Sokat beszélgettek róla, sokan a logóján vitatkoztak, a székelyföldi termék fogalma mégis kanyargós utat járt be, míg több formában is testet öltött. A Góbé termék olyan kezdeményezés, ami életképesnek bizonyult, szemmel látható a fejlődése. Helyi termelők, helyi kereskedők, többnyire helyi vásárlók számára elérhető termékcsaládja ez, amelyről Dávid Balázs termékgazdával beszélgetett Kustán Magyari Attila.
Hány vállalkozót, árucikket foglal magába a Góbé termékcsalád?
Három éves múltra tekint vissza a Góbé, és mára több mint 50 termelő körülbelül 275 termékét jelenti. Azért sem tudok pontos számot mondani egyébként, mert folyamatosan bővülünk, ebben az évben eddig 56 új termék csatlakozott hozzánk. Elsősorban, ahogy a nevünk is mutatja, a székelyföldi megyékből kerülnek ki termelőink, de van néhány határeset, például a torockószentgyörgyi tejfeldolgozó, vagy az enyedi borászat. Korábban nehéz volt megértetni a termelőkkel, hogy miért jó csatlakozni hozzánk, mára egy státusz, ha valaki a Góbé termékcsaládhoz tartozik.
Milyen korábbi ellenvetések merültek fel a csatlakozás kapcsán?
Eleinte sokan úgy érezték, hogy ezáltal elvész a saját cégérük, amit addig megteremtettek. Ezzel kapcsolatban úgy szoktam fogalmazni, hogy a gyermek továbbra is a termelőé, mi csak a komaságot adjuk mellé. Igyekszünk olyan megoldásokat találni, ahol a termelő a saját arculatát is megtartja, szó nincs arról, hogy fel kellene adnia a maga identitását. Próbáljuk elérni, hogy amikor valaki csatlakozik, sajátos ízvilággal, vagy eltérő kiszereléssel jelentkezzen, mint amit addig készített, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek egyforma áruink. A termelőnek pedig jó, ha belép a Góbé termelők sorába, idővel ugyanis csökkennek a költségei, és ha ezt képes kihasználni, akkor vissza tud venni az árból, versenyelőnyhöz jut. Azt tapasztaljuk, hogy a termelőink forgalma a korábbiakhoz képest megtöbbszöröződik.
Hol vásárolhatók meg a Góbé termékek?
Elsősorban a saját üzleteinkben, a székelyföldi üzletláncban, tehát a Merkúr és Szuper üzletekben forgalmazzuk, de mivel három nagybani lerakatunk is van, ezért a viszonteladók is hozzáférnek a termékcsaládhoz. Emellett létezik egy Székelyföldet lefedő logisztikai cég, amelyik gyakorlatilag a legkisebb falusi üzletbe is el tudja juttatni az árut. A Góbé termékcsalád létrehozásakor a helyi fogyasztókat céloztuk meg, de ma már nemcsak Székelyföldön, hanem például Brassóban is jelen vagyunk, a tavalyi évtől pedig Debrecen és Békéscsaba környékén is igényt tartanak ránk. A gyereknek fel kell nőni, van még bővítési lehetőségünk, de ehhez időre van szükség.
Hogyan viszonyul, viszonyul-e egyáltalán valamilyen módon a román társadalom a kifejezetten székelyföldi áruhoz?
Azt tudjuk, hogy a belföldi turizmus Székelyföldet is eléri, egyre több panziós és szállodás érzékeli, hogy szeretik ezt a vidéket a román kliensek. Az ide látogatók gyakran találkoznak a termékeinkkel, és előfordul, hogy megkeresnek minket, érdeklődnek, hogy forgalmazunk-e Bukarestben is? Mondok egy újabb példát: jelen voltunk a Szent György Napokon, és mivel éppen akkor zajlott a pravoszláv húsvét, nagyon sok moldvai jelent itt meg. Hihetetlenül jól fogadták a termékeinket!
A különféle tej-, hentes-, pékáru, italok, egyéb különlegességek mellett szellemi termékekkel is jelentkeztek.
Két könyv kiadását vállaltuk föl, az egyik Korondi Kovács András Ölelő szülőföld című verseskötete, a másik Gyöngyössy János Székely templom erődök című könyvének negyedik kiadása. Emellett egy társasjátékot is megjelentettünk, amelyik a hagyományos paraszti értékrendet mutatja be a gyerekeknek. Ki kell menni a mezőre, ahol kaszálással, aratással, vagyis munkával lehet gyarapodni, majd a piacon árulással szerezhet jószágot, pénzt a játékos, a cél pedig az, hogy minden háziállatból legalább kettőt kigyűjtsünk, és egy kis pénz is maradjon.
A legtöbb közismert áruházlánc rendelkezik saját termékekkel, amelyek általában olcsók, de minőségben is elmaradnak a márkás termékektől. Első látásra van párhuzam a Góbé termék és ezek között, hiszen mégiscsak egy adott üzletlánchoz kapcsolódik a név, azonban inkább a különbségek érdekelnek.
A Góbé termék kereskedelmi márka, de közösségi is, és semmiképpen nem határozható meg úgy, mint a Székelyföldi üzletlánc saját termékcsaládja. A Góbé termékek esetén érdemes az ár és az érték viszonyáról beszélni, a vásárlóink visszajelzései szerint ez az arány elfogadható, és én sem nevezném alacsony kategóriájúnak azt, amit forgalmazunk. Kínálatunkban találhatóak prémium minőségű termékek, legyen szó szappanokról, háziszörpökről, vagy almaecetekről, amelyek bárhol megállják a helyüket a minőségi termékek között.
Milyen egyéb számadatokkal lehet illusztrálni a termékcsalád népszerűségét?
Azt már elmondtam, hogy több mint 275 termékünk van, ezt pedig 50 termelő állítja elő. Az éves bruttó árbevételünk tizenkét millió lej, azaz durván két és fél millió eurós forgalmunk van.
Hogyan bírják szusszal a kistermelők a bővülő keresletet?
Maradjunk a háziszappan példájánál: ha most egy nagy megrendelés érkezne, például havi húszezer darabra volna igény, akkor nem tudnák teljesíteni a kérést. A diós házicsokikat, a mézeskalácsokat, sok hasonló terméket gyakran egy-két személy állítja elő, de vannak nagyüzemi termelőink, így például tejfeldolgozásban ipari léptékű vállalkozás is csatlakozott hozzánk. A kisebb kapacitású termelőinknél nem is feltétlenül cél az, hogy nagyobbak legyenek, hiszen sok esetben valóban arról van szó, hogy a megélhetésükért dolgoznak, nagyobb léptékű beruházáshoz pedig nincsenek meg a szükséges forrásaik. Ahol lehet, segítünk, így van olyan termelő, akit előre finanszírozunk.
A kistermelők miért nem csatlakoznak inkább egy nagy, nemzetközi áruházlánchoz?
A multik politikája teljesen eltér a miénktől. Nem biztos, hogy az a termelő, aki csatlakozna egy multi áruházláncához, le tud ülni a tulajdonossal egy pohár borra. De túl a poénon, van olyan termelőnk, akinek olyan kicsi a kapacitása, hogy gyakorlatilag a saját üzleteinkben sem tudja lefödni az igényeket, így pedig nincs esélye arra, hogy egy multival kössön szerződést. Ők szigorú elvárásokat fogalmaznak meg, mi viszont felvállaljuk azt, hogy egy jó termék időnként hiányzik a polcról.
Számomra kissé romantikusnak hatott egy előadásában az a kijelentés, hogy a Góbé termékcsalád számára elsősorban nem a profit számít, hanem a megmaradás. De meglehet, nem is romantikus, hanem inkább pragmatikus megjegyzés volt ez.
Megmaradáson egyrészt az itthon maradást értem, másrészt egy jó élet biztosítását a jövő nemzedékének. Egy legelőnek visszaélhetünk a terhelhetőségével, ha például hektáronként csak egy tehenet bír el, s mi kiteszünk rá hármat. Egy ideig működhet a dolog, de idővel lepusztul a hely, és mi eladhatjuk a jószágokat. A sivatagi rókáról ismert, hogy a cserjéken található csigapopulációknál, amelyekből legalább öt egyed kell éljen a megmaradáshoz, óvatosan jár el, és nem nyúl azokhoz a bokrokhoz, ahol alacsony a létszám. Erről szól a mi filozófiánk is: lehet hajhászni a profitot, de hosszú távon ez nem járható út. Már most is rendezvényeket, akciókat támogatunk, szolgálva a közösségi célokat, az elkövetkezőkben teljes mértékben közösségi termékké szeretnénk tenni a Góbé termékeket, de erről még korai most beszélni
Hely: Salvator Hotel és Konferenciaközpont | Város: Csíksomlyó, Románia
A tiltakozó akciók nem befolyásolják a Chevronnal folytatott megbeszéléseket
Sokat beszélgettek róla, sokan a logóján vitatkoztak, a székelyföldi termék fogalma mégis kanyargós utat járt be, míg több formában is testet öltött. A Góbé termék olyan kezdeményezés, ami életképesnek bizonyult, szemmel látható a fejlődése. Helyi termelők, helyi kereskedők, többnyire helyi vásárlók számára elérhető termékcsaládja ez, amelyről Dávid Balázs termékgazdával beszélgetett Kustán Magyari Attila.
Őseinkhez képest szerencsések vagyunk, és jó esélyünk van a hosszú életre. Pestis, tífusz, kolera, himlő, unszanitális fertőzések és banális vérmérgezés híján inkább az életmódunkkal gyilkoljuk magunkat – átlag 10-15 évvel rövidítve a földi létet azzal, hogy keringési betegségeket és rákot szorgalmazunk túlevéssel, mozgáshiánnyal. De még erre is lehet gyógyír a víz alatt.
A Magyar Természettudományi Múzeum vendégkiállítását nyitották meg péntek délután a Csíki Székely Múzeumban.
A Kis- Közép- Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete (KKASE) felkarolva a hazai sajtkészítőket, október 12-én olyan programlehetőséget kíván nyújtani, amely közelebb hozza az embereket a gasztronómiához, a magyar sajtkultúrához.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával jelent meg az Ökoporták kialakítása című kiadvány, amely széles körű betekintést nyújt a biogazdálkodás alapjaiba és számos kapcsolódó területbe.
Október 18-án egész napos műhelymunkát szerveznek az MNVH támogatásával a közösség által támogatott mezőgazdálkodással kapcsolatos jogi ismeretekről Budapesten. A jelentkezési határidő október 15.
Pásztor Krisztina 
Ősi-új módszerekkel akarják megmenteni a mezőgazdaságot és az emberiséget a permakultúra követői, akiknek a köre egyre bővül Romániában is – derült ki a permakultúráról és az átmeneti közösségekről tartott csütörtöki kolozsvári előadáson..jpg)
