2016.02.13
Helyszín: Oslo http://www.bondelaget.no/
Amund a Norwegian Farmers' Union (NFU) pár éve megalakult green care bizottságának a titkára. A titulusnál sokkal fontosabb, hogy országos szinten rálát a green care mozgalomra, folyamatokra, így sok, számunkra tisztázatlan kérdéssel vártuk a vele való beszélgetést: mi a pontos szerepe a MATMERK-nek; mit takar a minőségbiztosítási rendszer; milyen és hogyan változott az évek során a szociális, az állami, a mezőgazdasági szereplők hozzáállása a green care-hez; milyen egy jól működő care farm stb. Még ahhoz is kaptunk tanácsot, hogy itthon hogyan vágjunk neki egy care farmhoz hasonló mozgalom elindításának. Lássuk a válaszokat.
A green care képviseletében
Amund 1994 óta dolgozik az NFU Telemark megyei képviseleténél, pár éve pedig az újonnan alakult green care bizottság titkára. A bizottság szerepe a tervezés, érdekegyeztetés, érdekképviselet terén jelentős, közvetítenek a politikum és a gazdálkodók között.
Megtudtuk, hogy a green care a bizottság és a nemzeti stratégia ellenére Norvégiában sem teljesen szervezett. Nincs például nemzeti szintű hálózat, mert költséges lenne fenntartani egy ilyen rendszert, ugyanakkor teret engednek a megyei szerveződéseknek, akik egymástól függetlenül, irányító szervezet nélkül működhetnek. Ezt a folyamatot támogatásokkal, tájékoztatással segíti az NFU.
„Izgalmas a green care-rel foglalkozni, mert meg kell változtatni a farmerek gondolkodását. A hagyományos gazdálkodók termelnek, és általában a felvásárlók veszik meg a terményeket. El kellett gondolkozniuk a gazdáknak azon, hogyan tudnak ezenfelül szolgáltatásokat is biztosítani, hiszen ez is egy módja annak, hogy élhetővé tegyék az otthonukat, farmjukat. A green care megjelenésével a gazdáknak meg kellett tanulni eladniuk magukat, erre korábban nem volt szükségük. Nem könnyű megváltoztatni a gondolkodásukat, de vannak érdeklődők” – mesélte a farmerek hozzáállásáról Amund.
Úgy látja, hogy a helyi önkormányzatok a fő vevők: iskolák, szociális gondozók, általános és középiskolák veszik igénybe a care farmokat, illetve munka-terápiás jelleggel a munkából különböző okok miatt kiesett embereket ilyen módon igyekeznek visszaintegrálni. Újabban az is kormányzati szándék lett, hogy a demens betegeknek legyen helyben nappali ellátásra, aktivitásra lehetőségük. Ehhez kitűnő terepet jelent egy care farm. Továbbá az iskolák számára is fontos egy ilyen lehetőség. Többen panaszolták utunk során, hogy az oktatás nagyon elméleti síkon zajlik, így sok gyerek nem teljesít jól, például matekból. Sok iskolában viszont már bevett módszer, hogy akiknek nehezen megy a tantermi tanulás, eljuthatnak egy farmra, ahol gyakorlati oldalról megközelítve tanulják meg a matematikai ismereteket.
Az Inn pa tunet és ami mögötte van
A care farmokat a szociális szakma képviselői fenntartásokkal fogadták, valamint az állampolgárok is túlzottan hozzászoktak az állami ellátórendszerhez, bizalmatlanok a magánszolgáltatókkal szemben – „ez persze országonként különbözhet”- tette hozzá Amund. Emiatt a care farmerek és a kormányzat is szükségesnek látta egy standard kidolgozását, ami mind a farmoknak, mind a felhasználóknak biztonságot garantál. A MATMERK dolgozta ezt ki, a standard márkaneve pedig az Inn pa tunet lett, ami magyarul annyit jelent: „Ki az udvarra”. Ezt nem kötelező minden green care szolgáltatást nyújtó farmernek megszerezni, viszont a logót csak akkor használhatják, ha teljesítették a kritériumokat. A MATMERK egy független szervezet, ami több minőségbiztosítási és védjegy rendszert is kidolgozott a norvég termékek népszerűsítéséért, a hazai termékek megkülönböztetéséért (pl. hagyományos élelmiszerek, biotermékek stb.).
A standard főként a fizikai feltételeket, biztonsági szempontokat veszi sorra a farmokon, amit a szervezet kétévente ellenőriz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy akik más jellegű rendszerben is részt vesznek, számukra nem gond az Inn pa tunet feltételeit teljesíteni, inkább azok érzik tehernek, akik számára teljesen új ez a lehetőség. Jelenleg kb. 400 farm van nyilvántartva ezzel a logóval a MATMERK-nél.
A farmerek felkészültségét sajnos egyelőre nem kellőképpen mérik fel. Van egy képzés, amin részt vehetnek a gazdák, de ez nem kötelező. Ahhoz, hogy minden rendben legyen, fontos, hogy az intézet, akin keresztül érkeznek a kliensek, folyamatosan kapcsolatban álljon a farmerrel, folyamatosan konzultáljanak arról, hogy milyen tevékenységeket szeretnek, tudnak végezni a kliensek. Mindennek az alapja a kölcsönös együttműködés.
Az Inn pa tunet mindig egy farmon valósulhat meg, ez is része a standardnak. Ha nem farmon kínál valaki szolgáltatást, nem nevezheti care farmnak magát. Nem kell egyébként sok feltételnek megfelelni, de a mezőgazdasági környezet fontos kritérium. Amund nevetve mesélte, hogy láttak már olyan példát, hogy lakásban akart valaki „care farmot” nyitni néhány háziállattal és dísznövénnyel. Ilyenek miatt szükséges volt határt szabni, s meghatározni valamilyen definíciót.
A norvég (mezőgazdasági) politika
A norvég mezőgazdaság és mezőgazdasági politika annyiban hasonlít hazánkhoz, hogy nagy versenyben vannak a gazdálkodók az import árukkal szemben, habár ez Norvégiában sokkal inkább a kedvezőtlenebb természeti adottságok miatt van. A kormányzat több módon is segíti a családi gazdaságok fennmaradását (pl. elővásárlási joguk van a családtagoknak, meghatározott áron válhatnak csak meg a farmtól). A green care is azért kerülhetett előtérbe, mert az állam felismerte, hogy a kisgazdaságok nem képesek kizárólag a termelésből fennmaradni, az újfajta szolgáltatások azonban segíthetnek a diverzifikálásban és a pluszbevétel teremtésében. Egyébként a tapasztalat is az, hogy a kis farmok indultak el a green care irányába. Hosszú távon pedig olyan szempontból is jó az államnak a green care támogatása, hogy a gazdák biztosabb megélhetése kevesebb állami támogatást tesz szükségessé.
A norvég mezőgazdaságról ebből a videóból többet is megtudhatunk.
Az Innovation Norway egy olyan állami alap, amely lehetőséget ad fejlesztésre, befektetésre, innovációra, de adott esetben szakmai segítséget is nyújt (pl. üzleti tervezés, képzések). Innen tudnak igényelni anyagi és szakmai támogatást a gazdálkodók. Az NFU feladata ezzel kapcsolatban az, hogy a gazdák részéről valós igényeket közvetítsen az állam felé, amire az Innovation Norway felhívások útján tud reagálni.
Különösen támogatják az együttműködéseket, mivel ez hatékonyabb felhasználást is jelent, hiszen sok esetben túl kicsi egy gazda ahhoz, hogy egymaga vágjon bele egy fejlesztésbe. Jó példa az összefogásra az Inn pa tunet Trondelag nevű szervezet, akik megyei szinten pályáztak, körülbelül 20-30 gazda összefogásával. Van egy 1-2 fős munkaszervezet, ami közvetít a gazdák és a kliensek között, intézi a mindennapos ügyvitelt, így a farmerek a foglalkozásokra tudnak koncentrálni. Több beszélgetőtársunk is példálózott a Trondelag-i szervezettel.
Egy jól működő farm
Nem hagyhattuk ki a kérdést: milyen egy jól működő care farm? Amund szerint a következőket kell figyelembe venni: „A családnak, farmernek elhivatottnak kell lennie a munkával szemben.
Szeretnie kell emberekkel együtt dolgozni. Sok farmer jó gazdálkodó, de jobban szeret egyedül dolgozni. Mielőtt elkezd valaki ezzel foglalkozni, fel kell tennie a kérdést, hogy egyáltalán szeret-e emberekkel dolgozni.
Az üzleti szemlélet sem hiányozhat. Egy jó gazdának látnia kell, milyen költségekkel jár, költségvetést kell készítenie. Nem csinálhatja ingyen, ha ez a munkája, meg kell élnie belőle, ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy bizonytalanság is van a rendszerben, nincs mindig megbízás/kliens.
Fel kell mérni a farmot biztonsági szempontból is. Más szemmel kell nézni a gazdaságra, ha klienseket fogadsz. A veszélyes dolgokat ki kell iktatni.
Tisztán, egyértelműen és jól kell kommunikálni. Amikor ott vannak a kliensek, velük kell foglalkozni, nem a gazdasággal.
A gazdának kell irányítania, mert ő tudja, mit kell csinálni egy farmon. De együtt kell működnie más szakemberekkel, hogy milyen tevékenységek illenek a kliensekhez, mi segít nekik a legjobban."
Jó tanácsok Magyarországnak
Végül arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit tud javasolni a hazai folyamatok beindításához. Amund kiemelte, hogy országonként más lehet a társadalom, állam hozzáállása egy újfajta szolgáltatáshoz, ugyanakkor, ha fel tudunk mutatni akár már kisebb eredményeket is, könnyen meggyőzhető az állam. Ennek érdekében azt javasolta, hogy néhány szervezet, oktatási intézmény, gazdálkodó összekapcsolásával kezdjük meg a munkát: beszéljék meg a szükségleteket, kihívásokat, megoldásokat. „Ha a kormány azt látja, hogy segítjük a feladataikat, akkor biztosan értékelni fogják”.