Igazi csodaszer tavasszal: a medvehagyma

http://www.life.hu/ez-zsir/20110412-tavaszi-csodaszer-meregteleniteshez-is-a-medvehagyma-jotekony-hatasai.html

Fessler Emma 2013.04.04. 

Hazai erdeinkben a tavasszal téli álmukból ébredő medvéket gyakran kapták medvehagyma-evésen - az állatok a növény segítségével erősítették és méregtelenítették szervezetüket. Innen ered a neve is. A medvehagyma jótékony hatása azonban nem korlátozódik a medvékre: fogyasztása mindenkinek ajánlott, elsősorban tisztító és méregtelenítő tulajdonságai miatt, másodsorban pedig azért, mert nagyon finom.

A növénynek március végén jelennek meg jellegzetes, lándzsa alakú levelei, áprilisi virágzásakor pedig gyönyörű fehér szőnyegként borítja az erdő alját. Ha a medvehagyma leveleit magad szeretnéd szedni, erdeinkben a nem védett területeken - még a virágzás előtt - megteheted. 

Arra azonban vigyázz, hogy a medvehagyma nagyon könnyen összekeverhető a mellette növekvő mérgező gyöngyvirággal, ezért mielőtt leszednéd, morzsold meg a levelét: ha a kezeden fokhagymaillatot érzel, medvehagymával van dolgod. Ha nincs időd vagy lehetőséged az erdőben barangolni, a piacokon és a nagyobb boltokban is vehetsz a friss növényből.

Tizenkétszer hatékonyabb a fokhagymánál

A medvehagyma valódi egészségbomba. 

Tavaszi méregtelenítéshez ideális, mert tisztítja a gyomrot, a veséket és a vért, illetve gátolja a rögképződést. A vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkenti, de nagyvárosi embereknek igazán ólommentesítő hatása miatt ajánlott. Íze és illata a fokhagymáéra emlékeztet, ám hatása az utóbbinál jóval nagyobb: vírus- és baktériumölő hatóanyagai tizenkétszer erősebbek a fokhagymáénál! Köhögésre, gyomorproblémákra gyakran ajánlják, de bélférgesség esetén is nagyon hatásos.

Szendvicsekhez, levesekhez, húsokhoz

A medvehagyma felhasználása igen sokrétű. A friss leveleket apróra vágva akár a reggeli szendvicshez is fogyaszthatod, készíthetsz belőle főzeléket, levest, de húsokhoz és köretekhez is kiváló. Salátába is beleteheted, de a szárított levelekkel az ételeket is fűszerezheted. Mivel a medvehagyma csak májusig szedhető, ha hosszú távon szeretnéd fogyasztani, érdemes frissen lefagyasztani, vagy fűszerolajként tárolni. A friss növényből többek között az alábbi ételeket készítheted el.

Medvehagyma-krémleves

Ehhez a különleges leveshez pucolj meg egy fej vöröshagymát, vágd össze, és két, szintén darabokra vágott krumplival tedd fel főni körülbelül másfél liter vízzel. Egy maréknyi medvehagymalevél egyötödét is tedd hozzá a leveshez és várd meg, míg a krumpli megpuhul. Ezután hagyd hűlni az ételt, közben néhány gerezd fokhagymát nyomj össze, és dobd a levesbe. Ezután öntsd a keveréket turmixgépbe, és a maradék medvehagymával, majd fél liter tejszínnel pépesítsd. Sóval, borssal ízesítheted.

Medvehagymás szendvicskrém

Ha nem vajas kenyérrel szeretnéd enni a medvehagymát, készíts belőle finom szendvicskrémet, melyet akár önmagában is fogyaszthatsz. Ehhez egy kis marék medvehagymát apríts fel, és keverj össze 250 gramm túróval, fél liter tejszínnel, 50 gramm sajttal, egy gerezd fokhagymával, és ízesítsd kedved szerint sóval-borssal. Nemcsak finom étel, de tálalni is öröm: egy egészben hagyott medvehagymalevélbe tegyél egy adag krémet, és tekerd fel.

Medvehagymás csirke wokban

Könnyű és egészséges étel, mely hússal vagy anélkül is kiváló. Szükséges hozzá 30 dkg csirkemellfilé, melyet darabolás után érdemes chilis-szójaszószos pácban érlelni egy darabig. Zöldségek közül ízlés szerinti mennyiségben válassz kelkáposztát, gombát, vöröshagymát, kaliforniai paprikát, és persze egy kis csokor medvehagymát. Ezek felaprítása után a felforrósított wokba először a csirkét helyezd a vöröshagymával, majd némi pirítás után jöhetnek egyenként a zöldségek, a medvehagymát egyelőre hagyd ki. Amint a hozzávalók megpuhultak, a kész ételhez frissen keverd hozzá. Ha túl száraznak érzed a végeredményt, készíthetsz szezámolaj, öt evőkanál szójaszósz, ugyanannyi rizsecet és diónyi reszelt gyömbér segítségével szószt is hozzá.

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130327-osszeszedtuk-a-leggyakoribb-hibakat-amelyeket-a-reggelinel-el-lehet-kovetni.html 

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130314-testsulya-felet-lefogyta-a-tanar-akit-diakjai-gunyoltak-164-kilobol.html 

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130313-gusztustalan-etelek-a-nagyvilagbol-es-magyaorszagrol.html 

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130312-turmix-dieta-a-dietetikus-lerantja-a-leplet-az-uj-csodafogyokurarol.html 

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130307-az-emberek-szervezeteben-levo-barna-zsirszovet-segit-a-kaloriaegetesben.html

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130228-gyorsettermi-etelek-miatt-hizott-el-egy-par.html http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130305-a-cukorbetegek-halalos-fogyokuraja-az-inzulin-elhagyasa-eletveszelyes.html

http://www.life.hu/ez-zsir/eljegeszsegesen/20130304-50-kilot-fogyott-sulyemelessel-a-hatgyerekes-edesanya.html

Békés és Áldott Húsvéti Ünnepeket kivánunk minden kedves olvasónknak!

Vidékfejlesztési terv – Idén Gazdaságok korszerűsítésén lesz a hangsúly

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=201271&cim=videkfejlesztesi_terv_iden_gazdasagok_korszerusitesen_lesz_a_hangsuly

2016.03.15. 

Az elkövetkező hét évben a gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) összesen 1,018 milliárd euró pá­lyázható meg, ebből 2015-ben közel 206 millió elfogyott. Szakál András, a Mezőgazdasági Beruházásokat Kifizető Ügynökség vezérigazgatójának ígérete szerint e fejezet pályáztatását április első napjaiban indítják el.

A vezérigazgató külön felhívja a háromszékiek figyelmét, hogy kövessék figyelemmel az ügynökség honlapját, hiszen a tavalyhoz képest lesznek bizonyos változások, egyszerűsítések, a végleges pályázati eligazító füzetet pedig napokon belül közzéteszik. A támogatási kéréseket folyamatosan várják, míg az éves keretösszeg el nem fogy. A gazdaság mérete kizáró jellegű, csak a 8000 SO euró értékűnél nagyobb gazdaságok pályázhatnak.

A 4.1 fejezetben következő megvalósítások támogatását lehet kérni: farmépítés és -korszerűsítés, gabonatárolók építése, válogatósorok és csomagolók vásárlása, gazdasági utak építése és korszerűsítése, farmszintű termékfeldolgozást támogató beruházások, a feldolgozott termékek értékesítését szolgáló beruházások (pl. üzlethelyiség kialakítása a gazdaság kapujában, eladást segítő utánfutók vásárlása), öntözési rendszerek építése, mezőgazdasági gépek és felszerelések vásárlása, hűtőkocsik és állatszállító járművek vásárlása, gyümölcstermő cserjés ültetvények létrehozása.

A támogatáshoz önrész szükséges, a teljes beruházás értékének fele (50 százaléka) pályázható meg. Viszont az igényelt összeg aránya növekedhet egészen 90 százalékig (10 százalék ön­résszel), ha a pályázat bizonyos feltételeknek megfelel: 20 százalékkal kevesebb önrész szükséges, ha a pályázó 40 év alatti, és a vállalkozásként (engedélyezett fizikai személy, egyéni vagy családi vállalkozás, cég) bejegyzett gazdaságot nem több, mint öt éve létesítették; 20 százalékkal nagyobb a támogatás mértéke, ha a gazdaság hátrányos hegyvidéki övezetben található, vagy ha környezetbarát beruházás valósul meg, illetve a pályázó ökogazdálkodást folytat.

A pontozásos elbírálásnál pont jár, ha a növénytermesztő gazdaság mérete bizonyos SO-érték között mozog (12 000 és 50 000 SO euró között 15 pont, 50 000 és 100 000 euró között 13 pont, 100 000 és 250 000 euró között 11 pont). Több jár a zöldségtermesztőnek (14 pont), valamivel kevesebb az olajos és fehérjedús fajtákat (13 pont), valamint a gabonaféléket és burgonyát termesztőnek (11 pont). Pont jár akkor is, ha a termés több mint felét a gazdaságban dolgozzák fel, és még több, ha az csak egy köztes felvásárlón keresztül jut el a végleges fogyasztóig (pl. előszerződés egy panzióval).

A termelői csoport vagy szövetkezet tagjának is jár pont, ha a feldolgozás és értékesítés a szakmai szervezet tagjain keresztül valósul meg. A kiírás megengedi, hogy a termelői csoportok és szövetkezetek is pályázzanak, ezek a szakmai társulások az elbírálásnál 20 pontot kapnak. Pont jár a mezőgazdasági terület minőségi besorolása szerint is, a minisztérium honlapján megtalálható az útmutató. 

A pontosztásnál előnyben részesül, aki mezőgazdasági egyetemet (10 pont), mezőgazdasági líceumot végzett (8 pont), valamint azon szakiskolát végzettek, akik mezőgazdasági felkészítőn való részvételt igazoló diplomát tudnak felmutatni. Ugyancsak pont jár azon gazdálkodók pályázatára, akik helyi (őshonos) növényfajtákat termesztenek. Az állattenyésztők pontokat gyűjthetnek a gazdaság mérete (11–15 pont) és az elsődlegesség elve alapján (húsmarha 15 pont, tejelőfarm 14 pont, sertéstenyészállat-tartás 13 pont, sertéshizlalda 12 pont, szárnyastelep 11 pont). Pontot ér, ha a termékek feldolgozásra kerülnek a gazdaságban, és közvetlenül értékesítik azokat, ha az állattenyésztésben érvényes minőségi besorolás valamelyik csoportjába esnek. Ez a községenkénti besorolás az ügynökség honlapján tanulmányozható. Pontot ér, ha a gazdaságban származási lappal rendelkező tiszta fajtájú állatokat tenyésztenek.

A pályázatok leadása csak on-line történik idén is. Előzőleg a pályázónak be kell jelentkeznie kérés alapján a www.afir.info honlapon, a visszajelzés után felhasználói fiókot kell létrehoznia, majd a pályázatokat és mellékleteket fel kell töltenie a létrehozott fiókba. 

A pályázatot abban a megyében ellenőrzik, ahol leadták. Kivételt képeznek az építkezést is magukban foglaló támogatási kérések, ezeket a gyulafehérvári központ szakemberei ellenőrzik és bírálják el. Az eredményt a pályázóval ugyancsak interneten közlik. A fent bemutatott feltételrendszer még nem végleges, a Szakál András által ígért április elejei kiírásig még változhat, de semmiképp sem a lényeges pontokban.

Incze Péter Háromszék

Szuperbaktériumok: csökkentsék az antibiotikumok használatát az állattartásban

Sajtóközlemény - Mezőgazdaság / Közegészségügy − 10-03-2016

Az állatgyógyszerek nem szolgálhatnak a rossz állattenyésztési módszerek kompenzálására, mondják az EP-képviselők ©AP Images/ European Union-EP

Hogy le lehessen küzdeni a baktériumok növekvő antibiotikum-rezisztenciáját, vissza kell fogni az antimikrobiális gyógyszerek használatát és újakat kell kifejleszteni, jelentette ki az Európai Parlament csütörtökön. Az állatorvosi gyógyszerekről szóló jogszabály tervezett frissítéséről szóló csütörtöki szavazáson a képviselők támogatták az állatok kollektív és preventív antibiotikumos kezelésének betiltását és az új gyógyszerek kutatásának stimulálásra szolgáló intézkedéseket.

„Azáltal, hogy az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett, hogy a világ egy antibiotikumok utáni kor felé közeleg, ahol az antibiotikum-rezisztencia több halált okoz évente, mint a rák, ideje volt energetikus lépéseket hoznunk és megfognunk a problémát a gyökerénél”, mondta Françoise Grossetête (néppárti, francia) jelentéstevő képviselő.

„Az antibiotikum-reszisztencia elleni küzdelemnek az állatgazdaságokban kell kezdődnie. Meg akarjuk akadályozni az antibiotikumok csupán preventív célú használatát, korlátozni a kollektív kezeléseket szigorúan meghatározott esetekre, és be akarjuk tiltani az antibiotikumok, vakcinák és a pszichotropikus gyógyszerek online árusítását. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően azt reméljük, hogy csökken a fogyasztók tányérjára kerülő antibiotikumok mennyisége”, tette hozzá.

„Ugyanakkor nem célunk az állatorvosok számára rendelkezésre álló gyógyászati eszköztár szűkítése. Ez a rendelet a munkájukat hívatott segíteni. Elengedhetetlen, hogy ösztönözzük a kutatást és az innovációt ebben a szektorban”, mondta.

Semmilyen körülmények között sem szolgálhatnak az állatgyógyszerek a teljesítmény növelésére vagy a rossz állattenyésztés kompenzálására, mondják az EP-képviselők, akik a profilaktikus kezelések (azaz a fertőzés klinikai tüneteinek hiányában, megelőző intézkedésként használt gyógyszeres kezelések) egyes állatokra és csak állatorvos által igazolt esetekre való korlátozását javasolják.

Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésének támogatására, a felülvizsgált törvény felhatalmazná a Bizottságot annak megállapítására, hogy mely antimikrobiális gyógyszereket kell kizárólagosan emberek kezelésére elkülöníteni.

Innováció

Az új antimikrobiális gyógyszerek kutatásának serkentésének érdekében az EP-képviselők támogatják olyan ösztönzők bevezetését, mint például a hosszabb védelmi időszak az új gyógyszerek technikai dokumentációjára, kereskedelmi védelem az innovatív hatóanyagok számára, és védelem a már létező antimikrobiális termék javítását vagy piacon tartását célzó kutatásokba való jelentős befektetéseknek.

Csütörtökön a képviselők Claudiu Ciprian Tănăsescu (szocialista, román) jelentését is támogatták, amely egy másik törvényt egészít ki, az állatgyógyászati termékek értékesítési engedélyezését javítandó, amely az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerekétől el lesz különítve.

Következő lépések

Mindkét jelentést kézfeltartással fogadták el. A képviselők arról is szavaztak, hogy megkezdik az egyeztetéseket a Tanáccsal, hogy megállapodást érhessenek el a tervezetekről az első olvasatban.

Miért tartunk cikta juhot?

https://www.facebook.com/Cikta-Egyes%C3%BClet-1502030660094237/

TANYA TŰZKÖVESBÖRC·2016. FEBRUÁR 12.

Ez a kérdés kicsit nehezen megválaszolható számomra. Mondhatnék egy-két szót, amivel körülírom a cikta hasznosíthatóságát, de ennek nem lenne sok értelme, mert a mai, ipari körülmények között a cikta gyakorlatilag sehogyan sem hasznosítható, "nem éri meg" tartani. Hogy megértsd, hogy mi miért tartjuk, ahhoz a fajtáról is kell mondanom egy kicsit, és a saját hitünkről, gondolkodásunkról is. 

"Haszonállatot" az ember alapvetően a "haszonért" tart, így van ez, mióta az ember az első állatot magához vette. A termékeiért (juh esetében hús, gyapjú, tej, fajtától függően egyik, vagy másik hangsúlyosabban), munkájáért, szolgálatáért cserébe adja neki védelmét, gondoskodását, hovatovább szeretetét. Ez lehet egy tisztességes együttműködés, amikor a nagyobb "hatalommal" rendelkező ember tiszteletben tartja az állatot és nem alakítja a végletekig az ő igényeit kiszolgáló, önállóan már életképtelen, túltenyésztett torzlénnyé. Ennek a tisztességes együttműködésnek a megtestesítői a parlagi állatfajták. Az ő esetükben a tenyésztői munka hozzáadott az eredeti kiindulási alaphoz, úgy, hogy életképességet nem vett el a szükséges mértéken túl. Amikor az ember olyan körülmények között tart állatot, hogy az már természetközeli helyzetben teljességgel életképtelen lenne, amikor "inkubátorba" helyezi azzal a céllal, hogy saját igényeit a legspeciálisabb módon elégítse ki, és elsiklik afölött az apróság fölött, hogy az állat is teremtett lelkes lény (sőt, egy idő után oda ragadtatja magát, hogy nem átallja ugyanezt embertársaival is megtenni), azt a tevékenységet én itt most inkább nem minősíteném, mert ehhez nekünk semmi közünk... Tehát a haszonállat alapvetően az ember ellátását és segítségét élvezve, azért cserébe termel neki.

A cikta juh Magyarországon alakult ki, ilyen értelemben magyar őshonos fajtának nevezzük, ebben a formájában máshol nem létezik, mivel a Kárpát -medence - és azon belül szűkebb - élettere alakította olyanná, amilyen. 

Igazából a Németországból betelepített svábok hoztak magukkal egy juhfajtát, amit aztán itt, új otthonukban évszázadokon át használtak, együtt éltek vele, ezzel alakítva olyanná, amilyennek ma ismerjük. 

A cikta másik neve: tolna-baranyai sváb juh. Ennek megfelelően a cikta azt tudja, amit ők vártak tőle: háztáji tartásban minden családnak volt anyagi lehetőségeihez mérten néhány anyajuha (nem nagy nyáj, kb. 2-10 anya), aminek a célja elsősorban az volt, hogy megtermelje a család számára a hagyományos gyapjú ruhadarabok alapanyagát, amit aztán családi szinten fel is dolgoztak, el is készítettek. A hústermelés nem volt számukra annyira lényeges, mivel a svábok nem igen ettek juhot. A felesleges bárányszaporulatot és a selejtet jellemzően a magyar napszámosokkal etették meg szüret idején, mert hogy szőlőtermelő népek voltak. Családokon belüli juhtejhasznosításról nem hallottunk (nyilván teheneket tartottak erre a célra, az egy családra eső anyajuhlétszám nem adott volna elegendő tejet), de arról hallottunk, hogy egyes falvakban a nyári időszakra a falu lakóitól összehajtott juhnyájat legeltetésre kiadták magyar vándorjuhászoknak, akik közül többen is fejték őket, tehát erre is alkalmasak. 

Saját tapasztalatunk alapján háztáji szinten hármas hasznosítása lehetséges, akkor, ha az ember abban gondolkodik, hogy az állat, amit megszelídített, ellátja őt mindennel, és fel is használ mindent, amit tőle kap. Tehát családi gazdaság szintjén a gyapjú-, hús- és tejhasznosítás lehetőségeit hordozza magában.

És hogy mi miért tartjuk őket? 

Leginkább azért, hogy megmaradjon egy juhfajta, amely még rendelkezik azzal a képességgel, hogy a természetes időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva, a természet adta táplálékot jól hasznosítva élni, termelni képes. 

Hogy megmaradjon a lehetősége és genetikai alapja a háztáji gazdálkodásnak, mert ez a fajta arra nagyon alkalmas, és ki tudja, talán egyre többen jönnek rá, hogy nem biztos, hogy az ipar és a technika útja hosszútávon fenntartható, járható... 

Hogy maradjon meg a lehetőség, az élet esélye, a sokféleség szépsége, ami mellesleg nem csak szépség, de létszükséglet is itt, a Föld nevű bolygón. 

Hogy maradjon meg ez a génkészlet, és a megváltoztatott tartásmóddal ne torzuljon. És végül: mert mi nem robotok vagyunk, akik teszik a cserébe kapott jutalomfalatért a mindennapi rutinfeladatot, hanem gondolkodó lények, életcélokkal, (élet)közösségben gondolkodva... 

Igyekszünk a fajtát népszerűsíteni és terjeszteni azok körében, akik családi önellátásban gondolkodnak, vagy fontosnak tartják a sokféleség, az eltűnő értékek megőrzését.

A care farmerek képviseletében - Amund Johnsrud a Norwegian Farmers' Union titkára

http://carefarm.blog.hu/2016/02/13/a_care_farmerek_kepvisleteben#more8332422

2016.02.13

Helyszín: Oslo http://www.bondelaget.no/

Amund a Norwegian Farmers' Union (NFU) pár éve megalakult green care bizottságának a titkára. A titulusnál sokkal fontosabb, hogy országos szinten rálát a green care mozgalomra, folyamatokra, így sok, számunkra tisztázatlan kérdéssel vártuk a vele való beszélgetést: mi a pontos szerepe a MATMERK-nek; mit takar a minőségbiztosítási rendszer; milyen és hogyan változott az évek során a szociális, az állami, a mezőgazdasági szereplők hozzáállása a green care-hez; milyen egy jól működő care farm stb. Még ahhoz is kaptunk tanácsot, hogy itthon hogyan vágjunk neki egy care farmhoz hasonló mozgalom elindításának. Lássuk a válaszokat.

A green care képviseletében

Amund 1994 óta dolgozik az NFU Telemark megyei képviseleténél, pár éve pedig az újonnan alakult green care bizottság titkára. A bizottság szerepe a tervezés, érdekegyeztetés, érdekképviselet terén jelentős, közvetítenek a politikum és a gazdálkodók között.

Megtudtuk, hogy a green care a bizottság és a nemzeti stratégia ellenére Norvégiában sem teljesen szervezett. Nincs például nemzeti szintű hálózat, mert költséges lenne fenntartani egy ilyen rendszert, ugyanakkor teret engednek a megyei szerveződéseknek, akik egymástól függetlenül, irányító szervezet nélkül működhetnek. Ezt a folyamatot támogatásokkal, tájékoztatással segíti az NFU.

„Izgalmas a green care-rel foglalkozni, mert meg kell változtatni a farmerek gondolkodását. A hagyományos gazdálkodók termelnek, és általában a felvásárlók veszik meg a terményeket. El kellett gondolkozniuk a gazdáknak azon, hogyan tudnak ezenfelül szolgáltatásokat is biztosítani, hiszen ez is egy módja annak, hogy élhetővé tegyék az otthonukat, farmjukat. A green care megjelenésével a gazdáknak meg kellett tanulni eladniuk magukat, erre korábban nem volt szükségük. Nem könnyű megváltoztatni a gondolkodásukat, de vannak érdeklődők” – mesélte a farmerek hozzáállásáról Amund.

Úgy látja, hogy a helyi önkormányzatok a fő vevők: iskolák, szociális gondozók, általános és középiskolák veszik igénybe a care farmokat, illetve munka-terápiás jelleggel a munkából különböző okok miatt kiesett embereket ilyen módon igyekeznek visszaintegrálni. Újabban az is kormányzati szándék lett, hogy a demens betegeknek legyen helyben nappali ellátásra, aktivitásra lehetőségük. Ehhez kitűnő terepet jelent egy care farm. Továbbá az iskolák számára is fontos egy ilyen lehetőség. Többen panaszolták utunk során, hogy az oktatás nagyon elméleti síkon zajlik, így sok gyerek nem teljesít jól, például matekból. Sok iskolában viszont már bevett módszer, hogy akiknek nehezen megy a tantermi tanulás, eljuthatnak egy farmra, ahol gyakorlati oldalról megközelítve tanulják meg a matematikai ismereteket. 

Az Inn pa tunet és ami mögötte van

A care farmokat a szociális szakma képviselői fenntartásokkal fogadták, valamint az állampolgárok is túlzottan hozzászoktak az állami ellátórendszerhez, bizalmatlanok a magánszolgáltatókkal szemben – „ez persze országonként különbözhet”- tette hozzá Amund. Emiatt a care farmerek és a kormányzat is szükségesnek látta egy standard kidolgozását, ami mind a farmoknak, mind a felhasználóknak biztonságot garantál. A MATMERK dolgozta ezt ki, a standard márkaneve pedig az Inn pa tunet lett, ami magyarul annyit jelent: „Ki az udvarra”. Ezt nem kötelező minden green care szolgáltatást nyújtó farmernek megszerezni, viszont a logót csak akkor használhatják, ha teljesítették a kritériumokat. A MATMERK egy független szervezet, ami több minőségbiztosítási és védjegy rendszert is kidolgozott a norvég termékek népszerűsítéséért, a hazai termékek megkülönböztetéséért (pl. hagyományos élelmiszerek, biotermékek stb.).

A standard főként a fizikai feltételeket, biztonsági szempontokat veszi sorra a farmokon, amit a szervezet kétévente ellenőriz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akik más jellegű rendszerben is részt vesznek, számukra nem gond az Inn pa tunet feltételeit teljesíteni, inkább azok érzik tehernek, akik számára teljesen új ez a lehetőség. Jelenleg kb. 400 farm van nyilvántartva ezzel a logóval a MATMERK-nél.

A farmerek felkészültségét sajnos egyelőre nem kellőképpen mérik fel. Van egy képzés, amin részt vehetnek a gazdák, de ez nem kötelező. Ahhoz, hogy minden rendben legyen, fontos, hogy az intézet, akin keresztül érkeznek a kliensek, folyamatosan kapcsolatban álljon a farmerrel, folyamatosan konzultáljanak arról, hogy milyen tevékenységeket szeretnek, tudnak végezni a kliensek. Mindennek az alapja a kölcsönös együttműködés.

Az Inn pa tunet mindig egy farmon valósulhat meg, ez is része a standardnak. Ha nem farmon kínál valaki szolgáltatást, nem nevezheti care farmnak magát. Nem kell egyébként sok feltételnek megfelelni, de a mezőgazdasági környezet fontos kritérium. Amund nevetve mesélte, hogy láttak már olyan példát, hogy lakásban akart valaki „care farmot” nyitni néhány háziállattal és dísznövénnyel. Ilyenek miatt szükséges volt határt szabni, s meghatározni valamilyen definíciót.

A norvég (mezőgazdasági) politika

A norvég mezőgazdaság és mezőgazdasági politika annyiban hasonlít hazánkhoz, hogy nagy versenyben vannak a gazdálkodók az import árukkal szemben, habár ez Norvégiában sokkal inkább a kedvezőtlenebb természeti adottságok miatt van. A kormányzat több módon is segíti a családi gazdaságok fennmaradását (pl. elővásárlási joguk van a családtagoknak, meghatározott áron válhatnak csak meg a farmtól). A green care is azért kerülhetett előtérbe, mert az állam felismerte, hogy a kisgazdaságok nem képesek kizárólag a termelésből fennmaradni, az újfajta szolgáltatások azonban segíthetnek a diverzifikálásban és a pluszbevétel teremtésében. Egyébként a tapasztalat is az, hogy a kis farmok indultak el a green care irányába. Hosszú távon pedig olyan szempontból is jó az államnak a green care támogatása, hogy a gazdák biztosabb megélhetése kevesebb állami támogatást tesz szükségessé.

A norvég mezőgazdaságról ebből a videóból többet is megtudhatunk.

Az Innovation Norway egy olyan állami alap, amely lehetőséget ad fejlesztésre, befektetésre, innovációra, de adott esetben szakmai segítséget is nyújt (pl. üzleti tervezés, képzések). Innen tudnak igényelni anyagi és szakmai támogatást a gazdálkodók. Az NFU feladata ezzel kapcsolatban az, hogy a gazdák részéről valós igényeket közvetítsen az állam felé, amire az Innovation Norway felhívások útján tud reagálni.

Különösen támogatják az együttműködéseket, mivel ez hatékonyabb felhasználást is jelent, hiszen sok esetben túl kicsi egy gazda ahhoz, hogy egymaga vágjon bele egy fejlesztésbe. Jó példa az összefogásra az Inn pa tunet Trondelag nevű szervezet, akik megyei szinten pályáztak, körülbelül 20-30 gazda összefogásával. Van egy 1-2 fős munkaszervezet, ami közvetít a gazdák és a kliensek között, intézi a mindennapos ügyvitelt, így a farmerek a foglalkozásokra tudnak koncentrálni. Több beszélgetőtársunk is példálózott a Trondelag-i szervezettel.

Egy jól működő farm

Nem hagyhattuk ki a kérdést: milyen egy jól működő care farm? Amund szerint a következőket kell figyelembe venni: „A családnak, farmernek elhivatottnak kell lennie a munkával szemben.

Szeretnie kell emberekkel együtt dolgozni. Sok farmer jó gazdálkodó, de jobban szeret egyedül dolgozni. Mielőtt elkezd valaki ezzel foglalkozni, fel kell tennie a kérdést, hogy egyáltalán szeret-e emberekkel dolgozni.

Az üzleti szemlélet sem hiányozhat. Egy jó gazdának látnia kell, milyen költségekkel jár, költségvetést kell készítenie. Nem csinálhatja ingyen, ha ez a munkája, meg kell élnie belőle, ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy bizonytalanság is van a rendszerben, nincs mindig megbízás/kliens.

Fel kell mérni a farmot biztonsági szempontból is. Más szemmel kell nézni a gazdaságra, ha klienseket fogadsz. A veszélyes dolgokat ki kell iktatni.

Tisztán, egyértelműen és jól kell kommunikálni. Amikor ott vannak a kliensek, velük kell foglalkozni, nem a gazdasággal.

A gazdának kell irányítania, mert ő tudja, mit kell csinálni egy farmon. De együtt kell működnie más szakemberekkel, hogy milyen tevékenységek illenek a kliensekhez, mi segít nekik a legjobban."

Jó tanácsok Magyarországnak

Végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit tud javasolni a hazai folyamatok beindításához. Amund kiemelte, hogy országonként más lehet a társadalom, állam hozzáállása egy újfajta szolgáltatáshoz, ugyanakkor, ha fel tudunk mutatni akár már kisebb eredményeket is, könnyen meggyőzhető az állam. Ennek érdekében azt javasolta, hogy néhány szervezet, oktatási intézmény, gazdálkodó összekapcsolásával kezdjük meg a munkát: beszéljék meg a szükségleteket, kihívásokat, megoldásokat. „Ha a kormány azt látja, hogy segítjük a feladataikat, akkor biztosan értékelni fogják”.

Szociális farmok

http://agronaplo.hu/hirek/szocialis-farmok/

A szociális farm fogalma nem elterjedt még itthon, a helyi gazdaságfejlesztés témájában is ritkán merül fel, mint eszköz. Horváth Janka és Siklósi Rozália egy hónapos tanulmányút keretén belül vizsgálta a norvég care farming rendszert. Tanulmányukban élményeikről, tapasztalataikról számolnak be. 

Mi is az a szociális farm?

A szociális farm[1] fogalma nem elterjedt még itthon, a helyi gazdaságfejlesztés témájában is ritkán merül fel, mint eszköz. Meglátásunk szerint azonban egy fontos iránya lehet a jövőben a vidékfejlesztésnek, mivel egyszerre kínál egy fejlesztési lehetőséget a különböző problémákkal küzdők számára és egy alternatív jövedelemszerzési lehetőséget a gazdálkodók számára. Úgy látjuk, mind kettőre szükség lehet itthon.

A szociális farmokon a természet szolgálatatásait használják ki terápiás céllal.

Már az 1940-es években is felismerték a megváltozott képességű emberekkel dolgozó szakemberek, hogy a természetközeli lét, a zöld környezetben végzett fizikai munka jelentősen növeli az emberek jóllétét. Ilyen jellegű élményekre épül az Észak – és Nyugat-Európában rohamosan erősödő green care[2] mozgalom, melynek a következő főbb irányzatai léteznek:

• Ökoterápia, terápiás jellegű kertészkedés, gyógyító kertek: a növényekről való gondoskodás, a kertben történő ténykedés beolvasztása a terápiás folyamatokba;
• Állatterápia: Az ember-állat kötődés gyógyító hatásának kihasználása;
• Care farm-ok (szociális farmok) az eltérő képességekkel rendelkező emberek hagyományos gazdaságoknál, zöld környezetben, értelmes munkát végezve fejlődhetnek, erősödhetnek lelki, szellemi és fizikális értelemben.

Legfőbb cél, hogy valós munkafolyamatba kapcsolódjanak be a kliensek.

Kik számára ideálisak a care farm-ok?

• tanulási nehézségekkel küzdőknek,
• mentális problémákkal küzdőknek,
• autizmussal élőknek,
• iskolakerülő, motiválatlan fiataloknak,
• demenciával küzdő idős embereknek,
• a munkájukban és a városi létben kiégett embereknek.

A care farming számos probléma megoldását hordozza magában. Gondoljunk csak a gazdálkodók labilis anyagi helyzetére, a gyakran izolált, társadalmon kívüli életére vagy a mezőgazdasági munkák negatív társadalmi megítélésére. Egy care farmer a termelő tevékenységén túl ugyanis, lehetőséget biztosít a segítők (= farm helper: páciens, kliens számunkra szimpatikusabb megnevezése) számára, hogy bekapcsolódhassanak a birtokon folyó munkába, amiért a farmer anyagi juttatásban részesül. Továbbá megélheti, hogy elismerik, megbecsülik munkáját, tudását, sőt – a care farm-okon végzett kutatások szerint – példaképpé válik a farmon dolgozó segítők számára.

A szociális farmok egy alternatív fejlesztési terepet biztosítanak a problémákkal küzdő embertársaink számára, korosztálytól függetlenül.

A másik szemszögből nézve a különböző problémákkal küzdő embertársaink számára a care farm-okon végzett hasznos, értelmes munka, tartást, önbizalmat, önbecsülést ad. Lehetőséget arra, hogy kiszakadjanak a konvencionális intézmények (gondozók, pszichiátriai osztályok, tantermek, idősotthonok stb.) légköréből, és jó levegőn, nyugodt, zöld környezetben részt vegyenek a társadalom értékteremtő munkafolyamatában, emellett tudást, ismereteket, rutint szerezhetnek az ételek eredetéről, természetről, gazdálkodásról, ami akár pályaorientációjukat is befolyásolhatja.

Egy külföldi minta: Inn pa tunet

A következő, európai országokban erőteljes a care farming „mozgalom:” Hollandia, Olaszország, Franciaország, Norvégia, Belgium (Flandria), Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. A továbbiakban Norvégia példáját ismertetjük röviden, hiszen ott egy széleskörűen elterjedt módszernek tekinthetjük, aminek hátterében intézmények, fejlesztési programok és egységes stratégia áll.

Norvégiában már a 90-es években elindult Élő iskola program is a care farm rendszer előzményének tekinthető, amelynek keretén belül egy iskola közeli gazdaság is bekapcsolódott a gyerekek oktatásába. Emellett a green work pojekt is megalapozta a green care későbbi elterjedését az országban, amikor is a tartós munkanélkülieket egy gazdaság munkájába kapcsolták be, így segítve elő visszailleszkedésüket a munka világába.

Norvégiában Inn pa tunet név alatt (szabad fordításban: “Ki az udvarra”) szervezték meg a szociális farmok.

Ezt követően a norvég Mezőgazdasági Minisztérium – felismerve a green care-ben rejlő gazdasági lehetőséget – tudatosan generálta, katalizálta a gazdaságok ilyen jellegű profilbővítését. 2012-ben egy ún. nemzeti Green Care Stratégiát is elfogadtak, amely a gazdálkodás és a szociális jellegű szolgáltatások kollaborációját, a care farmokra érvényes egységes minőségbiztosítást, továbbá a témában történő kutatásokat segíti elő. A stratégia 5 működési területet fogalmaz meg, ahol a care farmok érvényesülhetnek:

• oktatás,
• munkanélküliek, motiválatlan fiatalok,
• egészségügyi problémával küzdők,
• integráció (bevándorlók, menekültek),
• bűnmegelőzés, rehabilitáció (alkohol, drog, stb).

Norvégiában jelenleg 500-600 farm kínál jóléti szolgáltatásokat. E gazdaságok közel 40 százaléka két csoportra specializálódik: az iskolás osztályokra és a pszichés problémákkal küzdőkre.

A norvég farmok többsége iskolás korosztályra és a pszichés problémákkal küzdőkre specializálódik.

A rendszer minőségbiztosításáért egy független szervezet felel (MATMERK), amelynek kidolgozásban egy szintén független, gazdákat tömörítő szövetség is közreműködött (Norwegian Farmers’ Union). A brand, ami alatt megjelenhetnek a rendszerhez csatlakozó gazdaságok, az “Inn pa tunet” nevet viseli. A rendszerben fontos szereplő a NAV (Norwegian Labour and Welfare Administration), a norvég szociális és jóléti ellátó rendszer központi intézménye, ami fizet a gazdálkodóknak/intézményeknek az általuk nyújtott szociális/egészségügyi szolgáltatásokért, adott esetben a szolgáltatást igénybevevő rászorulóknak is. Gyakran ez a szerv köti össze a keresletet a kínálattal, mivel a ő rendszerükben jelenik meg sok potenciális segítő, kliens (munkanélküliek, bármilyen szociális juttatásban részesülő személyek). Emellett a norvég egészségügyi, oktatási és szociális intézmények segítőket/klienseket küldhetnek a gazdaságokhoz terápiás célzattal, amiért vagy saját költségvetésükből vagy állami forrásokból fizetnek. A norvég rendszerben fontos szereplők még a megyei szintű “Inn pa tunet” szervezetek, akik összefogják a gazdákat, helyi találkozókat szerveznek, teret biztosítanak a tapasztalatcserének, valamint képzéseket szerveznek.

A tapasztalatok szerint a norvég gazdák care farmingból származó bevétele változó, 10-90%-között mozog. Sok esetben a care farming szolgáltatásokból eredő pluszjövedelem tette lehetővé a gazdák számára, hogy megtartsák az egyébként piciny területű, több generáció óta működő családi farmjukat.

Szerző: Horváth Janka, Siklósi Rozália
További információ: http://carefarm.blog.hu/

---

[1] A tanulmányban szinonimaként használjuk a szociális farm és a care farm kifejezéseket, mivel érzésünk szerint még nem találtuk meg a megfelelő magyar kifejezést.

[2] Green care: a természet bevonásával szociális, lelki, fizikális jóllét fokozását célzó tevékenységek.

SZABADSZÁLLÁSON LESZ A SZOCIÁLIS FARMOK ROADSHOW MEGNYITÓJA

http://aosz.hu/szabadszallason-lesz-a-szocialis-farmok-roadshow-megnyitoja/

2016. 03. 03. 

Mint arról már korábban beszámoltunk, a Szimbiózis Alapítvány a szociális farmok aktuális fejlesztési folyamatokról, a legfrissebb hazai kutatásról, nemzetközi kitekintésről, folyamatban lévő jogszabályi változtatási lobbi munkáról, egy működő szociális farm gyakorlatáról és a közeljövő pályázati finanszírozási lehetőségeiről egy-egy interaktív workshopot tervez tartani régiónként.

A Roadshow megnyitója Szabadszálláson lesz, március 21-én, 14:30 és 17:30 között, a Strázsa Tanyán.

Az esemény szervezői szeretnék, ha minél szélesebb körben megismernék a társadalmi felelősségvállalás szempontjából ezt az igen fontos, innovatív kezdeményezést a csatlakozni szándékozó szolgáltatók és az érintett célcsoportok is. A szabadszállási Strázsa tanya évek óta értelmi fogyatékossággal élő fiatal felnőttek önállóvá válását segíti akkreditált, Magyarországon egyedülálló felnőttképzési programjával, mely jelenleg is modellezi a szociális farm működését.

A programon résztvevők az elméleti információkon túl, a gyakorlati megvalósításról is képet kapnak. A vendégeket kemencés kenyérlángossal várják, és a program végén birkapörkölttel is lesz.

A programon való részvétel ingyenes, a jelentkezések száma korlátozott és előzetes regisztrációhoz kötött!

A mellékelt regisztrációs adatlapot legkésőbb 2016. március 11-ig kérjük a strazsatanya2@gmail.com címre visszaküldeni.

A meghívót ITT, a szociális farmokról szóló tájékoztatót pedig ITT tölthetik le.

Szociális Farm

http://www.eletteregyesulet.hu/dokumentumok/szocialis_farm_2016marc17_osszefoglalas.pdf

A szociális farm a mentális és fizikális jóllétet, illetve ismeretátadást elősegítő szolgáltatásokat nyújt a mezőgazdasági munkába történő bevonással. 

A SZOCIÁLIS FARM, a szociális és szolidáris elveknek megfelelően, a társadalmi és környezeti szemléletformálás érdekében működő kooperatív gazdálkodási forma, amely mezőgazdasági termelő, feldolgozó, szolgáltató tevékenységet végez hátrányos helyzetű személyek bevonásával; illetőleg mezőgazdasághoz kapcsolódó szemléletformáló kiegészítő tevékenységet végez a társadalom szélesebb köre számára. 

Három altípusát különböztetjük meg. 

- A rehabilitációs farm fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása a szociális intézmény keretei között folytatott foglalkoztatás keretében. 

- A gondoskodó farm fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása mezőgazdasági tevékenységet végzők által, a mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén. 

- A társadalmi farm fő jellemzője a szemléletformálás egy meghatározott személyi kör részére és/vagy foglalkoztatásba történő bevonás mezőgazdasági tevékenységet végző személyek mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén. 

Szociális farmok a gyógyításban és az ismeretátadásban 

A szociális farmok gyógyító, ismeretátadó szolgáltatásait igénybe vevők két célcsoportját különítettük el, részükre többféle szolgáltatást nyújthatnak e gazdaságok: 

Elsődleges célcsoport: 

Sajátosságaiknak és igényeiknek megfelelően többek között képzés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció szolgáltatások nyújthatók számukra. 

a) Gondoskodásra szoruló személyek, akik segítség nélkül nem képesek helyzetükön javítani. 

 hátrányos helyzetű emberek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció 

 megváltozott munkaképességű emberek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció 

 gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett gyermekek – képzés, oktatás, képességfejlesztés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció 

 fiatal korú személyek javító-nevelő intézkedés keretében – képzés, oktatás, képességfejlesztés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció 

 elítéltek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, közérdekű munka, utógondozás, pártfogó felügyelet, jóvátételi intézkedések 

 menekült, oltalmazott személyek – társadalmi beilleszkedés elősegítése 

b) A felnövekvő generáció (nevelési-oktatási intézmények tanulói), akik számára fontos gyakorlati tanulási és szemléletformálási terep a szociális farm. 

 óvodások, tanulók, hallgatók – környezeti nevelés, környezettudatosság, fenntarthatóság, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, közösségi szolgálat szervezett kereteinek biztosítása 

 önkéntesek – önkéntesek fogadása, foglalkoztatása Másodlagos célcsoport: tágabb közösség bármely tagja, a felnövekvő generáció számára többek között környezeti nevelés, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése, egészségfejlesztés szolgáltatások nyújthatók. 

Jóllehet a szociális farm a szolgáltatásait egy meghatározott célcsoport számára kínálja, a kedvezményezettek közé sorolhatjuk magukat a gazdákat, sőt a segítő szervezeteket is, hiszen ők is profitálhatnak a tevékenységekből. 

Szociális farm fenntartója lehet egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és egyéni cég, őstermelő, szociális szövetkezet, az állam szociális intézményi fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása (állami fenntartó), civil szervezet (alapítvány, egyesület), egyházi jogi személy. 

A célcsoportok életminőségét a szociális farmon végzett tevékenységnek jelentős mértékben javíthatják. 

Észlelhető a családias, baráti viszonyok, 

- az érzelmi jóllét, 

- a lokális közösséghez tartozás érzésének kialakulása; 

- az egészségi állapot,

- az anyagi helyzet javulása; 

- a munka és aktivitás értelmes tevékenységet biztosít; 

- a kiegyensúlyozott, zöld környezet erősíti a személyes biztonság érzetét; 

- a farmok környezettudatos, illetve biogazdálkodás esetén javíthatják a környezet minőségét is. 

A szociális farmművelés előnyöket hozhat a gazdáknak is. A csoportok fogadásával a farm nyitottabbá válik a külvilág felé, a gondoskodó, szabadidős és oktatási szolgáltatások pedig új bevételi forrásokat kínálhatnak. A szociális farmok kialakításának egyik lehetséges formája, hogy a segítő szervezetek keresnek a környéken működő földműveseket, akikhez rendszeresen, aktív tevékenységre „kiviszik” a hátrányos helyzetű célcsoport tagjait. 

A segítő szervezetek azonban maguk is létrehozhatnak mezőgazdasági egységeket. Az ilyen szociális farmok működtetéséhez azonban elengedhetetlen a segítő szervezetek által földműves (jogszabályban előírt végzettségű) szakember alkalmazása. 

A szociális farm kezdeményezés indítása előtt szükséges az e megoldások iránti igény meghatározása. 

A nemzetközi példák: 

- Nagy-Britanniában, 2013-ban 180 gondoskodó farm működött, elsősorban Angliában. A care farming (gondoskodó farmművelés) mozgalom alulról építkezik, az állam egyelőre nem karolta fel. 

- Norvégiában a Mezőgazdasági Minisztérium játssza a főszerepet. 2012-ben fogadták el a Nemzeti Zöld Gondoskodás Stratégiát. A szociális farmok minősítése kötelező, 2011-ben közel 1100 gazdaság kínált fejlődési/gyógyulási lehetőséget. 

- Hollandiában készül a legtöbb kutatás a témában, a szociális farmok száma 2009-ben több mint 1000 volt. „Terápiás” szolgáltatásaik az egészségügyi biztosítási programból is megvásárolhatók. 

- A német kezdeményezésű MAIE projekt szerint a szociális farmok fejlesztése terén kezdeti fázisban van (úttörő) Szlovénia, Csehország, Bulgária; közepesen fejlett Franciaország, Portugália, Finnország, Németország; jól fejlett Olaszország, Hollandia; hivatalosan elismert pedig Norvégia. 

- Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a tagállamoknak és az EU Bizottságnak is javasolja a szociális farművelés támogatását. 

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-én elfogadta a NAT/539 Szociális mezőgazdaság dokumentumot. 

Szociális mezőgazdaság: „zöld gondozás”, szociális és egészségügyi politikák Magyarországon 2003-ban, különféle pályázati források támogatásával indult a hazai „autista majorságok” létrehozása és fejlesztése. 

Az autista farmok fejlődése a források beszűkülésével az elmúlt években megrekedt. 

A hazai szociális farmművelési kezdeményezések tárháza viszont egyre sokszínűbbé vált. 

Komplex szolgáltatási modellt hozott létre pl. a miskolci Szimbiózis Alapítvány. Az 5 hektáros Baráthegyi Majorságában kertészet, állattartás, élelmiszergyártás, asztalosüzem működik, szociálterápiát folytatnak, de van itt kézműves műhely, panzió, erdei iskola is. 

Hernádszentandráson a BioSzentandrás Programot a magas munkanélküliség és a kilátástalanság leküzdésére indították. Széles termékpalettából álló mintagazdaságot hoztak létre, oktatást indítottak a helyieknek. Ma 2,6 hektáron gazdálkodnak, 25-30 helyi embert vontak be a működésbe, termékeik jelentős részét feldolgozzák és sikerrel értékesítik. 

A hazai jó példák közül kiemeltük még az E-Misszió Egyesület által kezdeményezett Tanyapedagógia Programot, a Vodafone Társadalmi Felelősségvállalás Alapítvány „Főállású Angyal” támogatásával létrehozott Falusi Porta Tanoda hálózatot; az MNVH Közösségi Tanulókert Hálózatát, és a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda (VEVI) szakkörét, ami az általános iskolás gyermekekkel ismerteti meg a kertművelést. 

b) A szociális farm komplex modelljének megvalósításához a jogi keretek hazánkban jelenleg nem adottak. 

A tevékenység összetett (szociális ellátás, foglalkoztatás, oktatás, vállalkozási tevékenység stb.), több hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozhat a fenntartó, de nem egységként (farmként), csak több szolgáltatás mozaikjaként működhet. Jelenleg egy tárcaközi bizottság lett felállítva a tanulmányban feltárt jogi akadályok mentesítésére, és a támogatási jogcímek finomhangolására. 

A 2014-2020 időszak várható uniós fejlesztési forrásai között a szociális farmok létesítéséhez, működtetéséhez potenciálisan kedvező intézkedéseket azonosítottunk az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Területi és Településfejleszté- si Operatív Program (TOP), a Vidékfejlesztési Program (VP) területén. A VP M07 20. cikk – 16.9.1. 

Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság alintézkedése ideális forráslehetőség lehet szociális farmok számára. 

A szociális farmok fejlesztése, számuk növelésének hosszú távú célja a vidéki környezet vonzóvá tétele, a passzív ellátásban lévő hátrányos helyzetűek bevonása és az aktív, munkaalapú jövőkép széles körű elterjesztése is. 

Jövőképünk alapján a farmok hálózatának bővülése hozzájárulhat többek között a vidék megtartó erejének növeléséhez; a hátrányos helyzetűek életminőség-javításához; munkahelyeket teremthet; fejlesztheti a társadalmi integráci- ót a gyakorlatban. 

Reményeink szerint néhány éven belül akár ezer szociális farmról számolhatunk be. 

Javasoljuk szociális farm „startup” támogatás kialakítását; a jó példák bemutatásának intézményesítését segítő rendszer indítását; továbbá a Magyar Szociális Farm Szövetség megalakítását kezdemé- nyezzük. www.szocialisfarm.hu Tanulmány :

http://szocialisfarm.hu/files/Szocialis%20Farm%20tanulmany%203.2.%20vegleges_nokorr.pdf

Összefoglaló: http://szocialisfarm.hu/files/SZ.F--Szakmapolitikai-Javaslat.pdf
IRODALOMJEGYZÉK
ANDRÉKA Tamás: Birtokpolitikai távlatok a hazai mezőgazdaság versenyképességének szolgálatában. In: CSÁK Csilla (szerk.): Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 11. o.
BOBVOS Pál: A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog szabályozása. In: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Tomus: LXVI. Fasc.3. Szeged, 2004., 5.o.
CSÁK Csilla – HORNYÁK Zsófia: A földforgalmi törvény szabályaiba ütköző mezőgazdasági földekkel kapcsolatos szerződések jogkövetkezményei. In: Őstermelő, 2014/2., 10-11. o.
LESZKOVEN László: A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Miskolc University Press, Miskolc, Tomus XXII.,2004.393-403.o
NAGY Zoltán: A termőfölddel kapcsolatos szabályozás pénzügyi jogi aspektusai. In: CSÁK Csilla (szerk.): Az európai földszabályozás aktuális kihívásai. Novotni Kiadó, Miskolc, 2010., 187-197.o.
OLAJOS István: A 2002. február 22-én hatályba lépő termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásáról. In: Napi Jogász, 2002/4., 7-12. o.
OLAJOS István-PRUGBERGER Tamás: A termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében. In: Magyar Jog, 2002. május, 286-295.o.
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a kormányváltozások következtében. Gazdasági eredményesség és politikai öncélúság. In: Cég és Jog, 2002/10., 13-17.o.
SIMON, H.A. (1990). A mechanism for social selection and successful altruism. Science, 250, 1665-1668.
SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXIV., Miskolc, University Press, 2006., 517-524.o.

Szociális Farm Hálózat - Roadshow

http://szocialisfarm.hu/hirek/hirek/a-roadshow-helyszine-es-idopontja

A roadshow helyszinei és időpontjai

1. Dél-Dunántúl: Fogd a Kezem Alapítvány.

A rendezvény helyszíne: Pécs

A helyszín címe: Zsolnay Vilmos u. 37, Gingko Klub

A rendezvény időpontja: 2016.03.03.

A rendezvény kezdésének időpontja: 14.30

Házigazda kontakt név: Zámbori Bíró Tamás,Telefonos elérhetőség 06/70/967-4512

2. Nyugat-Dunántúl: A Nap Harmata Közhasznú Alapítvány

A rendezvény helyszíne: Galambok

A helyszín címe: Somogyi Béla u. 14., szervezet székhelye

A rendezvény időpontja: 2016.03.04.

A rendezvény kezdésének időpontja: 9.30.

Házigazda kontakt név: Dr. Kovács András, Telefonos elérhetőség 06/30/830-1297

3. Észak-Magyarország: BioSzentandrás Nonprofit Kft.

A rendezvény helyszíne: Hernádszentandrás

A helyszín címe: Fő út 142, Művelődési Ház

A rendezvény időpontja: 2016.03.11.

A rendezvény kezdésének időpontja: 9.30

Házigazda kontakt név: Üveges Gábor, Telefonos elérhetőség: 06/20/392-2784

4. Közép-Dunántúl: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület. 

A rendezvény helyszíne: Komárom

A helyszín címe: Csendes u. 8., Mag-ház

A rendezvény időpontja: 2016.03.17.

A rendezvény kezdésének időpontja: 9.30

Házigazda kontakt név: Bazsánt Tamás,Telefonos elérhetőség 06/34/526-955, 06/20/584-2860

5. Észak-Alföld: Alföldi Vállalkozásfejlesztő, Innovációs Kft.

A rendezvény helyszíne: Szolnok

A helyszín címe: Tiszaliget sétány 14. Szolnoki Főiskola- Campus

A rendezvény időpontja: 2016.03.21.

A rendezvény kezdésének időpontja: 9.30

Házigazda kontakt név Kocsis Gabriella Telefonos elérhetőség 06/70/608-9453

6. Dél-Alföld: Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet

A rendezvény helyszíne: Szabadszállás

A helyszín címe: Alsószőlők 2702/2 hrsz. Strázsa Tanya

A rendezvény időpontja: 2016.03.21.

A rendezvény kezdésének időpontja: 14.30

Házigazda kontakt név: Németné Horváth Beáta, Telefonos elérhetőség 06/20/368-5225, 06/20/368-4999

7. Közép-Magyarország: GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Kft.

A rendezvény helyszíne: Gödöllő

A helyszín címe: Páter Károly u. 1, GAK oktatóterem

A rendezvény időpontja: 2016.04.01.

A rendezvény kezdésének időpontja: 9.30

Házigazda kontakt név: Csapó Beatrix, Telefonos elérhetőség 06/30/349-0299

Kléger Aranka, telefonos elérhetőség: 06/30/957-9669

Záróesemény: Budapest. 2016.03.17. Erste Bank Hungary Zrt (1138. Budapest, Népfürdő u. 24-26)