2025. december 30., kedd

Nagy István: Válságok közepette is eredményes évet zárt az agrárium

2025. december 30., Agrárminisztérium▪Sajtóközlemény
Az éghajlatváltozás és a piaci nehézségek ellenére stabil maradt az élelmiszer-ellátás Magyarországon
Az agrártárca elkötelezett a kivételesen nehéz év terheinek enyhítése mellett a gazdák érdekeinek képviselete és támogatásaik megőrzése iránt. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervnek köszönhetően 60 felhívást tettünk közzé, 1641 milliárd forint pályázati forrással – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kifejtette, komoly kihívásokkal teli évet zár a magyar agrárium, a gazdálkodók azonban kitartásról, szorgalomról és egységről tettek egész évben tanúbizonyságot. A kormány előlegfizetéssel és a kisgazdaságok kiemelt támogatásával, illetve a kárenyhítés számos eszközével jelentős erőfeszítéseket tett a termelők likviditásának megőrzése érdekében.
A gazdákat megillető közvetlen támogatások, terület- és állatalapú jogcímek minden eddiginél nagyobb arányú kifizetése mellett ezért a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességét, termelékenységét segítő felhívásokból 60 felhívást tettünk közzé, csaknem 1641 milliárd forint pályázati forrással.
Sorra születtek a támogatói döntések a legnagyobb érdeklődéssel várt és legnépszerűbb beruházási felhívások esetében. Gazdaságfejlesztést ösztönző beruházásra, csak idén több mint 730 milliárd forint támogatást ítélt meg a tárca. Ezek közül kiemelendő, hogy az élelmiszer- és feldolgozó üzemek fejlesztése keretében több mint 800 projektet támogattunk, mintegy 450 milliárd forint összegben.
"Csaknem 1100 állattartó telep felújításának támogatásáról döntöttünk, több mint 140 milliárd forint értékben. A kertészeti ágazat számára 105 milliárd forint támogatásról született pozitív döntés, mintegy 2100 kérelem esetében, a generációváltás jegyében pedig elindult a gazdaságátadáshoz kapcsolódó támogatási kérelmek elbírálása" – tette hozzá a miniszter.
A fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat választó termelők számára is időben biztosította az Agrárminisztérium a megfelelő forrásokat, hiszen megszülettek a támogatói döntések az új Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és Ökológiai Gazdálkodást támogató (ÖKO) programok esetében is.AKG esetében több mint 19600 kérelmet támogattak, csaknem 1,6 millió hektár terület vonatkozásában.
ÖKO esetében pedig 5700 gazdálkodót, 375 ezer hektár területen
"Mivel mindkét esetben ötéves célprogramról beszélünk, ezért a lehetséges támogatások teljes összege, amelyekről idén döntés született, előbbinél meghaladta 1000 milliárd forintot, az utóbbinál szintén több mint 380 milliárd forint volt, minden vonatkozó vállalás fenntartása esetén" – ismertette Nagy István.
A miniszter hangsúlyozta, a termelői likviditás alapját képező közvetlen támogatásoknál az előlegfizetés mértéke minden eddiginél nagyobb volt, hiszen év végéig 546 milliárd forinthoz jutott az a 154 ezer ügyfél, aki benyújtotta az Egységes Kérelmet. Ez az összeg mintegy 107 milliárd forinttal haladta meg a tavaly kifizetett előleget.
A vidékfejlesztési kifizetések, melyek a záruló Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika Stratégia keretében valósultak meg, elérték a 700 milliárd forintot. Célzott intézkedések segítették a természeti események vagy az állat- és növényegészségügyi járványhelyzet miatt kárt szenvedett gazdálkodókat, valamint a piaci krízisekből fakadóan nehéz helyzetbe került ágazatokat.
Nagy István szerint összességében eredményes évet zárt a hazai mezőgazdaság, annak ellenére, hogy az éghajlatváltozás, a piaci viszonyok, illetve az állat- és növény-egészségügyi körülmények is számos akadályt gördítettek elé.
"A jövő évben tovább folytatjuk a támogatási döntések meghozatalát és az újabb felhívások meghirdetését, továbbá törekszünk a közvetlen támogatások minél korábbi végkifizetésére. Mindezeken túl újabb szabályozási beavatkozásokkal és adminisztratív könnyítésekkel kívánjuk csökkenteni az agrárvállalkozások terheit és segíteni munkájukat, erősítve az agrárgazdaság ellenálló képességét. Erre különösen nagy szükség van az orosz-ukrán háború árnyékában, valamint a brüsszeli döntések, tervek tükrében, hiszen a piaci kilátások a 2026-os évre sem biztatók. A magyar gazdáknak és élelmiszer-előállítóknak hálával tartozunk azért, hogy minden viszontagság ellenére folyamatosan biztosítják hazánk megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer-ellátását, ezért ezután is szövetségesként számíthatnak az agrárkormányzatra."
Forrás: Agrárminisztérium
Bejegyezte: dátum:

Vízhiány: összeomlik a rendszer?

2025. december 23., kedd 13:35:55 / Agroinform.hu / Horváth Attila
Az aszályt hajlamosak vagyunk kizárólag időjárási problémaként kezelni, pedig a mezőgazdaság vízhiányának valódi oka sokszor nem a kevesebb csapadék.
A növényzet nem egyszerűen „fogyasztja” a vizet. Az erdők, fasorok és mély gyökerű növények vizet emelnek fel a talajból, majd visszajuttatják a légkörbe, ahol az csapadékként tér vissza. Ez a folyamat – a párolgás és az eső újrahasznosítása – alapvető szerepet játszik abban, hogy egy térség mennyire marad nedves vagy válik szárazságra hajlamossá.
Amíg ez a kör működik, a táj ellenálló:a talajvíz átvészeli az aszályos időszakokat,
a növényzet életben marad,
a csapadék újra és újra visszatér.
Ha azonban a rendszer meggyengül, nem fokozatos romlás következik, hanem gyors átbillenés.
Amikor a talajvíz eltűnik a gyökerek közül
A talajvíz a táj egyik legfontosabb, de legkevésbé látható eleme. Mélyebb gyökérzetű növények és fák száraz időszakban is képesek ebből a készletből élni, így fenntartják a párolgást és a mikroklímát.
Ha viszont:túlzott vízkivétel történik,
tartós aszály jelentkezik,
vagy eltűnik a vízhez kötődő növényzet,
akkor a talajvízszint a gyökérzóna alá süllyed. Ezzel megszűnik a rendszer pufferképessége, a növények leállítják a párologtatást, csökken a helyi csapadékképződés, és a táj gyorsan kiszárad.
Ez már nem egyszerű vízhiány, hanem rendszerszintű összeomlás.
Erdők nélkül nincs esőbiztonság
A nemzetközi kutatások szerint egyes térségekben a csapadék akár 30–50 százaléka is a helyi növényzet párologtatásából származik. Az erdőirtás ezért nemcsak a talajvédelmet és a biodiverzitást érinti, hanem közvetlenül csökkenti a csapadék utánpótlását is.
Ha egy kritikus küszöböt átlépünk:kevesebb növény → kevesebb párolgás
kevesebb párolgás → kevesebb eső
kevesebb eső → még kevesebb növény
Ez az úgynevezett pozitív visszacsatolás, amely hirtelen tájpusztuláshoz vezethet. Ilyenkor már nem segít a hagyományos vízpótlás: a rendszer „emlékszik” a száraz állapotra.
Mit jelent ez a magyar agrárium számára?
Magyarországon az aszály elleni védekezés ma már nem oldható meg pusztán:öntözéssel,
kutakkal,
csatornákkal.
Ha ezek nem a táj vízmegtartó képességével összhangban működnek, akkor hosszú távon tovább rontják a helyzetet. A talajvíz túlhasználata rövid távú megoldás, amely hosszú távon csökkenti a csapadék visszatérésének esélyét.
A valódi kérdés nem az, hogy mennyi vizet veszünk ki, hanem az, hogy:mennyit tartunk meg,
mennyit forgatunk vissza a rendszerbe,
és mennyire segítjük a növényzet–víz–légkör természetes körforgását
A vízgazdálkodás nem technikai, hanem rendszerszintű kérdés
A modern agrár-vízgazdálkodás kulcsa nem a több beavatkozás, hanem az okosabb együttműködés a természeti folyamatokkal:vízvisszatartás a tájban,
talajvízszint stabilizálása,
fásítás, mezővédő erdősávok,
mélyre nyúló gyökerű növények szerepének újragondolása.
A klímaváltozás korszakában a víz nem pusztán erőforrás, hanem klímaszabályozó tényező. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, nemcsak termést, hanem egész tájrendszereket veszíthetünk el.
Bejegyezte: dátum:

Juhok teleltetése – ellési előkészületek és almozás

2025. december 30. Agroinform.hu / Faar Ida
A decemberi hónapban a juhok teleltetése, az ellési előkészületek és a megfelelő almozás kulcsfontosságúak az egészséges bárányokért és az anyák jó kondíciójáért. Ismerd meg a legjobb gyakorlatokat, hogy sikeres legyen a tél!
Miért kritikus a decemberi időszak a juhászatban?
A juhászatban a december kiemelten fontos időszak, hiszen ekkor dől el, mennyire lesz sikeres az előttünk álló ellési szezon. Ebben a hónapban már nemcsak a tél kihívásaival kell megküzdenünk, hanem tudatosan készülnünk kell az ellésekre is. A hideg, csapadékos időjárás, a rövid nappalok, valamint a takarmány minőségének és elérhetőségének változása egyszerre terhelik meg az állományt és a gazdálkodót.
Decemberben alapozzuk meg az anyajuhok kondícióját, a bárányok életképességét, valamint az egész teleltetési időszak sikerét. Ha ilyenkor hibázunk, annak következményei akár hónapokig érezhetők lehetnek a termelésben, a szaporulatban és a gazdaság jövedelmezőségében is.
Az ellési időszakra való felkészülés nem januárban vagy februárban kezdődik, hanem már decemberben. Ilyenkor még van lehetőségünk korrigálni, beavatkozni és megelőzni a problémákat.
Alaposan át kell vizsgálnunk az anyajuhokat. Kiemelten fontos a kondíciópontozás, hiszen sem a sovány, sem a túl kövér juhok nem alkalmasak az optimális ellésre. A gyenge kondíciójú állatoknál gyakoribbak az ellési nehézségek, míg az elhízott anyáknál nő az anyagcsere-betegségek és a komplikációk kockázata.
Az eltérő kondíciójú juhokat célszerű külön csoportokban tartani, és takarmányozásukat célzottan alakítani. Ezzel jelentősen javíthatjuk az ellési eredményeket és a bárányok túlélési esélyeit. 
Az ellőhelyek megfelelő előkészítése kulcsfontosságú a juhászatban, különösen a téli időszakban. Most még van időnk arra, hogy az ellőbokszokat alaposan kitakarítsuk, fertőtlenítsük, és kialakítsuk a megfelelő környezetet.
Fontos szempont a huzatmentesség, ugyanakkor a jó szellőzés is elengedhetetlen. A rossz levegőminőség, a magas páratartalom és az ammóniás levegő gyengíti az állatok ellenálló képességét, növeli a fertőzések kockázatát, és negatívan hat a bárányok egészségére is.
Takarmányozás télen: megnövekedett igények
A vemhes anyajuhok takarmányozása decemberben különösen nagy figyelmet igényel. Az ellés közeledtével nő az energia-, fehérje- és ásványianyag-igény, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Gondoskodnunk kell:jó minőségű, penészmentes szénáról, megfelelő energiatartalmú kiegészítő takarmányokról, vitamin- és ásványianyag-pótlásról.
Kiemelt szerepe van a szelénnek és az E-vitaminnak, amelyek hozzájárulnak az izomműködéshez, az immunrendszer erősítéséhez és a bárányok vitalitásához. A hiányállapotok gyenge bárányokhoz, ellési nehézségekhez és megnövekedett elhulláshoz vezethetnek.
A kellő időben és módon elvégzett előkészületek meghatározzák a juhászat következő hónapjainak sikerét 
A téli időszakban sokszor háttérbe szorul a vízellátás kérdése, pedig a vemhes juhok vízigénye kifejezetten magas. Decemberben különösen ügyelnünk kell arra, hogy az ivóvíz mindig friss és fagymentes legyen.
A nem megfelelő vízellátás csökkenti a takarmányfelvételt, rontja az emésztést, és közvetve az ellési eredményeket is negatívan befolyásolja. A rendszeres ellenőrzés és a fagy elleni védelem elengedhetetlen.
A megfelelő almozás nemcsak az állatok komfortérzetét javítja, hanem alapvető szerepet játszik a betegségek megelőzésében is. A hideg és a nedvesség miatt különösen fontos, hogy az alom száraz és tiszta legyen.
A jó minőségű szalma mellett alternatív megoldásként használhatunk fapelletet vagy tőzeget is. A rendszeres alomcsere csökkenti a kórokozók elszaporodását, mérsékli a tőgygyulladás és a hasmenéses megbetegedések kockázatát, és hozzájárul az egészséges bárányneveléshez.
Decemberben már számolnunk kell azzal, hogy az ellések bármikor megkezdődhetnek. Ezért fontos, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon. Ellési segédeszközök, fertőtlenítőszerek, tiszta kötelek, kesztyűk és állatorvosi elérhetőség nélkül nem vághatunk neki a téli időszaknak.
A gyors és szakszerű beavatkozás sok esetben életet menthet, mind az anya, mind a bárány esetében.
A modern juhászatban egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság. A teleltetés során keletkező használt alom kiválóan hasznosítható komposztként vagy szerves trágyaként, ezzel csökkentve a környezeti terhelést.
A takarmányozásnál érdemes előnyben részesítenünk a helyi forrásból származó alapanyagokat, amelyek nemcsak költséghatékonyabbak, hanem kisebb ökológiai lábnyommal is járnak.
A kellő időben és módon elvégzett előkészületek meghatározzák a juhászat következő hónapjainak sikerét. A gondos állománykezelés, a megfelelő takarmányozás, a tiszta és meleg környezet, valamint a tudatos felkészülés az ellési időszakra mind hozzájárulnak az egészséges anyajuhokhoz és életképes bárányokhoz.
Ha időben és körültekintően cselekszünk, a tél nem akadály, hanem lehetőség lesz arra, hogy megerősítsük állományunkat és biztos alapokra helyezzük a juhászat jövőjét.
Bejegyezte: dátum:

Miért illatozik annyira a karácsonyfa?

2025. december 27.,  Agroinform.hu / Horváth Attila
A karácsonyfa illata sokak számára az ünnepi hangulat egyik legfontosabb eleme. De vajon mi áll a jellegzetes, sokak által kedvelt aroma hátterében?
A karácsonyfa kiválasztásakor nemcsak a forma vagy a tűlevelek tartóssága számít, hanem az illat is. Iparági felmérések szerint a valódi fenyőt vásárlók jelentős része kifejezetten a fa illata, aromája alapján dönt. Van, aki az erőteljes, gyantás fenyőillatot keresi, míg mások a visszafogottabb, enyhén citrusos jegyeket kedvelik.
Egy amerikai kutatás során hat különböző fenyőfaj ágait vizsgálták: önkéntesek szagolták meg az ágakat, majd értékelték az illatok intenzitását és kellemes voltát. Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy nincs egyetlen „igazi” karácsonyfa-illat – a fajták között jelentős különbségek vannak.
A jellegzetes illat forrásai az úgynevezett terpének. Ezek természetes, illékony vegyületek, amelyekkel a fák a kártevők ellen védekeznek, és amelyek az erdők friss illatáért is felelősek. Egyes fenyők több gyantás terpént bocsátanak ki, másoknál enyhébb, akár citrusos aromák dominálnak.
A kutatás a North Carolina State University vezetésével zajlott, és egy hosszabb távú nemesítési program része. A cél olyan karácsonyfák előállítása, amelyek jobban bírják a klímaváltozás hatásait, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, miközben illatuk továbbra is vonzó marad a vásárlók számára.
A szakemberek szerint az illat nemcsak esztétikai kérdés: erős érzelmi emlékeket idéz fel, ezért sokaknál döntő tényező a karácsonyfa kiválasztásakor.
Forrás: Origo.hu
Bejegyezte: dátum:

Ördögi kör? Van, ahol már a telepített fák okoznak szárazságot

2025. december 19., Agroinform.hu / Horváth Attila
Egy friss kutatás szerint a nagyszabású faültetési programok nemcsak a tájat, hanem a vízkörforgást is alapvetően átalakíthatják.
Az évtizedeken át tartó intenzív fatelepítések hatására Kínában egyenlőtlenebbé vált a csapadék és az édesvíz eloszlása. A kutatók arra jutottak, hogy a nagyszabású ökoszisztéma-helyreállítási programok, köztük az 1978-ban indított Nagy Zöld Fal kezdeményezés, jelentősen módosították az ország vízkörforgását.
A vizsgálat szerint 2001 és 2020 között Kína északi, száraz és félszáraz térségeiben a fásítás, más régiókban pedig a füvesítés növelte az evapotranspiráció mértékét, vagyis a növényzet és a talaj párolgásán keresztül fokozódott a vízveszteség. Bár a vízkörforgás összességében aktívabbá vált, a hatás nem volt egyenletes: míg a Tibeti-fennsíkon nőtt a csapadék mennyisége, addig a keleti monszunövezetben és az északnyugati sivatagos térségekben – amelyek az ország területének mintegy 74 százalékát fedik le – csökkent az elérhető édesvízkészlet.
A kutatók nagy felbontású adatokat és légköri nedvességet követő modelleket alkalmaztak, amelyek kimutatták: a párolgás révén a víz gyakran nem helyben hasznosul, hanem akár több ezer kilométerrel távolabb hullik vissza csapadék formájában. Ennek következtében előfordulhat, hogy egy adott térségben a zöldítés ellenére romlik a helyi vízellátás.
Kína esetében a jelenség különösen érzékeny kérdés. Az ország északi régióiban él a lakosság csaknem fele, és itt található a szántóföldek 60 százaléka, miközben az ország vízkészleteinek mindössze 20 százaléka áll rendelkezésre. A kutatók szerint ebben a helyzetben az egyenlőtlen vízeloszlás tovább növelheti a vízbiztonsági kockázatokat.
A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a hidrológiai hatások figyelmen kívül hagyása hosszú távon alááshatja a jó szándékú környezetvédelmi beavatkozásokat is. Bár Kína erdőborítottsága az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt – az 1949 körüli 10 százalékról mára 25 százalék fölé –, és az ország a globális zöldfelület-növekedés mintegy negyedéért felel, a tapasztalatok azt mutatják: a fásítás nem mindenhol jelent automatikus megoldást a környezeti problémákra.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy más országokban megvalósuló ökoszisztéma-helyreállítási programok esetében is érdemes előre számolni a vízkörforgásra gyakorolt hatásokkal. A zöldítés önmagában nem elegendő: csak a helyi adottságokat figyelembe vevő, komplex vízgazdálkodási szemlélettel együtt biztosítható a hosszú távú fenntarthatóság.
Bejegyezte: dátum:

Európában is megjelent a vörös tűzhangya (Solenopsis invicta), amely világszerte az egyik legveszélyesebb invazív rovarfajnak számít. Aggasztó invázió: a vörös tűzhangya európai terjedése nagy veszély

2025. december 30., Agroinform.hu / Horváth Attila
A vörös tűzhangya Dél-Amerikából származik, de az elmúlt évtizedekben sikeresen megtelepedett Észak-Amerikában, Ausztráliában és Ázsia több térségében is. Európában legutóbb Olaszország déli részein azonosították nagyobb kolóniáit, ahol több ezer egyedből álló fészkeket is találtak. A kutatók attól tartanak, hogy amennyiben a terjedését nem sikerül időben megfékezni, a faj a mediterrán térségekből kiindulva Európa jelentős részén megjelenhet.
A vörös tűzhangya rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt különösen veszélyes. Képes megtelepedni mezőgazdasági területeken, gyepes területeken, kertekben, parkokban, de akár városi környezetben, utak mentén és épületek közelében is. Fészkei a talajban alakulnak ki, gyakran nagy kiterjedésű bolyok formájában, amelyek bolygatják a talajszerkezetet és kiszorítják az őshonos rovarfajokat.
Mezőgazdasági szempontból a faj jelenléte többféle kockázatot hordoz. A tűzhangyák közvetlenül károsíthatják a fiatal növényeket, a csíranövényeket és a gyökérzónát, emellett agresszív viselkedésük miatt zavarják a betakarítást és az állattartást is. Az állatok – különösen a legelőn tartott jószág – csípésekkel találkozhatnak, amelyek stresszt, sérüléseket, szélsőséges esetben elhullást is okozhatnak.
A vörös tűzhangya az emberre is veszélyt jelenthet. Csípése rendkívül fájdalmas, égő érzéssel jár, és egyes esetekben súlyos allergiás reakciót, akár anafilaxiás sokkot is kiválthat. A nemzetközi tapasztalatok szerint a faj az elektromos berendezésekben és infrastruktúrában is kárt tehet, mivel vonzza az elektromos mező és előszeretettel fészkel kapcsolószekrényekben, kábelcsatornákban.
Gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók. Az Egyesült Államokban évente több milliárd dollárra becsülik az általa okozott károkat, amelyekbe beletartoznak a mezőgazdasági veszteségek, az infrastruktúra javítási költségei, valamint az egészségügyi kiadások is. Európában hasonló mértékű problémák alakulhatnak ki, ha a faj nagyobb területeken megtelepszik.
A klímaváltozás tovább növeli a kockázatot. A melegebb telek és a hosszabb vegetációs időszak kedvez a vörös tűzhangya túlélésének és szaporodásának, így a szakemberek szerint nemcsak a mediterrán térség, hanem hosszabb távon Közép-Európa egyes részei is veszélyeztetettek lehetnek.
Az Európai Unió környezetvédelmi és növényegészségügyi szervei már dolgoznak a lehetséges védekezési stratégiákon. A cél elsősorban a korai felismerés, a gyors beavatkozás és a lakosság, valamint a gazdálkodók tájékoztatása. A szakértők hangsúlyozzák: ha a vörös tűzhangya túl nagy területen válik elterjedtté, a teljes kiirtása gyakorlatilag lehetetlenné válik, ezért kulcsfontosságú a mielőbbi fellépés.
A mezőgazdasági szereplők számára különösen fontos az éberség: az ismeretlen, nagyméretű hangyabolyok, agresszíven viselkedő hangyák megjelenése esetén a hatóságok mielőbbi értesítése döntő szerepet játszhat a további terjedés megakadályozásában.
Forrás: Economx
Bejegyezte: dátum:

2025. december 23., kedd

Egy férfi negyven napon át minden reggel forró vizet ivott – és az eredmény váratlan volt.

Vírusként terjed a közösségi médiában egy férfi története, aki úgy döntött, hogy 40 napon keresztül minden reggel éhgyomorra forró vizet iszik. Az emésztésében enyhe javulásra számított, de az eredmények sokkal lenyűgözőbbek és váratlanabbak voltak: jelentős fogyás, megnövekedett energiaszint, sőt, még a bőr állapota is javult.
Mi történt 40 nap alatt? A férfi (azt mondta, hogy 45 éves, túlsúlyos irodai dolgozó) közvetlenül az ébredés után 300-500 ml forró vizet (60-70°C) ivott. Adalékanyagok nélkül – csak sima vizet.
Fogyás. 7-8 kg diéta és testmozgás nélkül. A forró víz 20-30%-kal fokozza az anyagcserét az ivás utáni első órákban, segíti a zsírok lebontását és csökkenti az étvágyat. Javul az emésztés. Megszűnt a puffadás, a székrekedés és az étkezés utáni nehézség. A meleg víz serkenti a bélmozgást és gyengéden tisztítja a gyomor-bél traktust. Energialöket. Reggel éberebbnek éreztem magam, és az álmosság is elmúlt. Ez a jobb hidratáltságnak és a méreganyagok eltávolításának köszönhető.
Bőr és haj. A bőröm tisztább lett, a pattanások csökkentek, a hajam pedig fényesebb lett. A forró víz segít a méreganyagok kiürítésében az izzadság és a vizelet révén. További előnyök: csökkent a vérnyomásom, javult az alvásom, és ritkábban fájt a fejem. Az orvosok megerősítik, hogy az éhgyomorra történő meleg vízfogyasztás évezredek óta népszerű az ájurvédában és a kínai orvoslásban. A modern kutatások azt mutatják, hogy valójában felgyorsítja az anyagcserét és segíti a méregtelenítést.
Hogyan kell helyesen inni?
Hőmérséklet: 50–70°C (a kényelmes ivás érdekében, anélkül, hogy megégetné magát). 1-2 pohár éhgyomorra. Várjon 30–40 percet reggeli előtt. A kúra 30–40 napig tart, utána folytatható.
Fontos: Ne alkalmazza, ha fekélye, magas savtartalmú gyomorhurutja vagy nyelőcsőproblémái vannak. Kezdés előtt konzultáljon orvosával. A reggeli egyszerű forró víz fogyasztása váratlan "fiatalító" hatást váltott ki. Próbálja ki – lehet, hogy Ön is kellemes meglepetésben lesz része!

Bejegyezte: dátum:

2025. december 14., vasárnap

Egy új felfedezés segít a fizikusoknak megérteni, hogyan alakul a szén nitrogénatomokká.

Talán furcsa, hogy mit keres egy ilyen cikk lapunkba, pedig egy fontos eseményre derült fény, amely a nővényi életközösségek és a légkör közti kapcsolat megértését is segítheti. 
A nitrogén  a természetben állandó körforgásban van:
A nitrogén mozgása az ökoszisztémán belül
Leegyszerűsített nitrogénciklus (kékkel jelölve a tároló kompartmentek, zölddel a változás folyamatai, pirossal a végrehajtó szervezetek)
Egy nemzetközi kutatócsoportnak a történelem során először sikerült rögzítenie a szénatomok nitrogénné történő átalakulásának egyedülálló fizikai folyamatát napneutrínók hatása alatt.MiraNews
A neutrínók rendkívül ritkán és vonakodva lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, ezért a fizikusok kifejezetten olyan specifikus eseményeket kerestek, amelyekben egy szén-13 atommag ütközik egy nagy energiájú részecskével, és instabil nitrogén-13 izotóppá alakul.MiraNews
A rendszer két egymást követő fényvillanást rögzített: az első közvetlenül a neutrínó becsapódásának pillanatában, a második pedig körülbelül tíz perccel később, a keletkező radioaktív nitrogén bomlása során történt.MiraNews
A kísérletet a kanadai Sudburyben található, két kilométerre a föld alatt fekvő SNOLAB laboratóriumban végezték. Monavista Daily
Bejegyezte: dátum:

2025. december 6., szombat

Székely szövetkezéssel a tejkrízis ellen

Az alábbi cikk aktualitása most is fontos a szövetkezeti mozgalom elterjedésében, hiszen az elműlt 10 évben csak kevés eredményt lehet felmutatni. 
Lényegében a régi kollektívnek még a gondolatát is elveti a mai gazdatársadalom, de vajon helyesen, hiszen az "egyesülésben az erő" már egyszer  - a két világhábotú közt á mát megmentette az erdélyi gazdatársadalmat!
Viszont felmerül egy más fontos kérdés is, hogy csak ennyire terjed a vezetőink figyelme?
Annyit megjegyeznénk, hogy sajnos az érdekvédelmi civil szervezetek vezetőit ez nem igen buzdította, hogy a HANGYA mellé álljanak...
A "mindenki maga csinálja" mára már bebizonyosodott, hogy nem mindig értékteremtő...
Voltak-vannak kezdeményezések, de nem lehet minden kakasnak saját szemltdombja... H.Z
 http://erdely.ma/gazdasag.php?id=186449&cim=szekely_szovetkezessel_a_tejkrizis_ellen
2015.05.19.
Amint várható volt, a legégetőbb kérdéskört a tej árának folyamatos csökkenése jelentette. A székely gazdák válasza a tejkvóta eltörlésére a szövetkezetek alapításában testesül meg. Szövetkezetek keretében kívánják elérni, hogy megfelelő árat kapjanak a tejért, hogy megmaradhassanak a tejtermelők piacán – vonta le a következtetést Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.
A több mint száz résztvevőt házigazdaként Thiesz János, Kovászna polgármestere köszöntötte. Hangsúlyozta: Kovászna ugyan fürdőváros, de gazdasági életében nagy szerepük van a gazdáknak. Éppen ezért a lehetőségek szintjén, feltétel nélkül támogatják a mezőgazdászokat. Thiesz ugyanakkor köszönetet mondott Kis József polgármesternek, aki beleegyezett, hogy a hagyományt megszakítva ne Zágonban, hanem a Ko­vásznához tartozó Csomakőrösön tartsák meg az orbaiszéki gazdák találkozóját.
Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvas­marha-tenyésztők Egyesületének elnöke a gazdák legnagyobb gondjait összegezte, ugyanakkor beszámolt a szervezet érdekvédelmi munkájáról is. Az utóbbi időben több alkalommal találkoztak a mezőgazdasági minisztérium vezetőségével.
Feltárták a gazdák legégetőbb problémáit, de az agrártárca részéről semmi konkrét választ, ígéretet nem kaptak. „Nem mernek határozott választ adni, meg vannak húzódva” – számolt be Ötvös. Megteszik a szükséges lépéseket, de ha szép szóval nem lehet eredményt elérni, csak a tüntetés lehetősége marad. Eljött az ideje, hogy a megyék szintjén szervezzenek tüntetést. Megyénkben Tamás Sándor tanácselnök is támogatja a megmozdulást. A prefektúra elé fognak vonulni, a gazdák egy-egy palack tejet hoznak majd, azt öntik a földre az elégedetlenség jeléül – vázolta a tüntetést. Azt is elmondta: a prefektúra kötelessége kiállni a gazdák mellett, ezért érthetetlen, hogy a prefektus nem vett részt a találkozón. Üd­vözölte viszont Nicolae Radocea alprefektust. Mindig ott van a gazdák mellett, segíti az egyesület munkáját – mondta Ötvös.
Radocea a maga során elmondta, elégedetlen a tej árával, a tejtermelő gazdák helyzetével. Nehéz év lesz az idei, a tejkvóta eltörlése, a kéknyelv-betegség komoly erőpróba elé állítja a gazdákat. De meg van győződve, hogy a jövő évre helyreállnak a dolgok – hangoztatta.
Szövetkezés külföldön és itthon
Tamás Sándor hangsúlyozta: őt személyesen is foglalkoztatja a tejkérdés, ezért más országokban is tájékozódott a lehetséges megoldások felől. Dél-Tirolban szerzett tapasztalatait vetített képes előadáson mutatta be. Ötezer lakost számláló faluban járt, ahol a szövetkezés eredményeként a gazdák 2,45 lejt kapnak (euróban) egy liter tejért.
Ötszáz tehenet tartó hatvan gazda szövetkezetet létesített. Összegyűjtik a tejet, feldolgozzák – hatvanféle terméket állítanak elő –, majd eladják. Az értékesítést saját üzletükben és harminc kilométeres körzetben lévő további hetven partnerüzletben bonyolítják le. A termelők a pénz mellett tejterméket is kapnak fizetségül, az egész település a saját termékek fogyasztására fekteti a hangsúlyt, amely a minőségen van, emellett a természeti erőforrásokat is kihasználják, 1500–2000 méter magasan lévő kaszálókról is begyűjtik a szénát – mondta Tamás.
Hazai példákkal is szolgált. Székely­keresztúron 600 gazda létesített szövetkezetet, tejgyárat nyitott, feldolgozott formában értékesíti a tejet. Átlagosan 1,2 lejt kapnak a leadott tejért a tagok.
Háromszéken is megtörtént az első lépés. Illyefalván megalakult a Sicland szövetkezet. Tagjai tejtermelők és jogi személyek, közöttük az AgroSic Közösségek Közti Társulás is. A helyi Meotis tejfeldolgozóban már elkészült az első két tonna érlelt sajt, hamarosan saját logóval kerül forgalomba a termék. A sajtot a találkozón részt vevő gazdák is megkóstolhatták, elismerték, hogy finom.
A gyűlésen ugyan nem hangzott el, de Zágonban is szövetkeznek a gazdák. Agro­Coop néven a helyi gazdaegyesület részvételével legelőgazdálkodással, szarvasmarha-tenyésztéssel és -értékesítéssel, valamint vágópont-működtetéssel foglalkozó szövetkezet alapjait tették le. A tejtermelők is szövetkezetet létesítenek. Első lépésben a tej begyűjtése, hűtése, szállítása és nagy mennyiségben való eladása lesz a tevékenységi kör. Az eladást tejautomatákon keresztül is lebonyolítják.
Sürgősség lett a legeltetési üzemterv
Könczei Csaba megyei agrárigazgató a 34-es legelőtörvényről és a piaci eladást szabályzó 145-ös törvényről beszélt. A legelőtörvény alkalmazását elhalasztották 2016-ra. Az egyik legfontosabb követelménye, hogy minden legelőnek – függetlenül tulajdonosától – el kell készíteni a legeltetési üzemtervet. Ennek hiányában nem lehet majd bérbe, koncesszióba adni a legelőket. Első lépésben azokra a legelőkre kell koncentrálni, melyek esetében új szerződéseket kell kötni. Egyelőre nem tudni, kinek kell állnia az üzemterv elkészítésének költségeit – hangoztatta.
Nincs különösebb gond a piaci törvény alkalmazásával, voltak problémák, de azokra megoldást találtak, amelyeket minisztériumi szinten is elfogadtak – mondta Könczei. Kis József zágoni polgármester felvetette: embertelen, hogy a gazdáknak ide-oda kell utazniuk, aláírásért, pecsétért kell sorba állniuk, hogy megkaphassák a termelői tanúsítványt. Egyszerűsíteni kellene az eljárást – javasolta. Könczei megoldásként felvetette: a helyi egyesületeknek kellene alapszabályzatukat módosítani úgy, hogy joguk legyen a vonatkozó kérvények láttamozására.
Kozma Béla, az agrárkamara vezetője elmondta, ő is volt a minisztériumban az egyesület küldöttségével, ahol bemutatták a tej előállítási költségszámítását. 1,20 lejbe kerül egy liter tej a gazdának, tehát nem elfogadható, hogy ennél sokkal alacsonyabb felvásárlási árat alkalmaznak a tejfeldolgozók. A minisztérium szerint viszont központilag nem befolyásolhatják a tej eladási árát – számolt be. Figyelmeztetett: az állatok eladása esetében az állat-egészségügyi hatóság által kibocsátott okmányok mellett a gazdának kell legyen termelői tanúsítványa, eladási füzete, amit kötelező módon ki kell tölteni.
Vigyázat az állatnyilvántartásra!
Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy elkezdődtek a támogatási kérések alapján végzett ellenőrzések. A környezetbarát gazdálkodáshoz (úgynevezett SRM-k) kapcsolódó 15 ellenőrzésféléből kilencet az állat-egészségügyi hatóság végez. Oda kell figyelni, hogy ne legyenek problémák, többek között, hogy a farmkönyvet naprakészen vezessék a gazdaság bejegyzése pillanatától. Jó hírként mondta el, hogy az állatorvosoktól igényelhetőek a támogatási kérések mellé szükséges igazolások.
A kéknyelv-betegség még nem ütötte fel a fejét, de ennél sokkal súlyosabb kór közelít Románia határaihoz. Az afrikai sertéspestis már megjelent szomszéd országban. A betegségnek nincs oltása, kezelése, a fertőzött állat elpusztul. 2008-ban Grú­ziában egy év alatt az ország egész sertésállománya elhullott a betegség következtében – mutatott rá a kór súlyosságára.
Az állatok adásvételét, nyilvántartását szabályozó előírások betartásának fontosságát is hangoztatta. Egyre szigorúbban veszik az előírásokat, akik nem tartják be, súlyos pénzbírságra számíthatnak, egyes esetekben az állatokat is elkobozhatják, megsemmisíthetik – ennek költségét is a vétkes gazdának kell állnia.
Néhány rossz példáról is beszámolt. A napokban 17 borjat kobozott el a megyei állat-egészségügyi hatóság, mivel egyikük sem volt fülszámozva, irataik nem voltak rendben. Kiderült, a kísérőiratokban szereplő adatok olyan állatokra vonatkoztak, melyeket rég eladtak, levágtak, elhulltak.
Lengyelországból Románia felé tartó állatszállítmányt ellenőriztek Szlovákiában. Egyetlen állatnak volt fülszáma, azt pedig Hargita megyében jegyezték be…
Botoşani-ba vittek vágóhídra tehenet Háromszékről. Ott kiderült, hogy a kísérőiratok olyan állattól származtak, melyet még 2008-ban levágtak. A juhok tekintetében is vannak kihágások, volt eset, amikor az egyéves állat fülében olyan fülszám volt, melyet 2007-ben adtak ki – sorolta a kerülendő példákat a főállatorvos.
A csomakőrösi találkozó közös ebéddel ért véget, a gazdákat a kovásznai karatésok csapata és néptáncosok, zenészek is szórakoztatták. A szokáshoz híven Ötvös Mózes díjazta a legjobb eredményeket elért gazdákat, az agráriumot támogató településvezetőket.
Bokor Gábor Háromszék
Bejegyezte: dátum:
Feliratkozás: Megjegyzések (Atom)