérdésekre utólag is választ küldünk).
1.    asztal:     Kovács Zsuzsanna adószakértő (őstermelői, kistermelői, kézműves, egyéni vállalkozói adózás, használt cikk értékesítés, civil szervezetek helyi termék /szolgáltatás beszerzéseinek bizonylatolása) és Rizné Amrein Piroska könyvelő, Akli-Major (őstermelő, kistermelői pénzügy, számvitel, Alapítványi helyi termék bolt)
2.    asztal:     Horváth János adó-, és jövedéki szakértő
3.    asztal:     Pintér Sándor pénzügyi tanácsadó (kereskedelmi tevékenység pénzügyi számviteli módjai, pl. bizományos értékesítés)
4.    asztal:     Kőváriné Dr. Bartha Ágnes jogász (földügyek, földalapú támogatások)  ésdr. Vajna Tamásné Madarassy Anikó  természetvédelmi szakértő (gazdálkodás a Natura 2000 területen, természetvédelmi előírások )
5.    asztal:     Vágvölgyi Gusztáv – Inspi-Ráció Egyesület; / és Dr. Major Ágnes jogász (a civil szervezetek cél szerinti vállalkozási tevékenységeinek jogi formái; Borzderes program)
6.    asztal:     Juhász Anikó – NÉBIH és Kujáni Katalin – Vidékfejlesztési Minisztérium(Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram 2014-2020:  támogatási lehetőségek a közvetlen és rövid ellátási láncban való értékesítés elősegítésére civil szereplők és gazdaságok részére)
7.    asztal:     Roszik Péter: Biokontroll Hungária Kft. (bio minősítés szabályai, követelményei)
8.    asztal:     Szegedyné Fricz Ágnes (VM) Hogyan csináljuk? - Hagyományok Ízek Régiók védjegyeztetés, cimkézés, jelölés, Hungarikum … (egyeztetés alatt)
MOZGÓ SZAKÉRTŐK:
Megállítható, kérdezhető szakértőink:
-    Haraszti Anikó jogász és Perényi Zsófia (Tudatos Vásárlók Egyesülete) CSA rendszerek, doboz és bevásárló közösségek
-    Szabadkai Andrea (SZÖVET) kistermelői jog, falusi vendégasztal, higiéniai követelmények, helyi termelői piac üzemeltetés szabályok
-    Dene Orsolya (Bács Agrárház Kft.) kistermelői jog, képzések
-    Szalay-Zala Andrea (FATOSZ) falusi vendégasztal, agroturisztikai szolgáltatás, szállásadás
-    Gergely Mária (Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Szövetsége) falusi vendégasztal
-    Beszprémi Katalin (Hagyományok Háza) kézműves termék zsűrizés, és a hozzá kapcsolódó ÁFA könnyítések
-    Dezsény Zoltán (ÖMKI) On-farm kisérletek
-    Csendesné Dolinay Margit (Magyar Pékek Fejedelmi Rendje) HÍR védjegyeztetés, pékmesteri tudás
-    Vajda Eszter (Akli Majorért Műemlék Alapítvány) helyi termelői piac, fővárosi lakásbolt és bemutatóterem gazdasági és számviteli lehetőségei non profit (alapítványi) gazdálkodói keretben.
-    Zaja Péter (Kárpát Medencei Gyümölcsész Hálózat és Élőfalu Hálózat) Tájfajta gyümölcsészet
-    Graczka Szylvia (Humusz Szövetség) Környezetvédelmi termékdíj (csomagolás)

A Szövetség az Élő Tisza Egyesület működési kiadásait a Nemzeti Együttműködési Alap működési támogatása, a szakemberek munkáját a Svájci Civil Alap támogatja.

REGISZTRÁCIÓS LAP, EBÉDRENDELÉS, ELŐZETES KÉRDÉS felvételi lap LETÖLTHETŐ ITT a Meghívó végén. 

Információ: Szabadkai Andrea; 30/7688718; kisleptek@gmail.com 

  
Meg

2013. november 25., hétfő

20 év távlatából

Nemrég olvashattuk, hogy az Erdélyi Gazda havilap a 20 éves fennállását ünnepelte, ahol sokan jelentek meg és emlékeztek a régi időkre és terveket szőttek a jövőre vonatkozóan. Ez alkalomból kérdeztük Horváth Zoltánt a Erdélyi Gazda egyik újraindítóját (s aki a Hangyát is elindította):
- Tisztelt igazgató úr, úgy tudjuk nem volt hivatalos az említett két évtizedes évfordulóra vagy nem igaz a hír?
- Nem! Kaptam a elektronikus posta ládába egy email-meghívót, igaz az nem volt névre szóló, de nem is tudtam volna elmenni a most éppen rám nehezedő egészségi és családi okokból.
- Nem kívánkozott?
- Öszintén egy kissé meglepett, hogy a meghivást a cimemre küldték, de jól esett, hogy annyi éves neheztelés után a RMGE még emlékezik személyemre...
- Részletezné egy kicsit jobban?
- Nem. Ami elmúlt, maradjon is ott! 
- De talán az okokra fényt lehetne deríteni vagy nem fontos?
- Mi, akik elkerültünk a gazdalaptól igencsak keveset és kevésszer találkoztunk eddig is és ami rossz dolog volt inkább csak okulásra való... Mindenki megfizeti a tandíjat, így nekem is megadatott... De, felálltam és új csapatban továbbra is szolgálni szeretném azokat akiknek fontos az amit mondok.
- Most, hogy látja a gazdatársadalom gondjait? Változott -e sokat? Az erdélyi vidék fejlesztése, hogy alakult?
- Nos ez az, ami mindvégig megtartotta bennem az erőt és a tenni akarást. A gazdatársadalomban nagyon nagy változás van, elsősorban 20 évvel öregedettek, a vidéken gazdálkodók! A technikai fejlődés a fajtaszélesedés úgy a növenytermesztésben mint az állattartásban is megugrott! A vidék nem fejlődik hanem csak átalakul és itt kezdődnek a problémák. A 90-es években már bebiznyosodott, hogy a külföldi termékek sokkal alacsonyabb áron adhatók el mert az EU támogatások jelentősen lecsökkentik az előállítási költségeket...  
A 2007-es Eu-s tagságba kerülés pedig igencsak megzavarta a vizeket, hiszen a SAPARD-pénzeknek a felhasználását nem tanulhatta, nem tudta megtanulni olyan rövid idő alatt a vidéki gazdatársadalom. Igy aztán a vidékfejlesztésre alkotott LEADER bejötte nem is tudja elérni azt a célt amire megtervezték ! Persze vannak kirívó, negatív és pozitív példák is, de a lényeg nem változott.
- Mondana egy pár példát?
- Sokat lehetne említeni és a szaklapokban sokszor jelennek meg ilyenek, de a lényeg nem ez, hanem a társulás, szövetkezés hiánya. Csak itt ebben az országban van az, hogy a szövetkezetek számára több - sokszor egymásnak ellentmondó - törvények vannak megalkotva! De mégis éppen azokat a pozitiv passzusokat hagyta ki a parlamentünk, amelyeknek a megléte által, a mezőgazdaságból élő nem kéne éjjel-nappal roboltoljon, Két példát említenék:  iskolaszövetkezet és a szociális szövetkezet hiánya!
- Miért lenne fontos az iskolaszövetkezet?
- A mai gazdatársadalom a régi rendszerben nött fel és eléggé érthetetlen módon nem érti sőt utálja a szövetkezési rendszert, pedig a népközösségünk a HANGYA mozgalom elterjedésével tudott fennmaradni a kétvilágháború közötti nagyon nehéz időszakban. Ennek egyik elmozdítója lehetne az  iskolaszövetkezeti mozgalom ami által a fiatal nemzedék megismerheti a szövetkezés működését, előnyeit és felnőtként elfogadhatja a szövetkezeti rendszereket,pld. a HANGYA által kialakitottat.
- Miért nem inditják el Önök ezeket?
- A törvényt úgy alkották meg, hogy nem értelmezhető egy ilyen intézmény rendszernek a megalakitása... Azon kivül mindegyre jelennek meg olyan értelmezések, miszerint egy szövetkezet (societate cooperativa )  "kereskedelmi egység" (societate comerciala) lenne. Igaz kevés olyan van létezik amely kereskedelmi tevékenységet végez, de azokra a régebbi törvény vonatkozik. A kimondottan szövetkezés pedig a tagoknak a szövetségét jelentené és nem kéne a KFT, vagy BT vagy más formákkal összkeverni. A tagok azért szövetkeznek, hogy egységesen cselekedjenek és a keletkező terheket tudják felosztani...
- Ez az jelenti, hogy nem legális ami most van?
- Sok elnevezés nem a törvény szerinti,pld. a klaszter. Sok helyen alkotnak klaszter"egyesületést" és azok számára  nem kötelező mindaz ami egy szövetkezetre igen! 
- A klaszter is szövetkezést jelentene vagy tévedek?
- Valóban szövetkezésre használják úgy Nyugaton mint Amerikában.
- Ez emlékeztett a holding elnevezésre ami nem igen használt itt hazai szinten
- Igen azt is valahogy úgy működtetik, hogy amit a törvény nem tilt azt lehet használni! Igy működne az európai szövetkezet is, de az iskola- vagy a szociális szövetkezet nem igen ismert hazai szinten
- Köszönöm a beszélgetést
- Én köszönöm, hogy meghallgatott!
lejegyezte: GBI

Két évtized a gazdák szolgálatában

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/ket-evtized-a-gazdak-szolgalataban

Simó Márton | 2013.11.24.
Majdnem napra pontosan húsz éve annak, hogy napvilágot látott az Erdélyi Gazda című folyóirat új folyamának első száma. Mintegy háromszázan gyűltek össze a Gazda-ünnepre
A lap egyike a legpatinásabb hazai szaklapoknak, hiszen száznegyvennégy éve alapították, 1869-től impérium- és rendszerváltozásokon átívelve egészen 1944-ig szolgálta Erdély vidéki társadalmát. Első szerkesztője Bágyoni Szabó Sámuel (Székelyföldvár, 1829. május 16. – Kolozsvár, 1905. január 1.), főszerkesztője Szádeczky Lajos volt, majd Török Bálint (1920 és 1936 között), Teleki Ádám (1936–1942) és Demeter Béla (1943–1944), illetve Kacsó Sándor, aki a második bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradva az ottani magyarság egyik szellemi vezetője volt. Ekkor Nagyenyeden szerkesztették az Erdélyi Gazdát, s onnan terjesztették a határ mindkét oldalán. A második világháború végén szűnt meg – ekkor 61 ezer példányban jelent meg, gyakorlatilag minden erdélyi településre eljutva, ahol magyarul olvastak –, utolsó, összevont lapszáma 1945. április 20-án látott napvilágot. Ezt követően a mezőgazdasági szakújságírást a baloldali eszmék és a szocialista típusú szövetkezetesítés szolgálatába állították.
Közös Agrárpolitika sürgető határidővel
Az Erdélyi Gazda új folyamának indítására emlékezve a húszéves ünnepre tizenkét erdélyi megyéből gyűltek össze a lap munkatársai és olvasói, mintegy háromszázan. A legtávolabbról érkező vendég ezen a találkozón Balaskó József volt Lendváról (Szlovénia), aki a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületét (MMGVE) képviselte. A székelyudvarhelyi Márton Áron Ifjúsági Házban konferenciával kezdődött a találkozó, amelyen Sebestyén Csaba agrármérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, a folyóiratot kiadó Gazda Kiadó Kft. ügyvezetője és Német-Deák Endre Róbert, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi irodavezetője a 2014–2020 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásáról értekezett, az Európai Unióban érvényes trendeket ismertette. „Közel vagyunk a határidő végéhez – mondta Sebestyén Csaba –, hiszen alig másfél hónap van az érintett időszak kezdetéig, de a mostani kormány, illetve a felelős minisztérium még nem dolgozta ki a január 1-jétől érvényes KAP tartalmát, anélkül pedig sem az ország, sem Erdély magyar gazdatársadalma nem versenyképes. Keretszámok vannak, javaslatok már körvonalazódnak a szakminisztériumban, s ezek közül bizonyos részletek már publikusak. Azonban nem mindenben egyeznek a tervek az RMGE és más hazai érdekvédelmi szervezetek elképzeléseivel. A szakmai egyeztetés megtörtént, a javaslatok eljutottak az államtitkárságig, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is. Bízunk benne, hogy lesz némi hatásuk javaslatainknak és olyan szabályozás lép életbe, amely figyelembe veszi a régió és az itteni kis- és közepes gazdaságok érdekeit.” A továbbiakban – a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló találkozón – gyakorlati kérdéseket vitattak meg, egyéni és közösségi célokról esett szó. Vasárnap az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesületének székhelyét látogatták meg a más megyékből és külföldről érkező vendégek, s tapasztalataikról, terveikről beszéltek az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesülete Gazdaköreivel.
Munka Kolozsvártól Udvarhelyig
Kérdésünkre Sebestyén Csaba elmondta, hogy az Erdélyi Gazdát Kolozsváron szerkesztik, az ottani titkársághoz érkeznek a kéziratok, a tördelés és a korrektúrázás azonban Székelyudvarhelyen zajlik, majd a kivitelezés ugyancsak Kolozsváron. Pillanatnyilag ötezres a példányszám, ami a hazai szaklappiacon – hiszen hasonló kiadványok még vannak Romániában magyar nyelven – nagyon magasnak számít. Ahogyan az RMGE a legjelentősebb magyar gazdaszervezet, úgy az Erdélyi Gazda is a legjelentősebb szakmai folyóirat, amelyre nagy szükség van a mezőgazdasági kultúra fejlesztésében és a versenyképesség megőrzésében. Az RMGE székelyudvarhelyi irodájában ötszáznál valamennyivel több környékbeli gazdának adnak folyamatosan tanácsot, és gondozzák az általuk beadott pályázatokat. Mind a lap, mind az érdekvédelmi szervezet fontos fórum, hatásuk igen jelentős, főleg az eddig állandó népességfogyással küszködő kistelepüléseken. Kitartó munkával, a KAP pozitív elemeinek kihasználásával el lehet majd jutni oda, hogy a vidéki életforma valóban felértékelődjék és a posztindusztriális korban modellértékű példa legyen a hagyományos gazdálkodás
Az alábbi kiegészitést az Erdélyi Polgárból vettük át :
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2013/11/ket-evtized-gazdak-szolgalataban.html
"Nagyon örvendetes, hogy a gazdahagyományokat átmentő Erdélyi Gazda havilap kollektivája kétévtizeden át az erdélyi gazdák szolgálatában áll. Csak gratulálni tudunk mindazoknak, akik, az 1993-as RMGE Konferenciára újraindították az Erdélyi Gazdát így Makkay Józsefnek( a képen szerényen meghúzódó) is aki a beindulástól több éven át a lap főszerkesztőjeként tevékenykedett! Megemljthetjük a vele vállvetve küzdő Horváth I. Zoltán (a 93 éves papájának az ápolása miatt nem lehetett jelen) szerkesztő-lapmenedzsert, aki komoly és áldozatos sokszor magát sem kimélő munkával járta az országot, kereste az új partnereket-cikkírókat, szervezte a lapterjesztést, hogy a gazdák asztalára kerüljön a friss lap minden hónapban. Makkay József távozása után a lapot Horváth Arany és Tóthfalusi Adalbert társfőszerkesztőként vitték tovább és nemsokára az újraszervezés után - szerkesztőségi titkárként -  a Sebestyén Csaba is csatlakozott a csapathoz. 
Meg kell említenünk a szerkesztőségi gárdából azokat is, akik több éven kitartottak így Farkas Zoltán, dr. Pap István, Csávossy György, Tótfalussy Adalbert, dr.Veress Éva, Horváth Arany, Veress István, Neményi Nándor József, Sebők M.Péter, dr. Vincze Mária, dr. Páll Olga, dr. Tamás Lajos, dr. Gáll M. József, Gáll Ödön , dr. Balogh Gábor, Jakab Antal, dr. Nagy Zoltán, Kiss Jenő, Kilyén Attila, stb. Az indulást követően az Erdélyi Gazda befogadta a Kertbarátok Lapjá-t s ezzel még több szakembert nyert a szerkesztség pld. Jablonovszky Elemér, Csorba István, Bartók Árpád, Orbán László, dr. Jakab Sámuel,  Orbán Sándor,dr. Szántó Árpád, Gózs Ferenc, Bazsó Zsigmond, Pekár István, Czier Antal, Újvári T.Ildikó Csáky D.Tibor, dr. Csűrös István, Szász Zoltán, dr. Kovács József, Mezei Sándor, dr. Wagner István, Texe Imre, Lokodi Gáspár, Fazekas József, Lengyel Géza, dr.György Antal és a többiek. A technikai oldalon helyt álltak Nitsch Ilona, Simon Ilona, Nagy Péter, Balogh Zsuzsa, Toroczkay Erika, Sotelecan Ágnes, stb. 
Ki kell emelni a lapok grafikusai közül a Kósa Bálint olaszteleki művészt, akinek az önzetlen munkája és a felajánlott metszetei, diplomái fénypontja volt az EGE fennállásának 150-éves és az Erdélyi Gazda újraindításának a 2-éves ünnepségén és ahol a  több mint 100 diplomával kitüntetett munkatársak a lap hírét vihették szerte a világban!"
Megjegyzés: 
A fesorolás szerintünk nem teljes de jól látható, hogy a lap ennek köszönhetően lehetett "patinás"
Mi is üdvözöljük az Erdélyi Gazda szerkesztőségi gárdáját, erőt , egésszséget és kitartást kivánunk Mindenkinek! (Erdélyi Hangya)