2015. március 31., kedd

Drága lesz idén a bárányhús Székelyföldön

2015.03.30. 
Forrás: hirmondo.ro

Gondot jelenthet idén a húsvéti bárányhús beszerzése Székelyföldön.
A kereskedelembe ugyanis valószínűleg csak nagyon kis mennyiségben és drágán kerül a hús – mondják a szakemberek.
Bárányvágást csak az engedéllyel rendelkező ideiglenes vágópontok végezhetnek.
A feltételek szigorúak, így engedélyért ezidáig csak nagyon kevesen folyamodtak.

Ötödével csökkent tavaly a szőlőtermés

2015.03.31. 
Forrás: ronaland.ro

Romániában tavaly összesen 177 ezer hektáron termesztettek szőlőt, ezer hektárral kevesebbet a 2013-ban jegyzett adathoz képest. A csökkenést a terméshozam visszaesése okozta.
206 ezer tonnával volt kisebb 2013-hoz képest a szőlőtermés: tavaly 786 ezer tonna szőlő termett Romániában. Az is kiderült a statisztikai intézet közléséből, hogy tavaly 735 ezer tonna gyümölcs (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, kajszibarack) termett Romániában, 33 ezer tonnával kevesebb 2013-hoz képest.
Szintén kedden közölte a statisztikai intézet, hogy tavaly 7,458 millió tonna búzát takarítottak be, 162 ezer tonnával többet 2013-hoz képest. Románia az Európai Unióban az ötödik helyen áll a búzával bevetett terület nagysága és a terméshozam szempontjából egyaránt.
2014-ben a burgonyatermés is nőtt 7 százalékkal annak ellenére, hogy a vetésterület 2 százalékkal zsugorodott. A növekedés a terméshozam bővülésének köszönhető, tavaly 3,5 millió tonna burgonya termett, ami 230 ezer tonnával több tavalyelőtthöz képest.
MTI

45.000

Elértük a 45.000 kattitásszámot.Köszönjük az olvasóinknak, hiszen ezt a számot csak az olvasóink segitségével tudtuk csak elérni. 2011 októberétől dolgozunk azért, hogy olvasóinkat ellássuk friss és hasznos tanácsokkal, információkkal.
Az idén - októberben - leszünk 5 évesek és elmondhatjuk megelégedéssel tettük mindazt, amit az olvasóink számára közzétettük.
A szerkesztői gárda igyekszik majd ezután is friss és hasznos információkat megosztani.
A közelgő ünnepek alkalmából minden egyes olvasónknak kivánunk Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
(Erdélyi HANGYA szerk.)

Április a fűszerkertben

Kerti Kalendárium (2015-4. szám)
Pap Edina 2015.03.30.
Áprilisban a fűszerkertben is megkezdődnek a munkák. Állandó helyre vethetjük a hidegtűrő fűszernövényeket. A hónap végén kiültethetők a palántáról nevelt növények, ritkíthatjuk az évelőket.
Az ánizs magja már 4-5 oC-on csírázik, a csíranövények az enyhébb fagyokat károsodás nélkül elviselik. Paprika, paradicsom és uborka közelébe érdemes vetni, mert jó mézelő növény, vonzza a méheket.
A koriander magjának csírásázáshoz is elegendő a 4-6 oC. Nagyon fényigényes növény. A csírázástól a tőlevélrózsa kialakulásáig sok nedvességet igényel. Kezdeti növekedése lassú, ezért állandóan gyomláljuk az állományt.
A konyhaköménynek a házikertekben az egyéves változatát termesztik. Vízigényes növény, emellett meszes talajt és a sok nitrogént is igényel. Magját 2 centiméter mélységbe vessük.
A kapor bármely talajtípuson jól fejlődik. A magból kikelő fiatal növények jól tűrik az enyhe fagyot. A bőséges öntözést magas zöldhozammal hálálja meg. Lehetőleg ne szabályos sorba, hanem a zöldségfélék, leginkább a hagyma és a sárgarépa között elszórtan, a zöldségmaggal összekeverve vessük el. A kapor nemcsak illatos ízesítő, hanem távol tartja a haszonnövényektől a rovarkártevőket. A kaprot egész nyáron át újravethetjük, de megvárhatjuk felmagzását, és a földre hullott kikelő magokból a nyár végén friss, zsenge növények fejlődnek. Az elfekvő magokból a következő évben kelnek ki a növények, így nincs gondunk az újravetéssel. Ahhoz, hogy folyamatosan szedhessünk zöldkaprot a kertből, nyár végéig néhány hetes gyakorisággal, szakaszosan vessük. (1. kép)
A zamatos turbolya a kaporhoz hasonlóan augusztusig egész évben folyamatos vethető, legkorábban március közepén, 30-40 centiméteres sorállásban. A túl sűrű állományt egyelni kell. A zamatos turbolya félárnyékos, kissé hűvös helyen terem jól, tűző napon és száraz körülmények között levele vörösre színeződik. Friss hajtásai már a magvetéstől számított ötödik-hatodik héten szedhetők. A növény a termőhely megválasztásán túl különösebb ápolást nem igényel. 20-30 centiméteres friss hajtását még a virágbimbók megjelenése előtt szedjük le. A frissen fel nem használt növényi részek fagyasztással tartósíthatók, de fűszerecet is készíthető belőle. (2. kép)
Április elején vessük szabadföldbe a sáfrányos szeklice magját. Napsárgára vagy vörösre színeződő virágszirmaiban igen értékes sárga festékanyagok találhatók, amelyek természetes textil- vagy ételszínezékként alkalmazhatók. Megszárítva sokáig díszít, kedvelt szárazvirág-kötészeti alapanyag. A háztartásban húslevesek színezésére használhatjuk, de csak mértékkel adagoljuk, mert igen intenzíven fest. Teája nyálkaoldó hatású.
Áprilistól kéthetente folyamatosan vethető a kerti borágó. Az idősebb növényeket felére vágjuk vissza, hogy rendszeresen hozzon friss leveles hajtásokat. A borágó meleg, napos helyen, rendszeres öntözéssel nagyon könnyen termeszthető. Bár egyéves növény, de ha már bevittük a kertbe, magját elhullatva önállóan szaporodik. A zsenge, fiatal borágólevelek íze az uborkára emlékeztet, ezért egyes helyeken uborkafűnek is nevezik. Apróra vágva friss salátakeverékekbe tehetjük. Kiválóan alkalmas uborkasaláta fűszerezésére, vagy uborka eltevésére. Használhatjuk még levesek, mártások, savanykás főzelékek ízesítésére. Főzni azonban nem szabad, az elkészült ételhez keverjük hozzá. Fűszervajat és fűszerecetet is készíthetünk a borágóval. Szárítani nem lehet, télen mélyhűtőben tarthatjuk, vagy az ablakpárkányon cserépben nevelt növényt csipkedhetjük. Élénk kék, ehető virága díszítésre is alkalmas.
A majoránna meleg- és fénykedvelő, emelett meglehetősen tápanyag- és vízigényes fűszernövény. Magja 10-12 fokon csírázik, március végétől vethető. A talajt „asztallap simaságúra” munkáljuk el, és a vetésmélység ne legyen több 0,5 centiméternél.
A borsfű vetését is elkezdhetjük március végén. Magját nagyon sekélyen, fél-másfél centi mélységben vessük el, azután hengerezzük. Környezeti igénye a majoránnáéval azonos, ám a borsfű kevesebb vízzel is beéri.
A barna és a fehér mustár vetését március végéig be kell fejezni. A vetésmélység 1-1,5 cm lehet. Magjuk már 4-5 fokon csírázik, a csíranövények jól tűrik az enyhe fagyot. Nem tápanyagigényes fajok.
Palántáról
A bazsalikomot palántáról a legcélszerűbb szaporítani, amihez a magot március második felében vessük fólia alá, vagy lakásban, cserépbe. A bazsalikom magja fényen csírázik, ezért ne takarjuk földdel, de alaposan nyomkodjuk a talajhoz! Ha palántaágyba, szórva vetettünk, a kikelt növényeket csoportosan tűzdeljük át cserépbe, és csak május végén ültessük ki a szabadba, napos, világos, meleg fekvésbe. Április végén, május elején a bazsalikom állandó helyre vetésével is próbálkozhatunk. Alapfeltétele a jó vetőágy és a vetés utáni hengerezés. Rendszeresen, mérsékelten öntözzük.
Tőosztás
Április végéig szétoszthatjuk az évelő gyógynövények idős töveit. A metélőhagyma, a borsosmenta, a tárkony és a kakukkfű több friss hajtást hoz, ha megritkítjuk. Az új hajtások fejlődéséhez az állandó vágás is hozzájárul.
A borsosmenta gyöktörzse annál gyorsabban nő és terebélyesedik, minél többször vágjuk a növényt. A túlburjánzás megakadályozására a borsosmentát cserépbe ültessük, amit a fűszerkert valamely pontján elhelyezve mutatós látványi elem.
(3. kép)
A citromfű jól szellőző, könnyen átmelegedő, ugyanakkor folyamatosan nedvesen tartott, tápanyagban gazdag talajban fejlődik jól. Napos, meleg fekvésbe ültessük.
Jó tudni
Mivel a legtöbb fűszernövényünk mediterrán származású, meleg, napos fekvésű helyet válasszunk számukra, ahol napközben legalább hat órán át éri őket a napfény.
Tápdús, jó vízvezető képességű talajon teremnek a legjobban, bár legtöbbjük a soványabb talajokon is megél.
Célszerű a fűszerkertet a házhoz közel elhelyezni, hogy főzés közben a háziasszony csak kiléphessen egy-egy szál kaporért, borfűért, vagy zsályáért.
Az évelőkből (citromfű, zsálya, kakukkfű, rozmaring, borsmenta) elegendő egy-két tövet ültetnünk, de az intenzív illatú és ízű egynyáriakból (bazsalikom, majoránna, zamatos turbolya) sem kell több 3-4 növénynél, mert csak keveset használunk belőlük.
A kapor, a fokhagyma és a metélőhagyma viszonylag gyakran és nagy mennyiségben fogyasztott zöldfűszerünk, ezért ezekből többet vessünk.
A kapor, a konyhakömény, a metélőhagyma, a levélpetrezselyem és a zamatos turbolya önszaporító, kipergett magjából a következő évben új növények fejlődnek.

2015. március 30., hétfő

TURIZMUS A RÉGIÓFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN - KONFERENCIA PROGRAMJA

A. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ: Időpont: 2015, április 23, csütörtök, 14 óra

Helyszín: MÜTF Oktatási központ, Kőkereszt tér 1.
Résztvevők: Dr. Kandikó József, Szász Jenő, Sándorné Dr. Kriszt Éva, Geréb László, Ilyés Ferenc
Témája: A konferencia céljainak, témájának, programjának, résztvevőinek, szekcióinak és előadásainak a bemutatása
B. PLENÁRIS ÜLÉS
Időpont: 2015, április 24., péntek, 15 óra
Helyszín: Stúdió mozi terme
Levezető elnök: Dr. Kandikó József
Előadások:
15,00-15,30 Köszöntő beszédek: Szász Jenő, Varga Mihály, Dr. Kandikó József, Sándorné Dr. Kriszt Éva, stb.
15,30-15,50 1. Meghívott: magyarországi szakpolitikus (Faragó Péter, Magyar Turizmus Zrt.)
16,50-16,10 2. Meghívott: magyarországi turisztikai tudományos élet képviselője (Dr.Szalók Csilla ,BGF)
16,10-16,30 3. Meghívott: helyi turisztikai élet képviselője (Babes-Bolyai, Gyergyószentmiklós)
16.30-17.00 Kávészünet, Média tájékoztatása
17.00-17.20 4. Meghívott: magyarországi nemzetpolitikai élet képviselője (NSKI, miniszterelnökség)
17,20-17,40 5. Meghívott: a Pécsi Tudományegyetem Regionális Doktori iskolája részéről 
17,40-18.00 6. Meghívott: MÜTF Oktatási Központ részéről (változtatható)
20,00 Vacsora - Gondűző étterem
C. SZEKCIÓÜLÉSEK (egy magyarországi és egy erdélyi vezetővel)
2015, április 25., szombat, délelőtt 9 óra, autóbusz indulása MÜTF előtti parkolóból
A program végén a társelnökök egy oldalas összegzést készítenek a szekció munkájáról, amelyet az Összegző plenáris ülésen bemutatnak. A szombat esti záró vacsorára a szekcióüléseken készült fényképanyagokból a konferencia munkáját bemutató slide-show készül.
1. szekció: Helyszín: MÜTF Oktatási Központ  Időpont: 10,00-13,00
Téma: Az oktatás szerepe a turizmus fejlődésében (előadások: Geréb L., BGF, Edutus, Sapientia részéről)
Szekcióelnök (tiszteletbeli elnök): dr. Maruzsa Zoltán, társelnök: dr. Geréb László
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Milyen tudást várnak el a turizmusban érdekelt vállalkozók, vendéglátósok egy végzett hallgatótól?
14,00-15,00: Ebéd – Gondűző étterem
2. szekció: Helyszín: Derzsi Vártemplom  Időpont: 10,00-13,00
Téma: A falusi turizmus szerepe Székelyföld fejlődésében (előadások: helyi tiszteletes, BGF, Edutus, stb.)
Szekcióelnök: dr. Csizmadia László, társelnök: Demeter Sándor (helyi lelkész, Edutus-on végzett hallgató)
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: A vártemplom hatása a település életére? (Lélek, lélek, de miből élek?)
14,00-15,00: Ebéd – Derzsi vártemplom pincéje
3. szekció: Helyszín: Szovátai Danubius szálloda  Időpont: 10,00-13,00
Téma: A turisztikai desztinációk menedzsmentje (előadások: Horváth Alpár, Magyar Turizmus Zrt. képviselője, Erzsébet program, stb)
Szekcióelnök: dr. Horváth Gergely - Magyar Turizmus Zrt, társelnök: dr. Horváth Alpár
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Stratégiai együttműködések fontossága a turizmusban
14,00-15,00: Ebéd – Danubius Hotel vendéglő része
4. szekció: Helyszín: Madarasi Hargita Időpont: 10,00-13,00
Téma: A székely táj – területfejlesztés és/vagy turizmus (Veres H., Legendárium, BGF, Edutus, megyei tanács)
Szekcióelnök: dr. Ruszinkó Ádám, társelnök: Dr. Nagy Benedek
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Hogyan (ne) fejlesszük a Madarasi Hargitát?
14,00-15,00: Ebéd – Pethő Panzió
5. szekció (amennyiben nem lesz megfelelő számú jelentkező, összevonásra kerül a 2. számú szekcióval):Időpont: 10,00-13,00
Helyszín: Oroszhegy község, Tibódi kultúrotthon
Téma: A helyi termékek szerepe a turizmusban (előadások: Ilyés F., pálinkafőzök, tejtermelők, szövetkezetek, Góbé termék, Székely termék, Székelygyümölcs, stb.)
Szekcióelnök: Ambrus Tibor, társelnök: Drd. Ilyés Ferenc
Program: 
10,00-11,00: Három anyaországi előadó, 20-20 percben
11,00-11,30: Kávészünet
11,30-13,00: Három helyi előadó, 20-20 percben
13,00-14,00: Work-shop a szekció témájában: Hogyan válhat a székely termékek turisztikai termékké? 
14,00-15,00: Ebéd – Sziklakert étterem
D. ÖSSZEGZŐ PLENÁRIS ÜLÉS Időpont: 2015, április 24., szombat, 17,00 óra 
Helyszín: Stúdió mozi terme
Levezető elnök: Dr. Kandikó József
Előadások:
17.00-17.50 Szekcióelnökök összefoglaló bemutatója a szekcióban elhangzott előadásokról és azok következtetéseiről (szekcióként 10 perc)
17,50-18,00 A konferencia elnökének összefoglalója a konferencia egészéről (10 perc)
18,00-18,20 Nagynevű meghívott általános előadása Székelyföld fejlesztésének fontosságáról, a hasonló konferenciák ebben betöltött szerepéről (Dr. Horváth Gyula) 
18.20-18.50 Székelyföld (is) a Kárpát-haza része – NSKI részéről
18,50-19,00 Megemlékezés Dr. Buday- Sánta Attila professzornak határon túli magyar tudományosság érdekében kifejtett munkásságáról (Dr. Nagy Benedek)
E. ZÁRÓBULI 20 óra vacsora
Helyszín: Küküllő szálloda vagy Septimia: Gálaest: rövid előadások és szórakoztató programok

2015. március 29., vasárnap

Pityókakonferencia Csíkban: kés alatt a székely pityókatermesztés

2015. március 28.
A Transindex szervezte konferencia célja az volt, hogy azonosítsa, tematizálja azokat a tényezőket, amelyek visszafogják, illetve amelyek fellendíthetik a kistermelői gazdaságokat.
Lezajlott Csíkszeredában a Transindex lapcsalád által szervezett Pityókakonferencia, amelyen a székelyföldi burgonyatermelők és szakemberek a székelyföldi mezőgazdaság teljesítményének a témakörében tartottak előadásokat, és amelynek az volt a célja, hogy azonosítsa, tematizálja azokat a tényezőket, amelyek visszafogják, illetve amelyek fellendíthetik a kistermelői gazdaságokat. 






Szőcs Csongor-Ernő, a Média Index Egyesület fejlesztési igazgatója megnyitja a konferenciát





Könczei Csaba, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Háromszéki pityóka: problémák és lehetőségek című előadásában a Kovászna megyei pityókatermesztés adatait vázolta fel, és annak a problémáira hívta fel a figyelmet. Könczei kiemelte: míg Kovászna megyében tízszeres a szükséglethez viszonyítva a termelés, nincs szervezett módja annak, hogy ezt jó áron lehessen értékesíteni. 

Könczei Csaba
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő A csíki pityóka európai eredetmegjelölése című előadásában az európai sikeres regionális brandek mögötti történetek fontosságára, és egy pityókamárka kialakításának a lehetőségére hívta fel a figyelmet. 




Winkler Gyula


Gálfi Nándor, a Hargita megyei Burgonyatermesztési Kutató Állomás vezetője, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány igazgatói tanácsának tagja A burgonyatermesztés feltételrendszere című előadásában a pityókát az európaiak általi felhasználásától kezdve a mai felhasználás perspektíváig vizsgálta. Beszélt a pityóka összetételéről, szárazanyagtartalmáról, a nagyszámú vitaminról, amit tartalmaz a zöldség, sőt, a gyógynövényként való felhasználásról is, majd a Hargita megyei termelési körülményeket részletezte megalapozott kutatási adatokra támaszkodva. 

Gálfi Nándor






Péter Emőke Katalin, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójának a Mezőgazdaság és külföldi vendégmunka című előadását a gyenge pityókatermés miatt bekövetkezett, 19. század közepén mintegy egymillió ember halálát okozó írországi nagy éhínséggel indította, és a pityóka fontosságára hívva fel a figyelmet. Péter a Hargita megyei vendégmunkásoknak a 2008-as gazdasági világválság utáni megváltozott piaci viszonyok között előállt új helyzethez való viszonyulását, a hazatérőknek az elhelyezkedését, viszonyulásait vizsgáló kutatásáról tartott előadást. 

Péter Emőke Katalin





Márton István, a Hargita megyei Vidékfejlesztési Közösségközti Fejlesztési Társulás igazgatója a Hargita megye agrárfejlesztési stratégiája című előadásában egy felmérést ismertetett a Hargita megyei pityókatermesztésről. Márton az őshonos pityókafajtákat javasolta a székelyföldi pityókabrand alapjának, mert szerinte a holland vetőmagból termelt pityókára nehezebb lenne helyi brandet építeni. Márton a termelői társulások létrejöttének a fontosságát emelte ki, szerinte azok nélkül nem lehet előrelépni a székelyföldi pityókatermesztésben. Márton egy burgonyapehelyt gyártó üzem létrehozásának a tervéről, annak költségeiről is beszélt előadásában. 



Márton István





Miklósi Attila, a csíkkozmási Burgocom Ciuc Egyesület vezetője A csíki pityóka értékesítése című előadásában az egyesületük működésének a tapasztalatairól, a termelés és az értékesítés nehézségeiről beszélt. Miklósi a termelés rendszerezésének a hiányából fakadó gondokat is vázolta előadásában. 




Miklósi Attila

2015. március 28., szombat

Maradnak a kiskertek

Megoldódik a szombathelyi kiskertek ügye. Lassan egy éve, hogy kiderült: a vasi megyeszékhelyen - és más településeken is - több ezer kiskerttulajdonos lehetetlenül el az új földtörvény miatt, mely szerint csak azok bérelhetnek földet a jövőben, akik földművesek - vagyis megvan a megfelelő végzettségük vagy gyakorlatuk, és a mezőgazdaságból élnek. A kis telkek hobbikertészei szabadidejükben a települések földjeit művelik, de nem földművesek.
Nos, most megoldódott a helyzet: maradhatnak a régi kertészek, ha hivatalosan, papíron, az aláírásukkal igazolva kérik az új bérleti szerződést. Ezek öt évig lesznek érvényesek, a bérleti díjak nem változnak, s a jelenlegi bérlők élhetnek a lehetőséggel.
Február 18-ig lehet a kérelmet eljuttatniuk az önkormányzathoz, ott személyesen igazolni a kilétüket, majd a további bérletről szóló kérelmet alá kell íratni.
Az ország más településein is hasonló megoldást kell alkalmazni.

Veszélyben a repce

Az eredményes védekezés időpontjának meghatározása érdekében javasolják a gazdálkodóknak a repcevetések folyamatos vizsgálatát. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Károsító Diagnosztikai Osztálya sárgatál-csapdákat működtet repce kártevők megjelenésének előrejelzésére. A kihelyezett csapdák március 12-e óta fogják a repce-szárormányos és a nagy repceormányos egyedeit, valamint már repcefénybogarakat is.
Tekintettel az elkövetkező napokra előjelzett jelentős felmelegedésre (+ 16-17 °C), várható a kártevők tömeges betelepedése a repcetáblákra.
Az eredményes védekezés időpontjának meghatározása érdekében javasoljuk minden gazdálkodónak a repcevetések folyamatos vizsgálatát. A fertőzés megállapítására a sárga csapdák mellett legalkalmasabb eszköz a fűháló, ennek hiányában a növények átvizsgálása. Fűhálózás esetén, amennyiben 10 hálócsapásban 10-20 db, vagy növényvizsgálat esetén négyzetméterenként 1-2 db ormányos található, a kártevők elleni védekezés indokolt.
Felhívjuk továbbá a gazdálkodók figyelmét, hogy az őszi búzában az enyhe tél miatt nagy mennyiségben teleltek át a sárgarozsda fertőzést okozó szaporító képletei, már megtalálhatóak a sporuláló telepek is az állományokban. A kórokozónak kedvező időjárás esetén (hűvös, csapadékos időjárás) számítani kell az elmúlt évihez hasonló járványszerű fellépésre. Készüljenek a sárgarozsda elleni védekezésre már az első permetezés alkalmával!
A mezei pocok állomány szintén a tavalyihoz hasonló veszéllyel fenyeget. Az áttelelt állomány egészséges, jól fejlett, hamarosan a szaporodásuk is megkezdődik. Jelenleg még jól fellelhetők a mezei pocok fertőzési gócok (nem takarja a növényzet), eredményesen lehet védekezni. Amennyiben 100 m2-en betaposott járatok közül 3-4 járat „kifúr”, úgy már indokolt a védekezés.
Szakmai segítségért, tanácsért forduljanak növényorvoshoz, felsőfokú végzettségű növényvédelmi szakemberekhez. A kezeléseket a készítmények használati előírása szerint körültekintően, a hasznos élőszervezeteket óvva végezzék el.

Fenyeget a kártevő- és rágcsálóinvázió!

A tavaszias, csapadékszegény időjárás kedvez a mezőgazdasági munkáknak. A gazdák ki is használják a jó időt. A márciusi por és májusi eső aranyat ér - vélte Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi hetek csapadékviszonyai és a szeles időjárás lehetővé tették a földek művelését. A belvizek jelentősen visszahúzódtak, így adottá váltak a veteményezés feltételei.
A zöldségnövények közül a petrezselyem, sárgarépa, hagyma, valamint a borsó vetése van terítéken, de zabot, árpát, lucernát és cukorrépát is lehet már vetni. Ha a talaj felső 5-10 centiméteres rétegének hőfoka meghaladja a 8 fokot, a napraforgó, ha a tíz fokot, a kukorica is a földbe kerülhet. A növényápolási munkák közül az őszi vetések fejtrágyázása a legfontosabb, de a tavasziak alaptrágyázását is lehet már végezni. A szőlőkben már befejezték a metszést. Az első gyümölcsfák virágzásnak indultak, így a kártevők elleni védekezésnél olyan vegyszereket kell használni, melyek nem ártalmasak a méhekre. Nagy hangsúlyt kell viszont fektetni az őszi káposztarepcét fenyegető repcefénybogár elleni védekezésre - hívta fel erre a figyelmet az elnök.
Nagy mennyiségben lehet számítani idén is a mezei pockokra; ha száz négyzetméterenként a három lakott lyukat meghaladja az állományuk, mielőbb meg kell kezdeni ellenük a védekezést, ügyelve, hogy a használt szerek a lyukakba kerüljenek, ne mellé.
Nagyon visszaesett az utóbbi időben az egyébként kiváló minőségű hazai burgonya termesztése - folytatta Hubai Imre Csaba -, pedig ebből számottevő mennyiséget fogyasztunk, így mindenképpen indokolt lenne minél nagyobb területen termeszteni. Ügyelni kell továbbá a termesztendő növényfélék összeállításánál az úgynevezett zöldítésre, a 2014-2020 közötti időszakban ez képezi a földalapú támogatás egyik alapját.
A Tiszazug mélyebben fekvő területeit is sokáig uralta a belvíz. A tavalyi évhez képest megkésve tudtunk hozzákezdeni a tavaszi munkákhoz, környékünkön ugyanis szinte minden táblában állt a víz - nyilatkozta Pozderka Gergely, aki Mesterszállás és Mezőhék között fekvő földeken gazdálkodik. Most is akadnak még nedves területek, bár folyamatosan szikkadnak. A megművelt részeken viszont elkelne már némi eső.
Folyamatban van a repce, az őszi búza és őszi árpa műtrágyázása, több körben helyezzük ki a vegyszert. A kártevők száma sajnos nem csökkent jelentősen a télen. A héten végezzük a gabonánál a gyomok fejlettségének megfelelően a gyomirtást és a gombák elleni védekezést. Zajlik a talaj-előkészítés a napraforgó és a kukorica helyén. Ahol kikeltek a növények, megfelelően fejlődőknek, viszont az őszi vetés 25-30 százalékát elvitte a belvíz. A 90 hektárnyi repcénk egyharmada ment veszendőbe, a hatvanöt hektárnyi őszi árpánk huszonöt százalékáról kell lemondanunk, ugyanilyen arányú a veszteség a búzában is. Pótlólag akkor tudnánk oda vetni valamit, ha megfelelő lenne hozzá a területek alakja és mérete, de nem összefüggő területekről van szó. A nagyobb foltokat megpróbáljuk tavaszi zabbal bevetni - nyilatkozta a fiatal tiszazugi gazdálkodó.
A tavaszi kalászosok és a borsó vetésével lényegében már végeztünk, első körben a fejtrágyázás is megtörtént - tájékoztatott tapasztalatairól a Szolnok környéki földeken gazdálkodó Marinka László. Jelenleg a kapás növényekhez végzem a talaj-előkészítést, a talaj lezárását. Sajnos még most is sok az olyan belvizes és víznyomásos terület, melyet még mindig nem lehet művelni. Egyébként az őszi kalászosoknál már szép a vetés, ott viszont elkelne egy kis eső, ígértek is a hétre. Megjelent a repceormányos nevű kártevő, de már a növényvédelmi tennivalókat is elvégeztem. A Tenyősziget-Kengyel környéki földeken viszont hátráltatják a munkát a szénhidrogén-kutató gépek által a szántóföldön hagyott mély nyomvonalak, ezeket még helyre kell állítani, hogy rámehessünk a mezőgazdasági gépekkel.
De nemcsak a szántóföldeken kezdődött el a munka, a gyümölcstermelők is serénykednek már. - Elkezdtük a lemosó permetezést a gyümölcsösökben. Az enyhe tél miatt nagy mennyiségű kártevőre számítunk - nyilatkozta a tiszajenői Kurucz István, aki kétféle meggy- és szilvafajta termesztésével foglalkozik. A jó időnek köszönhetően szépen beindult a rügyezés, bár az előző évekhez képest késésben vagyunk. Korábban már március 15-re lemostunk, most legalább egy hetet csúszunk. Ennek alapján úgy számolok, ha nem lesz aszály, június utolsó hetében kezdhetjük a szüretelést. Fagykár szerencsére nincs, bár kedd reggelre is mínusz egy fokot mutatott a hőmérő - mondta a gyümölcstermelő.

Újabb veszélyes kártevő jelent meg hazánkban

Az áruk - köztük a nyers gyümölcsök, növényi termékek - szabad áramlásával párhuzamosan az utóbbi években felgyorsult a hazánkban eddig nem honos károsítók behurcolása. A károsítók egy része nálunk igényeinek megfelelő életfeltételeket talál, ezért rohamosan terjed és szaporodik. A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) az elmúlt néhány évben megtalált kártevők egyik legveszélyesebbike.
Rokona a mi közönséges ecetmuslicánknak, amely minden túlérett, romló gyümölcsön, illetve egyéb, erjedő gyümölcsszármazék közelében tömegesen megtalálható. A foltosszárnyú muslica külsőre nem sokban különbözik ártalmatlan, hazai társától, de olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely a vékony héjú gyümölcsök rendkívül veszélyes kártevőjévé teszi. A nőstények ugyanis erősen kitinizált, fogazott tojócsövükkel képesek az érőfélben lévő, tehát a még le nem szüretelt gyümölcsök héját felfűrészelni, és a gyümölcshúsba tojásokat rakni. A kikelő nyüvek a gyümölcs belsejében fejlődnek ki, ezáltal szennyezik, majd a sebzéseken keresztül fertőző gombákkal együtt a fertőzött szemek rothadását okozzák.
A kártevőnek számos, akár 8-10 nemzedéke is kifejlődhet évente, tehát kártételére a teljes tenyészidőszakban számíthatunk. Rendkívül polifág, a málna mellett a szeder, szamóca, bodza, áfonya, cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack, szilva, szőlő, alma, körte stb. is tápnövénye, de egyes dísznövényeken is megél.
A faj - amint azt latin neve is sejtetni engedi - ázsiai eredetű. 2008-ban figyelték meg Európában, először Olaszországban, ahol a következő évben már károkat is okozott. Mára kontinensünk több országában is jelen van. Magyarországon az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének munkatársai által kihelyezett almaecetes illatcsapdák 2012-ben fogták az első példányokat az M7-es autópálya mentén. A 2013. évben a fogások egyre gyakoribbak lettek, míg a 2014. évben az autópályák szinte teljes hosszában a csapdákból nagyszámú foltosszárnyú muslica került elő csakúgy, mint néhány nagyváros kertes övezeteiben.
A NÉBIH NTAI által koordináltan a megyei Kormányhivatalok Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságainak diagnosztikai szakemberei a raktárak, hűtőházak és gyümölcsültetvények közelében kihelyezett csapdákban 2014-ben szinte az egész ország területére kiterjedően detektálták a faj imágóinak jelenlétét.
A foltosszárnyú muslica által okozott vélt, vagy valós kártételekről több helyen is olvashattunk a különböző médiumokban, többnyire a szőlőtermelők húzták meg a vészharangot. Az imágók rendkívül nagymérvű előfordulása a jelzett helyeken - sőt más kultúrákban is - valószínűsíti a lárvakártételt, bizonyítást azonban eddig nem nyert.
2014. szeptember 25-én a Börzsöny-aljai Tájkörzetben lévő Nógrád község külterületén fekvő sarjon termő málnában egy termelő ismeretlen kártevő fajtól származó nyüveket talált. A bejelentést követően a helyszínen végzett szemle alkalmával újabb, nyüveket tartalmazó gyümölcsöket gyűjtöttünk be. A termőhelyen tapasztalt kártétel igen jelentős. A megvizsgált gyümölcsök mintegy 15-20 %-ában találtunk különböző fejlődésű stádiumú lárvákat a vacokkúp alatt. Az egészségesnek látszó málnát a vacokkúpról lehúzva a bogyóban 1-3 db nyüvet találtunk, melyek a fény hatására visszabújnak a gyümölcshúsba. A kártétel súlyát akkor tudtuk kellően megítélni, amikor kicsit melegebb helyre helyeztük a málnával teli ládát, melyből tömegesen jöttek elő a nyüvek. A begyűjtött mintákból laboratóriumi körülmények között nevelve október 13-án keltek ki az első kifejlett muslicák, melyeket Drosophila suzukii-nak határoztunk meg, amit a témafelelős Dr. Orosz Szilvia is megerősített.
A fertőzött málnásban működtetett vörösboros-almaecetes csapdák a faj imágóit ebben az időszakban nagy számban fogták csakúgy, mint a szomszédos tüskétlen szeder ültetvényben. A mostani lelőhely környékén a károsítónak számos gazdanövénye előfordul, mely lehetővé teszi szaporodásának folyamatosságát.
A Drosophila suzukii károsításának megjelenése és mértéke már a jövő évtől súlyos kártételek kialakulásának lehetőségét vetíti előre. Az ellene való védekezés egyelőre megoldatlan, ezért a védekezési lehetőségek kidolgozására irányuló kutatások támogatása, a vizsgálatok mielőbbi megkezdése, valamint a hatósági beavatkozás sürgető szükségszerűség.

Megelőző vakcinázás a kéknyelvre fogékony állatfajoknál

A kéknyelv betegség terjedésének megelőzése érdekében az országos főállatorvos kötelező vakcinázást rendel el. A kötelező védekezés állami költségre történik és a jövőben esetlegesen kitörő járvány körüli 20 km-es körzetben kell majd végrehajtani. A kitörések körüli, mintegy 150 km sugarú körben az állattartók állami támogatás mellett önkéntesen vakcinázhatják állataikat.
2014. október 14-én a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága Csongrád megye déli részén, két helyszínen, a kéknyelv-betegség (BTV-4 szerotípus) kitörését erősítette meg. Tavaly december elejéig összesen 77 állattartó telepen mutatták ki a betegség jelenlétét. Azóta úgynevezett vektormentes periódus van, vagyis a vírust terjesztő törpeszúnyogok inaktívak, így a járvány jelenleg nem terjed.
Tavasztól a vírust terjesztő törpeszúnyogok aktivizálódhatnak. Ezért a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos a jövőbeli esetleges új kitörések körüli 20 km sugarú körben elhelyezkedő (megfigyelési zárlat alatti) gazdaságokban elrendeli a fogékony állatfajok egyedeinek állami költségre történő, kötelező vakcinázását. A 20 km-en kívüli, de még korlátozás alatt álló területeken (a kitörések körüli mintegy 150 km sugarú körben) az állattartók állami támogatás mellett önkéntes vakcinázást folytathatnak. Azokon a területeken azonban, amelyek nem állnak a kéknyelv betegség miatt korlátozás alatt, az állatok vakcinázása tilos!
A vírust terjesztő törpeszúnyogok állományainak csapdázásos vizsgálata, illetve az állatállományok fertőzöttségének felmérésére irányuló monitoring program folyamatosan zajlik.

2015. március 24., kedd

Kedden tárgyalja az ET bizottsága az autonómiapárti határozatokat

2015. március 23. MTI
Az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága keddi ülésén vitatja meg a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait.
Az eseményre Strasbourgba utazott Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő, a monitoring bizottság tagja és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a kongresszus póttagja, akiket Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke is elkísért. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikusokkal tartott a remélt meghallgatásra Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére eddig 50 székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy egy Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is.
Forrás: bumm.sk
A monitoring bizottság 2014 júniusában tartott chișinăui ülésén két érintett polgármester, a makfalvi Márton Zoltán és a gyergyószentmiklósi Mezei János kívánt tájékoztatást nyújtani a székelyföldi autonómiatörekvésekről, de ezt nem tehették meg. A bizottság román tagja azt javasolta, hogy ne tárgyaljanak a székelyföldi határozatokról, de csak a vita elnapolását sikerült elérnie. A székelyföldi elöljárók ezt követően Sepsiszentgyörgyre hívták ülésezni a bizottságot, de az nem tett eleget a meghívásnak. A portugáliai Matosinhosban tartott februári ülésen a székelyföldi érintettek távolléte miatt halasztotta el a monitoring bizottság a téma megvitatását.
Az SZNT korábban a Románia által is ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartáját idézte, mely előírja, hogy ,,lehetőség szerint ki kell kérni idejében és megfelelő módon a helyi hatóságok véleményét a tervezés és döntéshozatal szakaszában minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti őket".
A tanács álláspontja szerint a romániai régiók kialakítására készülő bukaresti kormány elmulasztotta az önkormányzatok megkérdezését, és a székelyföldi autonómiapárti határozatok ezt a konzultációt akarják kikényszeríteni.
A történelmi Székelyföldet is magába foglaló Kovászna, Hargita és Maros megyében a kormányt képviselő prefektusok valamennyi autonómiapárti önkormányzati határozatot megtámadtak a közigazgatási bíróságon. A határozatok egy részét már érvénytelenítette a bíróság.

2015. március 22., vasárnap

Északi Sark fénye

Ha már unja a Napot Holddal, itt a Lovejoy-üstökös!

2015.03.22 ma.hu
Különleges felvétel egy cián-zöld fejű száguldó égitestről.
Az elképesztő felvételen a Lovejoy üstökös látható. A csillagfotós Miguel Claro készítette a képet egy speciális módszer segítségével.
Az üstököst tavaly augusztusban fedezte fel egy amatőr csillagász, Terry Lovejoy. Különleges színét a ciángáz adja, mely zöldesen tündököl a napfény hatására.
Miguel Claro/www.miguelclaro.com
A kép azért is érdekes, mert a C/2014 Q2 katalógusjelű üstökös puszta szemmel éppen csak észrevehető bolyhos csillagként látszik, színét csak komolyabb távcsővel láthatjuk, de még ezzel sem várhat senki olyan színkavalkádot, mint amit napjaink DSLR-kamerái "látnak".

Áder: közös a felelősségünk a vízkincs megőrzésében

2015. március 22. Napi Gazdaság Online | MTI
Közös a felelősségünk azért, hogy Magyarország továbbra is a vizek országa legyen, hogy mindannyian védjük természetes vízkincseinket - jelentette ki Áder János vasárnap Hévízen.
A köztársasági elnök a víz világnapja alkalmából látogatott el az egykori nyirádi bauxitbánya egyik külszíni fejtéséhez, a Darvas-tó kiapadt medréhez, majd innen Hévízre utazott. 
Látogatása összefoglalásaként egyebek mellett arról is beszélt újságíróknak, hogy a vízkincs megőrzése a világban egyre nagyobb problémákat okoz, leginkább Ázsiában, a fejlődő országokban, ahol nemcsak a szennyvízkezelés, de a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz is hiányzik, és ez több mint kétmilliárd ember életét nehezíti meg nap mint nap.
"Örüljünk, hogy Magyarországon ilyen problémával nem kell küszködnünk" - mondta az államfő. Ugyanakkor megjegyezte azt is, mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy ez így is maradjon a következő évtizedekben, hogy ezt a természeti adottságot megőrizzük és továbbadjuk gyermekeinknek.

Rügypattanásig ültethetünk

2015. MÁRCIUS 20., Szerző: Valló László
(Március 20 - 26.) Legbiztonságosabb az őszi ültetés, de azért a tavaszi is lehet sikeres, ha megadjuk a módját, azaz nem spórolunk az ültetőgödör méretével, és a visszatemetett földet feltöltjük szerves és műtrágyával. Inkább most vegyünk és ültessünk szabad gyökerű facsemetét vagy szőlőoltványt, mint később konténerest, mert az utóbbi hiába tetszetősebb, a fácska csökött gyökérzetének idő kell, mire rendesen kifejlődik. Növényeinket addig ültessük el, míg ki nem fakadnak a rügyeik.
- Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy akár gyümölcstermő növényt, szőlőt, akár díszfát vagy -bokrot ültetünk, legyünk tisztában főbb tulajdonságaival (talaj- és tápanyagigényével, termékenyülési viszonyaival, alanyának természetével), s aszerint válasszunk. Ügyeljünk a térállásra, adjuk meg nekik az előírás szerinti tenyészterületet, különben fölnyurgulnak, fölkopaszodnak, termőképességük, díszítőértékük csökken. Tartsuk be a telekhatártól való ültetési távolságot is (amelyet az önkormányzatok rendeletben írnak elő), mert attól eltérve lehet, hogy a mostani jó szomszéddal nem lesz konfliktusunk, de a helyébe lépő új tulajdonossal meggyűlhet a bajunk. A fejlettebb koronájú csemetét nagyon ajánlott karó mellett rögzíteni, mert félő, hogy ha kilombosodik és a szél belekapaszkodik, csonkolt kis gyökérzete nem tudja megtartani a földben, és kifordul.

Viz Világnapja

Ma van a víz világnapja. A Duna a Tisza, a Szamos- Maros-Olt és a Körösök völgyeiben szinte mindenhol probléma a viz illetve a vízminősége, de ...
De lakossági szinten nem igen lehet ezt észrevenni. Sőt a Viz Világnapja alkalmából megtartott figyelem felkeltő tevékenységek, programok is szkeptikus hozzáállást eredményeznek...
Pedig azt kellene tudni, hogy az ivóvíz egyre fogyóban van és az is valóság, hogy a felszínivizek csak egy kevés hányada ivóvíz. 
Nagyon nagy mennyiséget "elfogyaszt" az ipar és a mezőgazdaság is miközben szennyezi azt. 
Hasonlóan szennyez a vízi szállítás is, de nem különb a közúti szállítás sem no és a kocaturista is aki a személy gépkocsiját a patakvízzel lemossa.
Ideje lenne belátni, hogy jó lenne a vizeinkre vigyázni! (Szabó Enikő )  

Példaértékű tevékenység - az agárdi L.Simon Borászat


A kezdetek - épül a farmközpont


Az alapokra "kerül" a farm


A homokos talaj kedvez az épülő pincének. Érdekes, hogy a beton fal mellé betonhab téglát helyeznek.


A pince félkész állapotban



A felépült a pince takarásra készen



A farm közepén a pincészet

Sándor, József, Benedek

 Amint a képen is látható a három "zsákban meleget hozó" igen csak fázhattak, amiért aztán a zsákukban levő meleget "kiengedik".
A természet már "mozgolódik" és a rügyek számára is fontos, hogy az a kis meleg már érezhető legyen.
A Sándorok, a Józsefek és a Benedekek eme - meleget hozó - segitsége nagyon jól fog jönni a gazdáknak.
Reméljük, hogy az idén ennek a "tevékenységüknek" maradandó és hasznos eredménye lesz, és a termés bő lesz.

2015. március 20., péntek

Nem biotermékek a botulizmus-fertőzéssel gyanúsított élelmiszerek

Bár „biopiacokon” és „bioboltokban” értékesítették őket, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által botulizmus-fertőzés gyanújával vizsgált élelmiszerek aMagyar Biokultúra Szövetség (MBSZ) szerint nem biotermékek.
A Nébih szombaton figyelmeztetett a kolbászmérgezésként ismert botulizmus veszélyére, amelyben eddig négyen betegedtek meg. Hozzátették, hogy a hatóság egy kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette, termékeit begyűjti

Tavaszi nagymosás a környezetet kímélő módszerekkel

2015. MÁRCIUS 20.,  Valló László
Okkal tartunk a növényvédő szerektől, ezért érdemes megragadni minden olyan módszert, amivel csökkentjük a környezetünk vegyszerterhelését, illetve a szerek egészségkárosító hatását. A tavaszi lemosó permetezés jó alkalom arra, hogy a biotermelésben használatos, környezetkímélő készítményekkel mossuk le a gyümölcsöst és a szőlőt.

Permetezés  Fotó: Ujvári Sándor

A permetezésre a metszési, fatisztogatási munkák befejeztével, a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpontban kerítsünk sort, mert a telelőhelyükről fokozatosan előbúvó kártevők, illetve az éledő kórokozók (gombák) ilyenkor a legérzékenyebbek a növényvédő szerekre. Mivel a lemosó permetszerek mindegyike érintkezés útján pusztít (kontakt hatású), ezért a károsítókat be kell fedni vele, vagyis nagy mennyiségben kell a szert kijuttatni. (Tanácsos a fák alatti területet is „átmosni”, mivel ott sok fertőzött levél- és gyümölcsmaradvány lapulhat.)
E módszerrel lehetőségünk nyílik a gyümölcsfák törzsén, ágain, vesszőin, kérgén és kéregrepedéseiben megtapadó, ott áttelelő kórokozók (monília, varasodás, levélfodrosodás) szaporítóképleteinek hatékony gyérítésére, valamint a rovar- és atkakártevők egy részének elpusztítására. A gyümölcsfák lemosó permetezéséhez használhatjuk a réztartalmú készítményeket, melyek a lisztharmat kivételével számos baktériumos és gombás betegség ellen hatásosak.
A Rézkén 650 FW a lisztharmat ellen is jó. A Vegesol R főként az almatermésűek és bogyósok esetében ajánlott. (Az őszibarackosban a tafrina ellen is hatásos.) A kénnel kiegészített hatóanyagú Vegesol eReS a lisztharmatfertőzés csökkentésére is alkalmas a gyümölcsösben és a szőlőben, valamint az almafa-varasodás és lisztharmat együttes kezelésére.
A Vektafid A bevált az almatermésűek védelmében a levéltetvek, atkák, pajzstetvek ellen.

2015. március 19., csütörtök

Tájékoztató kampányba kezdett az RMGE

Sebestyén Csaba állattenyésztõ mérnök, az RMGE elnöke (Lőrincz Csaba felvétele)

Mindenkit érdekelnek a pályázatok – mondotta Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, ezért szervezetünk, együttműködve az udvarhelyszéki polgármesteri hivatalokkal, közbirtokosságokkal, illetve az egyesülethez tartozó gazdakörökkel tájékoztató körútra indult, hogy minél hitelesebb információkkal lássák el azokat a gazdákat, akik indulni szeretnének az új vidékfejlesztési terv kiírásain. A reális forgatókönyv szerint áprilistól indul az új Nemzeti Vidékfejlesztési Program – erről és a feltételekről beszélt az RMGE elnöke. Berkeczi Zsolt interjúja az Udvarhely napilap március 16.-i számában jelent meg. Az Élő Székelyföld ennek rövidített változatát közli.
A korábbi, vagyis a 2007–2013-as időszakra kidolgozott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elindítása után olyan jól sikerült a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) által kezdeményezett tanácsadási-sorozat, hogy nem volt kérdés, az új terv indításakor is hasonló akcióba kezdenek. Mint Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke tudatta, habár még minden részletében senki nem ismeri az új Nemzeti Vidékfejlesztési Programot (PNDR), a nemrégiben megjelent ideiglenes pályázói útmutatók ismertetése fontos célja a kampányuknak.
– Ott, ahol úgy gondolják, szívesen látnak, oda szívesen elmegyünk, elmondjuk az embereknek, hogy mire számíthatnak. Mert tényleg nagy az érdeklődés a pályázatok iránt – indokolta az AgrárEurópa faluról-falura… mindenkit otthon KAP című ismertető kampány létjogosultságát az egyesület elnöke.
A legtekintélyesebb gazdaszervezet, majd’ másfél száz éves szaklappal (Barcsa István felvétele)

A fórumsorozat Máréfalván indult, de tartottak már ismertetőt Bögözben, Székelyvarságon, Szentegyházán, Kápolnásfaluban, Székelymuzsnán, Székelyderzsben, Korondon, illetve legközelebb szerdán 19 órakor Atyhában hívják beszélgetésre a gazdákat.
– Mostani ismereteink szerint március 25-i kiírással számíthatnak a gazdák az első pályázatok megnyitására. Ebből valószínű, hogy április 1. lesz, de már megjelent két – a farmfejlesztési beruházásokat támogató, valamint a fiatal gazdáknak szóló intézkedés – ideiglenes útmutató, ezekről beszélünk a gazdáknak. Illetve az érdeklődésre való tekintettel a fórumokon szó esik a várhatón jövő évtől induló, kisgazdaságokat támogató, illetve a gazdaságok végleges átadását szorgalmazó pályázati kiírásokról is – tájékoztatott Sebestyén Csaba.
A március folyamán megjelent két ideiglenes útmutató közül az egyik a 4.1-es intézkedésre, vagyis a tárgyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozik, ami az agrármérnök elmondása szerint tulajdonképpen gépbeszerzésről, a farmoknak, istállóknak létrehozásáról, korszerűsítéséről, illetve gyümölcsösök telepítéséről szól.
– Szoktuk mondani, hogy tulajdonképpen mindenről, ami szemnek-szájnak ingere a mezőgazdaságban, kivéve az állat-, a terület- illetve az épületvásárlást – magyarázta a szakember.
A fejlődő vállalkozások juthatnak komoly támogatáshoz, amelyek el is helyezik termékeiket a piacon (archív)
A 4.1-es intézkedés az tulajdonképpen „a hagyományos, önrészes pályázat”, amit a gazda csak bizonyos önrésszel tud megpályázni. Sebestyén Csaba tájékoztatása szerint ebben a támogatás aránya alapból 50-50 százalék, de elmehet egészen 90 százalékig is, attól függően, hogy mennyi plusz pontot tud „összeszedni” a gazda. Ugyan az eddig megjelent útmutatók nem szögezik le egyértelműen, hogy pontosan mire és mennyi plusz pontot kaphatnak a pályázók, de valószínűleg pont jár majd azért, ha 40 év alatti gazda teszi le kérelmét a támogatásra, de ha az illető hegyvidéken gazdálkodik, akkor azért is plusz százalék járhat. Hogyha pedig a projekt „komplexebb”, vagyis nemcsak termelést, hanem feldolgozást és értékesítést is végez a gazda, akkor ismét plusz százalékokat kaphat.
– Hogy pontosan ezek hány pontot érnek, még nem lehet tudni, de úgy gondolom, hogy a reális alaptámogatás úgy 70 százalék lesz majd. Magyarán, ha valaki akar venni egy 30 ezer eurós traktort, akkor 9 ezer eurója kell legyen, és 21 ezret kap az Európai Uniótól a gépvásárlásra – szemléltette példával a támogatás mértékét Sebestyén Csaba.
Az egyesület elnöke tudatta, változás a korábbi évekhez képest, hogy aki pályázni szeretne az új PNDR valamelyik kiírására, annak már „indulásból” jogi státusszal kell rendelkezni, ami a szakember szerint magánszemélyek esetében PFA, Î.I. vagy Î.F. lehet.
Egyéb változások
A korábbi évekhez viszonyítva könnyebbséget jelent például, hogy a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynöksége (AFIR) létrehozott egy adatbázist, így könnyebben lehet agrárgazdasági gépeket és berendezéseket vásárolni. Itt tették közzé azokat a mérvadó árakat, melynek alapján versenytárgyalás nélkül lehet gépesíteni a gazdaságokat.
Ugyancsak könnyítés a korábbi évekhez képest, hogy megszűnik a pályázatok utólagos elszámolása. Fontos tudniuk ugyanakkor a pályázóknak, hogy a pályázatok benyújtása folyamatos lesz, havi-kéthavi elbírálással.
Az első elbírálás az online dokumentáció alapján történik majd, „csak akkor kell bemenni a hivatalba, ha már egy következő elbírálási fázisba kerül a pályázat.”
Szelektálják a gazdákat
Mint az RMGE elnökétől megtudtuk: azon kívül, hogy a gazda megfelel a kiírásnak, pályázatát egy úgynevezett szelekciós kritériumrendszer szerint állítják majd sorrendbe. „ Erre nagyon kell figyelni” – állítja a szakember, mert a pályázatok elbírálása az elért pontszámok alapján fog történni. A 85 pontosakat azonnal, a 75 pontosokat egy hónapra, míg a kevesebb pontszámmal bíró pályázatokat több hónap múlva, de az is lehet, hogy csak egy év múlva értékelik.
– Lehet egy 35 pontot elérő pályázat is jó, csak mivel folyamatos az elbírálás, és a több pontot elérő pályázatok mindig előre kerülnek, így kis pontszámmal akár két évig is várólistán maradhat a gazda. Magyarán akkor indul valaki jó eséllyel, ha nagy szelekciós pontú pályázatot tesz le – magyarázta az RMGE elnöke.
A legtöbb szelekciós pontot a közepes, vagyis a 12 ezer és 50 ezer Standard Termelési Értékkel (STE) rendelkező gazdaságok kapják majd, ennek révén a nagyobb farmok nem tudják elvinni a pénzt a kisebb gazdaságok elől.
Értékes pontok
A 4.1-es intézkedésben ágazati szempontból is pontozzák a projekteket: aki például szarvasmarhát tart az kapja majd a legnagyobb pontszámot, ezt követi a sertés- és a baromfitenyésztés. Sebestyén szerint, aki juhot tart az is pályázhat, de nem kap szelekciós pontot, nekik „máshonnan kell összeszedni azokat”.
Szintén értékes pontot érnek a termelői csoportként vagy szövetkezetként pályázó gazdák projektjei, de további 20 pontot jelent az is, ha az értékesítési láncot rövidítve a termelő maga viszi el a terméket a fogyasztóhoz.
Sebestyén Csaba kiemelte, sok pontot ér a pályázó gazda szakmai felkészültsége, ha a pályázatot benyújtó például felsőfokú szakképzettséggel jelentkezik, akkor kedvezőbb helyzetből várhatja az elbírálást, mint például az, aki mezőgazdasági középiskolát vagy a területen tanfolyamot végzett.
– A 4.1-es intézkedés kereteiben egyébként a kisgazdaságok, amennyiben nem építkezni akar, akkor 100 ezer, az ennél nagyobb gazdaságok pedig 200 ezer euróra pályázhatnak – tudatta Sebestyén Csaba.
Helyzetben a fiatal gazdák
Március végétől – vagy április elejétől – a 6.1-es intézkedés, vagyis az induló fiatal gazdákat támogató pályázat keretében akár 50 ezer euró vissza nem térítendő támogatásra is szert tehetnek a pályázók. „Az számít fiatal gazdának, aki a pályázat letevésekor nem töltötte be a 40 évet, de ha már gazdálkodik, akkor feltétel, hogy legtöbb 2 éve vehette át a gazdaságot” – tudtuk meg a részleteket Sebestyén Csabától.
A szakember tájékoztatása szerint csak az pályázhat, aki legalább egy 12 ezer eurós STE-vel rendelkező gazdaságot vesz át. A támogatás 12-30 ezer STE között 40 ezer euró, valamint 30-50 ezer STE között 50 ezer euró. A megnyert támogatást két részletben folyósítják: az elsőt, ami a támogatás 75%-át jelenti, a projekt elfogadásakor fizeti ki a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP). A második részletet a vállalkozási tervben foglaltak megvalósítása után fizetik ki a gazdának, vagyis „ha három éven belül, egy naptári év alatt sikerül a kifizetett összeg 20 százalékára saját terméket előállítani” – tudtuk meg. Ha ez nem jönne össze, akkor a megkapott pénzt vissza kell fizetni. Sebestyén Csaba szerint fontos változás ugyanakkor a tényleges helyben lakás, ez a feltétele annak, hogy valaki a kiírásra pályázhasson.
Juhokban is érdemes gondolkodni (arhiv)

A 6.1-es intézkedésre benyújtott pályázatoknál is pontozzák a gazdaságokat, a szelekciós pontok között itt is vannak prioritást élvező ágazatok: 30 pontról indul a pontozás és 5 pontonként csökken, ahogy halad a kiemelttől a kevésbé kedvezményezett ágazatok felé.
A szakképzettségre elnyerhető pontszám a fiatal gazdákat támogató intézkedés kapcsán is hangsúlyos: ha a pályázó felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezik, akkor maximális pontszámot kap.
Nem mindenki pályázhat
Ahhoz, hogy pályázni tudjon valaki 8 ezer eurós Standard Termelési Értékű (STE) gazdasággal kell rendelkezzen – tudatta az RMGE elnöke. Ez gyakorlatban például szarvasmarha-tartó gazdáknál 8 állatot, juhos gazdáknál 160 példányt jelent. Mezőgazdasági területben kifejezve, amennyiben szántóval rendelkezik a gazda, akkor legalább 20 hektár, ha pedig kaszáló, akkor 30-35 hektár kell a nevén legyen.
– Ezeket természetesen kombinálni is lehet, a lényeg, hogy végül kijöjjön a minimális érték. Ez önmagában egy működő gazdaság esetében nem lehet korlátozó tényező, mert például egy három tehenes gazdaságban traktort vásárolni teljesen felesleges – magyarázta Sebestyén Csaba. Berkeczi Zsolt (Udvarhely)

2015. március 14., szombat

Facsemete-ültetési akció indul Arad megyében

2015.03.14. 
Forrás: nyugatijelen.com

Március 15. és április 15. között az Arad megyei erdészeti igazgatóság is csatlakozik az országosan megszervezett faültetési akcióhoz. 
A Faültetések hete elnevezésű környezetvédelmi kampányba több település is bekapcsolódik, a fásítási programban részt vesznek az erdőkerülőségek, önkormányzatok, iskolák, civilszervezetek, egyesületek, önkéntesek, illetve a megyei környezetvédelmi ügynökség képviselői. Az ültetéseken kívül a szervezők takarítási akciókat is lebonyolítanak, ugyanakkor ismeretterjesztő előadásokat tartanak iskolásoknak.
Az akció célja érzékeltetni a lakossággal az erdők jelentőségét, mint Földünk egyik legfontosabb életforrásait. 
Sólya R. Emília  nyugatijelen.com

Biogazdálkodási tanfolyamot szervez a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari- és Agrárkamara

2015.03.14.
Forrás: nyugatijelen.com

A 2015 március 21–24. időszakban először indít hitelesített Öko-mezőgazdasági Tanfolyamot a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari- és Agrárkamara. A biogazdák számára szervezett tanfolyam keretében a tréningeket a Creative Business Management ügynökség szakértői vezetik.
A tanfolyam első részében az öko-növénytermesztés rejtelmeibe vezetik be gazdákat. A második rész az öko-állattenyésztésről, a harmadik a gazdaságok (farmok) és termékek öko-hitelesítéséről szól. A tanfolyam utolsó napján a résztvevők látogatást tesznek egy öko-farmon.
A tanfolyam résztvevői szakvizsgát tesznek biogazdálkodásból és a Munkaügyi, illetve az Oktatási Minisztérium által elismert diplomát is kapnak.
A négynapos tanfolyam személyenként 800 lejbe kerül, az összeg valamennyi költséget magába foglalja. A képzések naponta 10–17 óra között zajlanak a temesvári Regionális Üzletközpontban.
Pataki Zoltán nyugatijelen.com

A havasok és hegyvidékek madarai

2015.03.14. 
Erdei szalonka (Scolopax rusticola)

Az erőteljes alkatú, 35 cm nagyságú szalonka alakra a sárszalonkára emlékeztet, de feje harántcsíkos; színezete az avar fedte talajjal egybeolvad. A fejtető felé és hátul ülő szemei még akkor is jelzik neki ellenségeit, ha hosszú csőrét mélyen a porhanyós talajba dugja. A csőr a hegyén felnyitható, és akkor is megfoghatja a zsákmányt, ha a csőr töve zárva marad.
A tojó három hétig szinte pihenés nélkül ül a négy tarka tojáson. A fészkét az erdő talajára készíti száradó levelekből. A fiókák vezetését a hím veszi át. Ha veszélyt észlelnek, a fiókákat a combjuk és hasuk közé rejtik.
Eurázsia északi részén, a Himalájában és a Kárpát-medencében költ. A vadászok körében híres jelenség a szalonkahúzás. Ennek külön varázsa van. Kora tavaszon, a hó olvadásakor, amikor a feketerigó megszólal, a hím szalonka az erdei nyiladékon át húzva élesen „pisszeg” és „korrog”.
Ilyenkor a vadász nagyon figyel, és örvend, ha az „ecsettollak”, az apró külső evezők a kalapjára kerülnek, dísznek. Régebb a meglőtt szalonka beleit megpirították, és ritka csemegeként fogyasztották.
Szovátai tapasztalatok: Bokor Róbert (szül. 1949), a vadásztechnikus fia már legénykorában megismerte a szalonkahúzás helyeit. Hosszúmezőben többször is hallgatta, figyelte a szalonkák húzását. Pontosan tudott célozni. Móga doktort kisegítette, és két szalonkát lőtt neki. Akkor kell lőni, mikor repül, ugyanis az avaron nem lehet észrevenni. Jó szalonkázóhely volt a Tivoli vendéglőn-szállodán kívüli cserefa erdő. 
Többször látott szalonkát a Kis-Nyárád és a Nagy-Nyárád közötti mezőn.
Ismeri a sárszalonkát is (Gallinago gallinago), ilyent látott a Nyárád felső folyásánál, ahol iszapos a víz melléke. Hosszú csőrét az iszapba dugja, úgy keresi a rovarokat. Ennek a színe sárgább, fakóbb, mint az erdei szalonkáé.
Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)
18 centiméteres a testmérete. Tollazata a barna szín különböző árnyalatait mutatja; tarkója szürke, fekete szárnyán két fehér tükör van. Nagyon vaskos csőrével megbirkózik még a cseresznye és a szilva magjával is. Ez a zömök csőr a költési időben acélkék csillogású. Kedveli a bükkerdőket, a bükkmag egyik fontos eledele. Tavaszon rügyeket csipeget. Május elejétől rovarokat is fogyaszt. A fák lombkoronájában és a földön is talál magának ennivalót.
A földön ugrál vagy kacsázva jár. Angliától Japánig sok országban él.
Egyéni élményeim: Az 1970-es években Szovátán egyik ismerősöm kertjében hatalmas égerfák között ismertem meg. Acélkéken csillogott a csőre. A meggyvágó jól érezte magát a magasba emelkedő égerfák, fűzfák és almafák között.
2015 januárjában az ablakom közelében levő diófán figyelte a cinegék mozgását. Aztán ő is bátorságot vett, és a nyílt oldalú etetőmre szállt háromszor is. Percekig figyeltem fahéjszínű erős nyakát. Rendkívül zömök csőre belevésődött az emlékezetembe. A Sóvidéken kevesen ismerik.
Márton Béla e-nepujsag.ro