Lényegében a régi kollektívnek még a gondolatát is elveti a mai gazdatársadalom, de vajon helyesen, hiszen az "egyesülésben az erő" már egyszer - a két világhábotú közt á mát megmentette az erdélyi gazdatársadalmat!
Viszont felmerül egy más fontos kérdés is, hogy csak ennyire terjed a vezetőink figyelme?
Annyit megjegyeznénk, hogy sajnos az érdekvédelmi civil szervezetek vezetőit ez nem igen buzdította, hogy a HANGYA mellé álljanak...
A "mindenki maga csinálja" mára már bebizonyosodott, hogy nem mindig értékteremtő...Voltak-vannak kezdeményezések, de nem lehet minden kakasnak saját szemltdombja... H.Z
http://erdely.ma/gazdasag.php?id=186449&cim=szekely_szovetkezessel_a_tejkrizis_ellen
2015.05.19.
2015.05.19.
Amint várható volt, a legégetőbb kérdéskört a tej árának folyamatos csökkenése jelentette. A székely gazdák válasza a tejkvóta eltörlésére a szövetkezetek alapításában testesül meg. Szövetkezetek keretében kívánják elérni, hogy megfelelő árat kapjanak a tejért, hogy megmaradhassanak a tejtermelők piacán – vonta le a következtetést Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.
A több mint száz résztvevőt házigazdaként Thiesz János, Kovászna polgármestere köszöntötte. Hangsúlyozta: Kovászna ugyan fürdőváros, de gazdasági életében nagy szerepük van a gazdáknak. Éppen ezért a lehetőségek szintjén, feltétel nélkül támogatják a mezőgazdászokat. Thiesz ugyanakkor köszönetet mondott Kis József polgármesternek, aki beleegyezett, hogy a hagyományt megszakítva ne Zágonban, hanem a Kovásznához tartozó Csomakőrösön tartsák meg az orbaiszéki gazdák találkozóját.
Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke a gazdák legnagyobb gondjait összegezte, ugyanakkor beszámolt a szervezet érdekvédelmi munkájáról is. Az utóbbi időben több alkalommal találkoztak a mezőgazdasági minisztérium vezetőségével.
Feltárták a gazdák legégetőbb problémáit, de az agrártárca részéről semmi konkrét választ, ígéretet nem kaptak. „Nem mernek határozott választ adni, meg vannak húzódva” – számolt be Ötvös. Megteszik a szükséges lépéseket, de ha szép szóval nem lehet eredményt elérni, csak a tüntetés lehetősége marad. Eljött az ideje, hogy a megyék szintjén szervezzenek tüntetést. Megyénkben Tamás Sándor tanácselnök is támogatja a megmozdulást. A prefektúra elé fognak vonulni, a gazdák egy-egy palack tejet hoznak majd, azt öntik a földre az elégedetlenség jeléül – vázolta a tüntetést. Azt is elmondta: a prefektúra kötelessége kiállni a gazdák mellett, ezért érthetetlen, hogy a prefektus nem vett részt a találkozón. Üdvözölte viszont Nicolae Radocea alprefektust. Mindig ott van a gazdák mellett, segíti az egyesület munkáját – mondta Ötvös.
Radocea a maga során elmondta, elégedetlen a tej árával, a tejtermelő gazdák helyzetével. Nehéz év lesz az idei, a tejkvóta eltörlése, a kéknyelv-betegség komoly erőpróba elé állítja a gazdákat. De meg van győződve, hogy a jövő évre helyreállnak a dolgok – hangoztatta.
Szövetkezés külföldön és itthon
Tamás Sándor hangsúlyozta: őt személyesen is foglalkoztatja a tejkérdés, ezért más országokban is tájékozódott a lehetséges megoldások felől. Dél-Tirolban szerzett tapasztalatait vetített képes előadáson mutatta be. Ötezer lakost számláló faluban járt, ahol a szövetkezés eredményeként a gazdák 2,45 lejt kapnak (euróban) egy liter tejért.
Ötszáz tehenet tartó hatvan gazda szövetkezetet létesített. Összegyűjtik a tejet, feldolgozzák – hatvanféle terméket állítanak elő –, majd eladják. Az értékesítést saját üzletükben és harminc kilométeres körzetben lévő további hetven partnerüzletben bonyolítják le. A termelők a pénz mellett tejterméket is kapnak fizetségül, az egész település a saját termékek fogyasztására fekteti a hangsúlyt, amely a minőségen van, emellett a természeti erőforrásokat is kihasználják, 1500–2000 méter magasan lévő kaszálókról is begyűjtik a szénát – mondta Tamás.
Hazai példákkal is szolgált. Székelykeresztúron 600 gazda létesített szövetkezetet, tejgyárat nyitott, feldolgozott formában értékesíti a tejet. Átlagosan 1,2 lejt kapnak a leadott tejért a tagok.
Háromszéken is megtörtént az első lépés. Illyefalván megalakult a Sicland szövetkezet. Tagjai tejtermelők és jogi személyek, közöttük az AgroSic Közösségek Közti Társulás is. A helyi Meotis tejfeldolgozóban már elkészült az első két tonna érlelt sajt, hamarosan saját logóval kerül forgalomba a termék. A sajtot a találkozón részt vevő gazdák is megkóstolhatták, elismerték, hogy finom.
A gyűlésen ugyan nem hangzott el, de Zágonban is szövetkeznek a gazdák. AgroCoop néven a helyi gazdaegyesület részvételével legelőgazdálkodással, szarvasmarha-tenyésztéssel és -értékesítéssel, valamint vágópont-működtetéssel foglalkozó szövetkezet alapjait tették le. A tejtermelők is szövetkezetet létesítenek. Első lépésben a tej begyűjtése, hűtése, szállítása és nagy mennyiségben való eladása lesz a tevékenységi kör. Az eladást tejautomatákon keresztül is lebonyolítják.
Sürgősség lett a legeltetési üzemterv
Könczei Csaba megyei agrárigazgató a 34-es legelőtörvényről és a piaci eladást szabályzó 145-ös törvényről beszélt. A legelőtörvény alkalmazását elhalasztották 2016-ra. Az egyik legfontosabb követelménye, hogy minden legelőnek – függetlenül tulajdonosától – el kell készíteni a legeltetési üzemtervet. Ennek hiányában nem lehet majd bérbe, koncesszióba adni a legelőket. Első lépésben azokra a legelőkre kell koncentrálni, melyek esetében új szerződéseket kell kötni. Egyelőre nem tudni, kinek kell állnia az üzemterv elkészítésének költségeit – hangoztatta.
Nincs különösebb gond a piaci törvény alkalmazásával, voltak problémák, de azokra megoldást találtak, amelyeket minisztériumi szinten is elfogadtak – mondta Könczei. Kis József zágoni polgármester felvetette: embertelen, hogy a gazdáknak ide-oda kell utazniuk, aláírásért, pecsétért kell sorba állniuk, hogy megkaphassák a termelői tanúsítványt. Egyszerűsíteni kellene az eljárást – javasolta. Könczei megoldásként felvetette: a helyi egyesületeknek kellene alapszabályzatukat módosítani úgy, hogy joguk legyen a vonatkozó kérvények láttamozására.
Kozma Béla, az agrárkamara vezetője elmondta, ő is volt a minisztériumban az egyesület küldöttségével, ahol bemutatták a tej előállítási költségszámítását. 1,20 lejbe kerül egy liter tej a gazdának, tehát nem elfogadható, hogy ennél sokkal alacsonyabb felvásárlási árat alkalmaznak a tejfeldolgozók. A minisztérium szerint viszont központilag nem befolyásolhatják a tej eladási árát – számolt be. Figyelmeztetett: az állatok eladása esetében az állat-egészségügyi hatóság által kibocsátott okmányok mellett a gazdának kell legyen termelői tanúsítványa, eladási füzete, amit kötelező módon ki kell tölteni.
Vigyázat az állatnyilvántartásra!
Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy elkezdődtek a támogatási kérések alapján végzett ellenőrzések. A környezetbarát gazdálkodáshoz (úgynevezett SRM-k) kapcsolódó 15 ellenőrzésféléből kilencet az állat-egészségügyi hatóság végez. Oda kell figyelni, hogy ne legyenek problémák, többek között, hogy a farmkönyvet naprakészen vezessék a gazdaság bejegyzése pillanatától. Jó hírként mondta el, hogy az állatorvosoktól igényelhetőek a támogatási kérések mellé szükséges igazolások.
A kéknyelv-betegség még nem ütötte fel a fejét, de ennél sokkal súlyosabb kór közelít Románia határaihoz. Az afrikai sertéspestis már megjelent szomszéd országban. A betegségnek nincs oltása, kezelése, a fertőzött állat elpusztul. 2008-ban Grúziában egy év alatt az ország egész sertésállománya elhullott a betegség következtében – mutatott rá a kór súlyosságára.
Az állatok adásvételét, nyilvántartását szabályozó előírások betartásának fontosságát is hangoztatta. Egyre szigorúbban veszik az előírásokat, akik nem tartják be, súlyos pénzbírságra számíthatnak, egyes esetekben az állatokat is elkobozhatják, megsemmisíthetik – ennek költségét is a vétkes gazdának kell állnia.
Néhány rossz példáról is beszámolt. A napokban 17 borjat kobozott el a megyei állat-egészségügyi hatóság, mivel egyikük sem volt fülszámozva, irataik nem voltak rendben. Kiderült, a kísérőiratokban szereplő adatok olyan állatokra vonatkoztak, melyeket rég eladtak, levágtak, elhulltak.
Lengyelországból Románia felé tartó állatszállítmányt ellenőriztek Szlovákiában. Egyetlen állatnak volt fülszáma, azt pedig Hargita megyében jegyezték be…
Botoşani-ba vittek vágóhídra tehenet Háromszékről. Ott kiderült, hogy a kísérőiratok olyan állattól származtak, melyet még 2008-ban levágtak. A juhok tekintetében is vannak kihágások, volt eset, amikor az egyéves állat fülében olyan fülszám volt, melyet 2007-ben adtak ki – sorolta a kerülendő példákat a főállatorvos.
A csomakőrösi találkozó közös ebéddel ért véget, a gazdákat a kovásznai karatésok csapata és néptáncosok, zenészek is szórakoztatták. A szokáshoz híven Ötvös Mózes díjazta a legjobb eredményeket elért gazdákat, az agráriumot támogató településvezetőket.
Bokor Gábor Háromszék
.jpg)
